Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)
1984-03-17 / 65. szám
Básyászbrigádok felajánlása A Nógrádi Szénbányák szocialista brigádjai nz idén is értékes felajánlásokkal kívánják segíteni a vállalat sikeres gazdálkodását. A tervek szerint —, s ezeket a szocialista brigádvezetők idei tanácskozásán megszavazták — a mélyművelésű aknák széntermelési előirányzatukat 101 százalékra teljesítik, s az itt dolgozó szocialista brigádok szavatolják 95 ezer tonna belkereskedelmi szén felszínre hozatalát. Határoztak a brigádok a fajlagos szénárbevételi terv egyszázalékos meghaladását illetően is. Gyorsítják a vágathajtást, elsősorban Hányáson, s a tervezett költségek csökkentése mellett a teljesítmények fokozásával 104 százalékos teljesítést tűztek ki célul. A szénen kívüli területen az árbevételi terv 10 százalékos túlteljesítést irányozták elő a szocialista brigádok. Ami pedig az eredményességet illeti: a széntermelő üzemeknél 15 millió forinttal, a szénen kívüli területen 10 millió forinttal akarják növelni a tervezett nyereséget. Az anyag- és energiatakarékosságot tekintve a tervezetthez képest hétmillió forintos többletmegtakarítás elérésén dolgoznak a kollektívák- Elhatározták azt is, hogy az év során a kommunista műszakokon felül 50 ezer óra közhasznú társadalmi munkát végeznek. A Házi jogtanácsadó új számából a kisvállalkozók és az új vállalkozási formák Az 1984. évi népgazdasági terv megalapozása céljából több központi intézkedést vezettek be. Az intézkedések egyike: az élőmunka hatékonyabb felhasználásával összhangban biztosítani a társadalombiztosítás bevételeinek és kiadásainak egyensúlyét Ennek érdekében — az új társadalombiztosítási jogszabályok alapján a gazdálkodó szervezetek járulékának mérteke 10 százalékkal emelkedett. Hasonló arányban nőtt a kisiparosok, gazdasági munkaközösségi tagok járulékának összege, de itt az emeléssel egyidejűleg differenciálás is történt és a kisebb jövedelmi kategóriáknál az emelés ellenére is a korábbinál kedvezőbb helyzet alakult ki. A Házi Jogtanácsadó űj számában a gazdasági munkaközösségek, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok, magánkereskedők és kisiparosok társadalombiztosításával Összefüggő összes kérdésről (betegségi és anyasági ellátás, családi pótlék, nyugellátás, baleseti ellátás) ad részletes ismertetést. Ugyanez a szám tartalmazza az új vállalkozási formák jogszabálygyűjteményét. Aki már belevágott,' tapasztalhatta, hogy a leendő kisvállalkozónak jogszabályok tömegén kell átrágnia magát. A törvények, rendeletek és egyéb kötelező érvényű előírások ismerete egyaránt nélkülözhetetlen az előkészítő munkáknál, a megalakulásnál, s a működésnél. S hamar kiderül az is, hogy a jogszabályok nem ismerete ez esetben is „zsebre megy”. Viszont az is igaz, hogy a figyelemb« veendő jogszabályok címeinek felsorolása is egy kisebb füzetet tesz ki, ezért méltán panaszkodnak még a gyakorló jogászok is, hogy szinta reménytelen tájékozódniuk a jogszabályok útvesztőjében. Ez az összeállítás kísérlet arra, hogy a gyakorlat követelményeit figyelembe vevő téma szerinti felosztásban adják közre „A nem jogi személyiségű társaságokra vonatkozó szabályok gyűjteményét”. Nagyobb segítség a lakáshoz jutáshoz Interjú Szirmai Jenővel, az OTP vezérigazgatójával Ha röviden kellene megfogalmazni a lakosság és a tanácsok bankjának, az OTP-nek a szerepét és célkitűzéseit, akkor a következőket kell mindenekelőtt megemlíteni: tevékenysége természetszerilleg Illeszkedik a kormányzati elképzelésekhez, a vásárlóerő és az árualap egyensúlyának javításához, a költségvetés bevételeinek növeléséhez. Az Országos Takarékpénztár üzletpolitikájának tehát szinkronban kell lenni a népgazdasági és egyéni elképzelésekkel. Erről beszélgettünk Szirmai Jenővel, az OTP vezérigazgatójával. —■ A betét- és hitelállomány alakulásából sok minden lemérhető, a gazdaságra vonatkozóan változtak-« az arányok és a tendencia? — A lakossági betétállomány országosan meghaladta a 197 milliárd forintot — ebbe beleértendők a postánál, illetve a takarékszövetkezeteknél elhelyezett forintok is. Tavaly mintegy 21,5 milliárd forinttal nőtt a betétállomány, ez ötmilliárddal több mint a bázisidőszakban takarékba tett forintösszeg. Természetesen ennek több összetevője van- A lakosság pénzbevétele nyolc százalékkal haladta meg az előző évit, a kiskereskedelmi forgalom ugyanakkor ennél mérsékeltebb ütemben növekedett. A másik tényező: hosszabb ideig kell takarékoskodni a lakásépítésre, a gépkocsivásárlásra. Az utóbbit illetően ugyanis nőtt a várakozási idő, ami az előleg összegének emelkedését is maga után vonta. — Gondolom, a* említettek csak egy részét képezik a nagyobb mérvű takarékosságnak. — Valóban így van. Az elmúlt évben vezették be az úgynevezett lakásigénylési letéti formát. Eddig mintegy százhatvanezren 900 millió forintot helyztek el a takarékpénztárnál. A betétállomány növeléséhez az Is hozzájárult, hogy emelkedett az átutalási betétszámlán kezelt pénzösz- szeg, amely több mint 560 000 tulajdonost jelent számunkra. Ismeretes, hogy az elmúlt év elején mind az ifjúsági, mind pedig a takaréklevélnél emeltük a kamatlábakat. Ösztönző hatását máris érezzük, több mint ötvenezerrel nőtt az Ifjúsági betétek száma, Összege pedig meghaladja a hétmllllárd forintot- A takaréklevélben elhelyezett forintok elérik a tízmilllárdot. — A lakásépítéssel és -vásárlással összefüggően az elmúlt évben bevezetett ú.J hitelfeltételek következtében jelentős változások történtek. Milyenek az eddigi tapasztalatok? — Az érdeklődés elsősorban a családi ház építése irányába tolódott el. A korábbi években átlagosan 30—32 000 családi ház építésére adtunk kölcsönt, tavaly pedig negyvenötezer család kezdhette meg a kapott hitelből az építkezést. Természetesen ez azzal is összefügg, hogy rájuk is vonatkoznak a szociálpolitikai kedvezmények, csökkent a kamat és nőtt a hitelvisz- szafizetési idő. Az elmúlt esztendőben különben a takarékpénztár megközelítőleg hetvenezer lakás építéséhez járult hozzá különböző formákban. Ebből az OTP saját beruházásában mintegy 19 000 lakást adtak át a kivitelezők a társasházépítési program keretében. Az elmúlt évben húszmilliárd forinttal emelkedett a hosszú lejáratú hitelek értéke, ami azt jelenti, hogy az építési kölcsön, a lakás- és ingatlanvásárlási hitelállomány az 1983-as esztendő végére elérte a 140 milliárd forintot. Ami a közép- és rövid lejáratú hiteleket illeti: tavaly másfél millió állampolgárnak nyújtottunk kölcsönt 18 milliárd forint ösz- szegben. Ebből az áruvásárlási hitel megközelítette a 10 milliárd forintot- Az említett összegen belül az Ifjúsági betéttel rendelkező fiatalok 2 milliárd forint értékű kedvezményes hitelt vettek fel az OTP-nél. — Az Országos Takarékpénztár jelentős hitelfolyósítással segíti elő a háztáji gazdaságokban a termelésbővítést. — A termelési hitelek lránt tovább nőtt az Igény. A pénzintézeti hálózat tavaly 165 000 kistermelőnek nyújtott kölcsönt. Az egyéni és különböző társasvállalkozások is mind nagyobb igényt támasztanak az OTP-vel szemben; tavaly 600 millió volt a hitelállományunk. A személyi hitel összege meghaladta u ötmllliárd forintot. — A költségvetésnek Jelentős bevételei származnak a különböző szerencsejátékokból. Növekedett-e a szelvényeladás? — 860 millió totó-, lottó- szelvényt é3 borítékos sorsjegyet vásároltak az elmúlt esztendőben, a nyeremény- összeg és tárgyjutalom értéke megközelítette a kétmilliárd forintot. — Az OTP azon túlmenően, hogy ellátja a lakosság pénzügyi szolgáltatásait, a tanácsok bankja is, — A tanácsok több mint 130 milliárd forinttal gazdálkodtak 1983-ban, fejlesztésre 33,5 milliárdot fordítottak. Ebből az összegből 9 milliárdra tehető a lakásépítés, A takarékpénztár a tanácsi tervek megvalósításához több mint 3,1 milliárd forinttal járult hozzá különböző — többek között terület-előkészítési — hitelek formájában, amelyből a legnagyobb összeget lakásépítésre biztosítottunk— Végezetfii, kérem vázolja föl az Országos Takarék- pénztár 1984. évi terveit. — Ebben az évben 17 milliárd forintnyi lakossági betétállomány-növekedéssel számolunk. Arra törekszünk, hogy az állampolgárok tartós lekötéssel helyezzék el megtakarított pénzüket az OTP- nél. Ezt célozza az is, hogy több betétformánál emeltük a kamatlábakat. Így az ifjúsági, a lakástakarékossági és takaréklevél-betét után, a lekötési idő növekedésével nagyobb kamatot fizetünk. Hosz- szú lejáratú kölcsönre 31, közép- és rövid-lejáratúra pedig 18 milliárd forint folyósítását Irányoztuk elő. A hitelállomány megközelítőleg 23 milliárd forinttal lesz több, mint az elmúlt esztendőben és eléri a 177 milliárd forintot. Természetesen figyelembe vettük az év eleji építőanyagár-emelkedéseket a hitelek folyósításánál. Az 1984. január 1-től megkötött szerződéseknél tíz-tízezer forinttal növeltük a gyermekek és eltartottak után járó szociálpolitikai kedvezmény ösz- azegét. Elképzeléseink szerint 1984-ben a takarékpénztár közreműködésével több mint 70 000 új lakásba költözhetnek be a családok, emellett az ingatlanforgalmazás és lakáscserék további megfléiW külésével számolunk. Általános tapasztalat, hogy a lakosság jól tájékozódott aa új feltételekről, többsége is- meri a lehetőségeket. Mégis^ szinte mindenki a lehető leg« nagyobb hitelre, a lehető legnagyobb kedvezményre számít, holott tudják, hogy nem automatikusan nyújtjuk a hiteleket, elbíráláskor figyelembe vesszük a vagyoni, jövedelmi helyzetet, családi állapotot, előnyben részesítjük a fiatalokat, a többgyermekeseket, az öregeket. Mi megtesszük a tőlünk telhetőt, e mellett azonban a dolgozók vállalati támogatására is nagy szükség van. Továbbá fokozottabban kellene ösztönözni a tanácsoknak a saját erő kihasználására. Az egyéni és társas vállalkozásokat, a háztáji és kisegítő gazdaságokat továbbra is támogatjuk, mint ahogy növeljük a közép- és rövid lejáratú hitelek összegét— A hazai és külföldi idegenforgalom lebonyolításában nagy tradiciójú utazási irodáit meglepetéssel vették a hírt, bogy az Országos Takarék- pénztár OTP-Penta Tours néven irodát alapított és ez év februárjától pedig vállalkozási részleget hozott létre. Utóbbit Illetően, úgy tudom, nem csupán hitelt nyújt, hanem tökével Is társul, mindez banki feltételeket jelent? — Hadd kezdjem a választ a kérdés első felével! Nem tartunk a konkurrenciától és fokozatosan kívánjuk bevezetni az OTP-Penta Tours szolgáltatásait. A célunk az, hogy a magyar turisták zsebéhez mérten olyan utakat szervezzünk, amelyek nem jelentenek nagyobb megterhelést, a külföldi csoportokat pedig azokra a tájakra is elvisszük, amelyek ez idáig fehér foltnak számítottak számukra: az sem titkolt szándékunk, hogy több vendég- éjszakát töltsenek Magyarországon. Ami a vállalkozási irodát illeti: mint ahogy említette, banki feltételekkel nyújtunk majd hitelt, ha üzletet érzünk egy-egy termék gyártásában. Tehát vállaljuk as újat, részt óhajtunk venni az Innovációból és tőkével is társulunk. Ez elősegítheti az új kezdeményezések felkarolását, a termelés és a szolgáltatások bővítését. S. Gy. urnám ' «■ Aliit nem felejtetted el.,. i hitte volna, hogy egy ilyen szívós embert is mint Laukó György, ágyba kényszerít a betegség. Pedig az történt. Esztendeje múlott talán, hogy megtámadta az influenza. Lábon hordta ki, mert nehéz őt a betegágyba kényszeríteni. Ő meg olyan, hogy senki nem mondaná róla, hogy éppen a napokban ünnepli a hetvenedik születésnapját. Sima, ránc nélküli az arca. Sehol egy ősz szál a hajában és mindig szépén öltözött, fürge mozgású. Szemében jókedv. Egy kis egészséges humorra mindig telik neki. És most itt a születési évforduló, ő pedig a betegágyban. Az influenzából maradt valami vissza neki. No, de reméljük a legjobbakat. Keménykötésű emberről van szó, kiheveri a betegséget. Nincs más megoldás a számára, mert ahol napjában megfordult, már nagyon hiányolják. Keresik a szakszervezetnél, hogy mi van Gyuri bácsival. A pártalapszervezet szociális bizottságának egyik tagja azt mondta, napok óta nem láttuk, kénytelenek va- gvunk felkeresni. De hányán, akik így határoztak. így aztán gyógyulását is lassítják. Mert hol a telefon szól a lakásában. hol a bejárati csengő. de már olyan sűrűn, hogy Anka asszony, a feleség nem győzi hol a telefont felemelni. hol az ajtóhoz rohanni. Zsörtölődik is: — Miért kell neked mindenbe beleszólni? De ha valakinek, akkor Laukó Györgynek még igy, gyengélkedéskor is olvan végtelen a nyugalma, hogy irigylésremél tó. Finom mosoly bujkál az ajkán és simogatja az arcát. Valójában mondanivalóját gyűjtögeti ilyenkor. És halk a hangja; — Jajj, jajj, miért lenne most másképpen, mint volt eddig. Valóban, miért lenne más? Amióta él, azóta mindig jó- barátokkal volt körülvéve. A vérében van az emberek tisztelete, amiért viszonzásul őt is nagyon tisztelik. Azt mondta egy korábban folytatott beszélgetés alkalmával, hogy olyan családban nőtt fel, ahol valósággal szükség volt a jó emberi kapcsolatokra. Viharsarki ember, akinek az apja igazi zsellér volt. Kubikolt, cselédeskedett, hogy felnevelje hat gyerekét. Mélyen kapcsolódott az ottani földmunkásmozgalomhoz. Ilyen életet csak rendes emberekkel együtt lehetett folytatni. És a fia Gyurka, valósággal apja mása. Igaz, hogy éveken keresztül ott dolgozott öregje mellett hol a kubikusmunkán, hol az uradalmi földeken. És ott szitta magába a mozgalom minden apró rezdülését. Megtanult óvatos lenni, ha az ellenség közeledett. De szónokolni is, hogy felmelegedjenek tőle az emberi szívek, vagy tettre készek legyenek. Kistermetű ember, hát még akkor, a rántott levesek világában milyen* lehetett. Már a háború idején volt, amikor aratás időjén sztrájkot kezdeményezi, ki Öt biztattak: „Menj Gyuri beszélj te...” 0 pedig halkan, majd egyre belemelegedve mondta a magáét. Az egész Viharsarok lebénult, amikor az aratók leálltak. Azt kérdezték tőle, amikor elfogták. a csendőrök: — Honnan ilyen apró emberben ennyi beszélőke? Mit mondhatott? Azt, hogy próbáljak meg éhesen élni, kisemmizetten kódorogni egy falatért? Meg sejn értették volna. Akik pedig megértették, azok ott voltak mellette. A Viharsarokban nagyon aktív mozgalmi élet volt. A szarvasi földmunkásotthon, az embervásár piaca zsongott a visszafojtott indulatoktól. És Laukó György egyre tudatosabban egyik irányítója lett a mozgalomnak. Mondta is egy alkalommal, mert hol a fiatalokkal, hol más emberekkel való beszélgetés során kerül szóba: — Mi ott, a Viharsarokban tudatosan készültünk a fel- szabadulásra. Így fordult aztán, hogy amikor áthaladt rajtuk a háború, azonnal megalakították a pártot. És természetes volt, hogy Laukó György, az egyik alapító, azonnal vezetői megbízatást kapott. Amikor szó esik erről az időről, mélyen elgondolkodik. Mintha beszélni sem szeretne erről. Aztán végül is néhány megjegyzés erejéig csak mond néhány szót: — Elhallgattak a fegyverek és kezdődtek a szócsaták, Az történt, hogy nem csupán ők, a kommunisták, hanem más pártállásúak is izeg- ni-mozogni kezdtek. A kommunisták pedig megoszlottak. Volt közöttük olyan, aki nyakában a géppisztollyal közlekedett és a falujában kialakította saját birodalmát, ahová idegeneknek kuss volt. Ide indították egyszer Laukó Györgyöt, hogy próbáljon meg rendet tenni. Persze, hogy keserűséggel emlékezik erre. Gyalogosan ment és még a falu elejét sem érte el, ott álltak előtte saját fajtái, volt cselédek, kubikusok, nyomorból szakadtak sokasága. A vezérük, a magát párttitkárnak nevező nyakába fegyverrel állott eléje. Rettentő érzés ilyen komor tekintetekkel szembenézni az egymagában álló embernek, kivált aki olyan törékenynek nézett ki mint Laukó György, a megyei megbízott. A szóvivő felszólította: — Fordulj vissza még szépen vagy! Ez tükröződött az emberek szeméből is. Nehéz percek következtek-. Nem lehet visszafordulni — forgott az agyában. De ismerte az emberek öklének súlyát is. Mégsem lehet, most vagy soha. És szépen, ahogyan szokta beszélni kezdett. Arról, hogy azonos a sorsuk, . de a törvénynek most már icazún érvényesülnie kell. mert ókel szolgálja. Hosszú órák "k tű">t számára az idő, amit ott a falu elején-eltöltött És egyszerre észlelte, hogy nem mozdulnak útjából az emberek, de megenyhül a tekintetük. Aztán volt aki levette róla szemét és elnézett a messzibe. Laukó Gyuri pedig elindult szembe a sokasággal. Lassan megnyílt előtte az út: — Azóta lettem én szülőföldemen vezető hol a pártnál, hol az. államigazgatásban. Nehéz napok lehettek, kitűnik ez beszédéből is, mert halk, elgondolkodtató minden szava. Aztán fordult az élete, ide a Felvidékre, a hegyek közé került. Megyei tanácselnök lett Nógrádban. A kormány két lehetőséget ajánlott számára Zalát, vagy Nógrá- dot, ha megválasztják tanácselnöknek. — Nógrádot választottam, mert ez volt hasonló a mi mozgalmi életünkhöz. Több évtizede már ennek. De még most is mintha ma lenne, egy nyári délelőtt halkan, hogy senkit sem zavarjon egy kistermetű, élénk tekintetű ember ment végig a megyei tanács folyosóján. Aztán amilyen szerényen érkezett, úgy is dolgozott. A megyei államigazgatási szervezet megszervezése volt a legfőbb feladata. Kezdte a megyénél, folytatta a járásokban és a községekben. Így indult a tanácsi munka Nógrád megyében. Volt egy igen jó szokása Laukó Györgynek az akkor 4---------------------------| NÓGRÁD már törvényesen megválasztott megyei tanács elnökének. Amikor a gondok tornyosultak körülötte, akkor mindig elment a munkások közé. Hol a klubban, hol a sportkörben tűnt fel, vagy éppen a valamelyik falu paraszti udvarában. Anélkül, hogy különösebben felfigyeltek volna, egy- egy intézkedés várható hatását előre kipuhatolta. Neki volt ideje erre is. Természetesnek véve ezt, úgy vélekedett: — Az emberekről van sző. Tőlük keli megkérdezni mi a véleményük. Egyszer késő este volt már, hazafelé tartott Kisterenyén át. Belecseppentek egy eléggS heves verekedésbe. Csattogtak az ütések nem volt pardon. Megállította a gépkocsi vezetőjét. Kiszállt és bement a dulakodás kellős közepébe. Ilyen éles hangon még nem is hallották őt szólni. De mivel alacsony volt a tömeg között észre kellett vétetnie magát. Felkiáltott: — Nem szégyellik magukat I Hirtelen mintha megbénultak volna az emberek. És folytatta. — Munkás ember létükre ilyen dologra vetemednek? Az emberek érzésére kezdett hatni. Közrefogták, mert a sötétben nem ismerhették meg. De valaki felkiáltott: — Ez a megyei tanácselnök. S zégyenkezve kullogtak el az emberek. Azóta is emlegetik őt Kisterenyén. ahogyan másütt is, szerte a megyében ... Bobál Gyula 1984. március 17., szombat 3