Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)
1984-03-02 / 52. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! | NÓGRÁD AZ- MSZMP NÓGRÁD MEGY EI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGrEI TANÁCS.LAPJ/V XL. ÉVF., 52. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. MÁRCIUS 2., PÉNTEK A KORMÁNY TÁRGYALTA Javítják az üdülési feltételeket a Balatonon A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentése alapján megállapította, hogy a balatoni üdülőkörzetben a túlterhelés csökkentésére és az infrastruktúra fejlesztésére elhatározott lépések nyomán mérséklődtek az üdülési szezonban jelentkező ellátási feszültségek, a helyzet lényeges megjavításához azonban további intézkedésekre van szükség. A kormány úgy rendelkezett, hogy az üdülőkörzet meghatározott településein lakásépítésre, -bővítésié, illetve -megosztásra — további intézkedésig — csak az kaphat engedélyt, akinek az adott településen legalább öt éve állandó lakása, illetve munkahelye van. A kormány jelentést kapott a Szépművészeti Múzeumban történt képlopás körülményeit felderítő nyomozás és vizsgálat befejezéséről. Megállapította, hogy az intézményeknél a műkincsek védelmének biztosításában és az ezt szolgáló előírások betartásának minisztériumi ellenőrzésében mulasztások történtek. Tudomásul vette, hogy a személyi felelősségre vonás megtörtént, illetve folyamatban van. Utasította a művelődési minisztert, hogy az illetékesekkel együttműködve tegyen intézkedést és szükség szerint javaslatokat a közgyűjtemények fokozottabb védelmére. A Minisztertanács elismerését és köszönetét fejezte ki a nyomozás irányítóinak és résztvevőinek, mindazoknak a hazai és külföldi személyeknek. akik segítőkészen hozzájárultak a festmények felkutatásához és visszajuttatásához. (MTI) Fejlesztik a szerszámgyártást Tavaly megduplázták tőkésexporttervüket a Páva Ruhagyár 2. számú mátraterenyei üzemének dolgozói, s összesen 34 millió forintért küldték cikkeiket a határainkon túli megrendelőkhöz, amely az évi árbevétel egyharmadát tette ki. Az idén már eleve 34 millióval számolnak, a további üzletkötések tovább növelhetik a nem rubele' imo- lású piacokra szállítást. Az év első hónapjában tevékenységük 40 százalékát a őkésbérmunka adta, s ha tartják a tempót, jelentős lesz az 1984-es eredményük. Képünkön: Fejes Pálné, az exportszalagon dolgozó 12 fős szocialista brigád vezetője. — kulcsár — A gépiparban a gyártási költségeknek alig másfélhárom százalékát teszik ki a különféle szerszámok, jelen- tóségük valójában sokkal nagyobb, hiszen alapvetően befolyásolják a termékek minőségét, gyártási határidőit, s ezzel azok versenyképességét. • Nagy hatással vannak a termelékenység alakulására is. Éppen ezért az iparilag fejlett országokban rendkívül nagy figyelmet fordítanak a szerszámok fejlesztésére, gyártására és gazdaságos alkalmazására. Hazánkban a szerszámgyártás a műszaki fejlesztési következményekkel, a gyors nemzetközi fejlődéssel és a belföldi igények növekedésével az utóbbi időben már nehezen tudott lépést tartani. Mind több fajta szerszám került a hiánycikkek listájára, s ami kapható, az is gyakran hosszú várakozási idő után vásárolható meg. Gondot jelent továbbá, hog" a hazai fajlagos szer- száimfethasználás jóval magasabb a nemzetközi átlagnál, ami részben éppen a szerszámok nem kielégítő műszaki színvonalára vezethető vissza. A hiányt importból igyekeznek pótolni, ami az elmúlt néhány év alatt többszörösére emelkedett. Különösen a tőkésbehozatal KPVDSZ-ülés Salgótarjánban Vitaképessé kell tenni mindenütt a szakszervezeti tisztségviselőket A nevelő munka nem lehet elkülönült reszortfeladat, kapcsolódnia kell minden szak- szervezeti tevékenységhez; elő kell segítenie az összefüggések megértését! — állapították meg tegnap a KPVDSZ Nógrád megyei bizottságának ülésén. A Salgótarjánban tartott gyűlésen — Darankó Gyula elnökletével — többek közt az alapszervezetek nevelő munkájáról, az ezzel kapcsolatos további feladatokról volt szó. A témával kapcsolatban előterjesztést Palái Károly, a kulturális bizottság vezetője tartott. Mint mondotta: a tisztségviselők alapos fölkészítése lehetővé tette, hogy az alapszervezetekben élénkebb viták bontakozzanak ki, többek közt a gazdasági kérdésekről. „A legtöbb alapszervezeti funkcionárius önállóan érdemi vitába tud kezdeni azokkal — állította Páldi —, akik valamilyen oknál fogva tévesen ítélik meg a helyzetet, El kell azonban ismernünk — fűzte hozzá —, hogy nem minden alapszervezeti funkcionárius ura a helyzetnek". Ennek okaként a föl- készültségbeli hiányokat jelölte meg a függetlenített szb-titkárként dolgozó tisztségviselő. „Elaprózott hálózat” és eltérő munkaidő-beosztás okoz gondot az egyébként eredményes politikai oktatás továbbfejlesztésében. Ennek javítására — mint Páldi fogalmazott — „alapszervezeteink felé olyan instrukciót adtunk, hogy ne mindenáron a létszámemelést szorgalmazzák, hanem a minőségié menjenek”. E fontos tevékenység kibontakoztatására konkrét javaslatokat is tett. a kulturális bizottság vezetője. Egyebek mellet azt indítványozta, hogy „az szb-k jobban készítsék fel propagandistáikat saját dolgaikból”; valamint fölhívta a figyelmet egy fontos követelményre. miszerint: „a hallgatók által felvetett kérdések soha ne maradjanak válasz nélkül!” Mérhető sikereket tud fölmutatni a felnőttoktatás, amelyet az alapszervezetek közösségi ereje áuandóan serkent. 1981 és '83 Között 370 fő érettségizett ennek a tanítási formának a keretében. „Kezdeményezések voltak kihelyezett formában — közölte Páldi — eladói, pénztárosi. könyvelői, boltvezetői stb. iskolák indítására, ezek döntő többsége meg is valósult”. Mint a tapasztalatok egyik fontos tanulsága mutatja: „A dolgozók azokat a formákat kedvelik inkább, amely elvégzése után fizetésemelést is remélhetnek!” A tegnapi értekezleten a nevelő munkán kívül a munkaversenyről, a pénzügyi kérdésekről és a legutóbbi nibbles óta végzett apparátusi tevékenységről tárgyaltak; utóbbiról Oravecz Tivadar, a megyei bizottság titkára számolt be a KPVDSZ tisztségviselőinek. növekedett számottevően. Egyebek között ezeket a megállapításokat is tartalmazza az Ipari Minisztériuminak a társszervekkel együtt végzett elemzése. Sínnek jegyében készült el a több minisztériumot és főhatóságot érintő cselekvési program, amelynek végrehajtására a gazdasági bizottság határozatot hozott Felismerve a viszonylagos elmaradás káros következményeit, a VI. ötéves terv eddig eltelt időszakában az irányító szervek és a vállalatok már jelentős erőfeszítéseket tettek a helyzet javítására. Néhány fejlesztő beruházás máris megvalósult, például a Danuviában a szerszámelemgyártást, a Forcen Vállalatnál pedig a marószerszámok termelését korszerűsítették. Jelentős összegeket fordítottak a vállalatok kutatás,ráfejlesztésre. Néhány esetben társulást alapítottak erőik egyesítésére. Bővült a termelési együttműködés külföldi cégekkel, az utóbbi időben hét licence! és know- how-t vettek a magyar szerszámgyártól. Mindennek eredményeként 1985-ig a hazai szerszámgyártás mintegy 30 százalékkal növeli termelését. (Folytatás a 2. oldalon) Nagyobb választék, olcsóbb ruházatból A Nógrád megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat idei üzletpolitikája Megőrzi az áruellátás elért színvonalát a kedvezőtlenebb gazdasági körülmények között is — többek között ezt határozta el idei üzletpolitikai tervében a Nógrád megyei Iparcikk Kisl.cri'skeilelaii Vállalat. A bízalmitestület által a minap elfogadott tervben 1 milliárd 290 millió forint értékű forgalmat határozott meg a vállalat az idei esztendőre, az előző évitől 6,4 százalékkal többet. A csaknem féjmilliárd forint értékű ruházati eladási tervet ár és minőség szerint is választékos, a mindenkori divatnak megfelelő és a sze- zonigényekhez alkalmazkodó kínálattal akarja teljesíteni. Tovább bővíti az olcsóbb, tömegigényeket kielégítő cikkek választékát, a divatos termékek arányát pedig többek között termeltetési tevékenységgel, gazdasági munka- közösségek, szövetkezetek cs magán kisiparosok bevonásával növeli. A Ruhaker Revü hálózatába bevont boltokban pedig a teaneegerkorosztáiy által keresett divatcikkek kínálatára helyezik a hangsúlyt. A vegyesiparcikkek körében ebben az évben is élénk keresletre számít a Vállalat. Egyre bőségesebb árualapot kíván a lakásépítési és -felújítási program végrehajtása: növelik tehát a víz- és központifűtés-szereléshez szükséges áruk, a fürdőszobafelszerelési cikkek, valamint az energiatakarékos, korszerű fűtő-, főzőkészülékek választékát. A szabad idő hasznos, kulturált eltöltése is várhatóan emelkedő vásárlással jelentkezik majd az iparcikk- boltokban — erre sport- és turisztikai cikkekkel, kerékpárokkal, híradástechnikai és elektroakusztikai berendezésekkel, hangszerekkel és bar- kácsszerszámokkal készül föl a vállalat. Miután egyre több család kapcsolódik be a jövedelmeket kiegészítő mezőgazdasági tevékenységbe, az ellátást mezőgazdasági kisgépekből, szerárukból, műtrágyákból és növényvédő szerekből is javítja a vállalat. Mindehhez a célnak megfelelő beszerzési politika szükséges. A nagykereskedelemtől való vásárlásait idén csökkenti a vállalat, ehelyett a tavalyi 12 százalékról csaknem 25 százalékra emeli a közvetlen beszerzésből. a határmenti váiasztékcseréből származó árualapok arányát. Az elképzelések megvalósulásának szolgálatába állítja az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat a vállalati szervezet korszerűsítését, a hálózatirányítás fejlesztését is. Szélesíti idén a szerződéses és jövedelemérdekeltségi rendszerben működő boltok körét, felülvizsgálja a boltok nyitvatartását, s a vásárlói igényekhez alkalmazkodva, módosítja. A Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság értékelte az elmúlt év tapasztalatait : „Az ellenőrzések nagyobb része aktuális társadalompolitikai kérdésekre irányúit, s eredményeik jól segítették a helyi döntések előkészítését. Elemeztük a gazdaságban végbemenő szervezetkorszerűsítési folyamatok hatását. Megfelelő hangsúlyt kapott a lakosság életszínvonalát alapvetően befolyásoló tényezők vizsgálata.”. Eme summázat a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi üléséről való, ahol a testület 1983. évi munkáját értékelték. Néhány vizsgálat eredménye nagyon komolyan megszívlelendő, hiszen irányt mutató, erősíti a más irányból tett megállapításokat. Vegyünk egy példát! A szorító körülmények ellenére fejlődött Nógrád megye ipara. De a termelés erőteljesebb fejlődését gátolta például a termelőrendszerek alacsony műszaki és technikai színvonala, a technológia korszerűtlensége. a fejlesztési források szűkülése, az anyagellátás gondja, a magas fajlagos ráfordítás. A példákat sorolhatnák pozitív előjellel a mezőgazdaság területéről akár a termelésből, akár onnan, hogy a mezőgazdasági nagyüzemeknek milyen jelentős szerepe lett a falusi lakosság élet- és. munkakörülményeinek javításában, hiszen ezt is vizsgálták a népi ellenőrök. Megnézték milyen a megyében a telekgazdálkodás, az egészségügyi ellátás, az általános iskolai tanulók elhelyezése, . avagy a megye áruellátása. A sort még folytatni lehetne, hiszen a népi ellenőrök országos, megyei és járási kezdeményezésre 15 téma-, 2 célvizsgálatot és két egyéb ellenőrzési feladatot végeztek 1983-ban. A bizottságokhoz, 122 közérdekű bejelentés és panasz érkezett, 16 százalékkal több mint 1982-ben. Magas, 41 százaléknyi a névtelen bejelentések száma, ám sok bizonyult alaptalannak (Érdekes volt, némi vita alakult ki arról, hogy mi is tartozhat az alaptalan bejelentések közé. Az MNEB úgy döntött, hogy megvizsgálja, illetve meghatározza, e fogalom pontosan milyen bejelentésfajtákat takarhat.) Az összes bejelentések 50 százalékát a bizottságok saját hatáskörükben el tudták intézni. De lássunk a bejelentések közül is példát! Feszültséget váltott ki a tanácsok erőteljesebb törekvése az építésügyi szabályok betartására. Az engedély nélkül épített épületek lebontására kiadott határozatok bejelentésekhez vezettek, elsősorban az egységes állásfoglalás hiánya miatt, ami szakmailag és politikailag is kifogásolható — állapítják meg a népi ellenőrök. Az alaptalan bejelentések okát abban látják, hogy az embereknek hiányosak az információik, nem ismerik kellően a szabályokat, és a rossz- indulat is sokszor szerepet kap. A névtelen bejelentések többnyire a társadalmi tulajdon megkárosítását jelzik, de jelentős részük alaptalan. A panaszok nagy százaléka a tanácsokat érinti. Okai: a nem eléggé körültekintő ügyintézés, az intézkedések elhúzódása, s ezek mellett a jogtalan előnyszerzési kísérletek vezettek panaszhoz. Összességében — néhány apró és könnyen javítható hiba kivételével — a megyei népi ellenőrzési bizottság eleget tett elmúlt évi feladatának. A testület az értékelés után megvitatta és elfogadta a területi bizottságok és saját munkatervét 1984-re.
