Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)

1984-03-16 / 64. szám

Tehetségek A fiatal megyénkbeli grafikussal múlt év decemberé­ben találkoztam legutóbb. Karácsonyi üdvözlő lapot tett elém a presszó kávéfoltos abroszára. — Hatvan forint da­rabja, de neked negyvenért odaadom. Mennyi kell?... — Nem látom rajta a szignódat. Szégyellem? — Ugyan! Lehet, hogy néhány év múlva milliókat ér. És csak öíven lenyomatat készítettem belőle... — Csak nem képzeled, hogy van képem ilyen olcsón megvenni?! — Nem bánom, legyen száz! — Annyi pénzem viszont nincs. — Na, menj a fenébe! Ebben maradtunk. A már nagynevű művész nem szégyenlős. Igaz, nem is szorul rá, hogy maga keres­sen munkáira vevőket. öt már felkérik. Sőt válogathat­na is a megbízások közül. De ő nem nagyon válogat... A közelmúltban nyilvános fórumon dicsérték sokoldalú­ságát. Arról persze nem esett szó, hogy mennyiért készíti el —, ha nem is a karácsonyt, de bármi mást megörökítő — „képeslapjait ’. Megbízói kö­zött mindenesetre már rég nem akadnak magánszemé­lyek... Műterme sarkában félig kész műremek. „Ez az én magánügyem”. — mondja za­vartan — „Három éve sze­retném megcsinálni ezt a té­mát..., csakhát nincs rá időm.” Más, A lány idehaza soha­sem csinált titkot abból, hogy protekcióval jutott be a du­nántúli város egyetemére. „A bennmaradás már úgyis kizá­rólag rajtam múlik...” — tet­te hozzá, ha úgy vélte, hogy valakit nem hat meg őszinte­sége. Vizsgaeredményei meg­győzhették a kétkedőket. Ági jó eredménnyel vette az aka­dályokat. Harmadév végén megháza­sodott. A fiú a város egy jó nevű orvosának csemetéje, de ez a tény mit sem változta­tott azon, hogy házasságuk második évében bevigyék ka­tonának. Ági legutóbb egyedül jött haza Salgótarjánba. „Attól tartok, el fogunk válni”. — mondta — „Lehet, hogy a fér­jem tudomást szerzett Feri­ről. Tudod, az a baj, hogy Ferivel mostanában amúgy is sokat lennénk együtt. Nála írom a szakdolgozatomat...” Az ajtón kartonlapra írt szöveg: „Félfogadás minden­nap, 18 órától hajnalig” Szó, mi szó, amióta valami örök­ség révén megkapta a lakást, nincs olyan este, hogy And­risnál ne lenne társaság. Aj­taja nem csak a barátok, de a barátok barátai előtt is nyitva, akik idővel persze újabb „barátokat” hoznak. Andrist ez cseppet sem za­varja. Ö akkor van elemé­ben, ha minél többen van­nak nála. Vagyis, ha minél többen hallgatják. Nem mint­ha terhes volna őt hallgatni, mert Andrisnak — ahogy mondják — „jó dumája van”. Legtöbbször terveiről, öt­leteiről beszél, melyekből szinte kifogyhatatlan. Ezek alapján sokan vélik úgy, hogy ő lehetne a legkivá­lóbb mai magyar drámaíró, zeneszerző, filmrendező stb. Esténként Andris Is így véli. Azonban hajnalonként, amikor összeszedi a kiürült poharakat és megszabadítja a csikkektől a hamutartókat — olykor már kételkedik. De a karton’np még nem került le ajtajáról... — pintér — Péter Tamás is azok közé az ifjú salgótarjáni olvasók közé tartozik, aki szabad idejét szívesen tölti a megyei könyv­tárban. A hatodikos diák nem csak a tanulmányokhoz szük­séges kötelező irodalmat forgatja szívesen, hanem rendsze­res látogatója az olvasóteremnek és kölcsönzőnek.-kj­Nyújts baráti jobbot! Országos nemzetiségi vetélkedő A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége ez évben is megrendezi a Nyújts baráti jobbot! országos kul­turális vetélkedőt azzal a céllal, hogy elősegítse a hazai német népdal és népzene, néphagyomány felkutatását és ismeretetését. Egyének és csoportok ez év április 30-ig jelentkezhetnek a versenyre, amely a résztvevők számától függően helyi, körzeti vagy megyei vetélkedőkön zajlik majd. A versenyzők zömét ez év szeptember 15. és 1985. február 28. között hallgat­ják meg. Az országos döntőt a következő évben — hagyo­mány szerint — áprilisban tartják. A versenyzők előad­hatják a helyi folklór gyöngy­szemeit, de előadásaikhoz me­ríthetnek a Magyarországi Németek Demokratikus Szö­vetségének néprajzi kiadvá­nyaiból is. Ezek megtalálha­tók a helyi és a megyei könyvtárakban, könyvesbol­tokban. Aforizmák Minél közelebb van a fel­hő a naphoz, annál nagyobb árnyékot vet a földre. (Perec) * A kannibáloknak minden ember jó ember. (Jozef Bily) A Volkov-ügy Egy titkosügynök feljegyzései 1. A Secret Service Húsz évvel ezelőtt egy bi­zonyos Kim Philby nevű fér­fi telepedett le a Szovjetunió­ban, aki 1940 óta dolgozott a brit titkosszolgálatnál, hosz- szú időn át felelős beosztás­ban. E tevékenységét csak kevesen ismerték, de még kevesebben tudták, hogy a szovjet elhárító szolgálat em­bere. Philby, egy brit állami tisztviselő fia, a cambridgei egyetemen tanult. Ott balol­dali körökbe került és ifjú kommunistákkal ismerkedett. 1933-ban. amikor befejezte tanulmányait, meggyőződé- ses kommunistaként hagyta el Cambridget. Egy évre Bécs- be utazott, hogy ott németül tanuljon. 1934-ben tért visz- sza Angliába: külsőre mint karrierre vágyó polgár, be­lülről, mint meggyőződ éses kommunista, aki a feszült nemzetközi helyzetben ‘ első­rendű kötelességének a Szov­jetunió védelmét tartja. 1934 júniusa óta a szovjet felde­rítés számára dolgozott. Kim Philby a brit titkosszol­gálatnál, a Secret Intelligence Service-nél (SIS) gyors karri­ert futott be. A második világ­háború alatt a kémelhárítás volt a feladata. E tevékeny­sége mind jelentősebbé vált a második világháború vége- felé, amikor az imperialista titkosszolgálatok egyre inkább a Szovjetunió ellen tevékeny­kedtek. Ebben az időben, 1944-ben Philbynek sikerült megszereznie annak az osz­tálynak a vezetését, amely a Szovjetunió és a nemzetközi kommunista mozgalom elleni harcot tűzte ki feladatául. Időnként mint SIS-rezidens Törökországban és Washing­tonban dolgozott, ahol az FBI-vel és a CIA-val egyez­tette a SIS tevékenységét. Ez idő tájt rengeteg fontos in­formációval látta el a Szov­jetuniót, és gondoskodott ar­ról, hogy a szovjet felderí­tés elleni harc ne vezessen eredményre. 1955-ben gyanúba kevere­dett. S bár az akkori brit külügyminiszter kezeskedett érte, Phijbyt mégis nyugdí­jazták. Mint szovjet felderí­tő azonban 1963-ig folytatta tevékenységét. A brit titkos- szolgálat megbízásából addig különböző újságok tudósító­jaként a Közel-Keleten dol­gozott. 1963-ban Bejrútból tá­vozott Moszkvába. Kim Philby visszaemléke­zéseit „A Secret Service-nél” címmel a közeljövőben kiad­ja az NDK katonai kiadója. A „Volkov-ügy” című feje­zetben egyik legbonyolultabb és legveszélyesebb kalandjai idézi a szerző. A Horizont című folyóirat közlése alap­ján ebből a fejezetből idé­zünk. * S most rátérek a Volkov- ügyre, amelyet szeretnék rész­letesen elmondani. Az ügy­nek nagy jelentősége volt és majdnem a karrierem véget jelentette. A történet 1945. augusztusában és szeptem­berében játszódott. Számomra felejthetetlen maradt Ekkor láttam először Rómát, Athént, és Isztambult. De Isztambul nagyszerű látnivalóinak va­rázsát elnyomta bennem a gondolat, hogy talán ez lesz az utolsó nyaram. S valóban: a Volkov-ügy, ami miatt a Boszporuszhoz utaztam, a leg­nagyobb veszéllyel fenyege­tett. Egy augusztusi reggelen íróasztalomnál ültem, amikor a főnököm hívatott. Egv do- kumentumkötege: adót! át tanulmányozásra. Felül rö­vid feljegyzés voll a külügyi hivatalnak címezve. Küldője Knox Helm, a törökországi brit nagykövetség tanácsosa volt. A feljegyzés a mellék­letekre utalt és utasításokat kért. A mellékletekben a nagykövetség és a törökor­szági brit főkonzulátus kö­zötti átiratokat találtam, amelyekből a következők de­rültek ki: Egy bizonyos Konstantin Volkov, az isztambuli szov­jet főkonzulátus alkonzulja Page brit alkonzultól mene­dékjogot kért Angliában a maga és a felesége számára. Megígérte, hogy információ­kat nyújt a szovjet belbiz­tonsági szervezetről, amely­nél állítólag korábban dolgo­zott. Volkov azt állította, hogy ismeri azokat a szovjet ügynököket, akik külföldön dolgoznak. Annak a három­nak a nevét is tudja, akik Nagv-Britanniában találhatók. Ketten a külügyi hivatalban tevékenykednek, egy pedig a londoni kémelháritás fő­nöke. Volkov „ajánlatához' a legszigorúbban hozzáfűzte, hogy menedékkérelmét sem­miképpen se továbbítsák Londonba rádión, mert az oroszok az angol code-ok egy ielerríős részét megfejtették. A többi dokumentum nem volt jelentős: néhány nagykövet­ségi munkatárs felületes jel­lemzését tartalmazta. (Folytatm1-) Gáti István vélemény J/ A lényeges kérdéseket tekintve nemigen lehet egy-egy társadalmi réteget a többitől elszigetelten vizsgálni. Fölfejtve a jellegzetes gondok okozati összefüggéseit, hamar az át­fogó, az egészet érintő nehézségekre buk­kanunk. Ez tűnt ki a Tudósklub szerda esti adásából, amely a mai magyar értelmiség helyzetének és szerepének taglalására vállal­kozott. A kevéssé kiterjedt, de „minőségi” érdek­lődéssel kísért műsorban ezúttal közgazda, szociológus, irodalmár, mérnök fejtegethette gondolatait a szerteágazó témáról. A klub rangját — szokás szerint — egészen nagy nevek is emelték: többek közt Bognár Jó­zsef, Vámos Tibor és Huszár Tibor foglalt helyet az asztal körül. Részben az ő jelenlé­tük is biztosítékot jelentett arra, hogy a be­szélgetésben túlnyomórészt gyakorlatközeli teóriák — vagy kimondottan gyakorlati kér­dések és adatok — hangzottak el; elvont magaslatokba emelkedő eszmeröptetések nem fogyasztották a műsoridőt. Elgondolkoztató, hogy e jelenleg több fó­rumon napirenden lévő témáról a Tudósklub­ban gyakorlatilag nem bontakozott ki vita. Fogalmak tisztázása, gondolatok ' egymás­ba fűzése, illetőleg egy-egy érvelés kiegészí­tése, egy-egy gondnak más oldalról való megvilágítása okozott szóváltást — ami a felületes szemlélőben a vita látszatát kelt­hette. Ám homlokegyenest ellenkező véle­mények, egymásnak feszülő érvek nem hang­zottak el. Ügy tűnt, hogy a műsorban sze­replő értelmiségiek nagyjából azonosan ítélik meg a magyar értelmiség helyzetét és szere­pét. Egyöntetű tetszést aratott például egy fon­tos gondolatot rejtő kép, miszerint ma a tu­dás jelenti azt az „aranytojást tojó tyúkot”, amelyet meg kell becsülnünk a jövő érdeké­ben. Jelenleg — a korábbi „végrehajtó ér­telmiség” helyett — olyanfajta értelmiség szükséges, amely kreativitással, kritikai alap­állással, hagyományőrző törekvésekkel és in­novatív kezdeményezésekkel mozdítja előre a társadalom tárgyi és szellemi gazdagodását. Mindehhez természetesen egészséges cselek­vési szabadság kell; enélkül reformfolyamat elképzelhetetlen. E reformmozgalom ered­ményeképp formálódhat meg az a teljesít­ményorientált társadalom, amely az égés » emberiség előtt álló erőpróbáló évtizedekben hazánkat megtartja a kedvező pozícióban. Műsorvezetőként új volt, televíziós szemé­lyiségként ismert alak Csepeli György. A Gólyavárt esték korábbi előadója klubgazda­ként két erényét csillogtatta meg. Egyfelől a célratörő, tömör kérdésföltevést; másfelől a pózok mellőzését. Mindkét mozzanat jó minta a környezetére hatni kívánó értelmi­ségi számára. (molnár) KOSSUTH BADIO: 8.27: Miről ír a Társadalmi > Szemle új száma? 8.37: Schumann: a-moll szonáta 8.53; Pergolesi; Livietta és Tra- collo Intermezzo két rész­ben 9.33: Jó a dal 9.53: Lottósorsolás 10.05: ugróiskola 10.35: Petőfi Sándor versel 10.40: Katonadalok 11.00: Gondolat 1P45; Két népszerű Lehár-ope­retté a l 12.30: Ki nyer ma? — Győrben 12.45.- Hét végi panoráma 14.02: Lassus: providebam domi­num 14.07: závodszky Zoltán énekel 14.44: Magyarán szólva 15.05: Kévkalauz 15.35: Népdalkórusok, hangszer* szólók 16,00: Mit üzen a Rádió? 16.35: Népszerű szimfonikus zene 17U»: Hányán voltak? 17.55: Csaba Péter (hegedű) és Ránkl Dezső (zongora) De- bussy-felvételeiből 18.30: Esti magazin 19.15: Régi hires énekesek műso­rából Alfred Ficcaver ope­raáriákat énekel 19.36: A Rádiószínház bemutatója 20.35: Operettkedvelőknek 21.30: Fűtől fáig — Az ócsal táj­védelmi körzetben 22,20: Tíz perc külpolitika 22.30: A zeneirodalom remekmű­veiből 23.28: Operakórusok 00.10: Melódiákoktól PETŐFI BADIO: 8.05: Nóták 8.20: tíz pere külpolitika 8.35: A nóták folytatása 8.44: Slágermúzeum 9.36: Együtt sírunk, együtt neve­tünk. Beszélgetés a film- koprodukcióról. 4 NÓGRÁD - .1904. március 16., péntek 9.53: Lottósorsolás 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12.35: Édes anyanyelvűnk 12.40: Népi muzsika 13.12/ Gyermekeknek 14.00; Zenedélután 15.25: Könyvről könyvért 15.35: Egészségünkért! 15.45; Kim Cames és a Duran Dusán felvételeiből 16.35: Jó utat! 17.00: Közben: öt perc 42 kilo­méterért 17.30: Ötödik sebesség 10.35: Slágerek mindenkinek 19.40: Nótakedvelőknek 2^.35: Iránytű 21.35: Santana összes albuma — XXm/6. rész 22.30: Nem szentírási 23.20: Részletek Bili Frissel „In Line” (Vonalban — 1983) című dzsesszlemezéről MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Péntek este Eszak-Magyarországon. — (A tar­talomból : Ivóvízellátás falun. — Vasárnapi étrend. — Jó, ha is­merjük. A vámszabályokról. — Hét végi programajánlat.) Szer­kesztő: Nagy István. 18.00: Észak­magyarországi krónika. 18.25— 18.30: Lap- és müsorelözetes. MAGYAR TELEVÍZIÓS 8.00: Tévétorna. 8.05: Iskolatévé. Világnézet 8.50: Fizikai kísérletek. II. 9.00: Osztályfőnöki óra. (Alt. isk. 3—4. oszt.) 9.25: Kamera 9.55: A Ritz. Angol film 10.50: Élő színház. Japán. 11.20: Képújság 14.55: Iskolatévé. Stop. Közlekedj okosan! 15.00: Tudományos? Fantasztikus! V/5. rész. 15.15: Kérkedő nyúl. 15.35: Az ország szegénye. Csokonai. I. 16.15: Hírek 16.25: Bors. XV/10. rész. 17.20: Képújság 17.25: Egy ipari formatervező közérzete. 17.55: Reklám 18.00: Reflektor magazin 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: A kőszívű ember fiai. II/2. rész. 21.20: Faustus doktor boldogságos pokoljárása. Tévéfilmsoro­zat. IX/7. rész. 22.15: Budapesti tavaszi fesztivál 22.55; Tv-híradó. 3. 2. MŰSOR; 16.00: Budapesti tavaszi fesztivál 1984. 17.10: Francia tájakon 17.20: Gólyavár! esték. XII/ll. rész. 18.00: Képújság 18.05: Még egyszer gyerekeknek! Michal úr — kalandfilm­sorozat. XIII/ll. 18.45: Postafiók 250. 19.00: Keresztkérdés 19.30: Jozef Suk: Esz-dúr szerenád 20.00: Barangolás a művészetek tájain. 20.45: A rajzfilmek kedvelőinek. 21.00: Tv-híradó, 2. 21.20: Péntek esti randevú 22.20: Képújság BESZTERCEBÁNYA ; 19.30: Tv-híradó 20.00: Csendélet. 2. rész. 21.05: Szórakoztató vetélkedő­műsor. 21.45: Chaplin a tengernél 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Zenés szórakoztató műsor 22.55: Egy férfi Amszterdamból. 23.50: Hírek 2. MŰSOR; 19.30: Tv-híradó 20.00; A Humberto cirkuszban 21.05: Portréműsor Albin Brunovsky érdemes művészről 21.30: Időszerű események 22.00; 14 lövés. 3. (befejező) rész. (ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Há­romnegyed 6 és 8 órától: Sze­retők (14). Színes magyar film. ISKOLAMOZI: 3 órától: A Csil­lagszemű. — Balassagyarmati Ma­dách: Fél 4-től: Az „aranyrab­lók üldözője”. Színes, szinkroni­zált NLK-beli film. Háromnegyed 6 és 8 órától: Moulin Rouge (16). Színes angol—USA film. ISKO­LAMOZI: Egri csillagok I—II. — Pásztói Mátra: Az inkák kincse. Színes olasz—spanyol—bolgár— NSZK—perui kalandfilm. FILM­KLUB: Este 8 órától: Isten hoz­ta Mr.... — Rétság: A Karatézó Cobra visszatér (16). Színes, szinkronizált japán krimi. MESE­MOZI: Paci Manci frizurája. — Szécsényi Rákóczi: Hosszú vágta. Színes magyar—amerikai ka­landfilm. ISKOLAMOZI: Csíl- lagszemű. — Érsekvadkert: Va- bank (14). Színes, szinkronizált lengyel bűnügyi film. — Nagy- lóc: Piedone Afrikában. Színe* olasz bűnügyi filmvígjáték»

Next

/
Thumbnails
Contents