Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-11 / 8. szám

Haza! tájakon Örvényes és környéke Elveszett harmónia Amatőr színjátszó mozgalmunk problémái Az örvény esi malom A Balatonba ömlő Pécsely- patak mentén, a Tihanyi-fél­szigettől nyugat felé haladva igen szép környezetben, kel­lemes pihenő-fürdőhely ötlik szemünkbe: örvényes. Egyi­ke a Balaton-part legkisebb és leghangulatosabb települé­seinek. Tapolcáról kirándulva is könnyen megközelíthető éppúgy, mint Aszófő felől, de az északi balatoni főút is érinti. A nagy fürdőhelyek telítettsége még szerencsére nem érte el, hangulatát, szí­neit hamisítatlan, jellegzete­sen balatoni-falusi jellege adja. Néhány különösen ér­dekes műemlékkel találkozha­tunk örvényesen. A műút mentén, a vasútál­lomást éppen elhagyva sze­münkbe ötlik egy kis domb, meglehetősen jó állapotban levő romokkal. Megszemlél­ve láthatjuk, hogy egy szép régi sírkövekben gazdag te­metőtől övezett templom rom­jainál állunk, mely a XIII. század első felében épült, románkori, egyhajós templom maradványait jelzi. A szen­tély és diadalíve még ma is áll. A túlsó oldalon lefelé sé­tálva a Pécsely-patak a mű­emléknek nyilvánított kedves, hangulatos, régi vízimalom kerekeit hajtja. Eredeti búto­rokkal, edényekkel, a malom­ipar számos régi, még mindig használható szerszámával is­merkedhetünk meg ebben a miniatűr múzeumban. Sőt, a malom ma is ugyanúgy őröl, ahogyan több száz éve egy­folytában pergett le a tiszta, finom liszt kövei között. Re­konstruálása igen gazdag ta­pasztalatokon alapszik: Örvé­nyes réges-régi malmos tele­Szombaton különösen nagy forgalom, volt az áruházban. A pultok előtt tolongtak a ve­rők. Paul ráérősen egyik emelet­ről a másikra ment, vásárolt néhány apróságot, de inkább csak szórakozásból, mintsem szil kségből. A háztartási vegyiáruk osz­tályának bejárta előtt tekinte­te hirtelen egy ötmárkás pénz­darabra esett. A pénz a pad­lón feküdt, és hívogatóan csil­logott. Paul nem hitt a sze­mének; elsétált a pult mellett, azután visszatért az előző helyre, hogy végleg meggyő­ződ jék róla: nem optikai csa­rályok oklevelei is megemlé­keznek az örvényesi vízima­lomról. Természetesen a mai malommúzeum nem ennyi­re ősi: a XVIII. században épült, de a már előtte régen ott működő malom helyére. A benne elhelyezett népmű­vészeti gyűjtemény darabjai egytől-egyig a falu különbö­ző malmaiból származnak, te­hát valósághűen, eredeti tár­gyakkal dokumentálják a köz­ség szép múltját, iparaink közül az egyik legősibbet és talán a legszebbet. A falu hangulatos, nagy gyümölcsöskertekkel, szőlők­kel tarkított házai között sé­tálva, rövidesen szemünkbe ötlik egy szép barokk temp­lom a XVIII. századból: mel- lékoltára és szószéke későbbi, a klasszicizmus idején ké­szült. A Szent Imréről elne­vezett templommal egy idős a szintén barokk stílusú kőhíd is, melyet Napumoki Szent János szobra díszít. Hans Arnold: A reklám lódásról van-e szó. Nos, va­lóban egy ötmárkás pénzda­rab feküdt a padlón. Paul figyelmesen körülnézett, és tekintete találkozott az eladó­éval, aki a közeli pult mögött állt. Az eladó merőn nézte Pault. , Amikor aztán a következő vevő elterelte az eladó figyel­mét, Paul odaszalad,t a pénz­darabhoz és rálépett. Azután megpróbálta, hogy a cipője A római időknek is marad­tak fenn emlékei Örvényes ha­tárában. A Pécsely-patak han­gulatos völgyében tovább ba­rangolva, szinte elfeledkez­tünk a hátunk mögött csil­logó Balatonról. Egyik perc­ről a másikra jellegzetes du­nántúli táj tárul elénk: a já­tékosan kanyargó, tiszta vizű patakocska kis erdőfoltokat, vadvirágos réteket, nádszige­teket csobog körül. Sétánk során rövidesen nagy kiter­jedésű rommezővel találko­zunk: a III. századból szár­mazó római épületeket lát­hatunk, rendezetten, szépen feltárva. Pontosan látszanak a hajdani villák alaprajzai, a tágas, kényelmes termek, a nagy verandák, medencék; a pihenést kereső és a táj szép­ségét csodáién kívánó ember természethez igazodó építmé­nyeinek emlékei. Különleges­ség közöttük egy kovácsmű­hely maradványa — eszközeit, s az itt talált' számos kőfa- ragványt, oszlopmaradványt, edényeket, használati tárgya­kat, ékszereket a Tihanyi Mú­zeumban őrzik. A kellemes, hosszú sétákat tehetünk és a jó bort ked­velőknek örvényesről szép ki­rándulás ígérkezik Dörgicsére, Vázsolyba. Aki viszont a Ba­laton vidéki népi építkezés to­vábbi szép példáit kívánja megtekinteni, indulhat Bala- tonudvari felé is. ott sz.ntén láthat érdekességet: a bala­toni műút közvetlen közelé­ben fekszik a régi, védett te­mető, ahol a XVIII. század végétől kezdődően találhatók sajátos, szív alakban kifara­gott, népies barokk stílusú sírkövek. talpával félrehúzza valamer­re, de hiába, a pénzdarabot valósággal odaszegezték a padlóhoz. Paul ekkor érezte, hogy valaki megfogja a vállát. Hát­ranézett, és ugyanazt az el­adót pillantotta meg, aki az imént olyan figyelmesen szemmel tartotta öt. — Nyugodtan ajánlhatom önnek az új enyvünket! — mondta az eladó mézesmázos mosollyal. — Az előbb volt módja arra, hogy meggyőződ­jék minőségéről. Egy üreg ura 1 márka 20 pfeaing, há­rom üveg ára — 3 márka, .. (Fordította: Gellert György) Hová lett a tavalyi hó? — kérdezgetjük gyakran a lókö­tő Francois Villon szavaival, amikor tűnt dicsőségünk fö­lött révedezünk. Humor—ironi­zálhatnánk ilyeténképpen mi is a megyei amatőr színját­szó mozgalom helyzetéről, je­lenéről és jövőjéről gondol­kodván, de nem tesszük; a té­ma sokkal komolyabb, a hely­zet sokkal súlyosabb, a ta­nácstalanság sokkal elhara- pódzottabb annál. Egyébként is hiszem: egy újságcikk sem tud segíteni igazán úgy, ha akár csak kuncogásra késztet. Jó tíz éve ismerem meghitt közelségből — próbákról, fel­lépéseikről, megyei bemutatók­ról, országos fesztiválokról, személyes beszélgetésekből, írott forrásokból — Nógrád megye öntevékeny színjátszó mozgalmát. Ennyi idő alatt sok szép előadásnak, sikernek tapsolhattam, tanúja lehet­tem szellemi és fizikai erőt nem kímélő, lefegyverzően merész nekibuzdulásoknak, méltatlan és jogos kudarcok­nak. Emlékszem a hetvenes évek elejének, első felének pezsgő, hitteli tenniakarására és tetteire, csak kiragadott példaként: a karancslapujtői színjátszók országos. rádiós szerepléseire, a balassagyar­mati Madách Imre irodalmi színpad mindig eseményt je­lentő bemutatóira, fesztivál- eredményeire, a salgótarjáni Kohász színjátszók új körül­mények közötti, ismételt fel- tátmadátsára. Keletkeztek cso­portok a hetvenes évtized má­sodik felében is, vagy kicsit később, például Salgótarján­ban, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola helyi intézetében, a parányi Rákóczi-bányatelepen. S természetesen dolgoztak a régiék: Somoskőújfaluban, Nagybátonyban, Vanyarcon, Szécsényben és számos más helyen. De már akkoriban több jel mutatott arm, hogy kifulladó­ban a korábbi lendület, meg- bomlóban a színjátszó mozga­lom és a társadalom egymás­ra utalt, egymásból táplálko­zó harmóniája. A társadalmi- gazdasági változások — diva­tos, de pontosan jelölő szó­val — begyűrűztek a mozga­lomba. A tagságot mind ne­hezebb volt együtt tartani, próbákra, fellépésekre kész­tetni. Míg korábban a hivata­losnak számító különféle kö­zösségi ünnepségeken való sze­replésekre munkaidő-kedvez­ményt kaptak a szereplők, egy­szeriben ez lehetetlenné vált: az üzemeik, vállalatok —ért­hetően — saját érdekeiket ré­szesítették előnyben, s ez az érdek a legtöbbször semmifé­le szálon nem kötődött a színjátszáshoz. Ugyanakkor az is igaz: a megye sohasem rendelkezett nagy számban erős, tehetségű, meghatározó, magával ragadó rendező egyé­niséggel, amelynek az lett a következménye, hogy a cso­portok zöme nem tudott kel­lően igazodni a megváltozott körülményekhez, nem tudott megfelelő válaszokat adni a kor kihívásaira, tehát léte, munkája kérdésessé vált. Megyénkben az utóbbi négy évben 18 amatőr színjátszó együttes szűnt meg. Köztük olyan — némelyik országos fesztiválon is szerepelt —, mint a balassagyarmati Ex Libris, a nagybátonyi Bányász, a vanyarci együttes. A meg­szűnés említett okai mellé so­rolhatjuk: a költségvetés rend­kívül alacsony voltát, a szál­lítási nehézségeket, személyi ellentéteket, elköltözést, há­zasságkötést, továbbtanulást, katonai bevonulást; gyerek­csoportoknál az iskolából va­ló elkerülést, a végzést. Súgy vélem, a szakma: és hivatali irányítók, is túl könnyen ad­ták meg magukat, törődtek bele bizonyos csoportok el­vesztésébe. Gyakorlatilag ha­tástalanok maradtak a szín­játszó táborozások, továbbkép­zések. tanfolyamok is. A jelek árulkodnak — a mélypontról. (Remélem, hogy arról, mert a mostaninál mé­lyebbre szégyentelenül már nem csúszhatunk.) A nemrégiben még járási­nak nevezett művelődési köz­pontok illetékes szakelőadói­nak feltérképezése szerint a múlt év végén huszonhat színjátszó csoport működött megyénkben. Ez nem is len­ne kevés, ha a túlnyomó több­ségük nem gyerekcsoport len­ne, ha érzékelnénk belső és külső nevelőhatásukat, kisu­gárzó erejüket., ha a létezésük — csak az sértődjön rneg, aki magára érti — nem lenne fáj­dalmasan provinciális. Két olyan együttesről tudok jelen­leg, amelyik országos mezőny­ben is versenyképes: § sal­gótarjáni Tempress és a szé- csényi Rokka, mindkettő Mol­nár Ernő rendező vezetésével dolgozik. A Rokkához hason­lóan ifjúmunkások is tagjai a környezetében áldásos rákó- czi-telepi Ady irodalmi szín­padnak. A főiskolások szá­mára nyújt páratlan Lehető­séget a salgótarjáni Aula szín­pad. Középiskolás diákokat tömörít a pár hónapja ailákult balassagyarmati Sho Rt. A nagy múltú salgótarjáni Ko­hász színjátszókról azt hal­lottuk, hogy abbahagyták a munkát. A nem említett cso­portok általános iskolai együt­tesek, több-kevesebb rendsze­rességgel, változó színvona­lon dolgoznak. Az idő csak azoknak dolgo­zik, akik dolgoznak. (Gossányi) ☆ Mielőtt elkezdenénk várni, hogy a fejünkre essen az al­ma, először ültessünk almafát. (Sz. Markov) # Ha nem tudsz élni a hordó nélkül, az még nem jelenti azt, hogy Diogenész vagy. (Vaszil Sztefanovszkij) A mai nö mindig'más akar lenni, mint a mai nők. (Oleg Popov, Gennagyij Kosztoveokij) ☆ A közösből többnyire egyé­nileg lopnak. (Peter Gossányi) A fentinél árulkodóbb tényt egyetlen színpadunk sem ju­tott el a balassagyarmati or­szágos kamara színjátszó fesz­tiválra. Korábban ilyen elkép­zelhetetlen lett volna. Emlék­szem — bár nyilván ez túl­zás, nem is követelem .. —, előfordult az elmúlt tíz évben, hogy három együttes is ver­senyzett a helyezésekért. S még árulkodóbb — egyben le­hangoló — tény: az amatőr színjátszók december közepi megyei parlamentjén mind­össze négyen (!) vettek részt. A kistercnyei és palotáshalmi gyermekcsoport, a rákócn-bá- nyatelepi, a szécsényi Rokka és a salgótarjáni Tempress együttes rendezője. Érdemle­ges tanácskozás így alig foly­hatott a „parlamenten”. Pe­dig a megyei művelődési köz­pontból 50 meghívó levelet küldtek szét, sokaknak szól­tak személyesen és telefonon, jöhettek volna játszók, ren­dezők. Mi a teendő? Mindenekelőtt másképpen kell venni az öntevékeny szín­játszó mozgalmat — irányí­tóknak, szakembereknek, résztvevőknek. Túl kell lépni a szavakon. Pusztán akarat­ból, kijelentésekből még so­hasem született mozgalom. A tett számít, a megnyilvánulá­si kényszerből, hitből, tehet­ségből fakadó, közösséget és közönséget teremtő munka. S mindez nem képzelhető el szemléleti változtatás-változás nélkül. Rá kell találni, újra kell teremteni a színjátszók és a társadalom — a minden­kor lehetséges mecénás és közönség — harmóniáját. Olyan szellemi közeg szüksé­geltetik, amelyikben a színját­szó érzi, hogy igénylik, segí­tik erőfeszítéseit, törekvése­it, a nézők pedig tudják, hogy nekik és róluk szólnak, az ak­tualitásokról velük folytatnak párbeszédet. Másképp nincs gyökeres változás — a mozgalom hely­zetében, megítélésében.. Adjatok nekem egyetlen szi­lárd pontot, és én újabbakat fogok kérni. (Lityeraturnaja Gazeta) ☆ Otthon azt mondják, bolond vagyok, mert nem nézem a televíziót. A munkahelyen azt mondják, hogy nem vagyok normális, mert nem lopok. A barátaim kinevetnek, mert nem iszom. Azt hiszem, ebben a normális korban tényleg nem vagyok normális. (Milos Scepka) ☆ A törvények ugyan érvénye­sek — de igaza a döntőbíró­nak van. (Stefan Havlik) ☆ Amikor kinyitod a szemed, azt hiszed, már látsz. (Goethe) Révy Eszter pülés, már az Árpád-házi ki- Szívíemető Balatonudvariban \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\VV\\\\\\\V\V\X\\v\V\\\\N\\\V\\\\W\V\\\\\\X\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\W.\W.W.V Sulyok László 1 Aforizmák műsor KOSSUTH RÁDIÓ: 9.77: Világablak, IV. rész (ism.) 8.56: Beszélni nehéz (ism.) 9.08: Mendelssohn: A szentiván- éji álom — szvit 9.39: Kis magyar néprajz 9.44: Találkozás a Hang­villában W.06: Mesterségünk címere 10.35: Válaszolunk hallgatóink­nak W.30: Alpár Géza nótáiból 11.13: Miroszlav Ruszin (hegedű) és Leonyid Biok (zongora) hangversenye 12.45; Házunk tája. A Falurádió műsora 13.00: Operaslágerek (ism.) 13.30: Dzsesszmelódiák 14.29: Kagylózene — Kaposváron. A Gyermekrádió műsora 15.06; Respighi: Madarak — szvit 15.28: MR 10—14. Iskolák, őrsök, barátok (ism.) 16.03: A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének népi zenekara játszik 16.49: Kritikusok fóruma 17.05: Az átminősítéstől a minő­ségi utakig 17.30: operalemezeinkből: A zsidónő 19.15: Gondolat. A Rádió irodal­mi lapja 204)0; Magyar előadóművészek lemezeiből 30.52: Doktor Senki (ism.) 22.25: Tíz perc külpolitika 22.35: Kórusmuzsika 22.45; slNem vagyok kényszer­munkása semmiféle témá­nak” 23.60: Kamaramuzsika PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Forradalmi dalok 8.20: Tíz perc külpolitika (ism.) 8.35; Idősebbek hullámhosszán 9.30: üj dzsesszfelvételeinkből 10.00: Zenedéleiőtt 11.35: A Szabó család (ism.) 12.05; A Magyar Rádió népi zenekara látszik 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Nefelejcs 14.00: Zenés délután 16.00; Kéz és hagj'omány x6.35: Néhány perc tudomány 16.40: A Válasz melléklete 37.10: Olasz madrigálok 17.30; ötödik sebesség 18.35: Barangolás régi hang­lemezek között 18.54: Nóták 19.20: Tudósítás a műkorcsolyá­zó EB-ről, Budapestről 19.25; Prizma. Színképelemzés külpolitikáról 19.45: A War zenekar felvételei­ből 20.35: Vastaps. Sándor Pálnak hív­ják, foglalkozása: filmren­dező 21.21: A Rádió Dalszínháza: Házasodj Ausztria 23.25: Híres tangók MISKOLCI STÜDIÓ: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Hang versen ykró- nika. 17.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. 17.30: In­dex. Gazdaságpolitikai magazin. Felelős szerkesztő: Faulovits Ágoston. Szerkesztő: Borsodi Gyu­la — Sport. 18.00: Észak-magyar­országi krónika. 18.25—18.30: Lap- és müsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétora a 8.05: Iskolatévé 9.55: Delta 10.20; Reklám 10.85: Perbefogott félelem. Ame­rikai film, H/2. rész 11.10: Képújság 14.45: Iskolatévé 16.15: Hírek . 16.25: Lengyel utak. Lengyel filmsorzat. XI/2. rész: A helytartóság 17.50: Képújság 17.55; Tévéegyetem. Az ókori kelet, XVI/15. rész: ,,Lábam megcsókolni eljött Ninivébe” 28.50: A Közönségszolgálat tájé­koztatója ».55 : Reklám ” V * ^ 19.10: Tévétoma 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 19.55: Műkorcsolyázó Európa­bajnokság. Párosok. Köz­vetítés a Budapest Sport- csarnokból. Kb.: 22.35: A hét műtárgya. Kb.: 22.40: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 17.55; Perpetuum mobile. „A ruha teszi?” 38.40: Képújság 18.45: Auguste Piccard. A nagy magasságok és nagy mély­ségek kutatója 19.30: Profán passió. Anna Margit világa 20.00; Moziregény. Francia tévé­film 21.35: Tv-híradó 2. 21.55: Reklám 22.00: Memento móri, n. ,,Egy nyugíalom vár, a végső...” Stűdióműsor 22.30; Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Napjaink városai. Frydek- Mistek. Dokumentummű- ' * sor 20.25: Hang verseny műsor. Közve­títés Frydek-Mistekből 21.25: Műkorcsolya EB: Párosok versenye 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Műkorcsolya EB: Párosok versenye. Az adás végén: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: M. A. Bazovsky munkássá­ga. Dokumentumfilm 20.00: Kívánj nekem rossz időt. Szovjet film (ism.) 2i.30: időszerű események 22.00: A napenergia felhasználd sáról (ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Jegesmedve a porondon. Színes, szinkronizált román— szoviet ifjúsági film. Háromne­gyed 6 és 8 órától: Vabank. Szí­nes szinkronizált lengvel film. — Bala«sagvarmati Madách.- Szamuráiok és banditák. T—II. fi 6) Színes jaoán ka^ndfilm. — Nagybátonyi Petőfi: Ktute. H6) Színes. szinkroni^áH U^A bűn- ügyi film. — Pásztói Mátra: Ab­ba. Színes, zenés svéd—ausztrál film. — Karancslapu jtő: Oktalan áldozatok. (14) Színes japán film. 4 NÓGRÁD - 1984. január U-, szerda

Next

/
Thumbnails
Contents