Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)

1984-03-14 / 62. szám

VILÁG PROLFTÁRTÁÍ FGYESUUETFK1 NÓGRÁD hl MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XL. ÉVF., 62. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. MÁRCIUS 14., SZERDA F I N ’84 Gazdag megyei rendezvénysorozat a három tavasz ünnepén Nógrád megye ifjúkommu­nistái gazdag programot állí­tottak össze a forradalmi if­júsági napok idei rendezvény- sorozatára, amely mint köz­tudott március 15. és 21., va­lamint április 4. méltó meg­ünneplésére szolgál. Az események sorát a balassagyarmati megnyi­tó indítja: csütörtökön délelőtt a Művé­szet és ifjúság városi . bemu­tatójára kerül sor, az úttörők pedig a helyi Petőfi-emlék- táblán helyezik el a hála vi­rágai:. Déiután fél háromkor kezdődik a nagygyűlés a Pa­lóc-ligetben, ahol Molnár Ka­talin, a KISZ Nógrád megyei bizottságának titkára mond beszédet, majd a párt-, állami es társadalmi szervek képvi­selői koszorúzzák meg a Pe- tőfi-szobrot. Innen különbu- szok viszik Érsekvadkertre a fiatalokat, ahol az ifjúsági ház ünnepélyes átadásán vesznek részt, majd a béke- nagygyűlés után disco zárja a programot. Salgótarjánban immár ha­gy; lányosán megrendezik a Pe i-emlektúrát, amelynek rés-tvevői a kemping elől in­dulnak, s úticéljuk a somos­kői és a salgói vár. A már­cius 17-én rendezendő prog­ram résztvevői — öt-őt fős csapatokkal — Együtt egy­másért vetélkedőt rendeznek, majd a kora délutáni órák­tól szabadidős-programok kezdődnek. Szintén a megyeszékhely ad otthont annak az ifjúsági napnak, amelyet március 21- én az 1919-es Magyar Tanács- köztársaságra való emlésezés jegyében rendez a KISZ Sal­gótarján városi bizottsága. Szerepel a, programban a Művészet és ifjúság be­mutató, nagygyűlés, ko­szorúzás! ünnepség, film és disco. Mindezek mellett a megye csaknem valamennyi KISZ- szervezetében gazdag prog­ramokkal emlékeznek a fia­talok a „három tavasz ünne­pén” nemzeti sorsfordulóink jeles eseményeire. Pásztón például koszorúzásra és meg­emlékezésre kerül sor. Nóg­rád községben a környék fia­taljai is részt vesznek az ifjú­sági nap rendezvényein. Szé- csényben pedig ünnepélyes KISZ-fogadalomtételt tarta­nak. Elméleti konferencia szín­helye lesz a s-dgóbányai poli­tikai képzési központ, téma: nemzettudat, nemzeti identi­tás. A propagandisták talál­kozóhelye a salgótarjáni sík­üveggyár-, ahol az ifjúsági szervezetek békemozgalmi te­vékenységéről esik szó. A KISZ-iskola egykori és mai hallgatói Salgóbányán adnak egymásnak randevút, ame­lyen élményeikről, tapasztala­taikról beszélgetnek. A kulturális rendezvények közül nézzünk néhányat: Rút­ságon Együtt-egymásért ve­télkedő, színjátszó csoportok bemutatója, Salgótarjánban és Balassagyarmaton az ének­karok, énekesek, Nagyoroszi­ban a vers- és prózamondók mérik össze tudásukat. Bő­velkedik a rendezvénysorozat­sporteseményekben is. Lesz levészverseny, kispályás lab­darúgás, kézilabda-bajnokság, hattusa —, hogy csak néhá­nyat említsünk. Ezen időszakban zaj­lanak a felsőbb szintű küldöttgyűlések, április első felében kerül sor­ra Pászión, Rétsáson, vala­mint a Nógrádi Szénbányák­nál, a többi helyszíneken má­jus elején rendezik meg, míg a sort a megyei küldöttérte­kezlet zárja május 26-án. Termékek a FŰTŐBER-bÖl A hazai építők körében népszerű a FÜTÖBER bátonyterenyei gyárában készülő kon« vektív radiátor, amely jó hatásfoka mellett olcsó árával is kitűnik társai közül. A íűJ tökészüLkek gyára évi 523 millió forintos termelési értékének tíz százalékát aü,;áx a'4 idén. Fali szellőzőket 36 millió forintért küldenek piacra, termoventiílátorokat rr.' -gy, 50 millióért készítenek. A bojlerek, hidroforok, tartályjellegű termékek 120 milliós be^ vételt jelentenek. A hagyományos hőcserélőkből a termelési érték 15 százaléka re;: :á» lódik. Mindezek jelentik az idén a bálonyterenyeiek legfőbb célkitűzéseit, era a’cíj egyéb megrendelésnek is eleget tesznek. Képünkön: csomagolják az elkészült radiátorod kát. —kulcsár— A kistelepülések távközlési gondjai Mindenki érdekében, sikeresen dolgoztak Elérték céljukat a vizsgálatok ’„Ellen őrzési íetodatain.k kö­zéppontjaiban a hatékonysági követelményeik fokozottabb érvényesülése, a takarékos gazdálkodási szemlélet erő­sítése, a belső tartalékok erő­teljesebb . kiaknázása, a lakos­sági hangulatot, illetve a köz­véleményt közvetlenül meg­határozó és befolyásoló ténye­zők álltaik.” Így foglalta ösz- sze 1983. évi tevékenységiéinek lényegét tegnapi ülésén a Salgótarjáni Népi Ellenőrzési Bizottság. Ami a konkrétumo­kat illeti: négy úgynevezett alap- és három utóvizsgálatot végeztek. A gazdasági jellegű témáknál például a vállalati gazdálkodás egy-egy részterü­letével foglalkoztak, bár vizs­gálták e területnek az össz- ga/.üá!kodásra való hatását is. Szemlélődéseik megerősítették, hogy a belső ellenőrzés nem megfelelő működtetése (itt-ott figyelmen kívül hagyása) gaz­dálkodási fegyelmezetlenség­hez, a társadalmi tulajdbn hanyag kezeléséhez vezet. Mai gazdasági helyzetünkben sú­lya van annak a megállapítás­nak, miszerint a vezetők egy része döntés előtt kellő kö­Kapolyi László hazaérkezett az NDK-ból Kapolyi László ipari minisz­ter március 11—13. között meglátogatta a tavaszi lipcsei vásárt. Ez alkalomból tárgya­lásokat folytatott Günther Kleiber, és Gerhard Weiss min iszterelnök-hely ettesek- kel, továbbá az NDK kormá­nyának ipari minisztereivel. A tárgyalások során meg­állapodtak az ipari kapcsola­tok továbbfejlesztésében, a szakosítások és termelési koo­perációk bővítésében, a mű­szaki-tudományos ■ együttmű­ködés új területekre való ki- terjesztésében. egyes kiemel­kedő jelentőségű ipari techno­lógiák közös fejlesztésében, s az e területen elért eredmé­nyek cseréjében. rültekintés nélkül vizsgálja a gazdasági folyamatokat, döntéseiknél gyakran a pil­lanatnyi szükséglet a megha­tározó. Más területen, például a város (és a járás) területén élő általános iskolások hely­zetében azt állapították meg a népi ellenőrök, hogy a de­mográfiai hullám tetőzése romlást nem hozott. Nyugta­lanító viszont, hogy nőtt a veszélyeztetett gyermekek száma. Mindig is érdekesek voltak, hogy mit jeleznek a Lakossá­gi bejelentések, panaszok. A múlt esztendőben általában ezek kisebb ügyeket takartak. (Különben 13 névvel ellátott Nagyobbára régi, ismert ve­vőknek szállítanak exportter­mékeket márciusban a salgó­tarjáni üzemek. E bevált pia­cok megtartása is sok figyel­met, körültekintést követel: a jó minőség, a szállítási pontosság a kapcsolatok fenn­tartásának alapvető föltétele. Minőségi áruk Az öblösüveggyár összesen tizennégymillió forint értékű kivitelt irányzott elő márci­us hónapra. Az első héten már élénk ütemben zajlottak a kiszállítások: 3 egész 7 ti­zed millió forint értékű árut indítottak útnak úgynevezett nem-rubelelszámolású ex­portként. E kategóriában túl­nyomórészt minőségi termé­keket adnak el: kelyheket, díszműárukat, csillárokat. Ve­vőik listáján negyedszáz or­szág sorakozik. Csillárokat kezelt.) Két bejelentés „na­gyobb” ügyet takart, a társa­dalmi tulajdon megkárosítá­sára hívta fel az ellenőrök fi­gyelmét. Az egyik esetben egy lakóközösség pénzügyei­nek hanyag kezeléséről, a má­sikban egy általános iskola néhány konyhai dolgozójának hanyag munkájáról volt szó. A végső eredmény: börtön­büntetés, pénzbírság és fe­gyelmik sorozata. összességében, azt állapít­hatta meg a testület, hogy a kezdeti nehézségek ellenére a városi népi ellenőrzési bi­zottság teljesítette 1983. évi feladatát. A tervezett témák időszerűek voltak és jól szol­gálták a bizottság elé tűzött például az NSZK-ba visznek, a FERUNION szervezésében. Egyéb minőségi termékeket nagy tételben vásárolnak tő­lük kanadai, svájci, osztrák kereskedelmi vállalatok. A hónap további részében is az első hetihez hasonló ütemben szállítanak el árukat a gyár­ból a vagonok, illetve a ka­mionok. Villany, gáz, szén összesen mintegy kettő és fél ezer darab különböző tűz­helyet indit útnak nyugati vevőhöz e hónapban a Salgó­tarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyár. Az NSZK-beli part­nernak nyolcszáz elektromos és nyolcszáz gáztűzhelyet ad­nak föl; e termékek szten- derd kivitelűek. Ezen kívül négyszáz darab szénfűtéses toldaléktűzhelyet is kiszállí­tanak az ELTRANS-nak. Egy ausztriai üzlettársnak három­pontos népgazdasági érde­kek fűződnek az információk gyors áramoltatásához, ahhoz, hogy a tények és adatok — mielőbb eljutva felhasználási helyükig — termelőerővé vál­janak. A hazai távközlési há­lózat azonban, a vitathatatlan fejlődés ellenére sem képes kielégíteni a megnövekedett igényeket, kivált kedvezőtlen a kistelepülések helyzete — állapította meg Szitás János, a Magyar Posta fejlesztéspoli­tikai osztályának vezetője, a Hazafias Népfront országos elnöksége közlekedési és táv­közlési albizottságának keddi, kihelyezett ülésén, amelyet a Helyközi Távbeszélő Igazgató­ság székházában tartottak meg. A jelenlegi helyzetet ele­mezve, Szitás János elmon­dotta, hogy az országban csaknem másfél millió táv­beszélő-állomás működik, ezeknek a fele a fővárosban. száz elektromos és kétszáz gáztűzhelyet továbbítanak márciusban. A szállítmányok összértéke hozzávetőleg nyolc- kilenc millió forint. Az árukat magyar, illetve külföldi ka­mionok juttatják el a meg­rendelőkhöz. Erőgéprészek Csehszlovák és NDK-beli megrendeléseknek tesz ele­get márciusban a salgótarjá­ni bányagépgyár. A pálíalvai üzem mintegy másfél millió forint értékű úszókotró-sza­lagot készít és indít útnak a napokban egy csehszlovák partner számára. Egy NDK- beli üzlettársnak úgynevezett beálló és fix lánctalpakat gyártanak, több mint két és fél millió forint értékben: valamint szalaghidat és ehhez kellő alátámasztásokat készí­tenek. Utóbbi termék már kész, szállításra vár. Az eloszlási aránytalanság szembetűnő, s indokolatlan is — mutatott rá —, mert a lakosságnak csupán 20 száza­léka él Budapesten. Tovább elemezve a jelenlegi állapo­tot, kifejtette, hogy hazánk­ban 2400 telefonközpont dol­gozik, de ezek — mivel nem automatizáltak — csak a munkaidő befejeztéig szolgál­ják a lakosságot, tartják fenn kapcsolatukat a külvilággal. Megengedhetetlen — foly­tatta —, hogy az aprófalvak­ban és községekben élők gyakorlatilag a nap legkriti­kusabb szakaszában, késő es­tétől kora reggelig összeköt­tetés nélkül maradjanak, szük­ség esetén ne hívhassanak se­gítséget. A statisztikákból az is kiderül, hogy hazánkban 100 lakosra átlagosan 7,5 úgy­nevezett beszélőhely jut, ugyanakkor a községekben ez a száma még a hármat is alig éri el. Ha eredményeinket egy­bevetjük a nemzetközi sta­tisztikákkal, megállapíthatjuk, hogy az eddiginél fokozottabb erőfeszítésekre van szükség az előrelépés érdekében — sze­gezte le Szitás János, utalva rá, hogy hazánk a szocialista országok rangsorában is az utolsó helyek egyikét foglal­ja el telefonellátottság tekin­tetében. Az előadó arra is felhívta a figyelmet, hogy a közületek birtokában indoko­latlanul sok készülék van, olykor a lakosság rovására. Ez azzal jár, hogy a dolgo­Több mint 70 iparvállalat an yag takarékos technológiái és termékei láthatók azon a négynapos kiállításon, amely kedden nyílt meg az Ipari Reklám és Propaganda Vál­lalat Rákóczi úti bemutatór termében. A kiállítást az Ipari Minisztérium és a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara közösein szervezte. Juhász Ádáim ipari állam­titkár megnyitó beszédében és emlékeztetett arra, hogy a zók munkahelyükön bonyolít^ ják le beszélgetéseiket, eivon-j va a kapacitást a belső, vál­lalati ügyektől. A feladatokról szólva elJ mondta: a Minisztertanács öt évvel ezelőtt elfogadta a távközlés hosszú távú kon­cepciójának irányelveit. A Magyar Posta ennek jegyében dolgozik, s igyekszik előmoz­dítani a fejlesztés ügyét. A legfőbb cél, hogy tizenöt éven belül felszámolják az alapvető hiányosságokat, s a telefon többé ne számítson „luxusnak”. Megszüntetendők a területi indokolatlan arány­talanságok, felújítandók a’-teJ lefonközpontok, a teljes háló­zatot automatizálni kell. s el kell érni, hogy száz lakosra legalább húsz beszélőhely jus­son vidéken is. A vitában többen kifejtet­ték: amikor fejlesztésről be­szélünk, ne tévesszük szem elől a nemzetközi színvona­lat sem. Magyarán: nem elég bepótolni az elmaradásokat, de törekedni kell arra is, hogy hazánkat e téren ne jegyez­zék az utolsók között. Utal­tak rá: ne csak nagy rekonst­rukciókban és beruházások­ban gondolkodjanak az ille­tékesek, de keressék a mód­ját annak is, hogy kisebb horderejű intézkedésekkel ja­vítsák egy-egy apró falu, köz­ség telefonellátottságát. Szól­tak a működő készülékek üzembiztonságáról is, hangoz­tatva, hogy olykor kívánni­valókat hagynak maguk után.. gazdaságos anyagfelhasználást és a technológiák korszerűsí­tését 1982 óta kormányprog­ram írja elő, s az elmúlt kéit évben jelentős eredményeket értek el a vállalatok. Az évi megtakarítások» összege több mint ötmffliárd forint. A kiállításon részt vevő több mint 70 vállalat min­denekelőtt új eljárásokkal technológiákkal is­merteti meg az érdeklődőket. és 20 névtelen bejelentés ér- feladatok megvalósítását. Kancdai, svájci, NDK-beli vevők Régebbi piacokra irányul a márciusi kivitel űz anyagtakarékosság eszközeinek és eredményeinek kiállítása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents