Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)
1984-03-10 / 59. szám
Márffy Ödön művei CS. WAGT ÍSTV3QW Ingerült litánia fülszaggató útitársaktól meccsről vitázó borbélyoktól holdkóros kerékpárosoktól szállodai mélyhorkolóktól mentsük meg magunkat tapogató pénztárosnóktöl láthatatlan fópincérektöl hallhatatlan énekesektől hozzászólás perverzeitől mentsük meg magunkat tolakodó menyasszonyoktól nyomakodó kalauzoktól anyagias szakorvosoktól anyagiatlan eladóktól mentsük meg magunkat pénzfogdosó perecesektől lapos ismeretterjesztőktől méltóság nélkül maradt nőktől nyugodt méltóságviselöktől mentsük meg magunkat konzervatív fiataloktól hivatalnok diplomatáktól járás-felejtő autóstól földet lenéző űrhajóstól mentsük meg magunkat földkerülő földművelőktől nevelhetetlen nevelőktől költekező pénztelenektől elvszerűen elvtelenektől mentsük meg magunkat talajtalan áldomozóktól álomtalan mocsárlakóktól pelyva-eszü mindentudóktól maguknak való búsulóktól mentsük meg magunkat PÉCSI GABRIELLA: TÖRTÉNELEM Valami láthatatlan kertben fölaeng egy baljós ongcmatookor majd-minden éjszakai. A lakótelep süketen villog, pedig mindenki hallja az orgona zengést. Kiömölnek az autóbuszokból, megivacsoráznak, meghallgatják az orgonát, aztán a gyerekeket ' lekapcsolják. A tv hallgat az orgonáról. A reggeli újságok is. Senki sem kérdezi, miért üvölt az orgona. A lakótelep lakást cserél Az új lakók értenek orgonául. Integrált közművelődési intézmények A közművelődési intézmények integrálásának gondolata a hatvanas évek végén Indult hódító útjára. Előbb — hazai példák nem lévén — a külföldi tapasztalatuk alapján szűkebb szakmai körök népszerűsítették a közművelődés különböző intézményei összevonásának előnyeit. A hetvenes évek elején hivatalosan is megfogalmazták a gondolatot: „Integrált működésű komplex intézményként az alapellátást nyújtó községben vagy városok lakókörzeteiben területi tevékenységet nem végző helyi intézményeket célszerű építeni. Az ilyen komplex intézmény a körzet egyetlen művelődési intézményeként megvalósítja a legfontosabb közoktatási és közművelődési feladatokat.” Helyzetkép A hetvenes évek végétől egyre több integrált intézmény jött létre az országban. Az integráció új lendületet kapott 1981-ben, amikor részletes jogi szabályozás jelent meg. Az országban jelenleg — pontos felmérés nincs — körülbelül 150 integrált intézmény van. Egy Békés megyei felmérés alapján összegezzük á tapasztalatokat, rajzoljuk fel a helyzetképet. Az intézmények integrálása elsősorban a szervezeti keretek megváltozásában jelentkezett. A tárgyi feltételek — kevés kivételtől eltekintve — nem változtak. Ugyanúgy külön működik a könyvtár, a művelődési ház, az iskola, az óvoda, a mozi, mint eddig. Korábban a helyi tanácsokhoz tartoztak, most a közös igazgató a felelős vezető. A gazdálkodásban a legtöbb helyen lényeges változás történt: önálló csoport végzi a pénzügyi tevékenységet. Ha a szervezeti felállást tekintjük, rendkívül heterogén képet kapunk tulajdonképpen más és más szervezeti formát ismerhetünk meg intézményenként. Ezt a tarkaságot nem indokolhatja az sem, hogy településenként az integrációba bevont intézmények köre is változó. A komplex intézmények létrejöttét — kevés kivételtől eltekintve — a helyi tanácsok kezdeményezték úgy, hogy legtöbbször nem konzultáltak a szakmai, módszertani iráHeyzetkép. gondok, jövi nyitó központokkal (a megyei művelődési központtal, a megyei könyvtárral) az összevonásról. Az új intézmények vezetői az iskolák igazgatói. (Egy-két kivétel van: ahol az integrációban nem szerepel az iskola.) A komplex intézmények több helyütt nem rendelkeznek egységes működési szabályzattal, munkatervvel, a helyi viszonyokat figyelembe vevő közművelődési koncepcióval. Az integráció előnyei Elsősorban a kistelepüléseken mutathatók ki. Mindehhez azonban nagyon sok feltételnek kell egybeesnie. A közös igazgató személye perdöntő; ha Ismeri települését, a közművelődés gondjait, szerepe, tevékenysége meghatározóvá lehet. Ha képes átfogni és átlátni a megnövekedett feladatokat, akkor az intézményegyüttes képes az elképzelt koncepciót megvalósítani: a közművelődés magasabb színvonalú lesz. Az, hogy a gazdálkodási tevékenységtől. illetőleg az adminisztrálástól mentesülnek a tagintézmények vezetői mindenképpen a tartalmi munka hatékonyságának javára válhat. Az összevont gazdálkodás a költségvetés átcsoportosítását is lehetővé teszi. A gondok Ugyanarról a tőről fakadnak, mint az előnyök. Olyan községekben is létrehoztak integrációt, ahol a személyi, tárgyi feltételek nem indokolták az összevonást. A nem megfelelő előkészités, a szakmai irányitó szervek véleményét figyelembe nem vevő helyi döntések nyomán felemás helyzet alakult ki. A komplex intézmények új vezetői (az iskolaigazgatók) kellő felkészítés, felkészülés nélkül csöppentek bele az új szerepkörbe. Munkájuk megsokszorozódott, olyan területeket is el kell látniuk. amelyekkel eddig csak laza kapcsolatban áiltak. S, az új vezetők szemlélete sem változhat meg egyik napról a másikra: az integráci óba bevont intézmények elsősorban az iskolai nevelés, az oktatás kiszolgálóivá váltak. Kérdésessé vált az eddigi szakfelügyeleti rendszer gyakorlata, legalábbis a művelődési házakat és könyvtárakat tekintve. A két megyei központ (megyei könyvtár, megyei művelődési központ) módszertani munkájának hatékonysága szükségszerűen csökkent, hiszen az integrációba bevont könyvtárak, művelődési házak elsősorban a komplex intézménynek vannak alárendelve, így jól felfogott érdekükben előbb az ottani követelményrendszernek tesznek eleget. A tagintézmények vezetőinek felelőssége is csökkent saját munkaterületükön. Ez is a szakmai munka rovására mehet. Az összevonások után — a nagyobb településeken — a művelődési házakban, könyvtárakban dolgozók létszáma csökkent. A közös gazdálkodásnak sem csak előnyei vannak, hanem hátrányai is: a tagintézmények nem látják naprakészen pénzügyi helyzetüket. Ez a legnagyobb gondot a művelődési házakban okozza, szükségszerűen az ő gazdálkodásuk a legmobili- sabb. Általában elmondható az is: hosszabb lett a különböző kérdésekkel kapcsolatos döntések ideje. Hogyan tovább? Az integrált intézmények létjogosultságát vitatni ma már nem érdemes. Egyelőre azonban nagyon sok a tisztázatlan kérdés, A Békés megyei Tanács a közelmúltban módszertani munkacsoportot alakított, melyben az integrációban érintett intézmények felügyeleti szerveinek képviselői kaptak helyet. Feladatuk a további integráció jobb előkészítése, s a már meglévő intézmények tartalmi munkájának. segítése. Szempontokat dolgoznak ki az intézmények részére egységes munkaterv készítéséhez. Továbbképzési tervet állitanak össze az integrációban tevékenykedők folyamatos képzésére. Kidolgozzák az egységes szakfelügyelet szempontjait. Gyors eredményekre ugyan nem számíthatunk, de hosz- szas, kitartó munkával min- denkéDpen elérhető a szemléletváltoztatás, a tartalmi1 munka javulása az integrált intézményekben — a formaiszervezeti keretekben meglévő feszültségek egyidejű feloldásával. Pénzes Ferenc V B \ _ f | I Ihász-Kovács Éva esetében | Ä tVI f" %/’ r\ a közvetlen élménynek meg§ ^ y ff ff f I T J^/ Urna m határozó szerepe van, amire IHÁSZ-KOVÁCS ÉVA VERSEI Árra * kérdésre, hogy sbk-e manapság a vers, vagy bevés, valójában nem lehet válaszolni. Gyanítom azonban, hogy kevesebb vers születik, mint amit annak tartanak. Bizonyos, hogy kevesebb a költő, mint a vers. Ebben — gondolom — nincs semmi el- köznapíság rajza hirtelen világhoz, s annak realitásai- lóan világit rá a szerző vers- lentmondás és nincs semmi megtörik az elmúlás vissza- hoz való kötődést. Ugyanak- képző sajátosságaira. Tegyük új. Mindig is így volt. vonhatatlanságának súlya kor bölcsebbé, vagy legalább még hozzá — nem a kisebalatt. Ez a vers, ha rímel is megértőbbé tehet egymás és a bites, csupán a jelzés szán- Nehéz asszonya sórs jutott a Halotti beszéddel (Látja- világ dolgai iránt, ami külön- dókával —, hogy jellegzete- thász-Kovács Érának. En- toj. felebarátaim, mik va- ben egyáltalán nem kevés a spn krtluwpH-ö] ™ nek csak egyik állomása az gyünk, csak por és hamu különféle intolarenciák búr- . , ‘ . , újságíróskodó férj, a költő vagyunk..."), mégis merőben jánzása idején. Aki pedig ké- ’ s a p , Cserhát József korai elvesz- mai, hiszen benne van a mo- pes a gondolkodás által „ei- ny°s verselesrol, amelyben a tése. (Emlékére s szellemi dern ember tiltakozása a ha- lenőrzött” érzelmeinek átélé- vezető szerepet az érzelmek hagyatékának ápolására Cser- ellen, habár a ráció tud- sére, úton van afelé, hogy játszók. A teljesítményt tehát művészeti kört vezet ja> hogy a létezés ezen ellent- költővé váljon. Ehhez már hát ezen belül érdemes megBudapesten.) S emlékének mondására nincs föloldás, „csak” az önkifejezés eszkö- vizsgálni több verset is szentel. Ezek Költői képeinek egy része is zeit kell megtalálnia. Ügy közül egyik legjobban sike- megragadó. Pélául ezek a gondolom, Ihász-Kovács Éva A kötet nyolcvan versét öt rült az In memóriám Cs. J. mindennapisógból kiragyogó már rálépett erre a nehéz ciklusba rendezte a költő: című, amelyben a boldog hét- képek: útra, s csak azt kívánhatjuk, Vonatfüst rezedák. Ünnepre tt 7j - ,, ... hogy legyen ereje tovább jár- várunk, Tűzpiramis, Emlék,JIold-ongyujtód villan rágyújtasz: raita fahasábok, Délutáni jegyzet, hamutartód a Nap, m rajta. Magam részéről úgy látom, a Tejut cigarettád füstje csupánVersei régóta megjelennek hogy ennek nincs különöa különböző lapokban és fo- sebb jelentősége, s a versek lyóiratokban, időnként a az érzelmek árapályának ter- NÖGRÁD hasábjain is. Most mészetességével követik egy- öumaga adta ki első verses- mást, így a kötet valójában kötetét Budapesten Viszem egyetlen ciklus. Ez a termé- tovább... címmel. A jókora szetesség érezhetően egyik íüzetnyi kötet grafikai terve- erénye Ihász-Kovács Évának, zője Bornemisza B. János ugyanakkor csapdákat is rejt- volt. A fülszövegben Csányi hét a jövőben. Miről van László szeretetteljesen szol szó? Ügy gondolom, bizonyos így élünk valahányan. De A gyász azonban bármilyen Ihász-Kovács Éva verseiről, „praktikus szempontból1* le- egyszer csak megszakad a hét- mélységű is, önmagában nem kiemelve azt a sajátosságú- hét ugyan némi szerepe an- köznapok láncolata, s akkor avat költővé.. Az intenzív kát, hogy személyre szólóak, nak, hogy a költészetet ügyöröm sem. Viszont mindez S mint megjegyzi: „...versei- nevezett élménylírára, s gon- tovább fokozhatja a belső ér- ben újra meg újra összerak- dolatí költészetre parcelláz- zékenységet, az érzelmek mé- ja a valóság kockáit s min- zuk. De azt hiszem, a jó köl- lyebb átélését teszi lehetővé, dig új képeket hív elő a kép- tészetben ez a két „elem”, az sajátos módon erősitheti a zelet, mert ez a világ tényeit élmény és a gondolat mindig tekintve épp úgy kifogyhatat- együtt van jelen. Egyik a--------------------------------------- lan, mint variációs lehetősé- másik nélkül nem létezik. g eiben." E megállapítás talá- Még akkor sem, ha előfordulránéz, az verssé válik számára. Szerencsés pillanatban sikerült vers születik, ilyenkor az élmény intenzitása, hat, hogy vagy az élmény, belső hitele fölragyogtatja a vagy a gondolat ismerhetóbb verset. Két, rövidségében is föl első olvasatra egy adott teljes verset idézek erre pél- versben, esetleg életműben, daként. Az egyik a Vihar: „Villámok napszárnya közt eső páncélfala. Tűz és víz harca közt az member — egymaga. Óriás kék kút az ég, iszik a föld, a fű, a fa, szomjas a lélek és szorong, szinte fél — egymaga. Cicoma minden, pőre látszat, örülnék egy ázott fűszálnak, csillagnak, melyet a szem nem láthat hangnak, mely végre emberi... S szeretne megérinteni." Aztán a konvencionális hírlapírói életkép következik: „mosolyogsz: — valószínű I estig elkészülsz a riporttal... Aztán hazaballagsz — pihenned kell — mert „holnap újra nap lesz”.„" csupán: „Szél kavarog. — Pedig még dél van — az ég fekete A másik az AUANYKÜSZÖB: „A csillagokat még meghagyta égve ám a kapukat sorra bezárta, lehullnék szíve arany küszöbére s hiába hiába. Hiába!" Ezekben a versekben a belső élmény, a magány föloldása utáni vágy pontos kifejezését kapjuk, a művészi őszinteség magas fokával találkozunk. A kötetben azonban sok az egyszerű jegyzet., a vázlat, a kor nagy kérdéseihez (háború és béke) való többnyire didaktikus hozzászólás, amelyek emberi őszintesége nem vitatható, de hiányzik mögüle az élmény. Ami publicisztikában megírható — sőt, megírandó —. abból nem szükséges verset csinálni, ha időnként erős is erre a csábítás. Ki-ki azt vigye tovább, amije van. Ihász- Kovács Éva a tiszta hangot, a megélt élményt, szenvedést és örömöt az érzékenységet. (Ihász-Kovács Éva: Viszem tovább. Szerző. 19834 — Tóth £. —
