Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)

1984-03-17 / 65. szám

Básyászbrigádok felajánlása A Nógrádi Szénbányák szocialista brigádjai nz idén is értékes felajánlásokkal kí­vánják segíteni a vállalat si­keres gazdálkodását. A tervek szerint —, s ezeket a szocia­lista brigádvezetők idei ta­nácskozásán megszavazták — a mélyművelésű aknák szén­termelési előirányzatukat 101 százalékra teljesítik, s az itt dolgozó szocialista bri­gádok szavatolják 95 ezer tonna belkereskedelmi szén felszínre hozatalát. Határoz­tak a brigádok a fajlagos szénárbevételi terv egyszáza­lékos meghaladását illetően is. Gyorsítják a vágathajtást, elsősorban Hányáson, s a ter­vezett költségek csökkentése mellett a teljesítmények fo­kozásával 104 százalékos tel­jesítést tűztek ki célul. A szénen kívüli területen az árbevételi terv 10 százalékos túlteljesítést irányozták elő a szocialista brigádok. Ami pe­dig az eredményességet ille­ti: a széntermelő üzemeknél 15 millió forinttal, a szénen kívüli területen 10 millió fo­rinttal akarják növelni a tervezett nyereséget. Az anyag- és energiatakarékos­ságot tekintve a tervezetthez képest hétmillió forintos többletmegtakarítás elérésén dolgoznak a kollektívák- El­határozták azt is, hogy az év során a kommunista műsza­kokon felül 50 ezer óra köz­hasznú társadalmi munkát végeznek. A Házi jogtanácsadó új számából a kisvállalkozók és az új vállalkozási formák Az 1984. évi népgazdasági terv megalapozása céljából több központi intézkedést ve­zettek be. Az intézkedések egyike: az élőmunka hatéko­nyabb felhasználásával össz­hangban biztosítani a társa­dalombiztosítás bevételeinek és kiadásainak egyensúlyét Ennek érdekében — az új társadalombiztosítási jogsza­bályok alapján a gazdálkodó szervezetek járulékának mér­teke 10 százalékkal emelke­dett. Hasonló arányban nőtt a kisiparosok, gazdasági mun­kaközösségi tagok járuléká­nak összege, de itt az eme­léssel egyidejűleg differen­ciálás is történt és a kisebb jövedelmi kategóriáknál az emelés ellenére is a koráb­binál kedvezőbb helyzet ala­kult ki. A Házi Jogtanácsadó űj számában a gazdasági mun­kaközösségek, ipari és szol­gáltató szövetkezeti szakcso­portok, magánkereskedők és kisiparosok társadalombizto­sításával Összefüggő összes kérdésről (betegségi és anya­sági ellátás, családi pótlék, nyugellátás, baleseti ellátás) ad részletes ismertetést. Ugyanez a szám tartalmaz­za az új vállalkozási formák jogszabálygyűjteményét. Aki már belevágott,' ta­pasztalhatta, hogy a leendő kisvállalkozónak jogszabá­lyok tömegén kell átrágnia magát. A törvények, rendele­tek és egyéb kötelező érvé­nyű előírások ismerete egya­ránt nélkülözhetetlen az elő­készítő munkáknál, a meg­alakulásnál, s a működés­nél. S hamar kiderül az is, hogy a jogszabályok nem is­merete ez esetben is „zsebre megy”. Viszont az is igaz, hogy a figyelemb« veendő jogszabályok címeinek felso­rolása is egy kisebb füzetet tesz ki, ezért méltán panasz­kodnak még a gyakorló jo­gászok is, hogy szinta re­ménytelen tájékozódniuk a jogszabályok útvesztőjében. Ez az összeállítás kísérlet ar­ra, hogy a gyakorlat követel­ményeit figyelembe vevő té­ma szerinti felosztásban ad­ják közre „A nem jogi sze­mélyiségű társaságokra vo­natkozó szabályok gyűjtemé­nyét”. Nagyobb segítség a lakáshoz jutáshoz Interjú Szirmai Jenővel, az OTP vezérigazgatójával Ha röviden kellene megfogalmazni a lakosság és a ta­nácsok bankjának, az OTP-nek a szerepét és célkitűzéseit, akkor a következőket kell mindenekelőtt megemlíteni: te­vékenysége természetszerilleg Illeszkedik a kormányzati el­képzelésekhez, a vásárlóerő és az árualap egyensúlyának javításához, a költségvetés bevételeinek növeléséhez. Az Országos Takarékpénztár üzletpolitikájának tehát szinkron­ban kell lenni a népgazdasági és egyéni elképzelésekkel. Erről beszélgettünk Szirmai Jenővel, az OTP vezérigazgató­jával. —■ A betét- és hitelállomány alakulásából sok minden le­mérhető, a gazdaságra vonat­kozóan változtak-« az arányok és a tendencia? — A lakossági betétállo­mány országosan meghaladta a 197 milliárd forintot — eb­be beleértendők a postánál, illetve a takarékszövetkeze­teknél elhelyezett forintok is. Tavaly mintegy 21,5 milliárd forinttal nőtt a betétállomány, ez ötmilliárddal több mint a bázisidőszakban takarékba tett forintösszeg. Természete­sen ennek több összetevője van- A lakosság pénzbevéte­le nyolc százalékkal haladta meg az előző évit, a kiske­reskedelmi forgalom ugyan­akkor ennél mérsékeltebb ütemben növekedett. A má­sik tényező: hosszabb ideig kell takarékoskodni a lakás­építésre, a gépkocsivásárlásra. Az utóbbit illetően ugyanis nőtt a várakozási idő, ami az előleg összegének emelkedését is maga után vonta. — Gondolom, a* említettek csak egy részét képezik a na­gyobb mérvű takarékosságnak. — Valóban így van. Az el­múlt évben vezették be az úgynevezett lakásigénylési le­téti formát. Eddig mintegy százhatvanezren 900 millió fo­rintot helyztek el a takarék­pénztárnál. A betétállomány növeléséhez az Is hozzájárult, hogy emelkedett az átutalási betétszámlán kezelt pénzösz- szeg, amely több mint 560 000 tulajdonost jelent számunk­ra. Ismeretes, hogy az elmúlt év elején mind az ifjúsági, mind pedig a takaréklevélnél emeltük a kamatlábakat. Ösz­tönző hatását máris érezzük, több mint ötvenezerrel nőtt az Ifjúsági betétek száma, Összege pedig meghaladja a hétmllllárd forintot- A taka­réklevélben elhelyezett forin­tok elérik a tízmilllárdot. — A lakásépítéssel és -vá­sárlással összefüggően az el­múlt évben bevezetett ú.J hitelfeltételek következtében jelentős változások történtek. Milyenek az eddigi tapasztala­tok? — Az érdeklődés elsősor­ban a családi ház építése irá­nyába tolódott el. A korábbi években átlagosan 30—32 000 családi ház építésére adtunk kölcsönt, tavaly pedig negy­venötezer család kezdhette meg a kapott hitelből az épít­kezést. Természetesen ez az­zal is összefügg, hogy rájuk is vonatkoznak a szociálpoli­tikai kedvezmények, csökkent a kamat és nőtt a hitelvisz- szafizetési idő. Az elmúlt esz­tendőben különben a taka­rékpénztár megközelítőleg het­venezer lakás építéséhez já­rult hozzá különböző formák­ban. Ebből az OTP saját be­ruházásában mintegy 19 000 lakást adtak át a kivitelezők a társasházépítési program keretében. Az elmúlt évben húszmilliárd forinttal emelke­dett a hosszú lejáratú hitelek értéke, ami azt jelenti, hogy az építési kölcsön, a lakás- és ingatlanvásárlási hitelállo­mány az 1983-as esztendő vé­gére elérte a 140 milliárd fo­rintot. Ami a közép- és rö­vid lejáratú hiteleket illeti: tavaly másfél millió állam­polgárnak nyújtottunk köl­csönt 18 milliárd forint ösz- szegben. Ebből az áruvásár­lási hitel megközelítette a 10 milliárd forintot- Az említett összegen belül az Ifjúsági betéttel rendelkező fiatalok 2 milliárd forint értékű ked­vezményes hitelt vettek fel az OTP-nél. — Az Országos Takarékpénz­tár jelentős hitelfolyósítással segíti elő a háztáji gazdasá­gokban a termelésbővítést. — A termelési hitelek lránt tovább nőtt az Igény. A pénz­intézeti hálózat tavaly 165 000 kistermelőnek nyújtott köl­csönt. Az egyéni és különbö­ző társasvállalkozások is mind nagyobb igényt támasztanak az OTP-vel szemben; tavaly 600 millió volt a hitelállomá­nyunk. A személyi hitel összege meghaladta u ötmll­liárd forintot. — A költségvetésnek Jelen­tős bevételei származnak a különböző szerencsejátékokból. Növekedett-e a szelvényeladás? — 860 millió totó-, lottó- szelvényt é3 borítékos sors­jegyet vásároltak az elmúlt esztendőben, a nyeremény- összeg és tárgyjutalom érté­ke megközelítette a kétmilli­árd forintot. — Az OTP azon túlmenően, hogy ellátja a lakosság pénz­ügyi szolgáltatásait, a taná­csok bankja is, — A tanácsok több mint 130 milliárd forinttal gazdál­kodtak 1983-ban, fejlesztésre 33,5 milliárdot fordítottak. Eb­ből az összegből 9 milliárdra tehető a lakásépítés, A ta­karékpénztár a tanácsi ter­vek megvalósításához több mint 3,1 milliárd forinttal já­rult hozzá különböző — töb­bek között terület-előkészítési — hitelek formájában, amely­ből a legnagyobb összeget la­kásépítésre biztosítottunk­— Végezetfii, kérem vázol­ja föl az Országos Takarék- pénztár 1984. évi terveit. — Ebben az évben 17 mil­liárd forintnyi lakossági be­tétállomány-növekedéssel szá­molunk. Arra törekszünk, hogy az állampolgárok tartós lekötéssel helyezzék el meg­takarított pénzüket az OTP- nél. Ezt célozza az is, hogy több betétformánál emeltük a kamatlábakat. Így az ifjúsá­gi, a lakástakarékossági és ta­karéklevél-betét után, a le­kötési idő növekedésével na­gyobb kamatot fizetünk. Hosz- szú lejáratú kölcsönre 31, kö­zép- és rövid-lejáratúra pe­dig 18 milliárd forint folyó­sítását Irányoztuk elő. A hi­telállomány megközelítőleg 23 milliárd forinttal lesz több, mint az elmúlt esztendőben és eléri a 177 milliárd forin­tot. Természetesen figyelem­be vettük az év eleji építő­anyagár-emelkedéseket a hi­telek folyósításánál. Az 1984. január 1-től megkötött szer­ződéseknél tíz-tízezer forint­tal növeltük a gyermekek és eltartottak után járó szo­ciálpolitikai kedvezmény ösz- azegét. Elképzeléseink sze­rint 1984-ben a takarékpénz­tár közreműködésével több mint 70 000 új lakásba költöz­hetnek be a családok, emel­lett az ingatlanforgalmazás és lakáscserék további megfléiW külésével számolunk. Általános tapasztalat, hogy a lakosság jól tájékozódott aa új feltételekről, többsége is- meri a lehetőségeket. Mégis^ szinte mindenki a lehető leg« nagyobb hitelre, a lehető leg­nagyobb kedvezményre szá­mít, holott tudják, hogy nem automatikusan nyújtjuk a hiteleket, elbíráláskor figye­lembe vesszük a vagyoni, jö­vedelmi helyzetet, családi ál­lapotot, előnyben részesítjük a fiatalokat, a többgyerme­keseket, az öregeket. Mi megtesszük a tőlünk telhetőt, e mellett azonban a dolgozók vállalati támogatására is nagy szükség van. Továbbá foko­zottabban kellene ösztönözni a tanácsoknak a saját erő ki­használására. Az egyéni és társas vállalkozásokat, a ház­táji és kisegítő gazdaságokat továbbra is támogatjuk, mint ahogy növeljük a közép- és rövid lejáratú hitelek össze­gét­— A hazai és külföldi ide­genforgalom lebonyolításában nagy tradiciójú utazási irodáit meglepetéssel vették a hírt, bogy az Országos Takarék- pénztár OTP-Penta Tours né­ven irodát alapított és ez év februárjától pedig vállalkozá­si részleget hozott létre. Utób­bit Illetően, úgy tudom, nem csupán hitelt nyújt, hanem tökével Is társul, mindez ban­ki feltételeket jelent? — Hadd kezdjem a választ a kérdés első felével! Nem tartunk a konkurrenciától és fokozatosan kívánjuk beve­zetni az OTP-Penta Tours szolgáltatásait. A célunk az, hogy a magyar turisták zse­béhez mérten olyan utakat szervezzünk, amelyek nem je­lentenek nagyobb megterhe­lést, a külföldi csoportokat pedig azokra a tájakra is el­visszük, amelyek ez idáig fe­hér foltnak számítottak szá­mukra: az sem titkolt szán­dékunk, hogy több vendég- éjszakát töltsenek Magyaror­szágon. Ami a vállalkozási irodát illeti: mint ahogy em­lítette, banki feltételekkel nyújtunk majd hitelt, ha üz­letet érzünk egy-egy termék gyártásában. Tehát vállal­juk as újat, részt óhajtunk venni az Innovációból és tő­kével is társulunk. Ez előse­gítheti az új kezdeményezé­sek felkarolását, a termelés és a szolgáltatások bővítését. S. Gy. urnám ' «■ Aliit nem felejtetted el.,. i hitte volna, hogy egy ilyen szívós embert is mint Laukó György, ágyba kényszerít a betegség. Pedig az történt. Esztendeje múlott talán, hogy megtá­madta az influenza. Lábon hordta ki, mert nehéz őt a betegágyba kényszeríteni. Ő meg olyan, hogy senki nem mondaná róla, hogy éppen a napokban ünnepli a hetve­nedik születésnapját. Sima, ránc nélküli az arca. Sehol egy ősz szál a hajában és mindig szépén öltözött, fürge mozgá­sú. Szemében jókedv. Egy kis egészséges humorra mindig telik neki. És most itt a szü­letési évforduló, ő pedig a betegágyban. Az influenzából maradt valami vissza neki. No, de reméljük a legjobba­kat. Keménykötésű emberről van szó, kiheveri a betegsé­get. Nincs más megoldás a szá­mára, mert ahol napjában megfordult, már nagyon hiá­nyolják. Keresik a szakszer­vezetnél, hogy mi van Gyuri bácsival. A pártalapszervezet szociális bizottságának egyik tagja azt mondta, napok óta nem láttuk, kénytelenek va- gvunk felkeresni. De hányán, akik így határoztak. így az­tán gyógyulását is lassítják. Mert hol a telefon szól a la­kásában. hol a bejárati csen­gő. de már olyan sűrűn, hogy Anka asszony, a feleség nem győzi hol a telefont felemel­ni. hol az ajtóhoz rohanni. Zsörtölődik is: — Miért kell neked min­denbe beleszólni? De ha valakinek, akkor Laukó Györgynek még igy, gyengélkedéskor is olvan vég­telen a nyugalma, hogy irigy­lésremél tó. Finom mosoly buj­kál az ajkán és simogatja az arcát. Valójában mondaniva­lóját gyűjtögeti ilyenkor. És halk a hangja; — Jajj, jajj, miért lenne most másképpen, mint volt eddig. Valóban, miért lenne más? Amióta él, azóta mindig jó- barátokkal volt körülvéve. A vérében van az emberek tisz­telete, amiért viszonzásul őt is nagyon tisztelik. Azt mond­ta egy korábban folytatott be­szélgetés alkalmával, hogy olyan családban nőtt fel, ahol valósággal szükség volt a jó emberi kapcsolatokra. Vihar­sarki ember, akinek az apja igazi zsellér volt. Kubikolt, cselédeskedett, hogy felnevel­je hat gyerekét. Mélyen kap­csolódott az ottani földmun­kásmozgalomhoz. Ilyen életet csak rendes emberekkel együtt lehetett folytatni. És a fia Gyurka, valósággal apja má­sa. Igaz, hogy éveken keresz­tül ott dolgozott öregje mel­lett hol a kubikusmunkán, hol az uradalmi földeken. És ott szitta magába a mozga­lom minden apró rezdülését. Megtanult óvatos lenni, ha az ellenség közeledett. De szó­nokolni is, hogy felmelegedje­nek tőle az emberi szívek, vagy tettre készek legyenek. Kistermetű ember, hát még akkor, a rántott levesek vilá­gában milyen* lehetett. Már a háború idején volt, amikor aratás időjén sztrájkot kezde­ményezi, ki Öt biztattak: „Menj Gyuri beszélj te...” 0 pedig halkan, majd egyre be­lemelegedve mondta a magá­ét. Az egész Viharsarok lebé­nult, amikor az aratók leáll­tak. Azt kérdezték tőle, ami­kor elfogták. a csendőrök: — Honnan ilyen apró em­berben ennyi beszélőke? Mit mondhatott? Azt, hogy próbáljak meg éhesen élni, kisemmizetten kódorogni egy falatért? Meg sejn értették volna. Akik pedig megértet­ték, azok ott voltak mellette. A Viharsarokban nagyon ak­tív mozgalmi élet volt. A szar­vasi földmunkásotthon, az embervásár piaca zsongott a visszafojtott indulatoktól. És Laukó György egyre tudato­sabban egyik irányítója lett a mozgalomnak. Mondta is egy alkalommal, mert hol a fiata­lokkal, hol más emberekkel való beszélgetés során kerül szóba: — Mi ott, a Viharsarokban tudatosan készültünk a fel- szabadulásra. Így fordult aztán, hogy amikor áthaladt rajtuk a há­ború, azonnal megalakították a pártot. És természetes volt, hogy Laukó György, az egyik alapító, azonnal vezetői meg­bízatást kapott. Amikor szó esik erről az időről, mélyen elgondolkodik. Mintha beszél­ni sem szeretne erről. Aztán végül is néhány megjegyzés erejéig csak mond néhány szót: — Elhallgattak a fegyverek és kezdődtek a szócsaták, Az történt, hogy nem csu­pán ők, a kommunisták, ha­nem más pártállásúak is izeg- ni-mozogni kezdtek. A kom­munisták pedig megoszlottak. Volt közöttük olyan, aki nya­kában a géppisztollyal közle­kedett és a falujában kialakí­totta saját birodalmát, ahová idegeneknek kuss volt. Ide indították egyszer Laukó Györgyöt, hogy próbáljon meg rendet tenni. Persze, hogy ke­serűséggel emlékezik erre. Gyalogosan ment és még a falu elejét sem érte el, ott álltak előtte saját fajtái, volt cselédek, kubikusok, nyomor­ból szakadtak sokasága. A vezérük, a magát párttitkár­nak nevező nyakába fegyver­rel állott eléje. Rettentő érzés ilyen komor tekintetekkel szembenézni az egymagában álló embernek, kivált aki olyan törékenynek nézett ki mint Laukó György, a megyei megbízott. A szóvivő felszólí­totta: — Fordulj vissza még szé­pen vagy! Ez tükröződött az emberek szeméből is. Nehéz percek kö­vetkeztek-. Nem lehet vissza­fordulni — forgott az agyában. De ismerte az emberek öklé­nek súlyát is. Mégsem lehet, most vagy soha. És szépen, ahogyan szokta beszélni kez­dett. Arról, hogy azonos a sor­suk, . de a törvénynek most már icazún érvényesülnie kell. mert ókel szolgálja. Hosszú órák "k tű">t számára az idő, amit ott a falu elején-eltöl­tött És egyszerre észlelte, hogy nem mozdulnak útjából az emberek, de megenyhül a tekintetük. Aztán volt aki le­vette róla szemét és elnézett a messzibe. Laukó Gyuri pe­dig elindult szembe a soka­sággal. Lassan megnyílt előt­te az út: — Azóta lettem én szülő­földemen vezető hol a párt­nál, hol az. államigazgatásban. Nehéz napok lehettek, ki­tűnik ez beszédéből is, mert halk, elgondolkodtató minden szava. Aztán fordult az élete, ide a Felvidékre, a hegyek közé került. Megyei tanácsel­nök lett Nógrádban. A kor­mány két lehetőséget ajánlott számára Zalát, vagy Nógrá- dot, ha megválasztják tanács­elnöknek. — Nógrádot választottam, mert ez volt hasonló a mi mozgalmi életünkhöz. Több évtizede már ennek. De még most is mintha ma lenne, egy nyári délelőtt hal­kan, hogy senkit sem zavar­jon egy kistermetű, élénk te­kintetű ember ment végig a megyei tanács folyosóján. Az­tán amilyen szerényen érke­zett, úgy is dolgozott. A me­gyei államigazgatási szerve­zet megszervezése volt a leg­főbb feladata. Kezdte a me­gyénél, folytatta a járásokban és a községekben. Így indult a tanácsi munka Nógrád me­gyében. Volt egy igen jó szokása Laukó Györgynek az akkor 4-------------------­--------­| NÓGRÁD ­már törvényesen megválasz­tott megyei tanács elnökének. Amikor a gondok tornyosul­tak körülötte, akkor mindig elment a munkások közé. Hol a klubban, hol a sportkörben tűnt fel, vagy éppen a vala­melyik falu paraszti udvará­ban. Anélkül, hogy különöseb­ben felfigyeltek volna, egy- egy intézkedés várható hatá­sát előre kipuhatolta. Neki volt ideje erre is. Természetesnek véve ezt, úgy vélekedett: — Az emberekről van sző. Tőlük keli megkérdezni mi a véleményük. Egyszer késő este volt már, hazafelé tartott Kisterenyén át. Belecseppentek egy eléggS heves verekedésbe. Csattogtak az ütések nem volt pardon. Megállította a gépkocsi veze­tőjét. Kiszállt és bement a dulakodás kellős közepébe. Ilyen éles hangon még nem is hallották őt szólni. De mi­vel alacsony volt a tömeg kö­zött észre kellett vétetnie magát. Felkiáltott: — Nem szégyellik magukat I Hirtelen mintha megbénul­tak volna az emberek. És folytatta. — Munkás ember létükre ilyen dologra vetemednek? Az emberek érzésére kez­dett hatni. Közrefogták, mert a sötétben nem ismerhették meg. De valaki felkiáltott: — Ez a megyei tanácsel­nök. S zégyenkezve kullogtak el az emberek. Azóta is emlegetik őt Kistere­nyén. ahogyan másütt is, szerte a megyében ... Bobál Gyula 1984. március 17., szombat 3

Next

/
Thumbnails
Contents