Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)

1984-02-24 / 46. szám

Jt' KuW>'{/v;v v ' ’AJ "X VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA és A MEGYEI TANÁCS LAPJA ’ XL. ÉVF., 46. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. FEBRUÁR 24., PÉNTEK Kádár János látogatása a MTESZ-ben Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a Műsza­ki és Természettudományi Egyesületek Szőve tségértek székhazába látogatott. Elkí­sérte Havasi Ferenc, a Politi­kai Bizottság tagja, a KB tit­kára. A vendégeket Fock Jenő. a MTESZ elnöke, Tóth Janos főtitkár. Sziics István­ná, mi V. kerületi pártbizott­ság első titkára és Ma dar Miklós, a MTESZ pártszer­vezetének titkára fogadta. Ezerarcú társadalmi-szak­mai szervezetnek mondotta a szövetséget Tóth János, az eredményeikről. feladataik­ról tartott tájékoztatójában. Mint szavaiból kitűnt; a 32 egyesületet, s ily módon a mű­szaki. agrár, közgazdaságii és természettudományos terü­leteken dolgozó értelmiségi­ek köréből 170 ezer tagot tö­mörítő szervezet valóban ha­tással van a művészi haladás egészére. Az utóbbi években alakult, s hozzájuk csatlakozott számitástecünikai vagy biofi­zikai egyesület tevékenysége is jelzi, hogy a tudomány leg­újabb vívmányainak széles körű megismertetését, s fő­ként hasznosítását, termelő­erővé válását segíti a MTESZ. Szerepe annál is inkább fon­tos, hiszen gazdaságunkban az alkotó szellemi erő, a jól el­adható termékekben megtes­tesülő gondolat megvalósí­tása kulcskérdéssé Vált, az előrehaladás egyik legfőbb tényezője. Tóth János szólít arról is, hogy ma mór 1100 üzemben. valäala tnál tevékenykednek a szövetség helyi szervezetei, az ötlet megszületésétől a gyártásig segítve a szakem­berek fejlesztési elképzelé­seinek megvalósulását. Egy- egy munkahelyen éppúgy, mint az országos szintű part­nereikkel kialakított együtt­működés során egyaránt an­nak lehetőségeit keresik: miiként állítható a magyar ér­telmiség szellemi kapacitása méginkóbb a termelés, a ha­ladás szolgálatába. E célt se­gíti például részvételük az energiagazdálkodós korszerű, sílésében, az elektronikai ipar fejlesztésében, vagy a bio­technika elterjesztését szol­gáló programban. Elhangzott: a VII. ötéves népgazdasági tervkoncepció kidolgozói is számítanak a MTESZ véle­ményére, javaslataira. A szövetség egyszersmind érdekképviseleti fórum is. Dolgozik a műszaki és termé­szettudományos értelmiség jobb társadalmi rangjáért, anyagi és erkölcsi megbecsü­lésének javításáért. Nem ..általában” kérnek nagyobb elismerést a műszakiaknak, hanem azért küzdenek, hogy a konkrét eredményekben, magas színvonalú termékek­ben megjélenő munka kapjon ily módon is nagyobb ösz­tönzést. Ez éppoly fontos része e réteg közérzetének, mint az alkotásra serkentő kiegyensú­lyozott munkahelyi légkör. A műszaki értelmiségiek hangu­latát ma a politika iránti bi­zalom, a tettrekészség jellem­zi; az a tettrekészség, amely a legfontosabb gazdaságpoliti­kai céljainkkal való egyetér­tésen alapul — mondotta Tóth János. A tájékoztatót követő be­szélgetés jsorán Madar Miklós, a MTESZ pártszervezetének munkájáról számolt öe. Vá­mos Tibor, a szervezet tudo­mánypolitikai bizottságának elnöke kiemelte, hogy a MTESZ mindinkább képes a műszaki haladás állította sürgető igényeket érzékelni, s azokat közvetíteni. Most pél­dául a műszaki értelmiség helyzetének javítására tett javaslataik, s az elektronikai program fejlesztésére vonat­kozó elképzeléseik kerülnek az illetékesek elé. Soós Gá­bor, a MTESZ társelnöke ar­ról szólt, hogy az agrárér­telmiségiek népes rétege nem­csak a termelés korszerűsíté­sében, hanem a falvak köz­életében is meghatározó erő­vé vált. Dimény Imre, az ok­tatási bizottság elnöke elmon­dotta: a szervezetbe tömörült szakemberek véleményére is alapozva született meg a most bevezetendő új rendszerű technikusképzés, s bekapcso­lódhattak a köz- és felsőok­tatás feljesztési koncepciójá­nak kidolgozásába is. Müller István, ,a MTESZ alelnöke beszámolt arról, hogy a mű­szaki fejlesztés viszonylagos lassúságán kívántak változ­tatni az országos szakmai ta­nács tavalyi létrehozásával. E testület az elképzelések megvalósulásának folyamatát hangolja össze. Dobrotka László, az ellenőrző bizottság elnöke a vezető műszaki szakemberek helyzetét, gond­jait, érintette felszólalásában. Kónya Albert, a MTESZ társ­elnöke kiemelte, hogy a ter­mészettudományok művelői is nagy segítséget kapnak a tá­jékozódásban, az eredmények kölcsönös megismerietésében a szervezettől és szólott a MTESZ széles körű nemzet­közi kapcsolatrendszeréről. Kádár János felszólalásá­ban időszerű bel és külpoli­tikai kérdésekről beszélt, majd elismeréssel szólt a ma­gyar műszaki értelmiség mun­kásságáról, méltatta a MTESZ és a tagszervezetei társadal­milag fontos tevékenységét. Rotációs kapák Bércéiről Háromszázhatmillió forint értékű termék gyártását tervezik az idén az Ikladi Ipari Műszergyár berceli gyáregységében, ahol az elmúlt esztendőt is eredményesen zárták. Már most kitűnik, hogy elképzeléseiket további milliókkal tetézik meg, hiszen az első negyedévi 75 millió forintos résztervüket hatmillió forinttal növelik, hatszáz darab ben­zinmotoros üzemű áramfejlesztőbe gyártanak márciusban nagy teljesítményű generáto­rokat. Az év első negyedének termékei közé tartoznak az automata mosógépekbe szánt meghajtómotorok, ezen kívül a betonkeverők, és a hőtáro !ós kályhák ventillátorai. Az elektromos árammal működő rotációs kapák továbbra is slágercikkeik közé tartoznak. Ebből 300 darabot adnak át felhasználóiknak 1984. első három hónapjában. Képünkön: Mega Jánosné és Oroszki Ferencné rotációs kapákat szerel össze. — kulcsár — Salgótarján város Tanácsá­nak éves terve két részből áll. Tartalmazza az építési, feljesztéSi feladatokat és a város fenn tartásával kapcso­latos működési költségvetést. Elsődleges feladat a lakás­építés, az oktatási és egész­ségügyi hálózat fejlesztése, továbbá az idősekről vaió megkülönbözteti gondoskodás. A terv szerint 57 állami bér- és 125 tanácsi értéke- sítésű, 10 darab kolóniapót- ló, öt tetőtéri, 162 OTP-la- kás, továbbá 64 családi ház; összesen 423 lakás épül. EzeK- ből a Beszterce-lakó telepen 87, a nyugati városrészben Ha, a Hársfa úton 57, a Gor- kij-teleper: 105, a Csizmadia- telepen pedig 10 lakás áll az igénylők rendelkezésére. A város több mint 13 millió fo­rintot költ a beszterce-lakó­telepi, a városközponti és a Hársfa úti lakások távhőellá- tására, a nyugati városrész és a Hársfa úti lakótelep parképítésére, házhely kiala­kítására és a Pintér-telepi, Rózsafa úti és Virágos úti telken villanybe vezetésére, az új köztemető tervének elké­szítésére. Az egészségügyi ágazatban legjelentősebb a tervezett szo­ciális otthon létesítése a Vö­röskereszt gyűjtéséből átadott hatmillió forintból, valamint közel négymillióba kerül a beszterce-telepi orvosi rende­lő kialakítása. A kulturális ágazatban megkezdődik az Arany János úti iskola építése. A városi tanács több mint tízmillió fo­rintot ad az új lakótelepek üzembe helyezéséhez szüksé­ges közművek (villanyveze­ték, közvilágítás, gázvezeték; út, járda és telefonvezeték) megépítésére. Az idén befejeződik a Mér­leg úti épületegyüttes. Itt kap helyet a MTESZ-székház, a Cöoptouri st-iroda, a Javító- és Karbantartó Vállalat rész­lege, az Áfész és Skála-Méta üzletei. Tovább épül, de csak jövő májusban fejeződik be a beszterce-telepi kereskedel­mi és szolgáltatóház létesíté­se és megkezdődik az öblös- üveggyárra] szemben a ABC- áruház terület-előkészítése. A tervezett feladatok meg­valósításához —. a rendelke­zésre álló pénz mellett — továbbra is szükséges a vá­ros lakóinak társadalmi mun­kája. a meglévő létesítmé­nyek őrzése, gondozása. a széles körű társadalmi össze­fogása. A nógrádi táj igazi jellegét a Cserhát dombvidéke adja, vulkanikus eredetű, szétszórt, széttöredezett hegycsoportjai­val, a köztük elterülő kisebb- nagyobb erdőfoltokkal. A vál­tozatos, értékes természeti adottságokhoz azonban hoz­zájárulnak a Börzsöny és a Mátra „benyúló” hegyvidé­kei, s természeti értékeink minősítéséhez nagyban hoz­zájárul az is. hogy a megyé­ben lévő erdőségek területe csaknem kétszerese az orszá­gos átlagnak. Szép a nógrádi táj, ám védelemre szorul. Ezt ismerte fel Hazafias Nép­front már 1962-ben, mikor megalapították a természet- védelmi munkabizottságot. Je­lentős változások azonban csak a hetvenes évek elején történtek: 1974-ig nyolc terű­letet nyilvánítottak védeti amelyek száma napjaikra he venhétre emelkedett. Ezz egyidejűleg bővült a Saígi vár és környéke, az ipolyta; nóci és a hollókői tájvédeln körzet, valamint a börzsön; tájvédelmi körzethez tartós megyei részterület. Jelenít a védett területek összesség« ben elérik a hétezer hektá — a gazdálkodási körűim« nyék lényegesebb korlátozó: nélkül. t Természeti értékeink véde me nagy feladat. Erre a cé ra a múlt esztendőben 1 millió forintot költöttek. A egyre nagyobb költségekk járó karbantartások és állaj megőrzések ugyan nem látv; nyosak, ám erre mindenké] pen szükség van. Enélkül ; é, enyészet végezne a benczúr- t- falvi kastély, a csesztvei Má­éi dách-kúria. a mátraterenyei ó- kaszinó csodálatos parkjaival r- és védetté nyilvánított nö- ■ ni vényzetével, nem lenne látha- yi tó a közelmúltban felfedezett :ó a maga nemében egyedülálló ;g szilváskői bazaltömlés, s el­s' tűnne a látnivalók sorából a rt baglyasi bazaltkúp. Ezek képezték a múlt év ;a főbb munkáit a természetvé­delmi szakembereknek, de a 1_ többiek felsorolása is hosszú 1_ sofokat töltene meg. Hiszen ,8 rendbe tették, erdei „műtár- íz gyakkal”: esőbeállókkal, pa- el dokkal, asztalokkal, szalonna- sütésre alkalmas berendezé- ? sekkel látták el a Mátratere- ä” nye környéki részt, közöttük ?■ á riyírmed-pusztai tavat, sé- íz tálóutakat építettek a bárnai Nagykő megközelítésének biz­tosításába, rendezték a mát- raalmási Bükkfa-forrást és környezetét. Mindezek, mellett, együttműködve a Madártani Intézettel, az erdők lakóinak több mint huszonöt mázsa eleséget biztosítottak, műodu- kat, madáretetőket helyeztek ki. Ebben az évben a korábbi­nál kevesebb összeg, alig másfél millió forint áll a me­gyei természetvédelem ren­delkezésére. Ám bíznak abban, hogy az utóbbi évek megnőtt társadalmi összefogása — az úttörők, a természetbarátok, a vadászok, erdészek, mező- és vadőrök, s más szervek segítségével — nem lesz megtorpanás szép természeti értékeink további védelmé­ben. Épülö-szápülő megyeszékhely Űjj lakások, üzletek, létesítmények a láthatáron Javier Pérez de Cuéllar Budapesten Megkezdődtek a tárgyalások Lázár György fogadta a főtitkárt Fogadás a Parlamentben Eredményes a természetvédelmünk kapcsolatok egyes időszerű kérdéseit. Este Lázár György és fele­sége a Parlament Vadász-ter­mében díszvacsorát adott Ja­vier Pérez de Cuéllar és fele­sége tiszteletére. A vacsorán részt vett politikai, állami és társadalmi életünk több veze­tő személyisége. A vacsorán Lázár György és Javier Pérez de Cuéllar po­hárköszöntőt mondott. lom hiánya és a nagyhatal­mak közötti kapcsolatok meg­romlása. Szükségesnek tartot­ta, hogy az ENSZ kapjon nagyobb szerepet a konflik­tusok megelőzésében es ren­dezésében. A főtitkár utalt a fejlődő országok súlyos gaz­dasági gondjaira. A tárgyaló felek beható eszmecserét folytattak azok­ról a válsággócokról, amelyek helyzetének rendezésében az ENSZ-re jelentős feladatok hárulnak. így foglalkoztak a Közel-Kelet, Namíbia, Ciprus, és a közép-amerikai térség problémáival. Várkonyi Péter rámutatott, hogy a magyar külpolitiká­nak szerves része az ENSZ alapokmánya melletti elkö­telezettség. Kiemelte, hogy magyar részről minden olyan törekvés támogatásra talál amely az ENSZ hatékonysá­gának növelését szolgálja. A/ ENSZ főtitkára méltatta ha­zánk tevékenységét a világ- szervezetben, és elégedetten szólt, az ENSZ és a magyar állam együttműködéséről. A délutáni órákban Lázái György, a Minisztertanács el­nöke hivatalában fogadta Ja­vier Pérez de Cuéllart. A szívélyes légkörű meg beszél ésen — amelyen jeler volt Várkonyi Péter és Rács Pál — Lázár György tájé­koztatta a vendéget hazán! társadalmi, politikai, gazda­sági helyzetéről, és áttekin­tették a nemzetközi gazdaság: Javier Pérez de Cuéllar, az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének főtitkára Várkonyi Péter külügyminiszter meg­hívására csütörtökön hivata­los látogatásra Budapestre érkezett. Javier Pérez de Cu­éllart és feleségét a Feri­hegyi repülőtéren Várkonyi Péter és felesége fogadta. Je­len Volt Rácz Pál nagykövet hazánk állandó ENSZ-kép- viselője, valamint a Külügy­minisztérium több más ve­zetője. A délutáni órákban Várko­nyi Péter és Javier Pérez de Cuéllar tárgyalóasztalhoz ült a Külügyminisztériumban. A megbeszélésen jelen volt Rácz Pál. Az MTI munkatársának ér­tesülése szerint a megbeszélé­seken jelentős szerepet ka­pott a jelenlegi nemzetközi helyzet elemzése, a feszültség enyhítésének szükségessége. Várkonyi Péter rámutatott az erőpolitika és a fegyverkezés fokozódásának veszélyeire, és kitért a szocialista országok konstruktív javaslataira. Hangsúlyozta, hogy a vitás kérdéseket tárgyalásos úton kell rendezni, síkra szállt az érdemi, tartalmas fegyver­zetcsökkentési és leszerelési tárgyalások mellett, amelyek­nek alapjául az egyenjogú­ság, az egyenlő biztonság el­vének kell szolgálnia. Javier Pérez de Cuéllar rá­mutatott, hogy a nemzetközi feszültség fő forrása a nuk­leáris fegyverkezés, a biza-

Next

/
Thumbnails
Contents