Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-21 / 17. szám
* Több száz nő munkahelye a Váci Kötöttáru- Megyénk tejfeldolgozásának bázisa az új tejgyár gyáregysége üzem A diákotthon középiskolásoknak nyújt korszerű elhelyezést Gazdag termést ad a téesz szőlője Az ÜM. Szerszám- és Készülék gyára meghatározó erejű PÁSZTÓ ÚJRA VÁROS Ilyen című alkalmi kiadvány feküdt az elmúlt pénteken a pásztói Lovász József Művelődési Központ zsúfolásig megtelt nagytermének székein. Apró jele annak a felismerésnek, hogy a január elsejétől ismét várossá vált Fásztónak újfajta kötelezettségei jelentkezhetnek. A teremben ünnepien emelkedett volt a hangulat, miközben peregtek a várossá avatás eseményei. Az új város vezetői, ifjú és korosabb polgárai próbálták megfogalmazni a városi ranggal párosuló teendőket, s igyekeztek érveket felsorakoztatni annak bizonyítására, hogy a település megérdemelten jutott idáig. Mitől lett város Pásztó? Nem egyszerűen azért, mert az Elnöki Tanács azzá nyilvánítottá. Nem azért, mert a település története a honfoglalás előtti időszakra nyúlik vissza, bár a szocialista hazafiság helyi szelleme joggal állít emlékkövet elődeinek, akik munkája révén Zsigmond király 1047-ben Budával egyenrangú jogokkal ruházta fel Pásztói. Jártak erre uralkodók, tartottak itt vármegyei közgyűléseket, évszázadok alatt a település a környék ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és kulturális központja lett. Pásztó várossá válásának kezdetét a felszabadítást követő demokratikus átalakulás jelenetette. Járási székhely tisztét 1950-ben kapta vissza, s el kellett telni újabb évtizednek, amíg a napi apró munka látványosnak is nevezhető fejlődésbe torkollott. A legnagyobb gondqt a helyi foglalkoztatás feltételeinek megteremtése jelentette. Szívesen adott otthont a mai város az Üvegipari Művek Szerszám- és Készülékgyárának, a gyakran nevet változtató ÉLGÉP gyárának, a Fővárosi Kézműipari Vállalat, a Váci Kötöttáru- gyár egységeinek, a Rákóczi Nyomdának. Megizmosodott a mezőgazdaság is a jól menő termelőszövetkezettel és állami gazdasággal. Egyszóval létrejött a település lokális gazdasági háttere, amely nemcsak egyszerűen munkaalkalmat hozott a pásztóiaknak, hanem pezsdítette a szolgáltatás, kereskedelem, egészségügy, művelődés területén jelentkező igények kielégítését, újabb mecénásai jelentkeztek a településfejlesztésnek, s az ipari üzemek révén bontakozott ki a munkássá válás folyamata, csiszolódott a közgondolkodás. Mindez lemérhető Pásztónak az V. és a VI. ötéves terv eddigi időszaka alatt végbement gyarapodásán. Üj utcák, víz- és szennyvíz-vezetékek épültek, kedvezően alakult a kereskedelmi ellátás. A kórház, a rendelőintézet, a gyógyszer- tár és az integrált orvosi ügyelet magas színvonalú munkájával járul hozzá a gyógyításhoz, a megelőzéshez. Sokat javultak az alapfokú oktatás feltételei. A közelmúltban tizenkét tantermes iskolát vehettek birtokukba a diákok, fiatal szakembereket képez a postaforgalmi szakközépiskola, 204 személyes diákotthon készült el 1982-ben. Az óvodai férőhelyek 170-nel gyarapodtak, s minden jogos óvodai igényt kielégítenek a városban. S, hogy biztos megélhetést, perspektívát jelent Pásztó az egyén számára is, bizonyítja: az elmúlt évtizedben csaknem ezer lakásba költözhettek be. Az eredmények az erők összefogásával születtek. A vállalatok például húszmillió foA strand a megye fürdőhelye rinttal járultak hozzá a gázgerincevezetéls építéséhez, s az egészséges lokálpatriotizmus megnyilvánulásának számtalan adalékával találkozni a városban. A helyben élők, intézmények, üzemek, szocialista brigádok, kisebb- nagyobb kollektívák kezük munkájával formáltak játszótereket, indultak segíteni a gyermekintézményekbe, ha munka adódott, részt vettek a sportlétesítmények kialakításában, a közterületek csinosításában. Ehhez persze az kellett, hogy a tanács és a lakosság kapcsolata harmonikus legyen, a város polgárai által felvetett gondok, javaslatok nyitott fülekre találjanak, a tanácsi testületek értelmes célokat jelöltek meg a választók közreműködésével. S mert így volt, érthető, ha a település lélekszáma — a két községgel történt egyesülés után meghaladja a tizenkétezer főt. Nem állítja senki, hogy Pásztó, a város az élet valamennyi területén a megszokott értelembe vett városi ellátást nyújt máris. De magában hordozza mindennek lehetőségét, s joggal támaszthat ilyen igényeket magával szemben. Kiderült a városi pártbizottság alakuló ülésén, a városi tanács munkájának ünnepi óráiban is, hogy jól látják Pásztón, mi mindent kell megvalósítaniuk ennek érdekében. Hiszen a nagyközségből eljáró napi ingázók száma eléri a aktív keresők huszonkét százalékát, hiányzik a jó minőségű ivóvíz, a városban sokan várnak lakásra, megkülönböztetett feladatot jelent az időskorú- akkal való foglalkozás, a most kezdődő kórházi rekonstrukció, a felnövekvő nemzedék felkészítése. S ott a település rendezési terve, amely megjelöli a korszerű városközpont kialakításának tennivalóit is. S, ha gyarapodnak az új lakótelepek, elvárják az odaköltözők a közműveket, kereskedelmi egységeket, a távolságokat rövidítő helyi tömegközlekedést, a szolgáltatás fejlesztését. Ügy is fogalmazható: Pásztó várossá válásával nagy gondokat vett nyakába. Hozzá kell tenni, nem alap nélkül. A városépítés, az intézmnyek munkájának tartalmasabbá tétele valós remény. Táplálkozik az elmúlt esztendők sikereiből, a lakosság tettekkel párosuló közérzetéből. Azt is tudják Pásztón, hogy a vonzáskörzet nem szigetelhető el a településtől. Mint eddig, továbbra is megközelítőleg negyvenezer ember hangulatát befolyásolják az ellátás színvonalával, a városi hatáskörbe tartozó ügyek intézésével. Aztán nem feledkezhetnek meg idegenforgalommal kapcsolatos feladataikról sem, mert Pásztói nem véletlenül becézik a Mátra nyugati kapujának. „A társadalmi összefogás jelentse azt. hopp minden választópolgárunk tevékenységét vagyon fontosnak tartjuk és számítunk munkájára. Meggyőződésünk, hogy a városi rang birtokában tovább formálódik lakosságunk gondolkodásmódja és így részese kíván lenni várospolitikánk alakításának”... — mondotta Kovács Ferenc, a városi tanács elnöke az ünnepi eseményen. Elkezdődtek a hétköznapok. Pásztón minden bizonnyal gyorsan megtanulnak „városiul” gondolkodni, cselekedni. M. Szabó Gyula Kulcsár József felvételei A könyvtár a kultúra szolgálatában / t wf A templom gótikus műemlék Az általános iskolások új intézménye TJj otthonok Hasznoson
