Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)
1984-02-29 / 50. szám
ÉPÍTŐANYAG-ELLÁTÁS m Csak némi Javulás várható Beszélgetés dr. Huszár Sándorral, a TÜZÉP Egyesülés vezérigazgatójával Az idei tervek szerint változatlanul sok családi ház épül majd az országban, szám szerint 45 ezer készül el ebben az esztendőben. Az építőanyag iránti kereslet tehát semmiképpen sem mérséklődik 1984-ben. A várható forgalomról, s az ezzel kapcsolatos gondokról' dr. Huszár Sándorral, a nyolc vállalatot magában foglaló TÜZÉP Egye »ülés vezérigazgatójával beszélgettünk. — Mire számíthatnak az építők 1984-ben? Milyen lesz az ellátás? — Ebben az évben a tervek szerint három százalékkal nő az építőanyagok tavalyi 22 milliárdos forgalma. Az elmúlt évben a terv csak egy százalék emelkedést írt elő, ám az évközi intézkedések hatására 8 százalékkal bővült a forgalom. Ennek ellenére a í aíazóan yagokat, főleg a téglát, valamint cserepet és vasbeton gerendát sokszor hiába kerestek az építők a tieiepeinken. Idén is csak azt adhatjuk el, amit az ipar megtermel. — Ha az emMtett anyagok változatlanul a hiány cikklista élén szerepelnek, sok család nem költözhet be az év végén se új otthnába... — A hiány mérséklésére különböző intézkedések születtek. Az építőanyag-ipar 820 millió forintot kap az energiatakarékos építőanyagok és a hiánycikkek gyártásának a fejlesztésére. Jobb munka- szervezéssel, a már meglévő kapacitások fokozott kihasználásával növelni lehet a termelést. A behozatalra vál- tozatianul szűk körben kaptunk tehetőséget, összességében azért elmondhatom, hogy az idei kínálat valamivel jobb lesz a tavalyinál. Számos termékből elegendő készlet áll rendelkezésűnkre, tehát gya- koftatiiag az egész évben kaphatóak lesznek a TÜZÉP- és az áfész-itelepeken: ilyen a cement, a mész és mész- hidrát, az azbesztcement, vagy a pala, a csempe és a többféle padlóburkoló lap. Bár a vasbeton gerendából nem sikerült megfelelő meny- nyiséget beszereznünk, az úgynevezett panélfödémmel együttvéve kielégíti majd a készlet a vásárlók igényeit. Ajtókból és ablaikokiból is többet találnak majd a vevők a telepeinken. A bővülő, de a honi keresletet még így sem 'kielégítő termelést Romániából, Csehszlovákiából, és Jugoszláviából importált nyílászárókkal pótoljuk. — Lesz-e étég tégla, hullámpala és cserép? Portékák és pénztárcák „Higgyék el nekem, sokkal jobban zavarja a dolgozó embert, az, ha van pénze, de nem tud érte mit vásárolni, mint ha a kevés pénzét kell jobban beosztania” — idéződik fel egy nem túl régi politikusi beszéd. Ez a gondolat — ha nem is ugyanebben a megfogalmazásban — minden árintézkedéskor előtérbe kerül. Így a legutóbbi fogyasztói áremelésekkor is viták középpontjában állt a téma, amelyet szakkifejezéssel belpiaci egyensúlynak, kereslet és kínálat összhangjának nevezhetünk. Hazánkban hosszú évek, sőt évtizedek óta elmondhatjuk, hogy az összes belkereskedelmi árualap és a lakosság vásárlóereje egyensúlyban van. Ezt két szempontból is magyarázhatjuk, derűlátásunk mértéke alapján. Ha újjéhangulatban vagyunk, ezt mondjuk: több áru van az üzletekben, mint amennyit meg tudunk vásárolni. Ha a borúlátás tagióz le bennünket, így fogalmazunk: kevés a pénzünk, ezért sok portéka bent marad a boltok polcain. Mindkét állítás igaz, azonban korántsem mindegy, hogy az egyensúly milyen szinten valósul meg. Az országlakosoknak te emésztésén az a jó. ha a szint minél magasabb azaz sóik mindent; tudunk vásárolni, ugyanakkor az áruházak is tömve maradnak termékekkel, megőrizve a sokszínű választékot. Az igényes közgazdasági munka, amely a vásárlóerőt és a termékkínálatot mindig aiz optimális szinten tartja: a reál jövedelemszabályozás. E feladat megoldása talán nem tűi népszerű, de rendkívül fontos hivatali tevékenység. Nem népszerű, mert óhatatlanul, együtt jár bizonyos korlátozással. Rendkívül lantos, mert nem távoli példák mutatták meg az utóbbi években, hogy a kiürült bojtok látványa éleggé lélekromboló. Az áremelés által érintett árucikkek esetében is erről van szó: a nagyobb kivitel ellenére meg keH akadályoznunk, hogy egyes cikkek eltűnjenek az üzletek polcairól. Az áruellátás biztonságát azonban nemcsak áremeléssel lehet megteremteni. Sok egyéni in_ Lézkedessel — a termelési érdekeltség fokozásával, az áruezétosztás alapos megszervezésével, tartalékolással — is gondoskodni kell, arról, hogy minden árucikk folyamatosan kapható legyen. Tapasztalatból tudjuk, hogy a legtöbben azt tartják fontosnak: a szokásos fogyasztáshoz kellő áru korlátozás nélkül kapható legyen, még ha valamivel több pénzt kell legombolni is érte. A valóságos ráfordításoktól kisebbre vett ár — egyik — kedvezőtlen hatása ugyanis az, hogy az egészségesnél nagyobb kereslet mutatkozik a termék iránt, s ezt sem a termelés, sem az import nem tudja kielégíteni. Az aránytalanul olcsó árut könnyen, megfontolás nélkül vásároljuk. A magasabb ár ellenben ésszerű mértékűire mérsékli a fogyasztást. Ha a vevő magasabb áron is igényt tart a termékre, hozzájuthat; esetleg azzal az áldozattal; hogy más igényéről lemond. A keresletet az ár eszközével más o-kból is mérsékelni keik Az éjszakai áram tarifáját például azért kellett emelni, mert elvesztek volna azok a gazdasági előnyök, amelyek érdekében az éjszakai fogyasztást eddig ösztönöztük. Ebben az időszakban ugyanis már olyan nagy mértékű az éjjeli áramfogyasztás, hogy be kellett léptetni a drágán, szénhidrogén -tűzéléssel működő erőműveket is. Célszerű tehát az éjszakai fogyasztás növekedését fékezni. A vásárlóerő korlátozásakor különösen fontos, hogy a pénz egyre pontosabban azok borítékjába kerüljön, akik a társadalom számára a legtöbb hasznot hozzák. Órájuk lehet ugyanis számítani leginkább abban, hogy produkciójukkal serkentik a gazdaságot, növelik a jó minőségű termelést. Azaz a piaci egyensúly megteremtéséhez az árubőség felől hatnak. A kereslet-kínálat összhangjának megteremtéséhez tehát saját munkahelyünkön nemcsak azzal járulhatunk hozzá, hogy hatékonyan, precízen dolgozunk. Hanem azzal is, hogy szorgalmazzuk a teljesítménnyel arányos bérezést, jutalmazást. Szigorodó gazdasági körülmények között különösen nagy felelőtlenség, ha a díjazásról nem a teljesítmény, hanem ködös, szubjektív szempontok alapján dón lenek aiz irányítók! De az is, ha e fölött a döntés fölött a beosztottak szemet hunynak, s hagyják, hogy a tevékeny dolgozóknak kedvét szegje az őket ért sérelem. Az efkedvetlenedés ugyanis továbbgyűrűzik, s ez tovább rontja gazdasági esélyeinket. Lényeges tehát, hogy azok erezzenek maguknál több vásárlóerőt, akik a megvásárolható javak közé is a legbővebben termeltek. Az ő szorgalmuk így megerősödik a ködös szempontok szerint spekulálók pedig egyre inkább valós teljesítményre kényszerülnek. Vagyis mind több portéka kerül az üzletek polcaira, a pénztárcákba mind több forint vándorol. M. R. . Jánosoknál export Felnőtté vált a Páva Női Ruhagyár hatvanas években létesített jánosaknai gyára. Ez meg is látszik az exportján, termelésének ma már mintegy felét szállítja külföldre. A tőkésmegrendelők közül legrégibb az NSZK. Jánosak- na és München, Nyugat-Ber- lin között hetente néha két- szer-háromszor is megfordulnak a kamionok, hogy az elszállított ruhákat, blúzokat másnap már meg is vásárolhassák a német lányok, asz- szonvok. Nemrég Svájcból és az USA-ból érkezett megrendelés. Ez utóbbinak különösen örülnek, hiszen szokatlan nagy sorozatra, tízezer darab blúzra szól. Az új megrendelésekkel a Nógrád megyei gyár idei tőkésexportja tizenöt százalékkal lesz több a tavalyinál és megközelíti a negyvenmillió forintot. Nyugati kivitelének fokozása mellett továbbra is dolgozik a gyár legrégibb kereskedelmi partnerének, a Szovjetuniónak, ahová az idén ösz- szesen tízmillió forint értékű női ruhát és blúzt szállít. NÓGRÁD — 1984. február 29., szerda — A tégiaediéítással ismét gond lesz. Az időjárás szeszélyétől függően a tavalyi mennyiség 98—101 százalékát kapják a telepek. A téglát még sok helyen a hagyományos módon, a szabad ég alatt szárítják, ha hűvös tavasz és nyár köszönt ránk, akikor az elmúlt évit sem éri et a termelés és az eladás. A másik hiánycikk változatlanul a hullámpala lesz, évente 12 miilllió négyzetmétert adunk e>l belőle, de még elkelne legalább 1 millió. A cserépellátást talán az import javítja majd, évente 100 milliót forgalmaztunk de még így is hiányzik 30 millió darab. Talán az év közepén javul majd az ellátás a tartósan hiányzó termékekből. A tavalyi forgalomnövekedésben pecftg véleményünk szerint az áremelkedést megelőző elővásárlások is szerepet játszottak. S bármilyen furcsa, januárban a forgalom elmaradt a tavalyi év hasonló időszakéban regisztrálthoz képest. Teháit valószínűleg az áremelkedés Is behatárolja majd a forgalom további növekedését. A magam részéről csak azt ajánlhatom az építőknek, hogy kössenek úgynevezett anyagbiztosítási szerződést a telepeinkkel, hiszen már a tervezés idején felmérik, miikor, mire lesz szükség. A folyamatos beszerzést jelenleg csak az ilyen szerződést kötő építőiknek garantáljuk. A lehetőség régi, de érdekes módon a forgalmunknak mindössze 15 százalékéit bonyolítjuk ilyen módom. — A TÜZÉP-telepeken járva számtalan esetben magam is láttam, hogy az értékes anyagokat a szabad ég alatt tárolják. Megázik a cement, elvetemedik az ajtó és az ablak, az eladók és vevők nem kis kárára. Ezen miként próbálnak segíteni? — Mint minden. ez is ..csak'’ pénz kérdése. A 301 TÜZÉP-telep felújításának költségeit több száz millió forintban lehetne mérni. Ekkora beruházásra nincs pénze a vállalatainknak, és állami támogatásra sem számíthatunk. Tehát más módon próbálunk ezen a gondon segíteni. Egyrészt szeretnénk úgynevezett bázistelepeket létrehozni. A modern szállítógépekkel felszerelt, nagyiméretű raktárakhoz önálló iparváigányok vezetnének, könnyebb lenne az áru szállítása és kirakodása, a vevők pedig közvetlen a raktárból vihetnék el a megvásárolt építőanyagokat. A bázistelepekhez pedig Fészek áruházak kapcsolódnának. Ennek a koncepciónak a jegyében hoztuk létre a mór működő öt Fészek áruházát, ahol az építéshez szükséges minden, anyagot. altkaitrészrt és építési tanácsadást egy helyen találnák a vevők. Idén további hármat nyitunk meg Zalaegerszegen, Kecskeméten és Érden... — Gyakran tapasztalni, hogy az építőanyagok a szállítás során is megsérülnek... — Igaz, de ez már az iparra tartozik. Ha raklapokra teszik a törékeny anyagokat, akkor a szállítás és tárolás során sokkal kevesebb rongálódik meg. A zsugorfóliái;, Légmentes és vízhatlan csomagolás pedig megóvja az építőanyagokat a,z időjárás viszontagságaitól. Mi sokszor kértük már a gyárakat, hogy raklapon és fóliába csomagolva szállítsák az árut. Reméljük, a jövőben több építőanyag érkezik tőlük ily módon, mert érdekük lesz, hogy így történjék. Lakatos Mária Tégiagondok (Fülöp György karikatúrája) Háztáji a Karancsban A háztáji gazdálkodás elmúlt évi szerepét és, súlyát egyértelműen jelzi a karancs- lapujtői Karancs Termelő- szövetkezetben, hogy a mező- gazdasági főágazat árbevételének 25 százaléka innen származott. A háztáji termelők a vágóállatokat, állati eredetű termékeket és egyéb mezőgazdasági termékeket értékesítettek a közös gazdaság által. A fejlődést jól érzékelteti, hogy míg 1980-ban 4,3 millió forint árbevétel származott a háztájiból, addig tavaly már közel négyszeresére növekedett. Az árutermelés szervezésére két csoport alakult: a bo- gyósgyümölcs-termesztő és a nyiiltenyésztő. A közös gazdaság mindkettőt hatékonyan támogatja. Igény szerint ad szerves és műtrágyát, növényvédő szert, csomagolóeszközt, szervezi a termelés szerződéses értékesítését és a termékek elszállítását. Valamennyi állattenyésztéssel foglalkozó kisárutermelőnek térítés ellenében takarmányt és legelőterületet juttatnak. Az abrak- és tápellátás zavartalansága érdekében községenként takarmánytároló és -kiadóhelyeket létesítettek. A szövetkezethez tartozó községekben lévő 120—130 szarvas- marha számára nem csak legelőt adnak,' de pásztort is biztosítanak. Az állomány javítására a múlt évben tíz tejelő tehenet helyeztek ki szerződéses úton. Tavaly kiterjesztették a szerződéses állattartást a marhahizlalásra is. A közös gazdaság által vásárolt állatokat a vállalkozó meghizlalta és azokat a nagyüzem közreműködésével értékesítette. Az idén már négy-öt száz szarvasmarba hízóba állítására számítanak’ részben a közös hizlalás megszervezésével, részben pedig a jól bevált kihelyezéssel. Kiállítás a láthatáron Takarékos anyagfelhasználás A kiállításon jelen lesz a Salgótarjáni Kohászati Üzemek is. Elsősorban nagy pontosságú, képlékenyen alakított munkadarabokat tárnak a látogatók elé, valamint hidegen húzott betonacél huzaljukat mutatják be. Anyagtakarékosság révén általuk évi 50 millió forint kímélhető meg. A betonacél huzal kedvező jellegzetes tulajdonságait felhasználva pedig a hazai építőiparban 15 százalékos anyagmegtakarítás mutatható ki. Az évi 15 ezer tonna felhasználást figyelembe véve 2250 tonna takarítható meg, melynek értéke több mint 30 millió forint. A fenti eredmények igazolják, hogy a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben eredményesen zajlik az anyagtakarékossági kormányprogram végrehajtása. ) A takarékos anyagfelhasználás egyre inkább előtérbe kerül a nógrádi termelőgazdálkodó egységekben, hiszen ki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli. Zseb- remenő dolgokról van szó, mert világos, hogy az anyagtakarékos eljárások alkalmazása, a hulladékok újbóli hasznosítása javítja a gazdaságosságot. Az eddigi anyagtakarékossági eredmények népszerűsítésére vállalkozik a közeljövőben az Ipari Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi Kamara. Március 13—16. között ugyanis kiállítást rendeznek Budapesten „Gazdaságos anyagfelhasználás az iparban” címmel, ösz- szesen két szinten 400 négyzetméter alapterületen kívánják az eddigi eredményeket bemutatni. Újra termelő olajkutak bői kiderült: van meg üzemanyag a földfelszín alatt.' Alig mélyebben, mint ahogy korábban a termelést abbahagyták, új olajtartalmú rétegeket tártak fel. Az ötéves terv során az AZNEFT egyesülés mintegy négyszáz régi kutat helyez újra üzembe. Ez lehetővé teszi, hogy több mint százezer tonna nyersanyagot termeljenek ki. ötven esztendővel ezelőtt a bakiul Olajkutak egy részét, amelyeket az évszázad kezdetekor fúrtak, leállították, a felszerelésüket elvitték és a lelőhelyeket kimerültnek nyilvánították. Az idén a geológusok a helyszíni kutatásaik során az új kutatási technika segítségével új grafikont állítottak össze a talajrétegekről, s ebszécsényi biogázüzemmei évente 320 tonna tüzelőolajai takarítanak meg. A pásztói Mátraaljai Állam: Gazdaságban olajtüzelésről gázra tértek át, ezzel évi hétszáz tonna tüzelőolajat váltottak ki. Bemutatók, ismertetők útján is terjednek a hasznos, energiatakarékos technológiák ilyenre került sor például a GITR termelési rendszerrel való együttműködés alapján, A jó módszerek népszerűsítésével nagy szolgálatot tesz a fejlődésnek az MTESZ szakbizottsága. Szerepe van abban, hogy a műtrágyafelhasználásnál általánossá vált a számítógépes szaktanácsadás, hogy folyékony műtrágyát ma már kétezer hektáron használnak, s a megye valamennyi talaját legalább egyszer már megvizsgálták. Mind nagyobb az újítókedv is, arty korábban nem volt jellemző a mezőgazdasági üzemekre. Az újítások mérhető gazdasági haszna több millió forint. Referenciaként hozzák létre Bátonyterenyén a közepes nagyságú üzemek szerviz- és gépüzemeltetési rendszerének modelljét — a tervezőmunka megkezdődött. A kállói és varsányi tsz-ben új gépműhelyeket építettek. Immár másodízben vesznek részt a műszaki szakemberek kétnapos tavábbképzésén, ahol a legújabb ismeretekkel gyarapodnak. A mezőgazdaság termelési kiadásainak minden tizenkettedik forintja ma már az energiaköltség — szemben a korábbi minden huszonkettedik forinttal. A szakbizottság munkájának is köszönhető, hogy ami néhány évvel ezelőtt még utópiának tűnt, ma valóság: minden második üzemben függetlenített energetikus dolgozik, a többiben pedig kapcsolt munkakörben látják el a feladatot. A mezőgazdasági energia- gazdálkodás sajátos módja az energiák helyettesítése. A Katalizátor szerepét tölti be a megye élelmiszer-gazdaságának fejlődésében, korszerűsödésében az MTESZ megyei szervezete mellett működő élelmiszer-gazdaság ipari hátterének fejlesztése munkabizottság. A bizottsági tagok több év óta figyelemmel kísérik, számon tartják és segítik az élelmiszer-gazdaság ipari háttere egyes elemeinek továbbfejlesztését. Jó tíz éve annak, hogy a mezőgazdaság ráfordításai közül előtérbe került az anyag, mely a termelési költségek kétharmadát testesíti meg. Ezen belül is .meghatározó az ipari eredetű anyag, mely az összes anyagfelhasználás ugyancsak kétharmadát képviseli. A ráfordítások nyomon követésében az egyik fontos feladata a szakbizottságoknak a beruházások feltérképezése. Miután erő- és munkagépekre kevés pénz jut manapság, a figyelem a műszaki fejlesztés egyéb módozatai felé irányul. Serkentő szakbizottság llleimBszer‘’g<82Ecficissig| ős iß»csri háttér
