Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-10 / 7. szám
EG Y EJ, BIZOTTSÁGA ÉS^ÁME^YEj TANÁCS LA P4A. JOTLÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! XL. ÉVF., 7. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. JANUÁR 10. KEDD llehezebb körülmények között — hatékonyabban dolgozni Városi jogú nagyközségi pártbizottság alakult Rétságon és Szécsényben r A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz- ponii Bizottsága 1983. október 12-i ülésének állaslogialása, — a helyi párt- és állami irányítás továbbfejlesztése — volt a napirendje annak a kibővített járási pártbizottsági ülésnek, amelyet tegnap tartottak Rétságon. A Központi Bizottság állásfoglalását Dcvcsics Miklós, az MSZMP Nógrád megyei végrehajtó bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke ismertette a pártbizottsági ülés résztvevőivel, így a járási testület, a pártbizottság mellett miiködö munkabizottságok tagjaival. megszűnésé, a ^közigazgatás korszerűsítése azonban felveti annak az igényét is, hogy a politikai irányítás, annak rendszere a megváltozott körülményekhez igazodjék. Ennek megfelelően Dev- csics Miklós — a megyei párt- bizottság megbízásából — bejelentette: a járási pártbizottság és szervei, mint a terület legmagasabb politikai irányító fóruma befejezték tevékenységüket. A Központi Bizottság és a megyei pártbizottság nevében megköszönte a rétsági járási pártbizottság tisztségviselőinek, a testület tagjainak, a pártapparátus valamennyi dolgozójának eddig végzett áldozatkész és eredményes munkáját. Sipos János, a pártbizottság tagja személyes élményeit mondta el azokról az évekről, amelyet a testületben töltött. Ezt követően került • uí ás új, városi jogú nagyközségi pártbizottság megalakulására. A megyei pártbizottság ajánlása alapján 63 tagú városi jogú nagyközségi pártbizottság alakult Rétságon. A környező településeken tevékenykedő 6 pártvezetőség, egy nagyközségi pártbizottság, összesen 60 alapszervezet tartozik irányítása alá, amelyekben 1300 párttag tevékenykedik. A pártbizottság megválasztotta tisztségviselőit, a 11 tagú végrehajtó bizottságot. A testület tagjai: Demus István, a rétsági áfész elnöke, Gresi- na István, a Rétság városi jogú nagyközségi Tanács elnöke, Jánszki Etelka, a nézsai általános iskola igazgatója. Kollár József, a Romhányi Építési Kerámiagyár igazgatója. Kollár Raffael, a Romhányi Énítési Kerámiagyár lakatosa, Kovács Istvánná, a rétsági termelőszövetkezet raktárosa, Kurali Béla, a romhányi ter' Többek között elmondotta: « járások betöltötték szerepüket, tevékeny részesei voltak annak a társadalmi, gazdasági fejlődésnek, az állam- igazgatás korszerűsítésének, amely az országban végbement az elmúlt évtizedekben. A mostani intézkedés alapvető célja a helyi közigazgatás továbbfejlesztése, a városok mellett a községek közvetlen, megyei irányítása, a kétszintű igazgatás folyamatos bevezetése. . Ezt követően az előadó méltatta azt a történelmi utat, amelyet a rétsági járás a fel- szabadulást követő évtizedekben bejárt. Szólt a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről, melynek eredményeként tizenhárom termelőszövetkezeti csoport alakult. Kiemelte: az iparosítás jelentőségét, azt, hogy az iparfejlesztés irányát a meglevő üzemek korszerűsítésében, új üzemek létrehozásában, s a mezőgazdasági nagyüzemek segéd- és melléküzemi tevékenységének fejlesztésében jelöljék meg. Ennek nyomán kilenc új ipari üzem telepítésére került sor és korszerűsödtek a meglevő üzemek is. Ma már több mint kétmilliárd foÍ rint értékű — közülük több, a világpiacon is jól | értékesíthető — terméket I' állítanak elő a járás ipari üzemeiben, szövetkezeteiben. Lényegében megoldódtak a járásban a korábbi foglalkoztatási gondok, bővültek a lányok, asz- szonyok munkalehetőségei. Az ipar erőteljes fejlődése, s mezőgazdasági nagyüzemek gyarapodása észrevehetően megváltoztatta a rétsági járás településeinek arculatát. Korszerű faluközpontok alakultak ki, lehetővé vált a lakosság alapvető igényeinek kielégítése. Iskolák épültek, korszerűsödött az egészségügyi hálózat, javult a kereskedelmi ellátás. Az elmúlt húsz év alatt több mint ezerrel nőtt az új lakások száma a járás községeiben. Fontos célkitűzés volt az elmúlt években a települések ellátása egészséges ivóvízzel. A Nyugat-Nógrádi Regionális Vízmű kiépítésével bekötötték a hálózatba Nagyoroszit és a rétsági lakótelepet. Ugyanakkor megteremtették a feltételét annak, hogy vezetékhálózatot építsenek ki több településen, így Rétságon, Romhány- ban, Diósjenőn és Tereskén. Megállt a népesség csökkenésé, elvándorlása a falvakból. Különösen szembeötlő volt Rétság és Romhány fejlődése. Az 1971-es tanácstörvényt követően megszűnt, illetve új szerepkört kapott a járási tanács, növekedett a helyi tanácsok önállósága, felelőssége, hatáskört, erősödőit önkormányzati és népképviseleti jellegük. A több mint két évtizedes tapasztalat bizonyítja, hogy a helyi tanácsok alkalmasak a megnövekedett tennivalók ellátására. A pártszervek irányításával eredményesen mozgósították a munkásokat, a termelőszövetkezeti és értelmiségi dolgozókat, párttagokat és pártonkívülieket, nemzetiségi dolgozókat a határozatok megvalósítására, lakóhelyük fejlesztésére és gyarapítására. A járás fejlődése azt mutatja, hogy a járási pártbizottság az elmúlt évtizedekben jól élt azzal a bizalommal, amelyet a párttagságtól, a lakosságtól kapott. Eredményesen munkálkodott a felsőbb pártszervek és saját döntéseinek végrehajtásán, apárt politikájának következetes megvalósításán. A járások melőszövetkezet elnöke, Pleva István, a rétsági Erdőkémia villanyszerelője, Sinka Sándor, a volt járási pártbizottság titkára. Szőke Gyula, a Gránit rétsági telepvezetője és Varya József, a volt járási pártbizottság első titkára. A pártbizottság első titkárává Varga Józsefet, titkárává pedig Sinka Sándort választotta. A pártbizottság kiegészítette a fegyelmi bizottságot, a testület mellett működő munkabizottságokat és megválasztotta a terü 1 etfej lesztési mu nkab izott- ságot. Az új jogkörű pártbizottság előtt álló legfontosabb feladatokról Devcsics Miklós szóit, Többek között hangsúlyozta, hogy a korábbinál lény eresen nehezebb viszj.avrk ét megváltozott kürülméeyck kőzett kell végrehajtani a XII. pártkongresszus határozatait Rétságon és a környező telepi léseken is A munka szervezésében irányításában jelentős szerepe van a pártbizottságnak, a pártszerveknek, ez alapszervezeteknek. Hangsúlyozta, hogy a megváltozott körülmények korszerűbb és hatékonyabb módszereidet követelnek a politikai munkában is. , A továbbiakban szólt a legfontosabb népgazdasági célkitűzések megvalósításáról és ezzel összefüggésben a helyi tennivalókról. Kiemelte Rétság' és környékének további fejlődését újabb lakások építését, az egészségügyi és a vízellátás további javítását. Mint mondotta, a szűkös központi fejlesztési lehetőségek mellett a következő években is szükség lesz a lakosság pénzeszközeinek. munkájának mozgósítására. Varga József, a városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára a testület előtt álló legjelentősebb teendőket fogalmazta meg. A pártbizottsági ülés után megtartotta első összejövetelét a végrehajtó bizottság, amelyen kinevezték a városi jogú nagyközségi pártbizottság apparátusát. (Folytatás a 2. oldalon.) Városiasodó külsőt mutat ai új romhányi lakótelep. A település korszerű házaiban a helyi üzemek és a termelőszövetkezet dolgozói kaptak kényelmes otthont. A L G ü Lakatok készítői Az ELZETT Művek szécsényi gyárában az idén 201 millid forint értékű terméket kívánnak előállítani, amely mennyiségből mintegy 80 millió forint értékben a tőkésexport igényeit teljesítik. Fő profiljuk a bútorzárak gyártása, emellett lakatokat és épületzárakat adnak át megrendelőiknek. Képünkön a 830 főt foglalkoztató gyár egyik ifjúsági kollektívája lakatokat állít össze. ~ kulcsár — Önjáró padlóvázak a jelei autógyárnak Elkészült a Elkészült a Csepel Autógyárban annak az önjáró autóbuszalváznak a prototípusa, amelyre a felépítményt, a karosszériát — a lengyel és magyar járműipari kooperációnak megfelelően — Jetében építik rá. Ezzel űj szakaszához érkezett a szigetszent- miklósi vállalat és a Jelei Autógyár közötti együttműködés. Az önjáró alváz a Csepel Autógyár hagyományos terméke, amelyet a lengyel partner igényeinek megfelelően méreteiben átalakítottak, keskenyítettek. Az átalakítás után eredményesen fejeződtek be az üzemi terhelési próbák. Az első tíz darabot 1984-ben szállítják Szigetszentmiklós- ról Jetébe, s a termelési együttműködés valójában 1985-ben ölt majd komolyabb méreteket. Jövőre — a terveknek megfelelően — 200 önjáró autóbusz-padlóvázat készítenek a Csepel Autóprototípus gyárban a lengyel partneré nek. A két cég szakemberei a hetedik ötéves terv első esztendeiben tervezik a kooperációs termelés igazi felfuttatását; ekkor már csaló- nem 1500 Magyarországon készült padlóvázat szerelnek fel Jetében. A két autógyár kapcsolata más területeken is tovább fejlődött. A szigetszeritmikló- si vállalat Jetéből szerzi be a Csepel Autógyárban előállított tehergépkocsikhoz a korszerűsített billenthető vezetőfülkét, a magyar autógyár viszont évente 200—250 ezer komplett dugattyút küld, amelyet 126-os Polski Fiatokba építenek be a lengyelek. A jelei és a Csepel AutóJ gyár szakemberei megkezdj ték á tárgyalásokat a járműipari kooperáció bővíiésénék további lehetőségeiről. 1
