Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)

1984-03-02 / 52. szám

SZÍNHÁZI ESTÉK Az elveszett levél Zenei k r ó Caragiale fényképét néze­getem. A képről egy nagy, pödrött bajuszú férfi tekint ki, talányos arckifejezéssel. De nem is annyira talányos ez az arckifejezás. Inkább több értelmű. Némi ravasz­ság. öntudatos nyíltság ta­nyázik az arcon, meg valami, az egész hangulatát meghatá­rozó nagy-nagy szomorúság. Caragialenak, a sokoldalú irodalmárnak volt oka rá. Életének utolsó nyolc eszten­dejét külföldön élte le, hazá­jába csak vissza-vissza látoga­tott. ötvenéves korában ugyanis plágiumpert koholtak ellene, s hiába bizonyította be ártatlanságát, a további vádaskodások elkerülése vé­gett emigrációba távozott. Berlinben halt meg 1912 nyarának elején. A színházismerők körében Ion Luca Caragiale neve jól csengő, megbízható védjegy. A világ színpadjain több mű­vét is játszották, valódi hír­névre azonban az éppen száz esztendeje íródott, most a szolnoki Szigligeti Színház által bemutatott Az elveszett levél című szatirikus vígjá­tékkal tett. Ebben olyan maró gúnnyal peliengérezi ki ko­rának társadalmi viszonyait, úri és felkapaszkodott hatal­masságait. hogy a művet mél­tán tartják a román dráma- irodalom legjelentékenyebb al­kotásának. Honnan ismerte ennyire mé­lyen. ilyen tisztán, pontosan a múlt század végi Románia társadalmát? vei debütált három-négy esz­tendeje Salgótarjánban. a József Attila Művelődési Köz­pontban. A feszes hangulatú, stílusú köztársaságpárti drá­mával sikerült magára irá­nyítani a figyelmet, s lénye­gében kitűnő ajánlólevél volt az akkoriban hivatásossá előlépett rendezőnek. Későbbi rendezései — véleményem szerint — nem érték el a Pablito nővérei színvonalát, s a választás lehetőségei alatt maradtak. (Dürrenmatt A nagy Romulus, Miller Az ügy­nök halála...) Most úgy ér­zem, Az elveszett levél ugyanazokat a magasságokat ostromolja, mint a spanyol dráma. Ugyanez a racionalitás, sallangtalan célratörés jellem­zi a rendezőt. Kerül minden­féle fölöslegességet, olcsó, ám hatásos aktualizálást, egysze­rűen „csak” felmutatja a lát­leletet. Caragiale szelleméhez hű. amikor elrajzolja a figu­rákat, a helyzeteket, s kine­vetteti a szerepeket Külön előnyére szolgál, hogy remek segítőtársakra lelt a mozgást tervező Dől le Zsoltban, a zenét összeállító Nádor Lászóban. a díszletek és jelmezek kitalálójában, a román vendégművész Dragos Georgescuban. Az elegáns helyszínek és ruhák mögött erkölcsi koszlottság rejteke- zik. A színészi alakítás kivétel nélkül sikeres. A legapróbb szerepek megformálói — Turza Irén. Simó Éva, Váry Károly, Árva László, Berta András, Czakó Jenő — a he­lyükön vannak, s szavak nél­kül is, egy-egy groteszk moz­dulattal, fintorral találóan jellemzik a figurát. A válasz­tási háború és fegyverbarát­ság „nagyágyúi” színészi kép­zettségről és érettségről tanús­kodnak. Csikós Gábor — hangja számos szinkronsze­repből ismerős — meghívott vendégként iátsza a megyei prefektust. Ügy hírlik, a kö­vetkező szezonban szolnoki színész lesz, s ha ez igaz, sze­mélyével mindenéppen nyer­ni fog a színház. Zala Márk, a nagyságos urak kipróbált alakítóia nem rutinból építi fel a figurát. Fekete András az ügyvéd alakját egyéníti eszköz+elen eszközökkel. Ta­kács Gyula a megszokott tűz­zel kelti életre a múlt lejára­tóját. Nagy Sándor Tamás a szolnoki szerepekben egyre magabiztosabb és megbízha­tóbb színésszé válik. A fiatal Árdeleán László és Dezsé- nvi Péter észrevétlenül — ez elismerés — illeszkedik az együttesbe. Az egyetlen női szereoet — nem számítva a cse­lédeket — alakítóia. Fehér Il­dikó nem csak széo. jó is. Jól érzi magát a szeremben. s ez hasznára van az előadásnak. Carasiale vígiáféka felme­legíti bennem a régi gondo­latot: miért szorult fokozato­san Vióffónbg színházi míisor­renHü’-’hbon szolnoki S7m­ház? A dolog számomra to­vábbra is érthetetlen. Sulyok László Aki figyelemmel kísérte az elmúlt napok, hetek zenei eseményeit, gazdag program közt váltogathatott Salgótar­jánban, ugyanakkor a már­cius is változatos zenei cse­megét kínál. Nézzünk belőle egy csokorravalót. Elsőként két fiatal zeneis­kolai tanár szonátaestjéről kell beszámolnom. Bódiss Miklós (gordonka) és Somo­gyi Zoltánná (zongora) igé­nyes, szép műsorral lepték meg a közelmúltban a hall­gatóságot. Programjukból a zenei karakterek megformálá­sa, a jó tempók megválasz­tása, a dallamívek kidolgo­zottsága alapján talán a Francoeur: A-dúr szonátát emelheténk ki, .de a Bach- szólópartita és Schubert Ar- peggione szonáta is egyaránt megnyerte a közönség tetszé­sét, sőt két ráadást is kikö­vetelt. A két előadó egyen­rangú félként kitűnő muzsi­kával ajándékozta meg a hallgatókat, bizonyítva azt, hogy a város zenei élete jó erőtartalékokkal rendelkezik — csak ki kell őket tudni használni. * Némi szünet után újra meg­indult az orgonakoncertek sorozata és júliusig minden hónapban lesz egy-egy cseme­gének számító hangverseny a salgótarjáni zeneiskola kitűnő hangszerén, A sort egy fia­tal orgonaművész, Zeke La­jos nyitotta meg, aki egyben a salgótarjáni közönségnek is bemutatkozott. Bach- és C. Franck-művekből álló prog­ramjából a Bach-darabok elő­adását éreztük érettebbeknek, kidolgozottabbaknak. Franck két darabjánál a grandiózu- sabb kibontakoztatással ma­radt adós. A művész játékát végig a technikai biztonság, élményt nyújtó formális, al­kalmazkodó regisztrálás jel­lemezte, így maradandó em­léket adott az orgonazene ba­rátainak. Jól illeszkedett a műsorba a salgótarjáni Liszt Ferenc kamarakórus Guthy Éva értő vezényletével, elsősorban J. Gallus Ecce quomodo mori- tur előadásával érdemelték ki a sikert. Vasárnap délelőtt rendez­ték meg a salgótarjáni zene­iskola hangversenytermében a megye három zeneiskolájának közreműködésével azt a kama­razene-találkozót, mely egy­ben a május 18—20-án Szé­kesfehérváron az „Álba Re- gia”-napok keretében meg­rendezésre kerülő országos kamarazenei találkozó rész­vételi joga volt. A megje­lent tizennégy csoport közül neves szakemberekből álló zsűri a Sugár Rezső Kis szvitjét előadó salgótarjáni együttest jelölte az országos találkozóra (Dénes Éva. zon­gora, Bozó Mária, hegedű, Lantos Szilvia, gordonka, fel­készítő tanár Farkas Erzsé­bet. de egyben javasolta a balassagyarmatiak közül a zsűri a Dudás Gyöngyvér, Pénzes Katalin, Valkó Judit n i k a (fuvola) Márton Klára (zon­gora) összeállítású együttest is, akik Palánki Éva tanárnő vezetésével Telemann: D-moll kvartettjét játszották. Az eredeti kiírás szerint ugyanis a megyéből csak egy csoport nevezhet, de a jó színvonal alapján a balassagyarmati cso­port szereplését is támogatja a bíráló bizottság. * A nagybátonyi kamarazene- kar az utóbbi években egy­re gyakrabban hallatt magá­ról. A Torják Vilmos irányí­tásával működő együttesnél külön dicséretre méltó, hogy nem szokványos darabok elő­adásával lépnek közönség elé, hanem mindig megpróbálnak valamilyen különleges zenei csemegét nyújtani, ami mind a szakembereknek, mind a hangverseny-látogató közön­ségnek újat tud adni. Legkö­zelebb március 2-án, 18 óra­kor lépnek fel a Salgótarjá­ni Állami Zeneiskola hangver­senytermében. amikor szintén műsorra kerül néhány ritkán hallható darab. Vántus Ist­ván, Szegeden élő zeneszer­ző Naenia című darabjával kezdenek, Debussy Két tán­cának hárfaszólamát dr. Bé- lyei Lajosné játsza, Vivaldi' C-dúr mandolinversenyét pe­dig Mayer Lajos adja elő a zenekarral. Hallhatjuk még Stravinszky Nyolc han’s e- res miniatűrjét és Britten k z- kedvelt Simple Simphony cí­mű művét. és egyértelműség Mint szmészcsalád gyerme­ke sokat tapasztalt már iíjú korában, később pedig sok­féle mesterséggel megpróbál­kozott maga is. Dolgozott szín­házi súgóként, házitanítóként, korrektorként, tisztiviselőként, s munkája közben mind job­ban megismerte az embere­ket, magatartásukat, tettei­ket. cselekedeteik mozgatóit. Vezetett vendéglőt. sörözőt, melyeknek élete szinte tálcán kínálta fel a megörökítésre érdemes élményeket. Azokkal az alakokkal, amelyekkel Az elveszett levélben találkozunk — a megyei prefektus, a vá­lasztási hadvezér és élveteg felesége, a konzervatív és modern politikus — Caragia­le személyes ismeretségben volt, de sohasem vegyült ve­lük. Sót, teljes szívéből megve­tette okot, s darabjaiban kímé­letlenül ki is figurázza. Csep­pet sem véletlen hát, hogy végül kiutalták ót hazájából. Az elveszett levél hálás da­rab: nem okoz különösebb nehézséget színre vinni sem a rendezőnek, sem a színé­szeknek, ugyanakkor közön­ségcsalogató. A darabbeli vi­szonyok nem idegenek a ha­zai nézőtől sem, s több-keve­sebb tapasztalattal maguk a korosabb nézők is rendelkez­nek, míg a fiatalabbak képet alkothatnak arról, apóik, nagy­apáik miképpen élhettek de­mokratikus választójogukkal, miféle ügyeskedéseknek voltak szenvedői. Árkosi Árpád egy spanyol darabbal, a Pablito nővérei­A PÁRTÉLETBÖL Kiállás A Pórtélét februári számá­ban szerkesztőségi cikk jelent meg. amely — Kiállás és egy­értelműség címmel — abból indul ki. hogy jelenleg bizo- zonyos értelemben az útkere­sés állapotában vagyunk. Miközben keressük a legjobb megoldási formákat, nagy számban vetődnek fel új kér­dések, egymásnak ellentmon­dó vélemények. Mindez szel­lemi életünk megélénkülésé­ről is tanúskodik. A különböző vélemények azonban nem mindig szembe­sülnek egymással és főleg a helyes marxista állásponttal. Ez zavart okoz a köztudat­ban, politikai problémákat okoz. Ezért a cikk hangsú­lyozza a kommunisták poli­tikai felelősségét, felhívja a figyelmet arra, hogy a kultú­ra, a sajtó, a szellemi élet ve­zető posztjain elsősorban az ő kötelességük lenne. hogy biztosítsák a marxista pozí­ciók vezető szerepét. Ez azon­ban nem mindig van így „ ... mintha a párttagok egy részében bizonyos kettősség lakozna: kommunistáknak vallják magukat, de meg­nyilvánulásaik nemegyszer ellentétesek a pórt álláspont­jával, politikai vonalával”. Vitába száll a cikk azok­kal az érvekkel, amelyek az új kérdésekben a párt állás­pontjainak kidolgozatlanságá­val magyarázza a passzivi­tást. Rámutat arra. hogy a pórt politikai irányvonala, határozatai, állásfoglalásai elég alapot adnak ahhoz, hogy a kommunisták megfelelő ál­láspontot képviseljenek tár­sadalmi-politikai életünk leg­főbb vitakérdéseiben, A ha­tározottabb fellépésnek és kiállásnak viszont fontos fel­tétele a kérdések egységes ér­telmezése. Ennek kialakítá­sához sokat segíthetnek a párbszerü viták, vagyis az el­térő vélemények szembesítése a különböző pártfórumokon. A cikk felhívja a figyelmet azokra a problémákra, ame­lyek szellemi életünk vitái­nak gyakorlatát jellemzik: a kommunisták gondolati bá­torságának szükségességére, a szubjektivizmustól, klikk- szellemtől mentes elvszerű­ségre, a realitástól való elsza­kadás veszélyeire, a végletes­sé® hibáira, és hangsúlyozza a türelem fontosságát, a vitá­hoz elengedhetetlen demokra­tizmus szükségességét is. Az egész kérdéskomplexum időszerűsége most abban is rejlik, hogy 1985-ben esedé­kes a párt soron következő kongresszusa. A felkészülés fontos része, hogy minél több kérdésben váljék világosabbá a párt pozíciója. Ugyancsak a februári szám különösen figyelemre méltó írása Schmidt Péter: A ma­gyar politikai rendszer fej­lesztésének irányai című cik­ke. Ebben a szerző abból in­dul ki, hogy a szocializmus politikai rendszere a maga szervezeteivel, intézményeivel és működési mechanizmusá­val nem örökérvényű, nem egvszer s mindenkorra adott szükségletet elégít ki. Tartal­mában és módszereiben gaz­dagításra, fejlesztésre szorul, hegy hozzsigazodjon a meg­változott társadalmi struktú­rához. A korunkra jellemző változások legfőbb lényege: a társadalom szociális struk­túrájának és ennek következ­tében politikai arculatának egységesebbé válása. Ez az egység azonban maga sem mentes belső differenciák­műsor KOSSUTH RADIO: IC.35: Eberhard Wächter operaári­ákat énekel 17.06: Helyszinrajz a metróál­lomásokról 17.30: Népdalok, néptáncok 19.13: A Rádiószlnház bemutatója 19.53: Évszázadok mesterművei 20.41: Operettkedvelőknek 21.30: A magyar „sziUciumvölgy”? 22-20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 23.30: A „Rákfogó” dzsessz-rock együttes felvételeiből 00-10: Melódiákoktól PETŐFI RÁDIÓ: *.27: Höfoltos épületek *.37: Zenekari muzsika 9.33: Jó a dal 9.53; Lottósorsolás 10.05: Ugróiskola Az egri 6. számú és a nagy­bátonyi Bartók Béla Álta­lános Iskola Játéka 10.33: Jázmin utca Hidas Antal versel 10.40: Operettnyitányok ll.oo: Gondolat 11.45: A Magyar Rádió és Televfc ziő énekkara énekel 42.30.- Ki nyer ma? — Gyöngyösön 12-45: Hét végi panoráma 14-02: Oktatásunk pótvizsgái 14.44 Maévarán szólva 15.05: Révkalauz 15.35: Szerványszky Endre: Petöfi- dalok 10.00: Mit üzen a Rádió? 8.05: Ráduly Árpád gordonkázik *.20: Tíz perc külpolitika *•35: Szovjet indulók *.47: Slágermúzeum 9.3«: A megértés szolgálatában 9-53: Lottósorsolás 10.30: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12-35: Édes anyanyelvűnk 12.40: Népi muzsika 13.45: Gyermekeknek 14- 00: Zenedélután 15.25: Könyvről könyvért 15.35: Egészségünkért! 15- 45: Paul Simon felvételeiből 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség 18-33: Popzene sztereóban 19.40: Nótakedvelőknek 20.35: Embermesék 81-37: Santana összes albuma — XXin/4. rész 4 NÓGRÁD — 1984. március 2., péntek 22.30.- Amíg a függöny felmegy 29-20: A csavargók Részletek Ziehrer operettjé­ből MISKOLCI STÜD1Ő: 17.90: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Péntek este Eszak-Magyarországon. (A tarta­lomból: UJ termékek az Ágiié­ban, a BUBIV-nál és az Ipoly- nál. Körkép a bútorgyártásról. — Tanácsok kis lakásépítőknek. — Mit kínál a tokaji Skála Áruház? — Hét végi programajánlat.) szerkesztő: Nagy István, 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30 Lap- és müsocelőze- tes. MAGTÁR TELEVÍZIÓ; *.00: Tévétorna (Ism.) 8.05; Iskolatévé Fizika (ált. isk. 8. oszt.) *.3«: A vállalkozás költője. Ma­gyar rövidfilm 8.50: Stop! Közlekedj okosan! 9.00: Történelem (ált. isk. 3. oszt.) 9.25: Technika (ált lek. 1. oszt.) 9.45: Dzsungel a nagyvárosban: Szingapúr. NSZK rövldtilm 10.30: Hány óra van? Csehszlovák ktsfilm 10.40: Érdekességek Svájcból 11.05: Képújság 15.05: Iskolatévé. Stop! Közlekedj okosan! 13.10: Tudományos? Fantasztikus! V/S. rész 15.83: Korok művészete 16.00: Mi ée a computer a. 16.40: Hírek 16.50: Bors 8. rész: Borban a szabadság 17.50: Képújság 17.55: Reklám 18.00: Kalendárium 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: Családi kör. IW1. rész: Ne láss! 10.45: A hét műtárgya. Boros Jó­zsef: Leányok bál után 20.50: Faustus doktor boldogságos pokoljárása. rX/5. rész 21.45: Péntek esti randevú 82,45: Tv-hiradó 3, 8. MŰSOR: 18.15: Még egyszer gyerekeknek I 18.55: Képújság 19.00: Keresztkérdés. Fejtöröjáték 19.30: Mozart: A-dúr hegedűver­seny 80.00: Ütőn. NSZK tévéfilmsoro­zat. Egy kis tévedés 20.5«: Tv-híradó 2. 21.10: Reklám 81.15: irma néni. Beszélgetés özv. Mikes Lajosnéval 81.53: A Telepódium kabaré­bemutatója 23.00: Képúiság BESZTERCEBÁNYA 18.30; Tv-híradó 18.55: B. Smetana: Titok. Operaközvetítés tői, (sajátos, a korábbiaktól lényegesen különböző érdek­es véleményeltéréseket tar­talmaz. Ezek már a szocializ­mus talaján keletkeztek és kezelésük is merőben sajátos követelményeket támaszt: en­gedni kell őket kifejezésre jutni és tudni kell a demok­rácia szabályainak megfelelő­en integrálni. A cikk felvázolja, hogy az. MSZMP kezdeményezése nyomán milyen jelentős vál­tozások mentek végbe a poli­tikai berendezkedésben, így például a fokozott politikai érzékenység a társadalom kü­lönböző rétegeinek vélemé­nyére; garanciális szabályok létrehozása és intézmények kiépítése a hatalommal való visszaélés megakadályozására. E változásokkal kapcsolatban a szerző érinti az ezt kísérő vitákat, amelyek döntően ar­ról folynak, hogy az új in­tézkedések a valóságban mennyire működőképesek, mi szükséges ahhoz, hogy a de­mokratizmust erősíteni hiva­tott intézkedések ne látszat, hanem valóságos garanciák legyenek. A szocialista demokrácia fejlesztése egyik jellemző sa­játosságának azt tairtja, hogy az a centrális politikai és ál­lami vezetéshez képest az intézmények önállóságának, autonómiájának megteremté­sével valósult meg. 22.80: Ez történt 24 óra alatt 22.15: szélrózsa. 22.55; Hírek 23.00: A 34-es gyors. 8. MŰSOR: 19.55: Pár perc könnyűzene 20.13: S. H. Vajansky: Vétek és vezeklés. 21.30: időszerű események 23.00: Emil Kadnar—Jozef Medved: 14 lövés. Tv- fllm. 1. rész MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: 9 és 11 órától mesemozi: Rézsarkan­tyú. 3 órától iskolamozi: Rézsar­kantyú. Háromnegyed 6 éa 8 órá­tól: Gyilkos bolygó (16). Színes, szinkronizált amerikai fantasz­tikus film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: Misi mókus kalandjai. Színes magyar báb­film. Háromnegyed 6 és 8 órá­tól: Amit tudni akarsz a szexről (18). Színes, szinkronizált ameri­kai filmvigjáték. — Pásztói Mát­ra: Háromnegyed 6-tól: Jób lá­zadása (14). Magyar film. 8 órá­tól; Vérvonal (16). — Rétság: Mennye! seregek. Színes magyar fii in. Mesemozi: VÍ/ipoS;-csoda­pók — Szécsényl Rákóczi: Kína szindróma (14). Színes, szinkro­nizált USA film. — Érsekvad- Uert; Tanú ne maradjon (16). Színes jugoszláv krimi. — Nagy- lóc: Konvoj (14). Színes ameri­kai kalandfilm. Politikai rendszerünkben jelentős változások történtek az elmúlt évtizedben. Ma ha­tározottabban és markánsab­ban fejeződnek ki az érdek- képviseleti funkciók (SZOT, Kereskedelmi Kamata.) „A pozitív irányú váltzoásojt el­lenére — állapítja meg -. -- ér­ző — a politikai sze. v jel­rendszerünk ma még nem tudja eléggé kezelni, integ­rálni az előbb jelzett társa­dalmi folyamatokat.” A vál­tozások ezért nem kielégitő- ek. s ez tulajdonképpen utal a feladatokra is. Az e kérdé­sek körül folyó viták szélső­séges pólusai is jelentkeznek: egyesek szűkre szabják, má­sok parttalanul értelmezik a külön érdekek, vélemények képvise'eét. Ezért vannak vi­ták a KISZ-, a szakszerveze­tek érdekképviseletéről. a párt vezető szerepének értel­mezéséről. Nagyon fontos feladat, hogy ezek a viták megfelelő teret kapjanak a politikai szervezetek fóruma­in is. FORRADALMI IFJÚSÁGI FILMNAPOK a salgótarjáni NOVEMBER 7., a balassagyarmati MADÁCH, a pásztói MÁTRA, a szécsényi RÁKÓCZI és a rétsági ASZTALOS JÁNOS, filmszínházak márciusi műsorán. *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents