Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)

1984-02-01 / 26. szám

A sín nélküli villamos

Füstbe ment értékek

Éppen ötven esztendeje, hogy elindult az első trolibuszjárat Budapesten. Az első felső vezetékes közúti járművet, amely a trolibusz elődje volt, Németországban 1882-ben egy 540 méteres útvonalon indították el. A kísérletezés csaknem fél évszázadig tartott, amíg tömegközlekedési eszközzé vált ez a sokat vitatott járműtípus. Az ellene felhozott érvek szerint viszonylag sok üzemzavart okoznak az áramszedők kisiklásai; a trolibuszok egymást nem tudják előzni, csupán a forgalomból tudnak jobbra és balra kitérni; a trolibusz helyigénye semmivel sem kisebb, mintáz autóbuszé. A trolibusz hátrányai ma is változatlanul fennállnak. de ugyanakkor olyan előnyei is vannak, melyeket korábban nem hangsúlyoztak. Ilyenek például a következők: árammal való üzemeltetése gazdaságosabb, mint az autóbusz drága üzemanyaggal való ellátása1; a trolibusz nem szennyezi a levegőt; csendes járása folytán kiküszöböli a zajártalmat; a trolibusznak rendkívül jó a gyorsuióképes- sége és könnyedén veszi az emelkedődet.

Az 1960-as évek végéig 49 ország csaknem 500 nagyvárosában járt trolibusz. Ezt követően azonban, az olcsó olajárak miatt, a troli felett világszerte — így részben hazánkban is — meghúzták a lélekharangot; sok országban megszüntették a járatokat Alig pár esztendő múlva azonban a figyelem középpontjába került. Nálunk az e'iő budapesti trolibuszok Óbudán,

3,8 k'lométernyi utat megté- ve közlekedtek. Ma tizenhárom vonalon szállitjáík az utasokat a kedvelt járművek, naponta 63,2 kilométeres távon róják útjukat. Napjainkban nemcsak a fővárosiak utazhatnak trolival, hanem Szeged lakód is. 1984-ben pedig már Debrecen is trolibuszt kap, s remélhetőleg ezzel még nincs vége a sornak...

Képünkön a fél évszázaddal ezelőtti első trolibuszt láthatjuk (még a.z akkori közlekedési rendnek megfelelő bal oldali ajtókkal).

A tisztességtelen gazdálkodás ellen

Készül az új jogszabály

Ismét nehéz év köszöntött ránk. Gondjaink nem csökkentek, sőt mind többet kell tennünk azért, hogy megvéd- jük, megőrizzük, amit évtizedek munkájával megteremtettünk. Ám, az új esztendő nemcsak a világpiacon készteti erőpróbára az országot, a honi gazdasági klíma ismét szigorodott a vállalatok számúra. A kormányzat már néhány hónapja ismertette a változásokat, de néhány problémát csak a közeljövőben t^z napirendjére a Minisztertanács. Ezek egyike lesz a sokat vitatott tisztességtelen gazdasági haszon kérdése is.

Az 1028-as számot viselő MT-határozat — jobbára csak ezen a néven emlegetik — még az árrendszer 1980-as reformja idején látott napvilágot, s őrködik a hasznonszer. zés, pontosabban fogalmazva az árérvényesítés tisztességes volta fölött. A legfőbb követelmény: egyetlen cég se adhassa el portékáját más gazdálkodónak — végső soron nekünk, fogyasztóknak — túlzottan magas áron, indokolatlanul nagy haszonnal.

Mikor jogtalan?

De mikor számít tisztességtelennek a haszon, teszik föl a kérdést sokan 1980 óta. A választ a határozat, valamint a kiegészítő irányelvek és közlemények adják meg részletesen. Ha például valamelyik gazdálkodó a szokásosnál, tehát a piaci átlagnál aránytalanul magasabb áron adja el a többitől semmivel sem jobb áruit, akkor már jogtalan nyereséghez jut. Szintén Indokolatlannak ítélik az árellenőrök, ha valamelyik vállalat csak az emelkedő beszerzési költségeket hárítja át a vevőkre, de a csökkenést már nem érezteti a fogyasztókkal.

Sokszor bajos dolog piacról beszélni, mert az adott terméket csak egyetlen cég állítja elő. Ilyen esetben elvárják a termelőtől, hogy viszonylag alacsony haszonkulccsal kalkuláljon, mert tisztességtelen a fogyasztók szorult helyzetével, a választás es a piaci verseny hiányával visszaélniük.

Bármilyen furcsán hangzik is, de még egy veszteséges üzletből is húzhat tisztességtelen hasznot a termelő. Ha egy cég saját hibájából termel magas költséggel, s ezt a piac legalább részben elismeri —, mert hiánycikk az adott termék —, akkor a cég vét a jogszabályban foglalt gazdálkodói magatartás ellen, hiszen rossz munkája következményeit végeredményben — ha csak részben is — a fogyasztókra hárította.

Bár sokan vitatták az 1028. as MT-határozatot, a gyakorlat mégis alkotóit igazolta. E szabály nélkül a vállalatok sok esetben automatikusan átháríthatnák növekvő költségeiket a vásárlókra. Ám, e négy esztendő alatt bebizonyosodott, hogy a mostani elnevezés nem fedi a kifogásolt gazdálkodói magatartást, illetve az áralkalmazás visz. szásságail, hiszen nem a tisz. tességtelen hasznot, hanem a tisztességtelen árat, az árkép. zésl szabályok megsértését bünteti a jogszabály.

Ha visszaél a helyzetével

Az új, egyelőre még az egyeztetés útjait járó jogszabálytervezetben a korábbi tisztességtelen haszon definíciója jogtalan árra változik. Maga a jogszabály már meghaladja az árképzés kereteit, a tisztességtelen gazdálkodói magatartás kritériumait fog. lalja egységes rendszerbe, s ennek részeként írja le a jogtalan áralkalmazás eseteit. Bár a végleges döntés még várat magára, érdemes a készülő rendelettervezet néhány gondolatát mar most megismerni.

Általában elmondhatjuk, hogy olyan gazdálkodást akarnak tiltani, amely nem egyeztethető össze a piaci Verseny szabályaival, a vevők megfelelő tájékoztatásával. Tehát, ha egy kiskereskedő megtévesztésül Lee Cooper vagy Levis címkét ragaszt a máskülönben márka nélküli far. merre, már tisztességtelen előnyhöz jut az eladásakor, mert eredetiként árulta a nem márkás nadrágot. Ugyanígy tisztességtelenül jár el az a kereskedő, aki elfelejti a megfelelő használati utasítást mellékelni portékájához, vágj' elhallgatja az áru rossz tulajdonságait: s az első mosás után felére ugrik össze a kiválónak hirdetett gyapjúpulóver, fakult rongy lesz a kirakatban türklszszínben pompázó pamutingből.

A verseny — mármint az

eladók versenye — elsősorban nekünk fogyasztóknak teremt kedvezőbb helyzetet. De előfordulhat, hogy néhány nagyobb termelő megpróbálja korlátozni a számukra hátrányos versenyt, és például előre megállapodnak az árban, így a lehetségesnél drágábban adják el termékeiket. Az ilyesfajta magatartás is tisztességtelennek minősül az új rendelettervezet szerint, amely szigorúan bünteti a piaci verseny korlátozását, vagy a monopolhelyzettel történő visszaélést.

Szigorúbb számonkérés

A jogszabályok ereje és hatása a megsértéséért járó büntetéstől is függ. Bár még ebben a kérdésben sem jutottak egységes álláspontra az illetékesek, úgy túrák, a korábbinál szigorúbban kérik majd számon a tisztességes gazdálkodói magatartást. Eddig szabálysértési eljárás indításával, súlyosabb esetben gazdasági bírság kiszabásával büntették például a tisztességtelen haszonhoz jutókat. A gazdasági hiúság kiszabása automatikuson maga után vonta a vállalat vezetőjének fegyelmijét is. A tervezett jogszabály szerint viszont mindezen túl még a polgári törvénykönyv megfelelő paragrafusai szerint is felelniük kell majd a vétkeseknek a tisztességtelen gazdálkodásért.

Bár még csak előzetesként írtunk egy készülő jogszabályról, a néhány kiragadott részletből • már élesen körvonalazódik a jövő. A piaci verseny önmagában még nem javítja a belső ellátást, nem szünteti meg a hiánycikkeket, nem véd meg bennünket fogyasztókat az árdrágítókkal szemben. De ha az éleződő piaci verseny mellett van még egy átfogó, a tisztességtelen gazdálkodás kritériumait ösz- szefoglaló jogszabály is, akkor már bizakodóak lehetünk.

Lakatos Mária

Van úgy, hogy összejönnek a dolgok. Ha nem hinnék olyan erősein az emberi ész hatalmában, hát hajtanék arra, amit „hites” ismerősöm mondogat: ő már reggel megérzi, milyen napja lesz.

Szerda van, nyálkás, ködös reggel. Nem szeretem. Aztán rájövök, mások se nagyon szeretik. Például Balass-.gyarmaton, a Fémipari Vállalat portásnője. Mondom kit keresek.

— Honnan?

Azt is mondom.

— Aha, az más — feleli és nem értem: mi más? —Menjen föl a második emeletre, ott van.

Látom a telefont, elképzelem a második emeletet, már a gondolattól lihegek.

— Megkérdezné telefonon?

— Mondom, hogy holtbiztos bent van — mosolyog az asz- szonyka. Aztán megszán és mégis tárcsáz. Három helyre is, mert az illető nincs sehol. A harmadik helyről bejelentik: szabadságon van. Ezt a portás asszonyka ismét szelíd

Nénó, nénó, nénó... süvítenek a járdán a sziréna hangját utánozva, az iskolatáskás lurkók. Még nem tudni, hogy rendőrök, tűzoltók, vagy mentők, csak fejük felett félkörben lóbált tenyerükkel jelzik, hogy villogójuk és valami vész van. Aztán hirtelen megállnak. Egyikük gyufásdobozt markol a kezében. annak két keskenyebbik oldalánál beszorítva egy-egy gyufaszál, s ezek közé feszítve a harmadik. Meggyújtja egy negyedikké ott, ahol a két „méreg” összeér. A lángra lobbant gyufa kiszabadul a szorításból és nagy Ívben elrepül. Egyenesen az egyik gyerek bundájára. Az ijedelemben mindenki elfut, csak ez az apróság toporzékol, erősen, füstöl a szőrme rajta. Végre egy meglett férfi odarohan és aktatáskáját rányomja az égő kabátra.

*

— Sajnos, egyre növekszik a gyermekek játékából fakadó tűzesetek száma — mondja Nagy László tűzoltó őrnagy, a Nógrád megyei tűzoltóság parancsnokhelyettese.

— Tavaly 260 ezer forint kár keletkezett a tűzzel való játszadozásból például lakásokban, erdőkben.

— A minap a salgótarjáni Beszterce-lakótelepről hivott egy férfi kétségbeesve telefonon, mondván: a gyerekek cslüagszórókat összekötve és meggyújtva, az erkélyekre dobálták fel azokat. Az ott tárolt papírok gyulladtak meg nála. Szörnyű elképzelni, mi történt volna akkor, ha a gázfűtésű lakásokban más Is tüzet fog.

— Nehogy azt higgye, hogy csak a gyerekek felelőtlenek

— reagál a történetre Nagy László —, ezért az esetért a szülők is hibásak, de az ott járkáló felnőttek is. De értem a felelőtlenséget másképpen is. Országosan és a megyénkben is, mind több a lakástűz. Az elmúlt évben Nógrádiján 103 kárral járó és 5 kár nélküli tűz volt lakó- ép öletekbe o.

— Bocsásson meg, de mit jelent az. hogy kár nélkül?

— Például, egy gázpalack „kifúj” és lángra lobban. Vagy, ha lakáson kívülre tekintünk: az avartüzek is kár nélküliek. Tehát nincs érték- vesztés, de az esetek magukban hordozzák a veszélyt. Térjünk vissza arra, hogy mik okozzák a lakástüzeket? Nem rangsort mondok, csak a négy leggyakrabban előforduló tényezőt említem. Az egyik a tüzelőberendezések rossz kezelése, vagy állapota. Igen gyakran az elektromos áram okoz tüzeket. Sokan vásárolnak új, nagy teljesítményű készülékeket, mosógépeket, Hi-Fi tornyokat és másokat, ezek együttes működtetése nagyon leterhelj a vezetékeket, amelyeket kisebb teljesítményre méreteztek. És máris kész a baj. A harmadik, amiről már beszéltünk, a gyermekek okozta tüzek és végül a dohányzás.

— Ezek. a megyében előforduló tüzeknek egy kisebb hányada. Sokat hallottunk a mezőgazdaságban és az ipari bázisokon előforduló esetekről.

— Sajnos évről évre mindenütt több a tűzeset — vesz elő válasza közben statisztikai íveket a megyei parancsnokhelyettes. — 1982-ben, ösz- szesen 265-ször, 1983-ban 284- szer garázdálkodott a vörös kakas. A kár 11 millió, majd 5 millió forint lett. Az értékveszteség tehát kisebb, de ’82- ben. csupán három tűzből 8 r 'Uiós kár keletkezett.

— Az Ipar, vagy a mező- gazdaság a veszélyeztetettebb?

— Segítsenek itt is a számok. A mezőgazdaságban 82 kárral járó és 38 kár nélküli tüzet jegyeztünk. Az iparban tizenegyet. Ha az utóbbinál a veszteséget nézzük, az 936 ezer forintot tesz ki összesen, de ebből, csupán a NÁÉV salgótarjáni fatelepének leégése 850 ezer forint kárt jelentett.

— A múlt év aszályos időszaka bizonyára az önök munkáját is megnövelte.

— A „szezonban” általában 60—70 kivonulásunk szokott lenni, tavaly 170 volt. Emlékezetes március 28-a, amikor is tizenhatszor riasztottak minket.

— Vakriasztás?

— Bizony, bizonv, gyakori. Sőt! Az utóbbi Időben egyre nő a szándékos megtévesztések száma. Nem kell magyarázni, mit jelenthet ez. ha másutt ugyanakkor valóban tűz van.

— Ügy hallottam, hogy ezt az évet a lakóházi tüzek elleni. küzdelem évének nevezik.

— Igen. Egy országos progí

ramot dolgoztunk ki, mert el- keserítően sok a lakástűz. A propagandától a gyakorlati, megelőző munkáig sok mindent kezdeményezünk. Lesa kirakatverseny, de összehívjuk az IKV-k, lakószövetkezetek felelőseit és az éízé- keny pontokra ismételten felhívjuk a figyelmet. Minden 12 lakásnál nagyobb lakótömböt, és a középületek egy részét ellenőrizni fogjuk tűz- rendészeti szempontból. A vállalati tűzoltók a vállalatok tulajdonában levő lakóházakban tartanak szemléket. Az önkéntes tűzoltók, az eddigieknél kiterjedtebb akciókat szerveznek a községekben a lakóháztüzek megelőzése érdekében. Emellett, úgynevezett nyitott szertár programot hirdetünk az iskolásoknak, hogy ismerjék meg munkánk minden részletét, és tudják azt, mit kell tenni, ha már baj van.

— Lapunk Is tudósított már arról, hogy az év első napjai is hoztak önöknek eseményeket.

— Sajnos. Két húsfüstölő szabálytalan használata okozott tüzet, Bátonyterenyén egy lakásban égtek használati tárgyak, Nézsán 55 ezer forint kárt okoztak a lángok az óvodában, a Mátraaljai Állami Gazdaságban kazaltűz volt! A felelőtlen ágyban dohányzásnak már halálos áldozata is van Kisbárkányban.

Az elmúlt esztendőkben is többnyire az utóbb említett ok volt a halált is követelő tüzek kiváltója. Ezerkilenc- száznyolcvankettőben négyen, 1983-ban hárman haltak meg Ilyen körülmények között. Húsz körül volt a sérülitek száma. És ez nagyon szomorú.

Nem minden esetben kerül elő a tettes, a tűz okozója. Így volt ez sokáig Pintérpusztán is, ahol már „törvényszerűen”, minden évben leégett az egyik domboldal. Hogy ki volt a felelőtlen égető, nem derült ki. Mígnem, tavaly akkora tűz keletkezett, hogy az átterjedt egy ottani lakó nyúlfarmjára is, s mit ad a sors, azonnal meglett a „tettes”, aki nem volt más, mint a szomszédban dolgozó. Most már tudta az Illető, mert a tüzet saját pénztárcája is bánta.

(zengő)

Fejlesztik a tanyai turizmust

A tavalyi sikeres kezdet után az idén tovább fejlesztik a tanyai turizmust Csongrád megyében. A Szeged Tourist Idegenforgalmi Hivatal munkatársai már járják a falvakat, tanyákat, azokat a gazdákat keresik fel, akik hajlandók arra, hogy a nyáron vendéglátással hasznos, tsák evv-egv lakószobájukat. Ta- v-’ly mi"‘p«v félezer városi lakos töltött hosszabb-rövi- ■iebb időt a mezőgazdasággal foglalkozó Csongrád megyei emberek portáin. Az idén lényegesen több turistának akarják lehetővé tenni, hogy megismerkedhessen az alföldi táj szépségeivel. Nádfe- delas, gémeskutas, petróleumlámpákkal világított ta- nvák, fürdőszobával, jégszekrényekkel korszerűen berendezett külterületi házak és Tisza menti horgásztanyák egyaránt bérelhetők lesznek. Akik Ásotthalom környékét választják betekintést nyerhetnek a szőlő- és gyümölcstermesztés munkálataiba, kirándulhatnak a közeli erdőCsongrddban

be, ahol tornapálya várja őket. A domaszéki tanyákon nyaralók nemcsak az állattartással kapcsolatos munkákat figyelhetik meg — a városi gyermekek nem kis örömére —, hanem fürödhetnek is a közeli Móramalöm meleg vizű fürdőjében. Szatymaz mellett egy lovasiskola sportolásra ad lehetőséget. A Szeged Tourist az idén Márté- lyon is bérel lakószobákat, ott a Holt-Tisza partján lévő strand kínál pihenést a turistáknak.

ROSSZ NÁP

mosollyal közli. Semmi gondja vele. Nem izgatja, hogy ott áll rám várva a taxi, áliam- költsógen, hogy fölöslegesen caplatta-m volna föl kéterne- letnyi lépcsőn. Semmi sem zavarja, csak mosolyog. Azt viszont szépen. De ezt a bitang ködöt nem tudja velem feledtetni. Rossz nap ez a szerda.

Ebédre a Balassa éttermet szemelem ki magamnak. Sosincs elég idő, hát marhapörköltet rendelek, azt csak melegíteni kell. Ügy tűnik, viccelnek velem. Hét aprócska húsdarab, abból kettő mó- csing. Viszont hideg. Idő nincs, belapátolom. Szidom a ködöt, meg ezt a nyavalyás szerdát. Amikor a számlát hozzák, tulajdonképpen a guta is megüthetne. Harmincöt valamennyi. Teljes ár. Megnyugtatom magam, hogy rendes adagot kaptam én. C6aik a bendőm nagyobb az átlagosnál. A pincér szabadkozik: miért nem küldtem vissza, lgaza van. Ennyiért meg is utaztathattam volna a tarho- nyás marhapörköltemet. Hozzászoktam a vendéglátás különféle anomáliáihoz. Néha azt is megköszönöm, ha nem hajítanak ki egyik-másik vendéglőből.

Gyomromban melegszik már a marhapörkölt, amikor az OTP-be benyitok, korona kéne, átszaladni a szomszédba. Gyalog, a hídon, a befagyott Ipoly fölött. Előre élvezem a dolgot. Élvezném. Lehűtenek. Nem adnak koronát, mert két óra négy perc, kora délután. Csak kettőig. A fenébe, gondolom magamban, napközben kinek van ideje ide bejönni, ha dolgozik? És miért épp két óra? Kettő után már ne

legyen kedve senkinek valutával vacakolni ? Végül is nem szolgáltatás ez is, a maga módján? Hiába minden kér- / lelő szó, egy fityinget sem adnak. Majd holnap. Azt azért megsúgja az aranyos ügyintéző, hogy a takarékszövetkezetnél négy óráig kaphatni koronát. És adnak! Kis cinkossággal ugyan, de adnak. Tudják ők, hogy van az, amikor az ember kitalál magának valamit, aztán kis vacak akadályok megállítják. Itt van ez a ronda, ködös, nyálkás szerda

is. Hát tessék a százötven korona, viszontlátásra, jó utat Már most nem is tudom, ronda ez a nap tényleg? Milyen egyszerűen átbillentettek a rossz hangulatomból a jóba. Valakinek eszébe jutott figyelni rám. Megtette aznaod jó cselekedetét. Jót tett nekem. Ingyen. Jó nap ez. Ilyen kéne vagy tízezer. Mindenkinek.

Hortobágyi Zoltán

NÖGRÁD — 1984. február 1., szerda 5