Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-06 / 4. szám

Kohók vetélkedője Védekezzünk a babzsizsik eilen Elterjedőben Tevő veszélyes kártevő a babzsizsik, amely kü­lönösen a hazikertekben, köztes­ként termesztett babot fertőzi. . Az eredetileg közép- és dél­amerikai faj már világszerte el­terjedt. Életmódjának ismereté­ben a védekezés lehetőségeit tu­datosabban alkalmazhatjuk. A 3,5—4 milliméteres zömök tes- ftí, körte alakú bogár, barnás, ezüstös színű. Lárvája a babsze­meket károsító, fehér színű ku­kac. Jellegzetes a kártételében, hogy egy babszemben több lár­va él együtt, a már kirajzott bogár kerek röpnyílást rág, erről p fertőzés biztosan felismerhető. A már fertőzött szemeken úgy­nevezett ablakok, áttetsző kerek foltok láthatók. Vízbe dobva a lyaggatott könnyebb szemek fel­jönnek a víz színére. Melegítve * bogarak kirajzásra bírhatok. A lárvák kifejlődése 40—60 na­pig tart a hőmérséklettől függő­en és évente 3—4 nemzedéke fej­lődik ki. A védekezést már a szántóföl­dön cl kel! kezdeni, mivel a rak­tárból kirajzó bogarak a perga- menszerűen száradó hüvelyekre rakják tojásaikat és a lárvákkal fertőzött bab kerül betakarításra. A vegyszeres védekezést a levél­te!,vek ellen használt rovarölő sze­rekkel egy menetben megoldhat­juk, de eredményessége bizony­talan. A korai, esetleg folyama­tos betakarítás csökkenti a fer­tőzési veszélyt. A kamra, padlás kitakarításával, vegyszeres fertőt­lenítésével, a fertőzött előző évi bab megsemmimítésével megelőz­hetjük, hogy az egészséges be­takarított bab fertőződjön. A fertőzés felismerése után (mele­gítés, vízpróba) a készlet nagy­ságától függően az alábbi mód­szereket javasoljuk az irtásra. Ha a készlet 1—2 kilogramm papírzacskóban a mélyhűtőbe he­lyezve, néhány nap alatt bizto­san elpusztul a kártevő minden feilődési alakja. Tartósan 70 C- fok melegen tartva egy nap alatt szintén elpusztulnak a lárvák és bogarak. Tíz kilogrammot meg nem haladó tételnél az előbb is­mertetett módszert részletekben alkalmazva fokozatosan mentesít­hetjük a készleteinket. Vetőmag­nál a melegítés nem alkalmaz­ható. Jól zárt műanyag zacskóban, Itatóspapírra, vagy vattára csepeg­tetett tiszta szesz körülbelül 2 centiliter/kilogramm adagban né­hány nap alatt a kártevők pusz­tulását okozza. Nagyobb tételek tesetén szakcsoport, felvásárló szer­vek stb. által szervezett gyűjtés­sel a bab egy helyre hordva, a nagyüzemben használt gázosító- szerekkel fertőtleníthető. Bárme­lyik módszert választjuk is, a fel- használás előtt gondos válogatással, mosással meg kell tisztítani az elpusztult kártevőtől a babot. Minden termelő kötelessége, hogy az eladásra termelt tételeit elő­zetesen megvizsgálja és csak men­tesség, illetve fertőtlenítés után hozza forgalomba, ilyen módon is megelőzve e veszélyes kártevő terjedését. Zsinka Zoltán, agrokémiai szaktanácsadó Á magyar konzervipar gyü­mölcsbefő,^ttjei kelendőek bel­földön és külföldön is. Még többet tehetnének a gyártás fokozásáért, ha megfelelő faj­ták állnának rendelkezésük­re. A kertészeti nemesitők az utóbbi időben egész sor kü­lönleges, ipari célokra jól megfelelő gyümölcsöt adtak, illetve honosítottak meg. Üjabban négy egyesült álla­mokbeli őíszibarackfajta ke­rült a köztermesztésbe. A gyü­mölcsök várhatóan javítják majd az exportértékesítési eredményeket is. A friss fogyasztásra szánt őszibarackokat a konzervipar­ban nem tudják használni. Hazánkban az első ipari őszi - barackfarjták 20 évvel ezelőtt kerültek a köztermesztésbe. A honosítási kísérleteket a Gyümölcs- és Dísznövény­termesztési Kutató Intézet vé­gezte el. Érd környékén vizs­gáztattak két külföldi faj­tát — a Coronadót és a Ve- suviot —, amelyek időközben állami minősítésit kaptak. Az ipari gyümölcsök fokozatosan terjedtek el, eddig 600 hek­tárra telepítettek belőlük. Be­váltották a hozzájuk fűzött reményeket. A .'sikerek biz­tatták a kutatókat arra: foly­tassák a szakmai próbálkozá­sokat. Nem kevesebb, miint 30 fajtával kísérleteztek, és ezekből választották ki a ha­zánkban legjobb eséllyel fér-, meszthetőket. Négy újabb kül­földi őszibarack kapott álla­mi elismerést, ezzel megkezd­hették a köztermesztést, s az új ültetvények telepítését, A szakemberek szerint a követ­kező években a konzervipari fajták a termőterület 20—25 százalékát foglalják majd el. Az eddig alkailmázott Coro- nadio-fajta áldozatul esett az ipari barackok „vetélkedőjé­nek”. Az újonnnan honosítot­tak jól helyettesítik, nagyobb terméssel biztatnak, és így nincs szükség fenntartására, szaporítására. A Coronado minősítési, engedélyét vissza­vonták, továbbá szervezett te­lepítését megszüntették. „Tavaly úgy fogalmaztam, hogy »nagy műtétet« hajtunk végre — meséli az igazgató. — És higgye el, kevés túlzás van benne, ha azt mondom: az igazgatótól egészen a taka­rítónőig..., na addig talán nem, de mondjuk az anyagmozga­tóig mindenkinek másképp kell végezni a munkáját, mint korábban.«” Generációs csere Bőven kijutott a sokat em­legetett követelményből: a termékszerkezet-váltásból ta­valy a BRG salgótarjáni gyár­egységének. Gyártmányaiknak mintegy hetven százaléka cse­rélődött ki egy év leforgása alatt. „Ekkora változástól az üzemek »le szoktak ülni«, ők pedig talpon maradtak” — mondják az egyik felügyeleti szervnél. A talpon maradást nem csupán bizakodó kije­lentések, hanem kézzel fog­ható tények is igazolják. Több mint 780 millió forintos ár­bevételük a tervet meghalad­ja. Ennek nagyobbik része a szocialista országokba irá­nyuló exportból származik; az előzetes tervhez igazodó hányadban. Továbbá konkré­tan erre szóló terv nélkül is 14 millió forint értékű dol­lárelszámolású exportot bo­nyolítottak le. Nyereségük pedig a város üzemei közül, az acélgyári után a második, legnagyobb. A „műtétet", a gyártmány­összetétel módosulását gene­rációs váltás néven is lehet­ne nevezni. Az elektroniká­ban második generációsként jegyzett tranzisztorokat, dió­dákat tartalmazó készüléke­ket integrált áramkörös rá­diók- váltották fel. Azaz az FM—111-es URH-adővevök tí­puscsaládját a vállalaton be­lül kifejlesztett FM—300-as típuscsalád követte, ennek gyártására tértek át a pál- falvai gyáregységben. A ma­gán az üzemen belüli gyors és sikeres váltás ellenére az iparág nehézségeit jól jelzi, hogy az FM—300-asok első darabjai a fővárosi gyárban már 1979-ben elkészültek. A sorozatgyártásra ennek elle­nére csak 1983-ban kerülhe­tett sor. Várt és váratlan. Önmagában a váltás is szá­mos sajátos megpróbáltatás­sal jár, ám egyéb zavaró té­nyezők is fékezték a lendüle­tes kibontakozást. A sajátos nehézségek közt említhető, hogy szinte az egész üzemi kollektívának meg kellett ta­nulni az új termék szerelé­sét, mérését, ellenőrzését. Űj technológia, új norma, új bé­rezési rendszer lépett életbe, új szerszámok, célműszerek kerültek használatba. Segí­tett az alkalmazkodásban, hogy a harmadik generációs típusok gyártása termeléke­nyebb: míg a régi készülék­bő évi 8 és fél ezer darab készült, addig az új termék­ből a kezdő évben mintegy 11 ezér darab állt össze. Rész­ben új helyzet teremtődött azáltal, hogy kevesebb for­gácsolásra és lakatosmunká­ra van szükség, így átcsopor­tosításokat is végre kellett hajtani. Mindezek java rész­ben befejeződtek 1933-ban, idénre már legföljebb „utolsó simítások” maradtak. Az „egyéb zavaró ténye­zők” kategóriájában főként az anyaghiány okozott dilem­mákat a gyáriaknak. Egy amerikai gyártmányú integ­rált áramkör hiányzott első­sorban, s ez a hiámy még no­vemberben is kétségessé tet­te; sikerül-e a tervteljesítés, vagy 40 millió forint értékű befejezetlen termelés „kelet­kezik”. Az igényelt IC-knek csupán egy része érkezett el a gyárba, s tanulságos, hogy a pótlást miként oldották meg. Tömören összefoglalva úgy, hogy a vállalati központ­ban meggyorsítottak egy fo­lyamatban lévő fejlesztést, a tarjám gyáregységben pedig egy régebbi, utoljára 1980- ban gyártott áramkör doku­mentációit „frissítették” fel. Az így lehetővé tett módosí­tások révén a gyártmányok elkészültek. A BRG-belieket egyébként nem érte fölkészületlenül az importgazdálkodás megszi­gorítása: folyamatosan fá­radoztak az alkatrész-behoza­talnak hazaival való pótlá­sán. Idén például szerényen számolva is 8—10 millió fo­rint értékű, korábban nyu­gati behozatalból származó alkatrészt sikerült itthonival, vagy szocialista országból származóval helyettesíteni a fővárosi, illetve a tarjáni fej­lesztők újításainak eredmé-' nyeképp. Már nem új Ebben az évben az immár bevált, tavaly jó minőségben gyártott FM—300-as adóvevő­ket gyártják nagyrészt: illet­ve antennákat és szűrőket ké­szítenek. Az első negyedév­ben egyedül a Szovjetunió­nak mintegy 170 millió foJ rint értékű terméket gyárta­nak. Emellett csehszlovák, NDK-beli és természetesen hazai igényeknek tesznek ele­get. Dollárelszámolású kivi­telre egyelőre nincs konkrét terv, de számottevő kapaci­tást „tartalékolnak” aivégbőlj hogy az érkező megrendelé­seket rugalmasan kielégít­hessék. (molnár) j Nyitóit szemmel . - - —.- ■ - —-——... — szakáján, amikor az Ikarus ott álldogál dolgavégezetlenül a szálláshely előtt. Csoda-e, ha a pilóta örömmel bólint; „Elvégzem a fuvart!” Mármint az éjféli misére!.’ A vállalkozásban van vala­mi emberbaráti, hiszen a ha­gyományos szertartás két ki-: lométerre, a szomszédos falu­ban van, így a jobbára idős asszonyoknak nem kell az éj­szakában gyalogolni. Igaz, a humanitárius szempontok mellett más valami is arra ösztönözte a pihenőben lévő pilótát, hogy az autóbusz nyergébe üljön. Összedobtak neki fejenként egy tízest, a pár kilométeres úttal keresett vagy négyszáz-ötszáz forirH tot. Kihasználta a szabad kapa­citást, csinált egy fuvart a saját zsebére. Ki tudja, a«zo- katlam alkatomból elkövetett} fegye 1 «fisér tés fölött az égi-} ek tálán még szemet is hunvu nak. A megkárosított, autó-} buszt bérlő vállalat véleméJ nyét meg fölösleges volna kérdezni, a reagálás lóinnyen kiszámítható. A vállalkozó kedvű, a lehetőségekkel é!<3 gépkocsivezetőnek azonban nem sok félnivalója akadj alkalmi utasai nem beszélnek! Örülnék, hogy nem kelleti gyalogotok Kefémen Gábor V A történetnek pedig lehet még egy következménye. J. valószínűleg még sokszor rá­kényszerül, hogy különböző cégekhez bekopogtasson gép-, fuvar-, és egyéb fontos ügyek­ben. S, ha az ügyintéző rez­zenéstelen arccal tárja szét a kezét, a „nincs”-héz és a „nem lehet”-hez egyre job­ban alkalmazkodó építkező nem esik pánikba. Egyszerű­en csak odasompolyog a gé­pek mellett dolgozó emberek­hez: — Kram, estefeto nem ten­ne egy kis ideje.« Valószínű, hogy lesz. S'tog- alább ilyen valószínű, hogy meg is egyeznek. A kölcsö­nös előnyökre törekedve pe­dig kihasználják a (fölös) gépkapacitást Éjszakai járat Szabad kapacitása és sza­bad ideje a szerződéses autó­buszjárat vezetőjének is van. Különösképpen karácsony éj­resett gép hosszú időre fog­lalt, minden perce „betábláz­va.” Az ismerősök segítőkész tanácsai azonban határtala­nok. (Legalább annyira, mint J. járatlansága.) Szóval, a tanácsadók a fejüket ingat­ták: — Nem tudod barátom, hová kell fordulni. Hagyd a hivatalt meg a főnököket a francba, keresd a gép keze­lőjét. Lehet, hogy neki még van szabad kapacitása, vele bizonyára meg lehet egyezni. A továbbiakat maga J. mondja el, így: — A gépkezelő bólintott. Ő azt mondta: kétezer-ötszáz fo­rint. A feleségem ajánlott kétezret. Megegyeztünk — ennyi az egész. J. azóta nagy buzgalommal építkezik, az árokásás aka­dályát remekül vette. Ő jól járt, az árokásó gép kezelője szántén jól járt. A fekete-, de fölöttébb rugalmas maszek- munkának csali egy károsult­ja van: a gépiülajdonos vál­lalat. De úgyis kell neki, ha egyszer nincs tisztában a sa­ját gépe „kapacitásával”, telével nepn sok más kerül a kampókra. Rakják a többit — csülköt, dagadót, oldalast, más egyebet — már a bontás után a papírba. Az ismerő­söknek, rokonoknak, egyéb jóembereknek. A titok, a magyarázat tehát csak . ennyi. Ide, az isten háta mögötti faluba is normális „alkatrészekből” álló disznó érkezik. Nincs valamiféle ne- mesítési csoda — csak pro­tekció van. Szabad kapacitás Protekció jól jött volna J.- nek is. Házépítésre adta a fe­jét a jámbor, s már a terep rendezésénél csaknem leküzd- hetetlennek tűnő akadályba ütközött. A nem mindennapi munkához látó J. osztott és szorzott, mielőtt arra jutott: a pepecselő és hosszadalmas kézi munka helyett jó szol­gálatot tenne egy árokásó gép. Az ismerősök javasoltak is egyet. A hivatalos út azon­ban megbukott, az illetékesek semmit sem ígérhettek: a ke­Különös disznó A közéleti fórumok sokszí­nűségét azok érzékelik igazán, akik rendszeresen résztvevői (vendégei) a falugyűléseknek és tanácstagi beszámolóknak. A' közösség ügyeit figyelem­mel kísérő és szólásra jelent­kező polgárokra nagyon is rá­illik sorozatunk címe: Nyitott szemmel figyelik településük életének mindennapjait. így van ez a kereskedelem­ben, az ellátás ügyében is. Legutóbb például egy tanács­tagi beszámolón így fogalma­zott egy jó humorérzékkel megáldott választópolgár: — Külünös disznókat te­nyésztenek manapság a kor­szerű módszereket alkalmazó mezőgazdászok és kisterme­lők. A mi falunkba legalább­is csak olyan vágo.tt sertés kerül, ami csupa karajból áll. Tényleg, módfelett különös az a disznó, aminek se olda­lasa, se dagadója, se csülke. Csakis karaj, meg egy-két más húsfajta kerül ki belőle. A bevásárlással rendszeresen foglalkozók tudják, hogy ezek a drágább húsfélék. Ezért kérdezi hát a közéleti fóru­mon szóló választópolgár: hol vannak az olcsóbb húsfélék? Semmiesetre sem a pulton vagy a hűtővitrinben — ez derül ki a továbbiakból. A fél sertés ugyan ide is megérke­zik, csak éppen a karaj kivé­Ipari barackok / / Pályázat? felhívás Üzemünk életének egy éve .,Üzemünk életiének egy éve” címmel pályázatot hirdetett a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága. A pályázat célja, hogy a szer­zők bemutassák munkahe­lyük legfontosabb eseményeit, s azt: ezek miképpen befo­lyásolják életkörülményeiket. A versenyen minden állami, vagy szövetkezeti, termelő- szervezet részt vehet. A ki­írók arra kérik a pályázó-kát hogy dolgozatukban az elért eredményeket, illetve az eset­leges kudarcokat egyaránt mutassák be, térjenek ki a sikertelenségek okainak vizs­gálatára, érzékeltessék, mi­képpen lehetett volna elke­rülni a kedvezőtlen jelensé­geket. A pályaművekben te­kintsék át azt is, hogy a la­kóhelyi körülmények, az üze­men kívüli elfoglaltságok mennyiben és hogyan hatnak a dolgozók életmódjára, ma­gatartására. Terjedelmi megkötések nin­csenek, egyetlen szempont, hogy az elkészülő krónikák szakszerűek, megalapozottak,' mé,gi6 közérthetőeik és olvas­mányosak legyenek. A pályá­zók — amennyiben szüksé­ges — segítségért fordulhat­nak a Hazafias Népfront he­lyi szerveihez, s részletes fel­világosítást kaphatnak a ki­dolgozás és az elbírálás szem­pontjairól. Beküldési határ­idő: 1985. április 15. A pá­lyaműveket a Hazafias Nép-' front budapesti, illetve me­gyei szervezeteihez keiül eljut-; tatai. A kiemelkedő teljesít­ményt elért kollektívákat pénz-; jutalomban részesítik. TERMÉKSZERKEZET-VÁLTÁS A BRG-BEtö „Műtét" után Képünkön egy új szovjet óriáskohó, egy 4000 köbméter hasznos térfogatú nagyolvasz­tó építési munkálatait láthat­juk. E kohó már optimális technológiával fogja előállíta­ni a nyersvasat. fajták előállításánál érdemes ezt a módszert alkalmazni. Bebizonyosodott, hogy — nem kismértékben — azáltal is lehet csökkenteni a -koksz- szükségleteit, ha az ércet elő­zőleg szemcsékké zúzzák, ros­tálják, majd zsugorítják. ' A z egyre emelkedő koksz árak és energia-költségek ar ra sarkallják a kohászokat hogy optimális nagyságú ko hókat építsenek, és külön-fék módszerekkel minimáilden csökkentsék a vas kohósítá- sának energiaköltségét. ígj azután a nagyolvasztók a: iparág valóságos gigászai let­tek. Egy évtizeddel ezelőt még a 12 méteres medenceát­mérő és a 2600 köbmétere hasznos térfogat jelentette < gyakorlati maximumot. M; már viszont egyre-másra épül­nek- a 14 méter medenceát- mé.rőjű, 4000—5000 köbmétei hasznos térfogatú olvasztók amelyeknek napi termelés« eléri a 10—12 ezer tonnát (am: évi 3,5—4,0 millió tonna nyers- vas termelésnek felel meg). A méreteik növelésén túl s fúvó szélhömérsókilet fokozass is igen hatásos eszköze a tel­jesítménynövelésnek, a koksz­megtakarításnak, s általában a hőgazdálikodás javításának. Nem volt könnyű feladat a nagyolvasztó előmelegített égéslevegőjének hőmérsék­letét 600—700 Celsius - fokról 1000—1300 Celsius-fokra nö­velni. Ehhez speciális belsc falazatú léghevítő tornyokat kellett építeni. Később kide­rült, hpigy a nagyolvasztó fú­vószelének oxigénnel való dú­sítása még alacsonyabb koksz- fogyasztási értékekhez ve­zethet, de alapos meggondo­lások és számos kísérlet alap­ján a mai körülmények ko­kett csak speciá'Ms nyersvas-

Next

/
Thumbnails
Contents