Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)
1984-02-14 / 37. szám
\ Györgyike, drága... Szomuryn szomorkidni? Mit tudunk ma mar erről a hányatott sorsú és tzálldo- só lelkű, sőt, repdeső stílusú költőről? Ki emlékszik a fiatalabbak közül bármire is, ami Szomory lett légyen volt, mert eltelhetnek évtizedek is — míg egy ilyen kedvesen szomorú Szomory-játék, mint legutóbb is a „Györgyike, drága gyermek” a nagy mű- sorzabáló Moloch, a televízió képernyőjére kerül, édes istenein (hogy stílben maradjunk. Szomöry-stilben, mert enélkül mennyi mindent nem értenénk, mennyi drága érzés tűnne tova)... És akkor most vegyünk egy pillekönnyű kicsinyke kis példát híres énregényének bármely kecsesen barokkos oldaláról, például ezt a részt itten... „A való s költészet aszt'ális távolsága egymástól, az járta át szívemet s mi minden még, ami átjárta, mennyi, minden, mikor egy ilyen őszi eső, egy ilyen éjjel, egy idegen határon, zuhanyoz le illúziókat!” (Szo- mory Dezső: A párizsi regény.) * Hát persze, hogy vegyes értetlenség és minden más vegyes fogadtatás tapasztalható volt ennek a tévéjátéknak a bemutatásán az elmúlt hétén, de talán lehettek még olyanok is, akik megértették minek-kinek szói a mai nap'g ez a darab! Hogy Karinthy Frigyes annak idején, amikor a Víg Színház bemutatta, talán a húszas évek környékén, Jóh Dániel rendezésében, éppen a férfi és nő örök harcát látta benne, (miközben mások egészen mást láttak benne, de „majd megmondják a kritikusok, miről szól, mit akar a szerző!”) annak egyetlen oka lehet. Az ugyanis, hogy Karinthy akkoriban élete egyik legmélyebb válságában gázolt elaprózódó munka- küzdelemmel, egy igazán szít» házasság után, egy igazán más házasságban (első felesége. Judik Etel, „kiugrott” színésznő meghalt, a „Bogáról” írott naplójegyzetei a teljes depresszióról vallanak), és hát második házassága bizonyos Böhm Arankával a rossz nyelvek szerint csak mélyítette zaklatottságét... Jobboldali támadások érték rendre-sorra, míg Bécsbe is kimenekült egy időre, de mindenképpen a strindbergi nőgyűlölet munkált benne akkoriban. Hát ez is csak azért érdekes, mert lehet benne igazság. Ezt az „adok-veszek gyönyörű lányt” dolgot akár el is hanyagolhatnánk — any- nviféle módon találkoztunk már ezzel a jelenséggel az irodalomban. Hogy miként kell megalkudnia Györgyikének a család érdekében a dúsgazdag vőjelölt korával (és mellesleg millióival), küllemével, egyáltalán személyével, miközben a kertek alatt, a bécsi szállóban ott bujkál a színésztárs, a Nagy Szerelem... Hát, ez így, valóban smafu lenne egymagában. Valami több történik ennél. Igaz, hogy ezt a valamit a fényesre glancolt és a tévében a tévéhez képest! túlontúl színházira formált díszlet- és jelmezzuhatag még feleslegesen el is rejti, na, meg aztán ott van még a színéscck helyenként bizonyos parádés és jókedvű játéka, ami ezt a mi rongyos kis figyelmünket (eszünk, iszunk, alszunk... közben ugyanis) elterelheti a lényegről. De talán mégsem vész el egészen. * Ezt a stílust (íróit) másként játszani lehet, de nem érdemes. Ez bár szokatlan is lehet a mai nyers vetkőzá- ses és mindent kimondó, sőt, mindent megcsináló-megmu- tató abszolút realisztikus fene megette korszakunkban, de csak azoknak, akik lelki szegénységük folytán jól érzik magukat ebben a mai zajban és a sok ki- meg bejáratú kocsmában, amelynek például a költészete is kedvet ront ahelyett, hogy kedvet ébresztene az élet értékesebb oldalainak felkutatásához. Hát ilyen zajban Szo- moryt játszani, tényleg nem mindennapi. Mi hát a lényeg? A felkapaszkodás ára, vagy a megalkuvás? A férfi es a nő kapcsolata és azon belül talán a rossz alárendeltségi viszonyok lennének érdemlegesek? Inkább van szó ebben a játékban a férfi és a férfi gyávaságáról, bátorságáról mint bármi másról, meg a szerelem mindent vállaló, még a nyilvános botrányt is feledtetni tudó erejéről — de nem mint a Rómeó és Júliában. Ebben az anti-Ró- rr.eóban. ebben a nőt vásárolni kész, mégis, hősszerel- rnes Húbnerben, akit Sztan- kay István játszott el szé- pen-hilelesen, az igazi szerelem munkál. Az igazi szenvedély, amely viszonzatlanul is lélegzik mindaddig, amíg a nő — ha van magáhozvaló esze — ót választja és nem a gyávának minősülő (a nő szemében gyáva) Tersánszkyt, ezt a végeredményben tele pozitívummal is széllelbélelt figurát. Aki még meghalni sern tud egy nőért. Pedig ez a minimum, kérem alássan, bizonyos kor szerint. * Szirtes Tamás jól értette mindezt és jómagam is csak úgy érthetem, ahogy ő sugallta a színészi játék vezetésével és hangsúlyaival. Zenthe Ferenc egyik szép tirádája éppen a Szomory- stílusra lehetne briliáns példa a főiskolán, Pásztor Erzsi vérzőszívű, de kerítő anyaként helyenként talán mégis magasabbra szárnyalt, mint kellett volna, Balogh Erika Györgyikéje volt talán a leginkább mai figura felesleges aktualizálásokkal, nővére Schütz Ila „agyon volt” stilizálva, szegény, de így is a legemlékezetesebb játékot adta. a szegény rokonok telitalálat, a két hőssze»'e!mes és Tóth Enikő (Stefi) biztonsággal játszottak. Pataki) Bényi László festőművész kiállítása Bényi László festőművész képeiből nyílt kiállítás vasárnap a Katona József Színházban. A kiállított húsz képet, illetve az eladásukból származó bevételt a művész az új Nemzeti Színház javára ajánlotta fel. A tárlatot a Katona József Színház és a Gene- ralart rendezte. A kiállítást Gobbi Hilda Kossuth-díjas kiváló művész nyitotta meg. * A kiállítás megnyitását megelőzően Gobbi Hilda, az MTI munkatársának elmondotta: — Bényi László e kiállítása is jelzi: hogy nemcsak a színészek, hanem a társmü- vészetek képviselői is szívvel- lélekkel támogatják az új Nemzeti Színház ügyét. Irodalmi életünk neves képviselői író-olvasó találkozókat rendeznek, a muzsikusok — a popzenészektől a népi együtteseken át világhírű zeneművészeinkig — nagyszabású hangversenyeket tartottak és tartanak, (úgy tudom, most a színház javára cigánybált kívánnak rendezni); a képzőművészek közül is sokan jelentkeztek már. Ügy érzem azonban, képzőművészeink még nem mozdultak meg igazából; lehet, hogy az ötletek hiányoznak ehhez, de az is lehet, hogy konkrétabb kéréssé: kellene hozzájuk fordulni. — S általában: a lelkesedés első fellángolása mára a lakosság Körében is talán alábbhagyott. Azt hiszem, nem elég jól tartottuk a lángot. De hiszem, hogy nund többen érzik át: kultúra nélkül vajmi kevés dolog jöhet létre. Hiszem, hogy az emberek hite, lelkesedése nem fogy el a nemzet színházának átadásáig— Az új Nemzeti Színház ügye, úgy érzem több mint kampány. Lehet, hogy a közönség ráun a koncertekre, gálaestekre, de az ötletek tár- háza kimeríthetetlen. Nagyon sok nagyszerű elképzelésről tudok, amelynek megvalósításához csupán, kezdeményező szellem, vállalkozó intézmény kell. Jómagam egy országos vetélkedőt szeretnék szervezni jövő tavasszal. Any- nyi vetélkedő között miért ne lehetne a Nemzeti Színházról is „Ki mit tud”-ot rendezni? r Közép-Azsia Avicenna korában Az év elején mutatták be sajtótájékoztatón azt az albumot Budapesten, ami a Képzőművészeti Kiadó gondozásában jelent meg a nagy Abu Aíi ibn Szína — Európában ismertebb nevén Avicenna — születésének ezredik évfordulójára. A díszes kötet, könyvészetiig is remek alkotás a Közép-Ázsia művészete Avicenna korában címet viseli. Olyan tájakra kalauzolja az olvasót, amelyek még ma is a viszonylag ritkábban látogatott vidékek közé tartoznak, jóllehet történelmi és kulturális emlékei pazar gazdagságban várják az utazót. Ez a gazdagság ugyanakkor a közép-ázsiai népek IX—XI. századi történelmének viszontagságait, a véres háborúskodás-okát, a mindig jelenlévő fenyegetettséget sem feledteti. S csaik annál nagyobb,csoda, hogy mindezek ellenére olyan kiemelkedő színvonalú építészetet, képző- és iparmű- vészetet, tudományos és irodalmi eredményeket hagyományozott ránk ez a kor, amely régóta az emberiség közös kulturális kincsei közé tartozik. Napjainkban ez a terület Üzbegisztán, Türkménia, Azerbajdzsán és Tádzsikisztán forró tájait jelenti, ahol a napverte épületek, a szin- pompás falképek, az iparművészeti tárgyak alig számba vehető gazdagságban vallanak a hajdan itt éit népek alkotóképességének nagyságáról, amelyről Európában a múltban inkább Csak a tudományos és az irodalmi alkotások révén tudott a műveit közönség. Arab, perzsa és indiai hatásuk közös eredőjeként jött létre az a változatos gazdagságú kultúra, amelynek mélyebb migismer- tetését szolgálja a szóban forgó album is. A mű az Üzbég Tudományos Akadémia közreműködésével készült, nagyobb területi egysegekben — Bokhara — Maverannahr, Gur- gandzs — Kórezm, Khorá- szán és Hátfalán — történelmét és kultúrtörténetét foglalja össze tudományos Igényességgel, de a nagyközönség szám ái a is érthető és élvezetes fonnáoan. Az album 200 fényképet ad közre, ezek kétharmada színes. A szöveget írta és az albumot összeállította Lutfija Ajni. A Hutiail fejezetet E. Guljamova írta. A fényképeket G. S. Ver- hovszkij készítette. Az eredeti művet a Tadzsik SZSZK Tudományos Akadémiája se-- gítségével adták ki. A magyar kiadás számára ár. Gombos Károly, a budapesti Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum főigazgatóhelyettese Irt bevezető tanulmányt. történclmi-népraj»- zi eligazítást adva az olvasónak. A fordítást Kovanecz Ilona végezte. Az album Bevezetés című fejezete átfogó képet rajzói a közép-ázsiai lakosság viszontagságos, gyakran megosztottság szabdalta, idegen hódítók és számtalan dinasztia járma alatt nyögő történelméről, a felkelések és megtorlások hosszú láncolatáról. E népek magas kultúrájáról (például kézműiparáról) már ősidőktől tudott az akkori világ, többi között kínai források is megemlékeznek róla. Öntözéses gazdálkodása és a kereskedelem ugyancsak fejlett volt. Egyebeken kívül ez jelentette ,az iszlám előtti művészet alapjait is. Természetesén, az arab hódítás is véres küzdelmek árán ment végbe a gazdag ókori örökséggel rendelkező Közép-Ázsiában, amelynek népei (főként uralkodó rétegei) körében már ötvöződött a hellénizmus, a judaizmus, a kereszténység és a buddhizmus hatása is. A későbbiekben az iszlám terjesztése sok hatást háttérbe szorított, ugyanakkor viszont újatoib ösztönzést is jelentett például a művészetek és a tudomány számára, és semmiképpen sem szüntette meg Kelet népeinek tudásszomját, a szellemi értékek megbecsülését. A rövid ideig tartó békés korszakok pedig szinte fölmérhetelen virágzást hoztak a művészeteik és a tudomány területén is. A IX—X. században, bár az élet akkor sem volt mentes a bizonytalanságtól, az iszlám országéiban humánus, az embert középpontija állító szellemi irányzat alakult ki. Ebből a korszakból költők és tudósok serese fordult az ember felé, közülük Rumi, Szadi, Firdauszi, Omar Khaj- jám, Dzselál ed-Din Rumi, Háfiz neve és műve közismert. Szadi hitvallása Gu- lisztán (Rózsakért) című művében számunkra is örökérvényű példa lehet: „Az ember csak egy test külön tagja mind, Hisz egy főanyagból van alkotva mind. A sors hogyha megsérti egyik tagot, A test mindegyik tagja végig sajog. Ha más kínja szíved nem indítja meg, Nem érdemied akkor az ember nevet.” Abu Ali ihn Szína — Avicenna — 980-ban született egy Bokhara melletti faluban, ladzsiik-perzsa 6zái mazású veit. Mar zsenge korában igen nagy hírnévre tett szert. Orvostudományiban, filozófiában, matematikában, egyéb tudományokban egyaránt jelentősei alkotott. Élete ugyanakkor a korábban uralkodó önkény elleni küzdelmeket is magába foglalta, 57 évéből, amely megadatott számára, 32 esztendőt bujdo- sásban töltött. Műveit perzsa és arab nyelven írta közülük számos kiemelkedő, máig alapvetőnek számító alkotást, például a Gyógyítás és Az orvostudomány kánonja. Ez utóbbi öt vaskos kötetből áll, 1023 körül fejezhette be, az orvoslás valamennyi ágával foglalkozik, még a diétás étrenddel is. Először 1583-ban jelent meg nyomtatásiban latin fordításban, a későbbiekben századokon át kézikönyvként használták az európai egyetemeken. Egyébként, mint a kötetből is megtudjuk, Avicenna művei közül 40 foglalkozik az orvoslással, 185 a logikával, filozófiával, hit- tudománnyal, 30 a különböző természettudományokkal, három a zenével. Fölmérhetet- lenül gazdag életmű. Hatalmas tudós volt, s nagy poéta is. Életét legendák övezik, tudományos eredményei, útmutatásai örökérvényűek. Egyik legenda szerint, a nagy Omar Khajjám Ibn Sziina művének olvasása közben távozott az élőle sorából. Külön érdemes szólni az album már említett gazdag és nyomdatechnikailag is kitűnően reprodukált képanyagáról, amely könyvészeti ritkasággá avatja a kötetet, A belső borítón térképvázlat nyújt földrajzi tájékozódási lehetőséget, amely a Szamá- nida dinasztia államát ábrázolja a IX—X. században. Ez az á'lam Krzár-ten°erfől (Kaspi-tó) és a Hórezmi-ten- gertöl (Arai-tó) délkeletre terült el, része volt többek között Hórezm, Khorászán, Huttalán, hogy csak néhányat említsünk nagyobb területi egységei közül. A fényképek a korszak neves épületeit, iparművészeti alkotásait, monumentális falfestményeket, istenségeket, e ni be rábrazo lésok a t, edény- töredékeket, híres mauzóleumokat, töredékeket, eredeti kéziratokat, csodálatos minta - túrákat mutatnak be. Egy részük Közép-Ázsia múzeumaiban, tudományos gyűjteményekben tekinthető meg. Az építmények pedig ma is féltve óvott műemlék ezekben az országokban, Bokharában, Szamarkandban és másutt. A Szamánidáik mauzóleuma például Bokharában, a IX—X. századból. A mecsetek, med- reszek, minaretek ugyancsak meghatározói a közép-ázsiai tájak történelmi hangulatának. Évezredes '»zenetük tanulságokat rejt a ma számára, műalkotásként pedig esztétikai értékükkel gazdagítanak. (Képzőművészeti Kiadó Budapest, 1983) T. E. XVI. magyar játékfilmszemle A XVI. magyar játékfilmszemle eseményei vasárnap két információs vetítéssel folytatódtak. Idén először tartanak ilyen jellegű bemutatót, amelynek filmjei nem szerepelnek a hivatalos programban. A két produkció: Szalkay Sándor filmje, az Elcserélt szerelem és Gazdag Gyula alkotása, a Bástyasétány hetvennégy. A további vetítéseken először a mozikból már ismert Jób lázadása című. Gyöngyö- sy Imre és Kabay Barna rendezte filmet mutatták be. A produkciót a Társulás stúdióban készítették. Az Eszkimó asszony fázik című filmet Xantus János írta és rendezte. A Dialóg stúdióban született film főbb szerepeit Méhes Marietta, Lu- káts Andor és Boguslav Linda játsza. Karinthy Ferenc Házszentelő című művéből készült Fáb- ri Zoltán filmje, a Gyertek el a névnapomra című alkotás. amely egy vidéki kisváros vezető embereinek életéről szól. A film főbb szerepeit Piros Ildikó. Buitor István, Kállai Ferenc, Mádi Szabó Gábor, Inke László, Benkő Gyula, Haumann Péter, Herceg Csilla és Mácsai Pál alakítja. A produkció a Dialóg stúdióban készült. ül műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Alkalmi tudóstársaságok 8..»7: Operettrészletek 9.41: Találkozás a Hangvillában 18.05: MR 10^—14. 10.35: Verbunkosok, katonadalok 11.00; Haydn: D-dúr trió 11.19: Menotti: A telefon 11.44: Az eltűnt miniatűr, avagy egy érzőlelkű hentesmester kalandjai XX 9. rész. 12.45: Törvénykönyv 13.00; Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát 14.10: Népdalok, néptáncok 14.40: Élő világirodalom 15.05: Nyitnikék 15.35; Dittrich: Capriccio klarinétra és fúvószenekarra 15.43: Schumann: Pillangók 15.59: Kossuth Életrajzi dokumentum- játék. 3. 17.05; Bevezetés a filozófiába 17.35: Filmzene 17.45: A Szabó család 19.15: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 20.00; A tüdő hosszú élete A vizsgálatot Kulka Frigyes professzor vezeti 20.30: Mozart: Kis éji zene 20.47: Kállai Ferenc rádiós szerepeiből 22.20; Tíz perc külpolitika 22.30: A Magyar Rádió és Televízió énekkara Bárdos Lajos műveiből énekel 22.50: Hétköznapok kutatói 23.00; Zenekari muzsika 00.10; Virágénekek PETŐFI RÁDIÓ; 8.05: Pere János nótákat énekel 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Társalgó 10.00: Zene délelőtt 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melódiakoktél 13.25: Látószög 13.30; Népdalok a Szovjetunióból 14.00: Zenés délután 14.50: Operaslágerek 15.20; Könyvről könyvért 15.30; örökzöld dallamok 16.35: Csúcsforgalom. 18.00: Kamasz-panasz 18.35/ Ä hanglemezbolt köny- nyűzenei újdonságai 18.55: Rátonyi Róbert felvételeiből 19.10: Csintamánok és madarak V/l. rész: Az írás titka 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Komikum, humor, szatíra 20.45: Slágereim története 21.45: Mazsaroff Mária népdalokat énekel 22.06. A Rádió Dalszínháza 23.20: A tegnap slágereiből MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. 17.0ö; Művész portrék* színháztörténeti érdekességek. Dr. Gyárfás Ágnes előadása. 17.15: Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Beély Katalin és Zakar János. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 13.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika (ált. isk. 7. oszt.) 8.40: Deltacska 9.00: Biológia (ált. isk. 8. oszt.) 9.30: Fizikai kísérletek 9.40: Az ösztön hatalma. Román rövid film 9.50; Tv-lottósorsolás 10.00; Bombaper. Jugoszláv tévéjáték II/l. rész 11.25: Képújság 15.00: Iskolatévé 15.15; Mi lesz belőle? Halmazálla- potok 3 rész 15.45: Weöres Sándor: Bóbita. 16.10; Hírek 16.15: Az alaverdi székesegyház 16.25: Csak gyermekeknek! 17.25: Daloló repülőgépek. Szovjet dokumentumfilm 18.15: Képújság 18.20; Reklám 18.25: „Arcod az években” Irodalmi barangolás Budapesten III/3. rész 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Wagner. X/9. rész 20.50: Téli olimpia. Mukorcsolyá23.05: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 16.55: Képújság 17.00: Telesport. Téli olimpia 19.35: Zenés beszélgetés. Antal István zongoraművésszel 20.00: Anyatej. Dokumentumfilm 20.45; Rajzfilm-összeállítás 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Reklám 21.25: ön hogyan döntene? 22.25: Képúiság BESZTERCEBÁNYA; 19.30: Tv-híradó 20.üü; Átkoztak és szerettek. 15 éven felülieknek! Teli olimpia 23.00; Olimpiai összefoglaló 23.45: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.40; időszerű események 22.00: Musica Viva 22.45; Középiskolások műsora MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A zöld kabát. Színes olasz film. — Kohász; Bolond pénz. Színes szovjet filmszatíra. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6-tól: Gyilkosságok ok nélkül. Színes szovjet kalandfilm. 8 órától: öld meg a sogunt! (16). Színes, szinkronizált japán történelmi kalandfilm. — Nagybátonyi Petőfi; Excalibur I—II. 16). Színes, szinkronizált kosztümös ír történelmi kalandfilm. — Pásztói Mátra: Az alvilág professzora. Magyar film. — Rétság; Klute (16). Színes USA bűnügyi film. — Kisterenyei Petőfi: Kaszkadőrök. Színes USA kalandfilm. MESEMOZI: A telhetetlen méhecske. — Jobbágyi; Röpke éjszaka. Színes, szinkronizált szovjet ifjúsági film. 4 NÓGRÁD - 1984. február 14., kedd ki l ! 1
