Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)
1984-03-07 / 56. szám
Színház a 19 századi képzőm ű vészedben SZÍNÉSZPORTRÉK, SZEREPKÉPEK, JELENETKÉPEK Van-e, ki e verset nem ismeri? „Vándorszínész korában Megyeri (Van-e, ki e nevet nem ismeri?) Körmölgeté, mint más, a szinlapot. Kapott Ezért Egyszer vagy öt forintnyi bért, Amint mondom, vagy öt forintnyi bért.” Nekem úgyszólván gyerekkori emlékem Petőfi Sándor A tintásüveg című verse, amelyet 1844 szeptemberében vetett papírra Pesten a költő. A vidám, ámde „gyászos” véggel záruló történet a vándorszínészek, Megyeri és Szentpéteri virgonckodása, a közvetlen hangvétel (Kari, Vigyázz), s mindezek „mögött” a tréfálkozó, színészke- dő költő alakja megmaradt az emlékezetben. Jóval később az egykori váci Kúria Szálló barokk épületét is úgy nézegettem, hogy tudtam, régen itt színházi előadások zajlottak. Színészkedett itt Petőfi is, s éppen e korból való A tintásüveg című vers, amelyben Megyeri Károlyról, a múlt század első felének híres színészéről mondja el történetét a tintafolttal. Bevallom, azóta se tudok sokkal többet Megyeriről, a magyar vándorszínészet hőskoráról. Pontosabban, amit tudok, az pusztán adat, de hiányzik mögüle a szereplők hangja gesztusa, személyisége, gyakran még arcvonása is. S ezzel nem állok egyedül. Közhelyszerű igazság, hogy a színház leginkább a pillanat művészete, a „nyomtalanság” fenyegetettsége itt kísért valamennyi művészetek közül leginkább. Ma már változik ugyan ez a kép, hiszen a film, a televízió, a video stb. lehetővé teszi, hogy egy-egy színházi előadás a maga teljességében megmaradjon a jövő számára, beleértve a színészi játék valamennyi fontos összetevőjét. Visszafelé haladva az időben azonban egyre gyérülnek az auditív és vizuális források. Például Kabos Gyula humorán még derülhetünk, még hallhatjuk Blaha Lujza énekhangját, de Jászai Mariét már nem. Neki már csak szerepes fotóit ismerjük. A példák hosszan sorolhatók. Tény azonban, hogy színészfotók is csak az 1860-as évek végétől állnak rendelkezésre. Hogy mennyit őriz meg? Többi között erről alkothatunk képet a Magyar Színházi Intézet és a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum Színház a 19. századi képző- művészetben — Színészportrék, szerepképek, jelenetképek című kiállításán a nógrádi megyeszékhelyen. Figyelembe véve az eddig elmondottakat. a korszak technikai lehetőségeit, azt gondolom, inkább sokat őriz meg, mint keveset. A kiállítás örvendetesen gazdag, azt adja, amit ígér. S mindezt áttekinthető rendezésben, ami Sz. Suján Andrea érdeme. Sz. Suján Andrea írja: „Több mint szimbolikus az a tény, hogy a kiállítás egy másolattal és egy dilettáns (bár egykorú) ceruzarajzzal kezdődik. Kelemen László és Kótsi Patkó János, a pesti és a kolozsvári első hivatásos magyar társulatok alapítóinak, szervezőinek képzőművészeti megörökíiésére nem volt sem egyéni, sem társadalmi igény. A színésze t társadalmi presztízse alacsony volt, a magyar nyelvű színjátszás nem volt még közügy, legfeljebb egy maroknyi felvilágosodott nemesi mecénás és a színészek ügye. Emellett a 18—19. század fordulóján nem alakult még ki a hazai portréfestészet sem...Hamarosan azonban változik a helyzet, a reformkor szellemi pezsgése mind a hazai színjátszásban. mind pedig a képzőművészetben erőteljesen érezteti jótékony hatását. A kiállításon is érzékelhető mindez. Találkozhat a látogató többek között a vándorszínészet korának kimagasló képviselőivel, Déryné Széppataki Rózával, Megyeri Károly- lyal, Kántorné Engelhardt Annával, Bartha Jánossal, Szentpétery Zsigmonddal. Portréik már a reformkorban készültek, amikor nagy teret kaptak a divatlapok műmellékletein is a sokszorosított grafikai eljárással létrehozott, réz- és acélmetszetek. Ez utóbbit később háttérbe szorította a litográfia, a színészportrék, jelenetképek, szerepképek az 1860-as évekig úgyszólván kizárólag e műfajban készültek. Kiemelkedő mestere volt ennek Barabás Miklós festőművész, akinek litográfiái — mint a többi művészé is — nagy népszerűségnek örvendtek a közönség körében. Az 1848 előtt készült litográfiái közül kiemelkedik id. Lendvay Márton és Laborfalvi Róza civil portréja, s Fáncsy Lajos szerepképe. Az 1860-as évektől a litográfiát lassan fölváltották a még jobbára merev, fényképszerű portrék, amelyeknek azonban igen nagy színháztörténeti jelentőségük van, hiszen ekkor még igen kevés a vidéki színészábrázolás s még inkább a társulati tabló. A Nemzeti Színház első és második gárdájának jelentős személyiségeit úgyszólván kivétel nélkül megörökítették a litográfusok. E hézagosán vázolt folyamatról nyerhet képet a kiállítás látogatója, aki végül már a portréfestészet huszadik század eleji irányával találkozhat, Szacsvay Imre és Újházi Ede portréja előtt állva. A kiállított makettek, eredeti kosztümök, neves mesterek által készített plakettek (köztük Újházi Ede, Rákosi Szi- di. Jászai Mari, Fedák Sári) jubileumi ezüstkoszorúk (például Jókainé Laborfalvi Rózáé 1883-ból) hasznosan egészítik ki a korszakról alkotott képünket. A kiállítás színészportréit, szerep- és jelenetképeit a Magyar Színházi Intézet 1D. századi anyagából válogatták a rendezők. Tóth Elemér Táncfesztiválok északon Az északi kis nemzetiségek városaiban és falvaiban megkezdődtek a táncfesztiválok. Ez a művészeti ág a csuk- csok, korjákok, inansik, ugli- csok és más sarkvidéki népék körében is népszerű, ősidőktől fogva tánccal ünnepük a sikeres vadászatot, a gazdag halfogást és más örömteli eseményeket. A Szovjetunió megalakulása óta létrejött itt néhány hivatásos társulat is, akik elismerésben részesülnek a Szovjetunióban és külföldön egyaránt. Ifjú olvasók a Iitkei könyvtárban — Kulcsár — Jordan Popov: z Oroszlános hid korlátjának támaszkodva keservesen zokogott. Nem elfojtott bánat volt ez, hanem gazdag tonalitásba emelt, jellemző háromnegyedes melodikus csuklásokkal kísért könnyű mollregiszter- ben kitartott sírás. A köré sereglett tömegben főleg olyan emberek gyűltek össze, akik már jó ideje nem sírtak, s inkább hallgatták, mintsem vizsgálgatták az ismeretlent: így érdekesnek tűnt számukra a zokogás. Ilyen figyelmesen hallgató közönségről álmodozhatna valamennyi szimfonikus zenekar. Egy rendőr lépett a zoko- góhoz, és megkérdezte: — Mi történt, elvtársam, miért sír? — Hogyne sírnék. — A zokogó férfi válasza a kérdés előtt megkezdett bögés folytatása volt. — Hogyne sírnék, amikor nem tettem eleget az ígéretemnek. — Milyen értelemben? A zokogó férfi hatvannégy sztotinkát érő zsebkendőjével letörölte a könnyeit, és folytatta: — Két fiatalember szabálytalanul kelt át a villamossíneken. A vezető, szörnyen felbőszülve, megállította járművét, kinyitotta az első ajtót és elkezdte őket szidalmazni. Ekkor én félbeszakítottam, és megígértem neki, hogy beszélek a fiatalokkal, ö csak menjen tovább. Megnyugodva útnak indult, én pedig odamentem a két sráchoz, hogy beszéljek velük. Ahelyett, hogy meghallgattak volna, hátat fordítottak és el- szeleltek. — Nem értem, miért sir? — vont vállat a rendőr. — Mert megígértem a vezetőnek, hogy beszélek velük, de kereket oldottak. Hogyne sírnék, amikor becsaptam egy embert. A vezető meg van nyugodva, hogy alaposan megmostam a fejüket, de egy árva szót sem szólhattam nekik. Ha hagytam volna, hogy végigmondja, most az arcuk is égne a szégyentől! — Ne sírj, elvtársam! — mondta a rendőr. — Megesik az ilyesmi. En is ígértem egy lakást a kollégámnak, de nem tartottam be az ígéretemet. — Ne sírj, barátom! — mondta egy férfi a tömegből. — Én is mer'gértem egy fiatal párnak, hogy násznagyuk leszek, de visszaléptem, nehogy költségekbe verjem magam. A pénzen Romániába mentem, s nézd csak, itt ez a sál a nyakamon, ez is onnan van! — Ne sírj, testvérem! — szólt közbe egy harmadik férfi. — En is ígértem szolgálati lakást tizenhét dolgozónak, de, ha meglátom őket az utcán, átmegyek a túloldalra. Ha beszáll valaki közülük a liftbe, én gyalog megyek. — Ne sírjon, tisztelt úr! — szólalt meg egy negyedik férJ fi. — Három éve ígérem az egyik ügyfelemnek, hogy megnyerjük a pert, amit három perc alatt vesztettünk el, — Ne sírj, elvtársam! — furakodott előre egy ötödik férfi. — En is megígértem két évvel ezelőtt, hogy az Ogosta vize tisztán fog folyni, de minden ünnepnapon képeslapot kapok az alábbi felirattal} ,Vigyen el a szennyvíz!” — Ne sírj, kedvesem — mosolygott egy gömbö' led asszonyka. — En is me”'aértem egy hadnagynak, hogy hozzámegyek, de mégis egy alezredes vett el. — Ne sírj, sorstársam — nyugtatgatta egy hatodik férfi. — En is ígértem minden kétgyermekes egyetemistának különlakást, de ri”m tartottam be az ígéretemet. — Ne sírj. galambom! — rikoltotta egy részeg. — Ma megígértem a feleségemnek, hogy olyan szárazon megyek haza, mint a forgács, de mégis olyan nedvesen térek meg, mint a szivacs... Egymás után járultak az emberek a tömegből a zoko- góhoz, mindenki nyugtatgatta egy teljesítetlen ígérettel, és bátorítóan vállon veregette. ésö este. amikor ?gyedül maradt, újult erővel sírva fakadt. Ezúttal — a vállában érzett fájdalomtól. Fordította: Adamecz Kálmán 16.49: Kritikusok fóruma 17.05: Ki kit irányít? 17.30: Bavel-művek 18.00: A Szovjetunió népeinek zenéjéből 19.15: Gondolat 20.00: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek 21.09: Mihail Solohovra emlékezünk. 22.20: tíz perc külpolitika 22.30; Kapcsoljuk a 6-os stúdiót Kb.: 23.25: Szimfonikus táncok 0.10; Somló Tamás dalaiból PETŐFI RADIO: KOSSUTH RADIO: 8.27: Világablak VI: rész: A tranzisztor 8.56: Beszélni nehéz 9.08: operettkettösök 9.43: Kis magyar néprajz 10.05: Diákfélóra 10.35: Leszler József nótáiból ll.oo: szólj, szólj sipom! 11.15: Zenekari muzsika 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Házunk tája 13.00: operaslágerek 13.30: Bábok és babák 13.45: Dzsesszmelódiák 14.29: Kagylózene 15.05: Haydn: G-dűr (Az este) szimfónia 15.28: MR 10—14 16.03: Részletek Lehár Pacsirta és Kálmán A cirkusz- hercegnő című operettjéből 8.05: Nóták Közben: 8.20: tíz perc külpolitika 8.35: A Nóták folytatása 9.00: Szóljon a rádió! 13.00: Tánczenei koktél 14.00: Zenedélután 14.15: Verbunkos muzsika 14.35: Slágermúzeum 15.28: Fúvószenekari Hangverseny a 6-os stúdióban 16.00: Mindenki Iskolája 16.35: Néhány perc tudomány 16.40: A válasz — melléklete 17.10: Külföldről érkezett 17.30: ötödik sebesség 18.35: Sport. 19.23: Paul Simon felvételeiből 20.10: Közvetítés a súlyemelő Pannónia Kupáról és a Magyarország—Jugoszlávia asztalitenisz Szuper Liga- mérkőzésről 20.35: Prizma 20.55: Irina Arhipova operaáriákat énekel 21.20: Kóczé Gyula népi zenekara jászik 21.41: A Rádió Dalszínháza 22.05: Milliós példányszám 23.20: Népdalcsokor MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, Időjárás, műsorismertetés. 17.05: Hangversenykró- nika. 17.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. 17.30: Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Importcsökkentés az ÉVM-ben — A frontmestei — Nők a termelőszövetkezet! munkában.) Felelős szerkesztő: Paulo- vits Ágoston. Szerkesztő: Borsodi Gyula — Sport. 18.00: Eszak-ma- gyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna 8.15: Iskolatévé: oroszul beszélünk 8.35: Deltácska. Az űrhajózás története 9.06: Angol nyelv. Középhaladó 9.15: Magyar nyelv. Alt. isk. 3. oszt. Szórakaténusz 9.30: Korok művészete. A magyar klasszicizmus. 10.00: Delta 10.25: Reklám 10.30: A régensherceg. Angol tévéfilmsorozat. 8/8. rész: Vereség és győzelem 11.25: Képújság 15.00: Iskolatévé 15.30: Szórakaténusz. Harkály vagyok, kopogok 15.50: Aki mer, az nyer. 5. matematikavetélkedő az ált. Isk. 5—6. osztályosainak 16.25: Hírek 16.35: Pedagógusok fóruma 17.10: A Közönségszolgálat tájékoztatója 17.15: Képújság 17.20: Reklám 17.25: Ü. Dózsa—Aberdeen. Kupagyőztesek Európa Kupája. Labdarúgó-mérkőzés A szünetben: reklám 19.15: idősebbek Is elkezdhetik. Tévétorna 19.30: Tv-hiradó 20.00: Tűz a nyaralóban. NSZK bűnügyi film 21.15: Mesélj a nőkről 21.50: A hazai agykutatás műhelyeiből. 4/1. rész: Az ideg- se.1t 22.20: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 18.15: Képújság 18.20: Csak gyerekeknek! 18.45: Szülők iskolája 9.15: Sakk-matt 9.35: Érzelmeink visszhangja Szövi et kisfilm 20.00: Tavaszi fesztivál, ’83. 21.00: Tv-hiradó 2. 21.20: Pannónia Kupa. Nemzetközi sűlyemelöverseny. 22.10: Képújság BESZTEllCEBANYAi 19.30: Tv-híradó 20.00: A számítástechnika újabb lehetőségeiről 20.45: Tarendoí Francia tv-film- sorozat 1 rész 21.55: Közlekedünk 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Aleos Janacek kamarazenekar koncertje 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hiradó 20.00: A robotok nem gépek? 21.00: Bratislava! Lira '83 21.30: Időszerű események 22.00: A levél. Tv-játék MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től. háromnegyed 6-tól és 8 órától: Amit . tudni akarsz a szexről. (18) Színes, szinkronizált amerikai filmvigiáték. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8 órától: A karmester. (14) Színes lengyel filmdráma. Filmnapok- Csínom Palkó. — Nagvbátonyl Petőfi- Misi mókus kalandiai. Színes magyar bábfilm. — Pásztói Mátra: 25 millió fontos váltságdU. Színes angol kalandfilm. — Karancsiapuitő; A Tű a szénakazalban. (16) Színes, szinkronizált angol kémíilm. i 2' 50: A hazai agykutatás r-üheTyr” őr ’’írn-orozof) " pünkön úr. Szentügothai János 4 NÓGRÁD — 1984. március 7., szerda
