Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)

1984-02-16 / 39. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NŐGRÁD XL ÉVF„ 39. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. FEBRUÁR 16., CSÜTÖRTÖK Előnyök és gondok A Magyar Tudományos Akadémia évek óta vizsgál­ja az allami vállalatokat, többek között a napjaink­ban oly sokat vitatott vállalati gazdasági munkaközössége­ket is iavaly ősz óta karként működik Miskolcon hazánk legfiatalabb jogászoktatássai foglalkozó intézménye. Az itt oktatók — a vállalatok és szövetkezetek felkéréseinek eleget téve — korábban is folytattak vizsgálatokat a gaz­dasági élet jogi szabályozásának különböző területein. A két intézmény együttműködési szerződést kötött, amely­nek keretében a civilisztikai tudományok tanszékén ala­kult kutatócsoport vállalta, hogy konkrét vizsgálatok alap­ján tenytanulmányokat készít a vállalati gazdasági mun­kaközössegek alakulásáról, tevékenységéről, problémáiról, majd a feltárt adatokra építve elemző tanulmányokban fog­lalja össze a közgazdasági, szociológiai, polgári jogi, mun­kajogi, valamint az állami irányítás és ellenőrzés témakö­rében felmerülő legfontosabb kérdéseket. A tény lan ulmányok készítői különböző vállalatoknál, v'zsgá-Msák a vgm-ek helyzetét, majd Miskolcon a nehéz­ipari műszaki egyetemen konferenciát rendeztek a válla­lati gazdasági munkaközösségek egyes társadalomtudomá­nyi kérdéseiről. Ezen a tanácskozáson a meghiúsult vál­lalkozások között szerepelt, hogy a vgm-ek révén nem si­került az állampolgárok megtakarított vagyoni eszközeit be­vonni a termelésbe. A tagok viszonylag csekély befekteté­sek mellett a nyereség „kimentésére” törekszenek. Nem hoznak létre új típusú termékeket, a kockázatot igyekez­nek a lehető legkisebbre szorítani. Probléma az is, hogy a vállalat és a munkaközösség szerződései egyenlőtlen felek viszonyát tükrözik. A vállalat igazgatója bármikor vissza­vonhatja a vgm működéséhez adott hozzájárulását. Több­nyire nem teszi lehetővé, hogy a vgm a vállalaton kívül más partnerrel is gazdasági kapcsolatot létesítsen. A tagok között létrejövő társasági szerződések formálisak, sablon ■alapján készültek. Kizárólag azokat a kérdéseket szabá­lyozzák, amelyeket az engedélyezés, cégbejegyzés során vizs­gálnak. Általában hiányoznak belőlük a közös munkavég­zés megszervezésére, irányítására, a tevékenységgel össze­függő vitás kérdések megoldására vonatkozó rendelkezések. Nem helytálló viszont az a nézet, hogy a vgm-ek tevé­kenysége a magántulajdonra épül. Valójában a munka csak­nem kizárólag nagyüzemi, társadalmi tulajdonban álló ter­melőeszközökkel, munkaszervezetbe tömörült kollektíva ál­tal folyik. A kizsákmányolás lehetősége kizárt, A vgm-ek belső termelési és tulajdoni viszonyainak meghatározásában a társadalmi tulajdon szerepe kiemelkedő. A vgm-ek és a munkajog kapcsolatát vizsgálva, főként a vgm-ek változtatásra serkentő hatása került előtérbe. A yállalati gazdasági munkaközösségek tapasztalataiból le kell vonni a hasznosítható következtetéseket a társadalom ren­delkezésére álló munkaerő ésszerűbb felhasználása érde­kében. Rendkívül problémaérzékenyen vetődhetnek fel a {szabályozás belső ellentmondásai, hiányosságai, amelyek arra mutatnak, hogy a vgm-ekben rejlő lehetőségek jobb kiaknázására van szükség. Az is igaz, hogy előre nem le­hetett pontosan felmérni a társadalom reakcióját a vgm- ek létrehozásakor. Központi célkitűzés a jövedelemszintek differenciálása volt. A munkaközösség révén többletjöve­delemhez jutók elégedettségét azonban félő, hogy ellensú­lyozza az a feszültség, amely a tagok és a kívülrekedtek között kialakul. A kísérletet több vezetési szinten fenntar­tással kezelték. Feltehetően ezzel is magyarázható a jogi szabályozás nehézkessége, párhuzamossága. Felszámolásuk ma már időszerűnek tűnik. A vállalati gazdasági munkaközösségek tapasztalatai azt is igazolják, hogy szorító gazdasági-társadalmi környe­zetben jobb szervezéssel, hatékonyabb ösztönzők révén to­vábbi befektetések nélkül is előnyös változások várhatók. Természetesen 5 millió 400 e-er alkalmazott mellett 64 ezer vgm-tagtól munkaidőn kívül nem várhatjuk el, hogy az egész gazdaságban megnyilvánuló fellendülést produkáljon. A vállalati gazdasági munkaközösségek segíthetnek annak felismerésében, hogy az eddigi merev struktúrájú vállalati gyakorlathoz képest keressük az ugyanahhoz a célhoz vezető más utakat is, amelyek talán kevésbé rögösek. ' B. P. Kevésből is lehet többet S cél: iiclyi anyagok feltiasználása Megfelelő közutoink állapota A múlt év közepén korsze­rűsítették a közlekedési ága­zatot, s a megszűnt megyei közúti igazgatóság útkezelői feladatait a Budapesti Köz­űd Igazgatóság, hatósági te­endőit pedig a megyei taná­cson újonnan alakult közle­kedési osztály vette át. A közelmúltban áttekintették az utóbbi három évben vég­zett munkát, s az úthálózat további korszerűsítésére fel­adatokat határoztak meg. A megye országos közút­hálózatának hossza 945 kilo­méter. Ebből a korszerű, asz­faltburkolatú utak aránya 41,2 százalék — az országos átlag 39,2 százalék —, a köze­pes, aszfalt-makadám és kő- zúzaflékos utak aránya 51,3, a korszerűtlen burkolatú utak aránya pedig 6,1 százalék, s mindössze 1,4 százalék a ki- épitetlen földút. A teendők az utóbbi évek eredményei ellenére igen sokrétűek, hi­szen — példaként —, az eze­ken az utakon lévő 396 híd­nak csaknem a fele korsze­rűsítésre szorul. Szükség van az utak további szélesítésére és szerkezeti megerősítésére. Ezen igények kielégítését azonban a rendelkezésre álló pénz, az évi 170 millió fo­rint nem teszi lehetővé, s csak az állagmegóvásra, a mi­nőség szinten tartására, a forgalom biztonságát, elősegí­tő munkákra elegendő. Ép­pen ezért szükséges a hely­ben található anyagok fel- használása, a hulladék-anya­gok másodlagos hasznosítása és az energiatakarékos —■ a pernyét, a bitumenemulziót felhasználó technológia szé­les körű elterjesztése. A jö­vőben az állagmegóvás mel­lett kiemelt figyelmet kell fordítani a vízelvezető rend­szerek, az útpadkák karban­tartására, a felújítások kon­centrálására. A forgalombiz­tonság fokozásáért az átke­lési szakaszokon meg kell vizsgálni a jármű- és a gya­logosforgalom különválasz­tásának lehetőségét. A közie­I kedési osztály és a közúti koordinációs üzemmérnökség I rnár hozzálátott a feladatok megvalósításához. Farms heverek Balassagyarmatrjl WSSöiBll A balassagyarmati Ipoly Bútorgyár termékei népszerűek a vásárlók körében, mert tetsze­tősségük, praktikus megoldásaik mellett az olcsó cikkek közé tartoznak. Évek óta külön­böző átalakításokkal a Nógrád szekrénysorok viszik a pálmát. Emellett megjelent a gyárt­mányfejlesztési csoport munkájának eredménye, a Columbia fantázianevű elemes szek­rény, amelyet a Doinus áruházi hálózat monopclcikként értékesít. Ugyancsak elemekből építhető az Éden nevét viselő bútorféleség, amely az év második felében kerül le a gyár­tószalagokról. Az ülő- és fekvőgarnitúrák is változáson mennek át. A kárpitosok a koráb­bi fémrugók helyett farugókkal látják el a kényelmesebbé vált termékeket. Képünkön: az új larugós Nógrád heverőket állítják össze az Ipoly Bútorgyárban. Iparcikk-ellátási tapasztalatok Jelentősen bővült a szabadidő-ruházat választéka — Szállítási megállapodás negyven új partnerral Kislakásépítőknek, kertészkedőknek Nagyobb termésátlagok a meliorációval javított területeken Bizalmitestületi tanácsko­zás, illetve igazgatói tanács­ülés vitatja meg ezekben a napokban a Nógrád megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat 1983-as gazdálkodásának eredményeit. Az előző évitől lényegesen magasabb, 1 mil­liárd 212 millió forint értékű forgalmat bonyolított le ta­valy üzleteiben a vállalat. Több mint 11 százalékkal bő­vült a vegyes iparcikkek for­galma, meghaladva a megyei és az országos fejlődési üte­met. Kevésbé állta viszont a konkunrenciát és a vevő pén­zéért folytatott versenyt a vállalat a ruházati forgalom­ban. Nem köszönt el az elmúlt esztendő sem ellátási gondok nélkül, esetenként egészen sú­lyos hiányok is zavarták az ellátást. Kevésnek bizonyult többek között a pamutáru, a színestelevízió, a hazai gyárt­mányú hűtőszekrény, a ra­diátor, hiányos volt az autó­alkatrészek és a vízvezeték­szerelvények választéka. Lényeges előrelépést tett a vállalat a szabadidő-ruházat kínálatának bővítésében. Be­vált a +1 Szezon gazdasági társasággal kiépített kapcso­lat, valamint a kisipari ter­meltető vállalattal létesített együttműködés, emellett szá­mos ruházati termelővel köz-; vetlen beszerzési kapcsolatban áll a vállalat. Oj üzletek nyitásával, s ezekben a választék gyarapí­tásával enyhítette a kislakás- építők anyag- és szerszámbe­szerzési gondjait az iparcikk- kiskereskedel li vállalat. A villamos, a színesfém-, vala­mint a szerszám- és kisgép- szaküzletben számos, építke­zéshez szükséges hozzávalót megvásárolhatnak a vevők. Ugyancsak eredményesnek bizonyult a kertgazdaságok ellátására irányuló erőfeszí­tés: éppen azokban az üzle­tekben volt jelentős a forga­lom, ahol a kertészkedéshez szükséges cikkeket kínálták. Közvetlen beszerzései ará­nyát több mint 13 százalék­kal növelte tavaly a vállalat, ezek aránya az összes beszer­zésen belül elérte a 11 száza­lékot, azaz a 130 millió fo­rintot. Szállítási megállapo­dást negyven új termelővel kötöttek, számos új árucikk­hez juttatva általa a vásárló­kat. A bolti árukészletek for­gása a gépi adatfeldolgozás és az új prémiumrendszer hatá­sára a korábbi 54 napról 48 napra csökkent. A vállalat hatékony gazdálkodását jel­zi a jövedelmezőség lényeges javulása: az eszköz- és bér­arányos nyereség a megelőző 7,64 százalékról 10,18 száza­lékra emelkedett. Növények életmentése A mezőgazdaságban évről évre nagy összegeket költenek meliorációs munkákra; a ki­jelölt vidékeken komplex tervek alapján javítják a ta­lajt, vezetik le a belvizeket, elejét veszik a föld „kopá­sának” az eróziónak, és — ha ‘ szükséges — kémiai vagy mechanikai beavatkozással javítják a termőképességet. Az idén 2 milliárd 250 millió forintot fordítanak meliorá­cióra, ebből több mint 1,3 milliárd forint az állami tá­mogatás összege, a többit az üzemek saját erőből, illetve kisebb részben hitelből te­remtik elő. A komplex talaj­rendezés, -javítás mértéké­re jellemző, hogy az elmúlt (Folytatás a 2. oldalon.) A magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsága 1984. február 15-én ülést tar­tott. Kádár János előterjesz­tésében meghallgatta és jó­váhagyólag tudomásul vett« a Jurij Andropovnak, a szov­jet nép hű fiának, a nemzet­közi kommunista mozgalom kiemelkedő személyiségének a magyar nép igaz barátjá­nak moszkvai temetésén rész vett magyar párt. és állam küldöttség beszámolóját. Az MSZMP Politikai Bi­zottsága üdvözli a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz ponti Bizottsága 1984. febru­ár 13-i ülésének döntését é: állásfoglalásait. Nagyra érté­keli az SZKP Központi Bi­zottságának azt a szilárd el­határozottságát, hogy a jövő­ben is következetesen és cél­tudatosan folytatja lenini po­litikai irányvonalát, amelyet az SZKP XXVI. kongresszusé és a Központi Bizottság az követő határozatai jelöltei ki. Kifejezi őszinte jókíván­ságait Konsztan-tyin Cser r. cakónak, az SZKP KB ú; főtitkár ánaik, testvérp árumé kiemelkedő vezetőjének Hangsúlyozta azt a méh meggyőződését, hogy a best- veri szovjet nép a Szovjet­unió Kommunista Partja köré tömörülve és annak vezetésé­vel újabb, sikereket ér el a fejlett szociaűzmus építésé­ben, a társadalmi haladás és a béke egyetemes ügyének szolgálatában. A Politikai Bizottság ismé­telten megerősíti: a Magyar Szocialista Munkáspárt tö­retlenül azon munkálkodik, hogy tovább erősödjenek az élet minden területét átfogó magyar—szovjet kapcsolatok, tovább mélyüljön a magyar és a szovjet nép megbonthatat­lan barátsága. Pártunk és kormányunk teljes mértékben támogatja a Szovjetunió politikáját, amely a szocialista közösség erfisP' tekére, a népek társadalmi' vívmányait, a nemzeti függet­lenséget fenyegető' imperialis­ta törekvések határozott visz- szautasítására, s ugyanakkor a vitás nemzetközi problémák tárgyalásos úton történő meg­oldására, a világbéke megőr­zésére irányul. A Magyar Népköztársaság a Szovjet-' unióval, a Varsód Szerződés többi tagállamával együtt változatlanul kész mindent megtenni a nemzetközi fe­szültség csökkentése, a kato­nai erőegyensúlynak a fegy­verzetek alacsonyabb szintjén történő megvalósulása, a bé­kés egymás mellett élés. az enyhülés politikájának érvé­nyesítése érdekében. (MTI) Közlemény az MSZMP Politikai Bizottságának üléséről Levonták az állami zászlót a Parlament előtt nők jelentését — eltépett g katonák sorfala előtt. Ezt követően az Internacionálé hangjaira levonták az állami zászlót, mely Jurij Andro- povnak, a Szovjetunió és a nemzetközi rnunkásmozga- ’ lom kiemelkedő személyisé-, gének temetése alkalmából,' az állami gyásznapon félár- bócra engedve lengett. (MTI) Szer dán, a Parlament előtl a Kossuth téren ünnepélyes külsőségek között katonai tiszteletadással levonták a Magyar Népköztársaság álla­mi zászlaját. Nyolc órakor felsorakozott a díszszázad, majd kürtszó jelezte Farkas Mihály vezérőrnagy, a buda­pesti helyőrség parancsnoká­nak érkezését, aki — meg­hallgatva az egységparancs-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents