Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)

1984-02-24 / 46. szám

Vogulok költője „Az én nyelvem, ez a kis virág nem hal meg”. Az idézet Juvan Sesztalov költeményéből vétetett. Sesz­talov egy kicsi, a mindössze nyolcezer lelket számláló vo­gul nép fia, amelynek a for­radalom előtt az etnográfusok azt jósolták, hogy elkerülhe­tetlenül és csendesen eltűnik a föld színéről. Sesztalov már a szovjetha­talom' idején született, amikor Oroszországban és természe­tesen Északon is, ahol a vo­gulok élnek, megváltozott az élet. Tajgai falujából Lenin- grádba ment tanulni, s a Her­zen nevét viselő pedagógiai főiskolán végzett, ott hol már a harmincas években fakultás alakult az északi népek nyel­veinek. Tanulmányai során megis- merkedet az orosz és az egye­temes kultúra nagyjaival. Pus­kin és Biok költészete ösztö­nözte arra, hogy megpróbál­jon anyanyelvén verseket írni. Eleinte kétségek gyö­törték: elég gazdag-e a kis nép nyelve ahhoz, hogy századunk emberé­nek bonyolult világát kifejez­ze? Talál-e rímeket azon a nyelven, amelyen még senki nem írt verseket csupán nép- költészete maradt fenn? Talált rímeket. Verseket írt. Első költői alkotásait Mihail Dugyin, a leningrádi költő fordította oroszra. Első köny­veinek szerkesztője pedig Alekszej Balangyin orosz tudós, manysi nyelvész volt. Sesz­talov most két nyelven, oro­szul és vogul nyelven ír. Köl­teményei, prózai művei orosz, vogui. ukrán és más nyelve­ken láttak napvilágot — ösz- szedcn körülbelül hétmillió péloanvban. Sesztalov költé­szetét szívesen fordítják ma- gyatra és finnre, lévén e két nyelv is a finnugor nyelv­Juvan Sesztalov szovjet író család tagja, akár a manysi, s így megkülönböztetett fi­gyelem kíséri ezekben az or­szágokban a rokon költészetet. Sesztalov műveit sok más or­szágban is ismerik. Az egész közeli múltban lá­tott napvilágot Sesztalov leg­újabb könyve, mely a vers és a próza ötvözeteként mutatja be Szibéria új, felgyorsult életét. Az író megosztja olva­sóival Szibéria új képéről szerzett benyomásait és az északi népek kultúrájáról foly­tatott elmélkedéseit. Ír a Chanti-Manysi Autonóm Kör­zetben végbement változások­ról, a tájról, mely ma nagy iparvidék. — Költőként miben látja feladatát? — Kezdetben csupán az volt a dolgom, hogy elvigyem az olvasóhoz az én Északom múzsáját, meséljek neki a fe­hér tajgáról, ahol az élet olyan, akár a mese... Azután, ahogyan megismerkedtem az orosz és a világirodalom al­kotásaival, rájöttem: 3uhasem az egzotikum — jelen esetben Komédia hat bonyodalomban avagy Szálka, hal nélkül Ránk fér egy kis vidámság. Hat estén át pedig valósággal gyógyír. Legalábbis remél­jük, hogy az lesz. A garan­ciák? Ha valamiben Bodrogi Gyula, Szacsvay László és Máiké Erzsi komédiázdk, az mar nem lehet rossz, és ha hozzászámítjuk, hogy a for­gatókönyvet Gyurkovics Ti­bor írta — úgy tűnik nem alaptalan az optimizmusunk. Ez az új hatrészes hazai so­rozat, amelyik a Szombat es­ti filmkoktél, egyre kétesebb elegyében debütál — korunk nagy divatján alapul. A Szál­ka, hal nélkül hŐ6ei mint mos­tanában annyian, egy jól jö­vedelmező kisvállalkozással próbálnak sök-sok pénzre szert tenni, és megalapítják a ma­guk különbejáratú kis ma­szek vállalatát Generál Szer­viz néven. Hogy tulajdon­képpen mit takar ez a hang­zatos cím, azt a soron követ­kező epizódokból tudhatjuk meg. Wágner János és sarja ugyanis mindent vállal tele­fonkészülék-javítástól ügyvé­di tanácsadásig, kényes nő­gyógyászat! feladatokig... —i ha úgy hozza a sors. És a sors, meg a vígjáték szabályai csakugyan lehetővé teszik, hogy belebonyolódjanak a leg. különbözőbb kínos szituáci­ókba. Wagnerek életébe azért még mások is beleszólnak, legfő­képp a mama, aki minden áron és minden eszközzel igyekszik gyermeke útját egyengetni az egyetemre. És akkor még nem szóltunk a többiekről, akik kapkodnak, sietnek, nem figyelnek eléggé másokra és számc* félreértés bonyolítja életüket, így a so­rozat hősein nincs is mit cso­dálkozni, ha a feje tetejére állított szituáció számukra természetes. A Halászlé csípősen című nyitó darabban például egy értelmiségi családban bukkan, naik fel, ahol Wagner János, mint újdonsült nagybácsi igyekszik egy leányzón segite. ni, aki nem rajong az iskolá­ért. A már említett főszereplő­kön kívül olyan színészek bukkannak fel a sorozatban, mint Borbás Gabi, Fonyó Ist­ván, Rajhona Ádám, Herceg Csilla, Hacser Józsa és mások. A rendező: Dobray György. Nemlaha György az északi — a fontos, hanem az ember. Ahogyan emberek a „főszereplői” a Távol-Kelet és Észak első irodalmi művei­nek is. — Nyelvi Poéma című mű­vemben ezt Írtam: „Új ma­gaslaton állok és egy bonyo­lult világról énekelek”. Azt szerettem volna ezzel kifejez­ni, hogy azelőtt a saját, vogul hegyeim csúcsairól csak any- nyit láttam, amennyi azokról látható volt, s ma gondolat­ban átfogom már Szibériát is, elődeim országát is, és az egész földet, amely oly egy­szerű és oly összetett. — Hogyan értelmezi a nem­zeti sajátosságok ábrázolását a művészetben és az iroda­lomban? — Kétségkívül nagyon fon­tos, hogy a művész eljuttassa az olvasókhoz népe világné­zetét. De a nemzeti eredetisé­get szerintem nem szabad fe­tisizálni. Meg kell őrizni mindazt a jót, ami a nemzeti karakternek és évszázadok alatt, része lett, s ezeket át kell menteni a jövőbe is. — Emlékszem, néhány év­vel ezelőtt egy budapesti finn­ugor kongresszuson egy nyu­gatnémet tudós azt mondta, a voguloknak valamiféle rezer­vátumot kellett volna létre­hozni a hazájukban, másképp ez a nép elveszti jellemző sajátosságait. Csakhogy ez azt jelentené, hogy egy nép éle­tét konzerváiiuk a szocialista forradalom előtti ősi szinten. — Én úgy gondolom, hogy az északi népek valóban nem érhették volna el szellemi éle­tük mai magaslatait, ha nem folynak egybe az orosz és az egyetemes kultúra fejlődésé­vel. Ügy hiszem, az északi népek is hozzájárultak az egyetemes kultúrához, a sa­játjukkal, enélkül az sem len­ne teljes. O. M. A Mezőgazdasági Múzeum képzőművészeti pályázata A Magyar Mezőgazdasági Múzeum a hazai mező- és er­dőgazdaság, a természetvéde­lem és az élelmiszeripar té­makörében nyilvános pályá­zatot hirdet képzőművészeti alkotásokra. A pályázatra a Magyar Képzőművészek és iparművészek Szövetségének, a Magyar Népközlársaság Mű- /észeti Alapjának, a Fiatal Képzőművészek és a Fiatal Iparművészek Stúdiójának tagjai küldhetik be alkotásai­kat. Pályázni lehet az 1980 után készült festménnyel, grai.ká­val. szoborral, domborművel, kisplasztikával, érem- és öt­vösmunkával, textillel és go­belinnel. A zsűri a 25 ezer forintos fódíjon kívül két el­ső, két második és két har­madik díjat ítél majd oda. A Magyar Mezőgazdasági Múze­um a pályázat anyagából jö­vő év augusztusában kiállí­tást rendez. A pályamunkákat 1985. ja­nuár 17-ig kell beküldeni a múzeumba, XIV.. Városliget, Vajdahunyad Vár címre. SZÍNHÁZI ESTÉK Színlelni boldog szerelőt A bestsellerek mindenkori sorsa: filmet vagy színdara­bot csinálnak belőlük. Mis- kolczi Miklós rokonszenves könyve, a Színlelni boldog szeretőt is felkerült a világot jelentő deszkákra, k éppen Salgótarjánban, a József Atti­la Művelődési Központban emlékezhettek meg 75. előadá­sáról. A közönség részvételével szavaz az adaptáció* mellett, míg a bíráló fanyalog. Nem azért, mert sokáig — bizonyos körökben még ma is — tabu­ként kezelt dolgokról válta­nak szót, gondolatot komoly és humoros formában s prü- dériából berzenkedik. Nem. Üdvözli a témát, gyönyörű­nek tartja Tarján Györgyit, csak egyben mindent elégte­lennek egy színházi estére. Tudom, a Színlelni boldog szerelőt-höz nem közeledhe­tünk a megszokott módon. Ez a színház más, Print amilyent a Nemzetiben vagy a Madách- ban mutatnak. Maga a szer­ző jelenik meg narrátorként, beavat véleményébe, szemé­lyes titkaiba. A színpadon látjuk a mű, a dráma meg­születését. s félidő után Mis- kolczi Miklóssal együtt medi­tálhatunk a házasságon kívüli párkapcsolatok természetraj­záról, kilátásairól. A színé­szek, noha természetesen övék a főszerep, paradox mó­dón statisztaként jelennek meg előttünk, létük, viselke­désük teijeseri alárendelődik a maga hús-vér valójában je­lenlevő írók személyének. A figurák élettelenek, nincs iga­zi, a néző által átélhető múlt­juk (jövőjük se), csupán a fe­ne nagy, egymásnak ronto, feszülő szenvedélyük. A má­sodik részben változik a hely­zet: tétje lesz a kapcsolatnak, kitapinthatókká válnak a konfliktusok, körvonalazó­dik a család, a jeleneteknek hangulatuk, töltetük lesz. A színpadi esszé színjáték ké­pét mutatja rövid időre, s kissé feledteti nézőivel, hogy az előző egy órában publi­cisztikát illusztrációt lát­tak. Bizonyosnak veszem, hogy a könyv színpadra tervezői tisztában voltak és vannak a vábalás nehézségei . el. Talán ők is érzik — legalábbis sej­tik — a darab gyenge pont­jai.' ezért meséltetik munká­ja, ól a szerzőt, aki egy ód­ként okosan és szellemesen h„,:j a végre telanatát. Csu- P-.ii azt faj.alom,. hogy fei- ű.'. a terjedő, bugyuta szo­kásnak, és hozzálátott a kri­tikust szapulni. S ez a tett aligha vezet jóra. a kritika és a színház elmérgesedett vi­szonyának a javulására. Aki nyilvános szereplésre szánta el magát, annak tudnia kell, hogy munkája, netán szemé­lye is, nem mindenkiben fog tetszést aratni. Ahogyan biz­tos vagyok abban. hogy most íródó véleményemmel nem ért mindenki egyet. (Még az a szerencse nem ra­jongok az uniformisért.) A budapesti Radnóti Mik­lós Színpad és Miskolczi Miklós szövetségét valamenv- n.yi esziétikai. művészi ki­fogásom ellenére mégis hasz­nosnak tartom. Találkozásuk nagyon időszerű, fontos tár­sadalmi témában jött létre. Amikor olyan magas a válá­sok száma Magyarországon, mint amilyen kevés helyen, szükséges beszélnünk a prob­lémáról: a kihűlő házassá­gokról, a házasságon. kívüli szerelmekről, az érzelmi sza­badságról vele együtt az egyéni és közösségi felelős­ségről. Hiszen a nag., ujd sza­badság a szerelemben Is na­gyobb felelősséggel párosul. M.^kolczi Miklós író és Bencze Zsu.m rendező nem tud — de helyesen nem is törekszik ra — a „hogyan”- ra receptet adni. Az érzés, az érzelem az ember legsajá- tabb tulajdona, zavarait csak ő s-űnietheti meg maga, mc legelve körülményeket, következményeket. Szabólcy Zsolt egyszerű színpadképe jó játéktérnek bizonyult. Középpontban a bíbor színű francia ágy, fö­lötte hátul egy kinagyított esküvői kép. A vőlegény jobbján a menyasszony, bal­ján a koszorúslány. Tartal­mát szimbolikusnak, eleve el- rendeltnek érzem. Novák János dalai — La­dányi Mihály verseire — hangulatosak, jól szolgálják a szerzői és rendezői konceo- ció karakteresebb érvényesü­lését. A dalok előadása ugyanis részben magyaráz részben megakasztva a törté­net fonalát, elidegenít, a kül­ső szemlélő pozíciójába he­lyez. A két színésznek. Tarján Györgyinek és Somhegyi Györgynek hálás, az alakok vázlatosságánál fogva egy­úttal megoldhatatlan feladat jutott. Éomhegyi szépen be­szél, néhány jelenetben — főleg &z elején — meggyő­zően iú.szik. Tarján pergő oeszédstílusa olykor a meg­sértést nehezíti. Nője mégis sokszínűob, vibrálóbb. hite­lesebb és megragadóbb a férfinál. De az ő színészi je­lenléte sem olyan mély sú­lyos, — a látott előadáson mindenféleképpen — hogy ész­revétlenné tegye a darab túl- méretezettségét. Színlelni boldog kritikust nem tudok. Bocsássák meg nekem. Sulyok László Áktfotótolvaiok Veszélyeztetettek Krakkóban ismeretlen tettesek szerdára vir­radóra betörtek abba a palotába, amely a „Vénusz ’83” elnevezésű nemzetközi fotóki- ái'íitáisnak ad otthont. A betörők 27 színes a.vU’otót és más felvételeket vittek el — a legjobb színes fotókat választva is. Á kasz- szára és a helyszínen található értéktárgyak­ra ügyet se vetettek... 1970 óta, amikor először „látogatták meg” zárás után tolvajok a fotótárlatot, többször is betörtek már a rendszeresen megtartott ki­állítás színhelyére és eddig összesen 270 akt­fotót tulajdonítottak el. A szervezők az ellopott aktképeket hala­déktalanul más aktfelvételekkel pótolták. Megyénkben az állami gondoskodásban ré­szesülő gyermekek száma az elmúlt öt évben ugrásszerűen — közel kilencven százalékkal — növekedett, amelyben közrejátszik a kis- terenyei nevelőotthon átadása is. Jelenleg 744 az állami gondozottak száma, melynek hetven százaléka cigányszármazású (a ci­gánynépesség aránya 7,1, a gyermekek ará­nya 12,6 százalék). Az állami gondoskodás­ban részesülő gyerekek közül 345 nevelőott­honban, 61 gyógypedagógiai intézetben. 45 gyermek, és fiatalkorú pedig javító-, illetve nevelőintézetben él. Tíz év alatt a nevelő­szülőkhöz kihelyezettek száma megháromszo. rozódott, 138 gyermek nevelkedik ily módon. KOSSUTH BADlOi 17.35: Ami a számolt mögött van 18.00: A szovjetunió népeinek zenéiéből 19-15; ördögváltozás Csíkban 19-351 Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét .....................csak véled tudok én h alni is, élni is immár .. 20.40: A hangverseny-közvetítés folytatása 21.25: Népdalok 21.40: A kötény lélektana 22-20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 23.30: Zenekari operarészletek 0.10: Melódiákoktól 8.27: Egy kis figyelmet kérekl 8.37: Kórusok, hangszerszólók 9.30: Jó a dal 9-50: Lottósorsolás 10.03: Hétszlnvlrág 10.35: A fogadástétel 10.40: Liszt: A bölcsőtől a sírig — szimfonikus költemény 11.00: Harandszavak 12.45: Hét végi panoráma 14.02: Zenekari muzsika 14.44: Magyarán szólva 15.05: Révkalauz 15.35: A bányamester 16.00: Földrészek fuvarosa — a Hungarocamlon 17.05: Lakatos Sándor népi zene­kara játszik PETŐFI RADIO: 8.05: Furulya- és citeramuzsika 8-20: Tíz perc külpolitika 8.35: Slágermúzeum 9.18: Háttérbeszélgetés 9.50: Lottósorsolás 10.00: Zenedélelőtt 11-35: Tánczenei koktél 12.35: Édes anyanyelvűnk 12.40: Népi muzsika 13.15: A szellstyel asszonyok 14-00: Zenedélután 15.30: Könyvről könyvért 15.40: Egészségünkért! 15.45: Lionel Richie felvételeiből 16.35: Jő utat! 17-30: ötödik sebesség 4 NOGRAD — 1984. február 24.. péntek 18.35: Popzene sztereóban 19.40: Régi nóta, ntres nóta 80.35: Sokféle 81.35: Santana összes albuma — XXni/3. rész. 1971 — Santana 3” 82.18: Görög népi dallamok a Szirtosz együttes előadásá­ban 22.30: Igen Is, nem Is 23.20: A mai dzsessz — Bili Fri- eell felvételeiből MISKOLCI STÜDlOs 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Péntek este Észak- Magyarországon. (A tartalomból: Szolgáltatások a könyvtárban — Mit főzzünk vasárnapra? — Taná­csok kistermelőknek — Program- ajánlat a hét végére). Szerkesztő: Jakab Mária. 18.00: Észak-ma­gyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna. (Ism.) 8-05: Fizika. Ált. isk. 6. oszt. Az anyag szerkezete 8.35: Fizikai kísérletek. 2. A fény terjedése v 8.45: Stop' Közlekedj okosan! 22. rész 8.50: Orosz nyelv. Alt. isk. 6 oózU Boldog új évet! 9-15; Munkahelyi ismeretek A futószalag 9.50: Lottósorsolás 10.00: A fekete Napóleon. Angoi dokumentumfilm 10*40: A korona lovai. Francia dokumentumfilm. (Ism.) 11.00: A perzsaszőnyeg Francia rövidfilm. (Ism.) 11.25: Képújság 12.00: Iskolatévé: Stop! Közlekedj okosan! 23. rész. 15.10: Tudományos? Fantasztikus! Az árnyék. 15.25: Egy osztályba Járunk. Kisiskolások Bulgáriában. 15.50: Magyarország és a 2. világháború. 16.30: Hírek 16.40: Bors. Kalandfilm­sorozat. 8. rész: Borban a szabadság. 17*40: 55 éves lenne... Vujicsics Tihamér: Makar Csudra 17.50: Képújság 17.55: Reklám 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19*10: idősebbek la elkezdhetik. Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradő 20.00: Csak ülök és mesélek. Vitray Tamás műsora 21*05: Faustus doktor boldogságos pokoljárása. Tévéfilm- sorozat. 9/9. rész 21.55: A fele sem igaz. Vetélkedőmüsor. 22.25: Mestersége: a színház. Hegedűs Tibor 23*00: Tv-hlradó. 3. 2. MŰSOR; 17.25: Képújság 17.30: Természetbarát. A Telesport turisztikai magazinja. 17.50; Csali. Horgásztlzpero 18.00: Kisfilm 18.20: Még egyszer gyerekeknek! Vrungel kapitány kalandjai. Szovjet rajzfilmsorozat. 13/8. rész. Michal úr kalandjai. Lengyel kaland­filmsorozat. 13/8. rész: Azja, Tuhaj bej fia; (Ism.) 19*00: Ablak A műsor folytatása 19.30: Antonina Kowtunowa énekel. Lengyel film 20.00; Kisfilm. 20.30: Alföldi antenna. 21.00; Tv-híradó 2. 21.20: Joe Dassin műsora 22*15: Latin-Amerikában írták. Holttestek reklámcélokra 23.05: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Ellentámadás. (Szovjet film) 21*20: Szórakoztató vetélkedő 22.00; Világhíradó 22.15: A rakomány. (Spanyol film) 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 21.05: Dokumentumfilm 21*30: Híradó 22.00: Dzsesszpódium MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.; Há­romnegyed 6 és 8 órától- Te ron­gyos élet...! (14) io órától; Film­múzeum: NaoflvAr holdnővér. An­gol—olasz film. Napközismozi: Fél 3-tól: Flepp, a róka. Színes, hangbemondásos jaoán természet- film. — Kohász: Iskolamozi: Föl­támadott a tenger. — Balassa­gyarmati Madách: Fél 4-től: Hét mesterlövész. Színes. USA wes­tern. Háromnegyed 6 és 8 órától: A Tű a szénakazalban. (16) Szí­nes. szinkronizált angol kaland­film. — Pásztói Mátra: Emlék­szel Dolly Belire? n4l Színes. 1u- soszláv film. — Rétság Fek»*e- oiac. Szovlet krimi — Szép«?** Rákóczi: M°rnvei seresek Szf- -.es magyar film — Érsek va­kért; Csillaghullás Színes szink­ronizált szovjet film. — Naevlóc: Kóma. (16) Színe« szinkronizált amerikai bűnügyi film.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents