Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-13 / 10. szám

XL. ÉVF., 10 SZÁM Pásztó, aVáROS r Hosszú évek óta hol napi­rendre került, hol lekerült a napirendről: mikor lesz Pász­tó város. Tény; január else­jétől az Elnöki Tanács város­sá nyilvánította a települést, s a mai napon megalakul me­gyénk harmadik városának tanacsa. Gyakran kerül szóba ma­napság, hogy miféle rangot jelent a közigazgatás szerve­zetében a város, az ezzel kap­csolatos funkciók ellátása. Tudják jól ezt a pásztóiak is, hogy nem a cím számít első­sorban, hanem a teljesítmény, amivel ezt kiérdemelték. Az a tervszerű munka, amelynek nyomán a korábbi nagyköz­ség munkaalkalmat teremtett a helyben lakóknak, hozzá­kezdett a leendő városközpont kialakításához, a kereskedel­mi, egészségügyi és egyéb szolgáltatások színvonalának emeléséhez. S azt is tudják, hogy mivel jár városnak len­ni. Mindenekelőtt felelős­séggel. nagyobb önállósággal. Hatásos lenne arról tudósí­tani, hogy a várossá nyilvá­nítással egyidejűleg megduz­zadt a tanács településfejlesz­tésre fordítható pénze, soron kívüli feladatok megoldásá­ra nyílik lehetőség. Az or­szág jelenlegi helyzete aligha teszi lehetővé a rendkívüli adományokat. Meg aztán így is van min munkálkodniuk a pásztóiaknak, hogy teljesítsék a VI. ötéves terv időszakára megfogalmazott céljaikat. Épülnek az új lakások, hoz­zálátnak a kórház rekonstruk­ciójához, a közművesítés, utak és járdák építése nem kis feladatot jelent. Nem be­szélve arról, hogy a régebbi és frissen létesített intézmé­nyek munkájának tartalma­sabbá tétele is nagyobb erő­feszítéseket kíván, s számol­ni kell azzal, hogy bizonyos hatásköröket a vonzáskörzet­ben is szükséges ellátni. S vajon miként évinti a vá­rossá nyilvánítás Pásztó ál­lampolgárait? Eddig is ügyel­tek arra, hogy a település ipari, mezőgazdasági termékei révén, átmenő idegenforgal­mával jó benyomásokat kelt­sen idehaza és külföldön egy­aránt. Ebben a pásztóiak sze­mélyes felelőssége is növek­szik, a városi rangnak, Bizonyos, nem lesznek — máról holnapra látványos vál­tozások, de a hétköznapokon eddig is becsülettel végzett munka a biztosíték arra, hogy az anyagi erők függvényében mind több örömet szerezzen a városi cím. a városi jog. Az a jog, amely fontos kötele­zettséggel párosul: olyan va­rossá formálni Pásztói, amely kellemes közérzetet nyújt la­kóinak, otthon érzi magát az odalátogató is. A várossá vá­lás főként lehetőségeket je­lent. Fegyelmezett, tervszerű, odaadó munkát feltételez, olyasféle települ ésszeretétet, amely városi összefogásban bontakozik ki, egészséges lo­kálpatriotizmusban nyilvánul meg. Meg kell tanulni városiul gondolkodni, cselekedni, mert a település lakóin múlik vég­ső soron, hogy milyenre for­málják környezetüket, miként sáfárkodnak a rendelkezésük­re álló javakkal, hogyan tud­ják mozgásba hozni — ma már — a városépítést szolgá­ló tartalékokat. A mai nap néhány órája még az ünneplésé. Holnap folytatódik a munka. Ehhez kívánunk olvasóink nevében sikert, s köszöntj ük megyénk új városát! ÁRA: 1,40 FORINT 1984. JANUÁR 13., PÉNTEK Erősödik a kapcsolat a városkörnyéki településekkel Megalakult a városi pártbizottság ' < Salgótarjánban és Balassagyarmaton Befejezéshez közeledik Nógrád megyeben az uj minő­ségű városi, illetve városi jogú nagyközségi pártbizottságok alakulása. Tegnap — az esemény sorozat részeként — vá­rosi pártbizottság alakult Salgótarjánban és Balassagyar­maton. Salgótarjánban Szilágyi De­zső, a kohászati üzemek nagy­üzemi pártbizottsága titkárá­nak elnökletével tanácsko­zott a testület, s alakult meg 67 taggal az új városi párt- bizottság. Ezt követően meg­választották a tisztségviselő­ket és a 13 tagú végrehajtó bizottságot. Az MSZMP Sal­gótarjáni városi Bizottság el­ső titkárának Szalai Lászlót, titkáraivá pedig Sára Jánost, Szilágyi Tibort és Letovai Ildikót választották. A vég­rehajtó bizottság tagjai: Fe­jérvári Géza, a salgótarjáni síküveggyár gazdasági igazga­tója, Gergely Sándor, a ka- raneslapujtői termelőszövet­kezet elnöke, Homoga Éva, a Salgótarjáni Ruhagyár rmirt- kágnöje, Kádár Jánosné, a KÖJÁL osztályvezetője, Kli- masz Ferenc, a Volán 2. sz. Vállalat munkása, Letovai Il­dikó, Lukácsi Dezső, a pénz­ügyi és számviteli főiskola ta­nára, Sára János, Szalai Lász­ló, Szilágyi Tibor, Szilágyi Dezső, a kohászati üzemek nagyüzemi pártbizottságának titkára, dr. Szittner András, a városi tanács elnöke és Tő- zsér Istvánné, a kazári kötött­árugyár termelésirányítója. Kiegészült a fegyelmi bi­zottság, a pártbizottság mel­lett működő munkabizottsá­gok és megválasztották a te­rület és településfejlesztési munkabizottságot. Részt vett és felszólalt a pártbizottság ülésén Gordos Já­nos, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára. Elöljáró­ban arról a felelősségteljes munkáról szólt, amely az új pártbizottságra vár a XII. pártkongresszus, a Központi Bizottság 1983. áprilisi hatá­rozatának végrehajtásában. Végigkísérte azt a folyamatot, amely a közigazgatás mostani korszerűsítéséhez vezetett. Hangsúlyozta: a változással tovább erősödik a helyi szer­vek önállósága és felelőssége, s közvetlen kapcsolata is a lakossággal. Beszélt azokról a tapasztalatokról, amelyek bi­zonyítják: a lakosság megérti, szükségesnek tartja az intéz­kedéseket, az állami élet, a politikai rendszer folyamatos továbbfejlesztését. Kiemelte: a pártbizottság fontos feladata, hogy a párt­munkát, a munka módszere­it, eszközeit hozzáigazítsa az élet követelte változásokhoz. Szólt a városi pártbizottság szélesebb hatásköréről, amely kiterjed a városkörnyéki te­lepülésekre is. Mint mondot­ta, a pártbizottság képes a megnövekedett feladatok el­végzésére. Tevékenysége min­den bizonnyal kedvezően érez­teti majd hatását a város és a városkörnyéki települések gazdasági, politikai és kultú- rális életében. Az elmúlt év­tizedekben, felnőttek azok az emberek, akik nagy felelős­séggel, hozzáértéssel végzik munkájukat a helyi párt-, ál­lami és társadalmi szervek­ben, szervezőtekben. Végeze­tül erkölcsi, ideológiai kérdé­sekről, és a gazdasági tenni­valókról —, az 1984. évi fel­adatok teljesítéséről — szólt, amelyek a nehezebb körülmé­nyek között nem kis erőfeszí­téseket igényelnek. Hangsú­lyozta a párttagok szerepét, példáját, a feladatok megva­lósításában. Szalai László, a salgótarjá­ni városi pártbizottság első titkára hozzászólásában a tes­tület előtt álló, megnöveke­dett feladatokról szólt. Mint mondotta több mint ezerrel nőtt a várost pártbizottság ha­táskörébe tartozó pártszervek­ben, alapszervezetekben tevé­kenykedő párttagok száma. Többek között a város és vá­roskörnyéki települések kö­zötti kapcsolat további erősí­tésére,' a bejáró munkások, a termelőszövetkezeti dolgozók, a nyugdíjasok élet- és mun­kakörülményeinek javításá­ra, a lakóhelyi demokrácia fórumainak erősítésére, a leg­fontosabb gazdaságpolitikai feladatok maradéktalan vég­rehajtására hívta fel a fi­gyelmet. Ez utóbbival össze­függésben felvetette az ipari üzemek és a városkörnyéki termelőszövetkezet együttmű­ködését a termelési célkitűzé­sek. a lakosság ellátásának ja­vításában. (íj feladatok, újjáváiisztelt pártbizottság A közigazgatás átszervezése a járási pártbizottságok meg­szűnése kapcsán új pártbi­zottságot választottak Balas­sagyarmaton. A történelmi szerepét megvalósító járási in­tézmények feladatkörei a vá­rosi, illetve a városjogú köz­ségek vették át. így került sor tegnap délután Balassagyar­mat pártbizottságának új j á ­választására. Az eseményen, amely a pártbizottság tanács­termében zajlott le, a Közpon­ti Bizottság képviseletében ott volt Bíró József és Skoda Ferenc, a megyei pártbizott­ság titkára. Mivel a városi pártbizottság hatóköre kibő­vült, több mint 20 község­re terjeszti ki tevékenységét, így a feladatok ellátására bő­víteni kellett a pártbizottsá­got, annak apparátusát. A megyei pártbizottság ajánlása . illetve a titkos sza­vazás után Forgó Imrét a megszűnt járás volt első tit­kárát választották meg a vá­rosi pártbizottság első titká­rának. A pártbizottság titká­rának megválasztották Rith La josnét, aki kora óban öt éven keresztül irányította a város lakóinak megelégedésé­re a testületet, illetve a kom­munisták tevékenységét. Tit­kárrá választották Zen-tat -Csa­bát is. A korábban 4-7 fős pártbizottság helyett 63-ra emelkedett a pártbizottsági tagok száma. Ebben helyet kaptak a volt járási pártbi­zottság tagjai is. Az újjáválasztott pártvég- rehajtó-bizottság tagjai: For­gó Imre, Rith La jós né. Zen- lat Csaba, Cziráki László, az érsekvadkerti tsz elnökhelyet­tese, Deák László, a város­gazdálkodási vállalat osztály­vezetője, Guth József, a gyógyszertári központ igazga­tója, dr. Győri Sándor, a Ba­lassagyarmati városi Tanács elnöke, Cserháti Zoltán, a szü­gyi tsz elnöke, Káposzta An­tal, az . érsekvadkerti FOR- CON igazgatója, Nagy Erzsé­bet, a finomkötöttárugyár mű­vezetője, Szatmári Pál, a ká­belgyár esztergályosa, Szilá­gyi . János, a fémipari vál­lalat művezetője és Vastag Fe­renc, a Rákóczi úti Általános Iskola igazgatója. A pártbizottsági ülésén megválasztották a munkabi­zottságokat és annak vezetőit is. A választás lezajlása, után Skoda Ferenc, szólt a pártbi­zottság előtt álló feladatokról, amelynek íeladatk-ÖKe most már a vonzáskörzethez tar­tozó községekre is kiterjed. Aláhúzta annak jelentőségét, hogy gyorsabb lesz az ügyin­tézés, az állampolgárok érde­keinek védelme. Egy jellemző adat: már korábban az ügyes- bajos dolgok túlnyomó há­nyadát elintézték a helyi ta­kácsok. Csak az ügyek egy­másfél százaléka került a ju­táshoz megyéhez, ami azt ma­tatja, hogy jelentősen nőtt a helyi tanácsok önállósága. Re­ményét fejezte ki arra vo­natkozóan, hogy az új tiszt­ségviselők, a pártbizottság jól magyarázza napjaink politi­kai feladatait. Legfontosabb céljaink továbbra is a XII. kongresszus iránymutatásai­nak végrehajtása. Sokasod­nak a feladatok, mert válto­zatlanul nehéz külső és néha nehezedő belső körülmények között kell megvalósítani cél­jainkat. A pártbizottság irá­nyításával a kommunisták ■ úgy mérhetik le munkájuk • eredményességét, ha nem ■lanyhul a munka tempója, s helyesen magyarázzák azokat • a nehézségeket, amelyekkel a gazdaságépitö munkánk so­rán le kell küzdenünk. Az újjáválasztott tisztségvi­selők nevében Forgó Imre el­ső titkár köszönte meg a bi- . zateat. Az őrhalmi termelőszövetkezet feldolgozó üzeméből az el­múlt esztendőben 40 vagonnyi konyhakész burgonyát szállí­tottak a Budapesti Gyermekélelmezési Vállalat konyháira. A hámozott és tartósított, a megrendelő kívánsága szerinti méretre vágott ételalapanyag ötmillió forint árbevételt je­lentett a közös gazdaságnak. A GYEV-vel végzett piackuta­tás alapján újabb termékkel is jelentkeznek az őrhalmiak» olajban sült burgonyaszeleteket ajánlanak fogyasztóiknak. Tavaly már elvittek tőlük tízezer zacskót, ötilekás porciók­ban, az idén — terveik szerint — 10 tonnányi készül a burgonyacsemegéből. Képünk a feldolgozó üzemben készült: Mamuzsics Antalné, Kmetti Istvánnc és munkatársai a konyhakész burgonyát válogatják. — kulcsár — Termelési rendszerek találkozóba Salgótarjánban H Ki tud jobbat ? ü Garancia az eredményekért H Licitálás Tizenegy termelési rend­szer képviselői adtak tegnap randevút, nemcsak egymás­nak, hanem a megye mező- gazdasággal kapcsolatos in­tézményei vezetőinek is, a megyei tanácson. Zagyvái Sándor, mezőgaz­dasági és élelmezési osz­tályvezető-helyettes röviden tájékoztatta a termelési rend­szerek képviselőit, majd vi­szonzásképpen ők számoltak be nógrádi taggazdaságaik munkájáról, eredményeiről. Örvendetes, hogy miután a különböző n övénytermesztési és állattenyésztési rendsze­rekből lassan telített ,a me­gye — alig akad gazdasági amely egyikhez sem tarto­zik — élesedik a konkurren- ciaharc. Ennek pedig több­nyire a mezőgazdasági üze­mek látják eiőbb-uíóbb hasz­nát. Ennek ékes bizonyítéka, hogy amikor a BOOVINA igazgatója juhfejő gépeket kí­nált — hozzá némi támoga­tást is mellékelve — az AGROCOOP képviselője még olcsóbb fejőgépet helyezett kilátásba a vásárolni szándé­kozóknak. .Nem kis örömmel üdvözölte a jelenlévő megyei szakem­berek többsége a kaposvári KSZKV-nak azt a bejelenté- . sét, , miszerint a szécsényi termelőszövetkezettel közösen alközpontot hoznak létre Szé- . csényben. A rendszer nyolc .nógrádi taggazdasága eddig ugyanis a pécsi alközponthoz tartozott. Ugyanígy nem. min­degy a bogyósgyümölcs-ter- mesztéssel foglalkozó nagy­üzemeknek sem, hogy. a , ter­vek szerint a bernecebaráti BBTR hűtőbázis- létrehozását tervezi Nézsán és Mátrate- renyén. Ugyancsak ésszerű kezde­ményezésnek minősíthető a már' említett — egyébként , szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozó KSZKV-rrak az a' -lépése, hogy taggazdaságai mindinkább csak a tényleges munkavégzésből származó eredmény után fizetnek a rendszernek. A múlt évben már csökkentették az egy- egy tehénre jutó úgynevezett alapdíjat és idén újabb mér­séklést helyeztek kilátásba. Megtehetik, mert úgy tűnik, megélnek a munkájukból is,.. Az elsősorban juhtenyész­téssel foglalkozó BOOVINA' pedig garanciát vállal, ameny- nyiben betartják gyepgazdál- kodásra vonatkozó szaktaná­csait, növekszik — méghozzá gazdaságosan — a fűhozam. Ha nem, a rendszer, .fizet,. mint köles. A bábolnai IKR ugyan ki­sebbségben van Nógrádban, hisz mindössze két partner- gazdasága van — megyénk nem kukoricatermesztő — de újabb térnyerésre . számít a gyep termesztés rendszerbe vonásával. A szolnoki GITR viszont mélyen ,,befészkelte magát” megyénkbe és 26 nógrádi taggazdaságával a legjelentősebb rendszer. Kép­viselője kissé á.lmélkodott is á szaporodó veiélytársak lát­tán, ám pozíciók. — hála megbízható munkájuknak és a magas színvonalnak — egyelőre biztosnak látszik a nógrádi földek 60 százalé­kán. A múlt évben új szolgálta­tást vezetett be a . TAURIN A’ szarvasmarha-tenyésztési rend­szer is. Genetikai szaktanács- adással ál! a nagyüzemek te­hénállományának rendelkezé­sére. Ami- azt illeti, szükség is van erre, mert egy nemrég végzett felméz’és szerint a tenyószüszők egylwmadának ismeretlen az „apja”. Ez pe­dig még állati berkekben iá sok... A tanácskozás okos kezde­ményezés volt, haszna min­den bizonnyal lemerhető majd 1984-ben is, úgy, mint ahogy a termelési rendszerek is . be­bizonyították: életképességü­ket.

Next

/
Thumbnails
Contents