Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-10 / 7. szám

Csak a kezdet nehéz? r Utána vagyunk az új év el­ső műsorhetének, s nem sok örömünk tellett benne. Egye­lőre új nagy nekirugaszkodás­nak jele sincs. S valljuk meg: ilyenre nem is igen számí­tunk, hiszen a gazdasági kö­rülmények a televízió műkö­dési feltételeit is nagymérték­ben meghatározzák. Ennek következménye, hogy a szolgáltatásban szigorú ta­karékosság szempontjait ész­leljük; nagy számban kap­nak helyet a programban kon- zervműsorok, olcsó import produkciók, ismétlések, film- reprízek, burkolt reklámból finanszírozott tákolmányok, s a művészeti vállalkozásokon is érezni, hogy a kivitelezés­ben nem a rendező a szuve­rén hatalom, hanem a pénz­tárcával rendelkező gyártás- vezető. Mindezek ismeretében még­is reméljük, hogy az új év okosan takarékos gazdálko­dása némiképp feledtetni tud­ja majd az anyagi szűkössé­get, s a kezdetinél tartalma­sabb. érdekesebb és változa­tosabb műsorhetek következ­nek ránk. Az évnyitó hét keretében csütörtökön került képernyő­re a Valentyin Katajev da­rabjából készült új magyar tévéjáték, Az emlékmúzeum. Az író neve jól ismert ná­lunk, de ez az 1941-ben ké­szült műt'e magyarországi ős­bemutatónak számít. Katajev a szatíra végleges szélsőségei­ben egy kisváros lomha éle­tét állítja fejtetőre. Sajnos, a történetet nem az események öntörvényű fejlete irányítja, hanem többnyire az író által konstruált véletlenek láncolata, ami végül is min­dent megnyugtatóan elrendez. Talán ezért érezzük hitelte­lennek a figurákat, kérdő je­lezzük meg magunkban a me­se megeshetőségét, vonjuk kétségbe a példa követhetősé­gét. Az emlékmúzeum — ha úgy vesszük — Katajev iro­dalmi hagyatékának egyik szerény muzeális darabja, amely ismert remekei után valami véletlen, talán a for­dító Szekeres Zsuzsa vagy a rendező Gaál Albert „felfe­dező” ambíciója révén most hozzánk is eljutott. Több mint negyven év egy színpa­di mű életében bizony nagy idő. Remekművek próbálója is. Az emlékmúzeum pedig nem az, csupán tetszetős mestermunka. Nem jártunk jobban szom­baton este Lope de Vega A magyarországi fenevad cí­mű művével sem, melyet a második csatornán a Körszín­ház előadásában láthattunk „Híres komédia két részben. Régi spanyolból átültette dr. Luis Martinez. Fordította és átigazította Páskándi Géza. Magyar színpadra alkalmaz­ta és rendezte Kazimir Ká­roly” — olvassuk a műsor­lapon. Ennyi átültetés, átigazítás, alkalmazás után sok mindent a „bábáskodókra” foghatnánk, de valójában az a tény, hogy A magyarországi fenevad nem tartozik Vega remekei soráJ ba. A nagy spanyol klasszi­kus drámaköltő félezerre te­hető hagyatéka sorában elég félreeső zug illeti meg e mű­vét. Ha igaz a legenda, hogy Vega egy háromezer soros ver­ses drámát képes volt egyet­len éjszaka megírni, akkor A magyarországi fenevadra alig­ha szánt egy vacsoraidőnél többet. Talán a rendező Kazimir műsorválogató extrémségének vagy a téma magyar vonat­kozásának tudható be, hogy a dráma a Körszínház, s most a televízió programjában is helyet kapott. A történelmi­etlen történelmi szomorújá­ték meséje oly naiv, hogy legfeljebb a gyermeknézőket tudná lekötni —, ha nem vol­nának már ők is régesrég túl a hasonló históriákon. Egyetlen műsorhét tartamá­ban két alkalommal is jelent­kezett az erősen vitatható színvonalú Telepódium. Csütörtökön a Telepohár cí­mű gyengécske produkcióját ismételte meg, szombaton es­te pedig, Az áldozat vissza­tér címmel hirdetett krimi­paródia helyett bemutatta Gö­rög László Nem volt ez Amerika című kabarékompo­zícióját. Az Amerikában élő és termelő színpadi iparos a harmincas évek szemléletében és modorában, a harmincas évek Pestjéről, kávéházi je­lenségeiről; kikapós polgár- asszonyai tői, lovagjairól, fel­szarvazott férjeiről és léhűtói- ről humorkodik szakálas poé­nekben, Hajdú Júlia nosztal­gikus zeneválogatásával kö­rítve. Ennyi elég is az egész­ről. (b. t.) Miről ír Gagarin édesanyja ? O A „SZOVJETUNIÓ” című lap januári számában arról olvashatunk, hogy a feszüli nemzetközi légkörben különö­sen üdítően hat a tárgyilagos hang. John Kisernek és Bo­risz Kurakinnak, a L.1CENZ- INTORG Külkereskedelmi Egyesülés vezérigazgatójának a folyóirat által szervezeti párbeszédében az amerikai külügyminisztérium technikai újdonságokkal foglalkozó szaktanácsadója azt fejtegeti, amiről otthon ilyen címen íri cikket: Technológia. Sokat ta­nulhatunk az oroszoktól. o A LÁNYOK, ASSZONYOK- ban olvasható többek között Jurij Gagarin űrhajós édes­anyja, Anna Gagarina vissza­emlékezésének folytatása. A Még nem felnőtt, de már nem is gyerek című írás a kamasz­kor élettani, pszichológiai sa­játosságait elemzi, s tanácso­kat is ad a szülőknek ka­maszkorban lévő gyermekeik neveléséhez. Potoczky Júlia cikkében hírt ad arról, hogy szovjet—magyar koprodukció­ban film készül Kálmán Im­réről, a „csárdáskirályról”. Polner Zoltán: Meztelenség Verődik az éjben végi gcsókol, t hajszál: vérgyöngyös mezőkön virágölő fejszém. Fényes, mint a penge, éles, mint a napfény: vérgyöngyös mezőkön szerelemkair amiéin. Tábori Nóra Tudati erőtartalékaink köszöntése ’ Tábori Nóra 40 éve szí­nész — ebből az alkalom­ból a kétszeres Jászai-dí- jas, kiváló művészt a Víg­színház színpadán Horvai István igazgató és. kollégái köszöntötték, átnyújtva a társulat ajándékát. Tábori Nóra negyven­esztendős pályafutásának 33 évét a Vígszínház tagja­ként töltötte. A közönség számtalan szerepben láthat- ta-hallhatta, játszott és ját­szik drámában, vígjátékban, filmen és a televízióban, gyakran foglalkoztatja a szinkronstúdió is. Az utób­bi években színpadon a Házmestersirató J ónásné­jaként aratta legnagyobb sikerét; vasárnap a jubeli- umán is ebben a szerepben láthatta őt a közönség. A szó szoros és átvitt értelmében is értékes könyv a Kossuth Könyvkiadó egyik tavalyi köte­te: az Értékrendszereink című, 270 oldalas mű. A szerzőpáros: Kapitány Ágnes és Kapitány Gá­bor korszerű szellemben, magas színvonalon ér­telmezi a lényeges cselekvésmeghatórozó ténye­zőket, az értékeket; majd ezeket rendszerezvén keletkezésüket, jelenlétüket, továbbélési esélyei­ket taglalja. A párt kiadóvállalatának e könyve —, mint az előszóban olvasható — „vitára született”. Azon­ban a rendkívül széles körű szakirodalmi és ta­pasztalati tájékozottság, a kristálytiszta, átte­kinthető logika, amellyel a dolgozat megíródott, kevés módot ad az ellenvetésekre. Kapitónyék értékrendszer-típusai önmagukban nézve is ösz- szefüggő, egységes szerkezetek, ugyanakkor a gyakorlat próbájának alávetve is használhatók: kisebb részben tiszta, nagyobb részben kevert formáik nap mint nap „behelyettesíthetők" a valóságban. Mint bevezetőjükben írjók: oz értéket egyéni ítéleti viszonynak, a tettek irányadójának fog­ják fel; ez a tárgyi viszonyok „belsővé tétele által” alakul ki. Egyes történelmi időszakokban összefüggő, zárt szisztémává formálódnak: «kkor beszélhetünk értékrendszerekről. Véleményük sze­rint hazánkban ma négy már kialakult és egy kialakulóban levő értékrendszer hat a társada­lom tagjainak gondolkodására, cselekvésére. A „befejezett” négy a szokás-, és hagyományőrző, a polgári-individualista, az utópftta-anarchiszti- kus, valamint a bürokratikus, a kikristályosodó pedig természetesen a szocialista-kommunista értékrendszer. A szerzők jól követhetően mutat­ják be, milyen történelmi körülmények között jöttek létre az egyes értékek, s mely indító­okok hatására szerveződtek rendszerré. Életsze­rűen tudósítanak ezek jelenbeli szerepéről, s rá­mutatnak mind az előnyeikre, mind a hátrá­nyaikra múlt és jövő szemszögéből egyaránt. Különösen érdekes fejezete a könyvnek, amely­ben azt részletezik: milyen alapértékékkel gaz­dagíthatjuk szocialista-kommunista értékrendsze­rünket a korábbi értékrendek elemei közül. A hagyományőrző típusból például a stabil rend igényét, illetve a közösségi jelleget emelik ki. A polgáii-individualista típusból a személyiség be­csülését, az egyén specializációját, alkalmazko­dóképességét, valamint az élet örömeinek, a kel­lemességnek az értékké emelését említik, föl­sorolván a túlhajtásokkal járó veszélyeket is. A mélyen marxista szellemű munka érzékletes képet rajzol elénk az értékrendszerek mozgásá­ról, egymásra hatásáról. Egy, már a szocializ­mus által kialakított új értékről, a relativitástu­datról például azt írják, hogy ez „a célok, esz­mények állandó átszerveződéséböl ered, aminek következtében a régi, stetikus módon felfogott eszmények, értékek olykor következetlennek tűn­nek. A tegnapi cé-lokhoz való ragaszkodás köny- nyen konzervatívvá tehet olyanokat is, akik nem­rég a konstruktív erők képviselői voltak”. A könyv lendületes, világos stílusát csupán né­hány .oldalon teszi fárasztóvá a tudományos­kodó túlírtság, illetve az idegen szavak fölös­leges szaporítása. Molnár Pál Mesterségek dicsérete Szebeni András fotóművész kiállítása Szebeni Andrásnak, a Nők Lapja fotóriporterének kiállítása nyílt a budapesti Fényes Adolf Teremben a régi és ma is élő mesterségekről. ,,Ösi mesterségek még ma is élő művelői előtt sze­retnék tisztelegni... egy-egy szakma talán utolsó, hiva­tását gyakorló képviselője előtt. Különböző emberek ők a maguk mindennapi gondjaival, de egy valami kö­zös bennük; szeretik azt, amit csinálnak — ez az éle­tük” — írja katalógusának előszavában a fotóművész. A kiállítás anyaga a közeljövőben album formájában is megjelenik a Corvina Kiadónál. A kctélverő A kádár Ki műsor ' KOSSUTH RADIO: r 8.27: A lorenzi gondolat, Zelki János összeállítása 8.57: A Népzenei Hangos Üjság melléklete 10.05: MR 10—14. Iskolák, Őrsök, barátok 10.35: Ritkán hallott kamara­művek 11.12: Paer: A karmester 11.39: Kis kamorámban gyertyát gyújték, XV/9. rész: 1850— 52. 12.45: Törvénykönyv: Az útlevél­ről 13.00: Kapcsoljuk a Magyar Nem­zeti Galériát (élő) Hangverseny délidőben 14.00: Népi zenekarok felvételei­ből 14.23: Kóruspódium 14.40: Élő világirodalom: Franciaország 15.05: Ábrahám Pál operettjei­ből 15.28: Nyitnikék — Kisiskolások műsora (ism.) 18.00: Psota Irén nagylemezéről 16.29: Zengjen a muzsika 17.05: Arcélek 17.30: Huszár Lajos: Régi magyar táncok és dalok fúvósötös­re 17.45: A Szabó család 19.15: Mi a titka? Joan Sutherland művészete 20.00; Van-e verseny? Riport 20.30: Töltsön egy órát kedven­ceivel 21.30: Tudomány és gyakorlat 22.25: Tíz perc külpolitika 22.35; Üj Melódia-lemezeinkből 23.08: Hétköznapok kutatói.... 23.18: Lemezmúzeum 0.10: Pásztor László szerze­ményeiből PETŐFI RADIO: 8.35; Társalgó. Másfél óra iro­dalomkedvelőknek (ism.) 10.00: Zenedélelőtt 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melódiakoktél 13.25; Látószög. Ifjúsági jegyzet 13.30: Muzsikáló természet 13.35: Gyermekjelenetek 14.00: Zenés délután 16.35; Csúcsforgalom 18.00: Tini-tonik 18.47: Filmzene 19.00: Külföldről érkezett (ism.) 19.20; Tudósítás a műkorcsolyázó Európa-bajnokságról 19.25: Shvoy Kálmán, az emléke­ző 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Tigrisugrás, XVni. rész 20.55: Tudósítás a műkorcsolyá­zó Európa-bajnokságról 21.00: Találkozás a Hitchcock klubban 21.46: Klasszikus operettekből 22.25: Verbunkosok, nóták MISKOLCI STÜDIÖ. 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Zenedoboz. A stú­dió zenés rejtvényműsora. Tele­fonügyelet: 35-510. Szerkesztő: Beély Katalin. 18.00: Észak-ma­gyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAG VAR TELEVÍZIÓ: 8.35: Tévétorna 8.40: Tskolatévé 9.55: Perbefogótt félelem. Am«­,rikai film, II/L rész 10.50: Képújság 15.00: Iskolatévé 16.35; Hírek 16.45: Üzlet a korzón. Cseh­szlovák film 18.50: Képújság 18.55: Reklám 19.10; Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Waenor. Angol—magyar tévéfiimsorzat. X/4. rész 21.00; Stúdió, ’84. 22.00: Népzene zenekarra. Pest megyei szerb táncok 22.05: Kockázat 22.35: Tv-híradó 3« 2. MŰSOR: 18.00; Képújság 18.05: Csak gyerekeknek! A nagy- kék üveggolyó. Amerikai filmsorzat, XtU/9. rész 18.30: Sakk-matt 18.50: Műkorcsolyázó Európá­ba jnokság. Meghyitó. Páro­sok, rövid program. Köz­vetítés a Budapest Sport- csarnokból 19.30: Mendelssohn: A-dúr (olasz) szimfónia 30.00: A szent hegy. NSZK film 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Sikoly. Csehszlovák film 22.40; Képújság BESZTERCEBÁNYA* 19.30.: Tv-híradó 20.05: Tetthely. NSZK bűnügyi filmsorozat. (15 éven felü­lieknek !) 21.25: A cseppfolyós gázok Jelen­tőségéről 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Kamarahangverseny. Helyszíni közvetítés 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 20.00; Fiatalok tévéklubja 21.30: Időszerű események 22.00: A szlovák tájképfestészet- ’ ről. Dokumentumfilm (ism.f MOZIMŰSOR; Salgótarjáni November 7.t Fél 4-től; Jegesmedve a, porondon. Színes, szinkronizált román- szovjet ifjúsági film. Háromne­gyed 6 és 8 órától: Vabank. Szí­nes, szinkronizált lengyel bűn­ügyi film. — Kohász: Várkastély a Kárpátokban. Színes, szinkroni­zált csehszlovák film. — Tarján vendéglő: 6 órától: A keresztapa. ITI—IV. (16) Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Balas­sagyarmati Madách; Háromne­gyed 6-tól: Szamurájok és ban­diták. I—n. (16) Színes, japán kalandfilm. Iskolamozi: Ruszlán és Ludmilla. I—II. — Nagybáto- nyl Petőfi: Klute. (16) Színes, szinkronizált USA bűnügyi film. — Pásztói Mátra.- Abba. Színes, zenés, svéd—ausztrál film. — Hát­ság: E. T. (A Földönkívüli.) Szí­nes. szinkronizált amerikai fan­tasztikus film. — Kisterenyei Pe­tőfi : Sztrogoff !VPhálv. Színes, francia—olasz—NSZK—bolgár ka­landfilm. — Jobbágyi: Magánélet. Színe«?, szinkronizált, szovjet film« dráma. 4 NÓGRÁD - 1984. január HL, kedd

Next

/
Thumbnails
Contents