Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-31 / 25. szám

Még egyszer a színészportré ügyében Tünékeny művészet a szí­nészé Akit minap még lel­kes tapsok éltettek, holnap- utánra feledésbe temeti az utókor. Írók, költők, festők, szob­rászok, zeneszerzők művei önmagukban tanúskodnak az alkotóról, de ki tudja ma már, milyen is lehetett a ma­ga valóságában Déryné Szép­pataki Róza, Pergő Celesztin, Kántorné, Kótsi Patkó János, Egressy Gábor, Schodelné, Megyeri Károly művészete — hogy csak a legkiválóbbakat idézzük színjátszásunk hősko­rából. Legtöbbüknek jófor­mán a nevét is elmosta az idő. Van-e ki e nevet nem ismeri ? — kérdezi Petőfi: A tintás­üveg című versében hőséről. S bizony, korának legragyo­góbb komikusáról, Megyeri­ről úgyszólván mit sem tud­nánk nélküle. De nem volt kegyesebb a sors a későbbi utódokhoz sem. Akár az öt, hat évtized­del ezelőtt színpadon lévők­höz sem. A színészi hírnév és alkotásaik élettartama a film megszületésével növeke­dett meg némiképp, ám legfel­jebb annyival, amennyire az anyag konzerválhatósága ga­rancia. S ez is viszonylag keveseknek jut ki. Bajor Gi­zinek, századunk egyik leg­számottevőbb 'drámai csodá­jának például talán egyetlen film s néhány színpadi pro­dukció rögzítésének erejéig, s hosszan lehetne sorolni a roppant hiánylistát. Ezért felbecsülhetetlen ér­tékű a televízió vállalkozása, hogy portrékat készít színé­szetünk meghatározó egyé­niségeiről, hogy „kortalanná” téve őket, idők múltán is va­lósan idézhessük meg alak­jaikat, emberi habitusukat. A színészporirék (mint egy hete, a Raksányi Gellértről készült „A Kutyu”), a memo­árok (Feleki Kamill és ven­dégei) vagy a Mestersége: szí­nész sorozat, melyben a múlt héten Dajka Margitot csodál­hattuk. [Ez utóbbihoz a NÓG- RÁD vasárnapi számában (T. Pataki) igen helytálló reflexiókat fűzött], mind ér­tékes szolgálatokat vállalnak, s tehetnek, ha az „alanyok” vallomásai nem sikkadnak el különféle önmutogató ripor­teri praktikákban. Napjainkban a legkülönfé­lébb memoárok divatjának vagyunk tanúi és hódolói. Ez a művészetekre, benne a színművészet világára is ér­vényes. A minap olvastam például igen nagy gyönyörű­séggel Talpassy Tibor A ma­gyar színjátszás hőskora cí­mű könyvét, most forgatom hasonló élvezettel A borzasz­tó torony című zömök köte­tet, amely különös címe el­lenére nem valami sci-fis katasztrófatörténet, hanem a magyar vándorszínészet vi­lágából idéz derűs és meg­rendítő vallomásokat. S mert jelen színeztünk nagyjai számosán már most történeti személyiségei egy mindinkább múltba süppedő színházi világnak, nemcsak a kortársak számára, de az utónemzedékeknek is roppant érdekesek és figyelemre mél­tók. Nem ismerem a televízió tervlistáját, de arról öröm­mel értesülhettünk, hogy nagyszabású portréfilm ké­szült többek között Páger An­talról, aki nyolcvanöt éve­sen is (a minap kapott igen magas állami kitüntetést) fia­talos energiával alkot. Addig élek, amíg dolgozhatom — mondta születésnapi nyilatko­zatában —, s várjuk is a telhetetlennek türelmetlensé­gével újabb és újabb színpa­di. filmalakjaiban. S várjuk felfokozott érdeklődéssel azt a portréfilmet, melyben egy hosszú élet- és művészpálya eredményeit, tapasztalatait, tanulságait, ellentmondások­tól sem mentes történéseit összegezi. Egyelőre, sajnos, csak egy korábbi szép tévé- játéka, A messziről jött em­ber csütörtöki ismétlésével kell megelégednünk. Egyébként az elmúlt hét legnagyobb várakozású mű­soreseménye a Gyurkó Lász­ló hasonló című regénye alap­ján készült, kilencrészes té­véjáték, a Faustus doktor boldogságos pokoljárásának nyitánya volt. A felfokozott figjrelem a kitűnő mű mellett egyben a rendező Jancsó Miklós sze­mélyének és legújabb pro­duktumának is szólt. Már a látott első rész alapján érzé­kelhető, hogy különleges al­kotásra számíthatunk. Olyan „antifilmre,” melyben a kének leginkább csak az alapmű illusztrálását szolgálták. Kép­regény pereg előttünk, a leg­szükségesebbre korlátozott dialógussal, miközben a törté­netet a fülszöveg vetítése után narrátor mondja, a re­génnyel szó szerinti egyezés­ben. Az illusztrációs felada­tokat remek színészeárda töl­ti be. narrátorként Sinkó Lászlót halljuk, a nagyon szép, olykor festményszerűen ihletett képillusztrációk ve­zető operatőre Márk J”án (b. I.) Üj gyermek- és ifjúsági filmek if 'Állandóan visz- szalérő problé­ma, amellyel új­ságcikkek, ke- rekasztal-beszél- getések gyakran foglalkoznak: ke­vés a gyermek-és ifjúsági film. S mivel ez világje­lenségnek látszik, nincs könnyű dolga a mozifor­galmazásnak, amikor bemuta­tási tervét össze­állítja. Nehezíti a megoldást az is, hogy nem psupán mennyi­ségi problémáról van szó. Mert egyáltalán nem mindegy, hogy mit mutatunk a gyerekeknek, a fiataloknak. Ha leülnek — és le­ülnek — a tévé elé, a híradóban lövöldözést, rob­bantást, gyilkos­ságokat, vért látnak. Ilyen az a serdülőknek a mostani mo­dlet, de ezt nem feltétlenül ziprogram! ilyen módon és ilyen korán Három-hat éves kicsinyek­kel! megtanulniuk a legki- nek szói a Barátom, az eser- sebbeknek. Olyan szellemi nyö című színes mesefilm- táplálékra — könyvre, film- összeállítás, amelyben szov- re — van szükségük, amely jet, bolgár, lengyel, cseh­szórakoztat, de nem igény- szlovák és román rajz- és telenül; tanít, de nem didak- bábfilmek szerepelnek, tikusan Sajnos, mind gyak- , ,, . ... rabban akad brutalitás még A nagyobbacska* is jól az esti mese rövidke rajz- és szórakoznak majd a Ter-, bábfilmjeiben is. sánszky Józsi Jenő meséjé­S mivel a gyermek nézőből bői készült bábfilmen, a Mi­lesz a felnőtt néző, s mivel si mókus kalandjain. Ezek a a gyerek tévét akar nézni, kalandok távoli világokba moziba akar menni, szükség vezetik el a kis nézőket, és van a nekik való filmekre. Ké- a szereplők olyan művészek szít is — ha nem is elegen- hangján szólalnak meg, mint dőt — a magyar filmgyár- Gálvölgyi János, Haumann íás. és vásárol a filmforgal- Péter, Horváth Gyula, Szabó mazás amennyit és amilyet Gyula, Tábori Nóra, Kút- tud völgyi Erzsébet, Kelemen Nézzük meg ezek után, mit Éva, Képessy József és Zen nyújt a legíiatalabbaknak és the Ferenc. Gojko Mitic, a nálunk is népszerű színész. NÓGRÁD — 1984. január 31., kedd A moszkvai Gorkij film­stúdióban készült A barátod akarok lenni, neves íelnőtt- és tehetséges gyermeksze­replőkkel. Ez a film már valamivel nagyobbakhoz szól egy kisfiúról, aki családi kö­rülményei miatt keserű dol­gokat él át. Az aranyrablók üldözője című NDK produkció hősei tizenegy éves kisfiúk. Témá­ja érdekes, hisz gyakran elő­fordul, hogy élénk fantáziá­jú gyerekek a szürkének ta­lált hétköznapokból a képze­let színes világába kirándul­nak. Így lesz a kerékpárból tüzes musztáng, az iskola- igazgatóból seriff, a tornata­nárból Vörös Milán (a köz­kedvelt Gojko Mitic játssza). A film kellemes szórakozást ígér a serdülő ifiúsáonak. Erdős Márta műsor KOSSUTH RÁDIÓ: 8.27: Magyar orvosok a világ- ^ ban 8.57: Kamarazene 9.44: Játsszunk a billentyűkkel! 10.05: MR 10—14. Iskolák — őrsök — barátok 10.35: Zenekari muzsika 11.41: Az eltűnt miniatűr, avagy egy érzőlelkű hentesmester kalandjai 3. rész 12.45: Törvénykönyv 13.00: A Rádió Dalszínháza 14.29: Szíjjártó Jenő: Zoborvidékl lakodalmas 14.40: Élő világirodalom 15.05: Régi híres énekesek műsorából 15.28: Nyitnikék 16.00: Népzenei Hangos Újság 16.40: Kóruspódium 17.05: Mozgásterek 17.30: Rózsa Miklós: Bűvölet — filmzeneszvit 17.45: A Szabó család lg.15: Molnár Júlia és Lente I,ajos nótákat énekel 19.40: Szintézis 20.10; Zenekari muzsika magyarországi szlovákság a munkaadóm...” Nógrád megye biztos háttér Interjú Jakab Róbertnével, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkárával — A múlt esztendő novem­berében tartották kongresszu­sukat a magyarországi szlo­vák nemzetiségiek. Bizonyára leülepedtek a tapasztalatok, érettebben lehet megfogal­mazni, hogy mit sikerült ten­ni. Elégedettek-e a nemzeti­ségiek helyzetével általában és Nógrádiban? Hozott-e újat a kongresszus? — A kongresszus óta há­rom hónap telt el. Ezerkilenc- száznyolcvanhárom novem­ber 20-án választottak meg főtitkárnak, s azt szoktam mondaná, hogy azóta a ma­gyarországi szlovákság a mun­kaadóm. A kérdésre utalva... Minden kongresszus hoz vala­mi újait. A legutóbbin mind a 37 felszólaló nagyon konst­ruktívan, nagyon politikusán, Magyarország általános poli­tikájába ágyazva elemezte a nemzetiségi politika eredmé­nyeit, problémáit. Elégedettek vagyunk-e a helyzettel? Bi­zonyára arra gondol, hogy a szlovákság elégedett-e jelen­legi helyzetével? Ezt egy sze­mélytől megkérdezni azt hi­szem nem nagyon jó dolog. Én minden magyarországi szlovák nevében nem nyilat- kozhatom. Olyan értelemben viszont igein, hogy azok az adottságok, lehetőségek, azok a jogi, kulturális és más hely­zetek, amik ma Magyarorszá­gon kialakultak és kialakuló­ban vannak mindenképpen pozitívak, olyanok, amik ren­dezettnek mondhatók, amin nemcsak elindulni, de tovább lehet haladni és sok mindent el lehet érni. — A kérdőjelek egyike a nyelvtanítás möaött áll. Meg­felelő szinten, illetve anya­nyelvként, vagy idegen nyelv­ként tanítják a szlovákot? — Régi probléma, nagyon jól ismerem, mert pedagógus vagyok. Gyakorlatban 11 évig, elméletben az Országos Pe­dagógiai Intézetben, közel 10 évig ezen a területen dolgoz­tam. Nyilvánvaló, hogy nem taníthatjuk, ha egyáltalán ta­nítjuk, a nyelvjárást. A nyelv­járásnak nincs írott formája, tehát oktatni sem lehet. Mint ahogy szögediesein sem taní­tunk. Az is tény, hogy a még meglevő magyarországi nyelv­járások archaikusak, 200— 250 évvel elmaradtak a mos­tani, Szlovákiában használa­tos köznyelvtől. Itt van bizo­nyos feszültség. Ha jól fel­készült pedagógusokról be­szélünk, akkor ők ezt a fe­szültséget tudják oldani. A gond ott van, hogy jelenlegi pedagógusképzésünk tartal­ma nem teszi lehetővé, ed­dig nem tette lehetővé, hogy a szlovák nyelvet oktatókat úgy készítsék fel, hogy a nyelvjárási alapokkal rendel­kező gyerekeket „átállítsák” irodalmi nyelvre. A komgresz- szuson is így vetődött fel. Ha a pedagógus nem képes arra, már pedig ez országos prob­lémaiként így van. hogy a nyelvjárást valamilyen szin­ten értő gyereket az irodalmi nyelvhez vezesse, már baj van. Tankönyv van a hírek­kel ellentétben. Ezek is. az újságunk is irodalmi nyelven íródnak. Az idősebb korosz­tály, amely beszéld még a /rryeivet, bár nem tanulta, ne­hezen birkózik az írott anyag­gal. Ez a nyelvből fakadó gon­dok másik része. Ezt kell majd a kluboknak, honisme­reti köröknek megoldani, va"”’ a megoldást segíteni. De ide is felkészült ember kell. Ez ismét személyi probléma és nem biztos, hogy azonnali ■ megoldás várható.. És még valami. Ez már a tankönyv­kiadó számlájára írható. A könyvek nem jutnak el min­denüvé, ahova kellene. — Nagy eseménye lesz 1984- ben Nógrád megyének az im­máron országossá minősített nemzetiségi találkozó, Bánkon. Mit tud arról, hol tart az elő­készítés? — Azt hiszem, a Hazafias "'ínf-o’-t mérvéi vezetőd töb­bet tudnak, hiszen a szerve­zést Nós-ádből irányítják. Azt én is tudom, hogy a szerve­ző bizottság már dolgozik, és biztos, hogy jő kezekben van az ügy. Éppen a napokban tárgyaltunk a többi szövet­ség főtitkárával és mindönki nagyon örül annak, hog” Nógrád megyében lesz eg” összneimzetiségii rendezvén”. Az a véleményük, ha válla ta a megye, akkor nagyon ’ól fogja megcsinálni. Kissé e’- kanvarodva. szeretném e’mom dana, hogy Nógrád megye cso­dálatosan szerepelt a kong­resszuson. jelenlegi nemzeti­ségi oktatási, művelődé'’ eredményei nagyon szépek, és ezt büszkén mondom, mert én is nógrádi vagyok. — Ítéletét befolyásolia-e Nógrád megvével kapcsolat­ban ez a tény? — Csak kritikusabb lehe­tek, mint a többi megyével. Ugyanakkor úgy érzem, hogy van egy biztos hátterem, ami­re mindig támaszkodhatok és tudom, hogy Nógrád me­gyében nem fogok csalódni. Zengő Árpád Napjainkban is gyakran el­mondhatjuk: eső után köpö­nyeg. Például a repülési idő az egyik repülőtértől a mási­kig egyre rövidebb, az utazás a repülőtérről a városig egy­re hosszabb lesz. (Oskar Mildner) * Egy könyvet betiltani any- nyi, mint reklámozni, mert szíve mélyén az ember bizal­matlan a szaktekintély iránt. (Marcel Proust) * Egy férfi kapcsolata autó­jával hasonló a nővel való kapcsolatához. Egy új gépko­csival is lehet mézesheteket átélni, amelyeket később fel­21.25: Az új magyar zene a rádióban — a közönség stb... 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Nóták 22.50»: Hétköznapok kutatói 23.00: Kamaramuzsika 0.10; Bálint János cimbalmozik PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Bundschuh István stájer- citerán játszik 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35; Társalgó 10.00: Zenedélelőtt 12.35: Melódiakoktél 13.25: Látószög 13.30': Haydn-muzsika gyermekek­nek 14.00: Operaslágerek 16.35: Csúcsforgalom 18.00: Disputa — Bródy János­sal 18.35: Klasszikus operettekből 19.25; Szuhay-Havas Ervin: Meglepetések 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Tigrisugrás 20.56: Nosztalgiahullám 21.41: Cigánydalok 22.02: Rádiószínház 22.30; Behár György szerzemé­nyeiből 23.20: A mai dzsessz MISKOLCI STÚDIÓ T7.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Döntött a bíróság. Dr. Tímár László előadása. 17.10: Fiatalok zenés találkozója. Szer­kesztő: Beély Katalin és Zakar János. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és mü- sorelözetes. Aforizmák váltanak a hétköznapok. A lényeges különbség: az autó. el lehet adni —, az asszonyt nem. (Mario Bompiani) * Nem látom világosan az összefüggést, de rájöttem: azok a férfiak, akik özvegy­asszonyokat vesznek feleségül, autóvásárláskor inkább a használt gépkocsikat keresik. (Peter Howard) * A házassági kötelék olyan nehéz, hogy két személy kell hozzá, sőt, néha három. (Alexandre Dumas) Korunk leghamisítatlanabb science-fiction írói a kormány­nyilatkozatok fogalmazói. (Roger Peyrefitte) * Az egyetlen lény a földön, amelynek valóban szüksége van leopárdbundára, a leo­párd. (Heinrich Binder) * Az újságírók gyorsan ta­nulnak. Az első sajtókonferen­ciámon azt kérdezték tőlem, hogy űrutazásom alatt hord- tam-e melltartót. A harmadi­kon már arra voltak kíván­csiak, hogyan működött a markolókar a világűrben. (Sally Ride) MAGYAR TELEVÍZIÓ. 8.00; Tévétorna. (Ism.) 8.05; Iskolatévé: Fizika. Ált. isk 7. oszt. 8.35; Elő múzeum 8.55: Biológia. Alt. isk. 8. oszt. 9.20; Osztályfőnöki óra: Ált. isk. 3—4. oszt. 9 35; Csapás. Román film 11.15; Képújság 15.10; Iskolatévé: Kölcsönhatások. 4. 15.25; Születésnap. Mit ünnepiünk a születésnanon ? 15.50; Beteg vagyok. Történet egy kislányról, aki kórházba került 16.35; Hírek 16.40: Négy gyerek és 13 000 birka. (Ism.) 17.10; Randevú a harmadik évezreddel. 3/2. rész. (Ism.) 17.50: Kéoújság 17.55: Reklám 18.00; Mesterdallamok 18.30: Határ, amely összeköt 19 00; Reklám 19.10; Tévétoma 19.15: Esti mese 19.30; Tv-híradó 20.00; Wagner. 10,*7. rész 21.00. Stúdió. ’84. 22.00; Szép magvar tánc. 22.05; Város a föld alatt. Dokumentumfilm 22.35: Tv-híradó, 3. IL MŰSOR: 18.00; Képújság 18.05; Kuckó. (Ism.) 18.35; Biológiai forradalom. 18.55; Patikáriusok. (Ism.) 19.25: Airo. Balett Handel zenéjére. (Ism.) 20.00; A régészet kalandja. 20.50; Álca felügyelő. Jugoszláv rajzfilm 21.00 Tv-híradó, 2. 21.20; Reklám 21.25: Forrás. Szovjet főm 22.50; Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Az ulmi szabólegény (ism.) 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Hangverseny 23.05; Hírek Z. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok Tv-klub ja 21.30. Időszerű események 22*00: Irodalmi revű MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.; Galli­poli. Színes, szinkronizált, auszt­rál történelmi film. — Kohász; Telitalálat. Színes, szinkronizált szovjet filmvígjáték. — Tarján vendéglő: öld meg a sogunt! (16). Szinkronizált, japán történelmi kalandfilm. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8 órá­tól: D. B. Cooper üldözése (14). Színes, látvánjros, szinkronizált amerikai kalandfilm. — Nagybá- tonyi Petőfi; Flór asszony és két férje (14). Színes, szinkronizált brazil filmszatíra. — Pásztói Mát; ra : A jó, a rossz és a csúf. I— II. (16). Színes olasz kalandfilm. — Rétság: Az álarcos lovas legen­dája. Színes, szinkronizált USA western. — Kisterenyei Petőfi: F. T. (A Földönkívüli). Színes, szinkronizált, amerikai fantaszti­kus film. — Jobbágyi; Mennyel seregek. Színes magyar film. ű

Next

/
Thumbnails
Contents