Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)

1984-03-20 / 67. szám

Fátyol!él es szemfedőig Budapesten a Bajcsy-Zsi- metés, a ravatal körül kiala­linszky úti Marokkó-házban kezdődött 34 évvel ezelőtt a MŰDÉKOR Ipari Szövetkezet történelme. Tizenöt esztende­je telepítették a cserháthalá­pi üzemet, ahol harmincán kezdtek, s ma már százhar­mincra rúg a létszám a kis­mamákkal és a nyugdíjasok­kal együtt. Ezen a környéken jól jött a munkalehetőség. Mindezt Sólyom Attilától, a szövetkezet elnökétől tudom. — Meglehetősen ritka a cég munkája. Az idegen tán meg is borzong a hallatán. — Érckoporsókat, szemfe­deleket, urnaterítőket, kopor­sódíszeket, művirágokat ké­szítünk elsősorban, de eskü­vői fátylat, mirtuszkoszorút szintén összeállítunk. Magya­rul termékeink döntő többsé­ge temetkezési kellék. — A temetkezések és a hoz­zájuk szükséges tárgyak ha­gyományt őriznek. —i Valóban így van, hagyo­mányőrző a temetés. Mi eze­ken a régi szokásokon belül az esztétikus megjelenés hí­vei vagyunk. Hímzőasszonya­ink valóban nagyon szép munkát végeznek. Az az esztétikus összkép, ami a te­kítható, tompíthatja a megren­dülést, lágyít a rideg valósá­gon. Mindezt a szolid, csön­des szépség segítségével. — Vevőik a temetkezési vállalatok. — Ami a kegyeleti tárgya­kat illeti, igen. Emellett szín­házak megrendeléseit telje­sítjük különféle textíliákból, de megrendelőnk például az édesipar, nekik dobozdíszeket készítünk. Dob utcai saját boltunkban, Budapesten es­küvői termékeink vásárolha­tók meg. Ezek egyedi, kisipari termékek egytől egyig. — A Cserháthalápon dolgo­zó száznál is több asszonytól tudom, hogy a MŰDÉKOR azon ritka fővárosi központú ipari szövetkezetek közé tar­tozik, amelyik vidéki telepét jobban fejlesztette, mint a budapestit. — Nem csupán munkalehe­tőséget teremtettünk a kör­nyék asszonyainak, de meg is akarjuk őket tartani. Eh­hez megfelelő munkafeltételek szükségesek. Igyekeztünk jó munkahelyet kialakítani, szo­ciális létesítményekkel ellát­ni. Nyugodtan mondhatom, hogy megérte. Sok itt a ré­gi dolgozó. Néhányan akik ti­zenöt éve kezdtek Cserhátha­lápon, már nyugdíjasok, de visszajárnak, összekovácsoló- dott a társaság. — Nyilván megfelelő bér is társul a körülményekhez. — Én úgy vélem, hogy a környék munkahelyei közül nekünk sem kell szégyenkez­nünk. Háromezernyolcszáz fo­rint az átlagkereset, ez meg­felelőnek mondható. Talán jobb is annál... — önnek talán már föl sem tűnik, de nekem furcsa volt, hogy az emberek vidá­mak, nevetgélnek, ahogy az munka közben már szokás. Csakhát a kellékek... — Másnak talán furcsa. Akik itt dolgoznak, munkát végeznek. Szép munkát, kivált a hímzők. Egyéni ízlésük is szerepet játszik. Fémmel, textillel, papírral, műanyaggal foglalkozunk, tehát meglehe­tősen változatos a tennivaló. A fölhasználás végül is más dolog. — Konkurrencia? — Egy egyházi vállalkozás, de kisebb a miénknél. — hortobágyi — II gyógyhatású Pomorin A Bolgár Orvostudományi Akadémia gyógyszerészeti osztályának szakemberei a Pomorin nevű fogkrémről megállapították, hogy ez a fogápoló szer a fogszuvadás- megbetegedések számát mint egy 50—60, a fog szuvasoda- sat mintegy 30 csökkenti. E fogkrém készítésére fel­használják i kristályosodása után az ol­datból visszamarad), amely számos ásványi eredetű sót: magnéziumot, káliumot, kal­ciumot, jódot, brómot stb. es különböző szerves eredetű, biológiailag aktív anyagokat tartalmaz. Mindezek együtte- százalékkal sen hatnak kedvezően a fog­ós ínybetegségekre. Űiabban azzal is kísérleteznek, hogy a _ .. , . Pomorije-lúg felhasználásával Pomonje-tq egyéb betegségek cvógyitasá anyalúgját (az a folyadék, ra alkalmas készítményeké amely valamely vegyület ki- állítsanak elő. Mágneses tér a tengerek felett Az amerikai tengerészet böző irányítórendszerrel ál- pontosan fel akarja mérni a landóan ellenőrzik az út- Föld mágneses terét az óce- irányt. Ha a gép eltér az elő- ánok felett. E célból egy re- írt útiránytól, a pilóta a fe- pülőgépet felszereltek kéi délzeti számítógéptől inegí'ele- magnetométerrel. A magneto- iá helyesbítő utasításokat kap. méterek pontosan megállapí­tott útvonalak mentén re­gisztrálják a mágnestér irá­A számítógép a mérési ada­tokat a helyzet- és az idő­pontokkal együtt azonnal íel­nyát és erősségét. Hat külön- dolgozza és tárolja. Biztonságos r • rr SICipO A grazi műszaki főiskolá­nak és a bécsi munkabaleseti kórháznak, a szakemberei éveken át kísérleteztek, hogy megállapítsák, milyennek kell lennie annak a sícipőnek, amely a leginkább védi bu­kás esetén a sípcsontot a tö­réstől. A kutatók 33 csontpóron mérték a sípcsontok hajlító- szilárdságát. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a hajlitó- szilardság körülbelül a síp­csont alsó nyolcadában a leg­kisebb. A láb tehát ott a leg­veszélyeztetettebb annak ellenére, hogy a sípcsont át­mérője a középtől lefele' csökken, óm a bokaízület előtt ismét megnagyobbodik. A törési ellenállás azonban nem egyedül a csont átmé­rőiétől, hanem faivastagságá­tól is függ, márpedig a csont­tal vastagsága felülről lefelé folyamatosan csökken. A ku tatók véleménye szerint ezért az a magas szárú sícipő amely körülbelül az alszár feléig ér, óvja legjobban a sípcsontot bukáskor. Eseménydús hetek zajlanak az úttörőcsapatoknál, erről szeti szemlesorozat. Ecsegről tanúskodnak tudósítóink levelei is, amelyekben, egyebek kő- két diák is papírra vetette él- zött a márciusi ünnepekről, a művészeti szemlékről, vetél- ményeit, Kovács Virág be- kedőkről, bálokról olvashatunk. A sort nyissák az 1848-as számol arról, hogy a kisdo- polgári forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett bosoknál a negyedikesek, az ünnepségekről szóló tudósítások. „LEGYEN BÉKE, SZABADSÁG... ” úttörőknél az ötödikesek bi­zonyultak a legjobbnak. Lend- vay Beatrix pedig írt a járá­si eredményekről is: Géczi Gabriella bronz oklevelet ka­pott, Baranvi Elza a zsűri kü­majd veteránokkal találkoz­tak. Míg a pásztói Petre Ma­rianna a bujáki Pásztor Mi- Miskédi Andrea Rétságról hályt kereste meg, akinek löndiját érdemelte ki, míg a küldte levelét, benne a már- édesapja a Tanácsköztársaság Gagarin raj ezüst oklevelet idején a helyi direktórium el­nöke volt, s akiről — a riadó feladataihoz kapcsolódva - rancsiapujtőről szintén szép Marianna hatoldalas riportot o készített. ciusi 12 pont eredeti nyom­tatott példányát, s ebből már kiderül, ugye, hogy a rétsági pajtások március 15-i ünnep­ségéről van szó. „A pajtások jeleneteket adtak elő, az első színhely a Pilvax kávéház, a vehetett át. Fényszarusy Zsuzsa Ka­sikerekről tudósít: a városi szemle 15 számából 6-ot ^ők adtak elő. Első helyen Pász­S35 á kAEOS szenvedőkből J-E-b. í hogy tályosok, harmadikon pedig a sóként pedig a Nemzeti Mú­zeum díszlete előtt szerepel­tek az előadók”. A karancskeszi pajtásokon is nyakkendő és kokárda vi­— Józsi, hallottam, cigarettázol. Hát, ide figyelj, mondok én egy történetet egy ismerősömről, aki most kór­házban van, tüdőrákos... Szó­rított ezen a napon, írja Fo- va|> úgy kezdődött, hogy ez dór Krisztina. Ünnepig ^be- a bácsi fiatal korában enge- szed, szavalatok enekek dett az unszolásoknak, s el táncszakkör végzett. LEVELEKBŐL — RÖVIDEN Zsidai Anita Karancskeszi- ből arról ír, hogy nemrégiben hangzottak el, majd „a hu- szívta*^az'eísö’'cigarettát.” Né- megkapták a személyi igazol- szárnak öltözött fiúk elevení- h£ny szippantás után rosszul ványt, s hogy remélhetően tették meg a korabeli csatát”, a feje Arra gon- »majd nem kerül be abba Itt hirdették ki a városi se- dojj hogy kilép a bandából, semmi rossz”. Gortva Katalin regszemle eredményét, ame- de gyenge voit hozzá, a nap! mátraverebélyi kisdiák egy lyen tudósítónk raja nem nghány szál cigaretta után farsangi bál élményeit írta kevesebb, mint öt első helye- dob0zok következtek. .. Fogai, meg, míg ugyaninnen Vere- zestertel! körmei megsárgultak, lehelete, bélyi Beáta a Bátonyterenye­Romhánybol Kosik Rita és szervezete romlott. végül a ben rendezett művészi torna- Oláh Beatrix számolt be a kórházba került. — Ezt a tör- helyi ünnepségről, amelyen az ténetet a Szlavkovszki Attila irodalmi műsort a hatodiko­és Csaba, Teréki Tibor, Kri­sok Kossuth-nóták éneklésé- zaanyik Attila és a Berceli vei tették színesebbé. Judit összetételű csapat fab­rikálta azon a vetélkedőn, RIADÖLÁZBAN amelyet az erdőkürtiek rész­vételével rendeztek meg a Mire e sorok napvilágot lát- minaP- Ezenkívül volt még nak már csak egy nap vá- *<>*?. rajzverseny s fogalma- laszt el bennünket az orszá- zas» feladat. Izgalmas kuzde- gos riadótól, amelyre nagy *em u^an vefu* 1S a * buzgalommal készülnek a csaPa* szerezte meg az első pajtások. Íme. néhány levél helyet. ezzel kapcsolatban! Ugyancsak hasonló verseny­— E napra a következő fel- ről tudósít Budai Ildikó és adatokat tűztük ki — írja Palcsó Csilla Endrefalváról —, Dóra Julianna Kálióról, de ők a farsangi mulatságokról megismerjük lakóhelyünk is tájékoztattak bennünket. Így megtudtuk, hogy voltak, a többi között, karatézók, „tolvajok”, s számos tréfás kommunistákat figura bemutatkozott a közön­ségnek — nagy sikerrel. 1919-es eseményeit, felkutat­juk a vörös katonákat, s a Tanácsköztársaság harcaiban résztvevő köszöntjük... A salgótarjáni II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Nas­polya és Tigris őrse már több feladatot is megoldott, így például a minap fórumot ren­versenyről tudósított, ame­lyen a házigazdák és a kazá- riak szerezték meg a lányok- fiúk kategóriákban az első helyet, míg a mátraverebé- lyiek mindkettőben ezüstér­mesek lettek. Ugyancsak’ ze­nei hírt kaptunk a kiválóan zongorázó pásztói Zeke And­reától is, ő a megyei zeneis­kolák ifjú zongoraversenyé­ről tudósított. Szabó Erzsé­bet, a kazári gyerekek ese­ménydús napjairól, Szőllős Kinga a karancskésziek járási seregszemlén való szereplésé­ről írt. Express-rejtvénypályázat FÖDlJ: KÜLFÖLDI TÁBOROZÁS Rejtvénypályázatunk utol­só öt kérdése következik. Mint ismeretes a négyfordu­Ä»ÄSfÄ Uta­MÜVÉSZETI SZEMLÉKRŐL szereplési lehetőséget a he­deztek tanácsi vezetőkkel, tekben megrendezett művé­Herencsényi egyetértés „Táblás ház” mellett tar­tották a herencsényi falu­gyűlést, a művelődési otthon nagytermében legalább any- nyian kíváncsiak voltak a közéleti fórumra, mint egy népszerű színielőadásra. A széles körű érdeklődésre már bevezető szavaiban megadta a magyarázatot Majdán And­rás, a cserhátsurányi közös tanács elnöke: A teendőket alapvetően meghatározó „mit, ... . ... , hogyan, kikkel?" kérdésekre szol*al*: az »den kor­Elsorvadás helyett fejlődés A lakossággal együtt A falugyűlés előtti napon tartott „bejárás” egy másik fontos feladat előkészítését onnan sem lehet mindig kap­csolatot létesíteni. roskörnyék kapcsolatáról, s mindenki elégedetten figyel a summázatra: nőtt a községi önállóság, az ügyeket is ott kell intézni, ahol azok „kelet­keznek”. A sokrétű tájékoztatók után szembetűnően kevés a hozzá- korszerűsités előnye pedig itt szólás a herencsényi falu­is érezhető: még közelebb ke­A változás érdekében gyak- rult az ügyintézés a lakosság- ran sürgeti a tanács a pos- hoz. kell felelnie a falugyűlésnek. A változások között első­ként említi a tanácselnök, hogy elkészült Herencsény rendezési terve. A tény nem kevesebbet jelent, mint ezt: szerűsítik Herencsényben a közvilágítás egy részét. A kör­nyezetvédelemben is jelentős az előre lépés, s a falugyű­lés értékelése szerint az ut­caképeket sem lehet össze­hasonlítani a korábbi éveké­elsorvadás helyett fejlődés vei. Mindebben benne van a vár a településre. Bizonyíté­kot az építkezők is szolgál­tatnak erre: ezekben a na­pokban is épül tíz lakás, ugyanakkor folyamatban van újabb építési telkek kialakí­tása is. Ivóvizügyben már nem ilyen elégedettek a herencsényiek, a közeli időben talán nem is válthatja még fel az ásott kutakat a korszerű vízellátás. A közlekedési feltételek el­lenben szemmel láthatóan ja­vultak. s a változásra akad egyéb példa is. A helyi la­kosság sürgető igénye talál­kozott a megyei elképzelé­lakosság munkája, a téesz ál­dozatkész brigádjainak tevé­kenységét pedig még a falu határain túl is példaként em­legetik. Természetesen, akad még tát —, s ez minden, amit meg­tehet. A saját ügyekben azonban q megoldás is a kö­zös tanácson múlik. így kel­lő figyelemmel, differenciál­tan végzik a szociális és se­gélyezési teendőket; a való­ság pontos ismeretében —, számolva a gyerekek alacsony létszámával — tervezik az is­kola jövőjét. Mindenesetre A közéleti fórumon Horák gyűlésen. Dr. Győri Sándor szerint két oka is lehet en­nek. Vagy nem akarja a la­kosság a tanácsi vezetést ne^ István, a helyi népfrontbi- bgZ helyzetbe hozni, vagy tel- zottság elnöke* is figyelemre jes a megelégedettség. méltó törekvésekről adhat szá­mot : folyamatosan ügyelnek A falugyűlést követő be­a településfejlesztés minden szélgetésen azonban más ma­részletére. Természetesen ér- gyarázatot is találok a vita vényes ez a feladatok mégha- elmaradására. Fazekas Já- tározása mellett a megvalósí- nőstől, a cserhátsurányi kö- tásra is, a népfront szervező zös tanács vb-titkáráról hal­munkájának köszönhetően az lom, hogy ő maga is heren­csényi lakos, akárcsak Szalai István igazgatási főelőadó. A megnyugtatóan hangzott, hogy egy lakosra jutó társadalmi nincs szó a herencsényi isko- munka értéke eléri a kétezer la megszüntetéséről, csupán forintot. S az eredmény? Ho- vitás kérdések tehát nemcsak a lehetőségekhez kell igazíta- rák István szavai szerint: a tanácson, a fogadóórákon és ni az oktatás feltételeit. So- elég végigmenni a falu utcá­tennivaló Herencsényben. Né- kát profitálhat Herencsény is in, máris szembetűnnek a vál­ha a sok munkával és pénz­zel megteremtett érték fele­lőtlen rongálása is tapasztal­ható, egy-két utca vége pedig ismét illegális szeméttelep ki­alakulását jelzi. A kommuná­lis ellátást — így az egészség- ügyi szolgáltatást is — alap­vetően jónak minősítik He­rencsényben. Majdán And­rás tanácselnök azonban jog­gal hívja fel a figyelmet egy a közös tanács függetlenített tozás örvendetes jelei. sekkel is, így elkészülhetett a elgondolkodtató tényre: széesényi út felújítása: tár­sadalmi munka segítette a járdaépítést és -felújítást, a •őrt pedig lehet folytatni híd korszerűsítésével is. Szemléletes példákkal szól­hat erről dr. Győri Sándor, könyvtáros a Balassagyarmati városi Ta­nács elnöke is, aki korábbi évek tapasztalataival hason­lítja össze a maiakat. — Mindez azt is jelzi, hogy S egy sokakat érintő tény: a társközség nincs magára a tanácsi ügyintézés messze- hagyva — fogalmaz a falu- menően szolgálja a lakosság gyűlés vendége. — Bár az el- érdekeit. Igaz, kissé elgondol- látásban akadhatnak zökke­népművelőjének munkájából, hasonlóképpen előre lépés a főfoglalkozású munkába lépése is. A VÁLTOZÁS JELEI Munkaidőn túl nem min­dig lehet telefonálni. s ez veszélyeket rejtő állapot Kü­lönösen akkor, ha a Cserhát­kodtató, hogy a meghosszab­bított ügyfélfogadáson „nincs valami nagy tolongás", holott fontos célkitűzés, hogy minél kevesebb legyen az ügyinté­nők, a népességmegtartó ké­pesség itt is erőteljesen nőtt. NINCS TÁVOLSÁG... a falugyűlésen kerülhetnek szóba, hiszen a fogadóóra mindennapos és folyamatos. A kérdéseket és véleményeket így nem tartalékolja a lakos­ság a falugyűlésre. Majdán András tanácselnök ugyanezt így fogalmazta meg a közösség előtt: „Igyekszünk jól érteni az egyetértő han­gulatot". A gondról és teen­dőről pedig akár már holnap is lehet szólni, ha akkor jut az ember eszébe, hiszen nincs távolság a herencsényi em­ber és a tanács között. Kelemen Gábor zási Irodával közösen hirdet­tük, s minden fordulóban 5—5 kérdésre kell választ ad­ni, ám már egy forduló öt he­lyes válasza elegendő ahhoz, hogy az illető részt vehessen a sorsoláson, amelyre április 2-án kerül sor az Express- irodában. Ez a dátum a rejt­vények megfejtésének határ­ideje is, így akinek kedve tartja visszakeresheti a NÓG- RÁD február 7., 21., s a már­cius 6-i lapszámokat, ame­lyekben megtalálhatók a kér­dések, s azok válaszait be­küldheti címünkre: Űttörősa- rok, NÓGRÁD-szerkesztőség, 3100 Salgótarján, Palócz Im­re tér 4. A díjakat az iroda ajánlot­ta fel: 1. hely: egyhetes szász­svájci táborozás, 2. hely: 1000 forintos utazási utalvány, 3. hely: 500 forintos utazási utalvány, 4—6. hely: értékes utazási könyvek. A NEGYEDIK FORDULÖ KÉRDÉSEI: 1. Az Express áprilisban mi­lyen két nagyszabású rendez­vényt szervez a salgótarjáni sportcsarnokban? (Legalább egyet említs meg!) 2. A tavaszi szünetben az iroda csoportokat indít Len­gyelországba, melyik váro­sokba? 3. Az Express visszatérő utasigazolvány-kedvezményé- nek mértéke? 4. A Budapest XII., Beet­hoven út 7. szám alatti szál­loda neve? 5. Rajzold le az Expr emblémát! surányba átutazó ember sem zés miatti munkaidő-kiesés. Balassagyarmat tanácséi- j — " " ~ " használhatja a telefont, mert A január 1-én életbelépett nöke beszél a város és a vá- | fJGGRAD - 1984 március 20., kedd s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents