Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)

1984-03-03 / 53. szám

Csernyenko beszéde (Folytatás az 1. oldalról) A közeli években tervez­zük a pedagógusok és a köz­oktatás más dolgozói fizeté­sének emelését. Továbbra is gondoskodunk a háború és a munka veterán iáiról, a soK- gyermekes családokról, a fia­tal házasokról, s általában a szovjet emberek életkörül­ményeinek javításáról. ‘1982. novemberében a Köz­ponti Bizottság ülésén komp­lex intézkedéseket dolgoztunk ki, amelyek nagy dinamiz­must biztosítottak gazdasági életünknek. Megkezdtük az ötéves tervidőszak két első esztendeje kedvezőtlen ten­denciáinak leküzdését: az em­lített időszakban ugyanis le- lasult a gazdasági növekedés Üteme. Különösen értékes az, hogy meggyorsult a munka­termelékenység növekedése, javultak a minőségi mutatók a gazdaság élet számos terü­letén. Gyorsítani a gazdasági növekedést Persze az élért eredmények csak a nagy munka kezdetét jelentik. Még igen sok a ha­laszthatatlan tennivalónk. A jövő terveiről beszélve, soha­sem szabad elfelednünk azt az egyszerű igazságot, hogy ha jobban akarunk élni, job­ban kell dolgoznunk. Megkezdtük a rend, a szer­vezettség és a fegyelem erő­sítését. És ez máris észreve­hető gazdasági hatékonyság­gal járt. Tovább kell ' lép­nünk: el kell jutnunk a mély­reható minőségi változáshoz a népgazdaságban. A párt1 teljes határozott­sággal ved fel azt a kérdést, hogy széles fronton meg kell indítani a gazdaságirányítás tökéletesítését, a gazdasági' mechanizmus átépítését. E munka fő irányait meghatá­roztuk. Ezek tökéletesen meg­felelnek a demokratikus cent­ralizmus lenini elveinek. Szélesebb jogkör V gazdálkodás formái meg k..il hogy feleljenek a korsze­rű követelményeknek. Ezt kétségtelenül elősegíti számos, folyamatban levő gazdasági kísérlet. Ezek lényege, hogy szélesebb jogkörrel ruházzák fel a vállalatokat, megnövel­jék felelősségüket, és meg­szabadítsák azokat a központ fölösleges gyámkodásától. A tapasztalatok összegzése majd lehetővé teszi, hogy az útke­resések szakaszából határo­zottan előre lehessen lépni. Elsősorban arról kell gon­doskodnunk, hogy mindig, mindenütt érvényre jusson az elvégzett munka szerinti elosztás szocialista elve. Azt, aki teljes erőbevetéssel dol­gozik, feltétlenül előnyben kell részesíteni a fizetés te­rén. Napjainkban a társadalom pártirányításának sikerei a korábbiaknál is nagyobb mértékben függnek attól, hogy milyen következetesen tartjuk be az ideológiai, a szervezői és a gazdasági műn ka egységének lenini el­vét — mutatott rá Konsztan- tyin Csernyenko. — A szocia­lizmus építése és tökéletesíté­se nemcsak azt jelenti, hogy modern üzemeket és villamos erőműveket építünk, feldíszít, jük faivainkat és városainkat. Az emberek életkörülményei­nek átalakításával egyidőben mindent meg kgjl tenni esz­mei-erkölcsi nevelésük érde­kében is. A nevelő munka egyik leg­fontosabb feladata az, hogy a társadalomban olyan légkört alakítson ki és erősítsen meg, Magyar—csehszlovák kapcsolatok — Magyarország és Csehszlovákia kapcsolatai kedvező­en, szövetségi viszonyunknak és kölcsönös érdekeinknek megfelelően fejlődnek. Együttműködésünk elmélyítésében egymás törekvéseinek jobb megismerésében kiemelkedően fontosak Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának és Gustáv Húsúknak, a CSKP KB főtitkárának, államfőnek rendszeressé vált baráti munkatalálkozói, közöttük a leg­utóbbi — 1983. novemberi — prágai eszmecsere. Az ugyancsak rendszeres kormányfői megbeszélések sorá­ban a múlt év őszén Lázár György miniszterelnök tett hi­vatalos látogatást Prágában. Idén február 20. és 22. között ülésezett a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési bizottság, ez alkalommal Marjai József miniszterelnök-helyettes járt Prágában. Lubomir Strougalnak, a CSKP KB elnökségi tagjának, Csehszlovákia miniszterelnökének közelgő magyarországi látogatása a leg­felsőbb szintű megbeszélések sorát folytatja. Gazdasági kapcsolataink az elmúlt években kiegyensú­lyozottan fejlődtek, és a rosszabb világgazdasági feltételek ellenére bővült az együttműködés. Változatlanul szorgal­mazzuk a termelési együttműködések bőví lését az elektro­nikában, az elektrotechnkiában és a gépiparban. Az 1980— 1985-ös évekre egyeztetett áruszállítások értéke 4,955 milli­árd rubel. A csehszlovák kivitelben idén jelentős helyet foglalnak el a szerszámgépek, tehergépkocsik, traktorok, az erős- és gyengeáramú elektrotechnikai termékek; s Buda­pesten például több száz csehszlovák gyártmányú villamos közlekedik. Magyarország a többi között éoítőyitépííő gé­peket, emelő-, szállítóberendezéseket, mezőgazdasági gépe­ket és autóbuszokat szállít a szomszédos országba. A ma­gyar ipar igényeinek kielégítéséhez Csehszlovákia elsősor­ban kokszolható kőszén, koksz, kohászat termékek, vegyi anyagok szállításával járul hozzá, míg a magyar kivitelben fontos helyet foglal el a timföld, a bauxit, az étolaj, a hús és a gabona. A fogyasztási kínálat gazdagításának érdekében konfek­cióipari termékeket, kötöttárut, gyógyszereket,' friss és kon­zervált zöldséget és gyümölcsöt szállítunk a szomszédos ba­ráti országnak. A magyar lakosság ellátását o 1 yun cseh­szlovák termékek segítik, mint például a textíliák, sport­cipők, lemezjátszók és a kedvelt Skoda személygépkocsik. Kulturális, tudományos és oktatási kapcsolataink fej­lesztéséhez az 1981-^1985. évre szóló együttműködési mun­katerv nyújt keretet. A munkatervben foglalt feladatok megvalósítása rendben halad. A két ország területén élő nemzetiségek összekötő kapocsként segítik az országaink és népeink közötti barátság ápolását és elmélyítését. Népeink kapcsolatában fontos szerepe van a közvetlen - kontaktusoknak is. Számos település, társadalmi és tömeg­szervezet, iskola, kulturális intézmény, gyár. valamint ter­melőszövetkezet kötött már eddig is szocialista együttmű­ködési megállapodást. Budapest és Prága testvérvárosok, s további hat-hat magyar, illetve csehszlovák település, va­lamint több megye létesített testvérkapcsolatot. Közös a szándék, hogy a jövőben még fokozottabban használjuk ki az ilyen együttműködésben rejlő politikái, gazdasági lehe­tőségeket. Igen kiterjedtek és sokrétűek a határment' kap­csolatok is, amelyek a tapasztalatok átadásától, egymás köl­csönös kisegítéséig a gyakorlati együttműködés számos for­máját felölelik. (MTI) 2 NQGRAD - 1984. március 3„ szombat amelyben tisztelik a munkát, ugyanakkor a henyéléssel, a fegyelmezetlenséggel szem­ben türelmetlenséget és meg­vetést éreznek. A párt és az állam fokoz­ta harcát az olyan szégyen- teljes jelenségekkel szemben, mint az állami eszözök el­herdálása. a porhintés, a hi­vatali helyzettel való vissza­élés, a sikkasztás és a meg­vesztegetés. 'Ez nem ideigle­nes kampány, hanem olyan irányvonal, amelyet állandóan és Kötelességszerűen folyta­tunk. Ezen a téren senkivel szemben sincs és nem is lesz elnézés. Ezért van szükség a vezetők még nagyobb felelős­ségére és igényességére, arra, hogy a pártszervezetek és a dolgozó kollektívák, az ösz- szes szovjet ember állandóan figyelemmel kísérje ezeket a kérdéseket. Ezért van szükség a népi ellenőrzési szervek, a jogrend és az igazságszolgál­tatás hatékony munkájára. Felelősség, igényesség Azon vagyunk — mondotta ezután —, hogy olyan fiata­lokat neveljünk, akik nem rendülnek meg és nem gör­nyednek össze az ország, a szocializmus és a világ sorsa iránti történelmi felelősség terhe alatt. Olyan fiatalokat akarunk nevelni, akik nem­csak az idősebb nemzedékek tapasztalatait képesek elsajá­títani, hanem saját sikereik­kel gazdagítják is azokat. Ez az iskola és a család dolga, de nemcsak az övék. A Kom- szomol és a szakszervezet, a dolgozók kollektívák ügye is. Ez a párt nagy feladata. Vég­ső soron ez szocialista ha­zánk jövője szilárd biztosítá­sának kérdése. Sikeresen meg fogjuk oldani ezt a felada­tot. ' Az SZKP KB főtitkára ki­emelte: a szovjet állam de­mokratikus alapjainak to­vábbfejlesztése szempontiából felbecsülhetetlen jelentőségű az, hogy bővüjön az embe­rek tájékozottsága a dolgok igazi állásáról, s nyíltabb le­gyen a párt és a tanácsi in­tézmények munkája. Ebben óriási szerepük van a tömeg­tájékoztatási eszközöknek. Áz utóbbi időben ezek munkája némileg megélénkült. Mi azonban alaposabb és érde­kesebb anyagokat várunk tő­lük az ország és az egész vi­lág életéről, nagyobb bátor­ságot a felmerülő problémák feltárásában. Utalt arra, hogy a Szov­jetunióban a vezetők széles hatáskörrel és jogokkal ren­delkeznek,. de nagv a felelős­ségük is. Vezető esetében legrosszabb a gőg és a túlzott magabiztosság. Lenin szavai­val: „a hatalom hozzá nem értő gyakorlása, csúpán az A magyar—jugoszláv kap­csolatok rendezettek, kiegyen­súlyozottan, egymás sajátos­ságainak figyelembevételével fejlődnek Ez ma már vala­mennyiünk számára természe­tes. E folyamat újabb állo­mását jelenti, hogy Kádár János hivatalos, baráti láto­gatást tesz Jugoszláviában. Együttműködésünk bővel­kedik eseményekben: a két párt, a két kormány a ma­gyar és jugoszláv szervezetek képviselőinek találkozóiban. Emlékezetes, hogy Kádár Já­nos 1977-ben tett hivatalos, baráti látogatást Jugoszláviá­ban, majd 1980-ban ott volt azon a szomorú eseményen, amikor végső búcsút vettek a jugoszláv nép nagy fiától, aki­emelkedő államférfitól, Joszip Broz Titótól. Egy esztendő múlva Lazar Mojszov, a Ju­goszláv Kommunisták Szövet­sége KB elnökségének akko­ri vezetője járt hazánkban. Az eszmecserék azóta is rend­szeresek a két párt, a két kormány képviselői között. A kedvezőtlen külső felté­telek. és a belső nehézségek ellenére gazdasági együttmű­ködésünk is folyamatosan fejlődik. Árucsere-forgalmunk tavaly 583 millió dollár volt, az idén pedig várhatóan meg­haladja a 600 millió dollárt. Kapcsolataink stabilitásának jel«tős biztosítékai a hosszú távú kooperációs megállapo­dások, amelyek kézzelfogható uralkodás kedvéért az, amikor azt mondják: én kaptarrrmeg a hatalmat, én parancslok, te köteles vagy engedelmesked­ni.” A vezető ereje abban van. hogy önmagában egyesí­teni tudja hivatali és szemé­lyes tekintélyét. Bővülő demokrácia A mi demokráciánk lénye­gét tekintve tevékeny, műkö­dő demokrácia. Ennek bőví­tése az egész szovjet állami­ság tökéletesítése társadalmi fejlődésünk következetes moz­gásának fontos iránya. A párt pedig a motorja, mozgató ere­je ennek az előrehaladásnak. A szovjet választók egyik legfontosabb, legsürgősebb el­várása volt és lesz a jövőben is, hogy mint a szemünk vi­lágát. úgy őrizzük a békét, szavatoljuk hazánk biztonsá­gát. Jelenthetem, hogy a párt és a szovjet ^llara töretlenül eleget tett ennek — hangoz­tatta. Az elmúlt években erősen megélénkült az amerikai im­perializmus Iegagresszívabb erőinek politikája. A világ e politika gyakorlati megva­lósításának számos példáját látta. Ilyen volt a libanoni benyomulás, Grenada meg­szállása, a Nicaragua ellen folytatott hadüzenet nélküli háború. Szíria állandó fenye­getése és végezetül az, hogy Nyugat-Európát a Szovjet­unióra és szövetségeseire irá­nyuló amerikai nukleáris ra­kéták indítóterületévé tették. Mindez arra kényszerít ben­nünket. hogy a legkomolyabb figyelmet szenteljük a ha­zánk védelme szilárdításának. A szovjet emberek nem a fegyverek felhalmozását akar. jók, hanem azt, hogy mind­két fél csökkentse fegyverze­tét, — de 'kötelesek vagyunk gondoskodni országunk, bará­taink és szövetségeseink meg­felelő biztonságáról. Ezt meg is tesszük. Erőfesiitések a békéért Ugyanakkor éppen a hely­zet bonyolultsága arra kész­tet, hogy megkétszerezzük, megháromszorozzuk a béke és a nemzetközi együttműködés politikája magvalósításáért ki. fejtett . erőfeszítéseinket. Ne­héz lenne megnevezni akár egyetlen olyan, a béke meg­szilárdítása szempontjából fontos problémát, amellyel összefüggésben a Szovjetunió és a többi 'szocialista ország ne állt volna elő az elmúlt években konkrét, realista ja­vaslatokkal. Most különösen fontos az, hogy megőrizzük és erősítsük a testvéri szocialis­ta országok szolidaritását. A Varsói Szerződés tagállamai­nak vezetői nemrég megtar­tott moszkvai tanácskozásu­kon ismét egységesen kifeje­zésre juttattak ezt a meggyő­ződésüket. Ahhoz — folytatta —, hogy a nemzetközi életben növe­kedjék a szocializmus szere­pe, természetesen az is hoz­zájárulhatna, ha rendeződné­nek a kapcsolatok a Kínái Népköztársasággal. Mi követ­kezetes hívei vagyunk az ilyen rendezésnek. A politikai konzultációk azonban azt mu_ tátják, hogy számos elvi kér­désben továbbra is fennáll a nézeteltérés. így például, mi nem köthetünk semmiféle olyan megállapodást sem, amely kárt okoz egy harma­dik országnak. De a véleménycsere folyta­tódik, és mi ezt hasznosnak tartjuk. A Szovjetunió azt altar ja, hogy a kapcsolatok szintje olyan mértékben emelkedjék, amely mindkét fél számára elfogadható. Hasznos az' is. hogy minden­képpen újjászületnek a köl­csönösen előnyös gazdasági, kulturális. tudományos és egyéb kapcsolatok is. Ez nincs ínyére azoknak, akik hasznot szerettek volna húzni a Szov­jetunió és Kína kapcsolatai­nak kiéleződéséből. Ugyanak­kor azonban egyaránt haszná, ra van a két országnak, s az általános világhelyzet javulá­sának is. Nyilvánvaló lett, hogy a fe­szültség szüntelen növelésé­nek imperialista politikája veszélyes. Minél nagyobb fe­nyegetést jelent ez a politika az emberi civilizáció számára, annál inkább aktivizálódnak azok az erők, amelyek az em­beriség fennmaradásáért küz­denek. Nyugat-Európában nö­vekszik a felháborodás azok­nak a tevékenysége miatt, akik e térség biztonságát fel­áldozzák Washington világ­uralmi törekvéseiért. Távolról sem minden nyu­gati vezető, minden befolyá­sos nyugati politikus helyesli az amerikai kormányzat ka- landorságát. Ez nyugtalanít­ja az amerikai társadalom jelentős részét is. Mindez csak ahhoz vezet, hogy nö­vekszik a világban Washing­ton harcias politikájának bí­rálata. Az emberek békét és nyugalmat akarnak, nem pe­dig háborús hisztériát. El­mondhatom, hogy azok a megbeszélések, amiket a Ju- rij Vlagyimirovics Andropov temetésére Moszkvába érke­zett számos külföldi küldöttség vezetőjével folytattam, meg­győzően bizonyították ezt. Bízhatunk abban, hogy az események menetét végső so­ron sikerül ismét a béke, a fegyverkezési hajsza korláto­zására a nemzetközi együtt­működés fejlesztése irányába terelni. A béke és a népek bizton­sága szempontjából termé­szetesen a nukleáris fegyver­kezési hajsza megszüntetése a legfontosabb. Ellenezzük a nukleáris arzenál megnövelé­se terén folytatott versenyt. Annak hívei voltunk és va­gyunk. hogv tiltsák meg. és semmisítsék meg az ilyen fegyverek minden fajtáját Ami Eurónát illeti,. továbbra is azt kívánjuk, hosy a kon­tinens szabaduljon meg mind a közepes hatótávo'ságú, mind pedig a harcászati nukleáris fegyverektől. Azt kívánjuk, hogy mindkét fél időveszte­ség nélkül tegye meg ebbe az irányba az első nagy lépést. A Szovjetunió ennek során nem akarja mások rovására növelni salát biztonságát, ha­nem mindenki számára azo­nos biztonságot kíván. / A legutóbbi időben az ame­rikai kormányzat békésen hangzó nyilatkozatokat kezd tfnni „párbeszédre” hív ben­nünket. Világszerte felfigyeltek ar­ra, hogv müven szöges ellent-' mondásban állnak a nvi­lat.kozatok mindazzal, amiről g főleg e<goi*>Variof:t és továbbra ’s cselekszik az Egyesült Államok jelenlegi korróánvaata a Szovjetunó­val való kapcsolatéiban. Jó szándékával kaocsolairw fo­gadkozásait csak abban az esetben lehet komolyan ven­ni. ha azokat reátts tettekkel támaszt'a alá. A Szó vie*’m jó usvanakkor mindig ome^ett volt. hogv a két ország tavá­ra. a béke iavára kuto-m) kall a konkrét kérdések köVsflr, is­sen elfogadható gyakorlati megoldását. Normákat kell óllítnni A nukleáris fegyverekkel rendelkező nagyhatalmak po­litikájának korunkban külön­leges jelentősége van. Az em­beriség létérdekei, az állami vezetők felelőssége a mostani, az eljövendő nemzedékek előtt megkövetelik, hogy e nagyhatalmak kapcsolataikat meghatározott normáknak rendeljék alá. Elképzelésünk szerint ezeknek a normáknak körülbelül a következőiknek kell lenniük: A külpolitika legfontosabb céljának a nukleáris háború elkerülését kell tekinteni. Nem lehet megengedni a nuk­leáris konfliktussá:! fenyegető helyzetek kialakulását. Ilye* veszélyhelyzet létrejötte ese­tén pedig sürgps konzultáció­kat kell tartani a nukleáris világégés megakadályozására. El kell utasítani a nukleáris háború minden változatának propagá'ását. Kötelezettséget kell vállalni a nukleáris fegyver elsőkénti bevetéséről való lemondásra. A Szovjetunió ezeket az elveket állította politikája középpontjába. Készek va­gyunk bármikor megegyezni a többi nukleáris hatalommal az ilyen normák közös elis­meréséről és kötelező jelleg­gel felruházni őket. Ügy gon­dolom, ez nemcsak az érintett országok itten ve tő érdekelnek, hanem a föld összes népe ér­dekének megfelelne — mon­dotta végül Konsztantyin Csernyenko. i Á iószomszédság hidjai eredményei árucserénk több mint 40 százalékát teszik ki. Közülük kiemeledik a közúti járműgyártásban megvalósult kooperácó. Jelenleg mintegy hatezer Rába kamion fut a jugoszláv utakon, cserébe részegységeket, öntvényeket, alkatrészeket kaptunk-kapunk déli partnereinktől. A ma­gyar motorvonatok is nép­szerűek Jugoszláviában: nap­jainkban mór csaknem ötven segíti az ottani közlekedést. Ahogy hírlik, a Ganz Villa­mossági Művek és a Gánz- MÁVAG különlegesen kikép­zett olimpiai szerelvényei februárban jelesre vizsgáztak Szarajevó és Belgrád között. Az autórajongók örömére, a jugoszláv Crvena Zasztava és a magyar MOGÜRT 1980-tól együttműködik a személy- géokocsi-gyártástoan. A többi között a Magyar Gördülő­csapágy Művek készít autóal­katrészeket, amelyekért éven­te 1500—2000 Zasztava érke­zik hazánkba. A vegyipari vállalatok kapcsolatai is jók: a húsz esztendőre szóló mű­trágyagyártási szerződés ér­telmében nitrogénműtrágya- komoonenseket adunk el és foszforműtrágyát kapunk ér­tük. Ugyancsak húsz évre szól a fa- és cellulózipari megállapodás: cellulózért pa­pírfát szállítunk két jugo­szláv gyárnál?. A csupán kiragadott példák is tanúsítják, milyen sokol­dalú a gazdasági együttmű­ködésünk, ez persze nem je­lenti azt, hogy még ne volná­nak kiaknázatlan lehetőségek. Ezek közé sorolják a szakem­berek a számítástechnikát, az energetikai berendezések, a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari gépek gyártását, a me­zőgazdaságban a közös neme* sítési kísérleteket. A magyar—jugoszláv együttműködés sajátos és vi­rágzó területe a kishatármen- ti forgalom. Kevesen tudják, hogy hazánk először Ju­goszláviával kötött ilyen meg­állapodást. Az itteni forga­lom tavaly a teljes magyar— jugoszláv kereskedelem 22 százalékát tette ki. S, hogy milyen haszna van ennek, azt leginkább a határ két ol­dalán élők tanúsíthatják. De nem is csak termékekben mérjük ezt a hasznot, hanem az emberi kapcsolatokban. Szeretettel ápolják az össze­kötő szálakat az emberek, a városok, a megyék. Például Baranya és Eszék, Szeged és Szabadka, Csongrád, Bács- Kiskun és a Vajdaság, vagy Vas megye és Szlovénia. Azt is szoktuk mondani, hogy a nemzetiségek az össze­kötő híd szerepét töltik be a két ország között. És ezt ko­molyan gondoljuk, mi is és déli szomszédaink Is. Bizony­ság erre például, hogy az összes magyarországi szlovén kulturális együttest gálaestre hívták meg Ljubjanába, s most Jugoszláviából érkezett szakemberek segítik felkészü­lésüket Szombathelyen. Vagy hogy több tucat diákunk anyanyelvén tanulhat" Jugo­szláviában, és fordítva, ottani fiatalok tanulhatnak nálunk. Az iskolai bizonyítványok egyenértékűségének kölcsö­nös elismeréséről négy esz­tendeje állapodott meg a két ország. Jelképesen mondhatjuk, megvannak a hídjaink a pártközi, az államközi, a gazdasági együttműködésben Is, amelyek az idők folyamán már kiállták a próbát. s gazdagítják a jószomszédsá­got. Kádár János mostani látogatása szervesen Illeszke­dik hazánk nemzetközi tevé­kenységébe, a magyar—ju­goszláv kapcsolatok folyama­tosságába. Mérlegkészítésre és előretekintésre nyújt al­kalmat a Magyar Népköztár­saság és a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság Vi­szonyában, véleménycserére a nemzetközi kérdésekben. Kocsi Margit /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents