Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)
1984-03-22 / 69. szám
Lengyel pártértelcezlet „Miért harcolunk — merre tartunk" Március 16—18. között tanácskozott a Lengyel Egyesült Munkáspárt országos értekezlete. A küldöttek egyöntetűen állást foglaltak amellett, hogy továbbra is erőteljesen kell munkálkodni a politikai és gazdasági válság felszámolásáért. Az értekezlet egyik legfontosabb eredménye ugyanakkor így összegezhető: a kommunisták tevékenységének középpontjába ma már nem a válság folyamatának elemzése, hanem Lengyelország további lendületes szocialista fejlődésének elősegítése áll. Az országos pártértekezleten Miért harcolunk, merre tartunk címmel nagy jelentőségű programnyilatkozatot fogadtak el, amely eszmeileg és politikailag egyértelműen meghatározza a párt tevékenységének céljait. Ez a dokumentum több mint kétéves vita eredménye. Visszanyúl a lengyel munkásmozgalom legjobb hagyományaihoz és ma, a szocializmus politikai ellenfeleivel vívott kemény harc időszakában a szocialista építőmunka legfontosabb feladataira helyezi a hangsúlyt. Mindemellett a küldöttek hosszabb távra is előretekintettek. Ezt a programjavaslatukat vitára bocsátják a párttagok körében, s majd a tizedik pártkongresszus elé kerül. Ami ugyancsak a legjobb hagyományokhoz tartozik: a küldöttek megalkuvás nélkül bírálták mindazt, ami nehezíti vagy fékezi a politikai, társadalmi, gazdasági élet konszolidálódását, az egész nép anyagi és szellemi jólétének javítását. A LEMP megerősítésétől függ Lengyelország jövője — az értekezleten sokszor emlegették ezt az alapigazságot. S mindjárt szóltak arról, hogy növekszik a párt eszmei és erkölcsi ereje. A párt az átmeneti meggyengülés és a heves konfliktusok időszakából kijutva a gyakorlatban is megtapasztalta a lenini elv igazságát: a szocializmus ellenfeleivel vívott politikai harc szükségessé teszi a tömegekkel való kapcsolat erősítését. A még fennálló politikai, társadalmi és gazdasági nehézségekkel kapcsolatban a küldöttek hangsúlyozták: következetesebben kell elhárítani a hibákat és elégtelenségeket, nem szabad elkövetni a korábbi tévedéseket, reformálni kell mindazt, ami elavult, és védeni azt, ami helyes, amit a gyakorlat igazolt. Az értekezlet teljes határozottsággal hangsúlyozta, hogy a szocialista fejlődés távlatai szorosan összefüggenek a béke megőrzéséért vívott harccal és a testvérpártok együttműködésével. A Szovjetunióval, Csehszlovákiával, Bulgáriával, Magyarországgal, az NDK-val és a többi szocialista országgal kialakított együttműködés tette lehetővé Lengyelországnak, hogy legyőzze az imperialista államok gazdasági szankcióinak következményeit. Ennek az együttműködésnek a megerősítése az ország további fejlődésének feltétele. Ezeket az eszméket kifejezte az értekezleten elfogadott másik két dokumentum. Az egyik az ösz- szes kommunista és munkáspárthoz intézett üzenet, amely megállapítja, hogy minden kommunista felelős a béke ügyéért, a szocialista rend alapelveinek megvalósításáért. A másik dokumentum békefelhívás, amely különösen nagy súlyt helyez az amerikai rakétatelepítésekkel kialakult, s az európai békét fenyegető helyzetre. Á LEMP küldöttértekezletén, a plenáris üléseken és a munkacsoportokban több mint hatszázan kértek szót. Valamennyien a szocialista Len- gvelország fejlődése, a béke megőrzése mellett szálltak síkra. K. Gruszecki Bolgár pártértekezfet Napirenden a minőség, a hatékonyság, a munkafegyelem Csütörtök délelőtt a szófiai nemzeti kultúrpalotában megkezdi munkáját a Bolgár Kommunista Párt kétnaposra tervezett országos értekezlete. A tanácskozáson, amelyen 826 ezer bolgár kommunista képviseletében több mint 3 ezer küldött és több száz meghívott vendég vesz részt, a szocialista építőmunka jelenlegi kulcskérdéseit vitatják meg. A minőség, a termelékenység, a hatékonyság és a munkafegyelem problémáira a 70-es évek elejétől megkülönböztetett figyelmet fordítanak Bulgáriában. Ez a kérdéskör állt a tavaly májusi várnai országos párt- és gazdasági aktívaértekezlet figyelmének középpontjában, s a téma időszerűségét bizonyítja, hogy a BKP szervezeti szabályzata értelmében a két pártkongaz eszmei-nevelő és a tömegpolitikai tevékenységre is. A BKP Központi Bizottságának a pártértekezletet meg- előző, múlt heti teljes ülésén hosszú távra szóló program- tervezetet fogadtak el a minőség javításáról. A csaknem 130 oldalas okmányt az országos pártértekezlet küldöttei megvitatják és elfogadják. A pártértekezletet megelőző beszámoló-küldöttválasz- tó tanácskozásokon, a megyei pártértekezleteken a témával kapcsolatban sok kollektív és egyéni vélemény kapott hangot. A társadalmi aktivitásra jellemző, hogy csupán Szófiában 50 000 javaslatot fogalmaztak meg a pártértekezletre való felkészülés jegyében, s ezeket is figyelembe veszik a pártprogram véglegesítésekor. resszus között most megtartandó országos pártértekezleten foglalkoznak vele. A BKP két legutóbbi országos pártértekezletén is gazdasági kérdések szerepeltek a napirenden. Az 1974. márciusi tanácskozáson a gazdaság hatékonyság növeléséről, a szerkezeti változtatásokról, a műszaki színvonal emeléséről volt szó. A XII. kongresszust megelőző, 1978- as konferencián a termelési hatékonyság és a minőség javításáról fogadtak el irányelveket. A csütörtökön kezdődő országos értekezleten a legszélesebb értelemben lesz szó a minőségről és javításának követelményeiről az élet minden területén. A termékek és a szolgáltatások minőségének javításán túl vonatkozik ez a szellemi munkára, Csúcskudarc Amikor a Közös Piac csúcs- értekezletének résztvevői elfoglalták helyüket a nagy asztal mellett, a belga televízió kommentátora így fohászkodott: „őszintén reméljük, hogy Brüsszelben nem ismétlődik meg az athéni fiaskó. Ez igen nagy baj lenne”. Az ima azonban nem használt: az európai gazdasági közösség most véget ért csúcskonferenciáján látványosan és egyértelműen megismétlődött az elmúlt év végi kudarc és az eredményt — pontosabban az eredménytelenséget — EGK-körökben valóban „igen nagy bajnak” minősítik. A megállapítás több vonatkozásban is jogos. Amikor a megjelentek már az első napon sikertelenül hadakoztak éjfélig, a másnapi Figaro ezt irta: „az éjfél a kísértetek óraja. De ha így folytatódnak itt a dolgok, könnyen kiderülhet, hogy a brüsszeli csúcs az igazság órájaként vonul be a szervezet történetébe.” Ez már csak azért is igaz._ mert ha a vitatott kérdésekben nem születik gyors megegyezés, valamennyi szakérLő szerint 1984 második felétől testet ölthet a szervezet pénzügyi csődjének régóta huhogó kísértete. Már Athénban is jól látszott, -hogy homokszemek csikorogtatják az EGK egykor oly olajozottnak tűnő gépezetét. Brüsszelben ezek a disszonáns hangok felerősödtek és a szervezet egész jövője attól függhet. találnak-e megoldást a vitás kérdésekre a június 25-én a franciaországi fontainebleau- ban kezdődő újabb közös piaci csúcsértekezleten. A minden más dilemmát elhomályosító gond a brit hozzájárulás régi problémája, amely az EGK-gépezet bonyolult mechanizmusának terméke. Dolog lényege, hogy a tagországok hozzájárulnak a közös kasszához (eddig általában „a közösségi célokra átengedett adóbevételek egy százaléka” volt az arány), viszont ugyanebből a kasszából visszatérítést is kaptak. Nos, London szerint Anglia számára nagyon kedvezőtlen a befizetés és a visszatérítés aránya, a többi kilenc tag viszont, egyöntetűen sokallja az ezzel kapcsolatos brit követelést. Mivel a többiek úgy látják, hogy az angol obstruk- cióval komoly veszélybe került az EGK-gépezet egesz mozgása megpróbáltak némileg elébe menni Londonnak, de a vaslady hű volt a nevéhez, kemény és hajthatatlan maradt. így állt elő az a nem akármilyen helyzet, hogy Brüsszelben komolyan szóba került a tizek kilencekre redukálása, vagyis az a lehetőség, hogy a Közös Piac Anglia nélkül folytassa tevékenységét. Ez persze csak a végső megoldás. Mind a gazdasági mind a politikai érvek amellett szólnak, hogy a többiek — Franciaországgal és az NSZK-val az élen — megpróbálják megmenteni a jelenlegi mechanizmust. A nagyok közül ez Párizs számára a legfontosabb. A szerda este Amerikába utazott Mitterrand nem titkolta, hogy az EGK fontos és szerves része annak a francia konpcepció- nak, amely nyugat-európai összefogással próbál konkurenciát teremteni az amerikai és a japán gazdaságnak. És a francia államfő helyzetét a Fehér Házban — enyhén szólva — nem erősíti a brüsz- szeli kudarc. Harmat Endre Berlinguer Belgiumban Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára szerdán Brüsszelbe érkezett, hogy megnyissa pártja választási kampányát a június 17-én tartandó nyugat-európai parlamenti választásokra. Berlinguer pártközi megbeszéléseket is tart: szerdán tanácskozott Louis Van Geyt- tel, a Belga Kommunista Párt elnökével, majd találkozik a szocialista párt vezetőivel is. Berlinguert a kormány nevében fogadja Leo Tindeman.s külügyminiszter — közölte a belga külügyi szóvivő. Csütörtökön az olasz kommunista pártvezető megbeszéléseket folytat az európai gazdasági közösség vezetőivel. Rostock megfiatalodik Gótikus homlokzatok, a Hanza-városok hamisítatlan hangulata, csupa műemlék ház — ilyen a 700 esztendős keleti-tenger-parti város, Rostock központja. És ezt — „unokáink is látni fogják”! Az egykori polgárházak — amelyeknek majd, felét a második világháború után helyre kellett állítani — ugyanis most ismét kozmetikázás, mindenekelőtt belső korszerűsítés előtt állnak. A 250 ezer lakosú városka műemlék házai nem csak turisztikai látványosságra szolgálnak, hanem ma is laknak bennük. A most megkezdett rekonstrukció körülbelül ötezer személyt érint: ennyien élnek a Warnow folyó partja és a Langer strasse között abban a negyedben, amelynek helyreállítását hosszas előtanulmányok után kezdték meg. A régi és az új harmóniája olyan alapszabály, amelytől egyetlen tervező sem tekinthet el. A rostocki műemlékvédők mindenekelőtt gre- ifsrfcaldi kollégáik tapasztalataira támaszkodnak: ott néhány évvel ezelőtt sikeresen oldották meg a feladatot. A városnak, amely virágkorát a Hanza idején élte, felújítva is a történelmi múlt hangulatát kell idéznie, s ehhez az is hozzá tartozik, hogy minden egyes háznak más az arculata. A műemlékvédők különleges anyagú és formájú téglákat használnak, s olyan anyagokat, amelyek nagyüzemi módszerekkel teszik lehetővé az északnémet gótikus építészetre jellemző formai: kialakítását. A történelmi negyed helyreállítási terveinek gondját a szakemberek megosztották a rostockiakkal: a téma iránt érdeklődők a maketteket heteken át megtekinthették a városházán, ahol alkalom nyílt arra is, hogy a tervekről a polgármesterrel, illetve a többi városatyával véleményt cseréljenek. Az alkalmat sokan megragadták: több ezren mondták el véleményüket, ötleteiket, javaslataikat, s az illetékesek minden észrevételt alaposan megfontoltak. A kikötővárosban az ilyen nyilvános vitáknak hagyománvai vannak: ugyanezt a módszert alkalmazták például, amikor a közlekedési hálózat korszerűsítése volt napirenden. Az lPSB-ig tartó és összesen mintegy 600 házat érintő rekonstrukciónak még egy érdekessége van. Május közepén az NDK nyújt otthont a Nemzetközi Műemlékvédelmi Szervezet (ICOMOS) konferenciájának. „Számítási hibákkal'' végef ért a lausanne-i találkozó Előválasztási csata Mondale az élen Aknára futott a szállítóhajó A nicaraguai Sandino kikötő bejáratánál, a fővárostól mintegy hetven kilométerre nyugatra kedden aknára futott egy szovjet kőolaj- szállító hajó — közölte a nicaraguai nemzetvédelmi minisztérium. A robbanás következtében a legénység több tagja megsebesült. a hajóban károk keletkeztek. de ki tudott kötni. Az elmúlt hetekben már két külföldi hajó és több nicaraguai halászható rongálódott meg, illetve süllyedt el az ellenforradalmárok által telepített aknák felrobbanása következtében. Az eset mindössze pár órával azután történt, hogy Humberto Ortega nemzetvédelmi miniszter beszédében leleplezte a Reagan-kormányzat újabb intervenciós terveit, és figyelmeztetett azokra a veszélyekre, amelyeket a nicaraguai partok közelében telepített aknák jelentenek a hajózásra nézve. A libanoni polgárháborús ellenfelek kedden véget ért lausanne-i találkozóját követően, szerdára virradóra heves tüzérségi összecsapások robbantak ki a Bejrútot kettészakító zöld vonal mentén és a hegyvidéki Szűk el-Garb térségében. A harcok fellángolása egyfelől jelezte, hogy a szemben álló erők elégedetlenek a megbékélési konferencia sovány eredményével, másfelől, kérdésessé tette, hogy sike- rül-e átültetni a gyakorlatba a megállapodás leglényegesebb pontját, az általános és tartós tűzszünet tervét. Az egyhangúlag jóváhagyott lausanne-i határozat értelmében megvalósítják a szemben álló erők szétválasztását, eltávolítják a nehézfegyvereket, visszavonják a laktanyákba a kormányhadsereg egységeit és az újonnan behívott, valamint tartalékos katonákkal kiegészített rendőri alakulatokra bízzák a közbiztonság fenntartását. A biztonsági terv végrehajtását az államfő vezetésével megalakuló legfelsőbb politikai és katonai bizottság irányítja. Ami az elodázott politikai reformokat illeti: 32 tagú testületet alakítanak az új libanoni alkotmány kidolgozására, a nemzeti megbékélési konferencia résztvevői folytatják a konzultációkat és az államfő kezdeményezésére további üléseket tartanak. Végül, de nem utolsósorban a tárgyalófelek elhatározták, hogy kölcsönösen véget vetnek az ellenséges propaganda-hadjáratnak. Bejrútban a kilencéves polgárháború után megtartott konferencia kudarcaként értékelik, hogy a lausann i közlemény mégcsak említést sem tesz az álláspontok közeledését kifejező nemzeti egységkormány megalakításáról és az Izrael által megszállt Dél-Libanon felszabadításáról. A tűzszüneti kezdeményezés sikere esetén azonban mód nyílhat a tárgyalások folytatására, a polgárháborús szakadék áthidalására. Az alig leplezett kudarc alapvető oka az, hogy az államhatalom kulcspozícióit birtokoló, de csak a lakosság kisebbségét képviselő maro- nita burzsoázia nem hajlandó lemondani kiváltságairól, elzárkózik a hatalom igazságos, demokratikus megosztása, a politikai rendszer felekezeti jellegének felszámolása elől. Mint Valid Dzsumblatt, a Haladó Szocialista Párt elnöke rámutatott, a reálisnak mondható kompromisszumot főként az ellenzéki Nemzeti Meg- mentési Frontból kivált Szli- man Franzsije volt köztársa- gi elnök görcsös ellenállása hiúsította meg. Az Asz-Szafir című bejrúti lap értesülése szerint a találkozón megfigyelőként részt vett Abdel Halim Haddam Szíriái alelnök a kilenc libanoni küldöttet tette felelőssé a kudarcért, jelezve, hogy a legközelebbi konferencián, amelyre feltétlenül sor kerül, mások is részt vesznek majd akik nem követnek el „számítási hibákat’^ Megnyerte a keddi Illinois állambeli demokrata párti előválasztásokat Walter Mondale. az Egyesült Államok volt al- elnöke Gary Hart coloradói szenátorral szemben. Nem végleges, de az erőviszonyokat tükröző adatok szerint Mondale a szavazatok 42 százalékát szerezte meg, Gary Hart néhány ponttal elmaradva követte. Igen jól szerepelt Jesse Jackson, aki a szavazatoknak mintegy 20 százalékát kapta. Illinois fővárosában, Chicagóban Jack- son első helyen végzett, míg Chicago külvárosai zömmel Mondale-ra szavaztak. Az illinoisi győzelemmel az amerikai kommentátorok szerint Mondale ismét fordított egyet a demokrata párt elnökjelöltségéért folyó harc szerencsekerekén, miután a múlt hét szombatján megtartott küldöttgyűléseken is jól szerepelt és a delegátusok ősz szesített száma tekintetében jelentősen megelőzte Hartot. Az Illinoisban és az ugyancsak kedden kezdődői! min- nesotai küldöttjelölő g üléseken szerzett delegátusi szavazatok mellett Walter Mondale megkapta a demokrata párt konvenciójára készülő szenátorok egy részének szavazatát is. A 25 szenátusi delegátus közül 9 Mondale mellett kötelezte el magát, ketten csatlakoztak Harthoz, tizennégyen közölték, hogy csak a júliusi pártkongresszuson kötelezik el magukat a vezető jelöltek valamelyike mellett. Hart szenátor, aki kedden visszatért Washingtonba, este elismerte Mondale győzelmét. Magyarázatként a coloradói szenátor azt adta meg, hogy Walter Mondale két éve előkészítés alatt levő, kitűnően szervezett kampányával szemben saját szervezetének ereje az előválasztások túlságosan sebes egymásutánjában némileg kifulladt. j ■ ■ - --------------- ■■■ ......—■ ^ 2 NOGi-.AD - 1984. március 22., csütörtök |
