Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)

1984-03-22 / 69. szám

Lengyel pártértelcezlet „Miért harcolunk — merre tartunk" Március 16—18. között ta­nácskozott a Lengyel Egyesült Munkáspárt országos értekez­lete. A küldöttek egyöntetűen állást foglaltak amellett, hogy továbbra is erőteljesen kell munkálkodni a politikai és gazdasági válság felszámolá­sáért. Az értekezlet egyik legfontosabb eredménye ugyanakkor így összegezhető: a kommunisták tevékenysé­gének középpontjába ma már nem a válság folyamatának elemzése, hanem Lengyelor­szág további lendületes szo­cialista fejlődésének elősegí­tése áll. Az országos pártértekezle­ten Miért harcolunk, merre tartunk címmel nagy jelentő­ségű programnyilatkozatot fogadtak el, amely eszmeileg és politikailag egyértelműen meghatározza a párt tevé­kenységének céljait. Ez a do­kumentum több mint kétéves vita eredménye. Visszanyúl a lengyel munkásmozgalom legjobb hagyományaihoz és ma, a szocializmus politikai ellenfeleivel vívott kemény harc időszakában a szocialis­ta építőmunka legfontosabb feladataira helyezi a hang­súlyt. Mindemellett a küldöt­tek hosszabb távra is előrete­kintettek. Ezt a programja­vaslatukat vitára bocsátják a párttagok körében, s majd a tizedik pártkongresszus elé kerül. Ami ugyancsak a legjobb hagyományokhoz tartozik: a küldöttek megalkuvás nélkül bírálták mindazt, ami nehe­zíti vagy fékezi a politikai, társadalmi, gazdasági élet konszolidálódását, az egész nép anyagi és szellemi jólétének javítását. A LEMP megerősí­tésétől függ Lengyelország jö­vője — az értekezleten sok­szor emlegették ezt az alap­igazságot. S mindjárt szóltak arról, hogy növekszik a párt eszmei és erkölcsi ereje. A párt az átmeneti meggyengü­lés és a heves konfliktusok időszakából kijutva a gya­korlatban is megtapasztalta a lenini elv igazságát: a szo­cializmus ellenfeleivel vívott politikai harc szükségessé te­szi a tömegekkel való kap­csolat erősítését. A még fenn­álló politikai, társadalmi és gazdasági nehézségekkel kap­csolatban a küldöttek hangsú­lyozták: következetesebben kell elhárítani a hibákat és elégtelenségeket, nem sza­bad elkövetni a korábbi téve­déseket, reformálni kell mind­azt, ami elavult, és védeni azt, ami helyes, amit a gyakorlat igazolt. Az értekezlet teljes határo­zottsággal hangsúlyozta, hogy a szocialista fejlődés távlatai szorosan összefüggenek a bé­ke megőrzéséért vívott harc­cal és a testvérpártok együtt­működésével. A Szovjetunió­val, Csehszlovákiával, Bul­gáriával, Magyarországgal, az NDK-val és a többi szocia­lista országgal kialakított együttműködés tette lehetővé Lengyelországnak, hogy le­győzze az imperialista államok gazdasági szankcióinak kö­vetkezményeit. Ennek az együttműködésnek a megerősí­tése az ország további fejlő­désének feltétele. Ezeket az eszméket kifejezte az értekez­leten elfogadott másik két dokumentum. Az egyik az ösz- szes kommunista és munkás­párthoz intézett üzenet, amely megállapítja, hogy minden kommunista felelős a béke ügyéért, a szocialista rend alapelveinek megvalósításá­ért. A másik dokumentum bé­kefelhívás, amely különösen nagy súlyt helyez az ameri­kai rakétatelepítésekkel ki­alakult, s az európai békét fenyegető helyzetre. Á LEMP küldöttértekezle­tén, a plenáris üléseken és a munkacsoportokban több mint hatszázan kértek szót. Vala­mennyien a szocialista Len- gvelország fejlődése, a béke megőrzése mellett szálltak síkra. K. Gruszecki Bolgár pártértekezfet Napirenden a minőség, a hatékonyság, a munkafegyelem Csütörtök délelőtt a szófiai nemzeti kultúrpalotában meg­kezdi munkáját a Bolgár Kom­munista Párt kétnaposra ter­vezett országos értekezlete. A tanácskozáson, amelyen 826 ezer bolgár kommunista kép­viseletében több mint 3 ezer küldött és több száz meghí­vott vendég vesz részt, a szo­cialista építőmunka jelenlegi kulcskérdéseit vitatják meg. A minőség, a termelékenység, a hatékonyság és a munkafe­gyelem problémáira a 70-es évek elejétől megkülönböz­tetett figyelmet fordítanak Bulgáriában. Ez a kérdéskör állt a tavaly májusi várnai országos párt- és gazdasági aktívaértekezlet figyelmének középpontjában, s a téma idő­szerűségét bizonyítja, hogy a BKP szervezeti szabályzata értelmében a két pártkong­az eszmei-nevelő és a tömeg­politikai tevékenységre is. A BKP Központi Bizottsá­gának a pártértekezletet meg- előző, múlt heti teljes ülésén hosszú távra szóló program- tervezetet fogadtak el a mi­nőség javításáról. A csaknem 130 oldalas okmányt az or­szágos pártértekezlet küldöt­tei megvitatják és elfogadják. A pártértekezletet megelő­ző beszámoló-küldöttválasz- tó tanácskozásokon, a megyei pártértekezleteken a témával kapcsolatban sok kollektív és egyéni vélemény kapott han­got. A társadalmi aktivitásra jel­lemző, hogy csupán Szófiában 50 000 javaslatot fogalmaztak meg a pártértekezletre való felkészülés jegyében, s ezeket is figyelembe veszik a párt­program véglegesítésekor. resszus között most megtar­tandó országos pártértekezle­ten foglalkoznak vele. A BKP két legutóbbi or­szágos pártértekezletén is gazdasági kérdések szerepel­tek a napirenden. Az 1974. márciusi tanácskozáson a gaz­daság hatékonyság növelésé­ről, a szerkezeti változtatá­sokról, a műszaki színvonal emeléséről volt szó. A XII. kongresszust megelőző, 1978- as konferencián a termelési hatékonyság és a minőség ja­vításáról fogadtak el irány­elveket. A csütörtökön kez­dődő országos értekezleten a legszélesebb értelemben lesz szó a minőségről és javításá­nak követelményeiről az élet minden területén. A termékek és a szolgáltatások minősé­gének javításán túl vonatko­zik ez a szellemi munkára, Csúcskudarc Amikor a Közös Piac csúcs- értekezletének résztvevői el­foglalták helyüket a nagy asztal mellett, a belga tele­vízió kommentátora így fo­hászkodott: „őszintén remél­jük, hogy Brüsszelben nem is­métlődik meg az athéni fias­kó. Ez igen nagy baj lenne”. Az ima azonban nem hasz­nált: az európai gazdasági közösség most véget ért csúcskonferenciáján látványo­san és egyértelműen megis­métlődött az elmúlt év végi kudarc és az eredményt — pontosabban az eredményte­lenséget — EGK-körökben va­lóban „igen nagy bajnak” minősítik. A megállapítás több vonat­kozásban is jogos. Amikor a megjelentek már az első na­pon sikertelenül hadakoztak éjfélig, a másnapi Figaro ezt irta: „az éjfél a kísértetek óraja. De ha így folytatódnak itt a dolgok, könnyen kide­rülhet, hogy a brüsszeli csúcs az igazság órájaként vonul be a szervezet történetébe.” Ez már csak azért is igaz._ mert ha a vitatott kérdések­ben nem születik gyors meg­egyezés, valamennyi szakérLő szerint 1984 második felétől testet ölthet a szervezet pénz­ügyi csődjének régóta huho­gó kísértete. Már Athénban is jól látszott, -hogy homok­szemek csikorogtatják az EGK egykor oly olajozottnak tűnő gépezetét. Brüsszelben ezek a disszonáns hangok fel­erősödtek és a szervezet egész jövője attól függhet. talál­nak-e megoldást a vitás kér­désekre a június 25-én a franciaországi fontainebleau- ban kezdődő újabb közös pi­aci csúcsértekezleten. A minden más dilemmát elhomályosító gond a brit hozzájárulás régi problémája, amely az EGK-gépezet bo­nyolult mechanizmusának terméke. Dolog lényege, hogy a tagországok hozzájárulnak a közös kasszához (eddig ál­talában „a közösségi célokra átengedett adóbevételek egy százaléka” volt az arány), vi­szont ugyanebből a kasszá­ból visszatérítést is kaptak. Nos, London szerint Anglia számára nagyon kedvezőtlen a befizetés és a visszatérítés aránya, a többi kilenc tag viszont, egyöntetűen sokallja az ezzel kapcsolatos brit kö­vetelést. Mivel a többiek úgy látják, hogy az angol obstruk- cióval komoly veszélybe ke­rült az EGK-gépezet egesz mozgása megpróbáltak némi­leg elébe menni Londonnak, de a vaslady hű volt a ne­véhez, kemény és hajthatat­lan maradt. így állt elő az a nem akármilyen helyzet, hogy Brüsszelben komolyan szóba került a tizek kilencekre redu­kálása, vagyis az a lehetőség, hogy a Közös Piac Anglia nélkül folytassa tevékenysé­gét. Ez persze csak a végső megoldás. Mind a gazdasági mind a politikai érvek amel­lett szólnak, hogy a többiek — Franciaországgal és az NSZK-val az élen — megpró­bálják megmenteni a jelen­legi mechanizmust. A nagyok közül ez Párizs számára a legfontosabb. A szerda este Amerikába utazott Mitter­rand nem titkolta, hogy az EGK fontos és szerves része annak a francia konpcepció- nak, amely nyugat-európai összefogással próbál konkur­enciát teremteni az amerikai és a japán gazdaságnak. És a francia államfő helyzetét a Fehér Házban — enyhén szólva — nem erősíti a brüsz- szeli kudarc. Harmat Endre Berlinguer Belgiumban Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára szerdán Brüsszelbe érkezett, hogy megnyissa pártja vá­lasztási kampányát a június 17-én tartandó nyugat-európai parlamenti választásokra. Berlinguer pártközi megbe­széléseket is tart: szerdán tanácskozott Louis Van Geyt- tel, a Belga Kommunista Párt elnökével, majd talál­kozik a szocialista párt ve­zetőivel is. Berlinguert a kormány ne­vében fogadja Leo Tindeman.s külügyminiszter — közölte a belga külügyi szóvivő. Csü­törtökön az olasz kommunis­ta pártvezető megbeszéléseket folytat az európai gazdasági közösség vezetőivel. Rostock megfiatalodik Gótikus homlokzatok, a Hanza-városok hamisítatlan hangulata, csupa műemlék ház — ilyen a 700 esztendős keleti-tenger-parti város, Rostock központja. És ezt — „unokáink is látni fogják”! Az egykori polgárházak — amelyeknek majd, felét a második világháború után helyre kellett állítani — ugyanis most ismét kozmeti­kázás, mindenekelőtt belső korszerűsítés előtt állnak. A 250 ezer lakosú városka mű­emlék házai nem csak turisz­tikai látványosságra szolgál­nak, hanem ma is laknak bennük. A most megkezdett rekonstrukció körülbelül öt­ezer személyt érint: ennyien élnek a Warnow folyó partja és a Langer strasse között abban a negyedben, amelynek helyreállítását hosszas előta­nulmányok után kezdték meg. A régi és az új harmóni­ája olyan alapszabály, amely­től egyetlen tervező sem te­kinthet el. A rostocki műem­lékvédők mindenekelőtt gre- ifsrfcaldi kollégáik tapasztala­taira támaszkodnak: ott né­hány évvel ezelőtt sikeresen oldották meg a feladatot. A városnak, amely virágkorát a Hanza idején élte, felújítva is a történelmi múlt hangu­latát kell idéznie, s ehhez az is hozzá tartozik, hogy min­den egyes háznak más az ar­culata. A műemlékvédők kü­lönleges anyagú és formájú téglákat használnak, s olyan anyagokat, amelyek nagyüze­mi módszerekkel teszik lehe­tővé az északnémet gótikus építészetre jellemző formai: kialakítását. A történelmi negyed hely­reállítási terveinek gondját a szakemberek megosztották a rostockiakkal: a téma iránt ér­deklődők a maketteket hete­ken át megtekinthették a vá­rosházán, ahol alkalom nyílt arra is, hogy a tervekről a polgármesterrel, illetve a töb­bi városatyával véleményt cseréljenek. Az alkalmat so­kan megragadták: több ezren mondták el véleményüket, öt­leteiket, javaslataikat, s az illetékesek minden észrevé­telt alaposan megfontoltak. A kikötővárosban az ilyen nyil­vános vitáknak hagyománvai vannak: ugyanezt a mód­szert alkalmazták például, amikor a közlekedési hálózat korszerűsítése volt napiren­den. Az lPSB-ig tartó és össze­sen mintegy 600 házat érin­tő rekonstrukciónak még egy érdekessége van. Május köze­pén az NDK nyújt otthont a Nemzetközi Műemlékvédelmi Szervezet (ICOMOS) konfe­renciájának. „Számítási hibákkal'' végef ért a lausanne-i találkozó Előválasztási csata Mondale az élen Aknára futott a szállítóhajó A nicaraguai Sandino ki­kötő bejáratánál, a főváros­tól mintegy hetven kilomé­terre nyugatra kedden akná­ra futott egy szovjet kőolaj- szállító hajó — közölte a ni­caraguai nemzetvédelmi mi­nisztérium. A robbanás következtében a legénység több tagja meg­sebesült. a hajóban károk ke­letkeztek. de ki tudott kötni. Az elmúlt hetekben már két külföldi hajó és több nicara­guai halászható rongálódott meg, illetve süllyedt el az el­lenforradalmárok által tele­pített aknák felrobbanása következtében. Az eset mindössze pár órá­val azután történt, hogy Hum­berto Ortega nemzetvédelmi miniszter beszédében lelep­lezte a Reagan-kormányzat újabb intervenciós terveit, és figyelmeztetett azokra a ve­szélyekre, amelyeket a nica­raguai partok közelében tele­pített aknák jelentenek a ha­józásra nézve. A libanoni polgárháborús ellenfelek kedden véget ért lausanne-i találkozóját köve­tően, szerdára virradóra he­ves tüzérségi összecsapások robbantak ki a Bejrútot ketté­szakító zöld vonal mentén és a hegyvidéki Szűk el-Garb térségében. A harcok fellán­golása egyfelől jelezte, hogy a szemben álló erők elégedetle­nek a megbékélési konferencia sovány eredményével, másfe­lől, kérdésessé tette, hogy sike- rül-e átültetni a gyakorlatba a megállapodás leglényege­sebb pontját, az általános és tartós tűzszünet tervét. Az egyhangúlag jóváhagyott lausanne-i határozat értelmé­ben megvalósítják a szemben álló erők szétválasztását, el­távolítják a nehézfegyvereket, visszavonják a laktanyákba a kormányhadsereg egységeit és az újonnan behívott, vala­mint tartalékos katonákkal kiegészített rendőri alakula­tokra bízzák a közbiztonság fenntartását. A biztonsági terv végrehajtását az államfő vezetésével megalakuló leg­felsőbb politikai és katonai bizottság irányítja. Ami az elodázott politikai reformokat illeti: 32 tagú tes­tületet alakítanak az új li­banoni alkotmány kidolgozá­sára, a nemzeti megbékélési konferencia résztvevői foly­tatják a konzultációkat és az államfő kezdeményezésére további üléseket tartanak. Végül, de nem utolsósor­ban a tárgyalófelek elhatároz­ták, hogy kölcsönösen véget vetnek az ellenséges propa­ganda-hadjáratnak. Bejrútban a kilencéves pol­gárháború után megtartott konferencia kudarcaként ér­tékelik, hogy a lausann i közlemény mégcsak említést sem tesz az álláspontok kö­zeledését kifejező nemzeti egységkormány megalakításá­ról és az Izrael által meg­szállt Dél-Libanon felszaba­dításáról. A tűzszüneti kez­deményezés sikere esetén azonban mód nyílhat a tár­gyalások folytatására, a pol­gárháborús szakadék áthida­lására. Az alig leplezett kudarc alapvető oka az, hogy az államhatalom kulcspozícióit birtokoló, de csak a lakosság kisebbségét képviselő maro- nita burzsoázia nem hajlandó lemondani kiváltságairól, el­zárkózik a hatalom igazságos, demokratikus megosztása, a politikai rendszer felekezeti jellegének felszámolása elől. Mint Valid Dzsumblatt, a Ha­ladó Szocialista Párt elnöke rámutatott, a reálisnak mond­ható kompromisszumot főként az ellenzéki Nemzeti Meg- mentési Frontból kivált Szli- man Franzsije volt köztársa- gi elnök görcsös ellenállása hiúsította meg. Az Asz-Szafir című bejrúti lap értesülése szerint a talál­kozón megfigyelőként részt vett Abdel Halim Haddam Szíriái alelnök a kilenc liba­noni küldöttet tette felelőssé a kudarcért, jelezve, hogy a legközelebbi konferencián, amelyre feltétlenül sor kerül, mások is részt vesznek majd akik nem követnek el „számí­tási hibákat’^ Megnyerte a keddi Illinois állambeli demokrata párti elő­választásokat Walter Mondale. az Egyesült Államok volt al- elnöke Gary Hart coloradói szenátorral szemben. Nem végleges, de az erővi­szonyokat tükröző adatok szerint Mondale a szavazatok 42 százalékát szerezte meg, Gary Hart néhány ponttal el­maradva követte. Igen jól sze­repelt Jesse Jackson, aki a szavazatoknak mintegy 20 százalékát kapta. Illinois fő­városában, Chicagóban Jack- son első helyen végzett, míg Chicago külvárosai zömmel Mondale-ra szavaztak. Az illinoisi győzelemmel az amerikai kommentátorok sze­rint Mondale ismét fordított egyet a demokrata párt el­nökjelöltségéért folyó harc szerencsekerekén, miután a múlt hét szombatján megtar­tott küldöttgyűléseken is jól szerepelt és a delegátusok ősz szesített száma tekintetében jelentősen megelőzte Hartot. Az Illinoisban és az ugyan­csak kedden kezdődői! min- nesotai küldöttjelölő g ülé­seken szerzett delegátusi sza­vazatok mellett Walter Mon­dale megkapta a demokrata párt konvenciójára készülő szenátorok egy részének sza­vazatát is. A 25 szenátusi de­legátus közül 9 Mondale mel­lett kötelezte el magát, ket­ten csatlakoztak Harthoz, ti­zennégyen közölték, hogy csak a júliusi pártkongresszuson kötelezik el magukat a vezető jelöltek valamelyike mellett. Hart szenátor, aki kedden visszatért Washingtonba, es­te elismerte Mondale győzel­mét. Magyarázatként a co­loradói szenátor azt adta meg, hogy Walter Mondale két éve előkészítés alatt levő, kitűnő­en szervezett kampányával szemben saját szervezetének ereje az előválasztások túl­ságosan sebes egymásután­jában némileg kifulladt. j ■ ■ - --------------- ■■■ ......—■ ^ 2 NOGi-.AD - 1984. március 22., csütörtök |

Next

/
Thumbnails
Contents