Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)
1984-03-10 / 59. szám
mezogai it fejlődés kulcsa dasági nagyüzemek kezéüen non INTERJÜ HAVAS FERENCCEL, A MEGYEI TANACS ELNOKHELYETTESEVEL Hosszú évek óta hagyomány, hogy a zárszámadó és terv- tárgyaló közgyűlések végeztével megkérdezzük Havas Ferencet, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyettesét, hogyan értékeli megyénk mezőgazdaságának múlt évi eredményeit, miként vélekedik a nagyüzemek további fejlődéséről. — A megye mezőgazdaságának a múlt évben is sikerült megvalósítani azt a dinamikus fejlődést, amely az elmúlt három évet jellemezte. Mondana-e erről néhány mondatot? — Valóban, az elmúlt három évet egyenletes fejlődés jellemezte. A gazdaságosság és hatékonyság javítására tett intézkedések eredményesnek bizonyultak. Ezt a szabályozó módosulások is kikényszerítették, de az üzemi vezetői szemléletben is kedvező a változás. Az eredményekben alapvető a következetesebb kádermunka, amely a vezetés színvonalának jelentős mértékű javulását eredményezte. Kezdeményezőbb, vállalkozóbb szellemű a vezetők döntő többsége, erősödött a közgazdasági szemlélet. Javult a munkafegyelem, a rend, a szorgalom, fokozódott a minőségi termelésre, aiz eredményesebb gazdálkodásra való törekvés. Nagy eredmény, hogy a nagyüzemekben három év alatt mintegy 60 százalékkal nőtt a termelési érték és a nyereség. Az intézkedések hatására javult a gazdálkodás hatékonysága. A múlt év végére ilyen kedvezőtlen adottságok között is a gazdaságok 35 százaléka magas hatékonyságú volt, míg az alacsony kategóriába tartozók köre 19-ről 10-re szűkült. Az eredményesség szempontjából meghatározó ágazatainkban, a növénytermesztésben es kiegészítő tevékenységben történt erőteljesebb előrelépés. A vetésszerkezeten belül az adottságoknak megfelelően tovább nőtt a jövedelmezőbb növények vetésterülete. A kalászos gabona hároméves összes hozama 12 százalékkal magasabb az előző tervidőszak első három évének átlagánál. A második legfontosabb szántóföldi növényünk a napraforgó lett, betakarított mennyisége aiz elmúlt évben több mint háromszorosa volt az 1980. évinek. A kiegészítő tevékenység árbevétele pedig 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra nőtt három év alatt. A vágóállat-felvásárlásban megyei szinten 1983-ra meghaladtuk a tervciklus végére ki- tűzöttet Vágómarha-, vágósertés-értékesítési növekedési ütemben fejlődésünk országosat meghaladó. Ebben a nagyüzemek által jól integrált háztáji és kistermelés eredményei is jelentősek. Azt tudom mondani, hogy gazdaságaink többsége eredményesen, fegyelmezetten, jól dolgozik, megfelelő célokkal rendelkezik, látják azt, hogy ezekhez milyen feltételek szükségesek — A tavalyi esztendő közismerten nagyon nehéz volt az egész országban. Nógrád megye mezőga~dasá'i nagyüzemei viszo'nt a vártnál nagyobb sikerrel „vették” az akadályokat. Minek köszönhető ez? — Szeretném hangsúlyozni, hogy az 1983- ban elért eredmény a több éve tartó kedvező irányú folyamatoknak a gyümölcse. Annak, hogy ezek a tendenciák több területen és üzemben tovább erősödtek, szélesedtek. Mindezek olyan fontos területek biztató eredményeiben jelentkeznek, mint a népgazdasági és a megyei ágazatfejlesztési tervben is oly nagy szerephez jutó gabona- és hústermelés! program következetes végrehajtása, a költség- takarékos termelési módszerek terjedése, a nem mezőgazdasági tevékenységek arányának növelése, a termelési szerkezet módosítása, a több lábon állásra való törekvés, a vezetés színvonalának emelése, vagy a vállalkozói magatartás erősítése. Ugyanakkor az igazsághoz tartozik az is, hogy az időjárás sem vo.lt olyan kedvezőtlen nálunk, mint az ország más tájain. Talán ezek a legdöntőbbek, amelyek azt eredményezték, hogy ma az 1983. év kapcsán azt tudjuk mondani, a nagyüzemek által elért 391 millió forint az eddigi legmagasabb nyereség. Ez közel 20 százalékkal haladja iné? az 1982. évit. A termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban minden eddiginél erőteljesebb törekvést tapasztaltunk a belső tartalékok feltárására, nagyobb gondot fordítottak üzemeink az ösztönzőbb érdekeltség feltételeinek a megteremtésére is. Mindezek eredményeként javult a költséggazdálkodás, a_ termelés növekedési üteme az előző évektől eltérően meghaladta a költségek növekedését. A folyamatosan változó külső feltételekre nagyüzemeink többsége jól reagált Megemlítem az energiatakarékos talajművelési rendszerek térhódítását, a gabonaszárítás, mint rutinszerű technológiai elem megszűnését, az épület nélküli tartás terjedését az állattenyésztésben, a nedveskukorica-tar- tósitást, a melléktermékek és hulladékok jobb hasznosítását és még sorolhatnám tovább. Természetesen ezeken a területeken még sok tartalék, további lehetőség van. Több gazdaságban az ez irányú törekvések nem elégségesek. A piaci értékítélet változásai és a megváltozott költségviszonyok a termelési szerkezetben is tudatos módosulást okoztak. Az árunövények közül a kalászosokat és a napraforgót a vetésterület 60 százalékán termelik a gazdaságokban. A korábban sok szakmai vitát kiváltott szarvasmarha-tenyésztési szakosodás is jelentősen felgyorsult. A nagyüzemekben a jövedelmezőség növekedésében, a gazdálkodás eredményességének javulásában, a leghatékonyabb eszköznek a kiegészítő tevékenységek bővítése bizonyult a múlt évben is. Az innen származó bevétel 15 százalékkal emelkedett. Kedvezően változott a gazdaságok vállalkozói készsége, de itt is differenciált a kép. Vannak élenjáró, átlagos és az átlagtól messze elmaradó színvonalon vállalkozó gazdaságok. Kiemelném ennek a gyakorlatnak legeredményesebb megvalósítói közül a Mátraaljai Állami Gazdaságot, a szécsényi, a nagybárkányi, a nóg- rádmegyeri, a káráncslapujtői és a berceli termelőszövetkezetet. — Ami viszont kedvezőtlennek ítélhető az az, hogy ezúttal is jelentkeztek olyan feszültségek, gondok, amelyek immár évről évre visszatérők, hát-e valamiféle kiutat ezekből? — Igen, sajnos vannak ilyen jelenségek. Ezek döntő része üzemen belüli okokra vezethető vissza, de vannak tőlük független tényezőkből adódók is. Még mindig jelentős az indokolatlan differenciálódás üzemek, ágazatok között, hozamokban, ráfordításokban egyaránt. A növénytermesztésünk leggyengébb pontja továbbra is a takarmánytermesztés. A hozamok a szárazságot figyelembe véve is alacsonyak. A gyepeik hasznosítása nem kielégítő, a szántóföldi tömeg- takarmánytermő terület csökkentésében a céljain kat nem sikerült megvalósítani. Az állatállomány kitelelitetése biztosított, de az ez évi feladatok megvalósítását a jelenlegi takarmánykészlet és annak minősége több üzemben korlátozhatja. Állattenyésztésben, a juhtenyésztésben vannak a legnagyobb bajok. Az elmúlt három évben az anyaállomány a nagyüzemekben mintegy negyedével csökkent, a folyamat tartósnak bizonyuk Megjegyzem, hogy eltérő az országostól A 38 nagyüzem közül már csak 25 foglalkozik juhtenyésztései. Ebben alapvető oknak a tenyésztési, termelési munka alaorony színvonalát tekintjük, igaz a közgazdasági környezet sem nyújt kellő ösztönzést. Figyelmeztetőnek tartjuk azt is, hogy a fajlagos tejhozam növekedése ellenére a megye összes tejtermelése 1983-ban sok év óta először csökkent. Itt említem még meg, hogy az állategészségügyi helyzet általános javulá. sa mellett a felnevelési veszteségek néhány gazdaságban magasak, de hozzáteszem ezt nemcsak állategészségügyi kérdésnek tartom. A feszültségek közül kiemelem azt is, hogy a kiegészítő tevékenységben komoly szabálytalanságok is felszínre kerültek. Néhány gazdaságban a lehetőségektől elszakadt, nem kellően átgondolt fejlesz.téseket valósítottak meg. Ez főiként a megyén kívüli tevékenységekre jellemző és két esetben jelentős veszteség forrásává is vált. A gazdálkodás nehézségei közül szólnom kell az egész évre jellemző pénzszűkösség- ről, a lassuló pénzfolyamatokról, a tovább romló fizetési morálról, aminek üzemeink sokszor szenvedő alanyai. Sajnos továbbra is nagyon mérsékeltek a fejlesztési lehetőségek. A kiemelkedő év ellenére is 10 gazdaságban a fejlesztésialap-képzés nem éri el az lß millió forintot. A kérdés második része, hogy mi a kiút? A megoldás kulcsa a legtöbb esetben — teljes meggyőződéssel állítom — az üzemek kezében van. Legalapvetőbbnek azt tartom, hogy minden üzem ismerje gyengeségeit, az alacsony színvonalú ágazatban a hibákat, hiányosságokat, mert ezek ismeretében lehet megtenni a szükséges intézkedéseket. A rangsor elén és a végén álló gazdaságok közötti különbség elsősorban a rend és fegyelem, a rugalmas alkalmazkodás, a vállalkozói szellem, az új iránti fogékonyság és a törvényesség betartása területén szembetűnő. Számtalan példa bizonyítja, hogy azonos feltételiek mellett, megfelelő szakmai felkészültséggel, nagyobb odafigyeléssel e különbségek számottevően mérsékelhetők. Az elmúlt évek gyakorlata megmutatta, hogy a vezetés megerősítéséve], új vezető beállításával a feszültségek, problémák többsége felszámolható. — Megyénk mezőgazdaságát illetően évek óta nincsenek úgynevezett kényes kérdések. Ugyanakkor évről évre akadnak olyan tényezők, amelyek árnyékot vetnek az eredményekre. A nötincsi és a szandai termelőszövetkezet eredménytelenségére gondolok. Kifejtené erről véleményét? — Szeretném kijelenteni, hogy néhány gondokkal küzdő gazdaság nem árnyékolhatja be megyénk agrárágazatának eredményei^ hiszen csak néhány gazdaságról van szó. Az*, igaz, hogy ezeknek gondjai, problémái nagyon nyugtalanítanak bennünket Annál inkább, mivel már harmadik éve mindig „bejön”, egy nagy összegű pénzügyi hiánnyal záJ ró termelőszövetkezet. Tapasztalatunk, hogy ezek nem egy év „termékei”. Az adott üzem vezetői nem látják, nem ismerik saját helyzetüket, a gazdálkodás évközi mérése nincs biztosítva. A nötincsi termelőszövetkezetnek például már a korábbi időszakokban is, da különösen az elmúlt év májusától felhívtuk figyelmét, hogy komoly bajokat látunk, tegyenek intézkedéseket ezek mérséklésére és szankciókat is életbe léptettünk az üzem vezetőivel szemben. Figyelmeztetésünk nem t»J Iáit meghallgatásra. Még október elején is 6 millió forint körüli várható nyereségről számolt be az üzem vezetője járási testületi ülésen. Január végén döbbentek rá, hogy a pénzügyi hiány több mint 50 millió forint! Súlyosbítja az esetet, hogy ez döntően a kiegészítő tevékenységből származik, amely szinte valamennyi üzemben meghatározója a javuló nyereségnek. Ez olyan nagyságrendű pénzügyi hiány, amely évekre lehetetlenné teheti az eredményesebb gazdálkodás feltételeinek megteremtését, ha nem kap megfelelő főhatósági segítséget az új vezetés. Végeredményben a szandai termelőszöveV kezeinél, ha nagyságrendileg nem is, de haj somló a helyzet, mégpedig annyiban, hogy it# sem ismerik az üzem vezetői a saját gazdaságuk helyzetét. Nyilván elhúzódott, illetve el is maradt a szükséges intézkedések megtétele. A vezetőket minősíti, hogy februárban a küldöttgyűlés előtt tíz nappal még rózsás a hangulat, 3—4 millió forint nyereséget várnak, a végeredmény pedig 6 milliós veszteség. Azokban az üzemekben is mélyrehatóan át kell tekinteni a helyzetet, ahol nincs fejlődés, illetve megtorpanás tapasztalható, mint például a karancssági, a pásztói, a bujáki és az őrhalmi szövetkezetekben. Nyilván az irányításnak is le kell vonni ezekből az esetekből a megfelelő következtetést. Ezek közül is kiemelem azt, hogy a vezető megítélésének! alapja csak a végzett munka és annak eredménye lehet. Még egyszer hangsúlyozom^ hogy e néhány kivétel ellenére megyénk mezőgazdaságában folyamatos, eredményes fejlődés van, az üzemek döntő többsége becsületesen, eredményesen dolgozik, képes a megújulásra. Ehhez az elmúlt években végbement vezetői cserék is hozzájárultak. — Ez az időszak a tervezés ideje volt A mezőgazdaságba* is. Hogyan látják a nagyi, üzemekben az idei esztendő fontosabb feladatait, milyen elképzelések vannak a tóvá b-J bt fejlődésről és mit lehet várni 1984-ben megyénk mezőgazdaságától? — Az év végi mérlegvonáskor, a különböző testületi ülések tartalmasak, jó’.színvonalúak, munkajellegűek voltak. A tagság, a dolgozók nagy felelősséggel szóltak 1983 értékeléséhez, véleményükben a jobbító szándék fogalmazódott meg. Optimista, de nem elbizakodott a hangulat. Ez így van rendjén. Ez lehet a garancia arra, hogy az eddigi kedvező folyamatok folytatódjanak, á VI. ötéves terv céljai megvalósülhassának. Míg országosan az 1982. évi, megyénkben a már említett jó eredmények miatt az 1983, évi szint elérése a cél ebben az évben. Az ágazatok közül a növénytermesztésben és kiegészítő tevékenységben indokolt továbbra is a gyorsabb ütemű fejlődés, nagyobb hangsúlyt helyezve a gabonatermesztésre és a problematikus ágazatok helyzetének javítására az exportképes termékek növelésére. Erre egyébként bérpreferencia és a külön vezetői jutalom is ösztönöz. Ennek érdekében indokolt a világbanki hitellel'' finanszírozott üzemi lehetőségeket is jobban kihasználni. A termelés, az irányítás minden szintjén a nap mint nap megújulni tudó, megújulni akaró, olyan magatartásra van szükség, amelynek középpontjában a hatékonyság, a munka minőségének javítása, az ésszerű takarékosság áll. Ügy ítéljük meg, hogy a legfontosabb célok megfogalmazódtak az üzemi tervekben. Az elmúlt évi jó eredményekhez képest is több területen előrelépést tartalmaznak. Nő a búza, a napraforgó területe, a számosállat^ létszám, a vágóállat- és állatitermék-termelésl A kiegészítő tevékenységben továbbra is jelentős növekedést terveztek üzemeink. A szabályozóváltozás jelentős elvonó hatása ellenére az 1983. évi rekordnyereség több mint 8 százalékos túlszárnyalását irányozták elő nagyüzemeink, amely önmagában jelzi a nagyfokú tenni akarást. Mindezek mellett megemlítem azt is, hogy néhány gazdaságban a dinamikus fejlődést a feltételek oldaláról nem tartjuk teljesen megalapozottnak. Amire fel szeretném hívni az üzemek figyelmét, az a VII. ötéves terv munkáinak beindítása, a koncepciók előzetes kimunkálásának elkezdése. Az év indítása, gépjavítás, fejtrágyázás, vetőmag, műtrágya biztosítása összességében jónak ítélhető. A tervek végrehajtásának eszközrendszere, személyi és tárgyi feltételei adottak a célok közepes időjárás mellett, véleményem szerint teljesíthetők. Zilahy Tamás , A Salgótarjáni Ruhagyárral alakított ki termelési kapcsolatot a varsányi Űj Kalász Termelőszövetkezet. Ennek értelmében divatos ruhákat varrnak a helyi és környékbeli asszonyok a darázsdópusztai melléküzemágban. A ruhagyár által biztosított varrógépeken ezekben a hetekben exporttermékek készülnek. Képeinken a kiegészítő tevékenységről számolunk be. — kulcsár —
