Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)
1984-02-07 / 31. szám
Megállítani az utast z egykori csárdákat évszázaddal, sőt évszázadokkal ezelőtt a pusztában vezető utak mentén találták a kor vándorai, akik gyalogszerrel vagy lóháton járták az országot. A csárda, a fogadó fedelet, menedéket nyújtott a kor turistáinak, akik megpihentek, ettek-ittak, tisztálkodtak, és felfrissülve indultak tovább. A huszadik-század második felének autós turistái is szívesen megszakítják útjukat —, ha van, miért. A tengerentúli és az európai fejlett országokban az autópályákat nemcsak éttermek, eszpresszók, benzinkutak szegélyezik, hanem olyan épületegyüttesek is, amelyekben az automaták pénzbedobásra szolgálják ki az utast a borotvahabtól a kölnivízig, a papírzsebkendőtől a hajszárítóig, a legkülönfélébb apróságokkal és komfortos tisztálkodási lehetőségekkel. Megállítani az utast: ez a cél vezette annak a tanuld mánynak a készítőit is, akik a közelmúltban a Közlekedési Minisztérium és az Országos Idegenforgalmi Hivatal nevében készítettek előterjesztést. Ezzel Magyarországon első alkalommal készült idegen- forgalmi szempontokból kiinduló, átfogó koncepció a tranzitturizmus fejlesztésére. A tanulmány, mint az ÓIT elnöksége határozatban is rögzítette, alkalmas arra. hogy a jövőben létesítendő autópályák és főútvonalak építése során támpontul szolgáljon a megállóhelyrendszer műszaki kiépítéséhez, területi elhelyezéséhez, méghozzá úgy, hogy az egybeesik a turizmus érdekeivel. Az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöksége felkérte az érdekelt minisztériumokat, az országos hatáskörű szerveket, a fővárosi és a megyei tanácsokat, a tájegységi intéző bizottságokat, a tanácsi idegenforgalmi bizottságokat —, vagyis minden érdekelt fórumot —, hogy a tervezett elhatározásokkal kapcsolatos állásfoglalásaiknál vegyék figyelembe a feladatokat, járuljanak hozzá azok megvalósításához. B ár a közeli években, mint az egyéb beruházásokra, úgy az autópálya-építésekre is viszonylag kevesebb telik, várhatóan a szűkösebb anyagi eszközökből is nagyobb részt fordítanak a turistákat megállásra késztető korszerű létesítmények kialakítására. Ezek a megállóhelyek, ha nem is közvetlenül lendítik fel az ország idegenforgalmát, jó szolgálatot tesznek a hazai és a külföldi autós turistáknak. Az emberek szívesebben és nyugodtab- ban autóznak olyan utakon. amelyek mentén megtalálhatók az egykori csárdák, fogadók mai, korszerű utódai, a vendégmarasztaló és — nem mellékesen — az ország bevételeit is növelő, kényelmes megállóhelyek. i Gál Zsuzsa Tápanyag-gazdálkodási világkongresszust rendeznek Budapesten A Magyar Agrártudományi Egyesület 1984. június 11—16. között, Budapesten rendezi meg az ötvenéves fennállását ünneplő Nemzetközi Műtrágyaközpont, az C. I. E. C. IX. világkongresszusát. A nemzetközi szervező bizottság — Láng István akadémikus elnökletével — Bécs- ben tartott ülésén megállapította: a szervezés jó ütemben halad. A talaj termékenységének fokozását, a műtrágyák szakszerű használatának módszereit, a trágyázás, valamint a termelés és a környezetvédelem összefüggéseit mintegy 100 előadás keretében ismertetik a kongresszuson a világ minden részéből összesereglő neves szakemberek. Már eddig negyven országból jelentkeztek a rangos nemzetközi rendezvényre. Hazánk mezőgazdaságának nemzetközi elismerését is jelzi, hogy az Agárdra, Bábolnára, Bolyba, Mezőfalvára és Nádudvarra, a növényvédelmi és agrokémiai központokba, valamint más mezőgazdasági létesítményekbe szervezett szakmai bemutatók iránt is élénk a nemzetközi érdeklődés. Nyolcvan leány és asszony foglalkoztatását biztosítja a palotáshalmi termelőszövetkezei harisnyaüzeme, amely az elmúlt esztendőben mintegy öt és fél millió forint árbevételt éri el. A hazai és határainkon túl értékesítésre kerülő cikkeket formázzák és csomagolják a palotáshalmiak, az idén már hal és fél millió forint árbevételt biztosítva a közös gazdaságnak. — kj — Amikor c sorokat kopogja az írógép már a legjobb indu. lattal sem lehet elmondani, hogy a várva várt hó ideális fel. tételeket nyújt a szabad idő hasznos eltöltéséhez. így hát némi nosztalgiával olvashatók azok a beszámolók, amelyek a szánkózás, a síelés örömeiről szólnak, de azért ne tegyük félre őket, olvassunk bele kettőbe. Merészek versenye Mert hogy kell egy kis bátorság ahhoz, hogy valaki a magas dombról egy fatákolmányon, vagy éppen két lécen villámsebesen lecsússzon. A karancslapujtői kisdiákok közül a többség vállalta a „.veszélyt”, ahogyan arról Fény. szarusy Zsuzsanna és Fodor Krisztina hetedikes pajtások tudósítottak: — Egyéni és páros szánkó-, illetve síversenyt rendeztünk olvashatjuk levelünkben. — Még el sem indultunk a versenyszínhelyre már mindenki talpig havas volt... Sokan versengtünk a helyezésekért, miközben nagyokat nevettünk. Mi lányok, négyen összekapcsoltunk egy csomó szánkót és úgy csúsztunk le a hegyről. Mindenki azt mondta, erről a dombról, így még senki sem jött le... Verebélyi Beáta a mátrave. rebélyiek Napsugár őrsének szánkókirándulásáról tudósított, de beszámolt a kistere- nyei Mátra Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűléséről is. Szalagavató a Tudomásunk szerint ritka dolog, hogy általános iskolában szalagavatót rendezzenek, de mint az endrefalvi Pro- hánka Orsolya írja, iskolájukban már másodízben került sor ilyen rendezvényre. suliban „Nagyon bensőségesen zajlott le, fölsorakoztak egymás mellé a nyolcadikosok velük, szemben, mi hetedikesek. Először két szavalatot hallgattunk meg, majd következett a szalagok föltűzése s a szép piros szekfűk átadása... Hol van Rákóczi mogyorófája? — Hát nálunk, Romhány- ban! — vágnák a feleletet rögvest az ottani általános iskola magyar szakkörének tagjai, kiknek nevében Kosik Rita és Oláh Beatrix ragadott tollat, hogy beszámoljanak munkájukról. — Papp Jánosné vezeti a szakkört — írják, s kéthetente van foglalkozásunk. Sok nyelvi feladatot oldunk meg, gyakran megyünk kirándulni, s vers- és prózamondó versenye, két szoktunk rendezni. Mégis- merkedünk Romhány. neve. zetességeivel is... A ma szerint, amikor Rákóczi 1 -- renc innen el akart indulni egy mogyoróvesszőt tűzött a föld- be, ez aztán gyökeret eresz, tett, s mára hatalmas mogyorófa lett belőle. Ezért hívják Rákóczi mogyorófájának. Nemcsak írnak, Mármint VUK-ék Érsekvad- kerten: „örömmel újságoljuk, hogy nálunk sokan olvassák az úttörősarkot, ugyanis ezeken a keddeken ötven plusz darabot adunk el belőle, nem. csak írják tehát, hanem olvassák is az érsekvadkertiek” — olvashatjuk Antal Gusztávné olvasnak is! levelében, aki a VÜK őrs nevében vetette papírra e so. rókát, majd így folytatja: „Mást is olvasunk, az elmúlt tanévben közel 46 ezer forint értékű újságot adtunk el iskolánkban s az idén minden bizonnyal túlszárnyaljuk ezt a számot. Zene, zene, zene.^ Több levelet is kaptunk, amelyik kapcsolatos valamilyen formában a zenével. Szőllős Kinga Karancskesziből arról tudósít, hogy nemrégiben tartalmas hangversenyt lát. hattak a helybeliek a zeneiskolai növendékek jóvoltából: gitár, fuvola, hegedű, zongora, gordonka követték egymást. S nem volt hálátlan a közönség sem, nagy tapssal jutalmazott egy-egy produkciót. Ha már a karancskesziekről esik szó említsük meg hogy Bak- sa Anikó, Dohor Mónika, és az előbbi levél írója, Kinga egy tanulmányi verseny keretében riportot készítettek a faluban dolgozó munkásokkal, életükről, munkájukról. Berceli Judit Erdőkürtről, küldte levelét, amelyben arról számolt be, hogy a helyi tánccsoport új táncot tanult egy, a faluba érkezett szlovák nemzetiségű bácsitól. Együtt, könnyebb Ezt vallják az ecsegi álta- — Február elsején a pásztói lános iskolások is, közülük tejüzembe látogattunk el az küldte levelét Váióczi Anikó, üzemi KISZ-gyűlésre. Kólával, szendviccsel láttak vendégül a KISZ-esek mi pedig kis műsorral köszöntöttük őket, amelyet nagy tapssal jutalmaztak. Zeke Andrea, a pásztói Dózsa György Általános Iskola tudósítója a közelmúltban megjelent Dózsa Krónika iskolaújság első számát ismerteti — erről korábban már hírt adtunk, —, valamint a napokban zajlott úttörő-olimpia eseményeiről tájékoztat. Enyingi Noémi, a balassagyarmati Dózsa iskolából küldte levelét, amelyben a Szabó Lőrinc raj (2. a) Mon- csicsi őrséről olvashatunk. Családokat látogattak, s el. mentek a fémipari vállalathoz is. Nyertesek Legutóbbi feladványunkat soka megfejtették, közülük az alábbiaknak kedvezett a szerencse: 1. Járja Csaba, örhalom, Rákóczi út 128. 2. Kiss Sándor, Tar, Köztársaság út 8. 3. Porumb Krisztina, Balassagyarmat, Kemerovo út 18. 4. Neumayer Mónika, Nézsa, Szondi út 74. 5. Balogh Sándor, Erdőkürt, Kossuth út 4. Négyfordulós Express- rejtvénypályázat! Mostantól négyfordulós rejtvénypályázatot indítunk, amely a diákok, a fiatalok utazásaival, az ezt lebonyolító Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda tevékenységével kapcsolatos. A díjakat az iroda ajánlotta föl, I. helyezett: kéthetes szász-svájci táborozás, II. hely: 1000 forintos utazási utalvány, III. hely: 500 forintos utazási utalvány, IV—VI. hely: értékes utazási könyvek. Minden fordulóban öt-öt kérdésre kell választ adni ., egy forduló öt helyes válasza már elegendő ahhoz, bogy az illető részt vehessen a sorsoláson, amelyre április másodikán kerül sor az Exp- ress-irodában, Salgótarjánban. A megfejtéseket erre a címre kell beküldeni: Üttörősarok, NÓGR ÁD-szerkesztőség, 3100 Salgótarján, Palócz Imre tér 4. Az első forduló kérdései: 1. Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Irodát mikor és ki alakította? 2. Az idén milyen kedvezményeket alkalmaz az iroda külföldi útjainál (soroljon föl néhányat)? 3. A 26 éven aluli fiatalok nyugati utazásához az Express vasúti kedvezményt nyújt, mi a neve ennek? 4. Soroljon föl három Express-száiíodát! 5. Tavaly egy új szállodát adtak át Balatonföldváron, a nemzetközi üdülőtelepen. Mi a neve? Beküldési határidő: február 16. ELŐTÉRBEN A HÁTTÉR Társulás és kérdőjel Az előtér Mint minden újnak, a köz- igazgatás korszerűsítésének, egészen pontosan, bizonyos részterületeinek is vannak ellenzői. És ezt felfoghatjuk úgy is, hogy jó dolog, mert az igazi érvekkel történő viták során az új elgondolás tovább csiszolódhat, mind jobban igazodhat az élethez, nagyon egyszerűen fogalmazva a lakosság érdekeihez. Jelen esetben arról van szó. hogy sokak az igazgatási társulások létjogosultságát kérdőjelezik meg. Félnek a túlszerve. zettségtől és attól, hogy a tanácsok fokozódó önállósága mellett, ez a több tanács szövetkezéséből alakuló „intézmény”, viszonylagos szétszórtsága, esetleges túlszervezése miatt kikerülhet a népképviseleti ellenőrzés alól. Ellenérvként a gyakorlat lenne igazán használható. Ám ahol már megalakultak ezek a társulások, a működési idő még csak napokban számolható. Persze előkísérletek voltak, hiszen dolgoztak már pél. dául körzeti szabálysértési előadók, több községet átfogva. Igaz, nem társulás formájában, de nem is ez a lényeg. Ami miatt eme formákat érdemes létrehozni, az az, hogy bizonyos területeken az előforduló ügyek és a szakemberek száma nem engedi meg, hogy minden tanács minden igazgatási területen külön embert foglalkoztasson. A háttér Balázs Pál, az Endrefalvai közös községi Tanács VB-tit- kára, éppen arra készült, amikor betoppantunk, hogy a délutáni értekezlethez előkészítse az ár-, valamint a kereskedelmi igazgatási társulás megalapításához szükséges dokumentumokat. — Ez az első? — Nem. A szabálysértési hatósági társulás már létrejött. Endrefalva székhellyel, Karancsalja, Nógrádmegyer, Ludányhalászi, Varsány közös és Rimóc önálló .tanácsának összefogásával. Kéthetente egy-egy egész napot tölt az ügyintéző az említeti községekben — fordítja ki a megállapodás utolsó lapját Balázs Pál —, akkor az iktatás kivételével minden munkát elvégez, ami a területéhez tartozik. — Mi történik akkor, ha az adott napon éppen nincs semmiféle szabálysértési ügy? — A megállapodás úgy szól, hogy ezen időszak alatt a helyi vb-titkár a felelős a szakelőadó munkájáért. Ha nincs konkrét szabálysértési eset, akkor más feladattal is megbízhatja. Úgy állapodtunk meg. hogy ilyenkor, például, a környezetvédelmi szemlét végzi el. — Azt mondják, hogy a társulás egyik hátránya az lehet, hogy a szakember helyismerettel nem rendelkezik. — Nézze! A szabálysértési ügyekben a jogszabályok ismeretére van szükség. Az előnyét viszont nem nagyon emlegetik! Régebben volt eset, hogy egy adott településen a szabálysértésekért kiszabott büntetés legnagyobb összege 200, míg egy másik településen 2000 forint volt. A társulás kapcsán megszűnik ez az óriási különbség és helytelen gyakorlat. Persze a leglényegesebb, hogy helyben intézik el a lakosság ügyeit. Még azt is kikötöttük, hogy más településre sem idézhető senki lakóhelyéről. Kivéted persze a társközségek esete, itt nyilvánvalóan a székhelyi, közös községi tanácsra szólhat áz idézés. — Mi történik akkor, ha valahol nincsenek megelégedve az ügyintéző vei? — Azt már említettem, hogy mindig az adott település vb- títkára a felelős a munkájáért. összességében, pedig a társulás székhelyének végrehajtó bizottsági titkára a felügyelője. Állandó kapcsolat van a titkárok között, de az év utolsó harmadában összességében értékelik a munkáját — és ezzel persze a helyi tanácsok ilyen irányú ténykedését is — és így kiderülhet minden. — Hogy meggyőzőbb tegyen a társulási forma lakossági előnye, mit tud még felhozni mentségére? — Egy konkrét esetet. Míg a járási hivatalokon át intézték például az építési engedélyeket, a felgyülemlett munka, az adminisztráció menete, és más okok miatt, 2—3 hónap is eltelt, míg az építtető kezébe kapta a papírokat. Az építési társulás jelentősen lerövidíti ezt az időt. Bizonyítatlanu! Valószínűleg nem elégségesek még az érvek. Hogy lennének azok, hiszen gyakorlat nem igazolta őket. A kétkedéseket mindaddig el kell fogadni, vagy legalább is figyelni kell rájuk, amíg teljes bizonyosságot nem lelünk. Mondják, hogy igazi „gubanc” az adóügyi társulások körül van. Jelen példánk ezt nem tudja igazolni, avagy cáfolni, mert ebben az ügyben az említett községek nem közösködtek. Persze, ha zörög a haraszt, meg kell majd nézni, hogy fúj-e a szél? S hogy szóba került, annak az az oka, hogy a kételkedést most kell erősíteni és elfogadni, míg a társulás gyerekcipőben topog. A vélt és valós hiányosságok még korrigálhatok. Végül is ki látott már Olyan elméletet, amit a gyakorlat ne csiszolt volna? — zengő — [ NÖGRÁD — 1984. február 7., kedd 5
