Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)

1984-02-07 / 31. szám

Megállítani az utast z egykori csárdákat évszázaddal, sőt év­századokkal ezelőtt a pusztában vezető utak mentén találták a kor ván­dorai, akik gyalogszerrel vagy lóháton járták az or­szágot. A csárda, a fogadó fedelet, menedéket nyúj­tott a kor turistáinak, akik megpihentek, ettek-ittak, tisztálkodtak, és felfrissül­ve indultak tovább. A huszadik-század má­sodik felének autós turis­tái is szívesen megszakít­ják útjukat —, ha van, mi­ért. A tengerentúli és az európai fejlett országok­ban az autópályákat nem­csak éttermek, eszpresszók, benzinkutak szegélyezik, hanem olyan épületegyüt­tesek is, amelyekben az automaták pénzbedobásra szolgálják ki az utast a borotvahabtól a kölnivízig, a papírzsebkendőtől a haj­szárítóig, a legkülönfélébb apróságokkal és komfortos tisztálkodási lehetőségek­kel. Megállítani az utast: ez a cél vezette annak a tanuld mánynak a készítőit is, akik a közelmúltban a Közleke­dési Minisztérium és az Országos Idegenforgalmi Hivatal nevében készítet­tek előterjesztést. Ezzel Magyarországon első al­kalommal készült idegen- forgalmi szempontokból kiinduló, átfogó koncepció a tranzitturizmus fejleszté­sére. A tanulmány, mint az ÓIT elnöksége határo­zatban is rögzítette, alkal­mas arra. hogy a jövőben létesítendő autópályák és főútvonalak építése során támpontul szolgáljon a megállóhelyrendszer mű­szaki kiépítéséhez, terüle­ti elhelyezéséhez, méghoz­zá úgy, hogy az egybeesik a turizmus érdekeivel. Az Országos Idegenfor­galmi Tanács elnöksége fel­kérte az érdekelt minisz­tériumokat, az országos hatáskörű szerveket, a fő­városi és a megyei tanácso­kat, a tájegységi intéző bi­zottságokat, a tanácsi ide­genforgalmi bizottságokat —, vagyis minden érdekelt fórumot —, hogy a terve­zett elhatározásokkal kap­csolatos állásfoglalásaik­nál vegyék figyelembe a feladatokat, járuljanak hozzá azok megvalósításá­hoz. B ár a közeli években, mint az egyéb beru­házásokra, úgy az autópálya-építésekre is vi­szonylag kevesebb telik, várhatóan a szűkösebb anyagi eszközökből is na­gyobb részt fordítanak a turistákat megállásra kész­tető korszerű létesítmé­nyek kialakítására. Ezek a megállóhelyek, ha nem is közvetlenül lendítik fel az ország idegenforgalmát, jó szolgálatot tesznek a hazai és a külföldi autós turistáknak. Az emberek szívesebben és nyugodtab- ban autóznak olyan uta­kon. amelyek mentén meg­találhatók az egykori csár­dák, fogadók mai, korsze­rű utódai, a vendégmarasz­taló és — nem mellékesen — az ország bevételeit is növelő, kényelmes megálló­helyek. i Gál Zsuzsa Tápanyag-gazdálkodási világkongresszust rendeznek Budapesten A Magyar Agrártudományi Egyesület 1984. június 11—16. között, Budapesten rendezi meg az ötvenéves fennállását ünneplő Nemzetközi Műtrá­gyaközpont, az C. I. E. C. IX. világkongresszusát. A nemzetközi szervező bi­zottság — Láng István akadé­mikus elnökletével — Bécs- ben tartott ülésén megállapí­totta: a szervezés jó ütemben halad. A talaj termékenysé­gének fokozását, a műtrágyák szakszerű használatának mód­szereit, a trágyázás, valamint a termelés és a környezetvé­delem összefüggéseit mintegy 100 előadás keretében ismer­tetik a kongresszuson a világ minden részéből összesereglő neves szakemberek. Már ed­dig negyven országból jelent­keztek a rangos nemzetközi rendezvényre. Hazánk mezőgazdaságának nemzetközi elismerését is jel­zi, hogy az Agárdra, Bábol­nára, Bolyba, Mezőfalvára és Nádudvarra, a növényvédelmi és agrokémiai központokba, valamint más mezőgazdasági létesítményekbe szervezett szakmai bemutatók iránt is élénk a nemzetközi érdeklő­dés. Nyolcvan leány és asszony foglalkoztatását biztosítja a palotáshalmi termelőszövetkezei harisnyaüzeme, amely az elmúlt esztendőben mintegy öt és fél millió forint árbevételt éri el. A hazai és határainkon túl értékesítésre kerülő cikkeket formázzák és csomagolják a palotáshalmiak, az idén már hal és fél millió forint árbevételt biztosítva a közös gazdaság­nak. — kj — Amikor c sorokat kopogja az írógép már a legjobb indu. lattal sem lehet elmondani, hogy a várva várt hó ideális fel. tételeket nyújt a szabad idő hasznos eltöltéséhez. így hát némi nosztalgiával olvashatók azok a beszámolók, amelyek a szánkózás, a síelés örömeiről szólnak, de azért ne tegyük félre őket, olvassunk bele kettőbe. Merészek versenye Mert hogy kell egy kis bá­torság ahhoz, hogy valaki a magas dombról egy fatákol­mányon, vagy éppen két lécen villámsebesen lecsússzon. A karancslapujtői kisdiákok kö­zül a többség vállalta a „.ve­szélyt”, ahogyan arról Fény. szarusy Zsuzsanna és Fodor Krisztina hetedikes pajtások tudósítottak: — Egyéni és páros szánkó-, illetve síversenyt rendeztünk olvashatjuk levelünkben. — Még el sem indultunk a ver­senyszínhelyre már mindenki talpig havas volt... Sokan versengtünk a helyezésekért, miközben nagyokat nevettünk. Mi lányok, négyen összekap­csoltunk egy csomó szánkót és úgy csúsztunk le a hegyről. Mindenki azt mondta, erről a dombról, így még senki sem jött le... Verebélyi Beáta a mátrave. rebélyiek Napsugár őrsének szánkókirándulásáról tudósí­tott, de beszámolt a kistere- nyei Mátra Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűléséről is. Szalagavató a Tudomásunk szerint ritka dolog, hogy általános iskolá­ban szalagavatót rendezzenek, de mint az endrefalvi Pro- hánka Orsolya írja, iskolájuk­ban már másodízben került sor ilyen rendezvényre. suliban „Nagyon bensőségesen zaj­lott le, fölsorakoztak egymás mellé a nyolcadikosok velük, szemben, mi hetedikesek. Elő­ször két szavalatot hallgattunk meg, majd következett a sza­lagok föltűzése s a szép pi­ros szekfűk átadása... Hol van Rákóczi mogyorófája? — Hát nálunk, Romhány- ban! — vágnák a feleletet rögvest az ottani általános is­kola magyar szakkörének tag­jai, kiknek nevében Kosik Ri­ta és Oláh Beatrix ragadott tollat, hogy beszámoljanak munkájukról. — Papp Jánosné vezeti a szakkört — írják, s kéthetente van foglalkozásunk. Sok nyel­vi feladatot oldunk meg, gyak­ran megyünk kirándulni, s vers- és prózamondó versenye, két szoktunk rendezni. Mégis- merkedünk Romhány. neve. zetességeivel is... A ma szerint, amikor Rákóczi 1 -- renc innen el akart indulni egy mogyoróvesszőt tűzött a föld- be, ez aztán gyökeret eresz, tett, s mára hatalmas mogyo­rófa lett belőle. Ezért hívják Rákóczi mogyorófájának. Nemcsak írnak, Mármint VUK-ék Érsekvad- kerten: „örömmel újságoljuk, hogy nálunk sokan olvassák az úttörősarkot, ugyanis eze­ken a keddeken ötven plusz darabot adunk el belőle, nem. csak írják tehát, hanem olvas­sák is az érsekvadkertiek” — olvashatjuk Antal Gusztávné olvasnak is! levelében, aki a VÜK őrs ne­vében vetette papírra e so. rókát, majd így folytatja: „Mást is olvasunk, az elmúlt tanévben közel 46 ezer forint értékű újságot adtunk el isko­lánkban s az idén minden bi­zonnyal túlszárnyaljuk ezt a számot. Zene, zene, zene.^ Több levelet is kaptunk, amelyik kapcsolatos valami­lyen formában a zenével. Szőllős Kinga Karancskesziből arról tudósít, hogy nemrégiben tartalmas hangversenyt lát. hattak a helybeliek a zeneisko­lai növendékek jóvoltából: gi­tár, fuvola, hegedű, zongora, gordonka követték egymást. S nem volt hálátlan a közön­ség sem, nagy tapssal jutalma­zott egy-egy produkciót. Ha már a karancskesziekről esik szó említsük meg hogy Bak- sa Anikó, Dohor Mónika, és az előbbi levél írója, Kinga egy tanulmányi verseny ke­retében riportot készítettek a faluban dolgozó munkások­kal, életükről, munkájukról. Berceli Judit Erdőkürtről, küldte levelét, amelyben arról számolt be, hogy a helyi tánccsoport új táncot tanult egy, a faluba érkezett szlovák nemzetiségű bácsitól. Együtt, könnyebb Ezt vallják az ecsegi álta- — Február elsején a pásztói lános iskolások is, közülük tejüzembe látogattunk el az küldte levelét Váióczi Anikó, üzemi KISZ-gyűlésre. Kólával, szendviccsel láttak vendégül a KISZ-esek mi pedig kis mű­sorral köszöntöttük őket, amelyet nagy tapssal jutal­maztak. Zeke Andrea, a pásztói Dó­zsa György Általános Iskola tudósítója a közelmúltban megjelent Dózsa Krónika isko­laújság első számát ismerteti — erről korábban már hírt adtunk, —, valamint a napok­ban zajlott úttörő-olimpia eseményeiről tájékoztat. Enyingi Noémi, a balassa­gyarmati Dózsa iskolából küldte levelét, amelyben a Szabó Lőrinc raj (2. a) Mon- csicsi őrséről olvashatunk. Családokat látogattak, s el. mentek a fémipari vállalat­hoz is. Nyertesek Legutóbbi feladványunkat soka megfejtették, közülük az alábbiaknak kedvezett a sze­rencse: 1. Járja Csaba, örhalom, Rákóczi út 128. 2. Kiss Sándor, Tar, Köztár­saság út 8. 3. Porumb Krisztina, Ba­lassagyarmat, Kemerovo út 18. 4. Neumayer Mónika, Nézsa, Szondi út 74. 5. Balogh Sándor, Erdőkürt, Kossuth út 4. Négyfordulós Express- rejtvénypályázat! Mostantól négyfordulós rejt­vénypályázatot indítunk, amely a diákok, a fiatalok utazásaival, az ezt lebonyolító Express Ifjúsági és Diák Uta­zási Iroda tevékenységével kapcsolatos. A díjakat az iro­da ajánlotta föl, I. helyezett: kéthetes szász-svájci táboro­zás, II. hely: 1000 forintos utazási utalvány, III. hely: 500 forintos utazási utalvány, IV—VI. hely: értékes utazási könyvek. Minden fordulóban öt-öt kérdésre kell választ ad­ni ., egy forduló öt helyes vá­lasza már elegendő ahhoz, bogy az illető részt vehessen a sorsoláson, amelyre április másodikán kerül sor az Exp- ress-irodában, Salgótarjánban. A megfejtéseket erre a címre kell beküldeni: Üttörősarok, NÓGR ÁD-szerkesztőség, 3100 Salgótarján, Palócz Imre tér 4. Az első forduló kérdései: 1. Az Express Ifjúsági és Di­ák Utazási Irodát mikor és ki alakította? 2. Az idén milyen kedvezményeket alkalmaz az iroda külföldi útjainál (sorol­jon föl néhányat)? 3. A 26 éven aluli fiatalok nyugati utazásához az Express vasúti kedvezményt nyújt, mi a ne­ve ennek? 4. Soroljon föl há­rom Express-száiíodát! 5. Ta­valy egy új szállodát adtak át Balatonföldváron, a nemzetkö­zi üdülőtelepen. Mi a neve? Beküldési határidő: február 16. ELŐTÉRBEN A HÁTTÉR Társulás és kérdőjel Az előtér Mint minden újnak, a köz- igazgatás korszerűsítésének, egészen pontosan, bizonyos részterületeinek is vannak el­lenzői. És ezt felfoghatjuk úgy is, hogy jó dolog, mert az igazi érvekkel történő vi­ták során az új elgondolás tovább csiszolódhat, mind job­ban igazodhat az élethez, na­gyon egyszerűen fogalmazva a lakosság érdekeihez. Jelen esetben arról van szó. hogy sokak az igazgatási társulá­sok létjogosultságát kérdője­lezik meg. Félnek a túlszerve. zettségtől és attól, hogy a ta­nácsok fokozódó önállósága mellett, ez a több tanács szö­vetkezéséből alakuló „intéz­mény”, viszonylagos szétszórt­sága, esetleges túlszervezése miatt kikerülhet a népképvi­seleti ellenőrzés alól. Ellenérvként a gyakorlat lenne igazán használható. Ám ahol már megalakultak ezek a társulások, a működési idő még csak napokban számol­ható. Persze előkísérletek vol­tak, hiszen dolgoztak már pél. dául körzeti szabálysértési előadók, több községet átfog­va. Igaz, nem társulás for­májában, de nem is ez a lé­nyeg. Ami miatt eme formá­kat érdemes létrehozni, az az, hogy bizonyos területeken az előforduló ügyek és a szak­emberek száma nem engedi meg, hogy minden tanács min­den igazgatási területen kü­lön embert foglalkoztasson. A háttér Balázs Pál, az Endrefalvai közös községi Tanács VB-tit- kára, éppen arra készült, ami­kor betoppantunk, hogy a dél­utáni értekezlethez előkészít­se az ár-, valamint a keres­kedelmi igazgatási társulás megalapításához szükséges dokumentumokat. — Ez az első? — Nem. A szabálysértési hatósági társulás már létre­jött. Endrefalva székhellyel, Karancsalja, Nógrádmegyer, Ludányhalászi, Varsány kö­zös és Rimóc önálló .tanácsá­nak összefogásával. Kétheten­te egy-egy egész napot tölt az ügyintéző az említeti köz­ségekben — fordítja ki a meg­állapodás utolsó lapját Balázs Pál —, akkor az iktatás ki­vételével minden munkát el­végez, ami a területéhez tar­tozik. — Mi történik akkor, ha az adott napon éppen nincs semmiféle szabálysértési ügy? — A megállapodás úgy szól, hogy ezen időszak alatt a helyi vb-titkár a felelős a szakelőadó munkájáért. Ha nincs konkrét szabálysértési eset, akkor más feladattal is megbízhatja. Úgy állapodtunk meg. hogy ilyenkor, például, a környezetvédelmi szemlét végzi el. — Azt mondják, hogy a tár­sulás egyik hátránya az lehet, hogy a szakember helyisme­rettel nem rendelkezik. — Nézze! A szabálysértési ügyekben a jogszabályok is­meretére van szükség. Az elő­nyét viszont nem nagyon em­legetik! Régebben volt eset, hogy egy adott településen a szabálysértésekért kiszabott büntetés legnagyobb összege 200, míg egy másik települé­sen 2000 forint volt. A tár­sulás kapcsán megszűnik ez az óriási különbség és helyte­len gyakorlat. Persze a leglé­nyegesebb, hogy helyben in­tézik el a lakosság ügyeit. Még azt is kikötöttük, hogy más településre sem idézhető senki lakóhelyéről. Kivéted persze a társközségek esete, itt nyilvánvalóan a székhelyi, közös községi tanácsra szólhat áz idézés. — Mi történik akkor, ha valahol nincsenek megeléged­ve az ügyintéző vei? — Azt már említettem, hogy mindig az adott település vb- títkára a felelős a munkájá­ért. összességében, pedig a társulás székhelyének végre­hajtó bizottsági titkára a fel­ügyelője. Állandó kapcsolat van a titkárok között, de az év utolsó harmadában összes­ségében értékelik a munkáját — és ezzel persze a helyi ta­nácsok ilyen irányú tényke­dését is — és így kiderülhet minden. — Hogy meggyőzőbb te­gyen a társulási forma lakos­sági előnye, mit tud még fel­hozni mentségére? — Egy konkrét esetet. Míg a járási hivatalokon át intéz­ték például az építési engedé­lyeket, a felgyülemlett munka, az adminisztráció menete, és más okok miatt, 2—3 hónap is eltelt, míg az építtető ke­zébe kapta a papírokat. Az építési társulás jelentősen le­rövidíti ezt az időt. Bizonyítatlanu! Valószínűleg nem elégsége­sek még az érvek. Hogy len­nének azok, hiszen gyakorlat nem igazolta őket. A kétke­déseket mindaddig el kell fo­gadni, vagy legalább is figyel­ni kell rájuk, amíg teljes bi­zonyosságot nem lelünk. Mond­ják, hogy igazi „gubanc” az adóügyi társulások körül van. Jelen példánk ezt nem tudja igazolni, avagy cáfolni, mert ebben az ügyben az említett községek nem közösködtek. Persze, ha zörög a haraszt, meg kell majd nézni, hogy fúj-e a szél? S hogy szóba került, annak az az oka, hogy a kételkedést most kell erő­síteni és elfogadni, míg a társulás gyerekcipőben to­pog. A vélt és valós hiányos­ságok még korrigálhatok. Vé­gül is ki látott már Olyan el­méletet, amit a gyakorlat ne csiszolt volna? — zengő — [ NÖGRÁD — 1984. február 7., kedd 5

Next

/
Thumbnails
Contents