Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)

1984-03-10 / 59. szám

Márffy Ödön művei CS. WAGT ÍSTV3QW Ingerült litánia fülszaggató útitársaktól meccsről vitázó borbélyoktól holdkóros kerékpárosoktól szállodai mélyhorkolóktól mentsük meg magunkat tapogató pénztárosnóktöl láthatatlan fópincérektöl hallhatatlan énekesektől hozzászólás perverzeitől mentsük meg magunkat tolakodó menyasszonyoktól nyomakodó kalauzoktól anyagias szakorvosoktól anyagiatlan eladóktól mentsük meg magunkat pénzfogdosó perecesektől lapos ismeretterjesztőktől méltóság nélkül maradt nőktől nyugodt méltóságviselöktől mentsük meg magunkat konzervatív fiataloktól hivatalnok diplomatáktól járás-felejtő autóstól földet lenéző űrhajóstól mentsük meg magunkat földkerülő földművelőktől nevelhetetlen nevelőktől költekező pénztelenektől elvszerűen elvtelenektől mentsük meg magunkat talajtalan áldomozóktól álomtalan mocsárlakóktól pelyva-eszü mindentudóktól maguknak való búsulóktól mentsük meg magunkat PÉCSI GABRIELLA: TÖRTÉNELEM Valami láthatatlan kertben fölaeng egy baljós ongcmatookor majd-minden éjszakai. A lakótelep süketen villog, pedig mindenki hallja az orgona zengést. Kiömölnek az autóbuszokból, megivacsoráznak, meghallgatják az orgonát, aztán a gyerekeket ' lekapcsolják. A tv hallgat az orgonáról. A reggeli újságok is. Senki sem kérdezi, miért üvölt az orgona. A lakótelep lakást cserél Az új lakók értenek orgonául. Integrált közművelődési intézmények A közművelődési intézmé­nyek integrálásának gondola­ta a hatvanas évek végén In­dult hódító útjára. Előbb — hazai példák nem lévén — a külföldi tapasztalatuk alapján szűkebb szakmai körök nép­szerűsítették a közművelődés különböző intézményei össze­vonásának előnyeit. A hetve­nes évek elején hivatalosan is megfogalmazták a gondola­tot: „Integrált működésű komplex intézményként az alapellátást nyújtó községben vagy városok lakókörzeteiben területi tevékenységet nem végző helyi intézményeket cél­szerű építeni. Az ilyen komp­lex intézmény a körzet egyet­len művelődési intézménye­ként megvalósítja a legfon­tosabb közoktatási és közmű­velődési feladatokat.” Helyzetkép A hetvenes évek végétől egyre több integrált intéz­mény jött létre az országban. Az integráció új lendületet kapott 1981-ben, amikor rész­letes jogi szabályozás jelent meg. Az országban jelenleg — pontos felmérés nincs — kö­rülbelül 150 integrált intéz­mény van. Egy Békés megyei felmérés alapján összegezzük á tapasz­talatokat, rajzoljuk fel a hely­zetképet. Az intézmények integrálása elsősorban a szervezeti kere­tek megváltozásában jelent­kezett. A tárgyi feltételek — kevés kivételtől eltekintve — nem változtak. Ugyanúgy külön működik a könyvtár, a művelődési ház, az iskola, az óvoda, a mozi, mint eddig. Korábban a helyi tanácsokhoz tartoztak, most a közös igaz­gató a felelős vezető. A gaz­dálkodásban a legtöbb helyen lényeges változás történt: ön­álló csoport végzi a pénzügyi tevékenységet. Ha a szerve­zeti felállást tekintjük, rend­kívül heterogén képet ka­punk tulajdonképpen más és más szervezeti formát ismer­hetünk meg intézményenként. Ezt a tarkaságot nem indo­kolhatja az sem, hogy tele­pülésenként az integrációba bevont intézmények köre is változó. A komplex intézmények létrejöttét — kevés kivételtől eltekintve — a helyi tanácsok kezdeményezték úgy, hogy legtöbbször nem konzultáltak a szakmai, módszertani irá­Heyzetkép. gondok, jövi nyitó központokkal (a megyei művelődési központtal, a me­gyei könyvtárral) az összevo­násról. Az új intézmények vezetői az iskolák igazgatói. (Egy-két kivétel van: ahol az integrációban nem szerepel az iskola.) A komplex intéz­mények több helyütt nem rendelkeznek egységes műkö­dési szabályzattal, munkaterv­vel, a helyi viszonyokat fi­gyelembe vevő közművelődési koncepcióval. Az integráció előnyei Elsősorban a kistelepülése­ken mutathatók ki. Mind­ehhez azonban nagyon sok feltételnek kell egybeesnie. A közös igazgató személye per­döntő; ha Ismeri települését, a közművelődés gondjait, sze­repe, tevékenysége meghatá­rozóvá lehet. Ha képes átfogni és átlátni a megnövekedett fel­adatokat, akkor az intézmény­együttes képes az elképzelt koncepciót megvalósítani: a közművelődés magasabb szín­vonalú lesz. Az, hogy a gazdálkodási te­vékenységtől. illetőleg az ad­minisztrálástól mentesülnek a tagintézmények vezetői min­denképpen a tartalmi munka hatékonyságának javára vál­hat. Az összevont gazdálkodás a költségvetés átcsoportosítá­sát is lehetővé teszi. A gondok Ugyanarról a tőről fakad­nak, mint az előnyök. Olyan községekben is létrehoztak integrációt, ahol a személyi, tárgyi feltételek nem indo­kolták az összevonást. A nem megfelelő előkészités, a szak­mai irányitó szervek vélemé­nyét figyelembe nem vevő he­lyi döntések nyomán felemás helyzet alakult ki. A komp­lex intézmények új vezetői (az iskolaigazgatók) kellő fel­készítés, felkészülés nélkül csöppentek bele az új szerep­körbe. Munkájuk megsokszo­rozódott, olyan területeket is el kell látniuk. amelyekkel eddig csak laza kapcsolatban áiltak. S, az új vezetők szem­lélete sem változhat meg egyik napról a másikra: az integráci óba bevont intézmé­nyek elsősorban az iskolai nevelés, az oktatás kiszolgá­lóivá váltak. Kérdésessé vált az eddigi szakfelügyeleti rendszer gya­korlata, legalábbis a művelő­dési házakat és könyvtárakat tekintve. A két megyei köz­pont (megyei könyvtár, me­gyei művelődési központ) módszertani munkájának ha­tékonysága szükségszerűen csökkent, hiszen az integrá­cióba bevont könyvtárak, mű­velődési házak elsősorban a komplex intézménynek van­nak alárendelve, így jól fel­fogott érdekükben előbb az ottani követelményrendszer­nek tesznek eleget. A tagin­tézmények vezetőinek felelős­sége is csökkent saját mun­katerületükön. Ez is a szak­mai munka rovására mehet. Az összevonások után — a nagyobb településeken — a művelődési házakban, könyv­tárakban dolgozók létszáma csökkent. A közös gazdálko­dásnak sem csak előnyei van­nak, hanem hátrányai is: a tagintézmények nem látják naprakészen pénzügyi hely­zetüket. Ez a legnagyobb gon­dot a művelődési házakban okozza, szükségszerűen az ő gazdálkodásuk a legmobili- sabb. Általában elmondható az is: hosszabb lett a különböző kérdésekkel kapcsolatos dön­tések ideje. Hogyan tovább? Az integrált intézmények létjogosultságát vitatni ma már nem érdemes. Egyelőre azonban nagyon sok a tisztá­zatlan kérdés, A Békés megyei Tanács a közelmúltban módszertani munkacsoportot alakított, melyben az integrációban érintett intézmények felügye­leti szerveinek képviselői kaptak helyet. Feladatuk a to­vábbi integráció jobb előké­szítése, s a már meglévő in­tézmények tartalmi munká­jának. segítése. Szempontokat dolgoznak ki az intézmények részére egységes munkaterv készítéséhez. Továbbképzési tervet állitanak össze az in­tegrációban tevékenykedők folyamatos képzésére. Kidol­gozzák az egységes szakfel­ügyelet szempontjait. Gyors eredményekre ugyan nem számíthatunk, de hosz- szas, kitartó munkával min- denkéDpen elérhető a szem­léletváltoztatás, a tartalmi1 munka javulása az integrált intézményekben — a formai­szervezeti keretekben meglé­vő feszültségek egyidejű fel­oldásával. Pénzes Ferenc V B \ _ f | I Ihász-Kovács Éva esetében | Ä tVI f" %/’ r\ a közvetlen élménynek meg­§ ^ y ff ff f I T J^/ Urna m határozó szerepe van, amire IHÁSZ-KOVÁCS ÉVA VERSEI Árra * kérdésre, hogy sbk-e manapság a vers, vagy be­vés, valójában nem lehet vá­laszolni. Gyanítom azonban, hogy kevesebb vers születik, mint amit annak tartanak. Bizonyos, hogy kevesebb a költő, mint a vers. Ebben — gondolom — nincs semmi el- köznapíság rajza hirtelen világhoz, s annak realitásai- lóan világit rá a szerző vers- lentmondás és nincs semmi megtörik az elmúlás vissza- hoz való kötődést. Ugyanak- képző sajátosságaira. Tegyük új. Mindig is így volt. vonhatatlanságának súlya kor bölcsebbé, vagy legalább még hozzá — nem a kiseb­alatt. Ez a vers, ha rímel is megértőbbé tehet egymás és a bites, csupán a jelzés szán- Nehéz asszonya sórs jutott a Halotti beszéddel (Látja- világ dolgai iránt, ami külön- dókával —, hogy jellegzete- thász-Kovács Érának. En- toj. felebarátaim, mik va- ben egyáltalán nem kevés a spn krtluwpH-ö] ™ nek csak egyik állomása az gyünk, csak por és hamu különféle intolarenciák búr- . , ‘ . , újságíróskodó férj, a költő vagyunk..."), mégis merőben jánzása idején. Aki pedig ké- ’ s a p , Cserhát József korai elvesz- mai, hiszen benne van a mo- pes a gondolkodás által „ei- ny°s verselesrol, amelyben a tése. (Emlékére s szellemi dern ember tiltakozása a ha- lenőrzött” érzelmeinek átélé- vezető szerepet az érzelmek hagyatékának ápolására Cser- ellen, habár a ráció tud- sére, úton van afelé, hogy játszók. A teljesítményt te­hát művészeti kört vezet ja> hogy a létezés ezen ellent- költővé váljon. Ehhez már hát ezen belül érdemes meg­Budapesten.) S emlékének mondására nincs föloldás, „csak” az önkifejezés eszkö- vizsgálni több verset is szentel. Ezek Költői képeinek egy része is zeit kell megtalálnia. Ügy közül egyik legjobban sike- megragadó. Pélául ezek a gondolom, Ihász-Kovács Éva A kötet nyolcvan versét öt rült az In memóriám Cs. J. mindennapisógból kiragyogó már rálépett erre a nehéz ciklusba rendezte a költő: című, amelyben a boldog hét- képek: útra, s csak azt kívánhatjuk, Vonatfüst rezedák. Ünnepre tt 7j - ,, ... hogy legyen ereje tovább jár- várunk, Tűzpiramis, Emlék­,JIold-ongyujtód villan rágyújtasz: raita fahasábok, Délutáni jegyzet, hamutartód a Nap, m rajta. Magam részéről úgy látom, a Tejut cigarettád füstje csupánVersei régóta megjelennek hogy ennek nincs különö­a különböző lapokban és fo- sebb jelentősége, s a versek lyóiratokban, időnként a az érzelmek árapályának ter- NÖGRÁD hasábjain is. Most mészetességével követik egy- öumaga adta ki első verses- mást, így a kötet valójában kötetét Budapesten Viszem egyetlen ciklus. Ez a termé- tovább... címmel. A jókora szetesség érezhetően egyik íüzetnyi kötet grafikai terve- erénye Ihász-Kovács Évának, zője Bornemisza B. János ugyanakkor csapdákat is rejt- volt. A fülszövegben Csányi hét a jövőben. Miről van László szeretetteljesen szol szó? Ügy gondolom, bizonyos így élünk valahányan. De A gyász azonban bármilyen Ihász-Kovács Éva verseiről, „praktikus szempontból1* le- egyszer csak megszakad a hét- mélységű is, önmagában nem kiemelve azt a sajátosságú- hét ugyan némi szerepe an- köznapok láncolata, s akkor avat költővé.. Az intenzív kát, hogy személyre szólóak, nak, hogy a költészetet ügy­öröm sem. Viszont mindez S mint megjegyzi: „...versei- nevezett élménylírára, s gon- tovább fokozhatja a belső ér- ben újra meg újra összerak- dolatí költészetre parcelláz- zékenységet, az érzelmek mé- ja a valóság kockáit s min- zuk. De azt hiszem, a jó köl- lyebb átélését teszi lehetővé, dig új képeket hív elő a kép- tészetben ez a két „elem”, az sajátos módon erősitheti a zelet, mert ez a világ tényeit élmény és a gondolat mindig tekintve épp úgy kifogyhatat- együtt van jelen. Egyik a--------------------------------------­- lan, mint variációs lehetősé- másik nélkül nem létezik. g eiben." E megállapítás talá- Még akkor sem, ha előfordul­ránéz, az verssé válik szá­mára. Szerencsés pillanatban sikerült vers születik, ilyen­kor az élmény intenzitása, hat, hogy vagy az élmény, belső hitele fölragyogtatja a vagy a gondolat ismerhetóbb verset. Két, rövidségében is föl első olvasatra egy adott teljes verset idézek erre pél- versben, esetleg életműben, daként. Az egyik a Vihar: „Villámok napszárnya közt eső páncélfala. Tűz és víz harca közt az member — egymaga. Óriás kék kút az ég, iszik a föld, a fű, a fa, szomjas a lélek és szorong, szinte fél — egymaga. Cicoma minden, pőre látszat, örülnék egy ázott fűszálnak, csillagnak, melyet a szem nem láthat hangnak, mely végre emberi... S szeretne megérinteni." Aztán a konvencionális hír­lapírói életkép következik: „mosolyogsz: — valószínű I estig elkészülsz a riporttal... Aztán hazaballagsz — pihenned kell — mert „holnap újra nap lesz”.„" csupán: „Szél kavarog. — Pedig még dél van — az ég fekete A másik az AUANYKÜSZÖB: „A csillagokat még meghagyta égve ám a kapukat sorra bezárta, lehullnék szíve arany küszöbére s hiába hiába. Hiába!" Ezekben a versekben a bel­ső élmény, a magány föloldá­sa utáni vágy pontos kifeje­zését kapjuk, a művészi őszin­teség magas fokával találko­zunk. A kötetben azonban sok az egyszerű jegyzet., a vázlat, a kor nagy kérdései­hez (háború és béke) való többnyire didaktikus hozzá­szólás, amelyek emberi őszin­tesége nem vitatható, de hi­ányzik mögüle az élmény. Ami publicisztikában megír­ható — sőt, megírandó —. abból nem szükséges verset csinálni, ha időnként erős is erre a csábítás. Ki-ki azt vi­gye tovább, amije van. Ihász- Kovács Éva a tiszta hangot, a megélt élményt, szenve­dést és örömöt az érzékeny­séget. (Ihász-Kovács Éva: Vi­szem tovább. Szerző. 19834 — Tóth £. —

Next

/
Thumbnails
Contents