Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-24 / 19. szám

Asztalitenisz NB ff, Hem sikerült a hazaiak bravúrja Fővárosi Vízművek SC-Nagybátony 17-8 Nagybátony, 130 néző, v. : Csíki, Skuta, Varga. Győztek: Nagy 5, Szabó és Somosi 4—4, Szendrei 3, Balázs 1, ill.: Ru­bi 3, Tóth 2, Baráth, Kövendi és Salamon 1—1. Edző: Klam- pár József, illetve Kövendi József. A Gárdos-csoport rangadó­iét óriási érdeklődés előzte meg a bányavárosban. Erre bizonyíték, hogy a több mint 100 néző már jóval a találko­zó előtt helyet foglalt a bá- tonyterenyei Bartók Béla Ál­talános Iskola tornatermében kialakított, alkalmi nézőté­ren. A találkozó első harmadá­nak elején, a Baráth—Balázs, a Tóth—Somosi és a Rubi— Szendrei összecsapásoknál már érezhető volt a „tömény” at­moszféra. Az első szettet Ru­bi. Balázs és Somosi nyerte. A különbség a minimális két pont volt — mindhárom asz­talnál. A folytatásban Baráth és Szendrei egyenlített, Tóth "iszont vereséget szenvedett. Végül aztán: í—2-es előny a Bányásznál! A Kövendi—Nagy és a Salamon—Szabó mérkő­zés „simának” tűnt, de csak az érdekeltek a megmondha­tói annak, hogy ez nem igaz. A hazaiak közül a játékos­edző nyert az első szettben, Salamon nem... A harmadik asztalnál Baráth az első já­tékban „kiütötte” Somosit. aki „felébredt” és egyenlített. Nagy úgyszintén. Döntők kö­vetkeztek; Salamon és Kö­vendi közben kikapott, majd Baráth is. A Tóth—Szendrei — a bátonyi fiú nyert — és a Rubi—Nagy meccs követ­kezett, így az állás már: 6—3 (!)... A második „körben” jegyez­te meg a nézőtéren helyet foglaló Juhász Imre a neves salgótarjáni játékvezető és edző: „Nehéz dolguk lesz a hazaiaknak”. Vagy bravúrt érnek el, vagy meg kell ha- jolniok a jobb előtt. ..” Kö­vetkezett a Baráth—Szendrei. a Salamon—Balázs és a Tóth — Nagy mérkőzés. Sajnos Ba- ráthnak nem ment a játék. Salamon viszont „elpáholta” a pestiek üdvöskéjét. Tóth ne­hezen adta meg magát az NB II. legjobbjával szemben (2—0) ettől függetlenül a lis­tavezető előnye nőtt. Némi gyógyírt csak Rubi győzelme jelentett. Kövendi nagy meg­lepetésre nem bírt a vendé­gek ifistájával, Balázzsal, pe­dig a hazai játékos szerzett 1—0-as előnyt. Az utolsó harmadot úgy kezdték a csapatok, hogy már minden mindegy. A vendégek igyekeztek jelentős előnyüket tartani. A vendéglátók össze­szedték utolsó tartalékaikat. A Rubi—Balázs (2—0). a Kö­vendi—Somosi (2—1), a Ba­ráth—Szabó (0—2), a Tóth— Szabó (2—0) és a Salamon— Szendrei (0—2) összecsapások után a döntő kérdés eldőlt: nyert a listavezető! Az i-re a pontot Szabó tette fel negye­dik győzelmével. A bajnokaspiráns budapes­ti gárda magabiztos játék­kal nyert az ezüstérem váro­mányosa ellen. A vendég- győzelem — és ez ne tűnjék magyarázatnak — azért is bekövetkezhetett, mert a Bá­nyász-fiúkat a nagy lehetőség — győzelem esetén az első helyre kerülés — is nyomasz­totta. Végül is becsületes küzdelemben maradtak alul a jobbal szemben... Klamyár József, a Vízmű­vek edzője: „Azt hiszem megérdemelten nyertünk. a Nagybátony jobb benyomást keltett, mint azt vártuk”. Sándor János szakosztályi elnök: „A nagyobb játékerőt képviselő csapat megrédemel- ten vitte el a két pontot”. A Nagybátonyi Bányász két hét múlva Békéscsabán ven­dégszerepei, majd azt követő­en otthonában fogadja a De­cember 4 Drótmíi együttesét Tóth István Olimpiai ötpróba féli túra Nágrácl megyében A hét végi havazás, a péntek délutáni bo­rús idő miatt a vártnál kevesebben. 123-an indultak el Salgótarjánban az erőt próbáló, 30 km-es úton. Szombaton reggel már 6 órá­tól kezdtek gyülekezni a túrázók az SZMT- szákháznál. Az indulásig ismerkedtek az út­vonal térképével hasznos tanácsokat kaptak a jelenlevő túravezetőktől. Reggel 8 órakor Verbovszki László, az STC ezüstjelvényes túravezetője irányításával in­dult az első csoport. Sokan túlzott tempót diktálva, szinte futva kapaszkodtak a Meszes­tető oldalára. Közülük többen ezt nem bír­ták, és Somoskőújfalu után már. folytatták a túrát. A mezőny döntő többsége azon­ban, egyenletes iramot tartva, a vártnál jobb idővel érkezett a harmadik ellenőrző állomásra, Rónabányára. A túl nagy iramot diktálok itt is ráfizettek, és az átjelzést el­tévesztve, jelentős kerülőt tettek. Szerencsé­jükre a bámai műút őket is helyes irány­ba terelte. Ennek köszönhetően a kora dél­utáni órákra a szőröspusztai ellenőrző álló-; máson is áthaladt a mezőny többsége. A legnagyobb erőpróbát jelentő somlyai ka­paszkodó utáni állomást elérők már a célban érezhették magukat; innen jóval könnyebbé vált az út. Ezen a szakaszon, a Pécskő kor­nyékének behavazott tájain már arra is ju­tott idő, hogy megcsodálják a kilátást. A kemény feladatot jelentő útnak neki vá­gók közül végül mindössze 10-en nem telje­sítették a szintidőt. Az SZMT-székházban az elsőnek érkező Kósy Zoltán után egyre sű­rűbben jelentkeztek a táv teljesítői. A söté­tedés közeledtével a rendezők izgalma foko­zódott, és még este 6 órakor is hiányzott 7 túrázó. Őket a szervezők először lakásukon kerestek, ami eredménnyel járt: a célban való jelentkezés nélkül tértek haza. A túrázók többségének véleménye, hogy a jól szervezett, csodálatosan szép útvonalon vezető túra megtétele „jó mulatság”, igazi erőpróba, remek program volt Veres Mihály VÍVÁS Nemes László: jött, látott és... Szombaton a salgótarjáni városi sportcsarnokban né­pes létszámmal bonyolították le a férfitőrozők II. osztályú országos versenyét. A küzdel­mekben tizennégy szakosztály hetvenegy versenyzője vett részt közülük negyvenfcetten másodosztályú • minősítéssel rendelkeztek. Az STC színejt hatan — Nyirö, Sándor, Pus­kás, Romhányi meg a Kurucz testvérpár: Gyula és István képviselték. A verseny esélyesének Ne­mes Lászlót, a Csepel váloga­tottját tartották a szakembe­rek. Neve nem ismeretlen a vívósport világában. Igaz, az utóbbi időben, az Ü. Dózsából való átigazolása miatt ki kel­lett hagynia egy versenyidényt Ennek következménye, hogy a tízszeres magyar bajnok, az ’979-es melboume-i femőtt 'B tartalék versenyző je, a ’80-as moszkvai olimpiai csa­pat kerettagja elvesztene I. osztályú minősítését. Most, mint II. osztályú vívó próbál­ja ismét feltornászni magát az élvonalba... A küzdelmek megkezdése előtt Tóth Zoltán, a Nógrád megyei Vívó Szövetség elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd pástra léptek a fiúk. Az első meglepetést sajnos STC-versenyző — Nyirő — okozta azzal, hogy már az el­ső fordulóban kieseit. Igaz, serdülő válogatott sportolónk „csak” rosszabb tusaránya miatt kényszerült búcsút ven­ni a további versengéstől. A folytatás már a papírforma szerint alakult, nem történtek látványos események a ki­lences döntőbe jutásért ví­vott asszókban. ­Kurucz Gyula, a verseny legeredményesebb hazai résztvevője közel állt ahhoz, hogy döntőbe kerüljön, de, mint klubtársa, ő is rosszabb tusaránnyal búcsúzott a to­vábbi küzdelmektől, és a 10. helyen végzett. A kiesést kö­vetően kissé szomorkásán el­mondta, hogy csak saját ma­gát okolhatja a történtekért. „Nem szabad 5—0-ra kikap­ni”, mondta. Pedig most meg­történt a középdöntő első mérkőzésén: simán vereséget szenvedett az MTK-s GítaiT Tamástól... A döntőbe került verseny­zők összecsapása már „fel­dobta” a hangulatot. Nemes László magabiztosan vívott, de az Újpesti Dózsa versenyzője. Mészáros András is megpró­bált lépést tartani vele. So­káig Koncz Károly (BHSE) is a „trónkövetelők” közé tarto­zott. A kilences döntőből vé­gül is a naey esélyesként szá- montartott Nemes László ke­rült ki győztesen, bizonyítva: a kihagyás ellenére helye a legjobbak között van. Mint azt a verseny végén elmondotta, szeretne ismét válogatott ke­rettag lenni. Az első osztályú minősítés visszaszerzésére csupán fél év áil rendelkezé­sére. .. Eredmények: 1, Nemes László (Csepel), 2. Mészáros András (Dózsái, JL _Küncz_Ká- roly, 4. Beszédes Zoltán (Hon­véd), 5. Csányi Imre (Szol­nok), 6. Sárái Tamás (Csepel), 7. Maszlay Lajos, 8. Medgyes Tamás (Csepel), 9. Gátad Ta­más (Csepel), 10. Kurucz Gyu­la, ... 35. Puskás, ... 38., Nyi­rő, ... 42. Sándor (STC). (Az első 48 versenyző ranglistára kerül.) A döntőbe került spor­tolóiknak járó emlékplaketlet a verseny végén Tóth Zoltán adta át. Gáspár István Gábor Nagy Károly (Salgótarján) jő ütemet tartva, 100.-nak érke­zett a rónabányai ellenőrző állomásra. Egy kis eltévedés után a bámai útról a Zagyva völgyében. Szőröspuszta felé halad a túrázók egy csoportja. László Mariann és Oravecz Ferenc bátonyterenyei túrázók­nak jólesik útközben a frissítő. (A szerző felvételei) Kósy Zoltán (Bolyai Gimná­zium) elsőként érkezve, a leg­rövidebb idő alatt teljesítette a feladatot. Olcsó áruk boltja nyílt Balassagyarmaton. KOSÁRLABDA N8 !i Nagyarányú női győzelem STC—Hódmezővásárhely 107—28 (57—14) Rákóczi f. út 53. sz. alatt. (volt üvegbolt helyiségében) Olcsó ágyneműk, frottírtörülközők, konyharuhák, méteráruk NAGY VÁLASZTÉKBAN. Nyitva tartás: Hétfő, '.»•edd, szerda, péntek 8—17 óra ' csütörtök v > 8—18 óra Szombaton zárva. Salgótarján, v.: Patai, Ne­mes. STC: ítliskolczy (10), Be­linyák (14), Takács (30), Lon- gauer (16), Ángyai (17), cs.: Fazekas (6), Szakmar (14). Edző: Szarvas József. Az eredmény alakulása. 5. p.: 18—0, 10. p.: 24—4, 15. p.: 42—4, 25. p.: 59—16, 30. p.: 73—24, 35. p.: 88—24. A bajnokságban igen gyen­gén szereplő hódmezővásárhe­lyi női együttes az őszi évad utolsó előtti helyezettjeként érkezett Salgótarjánba, három tartalékkal! Az STC-nél be­tegségek és egyéb gondok mi­att kevesen ültek a cserepa­don. A játékot kezdő hazai ötös kezdettől nagy fölénnyel játszva irányította a küzdel­met. Meglepően ponos ado­gatásokkal, jó elzárásokkal, so­rozatban teremtették helyze­teiket és szórták kosaraikat. A mérkőzés tulajdonképpen már az első öt percben, az STC 18-as vezetésénél eldőlt. Az ellenfél játékára jellemző, hogy első pontját a 6. perc­ben szerezte. Ezenkívül még több ízben is előfordult, hogy percekig nem hullott a tariá- ni kosárba a labda. A kitűnő első félidőben (a mérkőzés kezdete előtt névnapjára virá­gokkal és csókokkal felköszön- tött) Belinvák Ágnes remek játékkal viszonozta a jókíván­ságokat. A jó formában játszó tarján! csapat, támadó lendür letét nem csökkentve, a fél­időt jelző sípszóig félszáznal több ponttal vezetett. A szünet után Szarvas Jó­zsef vezető edző a csapat leg­jobbjait, Miskolczyt és Beii- nyákot mindvégig pihentette. A fiatalok eredményesen vég­rehajtott taktikával eddigi tel­jesítményeiket felülmúlva jól helytálltak. A második játék­rész hőse Takács volt. Faze­kas hosszú és pontos indítá­saival sorozatban szórta a ko­sarakat. Az őszi szezon első, százon felüli győzelméhez még nagyban hozzájárultak az NB II-es légkört nehezen megszokó fiatalok. Angyal és Fazekas is. Mindketten a vé­dekezésben, a labdák meg­szerzésében nyújtottak biztató teljesítményt, ugyanakkor tak­tikai feladataikat is jól oldot­ták meg. Ezúttal a mezőnyben jól játszó Szakmár az ellenfél kosara alatt is eredményesebb volt a szokottnál. A bajnokság állása 1. DUSE 11 3 870- 728 25 2. Nyiregyh. TK 12 1 1362- 626 25 3. Bajai TK 12 - 885- 484 24 4. Egri TK 7 8 910- 932 22 5. Szarvasi Fői. 9 2 766- 536 20 fi. Mezőberény 7 4 690- 56.3 18 7. Ny. MGFSC 5 7 7*22- RIO 17 8. Törökszervtm. 6 5 602- 768 17 9. Szolnoki MÁV 6 4 726- 513 16 10. Eger SE 5 6 565- 571 16 11. Békés 5 6 612- 682 16 12. STC 4 8 657- 737 16 13. Kiskunfélegyh. 2 0 485- 678 13 14. Rékéscsnba 2 9 594- 713 13 15. Hódmezöv. 1 11 475-1121 13 16. Szolnoki VKF - 11 502- 972 11 — mátyus —■ ■ I Ot magyar asztalitenisz- csapat még versenyben Alaposan megváltozott a ma­gyar asztalitenisz kupacsapa­tok eddigi szereplésének mér­lege a múlt héten lejátszott, több találkozó után. A nagy és negatív meglepetést a ko­rábbi BEK-győztes Bp. Spar­tacus gárdája szolgáltatta, hi­szen a Klampár, Kriston, Mol­nár összeállítású együttes azo­nos a válogatottal. A Simex Jülichtől elszenvedett, 5:4-es vereséget elsősorban az okozta, hogy a nyugatnémeteknél „vendégmunkás” svéd Ulf Carlsson mindhárom magyart legyőzte. Igaz, a 23 éves Carlsson évek óta az európai nemzetközi mezőny egyik ki­tűnősége, de a kontinens leg­újabb ranglistáján csak 12. nelyet foglalja el. Arra is ke­vesen számítottak, hogy a vé­dekező-specialista Hüging, aki egyszer már búcsút mondott az aktív versenyzésnek, két mérkőzést is nyer a szövetke­zetiek ellen. Nincs tehát magyar döntő­se a férfi Bajnokcsapatok Európa Kupa tornájának, amelynek elsőségéért március­ban a meglepetéscsapat Simex Jülich és a Vitkovice Ostrava játszik. Más a helyzet a női döntő­ben, hiszen a 13-szoros BEK- győztes Statisztika újból játsz­hat az elsőségért, s a tornák történetében harmadszor a Tolnai Vörös Lobogó ellen. A vidékiek szép sorozat után jutottak el idáig, s amint Sáth Sándor, a csapat edzője el­mondta, feltétlenül jobb ered­ményre számítanak, mint a korábbi két döntőben, amikor egyformán 5:0 arányú veresé­get szenvedtek. A Vásárvárosok Kupájában a három magyar férfiegyüttes közül már csak a védő BVSC állja a versenyt. A vasutasok bejutottak a negyeddöntőbe, kiesett viszont a Ceglédi VSE és a Bp. Postás. A nőknél a tavalyi első BSE és a második helyezett Bp. Spartacus már az elődöntő résztvevője, elkép­zelhető, hogy újból a két csa­pat küzd majd meg egymás­sal a kupáért. A Kanizsa Bú­torgyár gárdája kiesett. A befejezéshez közeledő két kupasorozaton tehát öt ma­gyar csapat még reményked­het. így a női BEK-ben a Statisztika és a Tolnai Vörös Lobogó, a férfi VVK-ban a BVSC, a nőiben pedig a BSE és a Bp. Spartacus. Világcsúcs-beállítás ; Senftenbergben Az NDK fedettpályás atlé­tikai viadalán a 100 yardos férfisíkfutásban Thomas Schröder 9.50 mp-cel győzött, s ezzel beállította honfitársa, Schlegel 1981. február 15-én elért fedettpályás világcsú­csát, j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents