Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)
1984-03-30 / 76. szám
HARISNYAGYÁRI KÉRÉS: HUZALUZLET „Nézd meg meés, mehet-e..." — A minőségi bérezést a varrónők nagy része nem szereti — közli Gregus Istvánná bérgazdálkodási előadó —, de szükség van rá, mert az exporthoz elengedhetetlen a jó minőség. Amíg ezt magyarázattal próbáltuk elfogadtatni, azt tapasztaltuk, hogy nem értik meg. A jó minőségért járó 400 forint ráadás viszont hatásos, mert erkölcsi elismerést is jelent... Selejt == levonás Áttekinthető minőségi ösztönzést alkalmaznak a Budapesti Harisnyagyár nagybáto- nyi gyáregységében a termékek színvonalának magasabbra emeléséért. A módszer lényege az, hogy a darabbérrel megkeresett forintokat pluszmínusz 400 forinttal megtoldják vagy megrövidítik a minőségtől függően. — Régebben nem mindenhol volt jellemző a gondosság — emlékezik vissza Szabó Istvánná, a gyáregység párt- titkára. — Most vannak munkahelyek, például a festöde, ahol a dolgozó maga fordul az ellenőrhöz: „Nézd meg, meós, mehet-e...” Itt azt értük el az anyagi ösztönzéssel, amit szerettünk volna. A jellegzetes női munkahelyen hosszú gépsorok húzódnak, egy-egy gépnél egy-egy asszony, lány ül, s szapora kézjárással, élénk figyelemmel dolgozik. A leendő harisnyákat, harisnyanadrágokat varrják össze, különféle célszerszámok felhasználásával. Ilyen gépsorok közt cso- portvezetősködik Konszki Istvánná. — Tizenegy éve itt kezdtem, normában dolgoztam én is — számol be múltjáról a barátságos asszony. — Ez a bérezés a mennyiségre is meg a minőségre is jól ösztönöz. Aki keresni akar, sokat dolgozik, de a minőségre is ügyel, mert a sok selejt sok levonást jelent. Az extraképességű varrónők közt tartják számon a 39 éves Nyerges Jánosnét. A rokonszenves munkásnő négy és fél ezer forintot keres általában; ezen belül alig mérhető az a pár száz forint, amit a minőségért kap. — Ha nem is sokat, de valamit számít az a pénz — vallja, miközben a beszélgetés néhány percére leáll fürgén járó keze. — Fenn kell tartani á lakást, fizetni kell az OTP-t, nevelni a két gyereket. Minden fillér számit. Haj'tok, ahogy tudok — Ügy gondolom, hogy enélkül a ráadás nélkül is hasonló alapossággal dolgozna. Igaz ez? — Én nemcsak varrom a harisnyát, hanem vevő is vagyok — világítja meg indítékainak hátterét a reális észjárású asszony. — Gondolok arra is, hogy aki pénzt ad ki a harisnyáért, az nem szeretne csalódni az áruban. Egyelőre nem tartozik a varrónők élcsoportjába a 17 esztendős Hajdú Zsuzsa. A csinos kányási lány 3 hónapja varr, miután a szakmunkásképzőt félbehagyván géphez ült. — Én úgy tudom, hogy csak az kaphat minőségi prémiumot, akinek megvan a 100 százalékja. Én még nem kaptam. — Azt mondják, hogy akinek még a szülei gondoskodnak az anyagi hátteréről, az nemigen erőlteti meg magát. Egyetért-e velük? — Én hajtok úgy, ahogy tudok — állítja a szerény leányzó, miközben harisnya- „alkatrészeket” fűz be a gépébe. — Csak a norma magas nagyon, és keveset fizet egy-egy csomag. Van, aki ezt a normát is meg tudja csinálni, de nem mindenki. Ki így, ki úgy — Általában egy hónap után meg lehet állapítani, kiből lesz jó varrónő — közli évtizedes tapasztalatára alapozva a csoportvezető. — A teljesítmény nem csak a kézügyességen múlik. Vannak olyanok, akik munkakezdetkor leülnek, és a műszak végéig fel sem állnak a gép mellől, ha csak ki nem kell menni nekik valamiért. Vannak olyanok is, akik szívesen társalognak, dohányoznak a társaikkal műszak közben is... — adja tudtul a derűs tekintetű assszonyság e csöppet sem meglepő észrevételt. (molnár) Folyamatos regenerálásű f ww w Yizszuro A vízben levő szilárd lebegő szennyeződések eltávolítására a legismertebb eljárás n homokszűrés, amelynél a tisztítani kívánt vizet _ egy meghatározott vastagságú homokrétegen engedik át. Ám az ilyen rendszerű vízszűrőket a szennyel való telítődés után öblíteni, illetve regenerálni kell, ami általában tiszta víz ellentétes irányú áramoltatásával és levegővel való rétegfellazítással történik. így ez a folyamat szakaszos. Ismeretes több folyamatos szűrési eljárás is, ezeknél azonban a szűrőelem (tárcsa, szitaszövet stb.) nem képes olyan méretű szennyeződéskiválasztásra, mint a klasszikus ho- mokszűrő. Egy magyar szabadalom megoldja a homokkal való folyamatos üzemű és regene- rálású vízszűrés problémáját. Szűrőközegként homokot, zúzott kvarcot, zúzott porcelántörmeléket és aktív szenet használnak, amit lemez- és szitaszövet borítású szelvények foglalnak formába. A szűrőelemeket egy forgódob palástjára erősítik fel, s egy szflrőkosár alakul ki, melyet hengeres házában egy motor forgat percenkénti egy fordulattal. A szűrendő vizet a külső hengeres részbe vezetik be, a szűrőelemeken áthaladva bejut a forgódob belsejébe, és onnan megfelelően tömített tengelyirányú kivezetésen keresztül távozik. A szűrőelemekben lerakodott szennyeződések folyamatos eltávolítását a találmány egyszerű és szellemes módon oldja meg. A hengeres külső köpenynek van egy szekrényrésze, amely szorosan illeszkedik a belső forgó szűrődobhoz. Ez a szekrényrész egy kivezetéssel a külső nyomású légtérhez csatlakozik. Ekként azon a szűrőelemen, amely éppen a külső térbe vezetett szekrényrész elé fordult, a megszűrt via egy része a szűrési iránnyal ellentétesen most belülről kifelé áramlik. Így ezen a szűrőelemen átfolyt tiszta víz kimossa abból a lerakodott szennyeződést, amely a mosóvízzel eltávozik, az egyes szűrőelemek tehát folyamatosan regenerálódnak. Vetik a kendert 'A szegedi kendertermesztési rendszer 32 taggazdaságában, tehát gyakorlatilag az ország egész területén, megkezdték egyik fontos ipari növényünk, a kender vetését. A teljes vetésterület egyötödén egy újfajta, a kompolti hibrid magja kerül a földbe. A tapasztalatok szerint hektáronként fél tonnával több termést hoz az elődeinél, nagyobb a rosthozama és ugyanakkor lényegesen nagyobb a belőle készülő fonal szakítószilárdsága is. A rendszer taggazdaságai a termesztés és a betakarítás teljes körű, komplex gépesítésére készülnek. Együttesen mintegy 10 millió forintos beruházással 15 új szovjet aratógépet, 10 szovjet bálarako- dót, nagyszámú hazai bálázóprést szereztek be. A tervek szerint még az idén új típusú, nagy termelékenységű szovjet gyártmányú rostken- der-betakarító gépsorokat is kap a rendszer kipróbálásra. Az intenzívebb fajta elterjesztése, hatékonyabb eszközök alkalmazása mellett magát a termőterületet is növelik, mégpedig az 1982. évi 4700-ról, illetve a tavalyi 5700- ról 6300 hektárra. Meg akarják közelíteni a korábbi évek félmillió mázsás össztermését. Átmeneti visszaesés után ugyanis világszerte nő a kereslet a természetes szálasanyagok iránt. A magyar export is évről évre növekszik nem csak kendertermékekből, hanem újabban egyre több nyers rostot és kórót is szállítunk külföldre. (MTI) Erkélyfák A városi lakások erkélyein tartható, nevelhető törpefák szaporítását kezdte meg a gyümölcs- és dísznövény-termesztési fejlesztő vállalat. A várható igények felmérése után az almával, a körtével, a cseresznyével és a meggyel foglalkoznak. A törpefácskák- kat 10 literes konténerekbe ültetik ki, ahol több éven át ehető termést is hoznak. A fák koronája 50—60 centiméter széles, így lehet találni az erkélyeken olyan részeket, ahol a szemet is gyönyörködtető fácska elfér. A téli idényben sem kell bevinni a szobába, elég, ha a konténert valamilyen hőszigetelő anyaggal megvédik az erősebb fagyoktól. A vállalat dísznövényei szintén elhelyezhetők az erkélyeken. Nem biztos! hogy minden kicsi bors egyúttal erős is. De ha történetesen így van, az viszont biztos, hogy a szokottnál élénkebb figyelmet érdemel. Az elmúlt évben több salgótarjáni lakásszövetkezet az egységben az erő elvet előnyben részesítve, összefogott, s megalakították az egyesült lakásszövetkezetet. Az egyesülés mellett érvek szóltok, ám a lakók is érvekkel hozakodtak elő, s ezek nem min. den esetben egyeztek az előterjesztettekkel, így aztán korántsem volt minden esetben egyhangú a döntést megelőző szavazás. A salgótarjáni kovász József úti 3-as számú épület lakói azonban egyöntetű véleménnyel álltok elő, s meggyőződésük mellett ki is tartottak. A voksot amellett tették le, hogy továbbra is külön óhajtanak maradni. S úgy lett, ahogyan akarták: ők 64-en máig önálló lakásszövetkezetet alkotnak. — A döntés előkészítésekor egyáltalán nem érzékeltük, hogy az egyesüléssel biztosabbá válik a jövőnk — mondja Németh Zoltán igazgató- sági elnök. — Miután érdek- képviseleti szervünk, a MÉSZÖV sem erőszakoskodott, úgy határoztunk, hogy amíg érdekeink ezt kívánják, mi megmaradunk mugunknak. Ami összeköt Nógrád megye termelőszövetkezeteinek múlt évi árbevétele megközelíti a 4.8 milliárd forintot. Ennek mintegy 60 százaléka az alaptevékenységen kívüli tevékenységből származott. Ez egyben annyit is jelent, hogy az előző évhez képest 14 százalékos növekedést könyvelhettek el a közös gazdaságok ezen a területen. Együttműködés megyén belül Ami pedig különösen örvendetes, tovább erősödött a megyei iparvállalatokkal a kapcsolat, bővült az együttműködés a szövetkezetek között is. Az ilyen — szűkebb értelemben vett — „hazai” kooperációnak számos előnye van a felek szempontjából, kezdve a közelségtől a jobb áttekinthetőségen át a hatásosabb ellenőrzésig. Bizonyára nem véletlen, hogy a helyi, megyei kooperációk során lényegesen kevesebb a vitás kérdés, netán a kudarcba fulladó vállalkozás. Ez pedig mindenkinek előnyös. Számtalan példa bizonyítja, hogy az olyan milliárdos nagyságrendű iparvállalat, mint a Salgótarjáni Kohászati Üzemek is megtalálják számításukat a kisebb mezőgazdasági üzemekkel való együttműködésben. Az is biztos, hogy a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár nehéz helyzetét sem a vele kooperáló nagybárkányi, vagy litkei termelőszövetkezet idézte elő. Az viszont biztos, hogy a gyár most is számíthat ezekre a mezőgazdasági üzemekre..: Legutóbb a szügyi termelő- szövetkezetben jártunk, ahol már több éve együttműködnek a kohászati üzemekkel. A közös gazdaságban az alaptevékenység bevételét csaknem kétszeresen túlszárnyalja az ipari tevékenységből származó, amely a múlt évben megközelítette a 77 millió forintot. Szabó Ervin elnökhelyettessel, Honti János főkönyvelővel és Verner István ipari főágazatvezetővel beszélgetünk a legújabb együttműködésről. — Gyakorlatilag ez év januárjában indult be termelőszövetkezetünkben a huzal- gyártás nógrádmarcaM üzemünkben — mondja az elnökhelyettes. — A Salgótarjáni Kohászati Üzemek azonban már régebben partnerünk, hiszen második esztendeje, hogy mi látjuk el az országot rajzszeggel, amelynek gyártásához ugyancsak az SKÜ adja az- alapanyagot. — Ez a mostani új tevékenység mit hoz a közös gazdaságnak? — Amennyiben a szerződésben vállaltakat teljesítjük — és miért ne tennénk — úgy 4 millió forint árbevételt jelent a huzalgyártás ebben az évben. A tervezett lemezkapa és saraboló készítése újabb 2—2,5 milliót hoz — mondja Honti István. — Ez annyit tesz, hogy csaknem 10 százalékkal növekedne az új tevékenységekkel az iparból származó bevétele a gazdaságnak. Mit jelent ez jövedelmezőségben? — Erről még korai volna nyilatkozni. Jelenleg a betanulási idő, a gépek beállítása zajlik. A rendes üzem április elején kezdődik, így megközelítően pontos adatok csak májusban várhatóak. — Milyen egyéb hasznot nyújt egy nagy iparvállalattal való együttműködés egy mezőgazdasági üzemnek? — A Salgótarjáni Kohászati Üzemek esetében ez egyet jelent, az igen fegyelmezett, pontos munkával. Az SKÜ — ez már többször bebizonyosodott — kemény partner, rendet, fegyelmet követel, ugyanakkor igen korrekt. Mindez — úgy vélem —nem válik kárunkra. Sőt sok olyat tanultunk, amely hasznunkra van más nagy iparvállalatokkal való kapcsolatunkban. — mondja Szabó Ervin. Megoldja a foglalkoztatást — Mi a véleménye minderről annak, aki legközelebb van a tűzhöz? — Hat különböző ipari üzemünk van Nógrádmarcalban, Csesztvén és Szügyben — fejti ki véleményét Verner István főágazatvezető —Száztíz embert foglalkoztatunk, akiknek zöme korábban a mezőgazdaságban dolgozott, de a gépesítés, a termékszerkezet-váltás következtében az ottani munkalehetőségek megszűntek. Ilyenformán a mi számunkra ezért is fontos az ipari tevékenység a kohászati üzemekkel, az SVT-vel és a Budapesti FÉG-gel egyaránt. Dolgozóink mindinkább megfelelnek a magas követelményeknek, amit az is mutat, hogy ipari partnereink többsége állandó, sőt újabb és újabb tevékenységekbe kezdhetünk közös erővel. A huzalgyártást bérmunkában végezzük, s ennek során két műszakban — délelőtt és éjszaka — az idén mintegy 4500 tonna huzalt szállítunk vissza az SKÜ-nek. — Minden világos, csak az nem, miért nem délután dolgoznak az éjszakai helyett? — A délutáni csúcsidőszakban jóval többet kéne fizetni a villamos energiáért és ez a gazdaságosság rováséra menne. Mivel az éjszakai műszak mindössze hat embert érint, úgy véltük ez a helyesebb választás... Hogyan vélekednek erről az együttműködésről a Salgótarjáni Kohászati Üzemeknél? A kérdésre Halász Árpád műszaki tanácsadó válaszol: — Ez a legutóbbi közös tevékenységünk nagyon friss még, ezért nem szívesen mé- lyednék bele. Ami egyébként a szügyi termelőszövetkezetet illeti, korrekt partnernek ismerjük. Ezért is esett rá a választásunk, sőt már újabb közös munka beindítását tervezzük. — Mi ösztönzi a kohászati üzemeket erre az intenzív „párkeresésre?” — Ez nem újkeletű nálunk, hiszen termékkorszerűsítési programunk csaknem egy évtizede zajlik, s ezek az együttműködések ebbe szervesen bele illeszkednek. Említhetném a berceli termelőszövetkezetet is, amellyel hasonló jó kapcsolatot alakítottunk ki a palaszeg gyártásában. Ezzel a gazdasággal is tovább kívánjuk bővíteni együttműködésünket. Mindnyájunkat erre ösztönöz a gazdaságosabb termelésen túl a munkaerőhelyzet is. Nekünk enyhülnek létszámgondjaink, a mezőgazda- sági nagyüzemek pedig meg tudják oldani a felszabaduló munkaerő helyben történő hasznosítását. Mar a jovore is gondolnak Világos, logikus okfejtés mindkét oldalon, s ennek csak örülni lehet. Nemcsak az okfejtés miatt, hanem azért is, mert mindannyian tettek is a jó ügy érdekében. Ami pedig biztató a jövőre nézve, hogy már most a további kapcsolatbővítésen és korszerűsítésen gondolkodnak, figyelembe véve a gazdaságosabb termelést és a kölcsönös előnyöket. Zilahy Tamás A 3-as ház dolgai Az egyetlen épületből álló lakásszövetkezet valóban igen ügyesen sáfárkodik a kínálkozó lehetőségekkel. A ház fenntartásával, karbantartásával járó munkák zömét maguk a lakók végzik el társadalmi munkában — tavaly például több mint 86 ezer forint értékben. Lefestették az épület lábazatát, lambériával borították be a lépcsőházat, s elláttak sok egyéb teendőt is Saját munkájukkal maguknak spórolnak — ennyivel is kevesebb a közös üzemeltetési költség. — Az árak, a költségek évről évre emelkednek, a mi közös költségünk marad. Ma is csak 170 forintot fizetnek havonta a lakók — magyarázza az elnök. Aztán nevetve fűzi hozzá: — Agyon is vágnának, ha csak úgy bejelenteném, hogy nekünk is bő háromszázat kell fizetni, mint másoknak...! A 3-as épület lakói büszkék arra, hogy megállnak a saját lábukon is. A közös helyiségeket bérbe adták, van már a házban fodrász, fogorvos, postai raktár, takarék- pénztári műhely, tapétabolt, A használaton kívüli második liftaknát kibontották, ebből csináltak a bérbe adottak helyett közös helyiségeket. Gréczi-Zsoldos Miklósné, a MÉSZÖV lakásszövetkezett titkárságának főelőadója is elégedett a 3-as ház működésével: — Nagy eredmény, hogy az igazgatóság és a felügyeleti bizottság valóban ellátja feladatát, nemcsak névleges testület. Sajnos, nem mindenütt van így! A vezetőség és tagság jó kapcsolatát a közös munkák igazolják legszebben. Salgótarján egyik legjobb lakásszövetkezete ez, nem alaptalanul pályázták meg a Kiváló szövetkezet címet. Az aprócska lakásszövetkezet a számára legjobban megfelelő megoldásokat keresi és találja meg. A televíziós vételre szolgáló berendezések karbantartására villamosmérnökkel kötöttek szerződést, a liftet egy maszek szerelő javítja, ritkaság, amikor a felvonó nem működik. Télen háromszor is nekiveselkedtek a lakók a korcsolyapálya építéséhez, a Gagarin iskola igazgatója is segített hét végeken az udvar felöntésében. Nem az igyekezeten múlott, a jég egykettőre elolvadt Évente megrendezik a gyerekeknek a Mikulás-estet, futja rá a közös költségekből. A minap megtartott közgyűlésen felvetődött az is: jó volna kicsit többet törődni a ház idős lakóival. Megyegyez- tek, hogy karácsony táján nyugdíjas-találkozóra hívják őket. A házban lakó dr. Cseplák György azonnal ajánlkozott: az időskori egészséges életmódra vonatkozó tanácsokkal bővíti a nap műsorát. — Ami igaz, azt el kell ismerni: ügyvitelünket, könyvelésünket az egyesült lakás- szövetkezet végzi, méghozzá Géczi Pál irányításával, igen jól! — teszi hozzá mindehhez Németh Zoltán elnök. Említettük, közgyűlését a minap tartotta a lakásszövetkezet. Füzzük hozzá azt is: a Gagarin iskolában rendezett eseményre érkező lakókat pogácsa. kóla. sör várta az asztalokon Hiszen amúgy is találkoznak a lakók egymással naponta: legyen ez a fontos alkalom ezáltal is ünnepélyes ! —szendi— barkácskölcsönző. De nem rö- 1 _ .................... y idultek meg a lakók sem.’ | NÓGRÁD - 1984. március 30., péntek 3
