Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)
1984-02-19 / 42. szám
A vadászat élmény. És üzlet is. Ezt bizonyítja például, hogy a Balatonnagybereki Állami Gazdaság egyik legjövedelmezőbb ágazata éppen a HUNOR elnevezésű vadgazdálkodási rendszer. A vaddal ugyanis éppúgy gazdálkodni kell, mint bármi más értékkel. Ennek csak része a vadászatok szervezése az erdő* gazdaságok, vadásztársaságok területén. Kétségtelen, hogy a Balatonnagybereki Állami Gazdaság területe, (ahol képeink készültek) ebből a szempontból különösen értékés, hiszen itt a vadászok Európa egyik legnagyobb vadparadicsomában tudhatják magukat. A téli vadászszezon most különösen jónak ígérkezik. A hazai vadászokon kívül a legtöbben az NSZK-ból, a szomszédos Ausztriából, valamint Olaszországból érkeznek, de angol, francia, svájci, s több más — ugyancsak dollárral fizető — vadász akad a vendégek között. S nincs panasz, ra okuk: ebben a téli szezonban eddig is több mint 100 ezer apróvadat kaphattak puska végre. Szánokkal a helyszínre, Romantikus is, kényelmes is. Ott repül... A teríték Szívbetegséget okoz a zaj is A szív koszorús ereinek megbetegedéseit egy sor környezeti hatással hozzák ösz- szefüggésbe, amelyek közül a zaj a legfontosabb. Erre lehet következtetni egy vizsgálat eredményeiből, amelyet Marburgban mintegy ezer vegyipari dolgozó bevonásával végeztek. A vizsgált személyek életkora 45—55 év között volt. Ha a zajban dolgozó munkások csoportját összehasonlítjuk azokkal, akik viszonylag nyugodt körülmények között végzik munkájukat, láthatjuk, hogy a zajban dolgozó férfiak között négyszer annyi a szívbeteg, mint a másik csoportban. A beteg munkások részaránya még magasabb, ha a zaj mellett feszített tempóban kell dolgozniuk, kevés lehetőségük van a munkafolyamat befolyásolására, ha darabbérben dolgoznak és ha a munkával szembeni minőségi követelmények elmaradnak képességeiktől. Az időskori pigmentfoltok ártalmatlanok Mi Is valójában az időskori bőrelszínezödés és hogyan keletkeznek a pigmentfoltok? Időskori foltokon olyan barna foltokat értünk. mélyek idősebb emberek karján és kézfején jelentkeznek, de már 35 éves korban is előbukkanhatnak. A tudomány netigoselinisnek nevezi az ilyen pigmentfoltokat. Jó tudni róluk, hogy ártalmatlanok, legfeljebb szépérzékünket zavarják. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogyha a bőrünkön új pigmentfoltokat észlelünk, vagy a már meglevő foltok elváltozását tapasztaljuk, haladéktalanul forduljunk orvoshoz, ugyanis csak így dönthető el biztosan, nem rosszindulatú pigmentéivé Hozásról van-e szó. Az orvostudomány ma még nem tudja biztosan, mi Idézi elő az időskori pigmentfoltok kialakulását, feltételezhető azonban, hogy a túlzott napozás is az okok közé tartozik. Lényegében arról van szó. hogy a bőrben megnő a pigmentképző sejtek (melano- citák) aktivitása, és így a test bizonyos részein túl sok pigmentanyag (melanin) képződik. Vera Gavriljuk amatőr népmű ész a szalmából készült dísztárgyak alkotója, népművészeti kiállítások résztvevőié. NÓGRÁD — 1984. február 19., vasárnap 5 Schiller és barátsági napok Az NDK Kulturális és Tájékoztató Központjáról Az NDK Kulturális és Tájékoztató Központját, mint kulturális és tudományos intézményt azzal a céllal hozta létre Budapesten 1959-ben az NDK népek barátsága ligája, hogy a testvérország kulturális, tudományos, művészeti és gazdasági eredményeit népszerűsítse, nemcsak Budapesten, a fővárosban, hanem az egész országban. A központi házat ugyan most átalakítják, de február végén teljesen újjáalakítva nyílik meg a közkedvelt üzlet, áprilisban pedig már az egész ház fogadni tudja vendégeit. Az NDK centrum munkája azonban — mint mondottuk — országos jellegű. Tevékenységének csupán egy része korlátozódik magára a központra. A centrum most vonta még az elmúlt esztendő mérlegét, s most készült el az új év terveivel. Ebből az alkalom, ból beszélgettünk Werner War- neekével, a centrum közelmúltban kinevezett igazgatójával. — Legfőbb partnerünk a Hazafias Népfront. Munkánkat — a legkisebb falvakban is — a népfront sok ezer aktivistája segíti. Ezért is olyan sikeresek vidéki rendezvényeink. A centrum ugyan a fővárosban működik, de vidéki rendezvényeink száma, látogatottsága mindig is felülmúlta a centrumét. Tavaly például 207 rendezvényünk volt a házban, amelyet 35 ezer vendég látogatott, vidéken pedig háromszázat szerveztünk, amelyen 85 ezren vettek részt. — A megyékben rendszeresen tartunk úgynevezett barátsági napokat. Tavaly 11 megyében vendégeskedtünk 3 —4 napon át. S nemcsak a német nemzetiség lakta megyékben: a ml feladatunk az, hogy mindenütt, mindenkinek bemutassuk a Német Demokratikus Köztársaság életét. — Tavalyi kulturális programjaink közül a Marx az irodalomról és a művészetekről című tudományos anké- tunkat kell kiemelnem és a némettanárok nemzetközi szövetségének VII. kongresz- szusát, amelyen a német nyelv és irodalom ápolásának, oktatásának kérdéseit beszélték meg a résztvevők. — Idei tervünkben is jó néhány érdekes, tartalmasnak ígérkező kulturális programpont szerepel. Lektorátusunk, amely a német nyelv és Irodalom propagálóra, tudományos gondozója a centrumon belül. 1984-ben közzéteszi harmadik germanisztikai évkönyvét. Német és magyar tudósok tanulmányai jelennek meg benne — természetesen németül — nvelvünk és Irodalmunk legkülönbözőbb kérdéseiről. Novemberben Schiller születésének 225. évfordu. lója alkalmából — szintén ü lektorátus— tudományos konferenciát rendez. Egy másik érdeklődésre számot tartó tudományos konferencia: Magyar és német írók a fasizmus és a háború elleni harcban. Erre már tavasszal sor kerülj Az idén is megrendezzük a némettanárok nemzetközi szövetségének kongresszusát. — Az idei kiállítások közül néhány: az NDK művészeti akadémiájának kiállítása, fotódokumentációs kiállítás a második világháborúról, amer lyet figyelmeztetőnek szánunk! „Szövött költemények” címmel egy művészcsalád mutatja majd be gobelinjeit. A1 hangversenyek, a könyvkiállítások, a lemezbemutatók sem fognak elmaradni. — Az idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját a Német Demokratikus Köztársaság: a fiatal NDK. Az idén — szinte kézenfekvő — elsősorban a magyar fiataloknak, a magyar ifjúságnak szeretne bemutatkozni. S megmarad állandó feladatunk, hogy Bu- danest, sőt egész Magyarország szellemi és kulturális életében méltó helyet foglaljunk el. Az NDK Kultűrális és Tájékoztató Központja nélkül valóban szegényebb volna Magyarország szellemi és kulturális élete. Győri László Téli vadászat A szalma veterán művésze Sok vázát, dobozt, babát, era nyőt készített, amelyek alapján a breszti ajándéktárgyé műhelyben sorozatban gyártják a dísztárgyakat. A művész Is hosszá évek óta dolgozik a műhelyben, és táradé hatatlanul keresi az új motívumokat. Talán ezért is iratkozott be. 62 évesen a moszkvai művészeti egyetem ipar- művészeti szakára, majd ké- sőb annak rajzszakára. A nagymama, ahogy kedveskedve becézték évfolyamtársai hat éven keresztül látóé gáttá az előadásokat, vizsgázott. Vera Gavriljuk most 8» éves. Sok tanítványa van. Gyönyörű munkáit megcsodálhatták a lengyelek, németek. bolgárok. Minden kiálli-j tásról érmeket, okleveleket, kitüntetéseket hoz magával. A „Falu” alkotás minden részlete érdekes. Az utca mentén kis házak állnak. A fákon madarak ülnek. Két fáradt földműves napozik a ház tövében. Lány áll szalagokkal díszített koszorúban, mellette kiskutya. A falu határában, a dombon szélmalom — és mindez szalmából. Vera Gavriljuk fantáziájának gazdagsága ámulatba ejti a nézőt. — Hogyan csinálom? Szeretem azt, amit csinálok, a többi már kézügyesség dolga. — Már gyermekkoromban mindent tudtam készíteni. A háztartási munka mellett kézimunkáztam. Egyszer lábtörlőt fontam szalmából. Az- ‘án fényvédő ernyőt, amilyennel korábban díszítették a házakat. Vera Gavriljuk egész életében kedvelte a szalmát. A szobába lépve elfelejtjük, hogy mellettünk fut a műút, nem halljuk az ipari város, Ereszt zajait. A szoba Vera Gavriljuk, amatőr művész, a szalmából készített holmik avatott kezű mestere, a népművészet országos fesz- tiváljainák résztvevője sajátos dolgozószobája. A szálak valósággal életre kelnek a művész kezében. Szemünk láttára lesz belőlük madár, állat, ahogy azok a művész fantáziájában megszülettek. Különféle témák izgatják Vera Gavriljukot: műveit legendák,' mesék, poémák motívumai alapján készíti. TALLÓZÓ R ő z s e d a I Bizony, szavakba kapaszkodna érünk csak magasabbra, hiába minden, hiába a lélek szárnyalása, hiába az érzés, a hangulat és minden más is hiába —, ha kifejezni nem tudjuk, ha ebből a hatalmas közös kincsből, ebből a fénylő rengetegből nem tudunk felemelni semmit. Vagy, ha nincs kinek mondanunk. Rohanunk az utcán. A pesti „Chikago" egykor voit főutcáján — amelyen még villamos is járt, a Bethlen utcán, a híres 40-os sárga villamos, azon utaztunk a babánkhoz — és mondom is, hogy ez itt végeredményben a szülőföldem lenne; ez volt itt a BSZKRT-remiz, most trolibuszok alszanak benne, éppen úgy, ahogy a költőnél a „cukor is aluszlk”, vagy talán mégis másként, mert a költőnél talán nincs is cukor, azért aluszik, mondom mind a többit; az állatorvosi egyetemet, a régi zsidó gimnáziumot. amely talán Pestien a legnagyobb volt és ma valamilyen orvostovábbképző intézet, a Péterfy utcai kórházat, amelynek udvarán Engel ' Lacival kettesben egy nyáron „karban tartottuk” a teniszpályát, mutatom a szürke sarki házat, és fent az első emeleti ablakot, ott lakott Remenár Zsuzsa, akibe mindnyájan szerelmesek voltunk, de akinek puszta látásáért csak én voltam képes arra, hogy másokat is fanatizálva nyaralóhelyére, Egerbe egy óiczaka és délelőtt lekerekez- i zünk... Sietve megyünk ezen a múltba veszett p’ro- menádon, amelynek járdáit tömegesen elfoglalják a gépkocsik és mondom is, hogy „micsoda útjaim voltak nekem...” Talán így jobban megérti a barát, aki mellettem szedi a lábát a Keletihez, a vonathoz, aki errefelé nehezen tájékozódik salgótarjáni szülöttként. „Micsoda útjaim..— persze hogy nem a saját szavaim ezek, de ahogy rőhanvást végignézem ezt a megváltozott utcát, ami egyenest elvezet a pályaudvari térig, mindaz fel- dobódik, ami velem innen indult, vagy amivel én innen elindultam már — micsoda utak voltak! Bereményi Géza írta talán ezt a verset és Cseh Tamás énekelte, hát persze, hogy tőlük kaptam a megfogalmazás megoldását ezzel a sorral. Tanít a költő. Segít. Kölcsönöz képeket és metaforákat, helyettem fejez ki érzéseket, meat én gyakorta csak érezni vagyok képes gyarló módon, de sem lelki emelkedettségem, sem igazi alkotói Invencióm nincs ahhoz, hogy elmondjam- mi a véleményem a sirályokról, vagy a híresen szép Velencéről, mert nem tudok mást mondani mint azt, hogy „le- auél ió. vigyázz magadra” és akkor Radnótira gondolok és néha talán kevés ennyi: „sokat gondolok Rád", mert akkor meg talán Tóth Árpád segíthetne az „Esti sugárko- szorú"-val ... De, ha közel kerülni akarok a gyerekekhez, le kell hajolnom, le kell térdepelnem az ő „magasságába” és akkor meg eszembe jut, talán mondom is, miként lett „Dód óriás. Aztán persze úgy keveredhet bennünk mindez — mint a jó ételben az alkotórészek és az ízek, és már-már kivá- laszthatatlan az is — mit gondoltam-mondtam én és mit a költő. Nemrégiben leírtam és megjelent; rőzsedalok. Valami közösségi, közéleti dolgot feszegettem akkor és ott, hogy talán néha énekelni is lehetne együtt, de mert ez a mai zajokban alig hallhatóan bátortalan és gyermeteg javaslat — Adyval együtt dacolva énekeltem magamban, magamnak —, amit persze itt sem kell szó szerint venni. A dalolási javaslat is metafora. Hát persze, hogy nem valamilyen közös dalról van itt szó. hát persze, hogy nem „égtek bennem kis rőzsedalok”, de éghet berniem valamiféle indulat Is a közösségi érzések satnyulása láttán. Gállá Olga aztán levelet írt és kedvesen figyelmeztetett — bizony, ha Ady metaforáját használtam híres-ismert költeményéből, akikor illett volna Idézőjelbe tenni a szót, mert „e2 annyira Adyé”, hogy másként nem lehet. Igaz ez is. A költő szavai mégis a tanító szavai, és akkor úgy veszi ét az ember, amint az összes többit is — elvet, tartást, életfelfogást — a legnagyobb természetességgel. Talán még örömmel is, ahogy a költő szavára-gondolatára rátalál és néha nem írja ki az idézőjeleket. Mert végül is, aki nem ismeri Adyt annak semmit sem mond az idézőjel az eredetet illetően, sőt, esetleg félre Is vezet; az idézőjelbe tett szó jelentésében vétózik, gyakran az ellenkezőjére is fordulhat. Aki meg ismeri — az úgy is tudja, honnan merített egyet a tárcaíró vagy bárki, aki a szavakkal kifejezni úgy akar valamit, hogy mások is azonnal megértsék. Hát csak jöjjenek a költő szavai! Idézőjellel vagy nélküle. Jöjjenek és helyettük ne érkezzenek-telepedjenek meg kiirthatatlan rossz szavak és képzavaros metaforák. Mert mégis ebből, ezekből lehet több a nyelvet rontó korokban „Üljük körül az asztalt” — mondja Kassák Lajos és ebben meg benne é! az is: mondjunk egymásnak értelmes szavakat, a legszebbeket, sajátjaink és egymáséi közül válaszva-talál- va. (X. Pataki)
