Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)

1984-03-11 / 60. szám

éíemény Jó Papp... A vitában korántsem min­er-« az kerekedik fe'.üi, aki­nek igaza van. Olykor a ma­gabiztoson felolvasott szemi­náriumi tananyag jobban érvényes ül, mint a derűsen e'őadott tudósi gondolatsor. Többek közt e tételeket il­lusztrálta a legutóbbi Tudós­klub. A csaknem maidig izgal­mas I'ap-p Zsolt-műsorban ezúttal a ciklusokról ütköz­tették nézeteiket történészek és közgazdák. E téma idősze­rűségét —, mint fejtegették —, a jelenlegi, elsősorban gazdasági természetű, világ­szerte tapasztatható leféke­ződés, lassulás indokolja, A kedvezőtlen folyamatok elem­zéséhez jó adalékok lehetnek a ciklusokat feltételező vizs­gálat megállapításai. A be­szélgetés két legszínesebb, legeredetibb résztvevője: a historikus Kosáry Domokos és a közgazda Bródy András nagyjából egyetértett abban, hogy jelenleg — hozzávető­leg 1973-tól — egy hosszú hullám lefelé tartó ágában é! a világ, s a helyzetet rövi- vegegyveleget derűsen pró- debb gazdasági és egyéb hűl- bálta egységbe fogni a mű- lámok egybeesése nehezíti. A sorvezető, Papp Zsolt. A fi- különféle bajokat részben ez lozóíug — jó Papp holtig ta­rn agyarázza, így a gondok nul alapon — gyermeteg kár­elhárításához hasznos lehet déseket, megjegyzéseket is a ciklusok —, vagy hullámok, fűzött az elhangzottakhoz, a szóhasználaton pöröltefc — hogy a klubtagok még egy- termászetét megismerni. értelrnűbben fogalmazzák Ahogy a Tudósklubokban me8 eszmefuttatásukat lenni szokott: a szóváltás . __ ___ m ikéntje csaknem annyira , .A?. elhangzott gondolatok tan utalásos volt mint áz el- kozüI az egylk flS3Telemre han"zó§ számos érdekfeszítő méltó talán az vo,lt’ hogy a óciklusok „vállalása”, a ve- gondolai. A vitában a friss, in„ való szembenéző« teszi nyitott észjárás ütközött ősz- }"k 'vyf10 sze a behiflázott ismeretet 'ehetóve, hogy hatosukat a* * ténylegesen enyhítsük. Maga tűzön-vízen át telmondani Mflriiaris7 iq tWv vélekedett akaró törekvéssel. Előbbi ka- “adarasz is úgy vélekedett, tegóriát Kosáry és Bródy hogy a gazdasaga ciklusok ál­képviselte üdítően, utóobinak Madarász Aladár volt jelleg- "ianJr banem az .utop,l ker' zetes alakja. Egyik oldalon déskörébe tartozik. Fontos _ iT1 a ™“íiT ‘vérv volt Kosáry summázata, a sajdt nézetre is vonatxozo miszerint a hullámvölgyek sének figyelmes meghalJga- V**#***. jönnek létre azok kulturális értekék, amelyek kételyek, a vitatárs érvelé­2r«aifa SS“? ££ «•«* • kpnaWfst fel­toríthatat.Ian Mt.* a társ vé- farává/ z- leményének fül mellett való " “ elengedése szolgált vita- ve6be spololm módszerként. A furcsa szö­a a legke- (moinár) Apropói HÚSZ ; Természetkutató iskolások A tudományos-technikai út­törőszemle egyik része a ter- mészetkutatók versenye. Az elnevezés mögött négy tan­tárgy — kémia, fizika, bioló­gia, földrajz — lapul, a ver­seny mégis több e négy szak­tárgy egyidejű felmérésénél. Minden évben egy előre ki­jelölt téma többoldalú meg­közelítése az úttörők felada­ta. Idén az energiává, birkóz­tak az általános iskolások. A tudományos-technikai út­törőszemle városi fordulóin sikerrel szerepelt a balassa­gyarmati Bajcsy-Zsllinszky úti általános iskola és a pász­tói Dózsa iskola. Egyebek mellett mindkét intézmény ta­nulói elsők lettek a termé­szetkutatók versenyén. A balassagyarmati iskolá­ban Jónás István igazgatóue- lyettesnek szól a kérdés: — Milyen munka van a három gyerek sikere mögött? — Három tényező. Színvo­nalas tanórai munka, hisz anélkül semmi sem lehet ered­ményes, a szakköri tevékeny­ség és a természetkutató klub. A Bajcsy iskolában majd egy évtizede, hogy bevezették az egész napos oktatás klub­napközi formáját. A közel harminc klub között termé­szetkutató is működik. Veze­tői dr. Tolvaly Eörsné kémia szakfelügyelő, Jászberényi Emilpé és Lőke Lászlóné. A „minden tájra jut egy betyár” analógiájára: minden tájra jut egy „szent örült”, akit más néven is illetnek, mondják az ilyenre hogy „megszállott.” mondták ré­gebben, amikor a köz- vagy népművelés legnehezebb (?) korszakait éltük — „minden lében két kanál ez az em­ber” egy „igazi kultúr-jan- esi”. De hát Gál Ferusz tanár úr — ha jól tudom, alaphivatá­sa ez lenne — nem Jancsi, hanem József. Szombathelyen él időtlen idők óta. Akik is­merik úgy érezhetik, hogy itt vagy ez esetben ott volt már a rómaiak idejében is, talán szellemi vetélkedőt rendezett a légió katonáinak, vagy kvízműsort a leigázott alatt­valók körében, esetleg a rabszolgák részvételével „ho­zott össze” egy futóver­senyt. .. Gál Feruszt minden­ki ismeri azon a tájon, ab­ban a. megyében, mindenütt ott van ahol — ahogy mon­dani szokás még erre az em­berfajtára — „két fedőt ősz- 8 zevernek....” Ö a „Gálfe- rusz”. Intézmény. Csengetés után Lőke Lász- megnyernek. Két évvel ezelőtt Ióné érkezik eiőször a tana- alakult meg az iskolában a ri szobába. — A téma természettudományos mun- ismeretében kaközösség. A tantárgyközi mindenekelőtt könyveket aján- munkaközösségeknek szerteá- lottunk a gyerekeknek. Vál- gazóbb a feladatuk, nehezebb, laltak kiselőadásokat, szinte bonyolultabb, mint a tantár- spontán módon megalakult a gyiaknak. A munkaközösség sajtófigyelő, szorgalmasan integrálta az energiával kap- nézték a televízió Energia ci- csőlátás anyagot. Látta azo­mü adását. kát a tárlókat, paravánokat — A tanórán kamatozik-e az aulában? Ezeken havonta a természetkutató klub tagjai- kifüggesztették a feladatokat nak nagyobb tudása? az iskola minden gyereke szá­— Órán is lehet építeni mára. A szaktárgyi jelleg ezekre a gyerekekre —- váia- azért mégis csak érvényesül szol a szakfelügyelő, dr. Tol- itt is, hiszen az egész Iskola- valy Eörsné. .— ók azok, akik ügyben érvényesül, legelőbb elkészülnek például Nyilván mégsem véletlen, egy kísérlet értelmezésével, az hogy a tudományos technikai önálló feladattal, ők találják úttörőszemle városi fordulói- meg először a helyes választ nak ezt a versenyét két olyan a gondolkodtató kérdésre. iskola nyerte, ahol tontárgy­— Klubon belül azonban közi intézmények — klub nem olyan kiemelkedő a ver- vagy munkaközösség —tevé- senyzö gyerekek tudása. Ók kenykednek. A valóságot nyertéi? a háziversenyt, ezért nem lehet tantárgyakba tusz­kéoviselték ők az iskolát. kölni — mondják sokan Simon Imre, a pásztói Dó- szaktárgyak nélküli iskoláról zsa Iskola Igazgatója is ezzel imitt-amott folyó vitában. Hogy ebben a kérdésben mi az igazság, nem könnyű el­kezdi : — A megyei döntőbe beju tott gyerekeink nem a leg- dönteni, a polémia még jó jobbak, illetve, van még né- ideig eltart. Az azonban most hány ugyanilyen tanulónk, is megállapítható, hogy a tun- Külőn velük csak ezután fog- órai oktatást jól kiegészíti az lalkoztunk, hogy megnyerték ilyen interdiszcioimáris taní- a háziversenyt. Egyébként tás, akár a TTUGZ legyében, pedig mi azt valljuk, nem akár atiéikül történik. Erre a egy versenyre kell jól felké- legékesebb bizonyíték, l.ygy szítén) a diákokat, hanem is- nem csak az a három-három mereteket kell adni nekik, gyerek tud sokat például az Aztán az már nem baj, ha energiáról, közben egy-két versenyt is V. E. Farsangi rönkhúzás IIIMIflfltlIltilHIIIIIIIIIIIMIIMn 111 tlllllill II llltltHIII III MIKI till IIIIII ti Iliit 1111^*1 Itllll II 111(11 MII Ilit! Ilit ’ Felolvassák a rönktörvényt Az álmenyasszony és az álvőlegény Véget ért az idei vidám ramból, majd úgy két évti- tartottak esküvőt, akkor ál­farsang, befejeződött a tél- zede ismét egyre több helyen menyasszonyt és álvőlegényt búcsúztatás. Ilyenkor az or- lelhetők fel. választottak farsang idején. A szag minden táján megeleve- Ahánv tál — annvi szokás maszkos, kiöltöztetett „ifjú nednek a régi népszokások. _ , k a , ‘ párt” rönkre ültetve utaztaf­A háború után sokáig hiá- Az Grsegben például az a v^gig a falun. Az eseményt n/oztak ezek a jellegzetes hagyomány alakult ki, hogy tréfás esküvővel és mulat-; események a farsangi prog- ha valamelyik faluban nem Sággal fejezték be. , ff Gálferusz" Halló, itt vagyok! A vonal végén; Szilágyi János Szinte hihetetlen, hányán egy hangot, egy gondolatot— A műsor demokratikus. Ez vállalkoznak arra — igaz név attól a perctől kezdve együtt olyan, a műsorban meg sem nélkül, hogy élveboncolás csináljuk a műsort. Ha nem jelenő külsőségekben is meg- alanyai legyenek. Exhibicio- így alakul, akkor csupán be- nyilvánul, mint hogy a be- nisták, megkeseredettek, iga- szélgetünk. szélgetés után vissza is lehet zuxat vagy csak önigazolást A műsor sikere tagadhatát- lépni. Igaz, előfoldult már az keresők, magányosok hívják lan. S ez — nem kisebbítve is, hogy Szilágyi rábeszélte a hétről hétre a számot. A vo- ezzel a riporter érdemeit — telefonálót, mégis járuljon nai másik végén egy ripor- nemcsak Szilágyi személyének, hozzá a közléshez. (Ilyenkor tér, Szilágyi János várja a nemcsak az olykor bizarr, kivágnak minden utalást, hívásokat, hogy beszélgesse- extrém telefonbeszélgetések- igyekszenek felismerhetetlen- nex. Bármiről és bárkivel. nek köszönhető, hanem a mű- né tenni a beszélgetőpart- Szilágyi János ezzel a mű- sor demokratikus jellegének nert.) sorral hétről hétre, kimondat- is. Ezt a műsorvezető tudató- , lanul is játékot csinál az éle- san hangsúlyozni is igyekszik • ^apr.?lat. ar*íj tünkből. Hogyan született ez akkor, amikor mindenkit meg- a ™sor? szólaltat a rádióban, ha a te- bata‘lan’ — Az ö-let nem új. Nyu- lefonbeszélgetés közérdeklő- „rt A_nJ, '.a gáton régóta vannak hasonló désre számíthat. Közben vál- °rPK **”, 68 műsorok. Igaz, ott élőben, ze- lalnia kell: lehet, hogy nem a eyakran ki derülnek, nevel fűszerezve, rendszerint teljes igazságot halljuk. Megérne egy misét az tea egy adott témát boncolgatva. — Emlékezetes volt az a be- kik ás miért szoktak telefo- A Halló, itt vagyok lelke az szélgetés — mondta erről —, Hálni. Vagy az: a beszélge- a négy óra, amelyet a tele- amelyben egy idős néni el- tűseknek mekkora hányadát fen mellett töltök: csörög a tartási szerződése és kisem- közvetítik. A legmegdöbben- ké'. vüiék, felveszem, s az első miztetése' történetét panaszol- több fonákság mégis az, hogy néhány perc pokoli koncentrá- ta el. Ez volt az egyetlen ez idáig mindössze egy teletop dója után már eldől: műsor- eset, hogy utána jártunk egy na*p tárcsázott őzért, hogyel- ba kerül-e majd vagy sem. ügynek. A csattanó? Nem a mondja: ő boldog, elégedett Ha érdekes, ha hallgatható, ha néninek volt igaza. Nem égé- ember, házasélete rendezett. A1 sikerül elkapnom valamit: szén úgy volt az egész. sors iróniája — ez hallható te volt — a riporter ezzel a te­lefonálóval nem tudott mit kezdeni. Mert a boldogság — ha világgá kiáltanák Is — úgy látszik mindig magánügy. Tallózó lottság vagy valami egyéb? Elképzelhető, pedig — éppen a városmozgató iátékok és szilveszter környéki műsorozá­sok alapján — hogy Salgótar­jánban is képes lenne össze­fogni néhány üzem vagy . . , , vállalat. Mert, mint a tévéri­népeknek, de abban a ne- mert belőlük aztán annyi nőtt lencven evek óta nem látott portból megtudhattuk a iel­hány évben, amíg a félig- ebben a zajos korban, mint a színházi játékot. De száz gye- mezeket, a díszleteket, a bú­meddig szülőföldnek számító bolondgomba jó időben az rek közül kilencvenhat mar torokat (régi iskolapadokat) a megye kenyerét ettem - erdő szélén látta a mindössze hat-nyoic szombathelyi üzemek készítet­szinte naponta összefutottunk JWtért, ml van hát azzal a előadásra tervezett „Légy jó ték el .Gálferuszéknak” mindhalálig.. .” előadást, amit Gálák a város legtelje- — -— sebb összefogásával alkottok és amelyet immár ötvened- Negyvennégy előadás (a íel­a művelődés, a népművelés „Gálferusszal?” a köz terein. Hány éves le­het ? Hogvhogy nem kopott ki a kedvetlenedés időszakai­ban. a közösségi létezések Petrányi Judit a híripeló visszafejlődéseinek éveiben, a pokban- Nálunk a Tem- „Légy jó. ,.”-ból! Nyilas Mi­televiziós életforma keménye- fai" , ar‘-»ny J.rita., ,. . press a megmondhatója — sl szerepét alakító gyerekszi­désében az együttcselekvés f®st r Pőrter a uaio aaa - mjiyen magával ragadóan nesz kiválasztása is „Jóska kulíúrcsarnokaiból? Hogy pap paaarai ‘ asodró igény van éppen a gye- bácsi” érdeme. Azt kérdezi maradhatott meg „megszól- te >„,7 , +,fugo _ , rekek körében a jó színházi tőle a riporter: — Na, és szi­lottnak” akkor, amikor körű- ... Ie..:e. a ® 0 0 előadások iránt, de ugyanő a nész akarsz lenni? A gyerek lőttünk majd minden egykor uuoroiiaz szinpa ana - sze- megmondhat6ja annak is — meg azt mondia kicsit saj- volt lángoló közösségi embei a es . a L.® *“.i mennyire elhanyagolt a sokat nálkozó mosollyal a szája apránként visszahúzódott. eSy egesz o i í\ ai dicsért ívaev szidott) masvsr snrkáhan íhncfv mlkpf tnrinalr dicsért (vagy szidott) magyar sarkában (hogy miket tudnak «XJ.11VC1J l- loocaiiuoouon, v/a lórii rn PVPrPks7Ínés/t a mosjai otnrv.cwa.il 1‘h^.v í mert az életformák gyökeres v . u } ' .sv ..A. '. drámairodalomban a gyerek- ká-áp^ni esvesek . . - TiirltT uramaiiuuHiumoan a gyerea- isp« «ipvcni e^vespit a felnőttek népi ellenőr, a M‘ V-a a - szl-ndarab0]í írása Ezért is közül) „nem, dehogy is, asz­változásal nem kedveztek a . . ., b«,, » közösségi életnek; mert közös mazott‘ ? tanar es n. g l ■ vehették elő a Móricz-regény- talos! gondként él ma is az újabb ' bö1 készül‘ szlapadi adaptaci* , - - „ utak keresése-találása ezen a teljes^tanári kart amely- űt iiGálferuszék>. odaát a Du. „Légy Oo...” „ouglu„„ „uaal a .. . mondja téren. Talán bátrabb volt, £®k a mélyé,n valaho! ™a°a ná^úlon. De. ha amatőr- e(?v vár°s önmagának és a mint mi mindannyian, akik Gal ,,erusz színházi életről kellene vala- gyerekeinek és nem azt megelégedünk a régi szép h(” beszámolni a mi megye- ­közösségi létezések színházat1 székhelyünkön —■ mégis ezen ^égy ió a többiekkel, a az elhanyagolt területen egve- ö«ek között Példát is n Most mee a televízió kén- e'iyőién «elent me" a Stúdió ’f4 legutóbbi adásában. Jő húsz éve nem láttam, azóta hogy végérvényesen búcsút mondtam a va»i földeknek­tánc. színjátszás és mind a többi — könnvsóhaios vlsz­szaidézgetéseivel, akik nem jutunk tovább gyakorta a fel- Miért, hogyan miből, kivel, terítek, itt is esett már sok leghajtó szép tervek kigon- kinek, mennyiért...? szó az amatörszinház létének dolásánál. akik hallgatunk aa Szombathelynek sincs szín- jogosultságáról vagy miről... töb­az elhanyagolt területen egve- °'eK Között Példát is _ mutal- dí.tl a Teniore'st falá!nár>k! ^a* bogv mások is lók tud­Ped'g hát. itt is voltak szeg janak lenni. (T. Pataki) Tőzsér László Lesz-e aranybányászat Csehszlovákiában ? A válasz így hangzik: va­lószínűleg igen. A végleges döntés, természetesen a geo­lógiai vizsgálatokról, valamint a gazdasági számításoktól függ. A mai Csehszlovákia terüle­tén valamikor bányásztak aranyat, de amikor már nem fizétődött ki, az aranybányá­szatot leállították. Az arany magas és egyre növekvő vi­lágpiaci ára azonban felve­tette az aranybányászat fel­újításának lehetőségét a régi és az újonnan megnyitandó bányákban. A geológiai vizsgálat bebí^ zonyította. hogy a régi bá­nyák némelyikében fellelhe­tők arany tartalmú ércek. Ezért aprólékos lelőhely- és bányavizsgálat kezdődött. Ha tehát a valamikor elhagyott lelőhelyek felújítása rentábi­lis, Csehszlovákia csatlakozik az aranyat bányászó országok közé. dolasanal. akik hallgatunk aa szombathelynek: sincs szín- jogosultságáról vagy miről... i —111 „okos szóra* » iebeszélőkre, háza. Száz gyetek közül ki- Mi hiányzik h&tZ A megszól? | NÓGRÁD — 19fi4, március 1L* vasárnap 5 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents