Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)

1984-03-08 / 57. szám

■Of Tnmric,' üluTo,' olfftrtasT Icozponf ~~ Szociálpolitika a salgótarjáni síküveggyárban Bár böségszaruval nem ren­delkeznek, azért minden te­rületen igyekeznek a több mint kétezer dolgozó szociál­politikai ellátásáról gondos­kodni a salgótarjáni síküveg­gyárban. Jól tudják ugyanis, hogy a munkáltatói szociál­politika alapvetően hozzájá­rul a harmonikus munkahelyi közérzet kialakításához, a dolgozók munkahelyhez való kötődéséhez. A több mint ki­lencvenéves gyár megifjodá- sa a 70-es évek elején kezdő­dött. Azóta a több milliárd forintos korszerűsítési mun­kálatok befejeződtek. A ter­melés és a termelékenység dinamikusan emelkedett. Ta­valy a gyár már lényegesen túlteljesítette 118 millió fo­rintos nyereségtervét, az idén pedig 130 millió forint eléré­se a cél. A nyereséges terme- tesi-gazdálkodási tevékenység ez alapja a sokoldalú szoci­álpolitikai ellátásnak. E terü­leten is szeretnének az idén előbbre lépni. Erről gondos­kodik a három esztendeje létrehozott szociálpolitikai és munkásellátási osztály. A száz dolgozó sokirányú fel­adatai közé tartozik — mi­ként Dobrádi László osztály- vezető elmon üotta — többek között az étkeztetés, az utaz­gatás, az üdültetés, a munka- és védőruha biztosítása, az üzemegészségügy felügyelete. A lakótelepi gondnokság 284 'akás rendbentartását látja el. Feladatuk továbbá a gyári rend biztosítása, a kertészeti részleg révén a gyár és kör­nyezet csinosítása, a sportte­lep karbantartása^ irodák és házak takarítása és a szikvíz­töltő üzem a melegüzemi dol­gozókat szódavízzel látja el. A fejlődést jellemző adat, hogy míg 1980-ban 3,1 millió forint jóléti és kulturális alap állt a dolgozók rendel­kezésére, az össze# idén már eléri a hatmillió forintot. A gyár szociális és művelődési 1 érvében pedig az idei eszten­dőre 20 millió forint felhasz­nálása szerepel. Sokat költe­nek a munkások védelmére és a munkakörülmények job­bítására. Megjavítják például a Zagyva—III. húzóüzemben a tetőszellőztetést. Egy kutató- intézet felméri hogy minde­nütt biztosított legven a káo- rázásmentes világítás. Üjabb targoncákat vásárolnak a ne­héz fizikai munka kiküszöbö­lésére, az anyagmozgatás gyorsítására. Alaposan elhasz­nálódtak a- gyári utak, ezért azokat aszfaltozzák. Megérett a felújításra a gyár szociális épülete és rendbetételére ki­lencmillió forintot költenek. Korszerűsítik és bővítik az üzemi éttermet és elkészülte után 450 helyett 550 dolgozó gyári falatozását tudják biz­tosítani. Nem olcsó mulatság az üzemi étkeztetés, a dolgo­zók segítésére az idén 3,5 millió forintot költ a gyár. Az üzemegészségügy és a rehabilitáció szintén lényeges terület. Igyekeznek a balese­teket, az egészségromlást megelőzni, és az idén az egész gyárra kiterjedő hallás- vizsgálatot végeznek. Az üzemorvosi rendelők egyút­tal területi egészségügyi fel­adatokat is ellátnak. Növelik a művelt dolgozók arányát. Idei cél, hogy a felsőfokú végzettségű szakemberek ará­nya érje el a foglalkoztatot­tak szárnának hat százalékát, a nyolc általános iskolát nem végzettek aránya pedig ne haladja meg a 14 százalékot. Elsősorban a síküveggyártó szakmunkások számát kí­vánják növelni. A munkahelyi szociális el­látásban alapvető a munkás-" szállítás zökkenőmentes meg­oldása, mert a gyár 830 dol­gozója ingázik. Utazási költ­ségeik mérséklésére az idén 4,4 millió forintot költenek. Több százezer forinttal tá­mogatják a Budapesti úti Általános Iskolát, a közeli óvodát és bölcsődét. Szerve­zett üdültetésben az idén a gyár 700—740 dolgozója il­letve családtagja vehet részt. Felszámolják Berekfürdőn a gyári üdülőt és Jászárokszál- láson létesítenek újat. Gyári kezelésben lévő há­zakat korszerűsítenek, emel­lett lakásépítési támogatásra kétmillió forintot biztosíta­nak. A többszintes, csoportos családi házak közül az első hat várhatólag szeptember végéig átadásra kerül a Gor- kij-telepen. A mintalakó­telepen 1985-ig a gyár 30 dolgozója jut lakáshoz. Az idén tovább folytatódik, illet­ve befejeződik a dugdelpusztai oktatási és sportközpont ki­alakítása, melyre négymillió forintot költenek. Mindezek tudatában a gyár vezetése reméli, hogy az idén elvég­zésre kerülő megelégedettsé­gi vizsgálatok elégedettség­ről tanúskodnak majd a sal­gótarjáni síküveggyárban. — i. — n. sége az összes költségráfordí­tások 20—25 százaléka. A nagy energiaforgalomban gya­korlatilag valamennyi ener- gihordozó részt vesz. Világ- tendencia, hogy a vas- és acél­ipar fajlagos energiaigényét közvetlen vagy közvetett módszerekkel csökkenteni igyekszenek. Közvetlen mód­szernek számít a minél na­gyobb termelőberendezések üzembe állítása, amelyeknek kisebb a fajlagos energiafo­gyasztásuk. A közvetett mód- -zerre jó példa az oxigén al­kalmazása az acélgyártásban, mert az oxigén előállítására fordított energia kevesebb, mint amennyivel több kelle­ne az oxigén használata nél­küli acélgyártáshoz. Az acél oxigén es előállítá­sa konverterben — nagy be­fogadóképességű, felül nyitott, billenthetővé kiképzett, tűz­álló falazattal ellátott acé­szilard állapotú hideg ócska­vasat, majd a körülbelül 1300 Celsius-fok hőmérsékletű fo­lyékony nyersvasat rakják be a ferdére billentett üstbe (az adagolás ideje alig néhány perc). Képünkön egy 130 tonnás szovjet konverter szerelési munkálatait láthatjuk. Ebben egy-egy termelési ciklus 30— 35 percig tart. A „frissítési” folyamat során percenként 500 köbméter oxigént vezet­nek be a konverterbe. Energiatakarékos acélgyártás A vaskohóipar energiaköift­t .1' ­üstben — történik. Először a Rajk László születésének 75. évfordulójára Az erdélyi havasok tövé­ben meghúzódó Székelyud­varhelyen 1909. március 8-án született Rajk László egy csizmadiamester népes csa­ládja legfiatalabb gyermeke­ként. Rajta kívül még 12 testvéréről kellett a szülők­nek gondoskodniuk. Tovább­tanulásában a fivérek segítet­tek. így 1924-től Magyaror­szágon (Budapesten és Nyír­egyházán) folytatta tanulmá­nyait, majd 1927-ben beirat­kozott a Pázmány Péter Tu­dományegyetem bölcsészeti karára és tanárképző inté­zetébe magyar—francia szak­ra. Pedagógusnak készült, 1929 márciusa és decembere között sikeresen elvégezte a franciaországi besanconi egyetem bölcsészkarának kül­földiek számára szervezett nyelvtanfolyamát, majd 1930 januárjától ismét itthon foly­tatta tanulmányait. 1931 ele­jén a KIMSZ, az év végén a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) tagja lett. Személyére hamarosan fel­figyelt a rendőrség. Először ra kényszerített nemzetközi 1932 júniusában, majd 1933 brigádokkal együtt ő is át- februárjában és 1935 febru- lépte a spanyol—francia ha- árjában letartóztatták, egy- tárt. Több társával 1941 nya- szer háromhavi börtönbünte- rán kalandos úton került ha- tésre ítélték. Közben legkü- za. Itthon rövid illegális élet lönbözőbb párt- és KIMSZ- után októberben a rendőrség megbízatásokat látott el. a nyomára bukkant, s tiltott A mozgalomban a rendőrség határátlépés vétsége miatt a előtt „lefeketedett”, s az egye- kistarcsai táborba szállítot- temről kitiltott Rajk László ták. Innen a Margit körúti 1936 közepén elhagyta az or- fegyházba vitték, hogy fél- szágot, hogy Csehszlovákián, éves börtönbüntetését letölt- Franciaországon keresztül el- se. A kommunista kollektíva juthasson spanyolföldre, har- segítségével sikerült 1944 colni a köztársaságra támadó szeptemberében kiszabadul- fasiszták ellen. Ott 1937 októ- nia, s a kommunista párt KB- berétől Firtos László néven titkáraként bekapcsolódnia az egyik magyar önkéntes az illegális pártmunkába, zászlóalj kötelékében több Életének új szakasza 1945. ütközetben vett részt, meg is május 13-án kezdődött, ami­sebesült, majd 1939 febru- kor a legkisebb zökkenő nél- árjában az ország elhagyásé- kül kapcsolódott be a legális Korszerű szivattyúk Szerencsről Szövetkezeti konzervgyár Üjabb feldolgozóvonalakkal bővítették a balmazújvárosi Lenin Termelőszövetkezet kis konzervüzemét. A Debreceni Konzervgyárral közösen létre­hozott szövetkezeti gyár kis­szériás termékeket is készít a környékén termelt alap­anyagokból. A mostani bőví­tés eredményeként egyébként az idén mar 12 ezer tonna vegyes bereitet, 4000 tonna uborkát, 2000 tonna dzsemet és jelentős mennyiségű zöld- { borsót készít, illetve dolgoz fel. Ezek együttes termelési értéke megközelíti a 270 mil­lió forintot. A szövetkezet még a vetésszerkezetét is a feldolgozóhoz igazította: az idén már csaknem *00 hektá­ron termel zöldborsót kon- zervnek és fagyasztásra. Korszerű szivattyúgyárrá fejlesztette szerencsi üzemét az utóbbi években a Diósgyő­ri Gépgyár. Jelenleg már eb­ben a több mint 400 embert foglalkoztató gyárban készí­tik a diósgyőri nagyüzem va­lamennyi ‘ szivattyútípusát. Ezekben a hetekben nagy je­lentőségű újdonság bevezeté­sére készülnek: az NSZK-be- li KSB cégtől vásárolt licenc j alapján, világszínvonalon álló vegyipari, valamint többlép­csős hideg és meleg vizes szivattyúk gyártását készítik elő. A licencvásárlás illetve az új típusú, korszerű szi­vattyúk hazai gyártásának megoldása lehetővé teszi a hazai igények magasabb fokú kielégítését, jelentős importot pártmunkába, a közéletbe. A felszabadult országban moz­galmi-politikai pályája kitel­jesedett. A Mag3rar Kommu­nista Párt (MKP) májusi konferenciáján — ahol egyébként fel is szólalt —■ beválasztották a Központi' Vezetőségbe, majd a Politikai Bizottságba, tagja lett az öt­tagú titkárságnak. 1945 novemberében MKP KV az egyik főtitkár- helyettessé választotta, rnaj-d 1946. március 20-án a Bel­ügyminisztérium élére került! 1948 augusztus elején átkerült a Külügyminisztérium élére! ami már jelezte a vele szem-í beni bizalmatlanságot is. Ez összefüggött azzal, hogy — amint azt az utóbbi évek­ben Nyugaton megjelenti munkák bizonyítják — a CIAÍ titkos csatornákon, ügynököd kön keresztül bizalmatlansá­got igyekezett kelteni, fel­forgató híreket terjesztett: azzal a céllal, hogy a népi1 demokratikus államok, illetve a kommunista pártjaik és ve­zetőik között ellentétet szitJ sanak. Ez el is érte a terve­zett céit. Sikerült Rajk körül ellenséges légkört teremteniük! Az új helyzetbe került párJ tok a hidegháborús légkörben hitelt adták ezeknek a híresz­teléseknek — amit saját poli­tikájuk torzulása is elősegít tett —, s 1949. május 30-án! letartóztatták Rajk Lászlót! Angol—amerikai kémnek nyilvánították és halálra ítél­ték, majd október 15-én ki­végezték több társával együtt! Az ötvenes évek közepén derült fény ártatlanságára. A' történelem utólag igazságot szolgáltatott neki: megtisztí­totta múltját, személyét a reá! szórt rágalmaktól. S. E. 1 tesz feleslegessé, s még exJ portlehetőséget is kínál. A gyár fejlesztőmérnökei által megalkotott újabb egyíokozatú centrifugálszivattyúkkal együtt az NSZK-ból vásárolt licenc módot ad a jelenleg gyártott szivattyútípusok számának csökkentésére és a tipizálás kiterjesztésére. A jövőben gyártásra kerülő kevesebb tí­pus ugyanis valamennyi ed­digi funkciót és piaci igényt kielégíti. A DIGÉP már az idei tavaszi Budapesti Nem­zetközi Vásáron bemutatja az. új KSB licenc alapján ké­szült szivattyúkat, illetve az alaptípus 2—2 változatát. Az új szivattyúk sorozat- gyártása várhatóan az év vé­gén kezdődik meg. Krizsanyik T iszta csengése vám en­nek a névnek a me­gyében, de azon túl is, messze az országban. Az élet­ben tanúsított becsületes mun­ka fényesítette ennek az as­szonynak egyszerű nevét csil­logóvá. Igen, csillogóivá! A múltkoriban az egyik főváro­si termelőszövetkezetbe hív­ták baráti találkozóra a múlt idők szövetkezeti vezetőit. Öt is megiiwitálták és el­ment. A nyolc évtized nála csak számokat jelent. Olyan energikus most is, mint vala­ha volt. Legföljebb a gondo­lataiban kell mélyebben ku­tatni. De ez legyen a legna­gyobb baj, még nagyon so­káig. Szóval megmozdul kö­rülötte most is a levegő. A budapesti fogadáson is, ami­kor elmondta a vendéglátó, hogy emlékezni hívta a régi szövetkezetieket, akkor nem a vendégjoggal visszaélve, de menten szólásra kelt: „Nem is volna haszontalan a sok tapasztalatot csokorba kötve ajánlani a jelenkor szövetke­zeti vezetőinek. Válogassanak ki-ki tetszése szerint... ” Az­tán azzal toldotta meg. — A jelen nem szakadhat el múltjától. A gazda a hivatalos beszél­tei«* után odament hozzá, megölelte. És hálálkodott, hogy eljött a megbeszélésre. Mert mondanom sem kell, ne'm az itt idézett néhány szó mon­danivalója volt Krizsanyik mamának, hanem sokkal több a szövetkezeti mozgalomról, még a mai gondjairól is. Mert lei, ha ő ne tudná nagyon jól. Hetében néhányszor összesze­di magát és elindul Pásztón ki a Bügére, a volt parasztok sorára. Megáll néhány szóra régi jó szövetkezeti társaival, akik fölött szintén múlott már az idő. De lehet-e elkerülni friss gondokat? Tálalják ne­ki, aztán szépen mérlegelik a helyzetet, igazodnak benne. Az bizonyos, Krizsanyik ma­ma, ha valamivel nincs tisz­tában, akkor megy be az el­nökhöz és kérdez, amíg nem ismeri a dolgokat. És csak ezután mond véleményt. — Az embereknek gomdjuk- bajuk mindég volt. Lesz is. De az biztos, milliomos lett a közös gazdaság. Szavaiból büszkeség cseng. Hiába, a múltát nem lehet nem tudomásul venni. Ott él az emberek gondolatában. Kri­zsanyik mama sem tagadja meg. Azt mondta a napok­ban, hogy ő milyen olvasós volt valaha. A cselédi nyo­morból kiutat keresett az ol­vasó morzsolásában. öt árva gyereket nevelt, mert a fér­je tragikus halált halt. Egy megvadult jószág pusztította el. Krizsanyik mama pedig maradt a gyerekekkel és az­zal a kínzó tudattal, hogy fel kell nevelni őket. És egyre világosodott' előtte: a földön kell megteremteni az emberi életet. így lett a volt cseléd­ből szövetkezeti tag, aztán' a szövetkezet választott veze­tője a pártalapszervezet élén. — A nincstelemségtől nyo­morgó ember napi viharait vívtuk egymással. Ahogyan életre kelnek rég­múlt emlékei, úgy színesedik meg az arca. Lebontja fejé­ről örökös fejkendőjét, vil­lan a tekintete is. Az arcán újból éli azokat a kavargó éveket. Mondja is, hogy két kezükkel szinte összekapartak annyi javat, hogy mégis jus­son valami a dolgozó ember­nek. Közben védeniük kellett a közöst, mert cimbálták vol­na, akik nem érezték magu­kénak. És ekkor lett Krizsa­nyik mama a párttitkár. Volt egy drámai gyűlés, ahol fél­revezetettek rohantak rá, hogy elég a „diktatúrából” és fél­re akarták állítani. — Ha megmondjátok mit akartok, csak akkor állok fél­re. A közöst akarták szétmar- cangolni... De ez a marok­nyinak tűnő őszbe fór dúlt ha­jú. kemény asszony nem tá­gított. Olyan beszédet mon­dott, hogy még azok. akik el­lenfeleivel haladtak, azok is oldalára álltak. És a szövet­kezet haladt a maga útján, hogy a milliomosságig jusson. Az emberek nagyon hálásak azoknak, akik tiszta szívvel képviselik dolgaikat. Termé­szetesnek tűnt az is, hogyan­nak idején, amikor ország- gyűlési képviselőt kellett vá­lasztani a választókerületben, akkor szinte egységesen mond­ták ki az emberek: Krizsa­nyik mamát! Majd egy évti­zeden át ott volt a Parlament padsorában, egyszerű ruhájá­ban, sötét kendővel kötött fe­je a fényképészek állandó té­mája lett. Pedig ha tudták volna, hogy egy-egy gyűlés után gyalogosan járja a fal­vakat, megfordul a legkisebb tanyán is, talán azt örökítet­ték volna meg. Nem kért ő sohasem nyilvánosságot! A legnagyobb öröme lett, ha se­gíthetett és, ha szívesen fo­gadták. Még ma is fényes a kapu kilincse, mert jönnek hozzá, kérdeznek tőle, hiszen ki tudná a dolgokat eligazí­tani, ha nem Krizsanyik ma­ma. Beletúr gyér ősz hajába. — Múlik az idő. gyorsan múlik. Éppen a napokban lepték meg tisztelői, köztük a város vezetői és vitték neki a virá­got örömmel, hogy ilyen jó egészségben érte meg a nyolc- vanadikat. Micsoda jókedv kerekedett a vasút menti ház­ban! Ott él gondozva egyik rászoruló hozzátartozóját. De sosincs egyedül. A várossal lélegzik még most is. Aztán a napokban a postás amikor megjött, jelentőségteljesen ko­torászott táskájában és illő tisztelettel átnyújtott neki egy levelet. Csak annyit mondott: — Az Országházbó! küld­ték! A nőnap alkalmából teg­napra hívta meg Krizsanyik mamát az Elnöki Tanács el­nöke. Amikor felbontotta a levelet, átsuhant gondolatá­ban, hogy újból találkozik ré­gi jó barátaival, az orszá<? ve­zetőivel. Felvillant előtte a kivilágított nagyterem és az elbújtatott izgalom. Halkan megköszönte a postás fára­dozását. Aztán szépen nyua- tatóként rendbe tette a ház környékét. Eltakarította a tél maradványait, hiszen tavaszt jelzett a napfény is. Ma’d bement a lakásba, előszedte sötet ruháját, simogatta ró’a a gyűrődést, és a fej kendőt két kezében tartva vizsgálta vasalásra szorul-e. Készült szépen, ahogy illik ilyen nag” tisztességre. Amikor a Parla­ment főlépcsőjén haladt az épületbe, a fotósok őt fény­képezték. Akkor is. amikor szólították: Krizsanyik János- né nyugdíjas tsz-tegot az El­nöki Tanács a nemzetközi nő­nap alkalmából a Szocialista Magyarországért' Érdemrend­del tüntette ki. Bobál Gyula NÖG*ÁD — 1984. március 8., csütörtök 3

Next

/
Thumbnails
Contents