Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)
1984-02-09 / 33. szám
A nógrádmegyeri termelőszövetkezet lakatosipari üzemében mintegy harminc fő tevékenykedik. Általános vasszerkezeti munkán kívül sajtolási feladatokat is elvégeznek, képünkön: Verbói József né dolgozik munkagépével. • — kj — ÚJ GYÁRTMÁNYUK: A SALGÓMIX gy «srS© Bs mozgásban ■MIRE INT A VGM-EK KIHÍVÁSA? 1. A vállalati kassza és az egyén haszna Ä jelenleg zajló tervtárgya- lásokon az írásos előterjesztésekben megfogalmazódott, hogy „A Salgótarjáni Ötvözet- gyárban tavaly a vállalat életében még nem tapasztalható fejlesztési ■ mimikák mellett, a tervezett nyereségen felül zártak a srwdáHrodási évet”. Megépült a gáztisztító, az ön- tőcsarnok, a faforgácstározó; átépítették a III. számú kemencét. Tovább sorolhatnánk azokat a kisebb jelentőségű, de a termelés működéséhez nélkülözhetetlen fejlesztéseket, amelyek a gazdasági számításokon túl, elsősorban a kerítésen belül dolgozók élet- és munkakörülményeit hivatottak javítani. ^Szieszta” nincs! — A vállalat életében a nagyobb fejlesztések befejezettnek tekinthetők-e — kérdeztük Solymár Andrást, a gyár „agyvagyonának” egyik fő részvényesét, fejlesztési főmérnököt : — Kétségtelen, hogy a külső ember szemszögéből látványosabbnak tűnő. reprezentatív fejlesztések egyik kiemelkedő szakaszához értünk, azonban egy pillanatnyi „sziesztázásra” sincs mód. Az I-es üzemben jelenleg is folynak az új kemenc-esátrak beépítései. ezt követően minden kemencén megoldjuk az automatikus elektróda-utánfogást. az önsülő elektródamassza fel. adásának megkönnyítését. Na. gyón remélem, hogy meg ebben a negyedévben megkapjuk a külső cég ált^l tervejrL< "v i<ien sok átlóst okozó, elavult hűtővízrendszer A TAURINA Szarvasmarha- tenyésztő Közös Vállalat a Nógrád megyei nagyüzemek körében is jól ismert. Taggazdaságai közöt kilenc nagyüzem tej hasznú és nyolc nagyüzem húshasznú szarvasmarha-ágazata szerepel. A TAURINA idén új szolgáltatással bővíti tevékenységét. Ennek során fölmérik és kidolgozzák, hogy a tangazdaságok rendelkezésére álló takarmányokból miként állítható össze a leg-; olcsóbb, leggazdaságosabb la-; t eivét. A csapolás korszerűsítésére idén bevezetjük az üst. csapolást, ezáltal megteremtő, diik a szienidvicsrendszerű öntés feltétele. Ki keli hangsúlyoznom, hogy a korábbi években megálmodott öntőiéin cos rendszerről a, közberi szerzett személyes, külföldi tapasztalatok alapján módosítottuk elképzeléseinkét. Salak „íze” — A jelenleg legmostohófeb körülmények között dolgozó tisztítóik munkáját kívánjuk megkönnyíteni egy Roxon típusú munkagép 'megvásárlásával és beállításával — folytatta a szakember. — Nem titkolt szándékunk, hogy az itt folyó nehéz munka megköny- nyítése mellett létszámot is szeretnénk felszabadítani. A II-es üzemben hozzákezdünk egy szovjet 1-icene alapján mű. ködő ferrowolfram-gyártó kemence megépítéséhez, amit igen nagy várakozás előz meg. Ugyanitt átépítésre kerül az egyfázisú, ívfényes, elektromos kemence. Az iparági igényeknek megfelelően kiemelten foglalkozunk a másod, és harmadtermékek hasznosításával. Ezen munkálkodásunk eredménye az 11)84. évi termelési tervben szereplő szintetikus salak, amelyet most „ízlelgetnek” a felhasználó kohász vállalatok. Híre már eljutott az országhatáron túlra is! Űj gyártnrték 'nyűnk a „Saigómix”. amelyet az öntöttvas gyártásnál, mint jó „grafitizá’ót” alkalmaznak. Igen kedvezően befolyásolja a grafitszemcsék méretét és minőséget. karmány. A számítógépes programozástól azt várják, hogy az állattartás költségei 70 százalékát kitevő takarmányozás a korábbinál gazdaságosabbá válik. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek. Van olyan gazdaság, ahol a tej előállítása már 14 fillérrel olcsóbb literenként, mint azelőtt. A gazdaságok a megtakarítás 15 százalékát fizetik az új szolgáltatás fejében a TAURINÁ-nak, Újra hasznos! — De feltétlen szólnunk kelj a vállalati gmk-k segítségével gyár lódó, salakhányóra kikerült oxidos hulladékok újrahasznosításáról, amely már az 1984. évi termelési és ér- téfkésítéái térvnék fontos részévé válik — újságolta a fejlesztési főmérnök; riíájd hozzátette : — Végezetül kritikát kaptunk a most zajló üzemi demokrácia fórumain, a mun. katerületeken dolgozók, közvetlen szociális helyiségeinek kulturált körülményeinek háttérbe szorulása miatt. Bár ez nem az én asztalom, de úgy érzem, ennek elsőbbséget kell adnunk! Szabó János Hazánkban csak kicsiben, saját felhasználásra gyártják. Magának a terméknek a neve sem túlságosan ismert. Mi hát tulajdonképpen a hűtőtönk? Bordázott alumíniumtermék, melyre félvezetőket, elektromos egységeket szerelnek. A tönk elvonja a működés közben keletkezett hőt, ezáltal jelentősen meghosz- szabbítja az elektromos egység élettartamát. Számítógépekbe. rádiókba, komputerekbe. villamos berendezésekbe helyezik. Amúgy szemre nem valami látványos, sőt. egészen egyszerűnek tetsző darab. Azoknak azonban, akik gyártják, nem egészen ez a véleményük. A Balassagyarmati Fémipari Vállalat az esztendő elejétől üzemszerűen készíti új termékét, a hűtőíön- köt. * A megszüntetett kábeldobok helyébe olyan korszerű késztermékeket léptet a gyár, melyek exportképesek, s egyedülállóak a hazai piacon. A sort az alumínium radiátor nyitotta meg. másodikként a hűtőtönk állt csatasorba. — Az USA egyik legnagyobb gyártójával, a Wakefield céggel egyeztünk meg — meséli az új termék bevezetésének történetét Mészáros Lajos gyárigazgató. — Eszerint mi 12 millió forintos beruházással a gyártási rizikót vállaljuk, az amerikai nartner pedig a piaci elhelyezésről gondoskodik. Tavaly májusban aláírták a szerződést, majd a gyatrnaAz új típusú gazdasági szervezetek — ahogyan mondani szoktuk: kisvállalkozások — száma, létszáma ugrásszerűen gyarapodott 1983 első fél évében. A növekedési ütem egyaránt jelzi a lehetőségeket és az előrehaladás türelem- és időigényességét. A magánjellegű vállalkozások a rugalmasabbak, ezek nagyobb lendülettel startoltak, ám a tavalyi fejlődés már szerényebb. A kisvállalatok és a vállalati gazdasági munkaközösségek számszerű gyarapodása viszont tavaly fél év alatt nagyobb volt, mint az azt megelőző egész esztendőben. Számuk és létszámuk alapján a vállalati gazdasági munkaközösségek a legelterjedtebbek. (Hatvannégy és fél ezer embert érint, a vállalati dolgozók 3 százalékát.) Helyzeténél fogva e szervezet a legtöbb vita, kritika, társadalmi feszültség forrása. Tetten ért vesiteségek Az első vgm-ek többnyire a gyárak, az intézmények vezetőinek kezdeményezésére jöttek létre. Ök mondták meg, s jelenleg is közlök, hogy milyen feladatok elvégzésére tartanak igényt a hivatalos munkaidőn túl, külön jövedelem ellenében. Az új munka- szervezetek menet közben azonban önálló arculatú, teljesítményközpontú kollektívákká váltak. Nem tűrik meg soraikban a fegyelmezetlenséget, a hozzá nem értést, jól előkészítik, megszervezik a munkát- Elvetik a merev hienarchizálódást, amikor a targoncás csak targoncát vezet, az esztergályos csak esztergál, s ölbe tett kézzel vár, ha valami hiányzik a munkához. íme a konkrét feladatmeg- HatároZás és az egyértteimű, hatásos anyagi ösztönzés eredménye. „Fizessenek úgy a fő- munkaidőben is, mint a vgm- ben, s ugrásszerűen növekszik a teljesítmény” — állítják a jóhiszemű kívülállók, akik a pénz mindenható erejében bíznak. Sokan a munka szerinti elosztás szocialista elvének megsértését látják abban, hogy a különórákért átlagosan kétszer annyit fizetnek, mint a főmunkaidőben végtiak néhány hónap alatt bevásároltak — zömmel magyar, kisebbrészt nyugati gépeket —, a Wakefield pedig kereskedelmi központot létesített az NSZK-ban és Angliában. A , balassagyarmatiak pedig, miközben beszerezték és telepítették a gépeket, kiterjedt levelezést folytattak a hazai hűtőtönk-felhaszná- lókkal. Közülük máris többen jelezték: érdekli őket a téma. .. — A szerződés szerint idén 500 ezer dollár értékben 118 tonnányi, jövőre 1 millió 500 ezer dollárért 340 tonna hű- tőtönköt rendel tőlünk az amerikai oartner — mondja az igazgató. — A fennmaradó kapacitásban képesek lennénk a magyar igények kielégítésére is, nagyban nyilvánvalóan olcsóbb áron. mint amennyiért házilag bárki előállíthatja. Nem szükséges külön hangsúlyozni. a Balassagyarmati Fémipari Vállalatot nem csupán az úttörőknek kijáró dicsőség ha itotta a v-átlatkozásban. A hűtőtönk jövedelmező termék: kezdetben is hasznot hoz. jövőre már alvállalat! nyereség egytizedét. teszi ki. A nyereséget azonban csak okos árpolitika szülheti. A világpiacon vannak már nagy nevek a hűtőtönkszak- mában. új gyártóhoz csak kecsegtető ár fejében pártol a vevő. * Klein Gyula üzemvezetőt mar a- tora reggeli óráik a zett munkáért. Ezek a vélekedések bagatellizálják, vagy kétségbe vonják a 20—40, olykor 100—200 százalékos teljesítménykülönbségeket. Pedig a tényleges különbségeket azért is szükséges elismerni és felismerni, mert a meglevő és gyakran igen jelentős munkaidő-veszteségekre irányítják a figyelmet. Az okokra is fényt deríthetnek az analízisek, a párhuzamok. Az érdektelenség mindenekelőtt fegyelmet és figyelmet lazít, megakadályozza az ésszerű munkakapcsolatok kialakítását, a dolgozókat elválasztó merev válaszfalak lebontását, a termelés közvetlen, öntevékeny szervezését. Az életrevalóság bizonyítékai A vgm-ek gazdasági haszna egyértelmű, segítik a szűk keresztmetszetek feloldását, a rugalmas alkalmazkodást a piaci igények változásaihoz. Igaz, a különmunka — többnyire drágább — a fő munkaidőben végzett tevékenységnél, de olcsóbb a tsz-kooperá- ciónál, a vendégmunkánál, vagyis annál, amit helyettesít, illetve pótol. A különmunkához hasonlóan drága a túlóra Kisvállalatok : ebből: kisvállalat formában működő leányvállalatok Kisszövetkezetek: ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok : Mezőgazdasági szakcsoportok : Vállalati gazdasági munkaközösségek Magán gazdasági munkaközösségek: Atalán y elszámolásos részlegek: Szerződéses részietek-: Bérlemények: Kiskereskedelmi szerződéses részlegek: « féléves átlagos állományi létszám gyártógépek mellett talál ták. Bánfalvi Istvánnál és Köllő Istvánt tanította az új gépek kezelésére. Kotucz István és Szűcs János után ez a második páros, mely közelebbi barátságot köt a hűtőtönk gyártásával. — Most formálódik az új termékkel foglalkozó munkások magja — közli az üzemvezető. — Olyan embereket választunk, akik a radiátorgyártásnál már igazolták igényességüket. lelkiismeretességüket. Nálunk ez az amerikai koooeráció nagy dolog. Ezzel játszadozni nem lehet. Tőlünk csak tökéletes termék mehet ki. Ebből jottányit sem engedhetek! Az üzemvezető elhatározása nagy elszántságot takar. A szálban érkező alapanyag ugyanis nem minden esetben tükrözi azt a mécetpont ossá - got. melyet a készterméktől megkövetelnek. Ezért aztán darabról darabra átvizsgálják, mielőtt további megmunkálásra -adják. — Mereven ragaszkodunk az anyag minőségi és méret- pontossági előírásaihoz — magyarázza Klein Gvula. — Muszáj, mert egvelőre nem tudjuk, milyen tűrést enged meg a gyakorlat. Az üzembe már csak hibátlan szálanyag kerülhet, a többi pedig a mi dolgunk. mávlatok nyílnak a gyár előtt a hűtőtönkkel, s az is, csakhogy a túlórát a „ke4 meny” bérforintból, a különmunkát pedig „puha” költség- forintból számolják el. A vállalati kassza külön haszna — persze ténylegesen népgazdasági haszon nincs ebből —, ha költségforinttal bér-, v#gy fejlesztési alapforintot lehet megtakarítani. Az új munkaszervezetek — életrevalóságuknak ez a fő forrása — a tagok számára egyértelműen hasznosak. A nem lebecsülhető különjöve- deLmek — 1982-ben 3000 forint volt a havi átlag — kikényszerítik a differenciálást, lehetővé teszik, hogy újabb társadalmi réteges, döntően a városi munkások a saját vállalatuknál érvényesülhessenek, a mai nehéz viszonyok között is megtalálhassák anyagi boldogulásukat. Ennek össztársadalmi haszna: érzékelhetően csökkent az indokolatlan munkaerő-vándorlás. Főleg a munkások képzettebb, vállalkozó szellemű — következésképpen mozgékonyabb rétegeit — stabilizálta, s egyben a káderkiválasztás és -képzés új formáit teremtette meg. Kovács József Következik: II. „Kemény” és „puha” forint 145 204 4070* 8169* 477 93426 325 2688 26912775 6281 29 331 64 582 2341 3624 17 649 3230 4*36 — — 1*9 214— CT 025095 8057 n m üzemvezető ezt tartja szem előtt. Báníalviné viszont saját alaposságától vezérelve dolgozik. — Ma reggeltől dolgozom az automata darabölőgépen, mondhatom, tetszik a dolog — lép el egy percre a francia masina mellől. — Annyit máris látni, hogy a pontosság a siker lelke. Igaz, utánam is megnézik még a darabokat, de mégis. . . Amtt én a gépről leveszek, annak már jónak kell lennie! Köllő István ugyancsak azok közé tartozik, akiknek gondosságuk szerzett nevet. A radiátorüzemben is a csúcs körüli' összegben kapott minőségi prémiumot, hasonló teljesítményt vémak tőle az új munkahelyen is. — Nem sokban különbözik ez előző munkámtól — mondja a fiatal szakmunkás. — Megmondták, tökéletes minőség kell. hát úgy is lesz. — A gépek szuper! ók — tekint végig a még csak alakuló soron Klein Gyula. —■ Kapiuk csak a szá’Iakat pontosabb méretben, rajtunk aztán nem múlik. * Egyszerű kis hohrri — vélné az ember a hűtőtönk néhány példányára pillantva. A gyártás pontossági kívánalmai, a hazai elsőség, s kivált a tőkéspiaci jelen-lét azonban megsokszorozzák e miniatűr, „fordított” radiátor fontosságát. Swemfi Márta hlÖCjRAD — *S8A. csütörtök 3 felújításának rekonstrukciós Lehet oScséhhan A hőtötönksztori AZ ÜJ TIPUSÜ GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA ÉS LÉTSZÁMA A szervezetek A foglalkoztatottak száma száma 1982. 1933. 1982. 1983. XII. 31. VI. 30. XII. 31. VI. 30. 23 180 829* 15 565* 19 59 — —