Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-17 / 13. szám

—« ililiililIHlllliliyilUIIHullllilM Egymillió darab sportruháza­ti cikk készült az elmúlt esz­tendőben a Váci Kötöttáru- gyár pásztói gyáregységében. A termékek egy része, mint­egy 55 millió forint értékben nem rubelelszámolású piacok­ra került, az NSZK-beli Pu­ma ccg mellett más német, olasz és angol megrendelők is vásároltak tőlük. Népszerűek a szocialista országokban is a Senior márkajelzésű termé­kek, tavaly 13 millió forint értékben szállítottak a Szov­jetunióba melegítőket a pász­tóiak. Az idén 240 millió fo­rint értékű termék gyártását tervezik, ebből a tőkésexport 60 millió forintot lesz ki. A baráti országokba 16 millió forintért szállítanak cikkeik­ből, közöttük találhatók új fa­zonú teniszingeik is. Örven­detes, hogy a belföldi igénye­ket is exportminőségben elé­gítik ki. Képünkön a Váci Kötöttárugyár pásztói gyár­egységében készült termékek láthatók, az alkalmi manöke­nek harmadéves női ruhaké­szítő szakmunkástanulók, Gortva Éva, Pilinyi Hona, Kecskés Ibolya és Borsik Zsuzsanna. — kulcsár — Sikeres évet zárt a Váci Kötöttárugyár kazári gyáregysége r Hasonlóan a korábbiakhoz, ez elmúlt esztendőt is jó eredményekkel zárta a Váci Kötöttárugyár kazári gyár­egysége. Meghatározó jelen­tőségű volt a gyáregység munkájában a nem rubel- elszámolású exportfeladatok teljesítése. Tavaly összesen 40.1 millió forint értékű ter­méket küldtek tőkésexport- ra Kazárról. Szocialista kivi­telre 8,3 millió forint értékű árut gyártottak. Ugyancsak, az elmúlt évben kezdődött meg Kazáron az importot kiváltó termékek gyártása.. . ezekből 37.9 millió forint értékű tételt készítet­tek el, s szállítottak hazai piacra. Egybeszámolva a tő­késexport és az -importhe­lyettesítés értékét, a kazári gyáregység tavaly az előző évihez képest több mint 64 százalékos növekedést ért el. Oroszlánrészük volt a si­kerben a gyári varrodában, a befejező műveleteket végző üzemrészben, a meó-ban és a készáruraktárban dolgozók­nak. Növelték termelésüket a bedolgozók is, munkájuk most már csaknem egynegyed részét teszi ki a gyáregységé­nek. Kedvezőtlen jelenség­ként értékelik Kazáron azt, hogy a belső varrodában csökkent a normaóra meny- nyisége. A jó varrónők egy része nyugdíjba ment, illetve más, fontos munkakörökbe kerü*t, a helyükbe lépők tel­jesítményei pedig alacsonyab­bak voltak. Miután a nagy mennyiségben rendelt tételek elap,ózva, ütemtelenül ér­keztek, . nem érvényesültek kellőképpen a nagy tételek előnyei, s jelentős többlet­munka-ráfordítást okoztak a gyakori kellék-, járulékos kelmehibák, illetve -hiányok is. Beváltotta a hozzáfűzött re­ményeket a mátramiindszenti bérmunkaüzem. Az itt dolgo­zók munkája egyre megbíz­hatóbb, a minőség javításában azonban még további előre­lépésre van szükség. Idén ja­nuárban újabb bérmunka- üzemet indított a gyáregység Cereden, ez idei teljesítőké­pességét bővíti majd jelentő­sen. A gyáregység gondos mun­káját igazolja a minőséget jelző mutató alakulása. Az 1982-es 94,1 százalékos első­rendű késztermék részarányá­val szemben tavaly ez az arány meghaladta a 95 szá­zalékot. Bizonyára nagy sze­repe volt ebben az új rend­szerű minőségi premizálás­nak, mely a korábbitól na­gyobb összegekkel ismeri el a jó minőségű munkát Azon kevesek közé tartozik a kazári gyáregység, ahol a fizikai dolgozók létszáma rendszeresen emelkedik. Ta­valy ez a gyarapodás meg­haladta a tíz százalékot, a varrónők létszáma is nőtt. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! OGRÁD AZ MSZMP N Ö G RÁ D M EGY El BIZOTTSÁGA ÉS. A, MEGYEI TANÁCS f LÁPJA > XL. ÉVF., 13. SZÁM ÁRA: 1.40 FORINT 1984. JANUÁR 17., KEDD A BIZALOM ERŐSÍTÉS JEGYÉBEN Ma nyílik a stockholmi konferencia Várkonyi Péter csütörtökön szólal fel Pirityi Sándor, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: A semleges és el nem kö­telezett Svédország fővárosá­ban, a Balti-tenger nyugati partján fekvő másfél milliós lakosú Stockholmban ma megkezdődik az európai biza­lom- ás biztonságerősítő in­tézkedésekkel. valamint a le­szerelés európai vonatkozásai­val foglalkozó nemzetközi konferencia. Stockholm most először lesz ilyen nagyszabá­sú nemzetközi összejövetel színhelye. A konferencián minden európai ország képvi­selteti magát Albánia kivé­telével. Mint az 1975-ös hel­sinki záróokmány részesei, je­len vannak az Egyesült Álla­mok és Kanada képviselői is, összesen tehát 35 küldöttség, mintegy 400 delegátussal. Bár „összeurópai” tanácsko­zásról van szó, részvevők három csoportban szorosab­ban működnek együtt: a Var­sói Szerződés tagállamai, a NATO,-illetve az európai kö­zösség tagállamai, végül a semleges és el nem kötelezett államcsoport. Monaco és a Vatikán kívül áll ezeken a csoportokon. A konferencia hat munkanyelve az angol, az orosz, a francia, a német, az olasz és a spanyol. A kül­dötteket a szokásos diplomá­ciai mentesség és előjogok, megilletik. Stockholmban ezekben a na­pokban gyakran emlegetik azt a történelmi tényt, hogy szov­jet részről még 1954 őszén javasolták egy európai kollek­tív biztonsági értekezlet ösz- szehívását, igaz — az Egyesült Államok és Kanada nélkül. Az európai biztonsági és együttműködési értekezletre végül is 1973—1975-ben, az alábbi városokban került sor: H el sinki—Gén f— Helsinki. Ennek az értekezletnek eddig két utótalálkozója volt: Belg- rádban és Madridban. A har­madik V ótalálkozóra 1986 őszén, Becsben kerül sor. A stockholmi konferencia mandátumát a madridi utóta­lálkozó záródokumentuma a következőképpen határozta meg: Több szakaszban hozzon új, hatékony és konk­rét lépéseket, amelyek célja a további előrehaladás a biza­lom és a biztonság erősítésé­ben és' a leszerelés megvaló­sításában, ezáltal kifejezést és nyomatékot adva az államok azon kötelességének, hogy az egymás közötti kapcsolataik­ban tartózkodnak az erőszak alkalmazásától, vagy az azzal való fenyegetéstől... A konfe­rencia folyamatot indít el, amelynek első szakaszát egy­mást kölcsönösen kiegészítő bizalom- és biztonságerősítő intézkedések sorozata megtár­gyalásának és elfogadásának szentelik, azzal a szándékkal, hogy a katonai szembenállás csökkenjen Európában.” Stockholmban tehát a 35-ök első ízben vitatják meg átfo­góan az európai biztonság katonai vonatkozásait, még­pedig a békeidőben rendezett nagyobb hadgyakorlatokkal és katonai mozgásokkal össze­függésben, azzal a céllal, hogy szándékaikat egymás előtt tisztábbá tegyék. A szocialista országok az európai biztonság és bizalom tárgykörében a javaslatok gazdag tárházával rendelkez­nek, építő szellemben kíván­nak tárgyalni, hogy egyrészt előmozdítsák a kibontakozást, az együttműködést, a jelen­leg válaszúton levő Európá­ban, másrészt, bogy a katonai konfrontáció veszélyének csök­kentésével későbbi jelentős leszerelési intézkedések elő­feltételeit teremtsék meg föld­részünkön. Hétfőn Andrej Groimiko szovjet és George Shultz ame­rikai külügyminiszter is a konferencia színhelyére érke­zett. A nap folyamán előbb a szovjet, majd az amerikai diplomácia vezetőjét is fo­gadta Olof Palme svéd mi­niszterelnök, aki délután saj­tóértekezleten találkozott a konferenciáról tudósító kül­földi újságírókkal. A stockholmi konferenciát ma délben nyitja meg a svéd főváros monumentális kulturális központjában Len­nart Bod ström, a rendező or­szág külügyminisztere, majd a svéd miniszterelnök ebédet ad a küldöttségeket vezető külügyminiszterek tiszteleté­re. A délután megtartandó első munkaülés szónoki lis­táján szerepel egyebek között az amerikai külügyminiszter. Andrej Gromiko várhatóan szerda délelőtt .mondja el be­szédét, majd még ugyanezen a napon találkozik az ame­rikai diplomácia vezetőjével. A magyar delegáció élén álló Várkonyi Péter külügy­miniszter a csütörtök délutá­ni ülés szónokainak listáján szerepel. Automatizálták a cserépgyártást A Délalföldi Tégla- és Cse­répipari Vállalat 3. számú, bé­késcsabai gyárában befejez­ték a cserépgyártás teljes au­tomatizálását. A gépesítés utolsó fázisaként üzembe he­lyezték a csomagoló gépsort, amely .összeállítja az egység- rakományokat: a berendezés 24” d:'.rab cserepet burkol po etilénfóliába, rögzít rák­ié. :;ra. A korszerű technológia le íetővé teszi, hogy a tavaly készült 34 millió darabbal szemben az idén 40 millió cse­repet gyártsanak; a többlet 2' >0 családi ház befedésére e!evendő. S nem mellékes az sem bogy a szállításnál is k" -:>b cserép törik el. ki- seob az építkezők vesztesége. Előzetes a sütőipari számvetésből Tervezettnél kevesebbet, változatlan minőségben — Csökkenő létszám, növekvő termelékenység — Megtakarításból kétmillió Előreláthatólag 250 milliót meghaladó árbevétellel zárja az 1983-ias esztendőt a Nóg- rád megyei Sütőipari Válla­lat. Ez az érték mintegy 4,5 százalékkal haladja meg az előző évit. A vállalati nyere­ség várhatóan 7—7,5 millió forint között alakul. A mennyiségi igényeket —> néhány eset kivételével — kü­lönösebb zavarok nélkül ki­elégítette a vállalat, annak ellenére, hogy a rétsági sütő­üzem felújítás miatt három hónapig, a szécsényl pedig a rekonstrukciós munkálatok miatt csaknem egy évig nem termelt. A termékek minősé­ge — a gyengébb lisztminő­ség ellenére is az előző évi szinten maradt, s meghaladta az iparági átlagot. Csaknem valamennyi termékből — részben a kereslet csökkené­se, az egyéb szektor növek­vő részaránya, részben a pi­ac telítettsége miatt — a ter­vezettnél kevesebb készült a múlt évben. Számottevően nőtt viszont a vállalat szak­üzleteinek foVgalma. előrelát­hatólag 13 százalékkal na­gyobb az elmúlt évinél. Erőteljesen növekedett a kiegészítő tevékenység — ezek szerepe a nyereségterv telje­sítése érdekében nélkülözhe­tetlen — és. komoly ered­ményt, mintegy kétmillió fo­rintos megtakarítást jelen­tettek a bevezetett takarékos- sági intézkedések. Hozzávető­legesen 3,6 százalékkal emel­kedett a munka termelékeny­sége a bázishoz képest, de csaknem ugyanennyivel elma­radt a tervezettől. A szerve­zettség javulására utal, hogy két százalékkal kisebb lét­szám mellett mintegy 10 szá­zalékkal csökkent a túlórák Mindez szóba került a sütő­ipari vállalat tegnapi vezetői ülésén is, de a fő téma az 1984. évi terv volt, amely a hónap végén tartandó testüle­ti ülés tárgya lesz. Szezon előtti kérdésünk Hol üdülhetnek a bányászok? A szociálpolitikai juttatások egyik jelentős formája — az üdülési árak emelkedése el­lenére — az üdültetés a Nóg­rádi Szénbányáknál. A dol­gozók többségének üdülteté­sét a SZOT és vállalati ke­retben oldják meg. A válla­lat idei szociálpolitikai fej­lesztési tervében megfogal­mazták, hogy a hévízi bá­nyászüdülő fejlesztéséhez idén 2,8 millió forinttal járulnak hozzá. A közkedvelt keszthe­lyi gyermeküdülő elektromos berendezéseinek korszerűsí­tésére félmillió forintot költe­nek. A bükkszéki gyógyüdü­lőben 1,4 millió forint érték­ben végeznek különböző ja­vítási munkálatokat Ugyanitt víztársulási hozzájárulásként 400 ezer forintot adnak. A szakszervezeti tagság ked­vezményes üdültetését a SZOT 1984-es üdültetési szabályzata határozza meg. Aa üdültetési költségek növekedése miatt a dolgozói térítések is megvál­toznak. Az üdülőjegyek árkü­lönbözetének mérséklésére a SZOT-jegyekhez 60 darab 200 forintos utalványt kap­tak. Ezzel csökken a jegyek ára. Az utalványok odaítélése az üzemi szakszervezeti bi­zottságok hatáskörébe tarto­zik. A vállalatnál kiemelten ke­zelik a gyógy-, a családos és a gyermeküdültetést. Tovább folytatják a külföldi csere­üdültetéseket, elsősorban a csehszlovák tes.tvérvállalattal. Az üdülői működtetéshez szükséges költségeket Bükk­széken és Balatonfenyvesen a fenntartói értekezleteken már elfogadták és biztosítják. A hévízi bányászgyógyüdü­lőben is rövid időn belül megtörténik a költségek meg­határozása. A hévízi gyógy­üdülőbe a vállalat részesedé­sének megfelelően a tavaszi leállásig 20—22 dolgozót utal­hatnak be. A jegyekből a nyugdíjas-alapszervezetek is kaptak létszámarányuknak megfelelően. Az ÉVM és az iparművészeti főiskola együttműködési megállapodása Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztériumnak és a Magyar Iparművészeti Főis­kolának 1990 végéig előirány­zott együttműködéséről kötött megállapodást hétfőn Kádár József, minisztériumi állam­titkár és Gergely István, a fő­iskola rektora. A közös mun­ka fontos célja, hogy kölcsö­nös támogatással elősegítsék egymás munkáját az építő- és építőanyag-ipari termelés­ben és az oktatásban egya­ránt A főiskola elsősorban a formatervezéssel nyújt segít­séget az építőanyag-ipari ter­mékszerkezet korszerűsítésé­hez, gazdaságos és versenyké­pes cikkek létrehozásához.

Next

/
Thumbnails
Contents