Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)

1984-03-29 / 75. szám

Március 1-től csinos lányka- és női ruhákat varrnak a Salgótarjáni Szolgáltató Szövet­kezet zabari üzemében. A korszerű gyártósort a Salgótarjáni Ruhagyár biztosította a községben, ők látják el szabott áruval is a zabariakat. Képünkön Sótér Erzsébet szalag­vezető tanácsokkal látja el Ludvig Vilmosnét. —kulcsár— A vezetők megbecsülése Hatszáz kiló ragasztó, valamint egy ötlet Á tavalyi évvel letöltötte termelés további bővítését, a első teljes esztendejét Lőrinc ragasztómizéria a legjobbkor Pálék újítása. Bizonyságát is jött. Legalább meglódította az meghozta: az Ipoly Bútorgyár ügyet. , gyártás-előkészítési csoport- A próbák során figyelmez- vezetője nemcsak sokat mar- tettek az újítók: eleinte elő­kelt, hanem nagyot fogott is. fordulhat selejt, legyen az A gyár eddigi történetének embereknek gondjuk a rossz legértékesebb újítását tette le darabok félrerakására. Nem az asztalra, s az ötlet a hét- így történt. Néhány selejtes köznapi gyakorlatban is állta bútorlapot késztermékké sze- 8 sarat. reltek, ki is szállítottak — s Az eredeti ötlet a véletlen ebbő1 bizony reklamáció lett. fordulat közeli rokona, smint Nem nehéz kitalálni, kit édes atyafiak, meglehetősen okoltak érte: természetesen az gyakran is találkoznak. Lő- újjal kísérletezőket. Minden- rinc Pál esetében is egy vá- íéle marhaságot csinálnak itt ratlan esemény állította nagy a ragasztóval, meg a préssel, erőpróba elé az újítót. ezt így nem lehet! — mond­— Az ArbocolJ—FK nevű ki a szentenciát, műgyanta ragasztó beszerzési . Nagyon elkenodtunk. forrásai eldugultak, hiába jár- ügy ereztük, a hiba nem min­ták utána az országot anya­gosaink — utal vissza a kez­detekre Lőrinc Pál. — Már­pedig ez a gyár ragasztó nél­kül nem tud dolgozni! Mit volt mit tenni, másfajtát hoz­tak az anyagbeszerzők, annak Foramin—L volt a neve. Ha­zajöttek hatszáz kilóval, mi meg csak álltunk fölötte és néztük... Ugyan miféle lehet? Hogy kell ezzel bánni?... Álltak a hatszáz kiló ra­gasztó fölött és nézték — de azért gondolkodtak is. Mű­ket terhel, nagy kár volna a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni — folytatja a tör­ténetet Lőrinc Pál. — Szeren­csére az igazgatónk mellénk állt. Azt mondta, ami történt, megtörtént, a kísérleteket se- lejtképződés esetén is foly­tatni kell! Folytatták — s érdemes volt. Több legyet ütöttek egy csapásra, mire a feladat vé­géhez eljutottak. A prés egy műszakban is elegendő meny- nyiséget produkált, nyáron nem kell miatta délután fű­száj ydt, a termeiés ragasztó teni többé. oiexa Miklós nélkül megáll. Sejtettek mind- üzemvezető is örömmel fo- jart, ez az anyag alighanem ga(jta a megoldást bejelentő gyorspreshez való. A gyarvi- újítókat: az üzemi átszervezés szont etazspresekkej doigozik. kerékkötője volt az alacsony Nekifogtak hat, próbálkoztak, teljesítményű prés, az ötlettel Minden egyes kísérletnél csők- tehát az ő válláról is levet­kentették a présidőt, vajon mit szól hozzá a ragasztó? A Foramin—L pedig így „válaszolt”: ha egy percen belül sikerül megrakni bú­torlappal a prést, akkor nem lép föl előkötés, amire a szak- irodalom figyelmeztet. Ha így van — gondolkod­tak tovább Lőrincék —, ak­kor nincs más hátra, mini átszervezni a munkát úgy. hoc- a bepakolás ne lépje túl az ':v percet. A prés máso­dik Yiűszakját megszüntették. « szolgáló embereket a dé- leM‘*ös műszakra irányítot­ták ót • U rthy János gyárlás-glőké- sz1 ’ egyhamar megnyerte az ügynek Lőrinc Pál. — Nem volt itt min gon­dolkodni — mondja a fiatal­ember. — Az idő szorított, más ragasztónk nem volt, sür­gőim ki kellett találni vala­mit. A présgép szűk kapaci­tása amúgy is gátolta volna a ték a gondot. Szedlák Sándor akkori igazgató csak ennyit mondott: Ez már igen! Újí­tás a javából! Valami ilyesfélét éreztek az újítók is — érezték, ez most valódi siker. Igaz, fáklyásme­net nem volt, nem is számí­tottak ilyesmire. — A . sikert mindig saját maga kontrollálja az ember. .S ez maga élmény — véleke­dik erről az ötletmester Lő­rinc. A kidolgozott. bizonyított tippet azonnal bevezették. Szabó András normatechno­lógus. újítási előadó áthajto­gat néhány lapot az ötlet- dossziéban. s mái;is beszámol a látottakról: — Ezzel a címmel ment: A hőprés kapacitásának megnö­velése. Előkalkulált haszon gyanánt 455 ezer forintot hoz­tak ki Lőrincék. Az eredmény a valóságban is hozta m»"át. Sz. M. Fűtőszőnyeg Egy nyugat-berlini cég új­fajta, elektromos árammal fűthető szőnyeget hozott for­galomba, amely kiválóan al­kalmas elsősorban hideg — kő-, beton- — padlójú helyi­segek fűtésére. A szőnyeg üvegszálakkal erősített mű­anyagból készül, és beépített szabályozó biztosítja, hogy egyetlen része se melegedjen 65 °C fölé. Elektromos szige­telése olyan, hogy még ned­ves helyiségekben is veszély­telenül használható. A fűtőszőnyeget 90, 130 és S60 wattos teljesítményű vál­tozatban gyártják. it jelent ma vezetőnek lenni? A je­lek szerint túlságosan is sokat. A ké­pesség, a szorgalom társadalmi elismerésé­nek már-már aránytalan mércéje az előlép­tetés, a kinevezés. Ilyenképpen sommázta véleményét az az ötven év körüli, szakmá­jában jónevű mérnök ismerősöm, aki három­évi elismerten sikeres irányító munka után állt fel az igazgatói asztaltól. Amikor vál­lalta a feladatot, hogy a sza’nálás határán tengődő gépgyár élére áll, kikötötte, hogy csupán ennyi ideig lesz direktor. Utána foly­tatja a kutatásait. Most mégis rásütik a bé­lyeget: bukott ember. S lavinaként zúdul nyakába a sok-sok visszahullott pletyka ar­ról, hogy miért, és kinek a szemében vált alkalmatlanná Hiába, egy magasabb pozí­cióból bajos emelt fővel visszavonulni. Paradox helyzét, hogy amíg a beosztás az egyén megítélésében oly súlyosan esik lat­ba, a vezetői munkának, a felelős döntés­hozók kiválasztásának nincs egységes, elfo­gadott, jól bevált értékelési rendje a honi gazdaságban. Ezért aztán nehéz pontosan körülhatárolható választ adni arra a kér­désre, hogy milyenek legyenek az irányí­tók? Kétségtelen javulást mutat — méghoz­zá elsősorban a szakmai színvonal erősödé­sét, hogy a vezetők között évről évre több a diplomás, nyelvtudással rendelkező szak­ember. A végzett munkájuk értékelésének bizonytalanságai és a kiválasztás még ma ú érzékelhető bürokratikus vonásai — ame­lyek az oklevelekkel, bizonyítványokkal iga­zolható érdemeket részesítik előnyben a valódi produktummal szemben — gyengítik a vezetői posztok vonzását. Azaz: szűkítik azt a kört, amelyből válogatni lehet. Az utánpótlás színvonalára azonban egy­értelműen a kereseti lehetőségek — ha úgy tetszik: a vezetői bérszegénység — nyomja rá a bélyegét leginkább. Ez leglátványosab­ban a termelés közvetlen irányítóinál érzé­kelhető. Ha készülhetne kimutatás arról, hogy egy esztendő alatt hány kiváló szakmunkás szájából hangzik el a mondat: „ ... nem engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy művezető legyek”, minden bizonnyal figyelemre méltó számot kapnánk. Tavaly nyolc vállalatnál száz vezető beosztású dol­gozót kérdeztek meg arról, milyennek íté­lik a saját helyzetüket. Háromféle válasz volt tipikus. A döntésekre munkatársaiknál jóval nagyobb a befolyásuk; közvetítő, s egyben ütköző szerepet töltenek be felette­seik és beosztottjaik között; végül pedig fe­lelősségükhöz, szaktudásukhoz, erőfeszítéseik­hez képest rosszul vannak megfizetve. Két­ségtelen tény, hogy az utóbbi évtizedben, a vezetők keresetnövekedése mintegy a fele volt az összes foglalkoztatott keresetnöveke­désének. Ilyen körülmények között nehezen lehet eleget tenni a „megfelelő embert a megfele­lő helyre” szépen csengő elvének. Különö­sen akkor, ha azt is hozzávesszük: a válla- , latok mai helyzetében nem túlságosan nép­szerű feladat vezetőnek lenni. Ráadásul sok helyütt a vezetőellenes hangulatot még szít-. ják is azzal a hibás, megcsontosodott álde­mokratikus szemlélettel, amelynek hirdetői a vezetőket úgy tekintik, mint akikkel szem­ben kell megvédeni a dolgozók érdekeit. Az utóbbi két-három évben — különösen az említett nehézségek hatására — fontos­ságának megfelelő figyelmet kap a döntés­hozók alaposabb kiszemelése és megbecsü­lése. A kormány 1982-ben hozott rendelete lehetővé tette a vezetők pályázat útján tör­ténő kiválasztását. Tavaly óta arra is mód nyílt, hogy a vezérigazgatók, igazgatók sa­ját hatáskörükben határozhatnak arról, hogy helyetteseiket kinevezik vagy pályázatot hir- letnek a posztok betöltésére. A pályázatok kétségkívül fölpezsdítették a vezetőkiválasztást. Üj, vállalkozó szellemű emberek kerültek előtérbe, a nyilvánosság erősítette a bizalmat „fönn” és „lenn” egy­aránt- S nóvum az is, hogy a jelölteknek kész, konkrét programmal kell előállniuk. Jellemző a pályázatok sikerére, hogy az ipari tárca területén idén tíz vállalatnál tervez­nek igazgatócserét, s ebből kilenc igazgatói posztot ilyen módon kívánnak betölteni. A kereseti viszonyokra várhatóan jótéko­nyan hat, hogy 1984 januárjától a vezetők bérének vállalati mérettől függő differenciá­lása a korábbi négy kategóriáról háromra szűkült. A jövőben nem annyira a meny- nyiségi mutatók nagysága számít, hanem az, hogy az adott cég milyen szerepet vállal a népgazdasági célok — mint például a fizető- .képesség javításának — valóra váltásában. Az alapbérrendszer módosítása — amely a besorolások alsó határát tíz, a felsőt pedig 25 százalékkal növeli — bizonyára ugyan­csak abba az irányba hat majd, hogy a rátermett szakemberek vállalják a nagyobb felelősséget és a több munkát jelentő irá­nyító tevékenységet. t T ermészetesen sem a pályázati rendszer,' sem a bérarányok némi javulása nem tekinthető csodaszernek. Útjelzők viszont, amelyek azt az irányt mutatják, amely el­távolít a középszerű, -kockázattól rettegő, ru­galmatlan irányítói magatartás zsákutcájá­ból. Gazsó L. Ferenc A connecticuti (USA) egye­tem laboratóriumában kony­hakész csirkédet tenyésztet­tek. ki:, olyan mutánsokat hoztak ,left, .amelyek teljem sen kopaszok, még pihetol­laik sincsenek. A lehetőséget mányban található Csupasz csirkék gyobb, mint a tollas csirké­ké. Fejlődésük is gyorsabb, s az sem utolsó, hogy, megta­karítják az embernek a ko- pasztási időt. fehérjék Hátrányuk viszont, hogy a már régebben felfedezték, s 25 százaléka, amely rendesen meztelen csirkék nagyon fá- azóta dolgoznak a tenyésztés a toll képződéséhez szüksé- zékonyak, így állandóan fű­üzemi méretűvé fejlesztésén, ges, e csirkék esetében a tött helyiségekben kell nevel- A kopasz csirke több szem- súlyt gyarapítja: átlagos sú- ni őket. Kétszerié többet esz- pontból gazdaságos. A takar- lyuk 5—6 százalékkal na- nek, mint tollas rokonaik. Sokan állnak a buszmegái- hát minden fillér sok, ha tömbjéből és az úgynevezett sze, most már havi részletek- lóban, s a csípős szél ellen nem a rendeltetési helyén csillagházból is. Itt tartósan ben és persze, a kamatokkal legjobb védekezés most, be-. van. Vegyünk mégis néhány gond van. együtt fizet. Még valamit az szélgetéssel elterelni a figyel- számot. A lakbérbevételi tér- — Sajnos, ez igaz. Techni- okokról. Az a tapasztalatom, met. Ilyenkor persze, tanúja vünk 1982-ben 26 millió 191 kai problémák vannak tudó- hogy nagyon sok ember ^ nem is akad a diskurzusoknak, ezer forint volt, a hátralék másom szerint, valami új mű- i * * * * f' még akkor is, ha nem min- 150 ezer. A kettő aránya 0,57. szaki megoldás segítene. Ez den fülnek való a téma. Akkor már jónak mondható viszont már nem az ■ én asz- — Azon töröm a fejem, a helyzet, ha ez a szám 0,8. talom. hogy beperelem őket — hang- Javult a helyzet a következő — Tehát hiába is próbálna tudja beosztani a pénzét, fi­zetéskor minden van, de nem jut lakbérre, fűtésre és más­ra. Aztán szégyenkezik, ami­kor szembe kerül velünk, né­zik egy férfitől származó évben, mert a tiszta árbevé- perelni bárki, egyelőre csak tán a bírósággal. És még mondat a tömegben — én telünk 30 millió 82 ezer fo- a néhány tíz-, vagy százfo- már nem bírom idegekkel! rintot tett ki, a kintlevő ősz- rintnyi visszatérítést kapná? — No, de édesapám, én szeg 123 ezer, s az arány 0,43. — Igen. Mit követ el aki követel? megoldottam. Egy fillért sem — Mivel indokolják azem- — A lakbért nem fizetők- fizetek nekik — válaszol va- berek azt, hogy nem fizetnek? kel mit tudnak tenni? laki — befogott orral kell — Van, akinek munkavi- — Az első lépés a felszólí- ___ _ __________ m enni a lépcsőházban és még szonya sincs, tehát fizetése tás. Ezt követheti a per élőt- gyón "sok*"gond~van a szövet­én fizessek ezért a fogadta- sincs — mondja dr. Kovács ti felszólítás, s, ha így sem kezeti lakásokkal hiszen ve­valamí. Az állami lakást nem veszik túl komolyan az em­berek. — Nagy a szóródás a tar­tozásokat illetően? — Ez csak természetes — segít Nagy Imre —, hiszen van, aki csak egyhónapi díj­jal maradt el, de például a IV. számú körzetünkben, a Beszterce-lakótelepen, két ház­mesterhez tartozó tömbben 35. illetve negyvenezer fo­rintos a fűtés- és a melegvíz- díj-hátraléka. Ugyanakkor na­tásért? — De előbb-utóbb levon­ják a fizetésedből?! — Na azt próbálják meg! — Meg is próbáljuk — mondja dr. Kovács Imre vál­Imie.^ De szerepe van a fizet, a bíróság közreműködé- ]bk nem vagyunk, úgymond, feledékenységnek, a nemtörő- sét kérjük. Letiltják a fize- jogviszonyban, a „behajtás” dömségnek és a vélt, vagy tésből a lakbért, vagy ki kell sok esetben nehéz feladat. És valós problémáknak. — Ezt hogyan kell érteni? — A lakbért azt fizetni lalati jogtanácsos a történet- kell. Itt nem lehet kifogás az, re a Salgótarjáni Ingatlanke-f hogy ezzel-amazzal nem ért zelő Vállalatnál. — Bár ez egyet a lakó, vagy valami hi­bás. Most, hogy a közelmúlt­ban felmértük a bérlakásokat, jegyeztük a javítanivalókat lakoltatni az illetőt. — Manapság is létezik ilyen ? — Hogyne! Most is három ilyen esetünk van. Bár na­gyon érdekesek az emberek. Amikor már bírósággal „fe­nyegetőzünk” többnyire, hir­telen lesz pénzük, s volt eset is, de. ha mégis adódik vala- amikor több ezer forintot azon- mi. akkor azt megcsináljuk, nal ki is fizettek. Féltek a attól is függ; hogy hány hó­napja nem fizet az illető és. hogy lakbérről, vagy fűtés-,« melegvíz-díjról van-e szó. — Tényleg, mennyi az úgy­nevezett kintlevőségük? — Fűtés- és melegvíz-díj­ból alig valamivel kevesebb, alatt van. akkor készpénz- ezer forinttal tartozik? mint hatszázezer forint — ben. Más a helyzet a fűtés válaszolja Nagy Imre. a ház- és meleg víz esetében. Ha két kezelési osztály vehetője, mi- napon túl nincs ez a szolgai- közben egy január 31-i, ősz- tatás, követelhet csökkentést szeíoglaló jelentés lapjait bőn- a lakó. gészi. — Lakbérnél 130 ezer — Igen óm, csak vannak bizony, vissza is élnek a hely­zettel. — Az említett viszonyszá­mok azt mutatják, hogy nem veszélyes a helyzet. A lakos­ság jelentős része tisztessé­gesen fizet. — Ez igaz. De. ha valaki ígénvbe vesz egy szolgáltatást, köteles azt megfizetni — mondják mindketten, szinte vagy a lakó megjavíttatja es bíróságtól. Most is akad olyan egymás szavába vágva —, s, mi kifizetjük. Ha ötezer forint bérlő, aki 8—10, esetleg - ■­20 Itt már nincs más megoldás, pe­relni kell. Előfordul az is. hogy egyezkedésre kerül a sor. ami annyit tesz. hogy részletfizetésben állapodunk meg. Nemrégiben éppen a ha valami nem elfogadható, annak megvan a szabályos útja. hogvan lehet orvosolni. Ijgv tűnik, időnként túlságo­san méltányosak vagyunk. Mert. ha valaki nem fizeti ki a gáz-, vagy telefonszámlát, bizony, hamar kikapcsolják a forint a tartozás. Mindez épületek a városban, ahol ez Beszterce-lakótelepen akadt szolgáltatásból Mi sokkal tü­persze csak a lakosság hátra- nem megoldás. .mert attól egy bérlőnk, akinek kilenc- relmesebbek vagvunk. léka. még nem lesz meleg a lakás- ezer forint adóssága jött ősz- Ze.neö Árnád — Ez sok. vagy kevés? ban. hogy kevesebbet fizet­— Nehéz igazán jó viszo- tiek. Ilyen, panasz érkezett a f "" ■ .............. .................. ........ n yitási alapot találni. De Beszterce-lakótelep egy-két | MQGRAD — 1984. március 29., csütörtök f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents