Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)
1984-03-15 / 63. szám
If jakra emlékezve A ftmftő'ör bejött és mesélt. Arról, hogy 5 gyerekkorában látott negyvennyolcas honvédet Töpörödött öregembert aki reszke- fcsg hangon énekelte, hogy Kossuth Lajos azt Szenté. A tanító úr később képeket mutatott, rajzókat: Petőfi Sándor, Jókai Mór, a márciusi Ifjak. Mi, a tanítványai — hét-nyolc évesek lehettünk — feszült figyelemmel hallgattuk. Csaták, diadalok és a szörnyű bukás, az aradi tizenhárom halála. Számolgattuk, hogy vajon élhet-e még valahol, valaki, aki akkor született. Ugyan, március 15-nek éppen a századik évfordulóját ünnepeltük akkor. Eltelt azóta még harminchat év. Amiből arra is futotta, hogy valamivel többet tudjanak az egykori kisdiákok a szabadság- harcról és forradalomról. Többet, de minden bizonnyal kevesebbet, mint amennyit tudni illenék. Remélve, hogy amit tudunk, jól tudjuk. Pontosabban: réméivé, hogy arról a márciusról eszünkbe jut, mi benne a példa, mi az, amiben azokhoz az ifjakhoz hasonlóvá lenni kellene. Haza szevetefben, bátorságban, a kor parancsának, feladatának felismerftében. Hetedik osztályos gyerek mondja a leckét. Sötte a tankönyv, benne március 15. eseményei. 'Somson hová vonultak, Petőfi Sándor a Nem- ceti Múzeum lépcsőjén elszavalta a Nemzeti viaft. Történészek többször protestáltak, már, hogy nem így történt, kérem, legenda csupán •az a szavalat. Baj, hogy a gyerek még a legendát tanulja? Kiszabadították Táncsics Mihályt a börtönből - halad tovább szépen, időrendben. Ellenőrző kérdések következnek, rém a tankönyv szerint, nem is a jobb jegyért, csak kíváncsiságból. Hogy vajon mit akartak azok a márciusi ifjak, és persze nem csupán az ifjak. Miért nevezzük szabadságharcitak is, forradalomnak is azt o másfél esztendőt? Mi a különbség a kettő között? És választanál-e példaképet az ifjak kö- Jzuf? És ha igen, miért? Szülő beéri a fél mondatnyi válaszokkal. Hiszen a gyerek egyelőre csak tananyagnak tekintflévadó ünnepség előtt ti ezt is. Nevek, dátumok, megjegyezni nehéz események sorának. Mint a többi leckét. Talán majd később felfogja, hogy miért emlékezünk másként 1848-ra, mint a könyvben néhány oldalnyival előbbre és hátrébb leírtakra. Miért tud március 15-ről az is, aki rég elfelejtette az Árpád-házi királyokat. Felfogja majd, hogy mitől nemzeti ünnep ez a nap. Megérti, hogy miért nem üres frázis dicsőséget emlegetni, hogy miért tekintett Európa haladó gondolkodású része reménységgel, bizakodással a magyarországi történésekre. Majd megbirkózik azzal a minden korban érvényes kérdéssel, hogy a haladásért miként lehet, kell küzdeni, hogy az áldozat mikor szükséges, hogy a haza sorsa lehet előbbre való az egyén érdekénél. Valamint, hogy a bukás nem mindig kudarc. Az elbukott ügy is lehet igaz, s mert igaz, a történelmi fejlődésben eiőbb-utóbb érvényre jut. Hiszen azt a szabadságharcot, azt a forradalmat is leverték, de semmi nem maradhatott úgy, mint előtte. Változásokat kényszerített ki, ha nem is minden célja, de jó néhány közülük elérhetővé vált. Akkor is így fordult volna a múlt század második felének magyar történelme, ha nincs 1848.? A történe- lem nem szívleli a feltételes módot. Ami megtörtént, azt vizsgálja. Ami lett volna, ha... sokféleképpen, ezért nem igazán megválaszolható kérdés. M egtörtént, a mi hazánkban történt meg 1848/49. dicső lobogása. A mi dolgunk, a kései utódoké, hogy méltó helyen tudjuk hőseit. A hírnévtől övezetieket és a névteleneket is. Adjuk tovább az utánunk jövő nemzedéknek, ami bennünk él róluk. Ne csak az eseményeket, hanem az érzéseinket. Kamaszkori álmodozásunkat is, o rég hallott legendákat, meséket, a tanító úr emlegette öreg honvédőt. Hogy tovább éljenek az emlékek. Hogy - patetikusan szólva — szívünkben legyen az ünnep március idusán. M. D. t Északi Huszonöt tanév a Mártírok úti iskolában T859 szeptemberében nyitotta meg kapuját a salgótarjáni Mártírok úti Általános jskola. Az elmúlt huszonöt tanévben 1748-an végezték itt el a nyolc osztályt, közülük 518-an zenei tagozaton. Az akkor huszonegy fős tantestületben ma ötvenötén dolgoznak, az akkor tizenkét tantermesre tervezett Iskolában — amit azóta bővítettek, többek között a keme- rovo-lakótelepi iskolával — ma negyven tanulócsoport tevékenykedik. A felszabadulást követően a Mártírok úti volt az első új iskola a városban. Már az első tanévben megkezdte munkáját az ének-zenei tagozat. Szerény becslések szerint félszáz ének-zene szakos tanárt neveltek azóta, s számos neves művészt, Ku- kely Júlia, az Operailáz magánénekese Liszt-díjas Ht végezte el az általános iskolát. Illés Gabriella és Zsófi Kati is leendő operaénekesnő, ők idén fejezik be tanulmányaikat a Zeneakadémián. Az oktató-nevelő munka mellett szeptembertől az ünnepre is figyelnek a Mártírok útján: a negyedszázados évforduló alkalmából nevet kap az iskola, készülnek az eseményre. A csapatzászló ünnepén — szeptember 29-én — meghirdették a gyerekeknek a gyűjtőmunkát. Az intézmény múltjával kapcsolatos dokumentumok, fényképe* felkutatása mellett az úttörőőrsök a névadó, Lovász József életét is tanulmányozni kezdték. Felvették á kapcsolatot a múzeumokkal, a megyei levéltárral, azokkal az intézményekkel, amelyek segíthetik a kutatást. Pályázatot írtak ki irodalomból, történelemből, zene- és képzőművészetből. Decemberben került sor az iskolagaléria megnyitására, ahol azóta már három kiállítás váltotta egymást. Az évforduló és a névadóünnepség alkalmából nyílik negyedikként az iskolatörténeti kiállítás. A huszonötödik tanév során ajándékot kap az úttörő- csapat is. Az egyik tantermet úgy alakítják át, hogy az az oktatás mellett a csapat szobája is lehessen, helyet adjon az úttörőélet dokumentumainak. Ugyancsak az ünnep jegyében elkészül az iskolafal: a csapatzászló mailéit az iskolazászló is idekerül. Ez utóbbit az iskola patronálja, a NÁEV kollektívája készítette el, az iskola új emblémájával. Az iskolafal dísze a Czinke Ferenc Munkácsy- díjas grafikusművész aital készített Lovász József-portré lesz. csipketerítők Az észak-oroszországi városban, Kircvban nagy művészi hozzáértéssel készülnek a szebbnél szebb csipketerítők, amelyeken a jellegzetes motívumok a táj természeti körülményeit — a hosz- szú, hideg telet, a táj szépségét, a hó és jég világának sajátos képződményeit keltik életre. A. Blinkova és V. Szmirnova híres a szakmában, a közelmúltban Rjepin állami dijat kaptak. Gyönyörű teiitőiket az észak-oroszországi csipkeverés évszázados hagyományai szerint készítik: mindre jellemző a minták gazdagsága és szépsége, a tökéletes művészi kidolgozás. ABA-MOfÄ 90 éve született Aba-Novák Vilmos Genthon István Aba-Novák Vilmost „magányos bolygó”- nak nevezte, olyan festőnek, akinek életműve ugyan jellegzetesen huszadik századi, ám sok mindenben eltér korának irányzataitól. Az Izmusok kialakulásának idejére estek tanulóévei, kezdetben őt is megcsapta egyik-másik: a posztimpresszionizmus, a ku- bizmus, de hamarosan elemi erővel tört ki belőle az eredendő elbeszélő hajlam egy témaellenes festészeti korban, bár a modernség szinte a véréhen volt, minden korszerű eszközt birtokolt. Az ember és az élet érdekelte, nem az izmusok, arra törekedett, hogy — saját szavaival szólva — „életes” legyen. Mesélni akart a világról — szélesen, nagy erejű ecsetvonásokkal, deko- ratívan, lebírhatatlan életörömmel. Festészetének másik állandó eleme a groteszk, ezért fest cirkuszi képeket, bohócokat, vásári sokadalmat — az élethez ugyanis a visszája is hozzátartozik. Törvényszerű volt, hogy a kirobbanó mesélőkedv a monumentális falfestészet felé fordította: szegedi, pannonhalmi, jászszent- andrási, városmajori templomi freskói szinte eposziak. Nagy összefoglalók a világról vallott nézeteiről. Kilencven éve, 1894. március 15-én született, s 1941 őszén halt meg. Hazai és külföldi díjakkal ismerték el munkásságát (1940-ben például ő kapta meg a híres velencei biennálé nagydiját). Hosz- szas szünet után 1962-ben volt először nagyméretű gyűjteményes kiállítása, azóta ismét elismert értéke a huszadik századi magyar festészetnek. Életéről, művészetéről Supka Magdolna írt alapos, Aba-Novák Vilmos: Körhinta Aba-Novák Vilmos: Álarckészítö részletes monográfiát. Aba-Novák Vilmos kilencvenedik születésnapján érdemes fellapozni, hogy akik nem ismerik. megismerjék, akik pedig n?ár ismerik, fölfrissítsék emlékezetüket. (X. M.) i Népzene a városi iskolákban Népzene és népies zene között sokan nem tesznek különbséget, a kettő között azonban óriási az eltérés: az egyik eredeti, a másik valamilyen színvonalú utánzat. A TIT Nógrád megyei szervezetét lényegében az a szándék vezette — részben — az „Élő zenét a falusi iskoláknak” elnevezésű bevált sorozat mintájára —, hogy megismertesse a városi gyerekekkel és fiatalok kai az igazi népzenéi. A bemutatás! és a magyarázatot a salgótarjáni József Attila városi-megyei Művelődési Központ Düvö együttese vállalta magára. Á Kárpátmedence népzenéjéből szerkesztett válogatást eddig már hallották a bátonfterenyei ipari szakmunkásképző és gimnázium, a pásztói szakközépiskola tanulói, valamint Balassagyarmat és Salgótarján néhány oktatási intézményének diákjai. A tervek szerint a hét végén a Madách Gimnázium és Szakközépiskolába, áprilisban a Táncsics Mihály szakközépiskolába látogat a Düvő együttes. , A villamoson az idősebbeknek kell átadni a helyet, a munkahelyen a fiatalabbaknak. (C-ossányi) * Nem mindenki Prométheusz, aki tüzel hordoz. (Ferdinand Tisovic) * Sok vitában nem a nézetek, hanem a fejek ütköznek össze. (Xrokogyill Aforizmák Ne hagyd, hogy a lelkiis- meieiod nappal aludjon, mert akkor ő nem hagy éjjel aludni téged. (A. Anyiszenko) * Sok vállalatnál veszélyesebb az értekezletet átaludni, mint a munkanapot. (Vlado Javorsky) A nevetést a legrosszabbul a nevetséges emberek tűrik. (Dusán Rapos) * A taps és a pofon egyforJ mán hangzik. (Hrihorij Arabhanov) j * Amikor csak jó dolgokat mondanak rólad, biztos lehetsz benne, hogy éppen akkor születtél, vagy éppen egy pillanattal azelőtt haltál meg. (Olekszamdr Kulicsi műsor KOSSUTH RADIO: «.271 Hires előadóművészek lelvéieleiből 3.34: Verbunkosok 9.44: Garabonciás Boldizsár zenés sétái 10.03: Diákfélóra 10.33: Magyar művészek operett- felvételeiből 11.44: Nemzeti dal Petőfi Sándor versel 12.30: Ki nyer ma? 12.43: Mozart: D-dűr. ..Haffer” szerenád 13.43: Bessenyei György: A Holmi 13.53: Szimfonikus könnyűzene 14,22: Rádiószinház 13.05: Kamaramuzslka 16.03: Népzenekedvelőknek 16.33: Naey mesterek. vllégblrű előadóművészek 17.30: vizsgálatok nyomában. Naey Izabella riportja. 17.33: 48-as dalok 19.15: Hermann Prey Mozart- árlákat énekel 19.43: „Ha mi vállat vállhoz vetünk...” Európa nemzetei a magyar szabadságért 1848-ban és 1849-ben. 20.35: Szabó Ferenc: Föltámadott a tenger — oratórium Petőfi Sándor verseire 21.29: Eszmék faggatása II. rész 22.20: Tíz pere külpolitika 22.30: Beethoven: s-moll vonósnégyes 23.16: Nótacsokor 00.10: Az Eastman rézfúvós- együttes látszik PETŐFI RADIO: 8.05: Hilde Güden operettdalokat énekel 8.20: Tíz perc külpolitika 8.33: Napközben 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Csalt fiataloknak! 12.35: „Énekeltem én: Péntek Jánosné” 12.30: Könnyűzene mandolinra 13.00: Kaoesoljuk a pécsi körzeti stúdiót 13.20: Éneklő ifjúság 13.30: Magyar zongoramuzsika a 19. században 14.00: Zenés délután 14.15: Magyar fúvószene 14.35: Most érkezett 15 10: Az RCA szimfonikus zenekar filmzenét játszik 15.20: A Kaláka együttes és Déva! Nagy Kamilla felvételeiből ........................... - .... .- ..I. i.i | 4 NÖGRAD - 1984. március 15., csütörtök | 16.00: >7eked sem mindegyt 16.33; luőseobek hullámhosszán 17.30; Kézfogások 18.35: ‘üt végi panoráma 19.55: h’ in árlista 20.35: lUil*Q0ü. 22.00: A tiölúgymi nisztéri um Duna Művészegyüttesének népi zenekara játszik 22.30: Kovács Andor szerzeményeiből 23.20: Balettzene MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00* Hírek, időjárás, műsorismertetés. 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Antal Magda. (A tartalomból: Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál és Miskolc. — Forradalom és ifjúság. Az én márciusom. Dobog Béla jegyzete.) 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap-és müsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 9.00: Tévétorna, (ism.) 9.05: A szőke indián. NDK Ifjúsági kalandfilm 10.35: Cimbora 11.25: M. Mint magyar. Az MHSZ filmje 11.50; Képújság 16.00; Iskola tévé Pedagógusok fóruma. (Ism.) 16.50: FTírek 16.55; A olxiláeló Kanadai animációs film. (ism.) 17.10: Történetek a vonaton. 17.25; Perpetuum mobile. 18.00; Képújság 18.05i Telesport 18.30s Medáliák lrodcúmi műsor március 15-re. 18.55. Reklám iy.it>: Tévéto.na 15 13: Esti n»Coe ij.óO: Tv-mradó 20.00: A kőszívű ember fiai. Magyar film. ll/l. rész. 21.25: Hatvanhat 22.25; Tv-híradó. 3. 2. MŰSOR; 18.20: Képújság 18.25; Ferdínáud bohóc ée a futball. (Ism.) 18.55: Budapesti tavaszi fesztivál. 19.35: Nas ekran. 20.00; Kapcsoljuk a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termét. 21.00: Tv-híradó, 2. 21,20: Az aszmatok izgalmasan vad világa. NSZK film. 22.15: Képújság BESZTERCEBÁNYA ; 19.30: Tv-híradó 20.00: R. Hlavac; Két éjszaka a császárral. Tv-játék, 1. rész. ^1.13: Gazdaságpolitikai magazin 22.00; Ez történt 24 óra alatt 22.15: Találkozás szovjet művészekkel 23.05: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00’ A szülőföld dalai. (Ism.) 20.40: N"°vvenéves a Martini SZNF színház. 21.20. A rendőrség naplójából 21.30; Időszerű események 22.00: Kajman. Tv-játék MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.; Fél 4-tői.: Négy bandita, tíz áldozat. Szil >.\s. szinkronizált francia rajz- western. Háromnegyed 6 és 3 órától: Szeretők (14). Színes magyar film — KLUBMOZI: Átkozottak, szeretlek benneteket! (16). Színes olasz film. — Balassagyarmati Madách: A feketeszakáll szelleme. Színes. szinkronizált amerikai filmvígjáték. FILMNAPOK: Apokalipszis most I—II. (16). — Pásztói Mátra: Az inkák kincse. Színes olasz—spanyol— bolgár—NSZK—perui kalandfilm. — Szécsényi Rákóczi: Hosz- szu vágta. Színes magyar—amerikai kalandfilm. — Kisterenyei Petőfi: Bombanő (16). Színes, szinkronizált USA filmvígjáték. — Nagylóc: Piedone Afrikában. Színes olasz bűnügyi filmvígjáték. — Jobbágyi: Cicák és titkárnők (14). Színes, szinkronizált csehszlovák filmvígjáték. 1. műsor: 20.00: A kőszívű ember fiai. Magyar film, Jókai Mór regényéből
