Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)
1984-02-29 / 50. szám
Gyermekkori légúti betegségek Új élet felé indultak AZTÁN EMBER LEGYÉL, FIAM... Mindenki ismer oiyan gyermeket, aki nem beteg, akiről mégis azt mondják, hogy „beteges”, a széltől is óvni kell. A jól fejlett gyermekek nagy' része, ha megbetegszik, köny- nyen átvészeli a betegséget, más része minden betegségben súlyos állapotba kerül, fel- gyógyulás után is nehezen kap lábra. Arra a gyermekre. aki nehezen kapja meg a betegséget és könnyebben gyógyul, azt mondjuk, hogy jó az ellenálló képessége. Helytelenül gondolkodik, aki úgy akarja megvédeni gyermekét a minduntalan rátörő betegségektől, hogy a széltől is óvja, túlságosan bebugyolálja, nem engedi mozogni. Ennek következménye a hűléses* megbetegedés, jó esetben sima lefolyással, rosszabbik esetben szövődményekkel. A beteges gyermeket még többet kell levegőre vinni télen-nyáron egyaránt. A „meghűlések” okait ma még csak részben ismerjük. A légúti hurutot úgynevezett szűrhető vírus okozza. Feltevés szerint ez a vírus csak enyhe meghűlést okoz náthával és a torkot kaparó érzéssel, mely általában három nap alatt elmúlik. A vírus azonban csökkenti a felső légutak nyálkahártyájának ellenállását úgy, hogy ott baktériumok is meg tudnak telepedni. Ezt nevezik másodlagos fertőzéseknek. A baktériumok azután hörghurutot, tüdőgyulladást, arcüreggyulladást, fülfertőzéseket okozhatnak. Fontos ezért, hogy az egyszerű meghűlést Is komolyan vegyük gyermekkorban. A legtöbb hűléses betegséget 2—6 éves gyermekek kapják meg és hurcolják be a családba. A vírusok, baktériumok nemcsak közvetlenül jutnak át egyik személyről a másikra, hanem tüsszentéssel és köhögéssel a csírák valósággal csapatosan úsznak a szoba levegőjébe. Fontos ezért a rövid ideig tartó, de gyakori szellőztetés a szobában. A túlfűtött lakás kiszárítja az orr és torok nyálkahártyáját, ezzel csökkenti annak ellenállását a baktériumokkal szemben. A párologtatás csak akkor használ, ha a levegő nem több mint 21— 22 fokos hőmérsékletű. Mi a vitaminok szerepe a meghűlés elleni védekezésben? A helyes táplálkozással szervezetünkbe kellő mennyiségű vitamin kerül (tej, tojás, vaj, főzelékfélék, gyümölcsök), ele a gyermekek D-vi- tamin-ellátása a téli hónapokban a megelőzésben igen fontos. Mikor kell orvost hívni vagy orvoshoz menni? Ha a gyermek életében először beteg, mindenképpen. Későbbiekben akkor, ha szokatlan tüneteket észlelünk: ha a hurutos gyermek nehezen lélegzik, levegő után kapkod, rekedt a sírása, ha a láza lázcsillapítók és borogatás ellenére sem megy le. Nagyon fontos a lázcsillapítás. de lázcsillapító gyógyszer adása csak a törzsre alkalmazott borogatással együtt eredményes! Orvosi rendelet nélkül — kivéve a lázcsillapítót — sohase adjunk gyógyszert! Ne használjunk fel előző betegségből megmaradt orvosságokat, sok bajt okozhatunk vele! Vannak olyan légúti betegségek, melyeket a megfelelő kezelés ellenére sem lehet tökéletesen meggyógyítani, be kell érnünk részleges javulással. Ezek az allergiás betegségek, mint a szénanátha, asztma, asztmás hörghurut. Mik az asztma tünetei? Munkáskertek a Mecsek alján Családi konyhakerteket alakítottak ki a nagyüzemi művelésre alkalmatlan területeken Pécsett. A városi párt- bizottság kezdeményezésére felkutatták a zöldségtermelésre alkalmas földeket, parcellákra osztották és bérbe adták a lakosságnak. Többnyire munkások, bányászok vették igénybe, akik számára nem csak jövedelemkiegészítés, hanem felüdülés is a szabadban történő, könnyű testmozgással járó kertészkedés kora tavasztól késő őszig. A város határában gazdálkodó bogádi Zengő Gyöngye Tsz-től és a Pécsi Kertészeti Vállalattól szántót, a Pécsi Állami Gazdaságtól pedig szőlőt /Vett át a tanács. Olyan területekről van szó. amelyeken igen gazdaságtalanul tudtak csak termelni a nagyüzemek, kisüzemi művelésre viszont teljesen alkalmasak. Egy-egy család számára négyszáz négyzetméternyi kertet mértek ki, s öttől tizenöt évig terjedő időtartamra adták bérbe. Eddig körülbelül ki- lencszáz parcellát osztottak szét ily módon Pécs közvetlen környékén. A családi művelésű konyhakertek annyi zöldséget teremnek, amennyi fedezi egy háztartás teljes évi szükségletét. S mivel általában szerény jövedelmű emberekről van szó, sokat jelent számukra az így megtakarított 4000—6000 forint. A pécsi áfész sokoldalú segítséget nyújt a kertészkedő embereknek, akik közül sokan életükben most először művelnek földet. Az önellátó családok számának gyarapodása hasznos a közösségnek is, hiszen kevesebb zöldárut kell szállítani és forgalmazni Pécsett. A városi tanács mezőgazda - sági osztályán azonban újabb és újabb kertigénylők jelentkeznek: máris további négyszáz család vár parcellára. Ezért ősszel, amikor a nagyüzemi gazdaságok végeznek a termésbetakarítással, újabb kétszáz kertet osztanak szét. A pécsi tanács megkereste a város környéki községek tanácsait is és segítségükkel igyekszik zöldségtermelésre alkalmas földet találni a még kielégítetlen igények teljesítésére. Több szélvédő üveg Salgótarjánból Megkétszerezi ragasztott szélvédő üveg hajlítókapacitását a salgótarjáni síküveggyár. A fejlesztés megvalósításával a vállalat vezetősége egv a síküveggyár szakembereiből álló gazdasági munkaközösséget bíz meg. Ezzel eléri, hogy a hajlitó- sor még ebben az évben elkészüljön. s a jövő évben megkezdje a tömeggyártást. További haszon, hogy míg a jelenleg működő, NSZK-ból importált berendezés mintegy ötvenmillió forintba került, a salát erőből kivitelezett a’ ttkemence ennek csupán min egy harmadába. A salgótarjáni síküveggyár ragasztott, hajlított szélvédő gyártásának bevezetésével je- jelentős népgazdasági import megtakarítását tette lehetővé, kielégítve ma már az IKARUS és a MOGÜRT teljes szélvédőigényét. Az ezen felül jelentkező keresletet azonban egy kemencével lehetetlen kielégíteni, ami egyszersmind azt jelenti, hogy a népgazdaság még mindig jelentős importra szorul. Ez alól úgy mentesül, hogy az év végéri átadásra kerülő második hajlítósor üzembe helyezésével a síküveggyár ragasztott-hajlított szélvédő kibocsátása a jelenlegi száz- hatvanezerről már jövőre mintegy kétszázezer négyzet- méterre növekszik. A légzés nehezített lesz, a beteg levegőért kapkad, zihál, köhög. Kisgyermekeknél valószínű, hogy ételek váltanak ki allergiát, nagyobb gyermeknél levegőben lebegő izgató anyagok lehetnek a kiváltó okok. Az ismételten fellépő asztmatikus rohamokkal küzdő gyermekeknél allergiás próbákkal meg lehet állapítani, hogy milyen anyag váltja ki a betegséget. Ennek ismeretében lehet oki kezelést kezdeni. Az elhanyagolt esetekben a tüdő és a mellkas maradandó elváltozásaival kell számolni. Az asztma kezelése szakember feladata. Az asztmás rohamok éjjel gyakoribbak, az éghajlat, hőmérséklet. fizikai-kémiai erők, lelkiállapot mind szerepet játszhatnak a rohamok kifejlődésében. Meghűlés is elindítója lehet a rohamnak. Szájon át adható vagy injekciós formában bejuttatott gyógyszerek pillanatnyi enyhülést hoznak, de a roham megelőzése tünetmentes időszakban is rendszeresen alkalma-- zott gyógyszerekkel lehetséges. Az asztmabetegség lefolyását nehéz megjósolni. A kisgyermekkorban kezdődőek többnyire néhány hét alatt elmúlnak, amelyek később kezdődnek néha csak serdülőkorban válnak tünetmentessé. Az asztmatikus hörghurutról külön kell beszélni. Vannak csecsemők és kisdedek, akiknél fulladás! rohamok jelentkeznek ugyanúgy, mint az asztmásoknál, de csak akkor, ha meghűlnek. Ez az állapot az első három életévben gyakran előfordul, de ez az asztmás hörghurutra való hajlam néhány éven belül nyomtalanul elmúlik. Ahhoz, hogy a krónikus hörghurutos, ismétlődő tüdő- gyulladásos, asztmás gyermekek egészséges kortársaik kö- „e beilleszkedhessenek, fokozottabb ellenőrzést, megfigyelést Igényelnek. Ez a gondozás már megyénkben is megvalósult a tüdőbeteg-gondozó intézet gyermekszakrendelésén, ahol szerda délutánonként a régi gondozott gyermekek vigasztalják az új, még kivizsgálásra váró gyermekeket. A kőszegi iskolaszanatórium a Nógrád megyei krónikus légúti betegségekben szenvedő gyermekek előtt is nyitva áll. Dr. Oszvald Zsuzsanna gyermekgyógyász Fekete Ferenc és családja, rokonai társaságában indul a nagy útra. Már túl vannak az utolsó formaságokon. Ellenőrizték az adatokat, s ha kellett, ha szükség volt rá, még egy utolsó orvosi vizsgálatra is sor kerülhetett. Mert bizony ezek a fiatalok, akik hétfőn és kedden Salgótarjánban, a sportcsarnokban gyülekeztek, új élet felé indultak: a polgári ruhát a katonaival cserélik fel. Az ünnepélyes búcsúztatásig még néhány perc állrendelkezesre. Egymást ölelik a fiatalok, a szülők, a hozzátartozók. s szinte mindnyájan azt mondják: aztán ember legyél, fiam. A folyosó egyik sarkában találkoztam Fekete Ferenc szaimatercsi fiatallal, aki korábban a megyei élelmiszerkiskereskedelmi vállalatnál dolgozott. — Mindig a határőrséghez vágytam. Az áliamhatárt őrizni rendkívül felelősség- teljes, komoly, fáradságos, de igen megtisztelő feladat. Hentes vagyok. Éppen ezért lehet, hogy konyhára kerülök. De akkor olyan kosztot főzök a katonáknak, hogy a határőrök bírják a megterhelést, bizton vigyázzák népköztársaságunk államhatárának sérthetetlenségét. dolgozó népünk eddig elért eredményeit, a békét és biztonságot. Könny szökik az édesanya, Fekete Benedekné szemébe, aki a Kis-Zagyvavölgye Vízügyi Társulásnál, mint fizikai dolgozó tevékenykedik. Aztán elcsukió hangon fogalmaz: — őszintén mondom, örülök, hogy megérte a fiam ezt az időt, hiszen jó egészségnek örvend. Mit kívánhatok? Hogy becsülettel szolgálja le az időt, s megerősödve jöjjön vissza. Két fiunk van. ö az első, aki egyenruhát ölt magára. Persze nem így képzeltem el a bevonulást, hiszen az édesapja most is kórházban fekszik. Nem ihatott meg az édesapjával egy pohár útra való bort, nem vehet részt ezen a felemelő ünnepségen. De kívánom, hogy parancsnokai tanítsák meg őt is rendes embernek lenni, a fiam pedig lássa el szolgálati feladatát, minden poszton fegyelmezetten. A ma tisztjei erre fel is készültek. Nagy Gáspár százados civilben a csarnok lelátóján ül. Fiát kísérte el erre az útra, aki üzemmérnök a síküveggyárban. — Valamikor mint' sorkatona én is a határőrségnél szolgáltam. Tiszt lettem. Azt szeretném, hogy ez a jó hagyomány folytatódjék a családban. A fiam kövesse nyomdokaimat. Hiszen a határőrizet rendkívül felelősségteljes feladat. Nagyfokú éberséget, bátorságot, leleményességet igényel katonáitól. Igaz az a mondás, hogy a békében is harci feladatot látnak el. Rajtuk múlik, hogy szeretett hazánk határát éberen őrizve biztosítsák a nyugodt, békés életünket és munkánkat. Erre parancsnokai felkészítik őket. Néhány percig elcsendesedik a sportcsarnok hatalmas terme. Elhangzanak a vezényszavak, a Himnusz, s Radies János ezredes, a Nógrád megyi Hadkiegészítő és Területvédelmi Parancsnokság vezetője köszönti az édesanyákat, az édesapákat, akik e sorsforduló alkalmából elkísérték fiaikat. Köszönti a feleségeket, menyasszonyokat, akik most egy időre magukra maradnak, távol kedveseiktől. Köszönti a rokonokat, ismerősöket. jó barátokat, az ünnepségen részt vevő valamennyi bevonuló fiatalt, közéletünk képviselőit. Hogyan is fogalmazott Marczinek István, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának titkára, aki a lakóterületek közössége nevében adta át a bevonuló fiatalokat jövendő parancsnokaiknak? — Nagy feladat, felelősség- teljes, egész embert kívánó, férfias tennivalók várnak a bevonuló fiatalokra. Egész társadalmunk és mi valamennyien, akik búcsúztatjuk őket, bízunk abban, hogy becsülettel állnak helyt és teljes odaadással teljesítik a reájuk váró feladatokat. Ezt erősítette meg Körösi -Józseí alezredes az átvevő egységek parancsnokai nevében, aki a többi között kijelentette: — Fel kell készülniük szellemileg és fizikailag arra, hogy egyszerű és bonyolult viszonyok között, hagyományos és tömegpusztító fegyverek alkalmazása esetén is képesek legyenek helytállni, feladataikat teljesíteni. Ünnepélyesség uralkodott a sportcsarnokban. Még egy parancs, az Intemacionálé hangjai, s a fiatalok elindultak egy új, felelősségteljes feladat végrehajtása felé, úgy, ahogy azt a szülők mondották: aztán ember legyél, fiam! Somogyvári László Több munka — több szakemberrel Ersekvadkerten A televízióból, a rádióból és a sajtóból már mindenki tudja, hogy január elseje óta megváltozott a közigazgatás „fölállása”. A járási hivatalok megszűnésével a helyi tanácsok szerepe megerősödött, önállóságuk növekedett, tennivalóik szaporodtak. Az Érsekvadkerti községi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkárával, Koltányi Károllyal az újdonságokról beszélgettem. — Sokat hallani mostanában arról, hogy a tanácsok ugyanazon feladatok ellátására különféle társulásokat hoznak létre. Miért? — Miként másutt, úgy Ér- sekvadkerten is az volt a cél, hogy a sokirányú államigazgatási munkát minél képzettebb szakemberek végezzék. Egyelőre még nincs mindenütt elegendő kellően képzett szakember, a hiányt a társulások hivatottak betölteni. A tanácsi teendők sokrétűsége megkívánja ma már a specializálódást, tehát azt, hogy egy-egy tanácsi dolgozó mélyüljön el részterülete elméletében és gyakorlatában. Lehetőleg egyetlen területtel foglalkozzék, de azzal igen magas szinten! Kistelepüléseken — és Nógrád aprófalvas szerkezetű — a szakember idejét nem tölti, nem töltheti ki a csekélyebb számú elintézendő. Ha viszont több település összefog, akkor megszaporodik a munka és azt egy speciálisan hozzáértő ember végzi el. — Érsekvadkert hány ilyen társulásban vesz részt? — Négyben vagyunk érdekeltek. A kereskedelem, az árellenőrzés és az első fokú építési hatósági feladatok ellátására együttműködési megállapodásunk van, a lakosság adóztatása tekintetében pedig igazgatási társulás jött létre. Az első két teendőben kilenc, az építési ügyekben négy, adóztatásban három tanács közigazgatási területére terjed ki közös működésünk. — Hogyan fest ez a gyakorlatban ? — A szakemberek nálunk vannak státusban. Meghatározott munkarend szerint járják a területet és ott, a helyszínen intézik az ügyeket. Ezzel megfelelünk annak a jogos kívánságnak, hogy az ügyeket ott intézzék, ahol keletkeznek. A társulások központja Érsekvadkert. — Nem sérti ez a többi község önállóságát? Hiszen az említett ügyintézők nem a helyi tanácsok alkalmazottai, tőlük tehát függetlenek. — Nem. Sőt! Több idő jut az egyéb helyi ügyek intézésére, elmélyültebben, alaposabban végezhetik. De ez csak az egyik dolog. Ami legalább ilyen fontos, hogy az „utazó” szakemberek konkrét munkáját mindenütt a helyi tanácsok vébétitkárai irányítják és ellenőrzik. Az utóbbi a felelős, ő számol be egyébként a végzett munkáról a saját testületének. — Apropos, utazás. Nem kis távolságot kell bejárnia az érsekvadkerti székhelyű ügyintézőknek. Mégis ez az olcsóbb ? — Mindenképpen megéri. Már csak azért is, mert jól felkészült dolgozók végzik a teendőket, azon felül helyben, tehát az állampolgároknak nem kell utazniuk. Ez nem csak az idővel, de a pénzzel is takarékoskodást jelent. — Növekedtek az érsekvadkerti tanács tennivalói. Specializálódnak az emberek. Elegendő-e a létszám? NÓGRÁD - 1984. — Igen. A társulások szaporították a munkát, de létszámunk is növekedett. Eddig tízen dolgoztunk az apparátusban, most tizenhatan vagyunk. Erről az újfajta együttműködésről még nincsenek tapasztalataink, hiszen csak rövid ideje munkálkodunk eszerint. Előnyeit már tudjuk. Bizonyosan lesznek nehézségeink, de azokat is közösen fogjuk megoldani. A végleges munkamódszert és -stílust majd a gyakorlat alakítja ki, ehhez némi idő szükséges. Remélem az senki előtt nem kétséges, hogy az állampolgárok érdekei a döntők próbálkozásainkban. Igyekszünk a legcélszerűbb, leghatásosabb megoldásokat megtalálni. * Mindössze három nap telt el a beszélgetés óta. Kiderült, hogy a szügyi tanács meggondolta magát, és nem vesz részt az adóztatási társulásban. Azaz részt vesz, c$ak nem Érsekvadkentte] kivin társulni, hanem minden bizonnyal Magyarnándorhoz kötik a „sorsukat”. Ésszerűbb, mert közelebb vannak egymáshoz. Nos, az új munkamódszernek még valóban nincsenek kialakult formái.« (hortobágyi) ár 29., szerda 5
