Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-17 / 13. szám

Hány hénep egy esztendő ? termelési csúcsukat állították Üj szavajárása Her boly Györgynek. Kifejezései közül észrevehető rendszerességgel tűnik föl ez az egy; muszáj. Muszáj, nincs mit tenni — ismételgeti rendre a Vegyép- szer salgótarjáni gyárának igazgatója. S, hogy ez így van, annak előzménye van, az előzményeknek pedig folyta­tásuk. Azzal kezdődött, hogy az elmúlt év derekán egyszeri­ben kitágultak a gyár előtt álló lehetőségek, s néhány fris­sen vállalt elkötelezettség is töíbbletfela-datok teljesítésére sarkallt. Termék-előállításból és külföldi szerelésből együt­tesen 391 millió forintos ter­melési értéket tervezett a gyár, esztendő végére pedig csupán a gyártmányaikból 404 millió forintos értéket hoztak, ezt tetézte meg a 32 millió forintos külhoni szere­lési munka. Nemcsak fizetségért Kipróbált csapat a tarján! vegyépszereseké, ekkora te­hertétel előtt azonban régen állt. Rettentő tempóba vetet­ték bele magukat az embe­rek: túlóra követett túlórát, napirenden voltak a belső át­csoportosítások, a végsőkig kiaknázták a vállalati gazda­sági munkaközösségekben rejlő többletenergiát. Herboly Györgynek ekkor lett szavajárása az, hogy mu­száj, másként nem megy. — Pusztán fizetséggel bajo­san tudtuk volna elérni az áldozatvállalás ilyen mérté­két — mondja most a gyár­igazgató. — Ehhez már más is, több is kellett. Én gyár­hoz való kötődésnek nevezem, más talán egyéb módon fe­jezi ki. A lényeg nem a sza­vakban, hanem a tényben van, abban^ hogy nehéz pró­bát álltak meg a gyáriak. Szemléletesen jellemzi a kritikus heteket az az eset, amikor egy vegyépszeres éjszakai túlórára gyermeke társaságában jelent meg, mi­után nem merte egyedül ott­hon hagyni. A portás nem akarta őket beengedni. Gye­reknek itt nincs helye! Az igazgató telefonált a kapu­hoz: hozza csak föl, _majd ki­találnak valamit. Kitaláltak. Megágyaztak a gyereknek az irodában, s míg 5 az igaziak álmát aludta, a csarnokban lobbot vetett az igyekezet. S aki úgy vélné, hogy ha­mar munka ritkán jó, az ve­gye számításba azt is, hogy ebből a gyárból csak első osztályú termék kerülhet ki. Mert az itteni gyártmányok robbanásveszélyesek, a mi­nőséget a véletlenre bízni — több mint könnyelműség! A gyári meó véleményét pedig még a szovjet inspektor is felülbírálja, s ez biztosíték gyanánt már elegendőnek tű­nik. Olyan passzban vagyunk...! Miután derekasan állták a sarat, most talán kevés leve­gőhöz jutottak. Így gondo­lom legalábbis, de Herboly György gyorsan cáfol: — December végére szinte emberfeletti munkával hoz­tuk a 404 millió forint érté­kű terméket, az idei évre már 420 milliós agyártmány- terv! Ami a rendeléseket il­leti, olyan passzban vagyunk, mint már régen. Pedig alig néhány éve csak annak, hogy mi futottunk az üzlet után... Mennyivel kellemesebb gond a mostani! Az erőn felüli produktum azonban nem lehet tartós perspektíva. Tavaly eddigi termelési csúcsukat állították be a gyáriak, idén javítani szándékozzák — de ehhez a belső feltételeket is úgy ala­kítják, hogy kiegyensúlyozott munkával érhessék el céljai­kat. Vészmegoldásból — rutinfeladat — A munka jobb előkészí­tése mellett átgondoltabb és ésszerűbb belső átcsoportosí­tásokra van szükség — so­rolja a küszöbönálló intéz­kedéseket a gyárvezető. — Mindenki olyan munkát vé­gezzen, amihez a legjobban ért, és ott, ahol a legtöbb hasznát látjuk. Több kisgépet vásárolunk. Nem a „hátha kell majd valahol” alapon, hanem a szükség megkíván­ta mértékig. Erősítjük a kooperációs kapcsolatokat, ki­vált forgácsolásban, mert nem csak hegesztőnk és laka­tosunk van kevés, hanem forgácsoló szakmunkás is. Nem árt egy kis finomítás az érdekeltségi rendszerben sem. S, amit eddig inkább vész­helyzetben alkalmaztunk, az idén rendszeres gyakorlat lesz: a raktári készlet gyor­sabb forgása végett az anyag­helyettesítési alkalmakat már tervezéskor figyelembe vesz- szük. Így aztán a nagyobb, termelést alacsonyabb készlet­szinttel valósíthatjuk meg. Pedig amint a papíron az idei tervszámok alakultak, a salgótarjáni gyár emberei el­felejtettek mosolyogni. Hiszen ez túl sok! A tavalyihoz ké­pest kéthónapos többletet ígérünk! Hány hónap akkor nálunk egy esztendő? Az bizony tizenkettő a-vá- ros déli fertályán is, s ha a számok mást mutatnak, akkor okos szisztémával kell meg­oldást keresni a megoldha-tat- i annak tűnő feladatra. Most éppen ezen fáradoznak. S, minél gazdagabb a módsze­rek tára, annál kevésbé tűnik lehetetlennek vállalkozásuk. — Muszáj! Nincs mit tenni! — emeli fel szemöldökét Bor­boly György. S anélkül bó­lintok rá, hogy észrevenném: a gyárvezető már megint szo­kott szavajárásával élt. Szemű Márta Importpótlás az ácélgyárfian Kellék: szakértelem és lelemény Kétségtelen; hogy az im­portgazdálkodás megszigorí­tása óta a behozatal helyette­sítésére nagyobb a késztetés — fejtegeti a főosztályvezető. — De nálunk, az acélgyárban mindig is törekedtünk arra, hogy az importot hazai ter­mékekkel pótoljuk. Ez a tö­rekvés most a kényszerűség folytán csak erősödött...” „Produktív alkatrészek” Külgazdasági egyensúlyunk helyrebillentéséhez a kivitel növelése mellett majdnem egyenrangú feladat a behoza­tal ésszerű csökkentése. Jelentős teendő ez a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemekben, ahol sok importált géppel, be­rendezéssel termelnek, s gyártmányaikhoz is számot­tevő külföldről behozott anya­got, illetőleg kisebb részben alkatrészt használnak föl. Emellett a fontos gyár jelen­tékenyen hozzájárulhat ahhoz, hogy gazdaságunk más egy­ségei „leépítsék” behozataluk egy részét az SKÜ-től besze­rezhető anyagoknak köszön­hetően. Megemlítendő sajátosság, hogy az acélgyár nem ter­mékeihez, hanem technikai eszközeihez veszi igénybe tő- késbebjozatal nagyobbik há­nyadát. Évi mintegy negyven­negyvenöt millió forint értékű „dollárkeretüknek” hozzávető­leg kétharmadát fordítják al­katrész-utánpótlásra, illetve bizonyos rezsianyagok beszer­zésére; s egyharmad részt köl­tenek anyagokra, valamint úgynevezett „produktív alkat­részekre”, azaz a gyártmá­nyaikba beépítendő munka­darabokra. Ebből következik; hogy az importpótlásban nagy szere­pe van a vállalaton belüli szellemi kapacitásnak: a mű­szaki tudásnak és leleményes­ségnek. Kimutatható, hogy a gyárban születtek kezdemé­nyezések, amelyek e szellemi erőket a behozatal csökkenté­sére próbálják fogni. Henger házilag Hatásos módszer, hogy a gyári újítási feladattervfcen importpótló teendők sora sze­repel. A behozatalt helyette­sítő tippeket külön is jutalmazzák. Tavaly minden százezer forint értékű „dollár­megtakarítást” ezer-ezer fo­rinttal díjaztak, az egyéb já­randóságon felül. Idén — bel­ső megfontolások alapján — már csak százötvenezer fo­rintonként emelkedik a külön- díj újabb ezresekkel. Az ösztöke mérhető ered­ményt hozott. A múlt eszten­dőben összesen három és fél millió forint értékű tőkés­behozatalt sikerült hazai ter­mékekkel pótolni. A legjelen­tékenyebb módosítás a Quartó és a DEMAG-munkahengerek pótlása volt, „házi” kivitele­zésű hengerekkel. Ez a kez­deményezés önmaga másfél ■ millió forint értékű nyugat­német márka kiadásától „kí­mélte meg” a gazdaságunkat Az ötlet gazdája Maiczen Jó­zsef gyárrészlegvezető, Földi Jenő gyárrészlegi főmérnök és Rideg Lajos főosztályveze­tő. Az újítások mellett az úgy­nevezett önköltség-csökkentési tervben is olvashatók im­portpótlásra vonatkozó kö­vetelmények. Tavaly a külön­féle kisebb-nagyobb tökéle­tesítéseknek köszönhetően több mint hárommillió fo­rint értékű dollárt takarítot­tak meg e terv végrehajtásá­val. Nagyobb, mintegy 18—20 millió forint értékű behoza­talt „spóroltak meg” tavaly az acélgyáriak az új gyártmá­nyaikkal. Rezezett huzalokat készítettek; tűzőkapocsnak az ELZETT megrendelésére. Tég­la alakú szelvényt gyártottak a nagybátonyi FÜTÖBER- üzem számára. Fedett ívű he­gesztőhuzalt állítottak elő a Ferroglobus megrendelésére. Védőgázas hegesztőhuzalt ter­meltek az MHD-nak, e ter­mékük közvetve exportáló-; dott. És így tovább. LKM és DV Az importpótlás idén is folytatódik: úgynevezett C 75- ös szalagacélt kísérleteztek ki az LKM-mel és a Dunai Vas­művel közösen; ezt az anya­got eddig nyugatnémet part­nertől szerezték be. Várható­lag 1985-re teljes egészé­ben itthonról származik majd e fontos alapanyaguk. Továb­bi lehetőségek kihasználására is módot keresnek, részint tervek alapján, részint terven kívüli ötletekkel. ösztökélik erre a gyárat például a bel­földi partnerek: legutóbb pél­dául a Kecskemét reszelőgyár „körszeletacél” gyártási lehe­tősége iránt érleklődött Eh­hez hasonló gyártáshoz fej­lesztés, ráfordítás kellene.' Erre korlátozottak a lehető­ségek. Így ezekben a hóna­pokban, években kiváltképp nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a rövid távú érde­kek érvényesítése a hosszú távú koncepcióba illeszked­jen. (molnár) Hűtőházi szerződés termelővel, kereskedővel Több miot száz termelővel és felvásárlással foglalkozó fogyasz­tási szövetkezettel tizenhatezer tonna zöldség és gyümölcs át­vételére kötött szerződést a Mis­kolci Hűtőház. Borsodból, Heves­ből, Szabolcs bői és más vidékek­ről is érkésak majd velőborsó, sárga és zöld hüvelyű bab, to­vábbá karfiol és az ahhoz ha­sonló brokkoli az üzembe. A hű­tőipar szorgalmazta, hogy a gaz­daságok növeljék: e zöldségfélék termőterületét, belőlük — a ke­reslethez igazodva — 15—20 szá­zalékkal többet szándékozik tar­tósítani, mint a korábbi években. A tavalyinál nagyobb mennydsé-í get fagyasztanak a skandináv ál­lamokban jól értékesíthető mál­nából, föltéve, ha terem elegen­dő. Ugyancsak kelendő a nyuga­ti piacokon a szív alakúj, fekete­cseresznye ; a Bükk-hegység déli lábánál, Szomolya község határá­ban termő gyümölcsöt nem csak étkezésre, hanem különböző éte­lek színezésére is vásárolják. A szerződéskötések alapján *i hűtőház szaktanácsadással, va­lamint különböző betakarítógé­pekkel Ss segíti majd a termelő­ket. S okoldalú erőfeszítés­nek vagyunk napja­inkban tanúi társa­dalmi életünk továb­bi demokratizálására, Már Lenin figyelmeztetett arra, hogy a muinikáshatalom kiví­vása után a legfontosabb a demokrácia, az emberek be­vonása a hatolom gyafcodlá- sóha. Ez a feltétele, hogy a munkások, a dolgozók száz­ezrei ne csak elvileg, hanem a gyakorlatban is érezzék magukat a hatalom birtoko­sának. E téren valóban sok történt annak érdekében is, hogy minél több fiatalt sike­rüljön bevonni a közéletbe. Az országgyűlési képviselők 6—7 százaléka, a tanácstagok 15—18, a szakszervezeti veze­tőségek tagjainak 30—35, a Hazafias Népfront tisztségvi­selőinek 10—15 százaléka fia­tal. A különféle közéleti fó­rumok keretében tehát a fia­talok tízezrei tanulják a köz- életiséget; megtanulnak járni, eligazodni a mindennapi élet, a kül- és belpolitika sok­szor nagyon bonyolult útvesz­tőiben. Megtanulnak önállóan érvelni, vitázni és alkotni, gondolkodni. Ez olyan tudás, amit nem lehet iskolai pad­sorokban megszerezni, hanem valóban csak az élet iskolá­jában. Egy perere sem feledkez­hetünk meg ugyanakkor arról, hogy — az ifjúkommunisták számára is — a demokrácia nem jelenthet szabadosságot, hanem fokozott fegyelmezett­séget, a lazaság helyett köte­lességtudatot, következetes­séget. A szocialista demokra­tizmus kifejlődésével párhu­zamosan éppen ezért arra tö­rekszünk, hogy az ifjúság so­raiban mindjobban kialakul­ianaik a tőlük elvárható er- tölcsi normáik, becsületesen ■anuiijanaik, dolgozzanak, te­gyenek eleget a haza iránti íonvédelmi kötelezettségük- íek. Ezen alapvető erkölcsi alvékniek a megtartásával agyütt nyer szocialista tartal­mat az ifjúságnak is biztosí­tott demokrácia. Vagyis mű­velt, életvidám, életerős, test­ben és lélekben erős ifjú nemzedékért dolgozunk. A je­lentősebb országos vagy he­lyi jellegű események — mint a KISZ- és pártkongresszu­sok, ifjúsági parlamentek, forradalmi ifjúsági napok — erősítik a fiatalok közéleti te­vékenységét, Érettebben, feile- lősebben vesznek részt a köz­életben, ugyaniakkor nagyobb igényeket támasztanak a po­litikai, társadalmi szerveze­tekkel, munkahelyi demokra­tikus fórumokkal szemben. Az ifjúság aktivitásának teljesebb kibontakozását nap­jainkban még számos problé­ma nehezíti. így például a családi háttér esetenkénti ne­gatívan befolyásoló szerepe, egyes szülök anyagias szem­lélete, a középiskolákban a közéleti munkára való gyen­ge felkészítés. Gyakran el­marad a felnőtt-társadalom páld a mutatása, egyes fiatal testületi tagok nem kapnak eléig támogatást, ösztönzést munkájukhoz. Az ifjúság szá­mottevő része a pályakezdés, a családalapítás, a lakásépí­tés, a gyermeknevelés gond­jaival küzd, emiatt többlet- munkát vállal, ezért tényle­gesen alig marad vagy egyál­talán nincs ideje társadailimi, gátolja a nagyobb mobilitást A kádermunika tartalmasab­bá tételét és a fiatalok érde­mi előrelépését szolgálja a vezetői munkakörök betölté­sére vonatkozó pályázati rendszer bevezetése és helyes gyakorlati alkalmazása. Gyak­ran hátrányos helyzetbe ke­rülnek a fiatal nőik, akiknek erre az időszakra esik a csa­ládalapítással, gyermekneve­léssel járó fokozott megterhe­lésük. Ennek következtében megszakad, illetve elmarad munkahelyi előmenetelük. A fiatalok szabad idejének megfelelő színvonalú eltölté­se a sokféle erőfeszítés és eredmény ellenére sem meg­oldott. A feltételék csak rész­ben biztosítottak.: esetenként sekélyes, még a közízlést is sértő produkcióval helyettesí­tik az igényes, színvonalas művelődést, szórakozást A közösségi élét kialakításának fontos és az eddiginél haté­konyabb tényezői lehetnének a közművelődési intézmények is. A szabad idő kufflfcürBät, hasznos eltöltésében, az egész­séges életmódra nevelésiben jelentős szerepe van még a rendszeres é6 szervezett test­edzésnek, spoirtolásmák. Ezért is született 1975 óta több or­szágos, megyei, pánt- és ál­lami intézkedés a testnevelés, a sport fejlesztésére. Örvendetesen javult viszont az ifjúságpólitalkai munka ko­ordinálása a táirsadalmi élet minden szintjén. Elsősorban a péirtszenvek és az -alapszer- uezetek sí jodnsk ódnak arról, hogy összehangolják a taná­csi és gazdasági szervek, a tömegSiZenvezeteik ez irányú tevékenységét. A megyei ta­nácsok szakiigazgatási szervei, valamint a helyi tanácsok többsége saját intézkedési ter­vet dolgozott ki. Végrehajtá­sáról a testület előtt rendsze­resen beszámolnak. Az ifjúságpolitikai határo­zat végrehajtása közben a korábbinál jobb munkameg­osztás alakult M a vállalatok és szövetkezetek, a gazdasá­gi, szakszervezeti és más tár­sadalmi szervezetek között is. Az egyes tárcákhoz .tartozó gaz- dáilfcodó szervezetek általában intézkedési tervbe foglalták a gazdasági vezetés ifjúsággal [kapcsolatos konkrét helyi fel­adatait. A szoros együttmű­ködés jó póidtájakémt javult az ifjúsági parlamentek szín­vonala. Ha érdemben fejüké-, szülnek, akkor valóságosan az ifjúság fórumává lesznek. A vállalati és- .szövetkezeti veze­tők a szakszervezetekkel együtt szervezik és támogat­ják a fiatalok tavábbtonulá- sáit. A lakáshelyzet az új gene­ráció szociális helyzetét leg­erőteljesebben ’befolyásoló té­nyező. A lakásigényt) fiata­lok növekvő száma továbbra sem teszi lehetővé vala­mennyi igény kielégítését, de az eredmények is szermbetű- nóek. Az V. öteves tertvidő- saateban átadott tanácsi, il­letve tanácsi értékesítésé la­tok kapták. Az értékesítésre kerülő telkek donttő többségét (70—80 százalékát) ugyancsak a fiatalok vásárolták meg a tanács áltál biztosítóit — el­térő mértékben — kedvezmé­nyes áron, A munkahelyek is sokféleképpen igyekeznek enyhíteni a gondokon és hoz­zájárulni a fia-tatok letelepe­déséhez, csailádalaipíitósához. Egyebek között hénlőki jelölési jogot vásárolnak, kamatmen­tes kölcsönnel, kedvezményes fuvareszközökkel segítik a fiatotokat, albérleti hozzájá­rulást adnak. Ennek ellenére ki kém mondanunk, hogy ez a probléma sajnos, megakiat- lan. M legendásra váró leerá dők jelentkeznek ki-' sebb-nagyobb mérték­ben az ifjúsáig közöt- 6 munka sok egyéb terüle­tén. Ezekre a most következő — ismeretesen nehezebb gaz­dasági körülményeket, hozó — esztendőben még aiz edddgH éknél is jobban kell ügyel-’ nünk. A páritaiapszerveizetek- nek ezért mindenütt jelenítő-' ségüfcnek megfelelően kell foglalkozniuk az ifjúság oci- entáilásávai. nevelésével. He-' lyenként uralkodik még az a helytelen .szemlélet, hogy ez csupán a KISZ feladata. Ká­ros és nem megengedhető fel­fogás ez. A felnövekvő nem­zedék életének alakítása, az ifjúság tömegeinek, a szocia­lista eszmékhez és- gyakorlat­hoz való közelítése a- kommu­nisták. a pártszervezetek fon­tos politikai feladata volt mindig és íesz a jövőben is. Dr. Arató András 1 kasok nagy százalékát fiata­WÖQRAD — 198A. január IX. kedd ^ “ 'v 3 közéleti tevékenységre, Szá- f mos megyében az aktív ke- j reső fiiatok nagy része — 1 van ahoil 60 százaléka — be- i járó dolgozó, aki az ingázás ' miatt csak olykor-olykor í vonható be a lakóterület tár- i sadalmi életébe. A munkás- s fiatalok nagy száma, valamint i az üzemekbe bejárók többez- i rés tömege külön is indokolt- < tá teszi a tudatos foglalko- 1 zást a mumkásif jósággal. Élet- 1 vitelük erőteljesen megoszlik I a munkahely és a lakóterület i között. Közös erőfeszítéseik- j kel, a pártszervezetek irányí­tásával hasonlóan nagyobb i eredményeikre kell törekedni : a fiatal agrárértetmáség köré- < ben is. i A pánt-, a tanácsi és tár- ] sadalmi szervek választott : testületéiben — a tények mu- ; taitjók — számítanak is a fel- ■ készült és aktív fiatalok : munkájára. Ennek is köszön- ] hető, hogy a számos gond él- : lenére sok fiatal eljut a párt- I hoz. ílelyes gyakorlat, hogy ; a párt- és KISZ-szeirvezetek : többségéiben egyeztetik a pánt- építési terveket Sajnálatos, . hogy tapasztalható még némi bátortalanság. így például a ' pedagógus-pártszervezetek­től, az iskolai KISZ-szerveae- ' toktól, -bizottságoktól jogosain várható el több kezdeménye­zés a jövőben. Esetenként 1 szemléletbéM problémák, a bi- ; zalom hiánya is aikadályozza ' a gyorsabb fejlődéit. A fia­tal szakemberek között is mutatkozik türelmetlenség, de ugyanakkor — főleg az in­tézményekben — él Äeg a rang jesraszenráeiet, amely ­Együtt a fiatalokkal Kísérleti vasúti pálya >zú körpálya, amely — a centri­fugális erő kiegyenlítésére — 45 fokban lefelé iéjt. Ekkora sebes­séggel közlekedő járműveket ezen \ pályán lehet először korlátlan ideig egyfolytában kipróbálni, az eddigi kísérleti pályák ugyanis egyenesek, s így véges hosszúsá­gúak voltak. A holnap gyorsforgalmában mágneses lebegtetési! vasút órán ként 400—50ő kilométeres sebes séggel fog haladni. Ennek a léc újabb közlekedési eszköznek pro totípusait már kipróbálták Ei langenben (NSZK), a Siemen művek kísérleti telepén. A kísér leti szakasz etrv ílOO méter hoss

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents