Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)
1984-02-23 / 45. szám
Ellentétes törekvések a politikai rendezésre Elie Szalem litbamomi külügyminiszter cáfolta, hogy Amin Dzsemajel elnök végső elhatározásra jutott volna a szíriai—szaúd-arábiiai rendezési terv lényegét, az Izraellel kötött különmegál!apodás ér. vénytelemítését illetően. Hafez Asszad szíriai elméik és Abdallah szaúdi trónörökös damaszkuszi tárgyalásait követőem olyan, hivatalosan meg nem erősített hírek terjedtek el, hogy a libanoni államfő el. fogadta a politikai rendezés menetrendjét. Eszerint Dzsemajel kinevezné a leendő nemzeti egységkonmány új szunnita mohamedán miniszterelnökét, aki azon az alapon vállalná a kormányalakítást, hogy érvénytelenítik az izraeli—libanoni megállapodást Ezt követően felújítanák a genfi megbékélési konferenciát és megalakítanák a nemzeti egységkormányt, amely az izraeli megszálló- csapatok kivonulásától elkülönítve, az Arab Liga keretében tűzné napirendre a szíriai katonai jelenlét kérdését. Bejrúti sajtóértesülések szerint Rasid Karami és Ta- kieddin Szolh a két esélyes miniszterelnök-jelölt. Karami az ellenzéki nemzeti megmentést front egyik vezetője. A damaszkuszi tárgyalásokon elért haladást beárnyékolja azonban, hogy a libanoni keresztény jobboldal mind határozottabb és szervezettebb ellenállást tanúsít a belpolitikai ellenzék és Szíria követeléseivel, az izraeli —libanoni egyezmény érvénytelenítésével szemben. Camille Samun volt államfő, a faiangista párttal szövetséges nemzeti liberális párt elnöke azzal fenyegetőzött, hogy az izraeli—libanoni egyezmény felmondása esetén megvonja bizalmát Dzsemajel elnöktől és bojkottálja mind a megbékélési konferenciát, mind a nemzeti egységkormányt. (MTI) „Kozmosz—1538" Kedden a Szovjetunióból „Kozmosz—1538” jelzéssel újabb műholdat bocsátottak Föld körüli pályára, a világűr kutatásának folytatására. A műhold kezdeti keringési ideje 100.8 perc; pályájának a Föld felszínétől méri legnagyobb távolsága 820 kilométer, legkisebb távolsága 781 kilométer; pályájának az egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 74 fok. A Kozmosz—1538 fedélzetén a tudományos berendezésen kívül rádiórendszer is van, a műhold pályája elemeinek pontos mérése céljából. a (Folytatás az 1. oldalról.) zetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A külügyminiszterek kölcsönös megelégedéssel szóltak a magyar—svéd kapcsolatok alakulásáról, az elért eredményekről. Kifejezésre juttatták készségüket, hogy tovább keressék a kölcsönösen előnyös együttműködés továbbfejlesztésének a lehetőségeit. Mindketten egyaránt aggodalommal szóltak a nemzetközi feszültség növekedéséről, a fegyverkezési verseny fokozódásáról. Egyetértettek abban, hogy a vitás kérdések tárgyalások útján történő rendezésére, a párbeszéd fenntartására kell ^rekedni, hogy csökkenjen a feszültség és ismét az együttműködés fejlesztése legyen az uralkodó tendencia Európában. A tárgyalásokon nagy figyelmet szenteltek a leszerelési kedéseknek. Mindkét külügyminiszter aláhúzta kormányának alapvető érdekeltségét abban, hogy mielőbb érdemi és konkrét fegyverzetkorlátozási intézkedésekre, a világban — különösen Európában — felhalmozott nukleáris fegyverzet radikális csökkentésére van szükség. A magyar külügyminiszter emlékeztetett azokra a nagy horderejű és ma is érvényes javaslatokra amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai tettek ennek eléréséért. Dr. Várkonyi Péter hangsúlyozta, hogy hazánk nagy fontosságot tulajdonit a stockholmi konferencia munkájának, s a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz a tanácskozás sikere érdekében Tárgyalópartnere aláhúzta hogy Svédország hasonlóan ítéli meg a konferenciát és kész más országokkal, köztük Magyarországgal együttműködni annak eredményességéért. Lermart Bodström viszont- látogalásra hívta meg dr. Várkonyi Pétert, aki a meghívást elfogadta. Sztrájk Rómában Az utóbbi esztendők legnagyobb munkástüntetése zajlott le szerdán Rómában; legalább százezer ember vett részt San Giovanni téren tartott nagygyűlésen. A főváros és Lazio tartomány mintegy 70 üzemi tanácsa erre a napra az általános sztrájk mellett döntött — tiltakozásul a kormány gazdaságpolitikája és a tervezett bércsökkentő intézkedések ellen. A legnagyobb olasz szak- szervezet, a CGIL kommunista többségéhez tartozó bázis kezdeményezőét azonban — mint ez várható volt — sem a szocialista befolyású UIL, sem a kereszténydemokrata érdekeltségű CISL nem támo gáttá. Bírálták Shulfzot Lemondásra szólította fel George Shultz külügyminisztert az amerikai politika libanoni csődje miatt Bili Alexander demokrata párti képviselői. A képviselőházban kedden elhangzott beszédében Alexander megállapította: Reagan elnökkel egyetemben George Shultz a felelős ezért a külpolitikai kudarcért. „Ezennel lemondásra szólítom fel George Schultz külügyminisztert, hogy szövetségeseink szemében helyreállíthassuk nagv nemzetünk külpolitikájának tekintélyét” — jelentette ki a képviselő, de nem kezdeményezett semmiféle törvényhozási eljárást Shultz ellen. Alexander egyebek között azzal vádolja a külügyminisztert, hogy politikájával „az arab világ radikális elemeinek kezére játszott” és hogy több ezer ártatlan libanoni, valamint 272 amerikai katona halálát idézte elő. George Shultznak kedden a szenátus pénzügyi bizottságában is feltettek néhány kellemetlen kérdést Libanonról, bár egészen másról, a külföldi segélyprogramról folyt a vita. Ezekre a kérdésekre válaszolva a külügyminiszter igyekezett Szíriára hárítani a felelősséget a libanoni helyzetért. Támadta Damaszkuszt, amiéi . szembeszáll a május 17-i izraeli—libanoni megállapodással. Lövöldözés m Írországban Az észak-írországi Ulstertől északra fekvő Dunloy városában kedden fegyveres összetűzés történt. A tűzharcban két polgári személy és egy katona életét vesztette. A rendőrség közleménye nem tesz említést arról, hogy mi okozta a lövöldözést és kik az áldozatok. (MTI) Iraki offenzíva Az iráni fegyveres erők szerdára virradóra két frontszakaszon, egymástól száz kilométerre újabb' offenzívát indítottak az iraki állások ellen — jelentette be szerdán a teheráni rádió. A két iráni támadás valamivel éjfél előtt kezdődött. Az első , az arcvonal középső szakaszán, Dehloran iráni várostól délre, a második a déli arcvonalon, Bosztan irán várostól északkeletre bontakozott ki. Egy szerdai bagdadi katonai közlemény szerint az iraki fegyveres erők újabb iráni támadást vertek vissza a déli frontszakaszon. Az ütközet kedden éjszaka kezdődött a két ország határának tájékán, az iráni Dehloran és az iraki Ali el-Garb települések vonalában. A közleményben az áll, hogy „a támadó ellenséges erőt teljes egészében felszámolták”. (MTT) Tóth Ferenc, az MTI főmunkatársa írja: Javier Perez de Cuellar, az Egyesült Nemzetek Szervezetének perui nemzetiségű főtitkára több európai országban tett látogatása során csütörtökön érkezik Budapestre. A jelenleg 158 államot tömörítő világszervezet titkárságának első embere 1982. január elseje óta tölti be pozícióját. A világszervezet legtöbb tiszt- v i selőj ekén t kötelessége elősegíteni, hogy az ENSZ minél hathatósabban ellássa legfőbb f-’adatát: járuljon hozzá a béke megőrzéséhez, a biztonság erősítéséhez. Javier Pérez de Cuellar — elődje, a nálunk kétszer is járt Kurt Waldheim és a még korábbi főtitkár, U Thant után — a harmadik olyan ENSZ-főtitkár, akit hazánkban üdvözölhetünk. E látogatások évei: 1963, 1973 és 1979, S most 1984. Jövőre ‘lesz 30 éve annak, hogy Magyarország tagja lett az ENSZ-nek, a nemzetközi politikai kapcsolatok integráns szervezetének, egyetemes rendeltetésű fórumának. A Magyar Népköztársaság és az ENSZ közötti kapcsolatok rendezettek. Hazánk a nemzetközi értékelés szerint is — megbecsült és tekintélyes tagja a világszervezetnek. Jól érzékeltette ezt például nemrégiben az a tény, hogy egy éven át — 1982 és 1983 szeptembere között — az ENSZ 37. ülésszakának magyar diplomata volt az elnöke Hollai Imre külügyminiszter-helyettes személyében. E magas tisztsége idején tovább erősödtek a kapcsolatok hazánk és a világszervezet között. Magyarország egyébként sok év óta tevékenyen közreműködik az ENSZ szakosított szervezetei majdnem mindegyikének folyamatos tevékenységében, részt vesz számos úgynevezett közgyűlési bizottság, valamint szakértői testület , munkájában. Állandó ENSZ-küldöttsé- geink tagjai többször töltöttek be vezető tisztségeket is e testületekben. ENSZ-tagságunk kezdeteiről annyit: a Magyar Népköztársaságot 1955 decemberében vették fel a világszervezetbe. Eredménye volt ez az akkori hidegháborús légkör feloldódásának, amelynek következtében kedvező megegyezés elérésére nyílt lehetőség több, függőben volt tagfelvételi kérelem, köztük a magyar kérés ügyében. Már az első magyar felszólalásban — 29 évvel ezelőtt elhangzott a világszervezet közgyűlésének szónoki emeljét latba fogja vetni az egyetemes béke és biztonság fenntartása és megszilárdítása, a népeket megillető egyenjogúság és önrendeiKezési jog elvének tiszteletben tartása érdekében; a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés megvalósulásáért; támogat minden olyan javaslatot és törekvést, amely az emberi • haladást elősegíti, amely az emberi jogok hathatósabb védelmére, az államok közötti vitás kérdések békés rendezésére, a fegyverkezés csökkentésére, a ■ tömegpusztíto fegyverek eltiltására, az emberiségnek a háború borzalmaitól való megszabadítására irányul. Országunk ezen ígéretét, amely egyszersmind az ENSZ-ben immár csaknem három évtizede folytatott tevékenységünk iránvvonalaként is szolgált, maradéktalanul teljesítettük, s ezen az alapon munkálkodunk a jövőben is. Alapvető célunk volt és m ■ is az, hogy szövetségeseinkkel, a Szovjetunióval és a szocialista közösség több országával szorosan együttműködve. a nemzetközi békét és biztonságot szolgálva biztosítsuk a megfelelő külső feltételeket országunk építéséhez és fejlődéséhez. Az ENSZ-tagság. számunkra is — mint minden más ország számára — intézményes keretet nyújtott külpolitikai aktivitásunk növeléséhez. Az ENSZ megalakulása óta hlsz- szük és tagként is változatlanul Valljuk, hogy az ENSZ alapokmányában lefektetett célok helyesek. Abból indulunk ki: Célok megvalósulása — a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, a nemzetek közötti békés kapcsolatok fejlesztése, a gazdasági, a szociális, a kulturális és a humanitárius problémák megoldását szolgáló nemzetközi egjmttműködés kialakítása — történelmi szükségszerűség. E szükségszerűség érvényesülését. összhangban külpolitikánk alapslveivel, a szocialista országok közösségével együtt és a 158 tágállam egyikeként következetesen támogatjuk. A mostani, bonyolultabb nemzetközi helyzetben az ENSZ munkájában hazánk még nagyobb jelentőséget tulajdonit a béke és a biztonság. a leszerelés kérdéseinek, a viták békés úton, politikai eszközökkel történő megoldásának, a nemzetközi válsággócok felszámolásának. A Magyar Népköztársaság kész arra, hogy megfelelő kezdemé- nvezésekkel a jövőben is aktív tagállamként munkálkodjon, elősegítve ezzel a nemzetközi haladást és a világ,békéjét szolgáló határozatok megszületését. NÖGRÁD - 1984. február 23., csütörtök 1 Magyarország az ENSZ-ben Vényéről, hogy a magyar ENSZ-küldöttség minden ereÄmerllcaT TtcrtonopoTHfifea Reagan szólamai — és a valóság Ronald Reagan amerikai elnök mostanában még többször jelenik meg az amerikai televízió képernyőjén, mint egyébkor. A hajdani hollywoodi színész olyan képet igyekszik festeni magáról a választók szemében, mintha kormányzatának eddigi több mint háromévi működése a legsikeresebb lett volna. Egyre sűrűsödő nyilvános szereplései során minden áron azt próbálja bebizonyítani, hogy ország'lása idején „a béke alapjai tartósabbak lettek”, meg hogy azóta „biztonságosabb világban élünk”. Nukleáris felelőtlenség Az ilyen szóvirágok, szónoki fordulatok a már ismert kortesfogásokhoz sorolhatók és semmi közűk a valósághoz. Averell Harrimann, a nagytekintélyű és tapasztalt amerikai dinlomata (volt moszkvai nagykövet és öt amerikai elnök egykori tanácsadója) az International Herald Tribune-ban írott cikkében meglehetősen lesújtó véleményt mondott a jelenlegi adminisztráció eddigi tevékenységéről, Reagan három -évét egyszerűen a nukleáris felelőtlenség periódusának minősítette. Vajon módosulna-e ez a roppant veszélyeket magában rejtő konfrontációs irányvonal a jövőben, ha a katonai-ipari komplexum kegyeltjét. Ronald Reagant újraválasztanák? Maga az elnök jelentette ki röviddel ezelőtt, hogy amennyiben hivatalában marad. megingás nélkül folytatja az ÚSA katonai hatalmának kiépítését, vagyis annak a programnak végrehajtását, amelyet ő maga hirdetett meg 1981 októberében. Márpedig ha ezen a nyomvonalon Halad tovább, aligha lehet reális kilátás a feszültség enyhítésére, a szovjet—amerikai katonai szembenállás mérséklésére. Reagan egyetlen beszédében sem válaszolt érdemben, konstruktív szellemben a szocialista országok békejavaslataira, az Egyesült Államok és a Szovjetunió, a két katonai tömörülés — a NATO és a Varsói Szerződés — konfrontációját mérsékelni kívánó kezdeményezésekre. Ehelyett áldását adta az 1984— 1935-ös rekordösszegű, több mint 300 milliárd dolláros katonai költségvetés tervezetére. Ez a meredeken felfele ívelő előirányzat különben összhangban van azokkal a nagyvolumenű katonai programokkal, amelyeket Reagan — ’•öviddel hivatalba lépése után — ismertetett és amelyeknek költségigénye 1986-ig meghaladhatja az 1500 milliárd dollárt. Totális szembenállás Más kérdés, hogy ezen a kongresszusi honatyák elvitat- koznak még egy ideig, ttt- o+t talán le is faragnak majd belőle. Az azonban biztos, hogy a fegyveres erők — elsősorban a hadászati csanás- mérő erők — mindent, vagy csaknem mindent megkapnak maid. amire betelentik Mérvüket. a nagyidból már mag e’ső fe'éKen körvonalazódott új am°-ikai katonai doktrína a ..totális szem béna1 lás” a szocialista közösséggel, mindeneké'ott a Szovjetunióval tarta'mi elemeit lényegében az lost—Ipag-as évekre ngz- szeállított szigorúén bizalmas „Védelmi Irányelvekében és a Nemzetbiztonsági Tanács 1982 májusában jóváhagyott memorandumában fogalmazták meg. A „Védelmi Irányelvedben például kimondják, hogy a 80-as években a nagyarányú katonai versengés új területeire kell kiterjeszteni a fegyverkezést egyrészt azért, hogy „kimerítő” gazdasági erőfeszítésekre kényszerítsék a Szovjetuniót, másrészt azért, hogy ki lehessen vívni az egyoldalú hadászati fölényt. E törekvés egyik első lépéseként értékeljük a Nyugat-Eu- rópóban a múlt év végén megkezdett rakétatelepítést. Szorosan összefügg ezzel az amerikai katonai doktrínának az az alaptétele, amely lehetségesnek, adott feltételek között egyenesen célszerűnek, mi több: megnyerhetőnek tartja az atomháborút. Ezen az sem változtatna semmit, hogy Reagan az „Unió helyzetéről” szóló januári üzenetében — szemforgató módon — a közvélemény megtévesztésére a következőket mondta: „A nukleáris háborút nem lehet megnyerni és sohasem szabad kirobbantani”. Ha az Egyesült Államok felső vezetése komolyan gondolná ezt, akkor miért nem csatlakozik a Szovjetunió egyoldalú kötelezettségvállalásához, (hogy tudniillik elsőnek senki ellen nem vet be nukleáris harceszközöket) ? Fegyverkezés a világűrben is A már elfogadott haderőfejlesztési tervek — egyebek között a B—1-es új hadászati bombázók, a Trident haditengerészeti rakéta-nukleáris fegyverrendszerek, az MX-ek és az ezt követő Midgetman- rakéták szolgálatba állításával kapcsolatos döntések — mindenben rácáfolnak Reagan* békefrázisaira. Emellett nemcsak itt, a földön, hanem a világűrben is meg akarják teremteni a hadviselés feltételeit. Már 1982 őszén megszervezték a kozmikus háború irányítására hivatott úgynevezett világűr-parancsnokságot, majd 1983 elején a Világűr Technológia Katonai Központját. Fokozott ütemben dolgozzák ki az új fegyverrendszereket a kozmikus térségben zajló és a világűrből indítandó hadműveletek folytatása érdekében. A hatalmas anyagi-pénzügyi eszközöket felemésztő előkészületek — amerikai szakértők véleménye szerint — várhatóan a következő tíz évben realizálódnak. És ha még mindehhez azt is hozzávesszük, hogy gyors ütemben korszerűsítik az általános (tehát a nem nukleáris) rendeltetésű erőket, növelni kívánják létszámukat és modernizálni fegyverzetüket, akkor nem nehéz levonni a következtetést: a Rea- gan-féle csaoattót nem várható semmi jó, hiszen minden stratégiai tartalék mozgósításával arra törekszik, hogy a jelenlegi viszonylagos katonai egyensúlyt megbontva, olyan előnyökre tegyen szert, amelyek révén rákényszeríthetné akaratát a szocialista közösségre. az egész világra. Ebben az összefüggésben érthető meg igazán, mennyire indokoltak és szükségesek a Varsó! Szerződés tegá'lamai- nak a lehetséges támadót fé- kentartani képes ellenintézkedései. Serfőző László alezredes Letartóztatták Galtierit Kedden letartóztatták Lea- poldo Galtieri tábornokot, az egykori argentin katonai junta vezetőjét. Az 198U82 között hatalmon "oh tábornokelnök letartóztatását a hadsereg vizsgáló bizottsága rendelte el. Galtierit Argentínának a Falkland-(Malvin)-szigetekért 1982 tavaszán vívott háta úban elszenvedett vereségéért viselt felelőssége mia#t állítják bíróság elé. A volt argentínai katonai vezetés a falklandi háborúval kapcsola- 1 is felelősségének kivizsgálása azután kezdődött meg, hogy a múlt év végén hivatalba lépett Raul Ali'onsin elnök polgári kormánvzata. Argentína gazdaságának a falklandi háború ötmilliárd dollár értékű kárt okozot*. nem beszélve az óriási emberveszteségről — közölte Rómában Bernardo Grinspun. a jelenleg nyugat-európai körúton tartózkodó argentin gazdasági minister. (MTI)
