Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-27 / 22. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! MSZMP NOGRAO MEGYEI BIZ OT.J SAGA ESA MEGYEI TANACS LAPJA XL. ÉVF., 22. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. JANUÁR 27., PÉNTEK MEGYEI TANÁCSKOZÁS SALGÓTARJÁNBAN Merre tart a tanácsi munka ? Az 1984. cvi tanácsi teendőkről esett szó azon az érte­kezleten, amelyet csütörtökön rendeztek Salgótarjánban. Résztvevői a megyei tanács osztályvezetői, helyettesei, cso­portvezetők, és a helyi tanácsok elnökei. A megjelenteket Illés Miklós, a Nógrád megyei Tanács általános elnök- helyettese köszöntötte, majd Devcsics Miklós megyei tanács­elnök tartott tájékoztatót az idei feladatokról. Számaiiás Ma kezdődnek megyénkben a zárszámadó és tervtárgyaló köz­gyűlések, de ezekben a hetek­ben nemcsak Nógrádban, az egész országban fokozott fi­gyelem kíséri a mezőgazdasági nagyüzemek beszámolóit az el­múlt, nem könnyű esztendő ta­pasztalatairól, s az idei tervek­ről. S ez nem csoda, hiszen a mezőgazdaság a mindennapos, jó színvonalú hazai ellátás mel­lett az utóbbi években egyre nagyobb feladatot vállal magá­ra a népgazdaság exportter­veinek teljesítésében. Igaz, az 1983-as év a nógrá­di nagyüzemek teherbíró ké­pességét is alaposan próbára tette, ennek ellenére megállták a helyüket. Nettó árbevételük mintegy 10 százalékkal haladja meg az előző esztendeit és | minden előzetes borúlátás elle­nére többet termeltek, mint ko­rábban. A várhatóan 380 millió forin­tos nyereség elismerésre méltó teljesítményt takar, főként, ha még őzt is hozzátesszük, hogy a 19 megye közül egyedül Nóg­rádban növekedett az eredmény. Aki ismeri megyénk adottsága­it, az tudja, nem kényeztetik el a mezőgazdaságot. Itt minden ki­logramm megtermelt búzáért, húsért, minden liter tejért na­gyon meg keil küzdeni. Az adott­ságokon vajmi bajos változtat­ni, amin lehet és kell is, az a vezetés, a munka- és üzemszer­vezés színvonala. Ezt szerencsé­re korán felismerték a nagyüze­mekben és tettek is a változta­tás érdekében. Ezt mindennél jobban mutatja, hogy csökkent az úgynevezett alacsony haté­konysággal termelő gazdaságok száma, rugalmasabbá, racionáli­sabbá vált a gazdálkodás, s a jelek szerint a nagyüzemek több­ségében sikerült kialakítani a megfelelő érdekeltségi rend­szert. Mindezeknek nagy szere­pe volt abban, hogy mindössze egy termelőszövetkezetben kerül sor az idén szanálási eljárásra a megye 36 közös gazdasága közül. Ma már a mezőgazdasági nagyüzemek kivétel nélkül több lábon állnak. Igaz, ezek nem minden esetben egyformán erősek, de biztonságot jelente­nek és egyben jó alapot az előbbre lépéshez. A kiegészítő tevékenység 1983-ban mintegy 15 százalékkal több bevételt je­lentett a gazdaságoknak, mint egy évvel korábban, s ez egy­ben lehetőséget nyújt a mező- gazdasági tevékenység további fejlődéséhez. Erősödött a kooperáció a me­zőgazdasági nagyüzemek között —, és ami különösen örvende­tes - a gazdaságok és az ipari üzemek között is. Napjainkban már csaknem mindenütt egyen­jogú partnernek tekintik a na­gyobb gyárak és vállalatok is a mezőgazdasági nagyüzemeket, s ez mindkét fél számára előnyös és hasznos. Adódnak persze még kihasználatlan lehetőségek ezen a területen, de a folyamat ked­vező iránya kétségbe vonhatat- lon. A megye mezőgazdaságára ebben az esztendőben is nagy feladatok várnak, amelyeket ta­lán még a tavalyinál is nehe­zebb, kedvezőtlenebb körülmé­nyek között kell megoldani. A lakosság megfelelő színvonalú élelmiszerrel való ellátása és az exporttermékek arányának növelése mellett a meaye me­zőgazdaságának ma már sok eayéb igényt is ki kell elégíte­ni, az ioor, a szolgáltatás terü­letén. Akik a terveket készítik tisztában vannak azzal, hogy idén a múlt évinél is keményeb­ben, céltudatosabban kell dol­gozni ahhoz, hogy gazdaságo­son naavobb mennyiséaü, jobb p- -őségű termékeket ó'titsanak eLo. Zilaby Tamás Sorra vette azokat a főbb munkaterületeket, amelyek ma a tanácsi munka közép­pontjában állnak. A társada­lompolitikai feladatok közül elsőnek a nyugdíjasokkal, az időskorúakkal való fokozot­tabb törődést hangsúlyozta Devcsics Miklós, kiemelve, hogy e rétegen belül is dif­ferenciálni kell, hiszen pél­dául a legsúlyosabb helyzet­ben azok az időskorúak van­nak, akiket az anyagi, a szo­ciális helyzet elégtelensége mellett még a magára mara­dottság is sújt. Az ifjúság ré­tegén belül a tanulófiatalság­gal való foglalkozást emlí­tette a legfontosabb kérdés­nek a megyei tanácselnök, hozzáfűzve, hogy az iskola, a család és a társadalom kö­zös feladata a nevelés. Ezt követően az értelmisé­giek körében végzendő taná­csi munkáról esett szó, külö­nösen a műszakiak, a peda­gógusok é* az orvosok szere­péről, a tanácsi munkát érin­tő tevékenységről. Majd e té­makört lezárva a nemzetisé­giekkel való törődés fontos­ságát hangsúlyozta az elő­adó. Beszéde második részében a tanácsok gazdaságszervező­feladatait részletezte, elöljá­róban megemlítve, hogy az el­múlt esztendőben sikeres volt a tervteljesítés, s jól bevált az anyagi forrásokat éssze­Tegnap Nógrád megyébe érkezett Jakab Róbertné, a Magyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetségének fő­titkára, és Alt Gyula, a szö­vetség titkára. A délelőtti órákban látogatást tettek a megyei pártbizottságon, ahol megbeszélést folytattak ©éczi Jánossal, az MSZMP Közpon­ti Bizottsága tagjával, a me­gyei pártbizottság első titká­rával. Szó esett a szlovák nemzetiségiek elmúlt évi kongresszusának politikai ta­pasztalatairól, a Nógrád me­rűsítő pályázati megoldás. Külön kiemelte a lakásépíté­si programot, melynek kere­tében tavaly 1300 lakással gazdagodott megyénk, ez év­ben pedig várhatóan újabb másfél ezer lakás épül fel. Az egészségügyi területen az alapellátás biztosítása, s a rekonstrukciós munkálatok folytatása képezi a teendők gerincét. Eredményesen gaz­dálkodtak a tanácsok által irányított ipari üzemek, mint­egy 173 millió forintos nye­reséget könyvelhettek el. Devcsics Miklós szólt még az igazgatási társulások je­lentőségéről, illetve a műkö­déssel kapcsolatos gondokról* beszélt a tanácsi dolgozók bérfejlesztési lehetőségeiről, a munkastílus további teen­dőiről, a közigazgatási át­szervezés helyzetéről. Majd mondandóját azzal fejezte be, hogy az elmúlt esztendő ered­ményes tanácsi munkát ho­zott, ami jó alapot nyújt az 1984-es feladatok megvalósí­tásához. A tanácskozás további ré­szében hozzászólások hang­zottak el. Osgyáni Pál, a Ka- rancslapujtői községi közös Tanács elnöke a városkörnyé­ki község, mint igazgatási egység munkájának tapaszta­latait ismertette, Csikós Ist­ván Béla mátraterenvei ta­nácselnök pedig az új nagy­község terveit fogalmazta gyei kongresszusi küldöttek munkájáról, a további fela­datokról. Ezt követően a Hazafias Népíort székházában Marczi- nek István, a Hazafias Nép­front Nógrád megyei bizott­ságának titkára tájékoztatta a vendégeket a kongresszus óta eltelt időszak feladatairól, azok teljesítéséről, a nemze­tiségi politika feladatairól. Jakab Róbertné és Alt Gyu­la a délutáni órákban Berki Mihállyal, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyettesével ta­meg. C. Becker Judit, a me­gyei tanács osztályvezetője a településfejlesztés elképzelé­seiről szólt, míg dr. Győri Sándor Balassagyarmat vá­ros Tanácsának elnöke a he­lyi átszervezés tapasztalatai­ról beszél. Ezután Molnár Tibor, a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának he­lyettes vezetője kért szót, hogy az áruellátás néhány problé­máját, különös tekintettel az igazgatási társulások tevé­kenységére, szóvá tegye. A tanácskozás további részében Skoda Ferenc, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára szólalt föl, beszédé­ben tolmácsolta a megyei pártbizottság véleményét, mely szerint a tanácsok hasz­nos, eredményes munkát vé­geztek az elmúlt évben, erő­södött népképviseleti, önkor­mányzati és államigazgatási jellegük, majd a közigazgatá­si átszervezés helyzetéről, ta­pasztalatairól szólt, végezetül pedig utalt az új választási törvénnyel kapcsolatos taná­csi teendőkre. Végezetül Bo­dor Lászlóné, az SZMT kép­viseletében üdvözölte a jelen­levőket, s a szakszervezeti és a tanácsi terület szorosabb együttműködésének lehető­ségeit taglalta. Délután tovább folytatódott az osztályvezetők, -helyette­sek, csoportvezetők, valamint a helyi tanácselnökök megyei tanácskozása. Előbb Devcsics Miklós válaszolt a hozzászó­lások által fölvetett kérdések­re, majd dr. Gordos János, a megyi pártbizottság titkára tartott előadást időszerű 'po­litikai kérdésekről. nácskozott a megyei tanács épületében. A beszélgetés té­mája az állami irányításnak a nemzetiségi politikát érintő feladatsora volt, különös te­kintettel a közoktatásra és a közművelődésre. A nemzeti­ségi kongresszus tapasztala­tainak megtárgyalásával egye­temben, a megyében élő szlo­vák némzetiségiek életét érin­tő, ez évi feladatokról esett szó. A Magyarországi Szlová­kok Demokratikus Szövetsé­gének vezetői ezzel a megbe­széléssel fejezték be egynapos Nógrád megyei látogatásukat. Eszmecsere a Hazafias Népfront székhazában. Balról jobbra: Alt Gyula, Jakab Róbertné és Marczinek István. A SZLOVÁK NEMZETISÉGIEK ÉLETÉRŐL Nógrádija látogatóit a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára Exportmeósok Pásztóit A Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységében fokozottan számítanak a szocialista brigádok kiemelkedő teljesítmé­nyére, elsősorban tőlük várják az exportcikkek kiváló mi. nőségi színvonalát. A pásztóiak a belföldi igényeket is vál­tozatos, fazonokban, exportminőségben elégítik ki, az in­nen kikerülő sportruházat között nem lehet hibás egyetlen darab sem. A meósok — közöttük a képünkön látható Csépe Jánosné, a November 7. aranykoszorús szocialista brigád tagja — igényesen ellenőrzik a készárut, hogy reklamáció a jövőben se forduljon elő. —kulcsár—: Hazánkba látogat a brit minisztereit Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Margaret Thatcher, a brit kormány elnöke. (MTI) Bizonyítottak az ui üzemeltetési és vállalkozási tormák Az új üzemeltetési és vál­lalkozási formák működésé­nek tapasztalatait, a fejlesz­tésükkel kapcsolatos teendő­ket tűzte napirendjére a Fo­gyasztási Szövetkezetek Nóg­rád megyei Szövetségének el­nöksége tegnapi ülésén. Az új vállalkozási formák 1982- től terjedtek el szélesebb kör­ben a megye szövetkezeti kereskedelmében. Serkentet­te a kibontakozást az elért eredmények rendszeres mér­legelése, s az, hogy tanács­adási céllal megyei vállalko­zási csoport alakult. Az elmúlt év végén a szö­vetkezeti vendéglátó egysé­gek 34, a kiskereskedelmi boltok 5 százaléka, összesen 120 üzlet működött szerződé­ses üzemeltetésben. Tavaly az álészek 60 egységet adtak ki szerződésre, nagyobb részt vendéglátó üzleteket, ezek s a zöldségboltok iránt válto­zatlanul nagyobb az érdeklő­dés, erősebb a kockázatválla­lási készség. Az újonnan szer­ződésbe vett boltok közül 22-t az év során visszaadtak — elsősorban a licitálás so­rán erősen megugrott áta­lánydíjak miatt. A bolti kiskereskedelmi forgalom egy százalékát, a vendéglátó bevételnek viszont már egynegyedét adták ta­valy a szerződéses alapon működő egységek. A szerző­déses üzemeltetés javította az áruellátást, s nagyban hozzá­járult a szövetkezeti nyere­ség gyarapításához, a haté­konyság növeléséhez. A szö­vetkezeti tervek azt jelzik, hegy elsősorban a vendéglá­tásban várható a szerződéses boltok szaporodása. Viszonylag rövid idő alatt elterjedt á hálózatirányítás korszerűsítését célzó költség­térítéses üzemelési forma, s számítani lehett további bő­vülésére. Nyomában hatéko- nyabb költséggazdálkodás ta­pasztalható: a bevont költ­ségeknél általában 8—12 szá­zalékos megtakarítást céloz­tak meg. S bár a bevezetés előkészítése tetemes admi­nisztrációs munkával járt, aa új forma működése már hat­hatósa-' csökkentette a pa­pírmunkát. A tavalyi évtől nyílott lehe­tőség a nagyobb egységek ré­szére a jövedelemérdekeltségi forma bevezetésére. Elsőkén! a pásztói Áíész alkalmazta, idén további harminc egység bevonására kerül sor. Tíz ipari-szolgáltató szak­csoport gazdagítja a szövetkeJ zeti kereskedelem új vállal­kozási módszereiről alkotót! képet. Többségében már műkö­dő részlegek kapcsolódtak ba szakcsoportként a szövetkeze­tek munkájába — igen válto­zatos tevékenységi körrel. A viszonylag nagyobb rutinnal rendelkező szakcsoportok fenn­akadás nélkül dolgoznak, ha­táridőre teljesítik szerződéses kötelezettségeiket. Az elmúlt évben csaknem 23 millió fo­rintos árbevételre tettek szert, melyből az áfészeknek 2.8 millió forint gesztori dijat fi­zettek ki. A megye fogyasz­tási szövetkezeteinek tavalyi nyereségéhez a szakcsoportok mintegy hat százalékkal já­rultak hozzá.

Next

/
Thumbnails
Contents