Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)

1984-02-29 / 50. szám

ÉPÍTŐANYAG-ELLÁTÁS m Csak némi Javulás várható Beszélgetés dr. Huszár Sándorral, a TÜZÉP Egyesülés vezérigazgatójával Az idei tervek szerint vál­tozatlanul sok családi ház épül majd az országban, szám szerint 45 ezer készül el ebben az esztendőben. Az épí­tőanyag iránti kereslet tehát semmiképpen sem mérséklő­dik 1984-ben. A várható for­galomról, s az ezzel kapcso­latos gondokról' dr. Huszár Sándorral, a nyolc vállalatot magában foglaló TÜZÉP Egye »ülés vezérigazgatójával be­szélgettünk. — Mire számíthatnak az építők 1984-ben? Milyen lesz az ellátás? — Ebben az évben a ter­vek szerint három százalék­kal nő az építőanyagok tava­lyi 22 milliárdos forgalma. Az elmúlt évben a terv csak egy százalék emelkedést írt elő, ám az évközi intézkedé­sek hatására 8 százalékkal bővült a forgalom. Ennek el­lenére a í aíazóan yagokat, fő­leg a téglát, valamint csere­pet és vasbeton gerendát sok­szor hiába kerestek az épí­tők a tieiepeinken. Idén is csak azt adhatjuk el, amit az ipar megtermel. — Ha az emMtett anyagok változatlanul a hiány cikklis­ta élén szerepelnek, sok csa­lád nem költözhet be az év végén se új otthnába... — A hiány mérséklésére különböző intézkedések szü­lettek. Az építőanyag-ipar 820 millió forintot kap az ener­giatakarékos építőanyagok és a hiánycikkek gyártásának a fejlesztésére. Jobb munka- szervezéssel, a már meglévő kapacitások fokozott kihasz­nálásával növelni lehet a termelést. A behozatalra vál- tozatianul szűk körben kap­tunk tehetőséget, összességé­ben azért elmondhatom, hogy az idei kínálat valamivel jobb lesz a tavalyinál. Számos ter­mékből elegendő készlet áll rendelkezésűnkre, tehát gya- koftatiiag az egész évben kaphatóak lesznek a TÜZÉP- és az áfész-itelepeken: ilyen a cement, a mész és mész- hidrát, az azbesztcement, vagy a pala, a csempe és a többféle padlóburkoló lap. Bár a vasbeton gerendából nem sikerült megfelelő meny- nyiséget beszereznünk, az úgynevezett panélfödémmel együttvéve kielégíti majd a készlet a vásárlók igényeit. Ajtókból és ablaikokiból is többet találnak majd a ve­vők a telepeinken. A bővülő, de a honi keresletet még így sem 'kielégítő termelést Ro­mániából, Csehszlovákiából, és Jugoszláviából importált nyílászárókkal pótoljuk. — Lesz-e étég tégla, hul­lámpala és cserép? Portékák és pénztárcák „Higgyék el nekem, sokkal jobban zavar­ja a dolgozó embert, az, ha van pénze, de nem tud érte mit vásárolni, mint ha a kevés pénzét kell jobban beosztania” — idéződik fel egy nem túl régi politikusi beszéd. Ez a gondolat — ha nem is ugyanebben a meg­fogalmazásban — minden árintézkedéskor előtérbe kerül. Így a legutóbbi fogyasztói ár­emelésekkor is viták középpontjában állt a té­ma, amelyet szakkifejezéssel belpiaci egyensúlynak, kereslet és kínálat összhang­jának nevezhetünk. Hazánkban hosszú évek, sőt évtizedek óta elmondhatjuk, hogy az összes belkereske­delmi árualap és a lakosság vásárlóereje egyensúlyban van. Ezt két szempontból is magyarázhatjuk, derűlátásunk mértéke alapján. Ha újjéhangulatban vagyunk, ezt mondjuk: több áru van az üzletekben, mint amennyit meg tudunk vásárolni. Ha a bo­rúlátás tagióz le bennünket, így fogalma­zunk: kevés a pénzünk, ezért sok portéka bent marad a boltok polcain. Mindkét állí­tás igaz, azonban korántsem mindegy, hogy az egyensúly milyen szinten valósul meg. Az országlakosoknak te emésztésén az a jó. ha a szint minél magasabb azaz sóik mindent; tudunk vásárolni, ugyanakkor az áruházak is tömve maradnak termékekkel, megőrizve a sokszínű választékot. Az igényes közgazdasági munka, amely a vásárlóerőt és a termékkínálatot mindig aiz optimális szinten tartja: a reál jövedelem­szabályozás. E feladat megoldása talán nem tűi népszerű, de rendkívül fontos hivatali tevékenység. Nem népszerű, mert óhatatla­nul, együtt jár bizonyos korlátozással. Rend­kívül lantos, mert nem távoli példák mutat­ták meg az utóbbi években, hogy a kiürült bojtok látványa éleggé lélekromboló. Az áremelés által érintett árucikkek ese­tében is erről van szó: a nagyobb kivitel el­lenére meg keH akadályoznunk, hogy egyes cikkek eltűnjenek az üzletek polcairól. Az áruellátás biztonságát azonban nemcsak ár­emeléssel lehet megteremteni. Sok egyéni in_ Lézkedessel — a termelési érdekeltség fokozá­sával, az áruezétosztás alapos megszervezé­sével, tartalékolással — is gondoskodni kell, arról, hogy minden árucikk folyamatosan kapható legyen. Tapasztalatból tudjuk, hogy a legtöbben azt tartják fontosnak: a szokásos fogyasztás­hoz kellő áru korlátozás nélkül kapható le­gyen, még ha valamivel több pénzt kell le­gombolni is érte. A valóságos ráfordítások­tól kisebbre vett ár — egyik — kedvezőtlen hatása ugyanis az, hogy az egészségesnél nagyobb kereslet mutatkozik a termék iránt, s ezt sem a termelés, sem az import nem tudja kielégíteni. Az aránytalanul ol­csó árut könnyen, megfontolás nélkül vásá­roljuk. A magasabb ár ellenben ésszerű mértékűire mérsékli a fogyasztást. Ha a vevő magasabb áron is igényt tart a termékre, hozzájuthat; esetleg azzal az áldozattal; hogy más igényéről lemond. A keresletet az ár eszközével más o-kból is mérsékelni keik Az éjszakai áram tarifáját például azért kellett emelni, mert elvesztek volna azok a gazdasági előnyök, amelyek ér­dekében az éjszakai fogyasztást eddig ösz­tönöztük. Ebben az időszakban ugyanis már olyan nagy mértékű az éjjeli áramfogyasztás, hogy be kellett léptetni a drágán, szénhidro­gén -tűzéléssel működő erőműveket is. Cél­szerű tehát az éjszakai fogyasztás növeke­dését fékezni. A vásárlóerő korlátozásakor különösen fontos, hogy a pénz egyre pontosabban azok borítékjába kerüljön, akik a társadalom szá­mára a legtöbb hasznot hozzák. Órájuk lehet ugyanis számítani leginkább abban, hogy produkciójukkal serkentik a gazdaságot, nö­velik a jó minőségű termelést. Azaz a piaci egyensúly megteremtéséhez az árubőség fe­lől hatnak. A kereslet-kínálat összhangjának megte­remtéséhez tehát saját munkahelyünkön nemcsak azzal járulhatunk hozzá, hogy haté­konyan, precízen dolgozunk. Hanem azzal is, hogy szorgalmazzuk a teljesítménnyel arányos bérezést, jutalmazást. Szigorodó gazdasági körülmények között különösen nagy felelőtlenség, ha a díjazás­ról nem a teljesítmény, hanem ködös, szub­jektív szempontok alapján dón lenek aiz irá­nyítók! De az is, ha e fölött a döntés fölött a beosztottak szemet hunynak, s hagyják, hogy a tevékeny dolgozóknak kedvét szegje az őket ért sérelem. Az efkedvetlenedés ugyanis továbbgyűrűzik, s ez tovább rontja gazdasági esélyeinket. Lényeges tehát, hogy azok erezzenek ma­guknál több vásárlóerőt, akik a megvásá­rolható javak közé is a legbővebben termel­tek. Az ő szorgalmuk így megerősödik a ködös szempontok szerint spekulálók pedig egyre inkább valós teljesítményre kénysze­rülnek. Vagyis mind több portéka kerül az üzletek polcaira, a pénztárcákba mind több forint vándorol. M. R. . Jánosoknál export Felnőtté vált a Páva Női Ru­hagyár hatvanas években lé­tesített jánosaknai gyára. Ez meg is látszik az exportján, termelésének ma már mint­egy felét szállítja külföldre. A tőkésmegrendelők közül legrégibb az NSZK. Jánosak- na és München, Nyugat-Ber- lin között hetente néha két- szer-háromszor is megfordul­nak a kamionok, hogy az el­szállított ruhákat, blúzokat másnap már meg is vásárol­hassák a német lányok, asz- szonvok. Nemrég Svájcból és az USA-ból érkezett megren­delés. Ez utóbbinak különö­sen örülnek, hiszen szokatlan nagy sorozatra, tízezer darab blúzra szól. Az új megrende­lésekkel a Nógrád megyei gyár idei tőkésexportja ti­zenöt százalékkal lesz több a tavalyinál és megközelíti a negyvenmillió forintot. Nyu­gati kivitelének fokozása mellett továbbra is dolgozik a gyár legrégibb kereskedel­mi partnerének, a Szovjet­uniónak, ahová az idén ösz- szesen tízmillió forint értékű női ruhát és blúzt szállít. NÓGRÁD — 1984. február 29., szerda — A tégiaediéítással ismét gond lesz. Az időjárás sze­szélyétől függően a tavalyi mennyiség 98—101 százalékát kapják a telepek. A téglát még sok helyen a hagyomá­nyos módon, a szabad ég alatt szárítják, ha hűvös ta­vasz és nyár köszönt ránk, akikor az elmúlt évit sem éri et a termelés és az eladás. A másik hiánycikk változat­lanul a hullámpala lesz, éven­te 12 miilllió négyzetmétert adunk e>l belőle, de még el­kelne legalább 1 millió. A cserépellátást talán az im­port javítja majd, évente 100 milliót forgalmaztunk de még így is hiányzik 30 millió da­rab. Talán az év közepén ja­vul majd az ellátás a tartó­san hiányzó termékekből. A tavalyi forgalomnövekedés­ben pecftg véleményünk sze­rint az áremelkedést megelő­ző elővásárlások is szerepet játszottak. S bármilyen fur­csa, januárban a forgalom el­maradt a tavalyi év hasonló időszakéban regisztrálthoz képest. Teháit valószínűleg az áremelkedés Is behatárolja majd a forgalom további nö­vekedését. A magam részéről csak azt ajánlhatom az épí­tőknek, hogy kössenek úgy­nevezett anyagbiztosítási szer­ződést a telepeinkkel, hiszen már a tervezés idején felmé­rik, miikor, mire lesz szükség. A folyamatos beszerzést je­lenleg csak az ilyen szerző­dést kötő építőiknek garantál­juk. A lehetőség régi, de ér­dekes módon a forgalmunk­nak mindössze 15 százalékéit bonyolítjuk ilyen módom. — A TÜZÉP-telepeken jár­va számtalan esetben magam is láttam, hogy az értékes anyagokat a szabad ég alatt tárolják. Megázik a cement, elvetemedik az ajtó és az ab­lak, az eladók és vevők nem kis kárára. Ezen miként pró­bálnak segíteni? — Mint minden. ez is ..csak'’ pénz kérdése. A 301 TÜZÉP-telep felújításának költségeit több száz millió fo­rintban lehetne mérni. Ekko­ra beruházásra nincs pénze a vállalatainknak, és állami tá­mogatásra sem számíthatunk. Tehát más módon próbálunk ezen a gondon segíteni. Egy­részt szeretnénk úgynevezett bázistelepeket létrehozni. A modern szállítógépekkel fel­szerelt, nagyiméretű raktárak­hoz önálló iparváigányok ve­zetnének, könnyebb lenne az áru szállítása és kirakodása, a vevők pedig közvetlen a raktárból vihetnék el a meg­vásárolt építőanyagokat. A bázistelepekhez pedig Fészek áruházak kapcsolódnának. Ennek a koncepciónak a je­gyében hoztuk létre a mór működő öt Fészek áruházát, ahol az építéshez szükséges minden, anyagot. altkaitrészrt és építési tanácsadást egy he­lyen találnák a vevők. Idén további hármat nyitunk meg Zalaegerszegen, Kecskeméten és Érden... — Gyakran tapasztalni, hogy az építőanyagok a szál­lítás során is megsérülnek... — Igaz, de ez már az ipar­ra tartozik. Ha raklapokra te­szik a törékeny anyagokat, akkor a szállítás és tárolás során sokkal kevesebb rongá­lódik meg. A zsugorfóliái;, Légmentes és vízhatlan cso­magolás pedig megóvja az építőanyagokat a,z időjárás viszontagságaitól. Mi sokszor kértük már a gyárakat, hogy raklapon és fóliába csoma­golva szállítsák az árut. Re­méljük, a jövőben több épí­tőanyag érkezik tőlük ily mó­don, mert érdekük lesz, hogy így történjék. Lakatos Mária Tégiagondok (Fülöp György ka­rikatúrája) Háztáji a Karancsban A háztáji gazdálkodás el­múlt évi szerepét és, súlyát egyértelműen jelzi a karancs- lapujtői Karancs Termelő- szövetkezetben, hogy a mező- gazdasági főágazat árbevéte­lének 25 százaléka innen származott. A háztáji terme­lők a vágóállatokat, állati eredetű termékeket és egyéb mezőgazdasági termékeket ér­tékesítettek a közös gazda­ság által. A fejlődést jól ér­zékelteti, hogy míg 1980-ban 4,3 millió forint árbevétel származott a háztájiból, ad­dig tavaly már közel négy­szeresére növekedett. Az árutermelés szervezésé­re két csoport alakult: a bo- gyósgyümölcs-termesztő és a nyiiltenyésztő. A közös gaz­daság mindkettőt hatékonyan támogatja. Igény szerint ad szerves és műtrágyát, nö­vényvédő szert, csomagoló­eszközt, szervezi a termelés szerződéses értékesítését és a termékek elszállítását. Vala­mennyi állattenyésztéssel fog­lalkozó kisárutermelőnek té­rítés ellenében takarmányt és legelőterületet juttatnak. Az abrak- és tápellátás za­vartalansága érdekében köz­ségenként takarmánytároló és -kiadóhelyeket létesítettek. A szövetkezethez tartozó közsé­gekben lévő 120—130 szarvas- marha számára nem csak le­gelőt adnak,' de pásztort is biztosítanak. Az állomány ja­vítására a múlt évben tíz te­jelő tehenet helyeztek ki szer­ződéses úton. Tavaly kiter­jesztették a szerződéses ál­lattartást a marhahizlalásra is. A közös gazdaság által vásárolt állatokat a vállalko­zó meghizlalta és azokat a nagyüzem közreműködésével értékesítette. Az idén már négy-öt száz szarvasmarba hí­zóba állítására számítanak’ részben a közös hizlalás meg­szervezésével, részben pedig a jól bevált kihelyezéssel. Kiállítás a láthatáron Takarékos anyagfelhasználás A kiállításon jelen lesz a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek is. Elsősorban nagy pon­tosságú, képlékenyen alakított munkadarabokat tárnak a lá­togatók elé, valamint hide­gen húzott betonacél huzal­jukat mutatják be. Anyagta­karékosság révén általuk évi 50 millió forint kímélhető meg. A betonacél huzal ked­vező jellegzetes tulajdonságait felhasználva pedig a hazai építőiparban 15 százalékos anyagmegtakarítás mutatható ki. Az évi 15 ezer tonna felhasználást figyelembe véve 2250 tonna takarítható meg, melynek értéke több mint 30 millió forint. A fenti ered­mények igazolják, hogy a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben eredményesen zajlik az anyagtakarékossági kor­mányprogram végrehajtása. ) A takarékos anyagfelhasz­nálás egyre inkább előtérbe kerül a nógrádi termelő­gazdálkodó egységekben, hi­szen ki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli. Zseb- remenő dolgokról van szó, mert világos, hogy az anyag­takarékos eljárások alkalma­zása, a hulladékok újbóli hasznosítása javítja a gazda­ságosságot. Az eddigi anyag­takarékossági eredmények népszerűsítésére vállalkozik a közeljövőben az Ipari Mi­nisztérium és a Magyar Ke­reskedelmi Kamara. Március 13—16. között ugyanis kiállí­tást rendeznek Budapesten „Gazdaságos anyagfelhaszná­lás az iparban” címmel, ösz- szesen két szinten 400 négy­zetméter alapterületen kíván­ják az eddigi eredményeket bemutatni. Újra termelő olajkutak bői kiderült: van meg üzem­anyag a földfelszín alatt.' Alig mélyebben, mint ahogy korábban a termelést abba­hagyták, új olajtartalmú ré­tegeket tártak fel. Az ötéves terv során az AZNEFT egye­sülés mintegy négyszáz régi kutat helyez újra üzembe. Ez lehetővé teszi, hogy több mint százezer tonna nyers­anyagot termeljenek ki. ötven esztendővel ezelőtt a bakiul Olajkutak egy részét, amelyeket az évszázad kezde­tekor fúrtak, leállították, a felszerelésüket elvitték és a lelőhelyeket kimerültnek nyil­vánították. Az idén a geológusok a helyszíni kutatásaik során az új kutatási technika segítsé­gével új grafikont állítottak össze a talajrétegekről, s eb­szécsényi biogázüzemmei évente 320 tonna tüzelőolajai takarítanak meg. A pásztói Mátraaljai Állam: Gazdaság­ban olajtüzelésről gázra tér­tek át, ezzel évi hétszáz ton­na tüzelőolajat váltottak ki. Bemutatók, ismertetők útján is terjednek a hasznos, ener­giatakarékos technológiák ilyenre került sor például a GITR termelési rendszerrel való együttműködés alapján, A jó módszerek népszerű­sítésével nagy szolgálatot tesz a fejlődésnek az MTESZ szakbizottsága. Szerepe van abban, hogy a műtrágya­felhasználásnál általánossá vált a számítógépes szakta­nácsadás, hogy folyékony műtrágyát ma már kétezer hektáron használnak, s a me­gye valamennyi talaját lega­lább egyszer már megvizsgál­ták. Mind nagyobb az újító­kedv is, arty korábban nem volt jellemző a mezőgazdasá­gi üzemekre. Az újítások mérhető gazdasági haszna több millió forint. Referenciaként hozzák lét­re Bátonyterenyén a közepes nagyságú üzemek szerviz- és gépüzemeltetési rendszerének modelljét — a tervezőmun­ka megkezdődött. A kállói és varsányi tsz-ben új gépmű­helyeket építettek. Immár másodízben vesznek részt a műszaki szakemberek kétna­pos tavábbképzésén, ahol a legújabb ismeretekkel gyara­podnak. A mezőgazdaság termelési kiadásainak minden tizenket­tedik forintja ma már az energiaköltség — szemben a korábbi minden huszonkette­dik forinttal. A szakbizott­ság munkájának is köszön­hető, hogy ami néhány évvel ezelőtt még utópiának tűnt, ma valóság: minden második üzemben függetlenített ener­getikus dolgozik, a többiben pedig kapcsolt munkakörben látják el a feladatot. A mezőgazdasági energia- gazdálkodás sajátos módja az energiák helyettesítése. A Katalizátor szerepét tölti be a megye élelmiszer-gaz­daságának fejlődésében, kor­szerűsödésében az MTESZ megyei szervezete mellett mű­ködő élelmiszer-gazdaság ipa­ri hátterének fejlesztése mun­kabizottság. A bizottsági ta­gok több év óta figyelemmel kísérik, számon tartják és se­gítik az élelmiszer-gazdaság ipari háttere egyes elemei­nek továbbfejlesztését. Jó tíz éve annak, hogy a mezőgazdaság ráfordításai közül előtérbe került az anyag, mely a termelési költ­ségek kétharmadát testesíti meg. Ezen belül is .meghatá­rozó az ipari eredetű anyag, mely az összes anyagfelhasz­nálás ugyancsak kétharmadát képviseli. A ráfordítások nyomon kö­vetésében az egyik fontos feladata a szakbizottságok­nak a beruházások feltérké­pezése. Miután erő- és mun­kagépekre kevés pénz jut manapság, a figyelem a mű­szaki fejlesztés egyéb módo­zatai felé irányul. Serkentő szakbizottság llleimBszer‘’g<82Ecficissig| ős iß»csri háttér

Next

/
Thumbnails
Contents