Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-31 / 25. szám

VILÁG' PROLETARY EGYESÜL JETEK f NOGRAD AZ,MSZMP NOGRAD MEGYEI B I Z O TT S A GA' ES A MEG VEI TAN ÁCS LA PjA XL. ÉVF., 25. SZÁM ARA: 1.40 FORINT 1984. JANUAR 31., KEDD üz idei fejlesztési tervet és a működési költségvetést tárgyalják a tanácsok Ezekben a hetekben Nógrád megye helyi ta. nácsai sorra tartják idei első ülésüket, ame­lyen legfontosabb napirendjük az 1984. évre szóló fejlesztési terv és működési költség­vetés megvitatása, elfogadása. Hétfőn tartót, ta ülését a balassagyarmati, a szécsényi és bátonyterenyei tanács. Balassagyarmat: Megalapozott tervek 1984-re is Tegnap délután tartotta meg Balassagyarmat város Tanácsa idei első ülését, ame­lyen részt vett Forgó Imre, a párt városi bizottságának el­ső titkára. A 70 tagú válasz­tott testületből 56-an voltak jelen. 11-en bejelentették tá­volmaradásuk okait. három tanácstag nem. Először az elmúlt esztendő munkatervében szerepeltek végrehajtásáról adott számot dr. Győri Sándor, a városi tanács elnöke, majd az írás­ban előterjesztett idei mun­katervet hagyta egyhangúlag jóvá a városi tanács. Az idei fejlesztési és mű­ködési költségvetés tervezetét dr. Horváth Józsefnek, a vá­rosi tanács elnökhelyettesé­nek előterjesztésében hallgat­ta meg a testület. Ebben az esztendőben fejlesztési felada­tokra 148 millió 157 ezer fo­rintot használnak föl, ez az összeg meghaladia a VI. öté­ves terv idei előirányzatát. A korábbi ' esztendőkhöz hason­lóan összhangban az orszá­gos tervekkel a társadalom- politikai célok megvalósításá­nak biztosi tanaik elsődlege­sen helyet. Ezért a rendelke­zésre álló forintokból lakás­ra, egészségügyi, oktatási és vízellátási létesímények épí­tésére 117 millió forint jut. Várhatóan 154 különböző . konstrukciójú lakás épül meg. Ebből 70-et magánerő­ből. 84-et nedig tanácsi pénz­eszközökből készítenek el. A kórház rekonstrukciója folytatódik, erre 59 millió fo­rint a fedezet. Két tornate­rem építését is megkezdik, ehhez azonban a pénz kevés, jelentős társadalmi munka megszervezése szükséges. Gyorsítani kívánják a szenny­víztelep bővítését és re­konstrukcióját. tovább építik a csatorna- és a vízvezeték- hálózatot. 25.9 millió forint­ból. A tanács és intézményének működéséhez 313 millió 325 ezer forint jut a .költségve­tésből. Az anyagi és pénzügyi esz­közök ésszerű felhasználásá­val, a feladatok szigorú rang­sorolásával biztosítható csak az alapellátás színvonalának megőrzése. A tennivalók ész­szerű átgondolása, a pontos végrehajtás, az életkörülmé­nyek bizonyos területein sze­rény javulást is biztosíthat — hangzott dr. Horváth Jó­zsef mondandójának summá- zata. Az előterjesztés vitájá­ban Ember Csaba kért első­ként szót. aki a városi testü­leten kívül a megyei tanács­nak ís tagja. Fölhívta a fi­gyelmet, hogy bizonyos ellent­mondás észlelhető a város új üzemei és régi intézményei között, bár az utóbbiaknál a fejlődés jelentős. Meg kell azonban érteni, hogy nehe­zebbek a gazdasági körülmé­nyek. többet és jobban kell dolgozni. Borbás Attiláné a számvizsgáló bizottság tagja, a7. intézményvezetőknek kö­rültekintő, takarékos gazdál­kodást ajánlott. Baráti Ottó, a megyei tanács osztályveze­tőié a felsőbb szintű szakap­parátus véleményét tolmá­csolta, amikor megalapozott­nak ítélte Balassagyarmat vá­ros Tanácsának idei fejleszté­si tervét. Megállapította, hogy az feszített, de teljesíthető. Forgó Imre, az MSZMP vá­rosi bizottságának első titká­ra hangsúlyozta, hogy a ne­héz gazdasági körülmények ellenére is jók a politikai fel­tételek a 84-es esztendő fel­adatainak teljesítésére. Mint mondotta csak az osztható el, amit megtermelünk. Éppen ezért a termelésben szüksé­ges mihamarabb nagyobb rendet teremteni, örvendetes, hogy a tervezéskor semmit sem kellett elhagyni a ko­rábbi elképzelésekből, csupán súlyponti módosítások voltak szükségesek. A tervek meg­valósításához nagy fegyelem­re van szükség. Miután módosító javaslat nem hangzott el. a testület, a városi tanács 1984. évi fej­lesztési és működési költ­ségvetési tervét egyhangúlag elfogadta. Ezek után Ember Csaba, a megyei tanácstagok nevében számolt be a megyei tanács elmúlt évben végzett munká­járól. Két írásos interpelláció is a testület elé került, Ara­di Istvánné, a telefonháló­zat bővítése felől és a Jókai utca csapadékvíz-elvezetése körüli gondokról érdeklődött. Lotharidesz Pál, a közvilágí­tás ügyében interpellált. A válaszokat Berta Róbert, a városi tanács osztályvezetője adta meg. A telefonhálózat bővítése, a posta VII. ötéves tervében szerepel. A Jókai utca csapadékvíz-elvezetése helyszíni szemlét igényel, na­pokon belül írásos választ ad az interpellálónak. A köz­világítási problémák megol­dására megvan a kellő anya­gi fedezet, a tennivalókat az SMÁSZ-szal egyeztetni fog­ják. A válaszokat a tanács­ülés kielégítőnek tartotta, el­fogadta azokat. Szécsény: Építik az új művelődési központot Fiatal közgazdák országos konferenciája Salgótarjánban Valós versenyképességaÉ /íz ország minden részéből, valamint központi irányító ap egy háromszáz ifjú közgazda gyűlt össze a salgótarjáni ko parátusokból összesen mint- nferencián. (kép: barna) „Versenyképességünk — rea­lista szemmel'1 a címe a fia­tal közgazdászok salgótarjáni országos konferenciájának, amely tegnap kezdődött a megyeszékhelyen, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola intéze­tében. Az idei — 1981 óta im­már negyedik — találkozóra mintegy háromszáz ifjú köz gazda gyűlt össze az ország vállalataitól, illetve a köz­ponti irányító, szervek appa­rátusából. Jelen voltak a konferencia megnyitóján és élső előadásain a megyénk­be M politikai és állami szer­vek képviselői, köztük Géczi János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára; Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke. Török László, a megyei KlSZ-bizott- ság titkára. Miként Gubcsi Lajos, a Ma­gyar Közgazdasági Társaság ifjúsági bizottságának elnöke a megnyitó beszédében mond­ta: a fiatalság fogalma sok­szor a fiatal közgazdákkal kapcsolatban is helytelenül értelmeződik, a döntésektől való távoltartást hivatott oly­Közművelődési munka a termelőszövetkezetekben Az idei fejlesztési tervben szereplő feladatok megvalósí­tása következetes munkát igé­nyel. s ennek fontos tényező­je a helyi gazdálkodó egysé. gekkel való koordináció, a tervben szereplő beruházások megvalósításához szükséges átvett pénzeszközök biztosítá­sa, a társadalmi összefogás­ban rejlő további lehetősé­gek kihasználása — hangsú­lyozták tegnap Szécsénv vá­rosi jogú nagyközség tanácsá­nak ülésén. Az idén a szécsényi tanács fejlesztési alapján 21,6 millió forinttal rendelkezik, s a kö­zéptávú terv célkitűzései sze­rint változatlanul a lakásépí­tések terv szerinti megvalósí­tására összpontosítják erőiket. A megkötött vállalkozási szer­ződések alapján az idén ti­zennyolc lakás kivitelezésének befejezésére nyílik lehetőség a célcsoportos konstrukcióban. A tervek szerint a Rákóczi úton további 31 OTP-lakás. föld­szintjén kereskedelmi és szol­gáltatóegységek építése kez­dődik a második negyedévben. A Somogyi Béla úti lakótele­pen tizenhat telepszerű, több­szintes lakás kivitelezéséhez látnak hozzá még az idén. s számolnak 31 hagyományos családi ház átadásával is. Jelentős feladatot jelent a Rákóczi úti lakások közművei­nek megépítése is. A tanács útépítésre 850, ivóvízellátásra 340. szennyvíz- és csapadék- csatorna kiépítésére 850 ezer forinttal rendelkezik. Újabb 300 ezer forintot költenek a település szeméttelepének ki­alakítására, 370 ezer forint jut a szécsényi közvilágítás korszerűsítésére. A tanács igazgatása alá tartozó rárósi úttörőtáborban folytatódik a vizesblokk kiépítése a környe­ző gazdasági egységek nem le­becsülendő anyagi támogatásá­val. Ugyanakkor az erőfeszítések ellenére is újratermelődik az általános iskolát be nem fe­jezők száma. Ezek a fiatalok zömmel a mezőgazdaságban es az építőiparban helyezkednek el. s alapműveltségük nem te­szi lehetővé szakmai képzésü­ket. gátolja a művelődési igé­nyek felkeltését. A szövetkezeti közművelő­désben nagy hagyománya van az ismeretterjesztésnek is. A nagyüzemi és háztáji gazdál­kodást segítő szakmai jellegű előadásokon túl egyre többen igénylik az általános művelt­ség gyarapítását szolgáló iro­dalmi. történelmi és politikai, valamint művészeti tárgyú programokat. Sajnálatos azon. ban. hogy sok helyütt az ag­rár szakemberek,, pedagógu­sok nem kapcsolódnak be az ismeretterjesztésbe. A szö­vetkezetek többséige jó kap­csolatot tart a lakóterületen működő művelődési házzal, s azt anyagilag is támogatja. Ám a falvakban — a jelentős fejlődés ellenére — még ke­vés az e célra is alkalmas lé­(Folytatás « 2. oldalon.) Megduplázódott a, felsőfokú végzettségűek száma az el­múlt 20 évben a mezőgazda- sági szövetkezetekben. A több mint 20 ezer diplomásnak mintegy 70 százaléka agrár, 15 százaléka pedig műszaki szakember. A szövetkezeti köz- művelődés egyik legjelentő­sebb formája a munka mel­letti tanulás, a felnőttoktatás és a továbbképzés. A szövet­kezetek — az oktatási intéz­ményekkel együttműködve — zömmel kihelyezett tagoza­tokon adnak lehetőséget tag­jaiknak ismereteik bővítésé­re. Mindezek eredményeiként számottevően emelkedett a tsz-ekben a szakmai művelt­ség szántje. s ez kedvezően ha­tott a termelés és a gazdál­kodás alakuláséra is. Ezt ál­lapította meg a közelmúlt­ban az Országos Közművelő­dési Tanács. A szövetkezeti mozgalom közművelődési helyzetét átte­kintve a testület üléséin az is elhangzott, hogy a területi szövetségek és a szövetkeze­tek továbbképző kurzusain évente 50 ezrem tanúinak. kor indokolni. Érvelni kell ez ellen a szemlélet ellen, s a tapasztalatnak, a tudásnak, és —, mint fogalmazott — „eset­leg’’ a tehetségnek kell dön­tő szempontként szerepet játszani a megítéléskor. Üte­mesebbé érdemes tenni a fia­tal közgazdák vezető posztra állítását, hogy elejét ■'»együk annak a helyzetnek, amikór ez tömegesen — tehát rész­ben szabályozhaitatlanul — vá­lik szükségessé. Garamvölgyi Károly, a Magyar Közgazda­ság! Társaság főtitkára hala­dó hagyománynak nevezte az évről évre megrendezett sal­gótarjáni konferenciát. Ez a találkozó az érdekvédelmi fó­rum szerepét is betölti bizo­nyos fokig, mivel a magas rangú előadók, illetve a* pá­lyájuk elején tartó résztvevők között rendkívül őszinte han­gú információcserére kerül sor. A házigazdák nevében üd­vözölte a konferencia közön­ségét és előadóit Géczi János megyei pártbizottsági első tit­kár. Mint elmondta; elisme­résnek foghatjuk fel, hogy a konferencia résztvevői újra és újra visszatérnek Nógrád- ba. Eszerint egyfelől a város megfelelő feltételeket te­remt. a találkozó lebonyolí­tásához, másfelől van mit lát­ni ebben a megyében. Nóg- rádnak is kedvező, hogy az országos találkozó számára ad­hat otthont. így ugyanis a megyénkben fiatal közgazdá­szok nagyobb arányban ve­hetnek részt a konferencián. Emellett a megyei irányítók is hallgatják az előadásokat, így közvetlenül jutnak a leg­frissebb információkhoz, meg­ismerhetik a most formálódó elképzeléseket; valamint az if­jú közgazdászok által feltett kérdésekből fontos képet kap­nak a fiatalokat foglalkozta­tó problémákról. Ezenkívül a még újnak számító főiskola számára is rangot ad a ha­gyományos országos rendez­vény. Nehéz volna lemérni, de valószínű, hogy a megye gaz­dasága sokat profitál a kon­ferencián elhangzottakból, az­által, hogy a korszerű szemlé­letet a fiatal közgazdászok munkahelyükön érvényesítik. Mint a megyei pártbizottság első titkára mondta: nem asze­rint ítélik meg ma a közgaz­dászokat., hogy fiatalok vagy deresedő hajúak, hanem egy­re inkább a teljesítmény, a végzett munka alapján. Sok a várakozás a fiatalokkal szem­ben : az idősebb vezetők olyan társnak tekintik,, őket, akiket nemcsak tanítani kell, hanem tanulni lehet tőlük. A konferencia első előadá­sát Káplár József, a Külke­reskedelmi Minisztérium mi­niszterhelyettese tartotta: Versenyképességünk a KGST- ben címmel. Miként a köz­gazdász kifejtette, a KGST-n belül mind a feldolgozóipari, mind a mezőgazdasági ter­mékek piacán egyre élénkebb a verseny. Az áruknak a ha­zai, a más KGST-országbeli, és a tőkésbehozatalból szár­mazó termékekkel egyaránt meg kell küzdeniük a vevő­kért. A ma működő ármecha­nizmusban egyre jellegzete­sebben érvényesíthetők a termékek megújításának több­letköltségei; sokszor a lénye­ges minőségi megújítás a föl­tétele a piac megőrzésének. A gépipari termékek piacán nagymértékben fejleszten­dő a berendezésekhez járuló kiszolgálás, szerviz. Ebben a magyar gépipar az élen jár; különösen a Videoton és az Ikarus szervezte meg jól a javító- és alkatrészellátó-há­lózatot a szovjet és más szo­cialista országbeli piacon. A miniszterhelyettes az előadás után elhangzó nyílt, szaksze­rű. nemegyszer szellemes kér­désekre többek közt preferált árakról, hitelekről, adósságok, ról. a gazdasági kapcsolatok gvakorlatáról adott közvetlen tájékoztatást. Papócsi László, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium miniszterhelyette­se a magyar mezőgazdaság teljesítőképességéről mondott részletes ismertetést. Nem­zetközi összehasonlításokkal szemléltette, hogy Magyaror­szág agrárteljesítménye minő. ségileg a világ élvonalában helyezkedik el. Az utóbbi évek termelésnövekedését fő­ként a mezőgazdasági termé­keket sújtó cserearáinyromlás kényszerítette ki. A jövőben az edd i gieknél lassúbb fejlő­désire lehet számítani. Ennek: oka többek közt, hogy a mű­szaki eszközök utánpótlása egyre bonyodalmasabb: ki kell ala,kitárni a gének bérelé­sének kereteit, többek közt. A tegnapi előadók közt még egy külkereskedelmi taná­csos. valamint egy bankár sze­repelt: mindketten a magyar gazdaság versenypozíciójának javítási lehetőségeit taglal­ták. A kétnapos konferencia mai előadásain két rangos ál­lami tisztviselő ad tájékozta­tást az ipar mozgásáról, vala­mint a gazdaságpolitika és a versenyképesség összefüggé­seiről. A tervciklus legjelentősebb beruházása a városi jogú nagy­községben a művelődési köz­pont kivitelezése. Folyamat­ban van a korábban elkészült terv felülvizsgálata, s az idén várhatóan nyolcmillió forint értékű munkát már el is vé­gezhetnek. A tanács vezetői úgy számolnak: a lakosrág az idén a kivitelezéshez három­millió forint értékű közhasz­nú munkával járul hozzá. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents