Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)
1984-02-19 / 42. szám
Kél, új Dominant típusú ofszetnyomógéppel bővült az Állami'Nyomda pásztói gyáregysége. A modern gépeken a nagy példányszámú, száz-százötven ezres megrendelések készül- r»k. Képünkön Kiss Zoltán gépmester postai tértivevények próbanyomatát ellenőrzi. —barna— ÉLETUTAK Joe, vagyis József NAGY, KERGES tenyerében, amikor kezet fogunk^ szinte elvész az enyém. Jó, ropogós szorítása van még az öregnek, pedig, ő mondja, régen megette már a kenyere javát. Hatvankilencedik évét tapossa, de fürge még, egyenes tartású. Belegondol az ember: szívesen lenne ilyen ö is, ennyi idős korában ... — Pedig — mondja — nekem aztán kijutott eléggé ebből az életből. Négyen voltunk testvérek, két fiú, két leány. Apám, szegény, paraszt volt, nagy nehezen összekuporga-í tott annyi pénzt, hogy különböző dűlőkben földet vehessen. A végén nyolc hold lett az övé. Meg egy par ló, tehén, s egy ház a templomdomb alatt. Hát, nem mondhatni, hogy tehetősen éltünk. Bizony, nekem is korán meg kellett fogni a gyeplő szárát, mert a bátyám huszonnyolcban, amikor én még csak tizenhárom éves lehettem, kivándorolt Kanadába. Tudja, akkor volt az a nagy menés! ''mánia, mindenki azt hitte, hogy ott, túl a tengeren, majd jobban boldogulhat. Mentek is el sokan a faluból, volt, aki jól járt, de többen voltak azok, akiknek kint sem jutott sokkal több, mint idehaza. Először a bátyám is bányász lett, gürcölt éppen eleget a föld alatt, de amikor már úgy-ahogy összeszedte magát, búcsút intett a szénnek, vett földet, gépeket, farmer lett. No, szóval, huszonnyolcban ott maradtunk apámmal kettesben a földdel, mert azért, ugye, a dolgok nehezebbik része, a szántás, vetés, aratás azért mégis csak férfimunka. Küszködtünk, kínlódtunk. Amikor meg végeztünk a mi tennivalóinkkal, eljártunk fuvarozni, mert a készpénz nagyjából csak abból jött. Té- len-nyáron, mindig, amikor csak lehetett, hordtuk az erdőről a fát. nagy szálerdőt kitenne, amit mi az apámmal a vasútállomásra, meg á házakhoz beszállítottunk. HARMINCHATBAN aztán megnősültem. Nemsokára két fiunk született, mind a kettő a bányánál dolgozik, Ménke- s'—i. Egyik sem vállalta a földet. Aztán jött a háború, szerencsésen megúsztam a katonaságot, mert, amikor már mindenkinek el kellett volna menni, azokkal a parancsokkal senki sem törődött. Valahogy november táján jöttek be hozzánk az oroszok, de nem sokat időztek, mentek tovább Szlovákia felé. Hát, a mi életünk ezzel sem nagvort változott, mert maradt a föld a munka is. Egészen ötvenkilencig gazdálkodtunk úgy, magunknak, no, akkor megalakult itt is a termelőszövetkezet. Nem kellett sokat biz- * 'tni. hogy lépjek be, íey lettem én alapító tag. Emlékszem. a Nádasdi Mihály volt az első elnök, utána meg, amikor a mátracser-pusztaiak- kal egyesültünk, mert ott már ötvenhat előtt is közösen gazdálkodtak. akkor meg a Torjáfc László. Meg a többiek. Mert hirtelen nem !s tudnám megszámolni, hány elnököt szolgáltam én ki. De hát ez nekem nem számított, mert a munkát helyetten ugyan senki el nem végezte. No, ötvenkilencben aztán nagy változás állt be az életemben : elküldték Pápára traktorosiskolára. Hagytam másnak a lovakat, boldoguljanak csak velük, ahogyan tudnak. Ott voltunk vagy három hónapig, sokat tanultunk, kiokosítottak mindenről. Alaposan csinálták, mert nemigen kellett nekünk szerelőre várni, ha valahol elakadtunk. Mikor visszajöttem, egyből kaptam egy szinte vadonatúj MTZ-gépet, azon jártam, az volt a kedvencem. Fuvaros voltam akkor is, mert itt mifelénk a hegyekben jobbára csak lánctalpasokkal szántot- tak-vetettek. Hét évig ültem az MTZ nyergében. No, akkor, ez hatvanhétben volt, elém állt a főagronómus, most a megye egyik legjobban menő téeszének az elnöke, doktori címe is van, és azt mondta: Miszter, szálljon le a gépről. magára máshol nagyobb szükség van! így szólított, miszternek, mások meg csak Jóénak ismernek. Tudja, úgy kell ejteni, hogy Dzsó, mert a kanadás bátyám, meg a többi is, aki megjárta a tengerentúlit, csak így szólítottak, rajtam is maradt ez a Joe, lehet, sokan a becsületes nevemet sem tudják. Pedig Maruzs Józsefnek hívnak. Szóval, mondta a főnök, maga, miszter, ért a famunkákhoz, mi meg most fogunk nagy építkezésekbe, oda kell a mag>a szakértelme. Persze, hogy értettem a famunkákhoz, otthon is mindent magunknak csináltunk, nem kellett nekem sóira semmiéit * asztaloshoz fordulnom. Hát, felhúztunk egy pór szerfás építményt itt, Mátranovákon, meg Homokterenyén, meg Nyírmed-pusztán. Nem mondom, vágytam vissza a traktorra, de itt is megkerestem azt a pénzt, úgyhogy nem is nagyon forszíroztam az ügyet. Hát, így telt-múlt az idő. Gondolom, meg lehettek velem elégedve, mert hatvanötben jutalomként. kiküldtek Moszkvába. Hát az csoda egy út volt. De meg egy másik is, rnert hatvanhétben a bátyám, akkor még élt, meghivott látogatóba, Kanadába. Kint voltam két hónapig. Ez is jó volt, de igazán nem éreztem jól magam, mert nem engedtek dolgozni. Márpedig, aki hozzászokott a folyamatos munkához, annak egyenesen büntetés a tétlenség. Látja, ötödik éve nyugdíjban vagyok, még most is dolgozok a faüzemben, a fűrészgép mellett itt a rraátraterenyei Zagv- vavölgye Téeszben. Van háromezer-kétszáz . formt nyugdíjam, mellette meg égy évben még kereshetek -összesen hatvanezret. Hát kellene nekem az Alföldre, meg máshová járni napszámba? Igaz, megpróbáltam egyszer-két- szer, jobban fizettek, mint itt, de csavarogjon csak az, akinek kedve van hozzá. Bírom még a munkát, egészség is van. hál’ istennek, jól megvagyunk. nem panaszkodhatok semmire. ELHALLGAT Maruzs József, a kemény kezű. A miszter, akit hét. haturban is csak Jóénak szólítanak ... Karácsony György Kiegyensúlyozott közrend és közbiztonság Nógrádban INTERJÚ SZERÉMI SÁNDOR RENDŐR EZREDESSEL irmiiiiiiiiHHnmiimitnnmrwfnmHHnmninmiMnnmiiiiiiiniiii;iiiiiiinimmumi Az oktató A mikor leültünk, hogy gondolatot cseréljünk, az volt a kérése: gondosan osszuk be az időt. A ma emberének ugyanis az idő a legnagyobb ellensége. Mindég hadban áll vele. Ha le tudja győzni akkor van esélye a sikerre, ha nem akkor jön a kudarc. Ilyen egyszerűen fogalmazta meg Rutai Béla az erdészmérnök az élete rendjét. Mert nála a napok kiszámított pontossággal kell, hogy múljanak. Két nagy elfoglaltsága van. Az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság fahaszná. lati osztályának vezetője. Aki egy kicsit is érzékel az erdészeti életből az tudja, idetartozik az erdők vágása, ami jelenleg az egyik leglényegesebb tevékenység az erdészeteknél. Ez ügyben aztán talpalni kell a vezető erdőmér- nötonek. Ki a Börzsöny rengetegébe, ahol zúgnak a fűrészgépek, nagy robajjal dőlnek a fák. A beszélgetés során is nyugtalanul pillantott az órájára, mert ha tegnap a Börzsönyben volt. nta Rom- hányban várják. Magyarázta. — Nem rózsás most az erdészeti élet. . . Gazdasági gondokkal küzdenek, már hosszabb időn át keresik, hogyan kéne jobban tenni dolgaikat. Pucái Bélára meg azért is számítanak ezekben a tipikus közgazdasági kérdésekben, mert jó ismerője ezen tudománynak. Maga is oktatja a politikai gazdaságtant. Életének ez a másik nagyon fontos lösze. Valahogyan így nappal az erdészeti munka, este pedig a politikai gazdaságtan. Mondja is. — Igv alakult az életem. . . Nem beszédes ember Rutai Béla, legfőképpen nem amikor magáról kell szólnia. Ilyenkor 'komorabbá válik a tekintete, minden szavának nyomatéke van. És, hogy mennyire elmélyül a gondolataiban, az a mozdulataiból is kiérződiík. Igazgatja a szemüvegét, hogy időt nyerjen amíg kimond valamit. Szinte önfeledten morzsolja ingének gombját. Azt mondta amikor szó esett a természetéről. — Nem tudom elképzelni másképpen magamat. . . Emberekért, munkájukért felelős, tanít és természetes, hogy ilyen. Amikor az erdőmérnöki diplomáját megszerezte, Szécsénybe került az erdészethez. Nem esett nehezére beilleszkedni a munkahelyére, mert maga is a munkásemberek életét élte. A villamosmozdony-vezető édesapja mást nem tudott biztosítani számára. Azt mondja emlékezve ezekre a szép napokra: nem hogy beilleszkedett, megszerette az embereket. Olyan élénk gondolkodású erdei munkásokkal vitázott csiszolva az egyetemen szerzett tudományokat, mint Virág János, meg Biiüng-er László. Éles eszű sipeiki palócok azok. Hát még Járja Jóska. A fiatal erdőmérnököt néha úgy közrefogták, hogy csak úgy ropogott. Aztán zúdultak a kérdések keresetlenül. Miért ennyi a bér? Miért nincs a mumka jobban megszervezve? Mi az a gazdaságpolitika. . .? Látszik az arcán hogy jólesik visszaemlékeznie ezekre a vitákra. — Lehetett válasz nélkül hagyni ilyen kérdéseket? Erdőtől a faluig messze az út, de a nagy csetepatéban olyan gyorsan elfogytak a kilométerek, hogy észre sem vették már a kutyák ugattak a faluszélén. Márton Ferenc, a szécsényi erdészet akkori párttitkára figyelt fel Rutai Béla türelmesen magyarázó készségére. — Így tettem én pártoktató — ennek gondolatára fel- derült az arca. Őszintén bevallotta Rutai Béla, hogy amikor leül az emberekkel beszélni, abban valami rendkívüli érzés van. Feszíti a felelősség, hogy árnyalata sem forduljon elő a tévedésnek. Aztán amikor a vita kezdődik az öröm fogja el. mert gondolatot volt képes ébreszteni. És ebben az időben még párttag sem volt Rutai Béla. Későbben amikor az erdőgazdaság központjába került tett párttag, és ott is nyomban a műszaki erdészetnél tanította a politikái gazdaságtant. — Szeretek tanítani, őszintén bevallom. És egyszer azt vettem észre, hogy nekem is tanulnom kell... így került a marxista—leninista esti egyetem balassagyarmati tagozatára hallgatónak. De közben a tanítást sem hagyta abba. Azt mondta egy alkalommal Huszák Artúr az osztályfőnöke, hogy jó tanulási készséggel rendelkezik Rutai Béla. És így volt. Színötössel végezte tanulmányait. Ekkor döntöttek a városi pártbizottság vezetői, hogy Rutai Bélát vezető propagandistának nevezik ki. — Hirtelen megrettentem a kinevezéstől... Azt mondta, hogy akkor volt a legnehezebb eleget tenni ennek a megbízatásnak, amikor először ült szemtől szembe hallgatóival. Ezek nem vitatkozó partnerek voltak, hanem maguk is oktatók. Amikor szembekerült velük, nem is őket, hanem azokat a hallgatókat látta, akikkel ezeknek az embereknek kell majd szembenézni. — Tudom magamról, hogy a politikai gazdaságtan ma az egyik legelőbb tudomány. Ott van a munkahelyen, benne van a fizetés! borítéka, de az ottani hűtőszekrénybe is. Ez minden embert mélyen érint... Ahogyan mondja. egyre jobban belemelegszik a gondolataiba. Beszél az árakról, a bérek alakulásáról, az élet- színvonalról. Ahogyan hallgatóinak. a város propagandistáinak szokta magyarázni, pontosan, félreérthetetlenül. C sak úgy tudja mondani, mert ez a természete. A múltkoriban valahogyan kételyek ébredtek benne. hogy jól mondta-e hallgatóinak az árak alakulásának törvényszerűségeit? Amikor este hazatért az erdőről, fáradt volt ugyan, gondoktól is terhes, mégsem tudott nyugodni. Bekapott néhány falatot és elindult ki a városszélre a nyomdába. Észrevétlen foglalt helyet a hallgatók között és figyelte, az oktató hogyan végzi munkáját. Ahogyan hallgatta, fokozatosan enyhültek vonásai és arcáról a jóleső érzés tükröződött. Bobál Gyula r NÓGRÁD — 1984. február 19., vasárnap Hétfőn, február 13-án parancsnoki értekezletet tartottak a Nógrád megyei Rendőr-főkapitányságon, ahol értékelték a főkapitányság parancsnoki és személyi állományának elmúlt évi munkáját. Az ülés után interjút kértünk Szerem i Sándor rendőr ezredestől, a megyei főkapitányság vezetőjé* tői. Hangsúlyozni szeretném, hogy erre még a közlekedésbiztonsági tanács testületi ülése után «visszatérünk, de kijelentem, hogy a fokozott közúti ellenőrzés, differenciált bírságolás, gépjármű-vezetői engedélyek bevonása, propagandaelőadások számának növelése ellenére sem sikerült az ittas vezetések számát jelentős mértékben csökkenteni. Néhány adatot elmondok. A gépjárművek száma tovább nőtt, jelenleg jóval meghaladja a 42 ezer darabot. Az év végén több mint 50 ezer fő rendelkezett vezetői engedéllyel. Sajnos nyugtalanító, hogy 26-ról 36-ra nőtt a halálos. 148-ról 157-re a súlyos sérüléses baleset. Változatlanul a leggyakoribb baleseti okok: gyoshajtás, figyelmetlen vezetés, elsőbbségi jog meg nem adása. Az ittasan okozott balesetek száma 28,3 százalék, ami az országos helyzetet figyelembe véve magas, növekvő tendenciájú. — A parancsnoki értekezleten szó esett a körzeti megbízottak és az önkétes segítők munkájáról. Erről röviden mit mondana ezredes elvtárs? — A körzeti megbízottak a városokban, községekben a rendőrség köztiszteletben álló helyi képviselői. Kapcsolatuk a helyi párt-, állami és társadalmi szervekkel, gazdaságvezetőkkel jó, elvi alapokon áll. Ami az önkéntes segítőket illeti: '-»Tedménye- sen tevékenykednek. Szakmai ismeretüket és tapasztalataikat igyekeznek átadni és hasznosítani. Önállóan teljesített szolgálatidejük 12, a rendőrrel közösen végzett pedig 3,5 százalékkal nőtt. Érdemi intézkedéseik száma 1737-ről 9227-re. több mint négyszeresére emelkedett. Intézkedéseik ellen panasz nem érkezett. Az értékelt időben 261 fő részesült különböző elismerésekben. Szólni kellene az igazgatásrendészeti szervek feladatairól. akik munkájukat a jogszabályok szellemében, a szocialista törvényesség betartásával, a jogpolitikai elvek figyelembevételével végezték. Összegezve azt ismételten hangsúlyozom, hogy a rendőr mindig legyen figyelmes, észlelje a jogellenes cselekményeket, mérlegaje annak súlyossági fokát. A határozott; szakszerű és kulturált megfelelően differenciált Intézkedésével vívja ki az állampolgárok kedvező értékítéletét, tiszteletét — fejezte be az interjút Szerérm Sándor rendőr ezredes, megyei rendőrfőkapitány. Somogyvári László — Az állampolgárok tulajdonát károsító bűncselekmények aránya 5,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a betöréses lopás 75-ről 137-re. Kedvező viszont, hogy a felderítési eredményességünk 70 százalékos. A betörő tolvajok fokozott érdeklődést tanúsítanak a magánlakások és a hétvégi házak iránt. Felismerték, hogy az állampolgárok tulajdonában jelentős ösz- szegű készpénz, nagy értéket képviselő tárgyak halmozódtak fel. Az állampolgárok ezek védelmére — többségében a legelemibb intézkedéseket sem teszik meg. A betöréseket elősegítő körülményeket vizsgálva olyan következtetés vonható le, hogy jelentős részüket nappali időszakban, lakások, hétvégi házak elhagyott voltát kihasználva követik el. A csalások száma 24-ről najnos 53-ra növekedett. Az elkövetésnél továbbra is az emberek hiszékenységét használták ki a bűnözők. Ami az erőszakos, garázda jellegű bűncselekményeket illeti, 18,2 százalékkal emelekedtek, társadalmi veszélyességük is fo- fokozódott. Az emberölések és -kísérletek száma 8-ról 13-ra nőtt, de itt azonnal s,el kell mondani, hogy az elkövetéseket nem az anyagi haszon- szerzés, hanem többségében az indulati tényezők motiválták. Az elkövetőket minden esetben felderítettük. Szólni kell a szándékos és súlyos testi sértések arányáról. ami a megtett intézkedések ellenére is 21 százalékkal magasabb. Többségüket szeszes ital hatása alatt, családon belül, magánlakásokon, valamint szórakozóhelyeken. primitív személyiségjegyekből adódó belső indítékok hatására követték el. A rablások és kifosztások száma az előző évihez hasonlóan alakult. zömmel nyilvános helyen, közterületen, a sértett ittasságát kihasználva követték el. Néhány eset kivételével az elkövetőket felderítettük. A hivatalos személy elleni bűncselekmények száma csupán eggyel emelkedett, mégis a nagyfokú társadalmi veszélyessége miatt figyelmet érdemel. — A bűncselekmények kategóriájába soroljuk a közlekedési ügyeket is. Ez hogyan alakult? — Megközelítően azonosan mint az elmúlt esztendőben. — Mindjárt elöljáróban kell kijelentenem, hogy az 1983. évre tervezett főbb célkitűzéseinket megvalósítottuk. Megyénk bűnügyi operatív helyzete alapvetően nem változott, a közrend, közbintonsá- gi helyzetet a kiegyensúlyozottság jellemezte. A közterületek rendjét fenntartottuk, a belügyi munkával kapcsolatos lakossági igényeken — félfogadás, ügyintézés, kérelmek, panaszok intézése — gyorsabban és kulturáltabban elégítettük ki. — Hogyan alakult megyénkben a bűnözés szerkezete? — A bűnözés szerkezetére ma is jellemző, hogy a kisebb társadalmi veszélyessé- gű, vagyon elleni vétségek vannak túlsúlyban. Számuk 7,2 százalékkal nőtt, a kárérték is fokozatosan növekvő. Gyakoribbá váltak a nagyobb értékre elkövetett bűncselekmények. Az elkövetéseknél fokozottabb szervezettséget, folyamatosságot és konspirált- ságot tapasztaltunk. Többször fordultak elő bűncselekmény- sorozatok, azok társadalmi veszélyessége is növekedett. Szeretnék néhány példát említeni. A társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények száma 10,4 százalékkal nőtt. Itt is jellemző a rejtett módon elkövetett, nagy kárt okozó jogsértések emelkedése. Esetenként olyan személyeket is bevontak a bűnelkövetésbe, akik a közös vagyon védelmével voltak megbízva, mint pl. a palotáshalmi termelő- szövetkezetben, vagy a Szondi kisipari szövetkezetben. Felerősödtek olyan káros jelenségek, mint az anyagiasság, élősdiség, korrupció. Az elkövetés főbb okaivá váltak: harácsoló életszemlélet, a munka nélküli jövedelemszerzés, a luxusigények kielégítésére való törekvés. A bűncselekmények elkövetését sajnos lehetővé tették a felettes szervek ellenőrzésének hiánya, vagy felületessége, a belső ellenőrzések formális volta. Ami a népgazdaság és a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmét illeti, ennek érdekében növeltük a közös vagyonvédelmi szemléket, ellenőrzéseket. A visszatérő ellenőrzések folyamatosak, rendszeresek. — Az elmúlt évben mi jellemezte az állampolgárok kárára elkövetett bűncselekményeket?
