Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)

1984-02-26 / 48. szám

Szobrok Nógrádban A település képéhez, ér­tékeihez hozzátartoznak szobrai is. Az ember meg­barátkozik velük, fontossá válnak, gondoljunk csak a salgótarjáni Tanácsköztár­saság tér Radnóti-szobrára: bántóan hiányozna, ha nem lenne. Salgótarján és a me­gye idén újabb köztéri mű­alkotásokkal gazdagodik. Remélhetően ezek is hama­rosan úgy hozzátartoznak majd a képhez, mint ame­lyek ma már közeli ismerő­sök. Áprilisban. Nógrádi Sán. dór születésének 90. évfor­dulója alkalmából leplezik le Salgótarjánban, a Nógrá­di Sándor Múzeum és a November 7 Filmszínház mellett Nógrádi Sándor szobrát. Az egész alakos portré Janzer Frigyes alko­tása. Kiss István salgótarjáni kiállítása kapcsán már sok szó esett a művésznek ar­ról az alkotásáról, amelyet ugyancsak tavasszal adnak át a városnak. A Tanács- köztársaság-emlékfa mel­lett szoborparkot készít a Kossuth-díjas művész,' tár­sadalmi munkában. A költészet napjához kap­csolódva szoboravató ün­nepségre is sor kerül a me­gyeszékhelyi szakmunkás­képző intézet épülete előtt. A külföldön élő Beck And­rás művét ajándékba kapta Salgótarján. Az egész ala­kos portré József Attilát áb­rázolja. Ugyancsak ajándék Vas Viktor műkcportréja. Bolyai János szobrát a Bo­lyai Gimnázium előtt helye­zik el. A közeli jövő tervei kö­zött szerepel Kö Pál Szondi- emlékművének felállítása Drégelypalánkon. Ugyan­csak a tervek között szere­pel. hogy a pásztói főtér szobrot kap. Ifj. Szabó Ist­ván vízzel, kombinált plasz­tikája kerül várhatóan az új városba. A pártbizottság épületében Vasas Károly Lovász Józsefről formázott portrészobrát tervezik az idén felállítani. A balassa­gyarmati II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola belső teré­ben Szederkényi Attila bronzszobrát leplezik le. Háttérben a politika Új filmek a mozikban Gyakran hallani egyesektől, hogy nem szeretik a filmben a politikát. De létezik-e tel­jesen politikamentes film? Hisz a bevallottan politikus alkotások mellett a társadal­mi háttér valós vagy hazug bemutatásával, a hangsúlyok megválasztásával. bizonyos eszmék kifejezésével, magá­val az elbeszélt történettel, a ..politikamentes” filmek is politizálnak, kifejezik alko­tóik gondolkodását, állás­foglalását. A februári moziműsoron szereplő alkotások között ta­lálunk ilyeneket is. de be­vallottan politikai töltetű fil­meket is. Juan Antonio Bardem. az isten hozta. Mr. Marshall, az Egv kerékpáros halála, a Bosz- szú világhírű spanyol ren­dezője kétrészes bolgár fil­met készített — szovjet és NDK közreműködéssel — Fi­gyelmeztetés címmel. Hőse Georgi Dimitrov, a cselek­mény középpontjában a híres lipcsei per áll, amelyben a kommunista Dimitrov a vád­lottak padjáról a vádakat visszafordítva leleplezte a ná­ci összeesküvést. Miért for­dult a neves rendező ehhez az öjven évvel ezelőtti ese­ményhez? ..A filmkészítést egyfajta informálásnak, á va­lóság egyik bizonyítékának, ideológiai fegyvernek tartom, amellyel segíteni tudjuk az embereket, hogy helyes állás­pontot alakítsanak ki az ese­ményekről — mordia a ren­dező. — Ez érvényes a Fi­gyelmeztetésre is. A cím ele­get mond. Figyelmeztetés a reakcióra, a fasizmusra és a terrorizmusra. Nem tarthat­Anny Duperey. az Ezermillió dollár egyik főszereplője juk távol magunkat a világ­eseményektől. . . ” A Spagetti-ház olasz bűn- ügyi vígjáték, amely egy, 1975- ben Londonban történt ese­ményen alapul: három fegy­veres betört egy olasz étte­rembe és túszul ejtette a pin­cérek egy csoportját. A két csoport megbarátkozik egy­mással, az igazi „megszállást” a rendőrök, a tömegtájékoz­tatás eszközei és a kormány hajtja végre. Az akció ku­darcot vall, a főnököt 21 év­re ítélik, de egy új barátra tett szert az egyik pincér sze­mélyében, akit Nino Manfredi alakít. Herman Kant Futásod vé­get ér című regénye magya­rul is megjelent. Ezzel a cím­mel mutatják be a mozik a belőle készült NDK filmvál­tozatot, amelyet Frank Beyer rendezett. Egy 19 éves Wehr- macht-katonáról. . Mark Nie- buhrról szól, akit 1945 októ­berében kiemelnek a hadifog­lyok közül, mert egy lány meggyilkolásával gyanúsítják. Egy, a fiúnál alig idősebb len. gyei tiszt vizsgálja az ügyet. A cselekmény két síkja: a nyomozó lelkiismeretes mun­kával tisztázza a vádlott ár­tatlanságát. Niebuhr pedig sa­ját honfitársaival egy cellá­ban, általuk döbben rá a fa­sizmus, a fasiszták rémtettei­re. Henri Verneuil Ezermillió dollár című francia krimijé­nek hőse egy újságíró, aki korrupciót leplez le, de, ahogy a szálakat követi, a II. világ­háború eseményeihez jut visz- sza. A mai bűnügy és a négy évtizeddel ezelőtti politikai események egymáshoz kap­csolódnak. És végül: mennyire politi­kai film a svéd Tuija-Maija Niskanen Búcsúja? Annyira hogy hősnőjének, VaJerie-nek egészen más elképzelései van­nak az életről, mint közép- osztálybeli világának. Valerie a felvilágosodásért és a füg­getlenné válásért küzd —, ahogy ezt a rendezőnő egy nyilatkozatában hangsúlyoz­ta. Krimi, icalandfilm, vígjáték, történelmi film, dráma a mű­faji meghatározása a felso­rolt alkotásoknak. A legkülön­bözőbb témájú, nemzetiségű, helyszínű és korban játszódó történetek, amelyek így vagy úgy, de politizálnak. (erdős) Mérhető közönségsikert aratott Salgótarjánban a Szín­iéin5 boldog szeretőt című színjáték. A házasságon kí­vüli szerelmi kapcsolatokról szóló darab publicisztikusan mutatta be ennek az életfor­mának az örömteli és szomo­rú velejáróit, s jutott el a kö­vetkeztetésig: „Ahogy lehet...” A gondolatébresztő eszmefut­tatások szerzője. Miskolczi Miklós készséggel válaszolt a darabbal kapcsolatos NÓG- RÁD-kérdésekre. — Megfogalmazható-e tö­mören, hogy milyen hatást kíván elérni ezzel a színjá­tékkal? — Sokkoló hatást. Arról kí­vántam meggyőzni a közön­séget, hogy az ilyen külső kapcsolatok sok szomorúság­gal járnak. Erről szól a köny­vem is, és a színpadi adap­táció is. A sokkoló hatást hi­vatott erősíteni Tarján Györ­gyinek az a kiáltása: „Nem ébredtek!?” — Mire kell ráébrednünk? — Arra, hogy nem valószí­nű. hogy a romló házassá­gunkra egy ilyen külső kap­csolat gyógyír. — Tehát házosságvédő da­rab a Színlelni boldog szere­tőt? — Nem merném kimondani így, hogy „házasságvédő”. Mert meggyőződésem, hogy az a fajta monogám házasság, amelyben apáink éltek, nem menthető már. Inkább más utat ajánl a darab. Bár hoz­zá kell tennem, hogy a „Szín­lelni. .. inkább diagnózis, mint terápia. Ez utóbbit nem merném felvállalni. — Nem gondolja-e, hogy amikor tudatosítja a külső kapcsolatokkal járó taktiká­kat. ezzel házasságokat zilál szét? — Finoman fogalmazott; többen keményen megvádol­nak ezzel. Mármint, hogy ked­vet csinálok külső kapcsola­tokhoz. Nem valószínű, hogy 'gv van. A bajról beszélni kell. Nem azért van baj, mert beszélünk rpla, hanem azért beszélünk róla, mert baj van. Illyés mondta ezt szépen: „Növeli, ki elfödi a bajt!” Nekem tiszta a lelkiismere­tem. Bár elképzelhető, hogy a könyv, vagy a darab forrá­sa lesz házastársi vitáknak. Egyszer például megvádolt egy férfi, hogy 6 az én köny­vem hatására vált el. Ez le­hetséges. De biztosan nem a- könyv hatására romlott el a házassága. És ez nagy kü­lönbség. Egy egyszeri bátor döntés, ha sok szenvedést okoz is átmenetileg, talán emberibb, mint a halogató huzavona. — Nem finoman fogalmaz­tam, hanem félre érthetően. Én ugyanis arra gondoltam, hogy a külső kapcsolatokkal járó hazugságok tudatosítása okozhat romlást, akár a föl­idézett emlékek miatt is! — Ebben van valami. Még egyszer ugyanezeket már nem lehet hazudni. Épp itt ,a szü­netben mondta egy nógrádi ismerősöm: „Jól alám vágtál, en is egy hobbi-szövetség el­nöke vagyok, gyanús lesz ott­hon, ha erre fogok hivatkoz­ni”. Én remélem is, hogy még egyszer ezeket az ötle­teket nem lehet elsütni. S ha kivonom őket a forgalomból, legalább azt elérem, hogy új hazugságokat kell kitalálni. És már ezzel is emberibbé tettem ezeket a kapcsolato­kat. — És azt nem gondolja-e, hogy a külső kapcsolatok há­tulütőinek tudatosításával megkeseríti ezeket a szerel­meket? — Az a véleményem, hogy a külső kapcsolatok amúgy is szomorúak. Amiben nincs szerelem csak testi vágy, az eleve szomorú. Amiben sze­relem van, ott a beteljesülés reménytelensége okoz szomo­rúságot. Ettől a darabtól ezek a szerelmek nem lesznek ke­serűbbek, legföljebb átlátha­tóbbak. Már kész a követke­ző kötetem, a Hazudni boldog hitvest című könyv. A Mag­vető fogja kiadni. Abban azt fejtegetem, hogy a külső kapcsolatok is azért rosszak, amiért a házasságok. A part­nerek csak kapni akarnak. Amíg el nem jön az a Kána­án, amelyben az emberek el­sősorban adni akarnak, addig a külső kapcsolatokban is, a házasságokban is hazudni kell. — ön szót emel a hagyo­mányos házasság ellen, ugyanakkor védi a szerelem hagyományát: a monogám testi kapcsolatot. Nem gon­dolja. hogy ez utóbbi is me­revség? — Nem. Ezt átgondoltam. Azt kell mondanom, hogy kü­lönböző felméréseket, külföl­dieket és hazaiakat alapul véve: a férfi-nő kapcsolatok jövője a sorozatos monogá­mia. Fel kell készülnünk 'rá, hogy az életet nem egy társ­sal éljük le, hanem többel. Egyéne válogatja, hogy ket­tővel, hárommal vagy négy- gyel-e. Szerencsés, aki csak kettővel. De mindenképp szükséges, hogy az embernek igazi társa legyen. S ezt ke­resni kell, mert nem érdemes igaz emberi kapcsolat nélkül élni. Hogy ebben a formában mi lesz a gyerek sorsa, ezt sajnos nem tudom megmon­dani; ez nagy kérdés. — Amit fölvázol, épp olyan egyoldalúság, mint apáink monoqámnak ismert házassá­ga. A változatosságért föl­áldozza az állandóságot. Pe­dig az embernek mindkettő­re egyformán szüksége van! — Ami most van. sokszor iátszatmonogámia. Mindnyá­jan tudunk külső kapcsola­tokról. Hallunk olyan telhe­tetlen, mohó megnyilatkozá­sokat, hogy feleség is kell és szerető is. Ez nem tartható. Inkább becsületes, ha — mint Engels is megírta — az el­múlt szerelemből egy újba átlépünk. A társadalom nem tudja még, mit veszít azzal, hogy ezt egyelőre gátolja. S mennyit nyernénk, ha terjed­ne ez a gyakorlat. Ezzel kap­csolatban én is tele vagyok . kételyekkel. Nem szentenciá­kat mondok. Nem tudom, hogy ezzel a felszabadulással, amivel az új életforma felé közeledünk, az ember nyert-e vagy veszített. — A darab közbeni föllé­pésekor tragikomédiának ne­vezte művét. Nem tart at­tól, hogy ezzel a műfajjal le­járatja a szerelmet? — Ügy vélem, a szerelem olyan, amilyen; én már nem járatom le. Ezt a fajta szerel­met egyébként maga az élet figurázta ki. Az őszinte szem­benézés lejáratás volna?... Ez a darab felnőtteknek szól. Nem a .18 éves korhatárra gondolok, az nem mérvadó. Hanem felnőttekre, akik akarnak és képesek is tükör­be nézni. Molnár Pál TALLÓZÓ A Társaság Bartha László erdélyi szár­mazású — katonacsaládban született —, Kőszegen éllő fes­tőművésszel beszélgetett a minap a televízió képernyő­jén (Műteremben a műsor cí­me) D. Fehér Zsuzsa művé­szettörténész. „Az utakat be kell járni” — mondta egy he­lyütt a szerkesztő-riporter és a művész hangsúlyokkal meg­ismételte. .. „be kell járni őket...” Másszóval; nincs hitele annak, aki alkotóként abszolút realista (régebben így mondták „sültrealista” (művészként fekszik le est- vére kelve, hogy reggel már, mint avantgárd pattanjon ki az ágyból. Volt azonban eb­ben a beszélgetésben egy olyan mondat is, amire érde­mes külön kis figyelmet szen­telni talán, „Régebben, a magyar mű­vészeti életben, a képzőművé­szetben például minden a tár­saságokban dőlt el. Ilyen volt a Szinyei-társaság és mind a többi is... Ma már nincsenek társaságok, a festők,'és a fes­tészet nem ott születik, nincs azonban semmi sem helyet­tük...” ___________________ E zt a Szinyei Merse Pál Társaságot, amelyre Bartha László célzott, 1920-ban ala­pították a festő tisztelői és ba­rátai emlékének őrzésére — és nem utolsósorban a mű- vésztehetségek pártolása cél­jából. A nagybányai festők két nemzedéke nevelődött eb­ben a társaságiban — egymást és egymás művészetét is ne­velve. Ma nincsenek társasá­gok. Nem dől el körükben semmi. De talán nincs is sem­mi, ami eldőlhetne és ez nem pesszimizmus, hanem „sült- realizmus” a részemről, látva, ahogy a művészeti ágak nagy­számú alkotói kies magányuk­ba vonulnak minduntalan; sír a színész, hogy a színház nem műhely a régi értelem­ben, sír a képzőművész, hogy gyakorta hiába is próbált va­lamiféle társaságba verődni — az egyéni vélekedések és érdekek nem vonzzák, taszít­ják egymástól az alkotókat. A lényeg mégis ez: nincs he­lyettük semmi. Mármint a társaságok helyett. Nem ez az egyetlen értel­metlen „leépülése” korunk­ban, az okok rendkívül szer­teágazók, szinte követhetet­lenül kuszáik —, de megérté­sükről . nem lehet lemondani! Aztán még jöhet egy olyan korszak is, amikor újra rang­ja lesz a műhelyeknek, a tár­saságoknak, amelyek a törté­nelminek nevezhető időkben Nógrád megyében is szép számmal léteztek. Miskolcról jött a hír a minap — fiata­lok, elsősorban történészi ér­deklődésűek, de más kép­zettségűek alakítottak egy ba­ráti kört (társaságot) a kör­nyékhez kapcsolódó Marti- uuzzi Fráter György sajátos és meglehetősen „titokzatos” pénzszerzéseinek nyomonkö- vetésére. nálunk Pásztón ala­kult nemrégiben a Csohány Kálmán emlékét és munkás­ságát ápoló, folytatni akaró baráti kör, a megyeszékhelyen évek óta működik a Hazafi­as Népfront kebelében, a TIT- székházban, a Magyar—Finn baráti kör, alakulóban Sal­gótarjánban a Mai műhely is, amelynek támogatásáról már jó előre biztosította a műhely tagjait a városi és megyei művelődésirányítás (nem anyagiakról van szó elsősor­ban!), de ugyanígy a laza szerveződés korszakát éli a Fráter Erzsi baráti kör tar- jáni megalakulása is és ta­lán hosszasan folytathatná az ember, ha mindenről tudna, ha minden tervet ismerne. A balassagyarmati Komjá­thy Jenő irodalmi társaság is egy ezek közül, kétéves múlt­tal, egyre bővülő taglétszám­mal és egyre következetesebb tervekkel. Egy társaság kétfé­le módon létezhet. Az egyik a belső munka, az értékelés, az önművelés és mások, a tagok müveinek megismerése-véle- ményezése, egyáltalán a va­lahova tartozás valamennyi értékének közös kiaknázása. A másik a kifelé lépés, a nyi_ tás képessége és szándéka, amihez természetesen „kül­ső” partnerek kellenek. Bartha Lászlóra gondolva —, hogy ott mi dől el, vagy mi nem dől el, azt esetleg az idei terv is mutatja. Továbbra Í6 havonta egy alkalommal összeül a kör a gyarmati könyvtárban, ahol szinte mindenkor új tagok felvételéről is szó esik, kétha- vonként az összegyűlt irodal­mi műveket eljuttatják a tár­saság lektorának felkért Ke- rényi Ferenc irodalomtörté­nésznek, a Magyar Színházi Intézet igazgatójának, aki vé­leményt mond az Írásokról, holnap a Mikszáth Művelődé­si Központban a társaság ren­dezésében kerül sor a miskol­ci irodalmi folyóirat, a Nap­jaink estjére, az író-olvasó- szerkesztő-előadóművész ta­lálkozón közreműködik a Nap­jaink szerkesztője, Serfőző Simon, József Attila-díjas költő is. Balassagyarmaton született 1911-ben a magyar Irodalom egyik kiemelkedő cseh tolmácsoló ja-f ordító ja Ladisla. Hradsky — számára és Hubay Miklós számára tá­jékoztatót ad majd a társa­ság munkájáról a kör veze­tősége. a költészet napján Nagy Gáspár költő látogat a „komjáthysokhoz”, megren­dezik a Mikszáth-emléknapot is (száz éve jelent meg első nagyobb szabású műve a Nem- zetes uraimék!) a megyei mú­zeumok igazgatóságával, a szegedi egyetem Mikszáth- kutatóival, a Tiszatáj szer­kesztőségével, az Akadémiai Bizottsággal közösen. És ez nem is teljes lista. Hogy el­dől-e valami? Az ember végül is tár­sas (ági) lény. (T. Pataki) ] NÓGRÁD — 1984. február 26., vasárnap » „Ahogy lehet..." — mondja Miskolczi Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents