Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)
1983-12-14 / 294. szám
Robot az állattenyésztésben TSnídnytssíg T. Vaszjanyin, a mezőgazdasági roboliechnikai osztály vezetője a MAR—1 robot kísérleti példányával. A képünkön látható MAR—1 márkajelzésű robotot a mezőgazdasági mérnököket képző moszkvai főiskolán konstruálták, ahol magasan kvalifikált szakembereket készítenek fel a falu számára. Megalkotói azt a célt tűzték maguk ^lé, hogy az állattenyésztő telepeken bizonyos műveletek végrehajtására alkalmas mechanizmust fejlesz- szenek ki. Nagyon bonyolult feladat várt a konstruktőrökre. Ugyanis a robotot arra kellett ..megtanítani”, hogy élőlényekkel tartsanak kapcsolatot és működjenek együtt anélkül, hogy bármiféle kárt okoznának neki. Az ötlet megvalósítása előtt sok fejtörésre volt szükség, tüzetesen tanulmányozni kellett az állatok fiziológiai és biomechanikai tulajdonságait. Meg kellett alapozni a telepeken élő állatok felismerésének elveit, figyelembe kellett venni a különféle helyzetekben tanúsított viselkedésük sajátosságait. Az állattenyésztők kísérleti segítőtársa, a MAR—1 nem az egyetlen olyan segítőtársa az embernek, amelyet a moszkvai intézet falai között fejlesztettek ki. A mezőgazda- sági termelésben alkalmazott eljárások automatizálására a robotoknak egész sor változatát dolgozták ki. A termelési folyamatok automatizálása olyan időszerű feladat, amelynek megoldásán sok tudományos kutató, felsőoktatási intézet kollektívái, valamint feltalálókból és vállalati ésszerűsítőkből álló kollektívák fáradoznak a Szovjetunióban. Decemberben 2800 tíízlsely exportra Az év utolsó heteiben is élénk figyelem irányul a kivitelre; megyénk üzemeiből még számottevő mennyiségű és értékű termék kel útra külföldi megrendelőkhöz. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár november folyamán kettőezer-hatszázha- szonkettő darab gyártmányt: elektromos tűzhelyt, gáztűzhelyt, olajkályhát, valamint szénnel fűthető toldaléktűzhelyt vitt ki nyugati vevőkhöz. A négyféle terméken belül összesen mintegy húsz típus képezte az exporttermékek választékát. Decemberben a tervek szerint ugyanilyen termékekből együvé számolva kettőezer-nyolcszáz darabot szállítanak ki nyugatra. Körülbelül fele-fele arányban kamionnal, illetőleg vonattal jutnak el az áruk a megrendelőkhöz. Mint a gyáriak elmondják: az exportkiszállftá- sokat nem nehezíti vagonhiány; ilyen természetű gond csak a belföldi árutovábbításban készteti erőfeszítésekre az ügyintézőket. Termékeink nagyobb része nyugatnémet vevőkhöz kerül, kisebb hányadban osztrák megrendeléseknek tesznek eleget. Igénylőik közé tartozik a Lampart GmbH, a Necker- mann névvel jelzett kereskedelmi vállalat; valamint a Siemens cég Bécsben működő központja. Ez utóbbi partnernak „csak” elektromos és gáztűzhelyeket visznek. Mindent egybevetve az eddigi fejlemények arra utalnak, hogy az idei második félévi kiviteli tervet teljesíteni tudja a tűzhelygyár. Örvendetes, hogy az exporttermékek minősége mérhetően javul, az utóbbi hónapokban észrevehetően csökkent a tarjám vállalathoz külföldről beérkező reklamációk száma. * Csökkenti a kivitel hatásosságát. hogy a tűzhelygyár exporttermékeiben még mindig igen jelentős az importból származó alkatrészek részaránya. Különösen a csaprendszereket és az elektromos szerelvényeket nehéz hazai vagy szocialista országból szármázó munkadarabokkal pótolni; a vevők ugyanis gyakran kikötik, hogy konkrétan milyen alkatrészek építendők be a termékbe. Bizonyos sikereket azért már elértek az importpótlásban: sütőajtóhoz „panoráma”-üveget a korábbi nyugati gyártmány helyett csehszlovák termékkel helyettesítik; valamint számos alumínium alkatrészt hazai vállalatoktól szereznek már be, a vevő számára is megfelelő minőségben. Javában folynak a jövő évi exportot előkészítő tárgyalások. Az SVT kiviteli ügyleteit a Transelektro Külkereskedelmi Vállalat szervezi. A külkereskedők és a gyár képviselői már folytattak megbeszéléseket 1984-es kiszállításokról a Lampart GmbH, valamint az osztrák Siemens cég üzletembereivel. Afrikai „puhatolózásról” is érkeztek .hírek: két kisebb ország jelzett előre igényt a Földközi-tengeren túlról. Á pásztói költségvetési üzem tervei és bizalom Interjú úr. Reményi Jenővel, a megyei bíróság elnökével A közelmúltban országos értekezleten vetettek számot az igazságügyi szervek az elmúlt két és -fél esztendőben végzett munkájukról, ahol dr. Markója Imre igazságügyi miniszter megállapította: a bíróságok megjeleltek a követelményeknek. A peres ügyek túlnyomó többségében a törvények a jogpolitikai irányelvek szellemében hozták döntéseiket, s ezzel segítették a szocialista építés céljait. A közrend, a közbiztonság jó. Miként érvényesek ezek a megállapítások Nógrád megyében? — erről beszélgettünk drr. Reményi Jenővel, a megyei bíróság elnökével. — Nemrég jelent meg az az igazságügyi statisztika, amely tizenöt esztendő adatait foglalja össze. Ebből világosan kitűnik, hogy a bűnözés országosan is emelkedik. Szőkébb pátriánkban is érezhetők ezek a kedvezőtlen jelek? — Sajnos igen. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a felderítés, a bűnüldöző szervek munkája is sokkal eredményesebbé vált, de az is ■kétségtelen tény; sok a figyelmeztető jel. Nógrád megye a bűncselekmények számát tekintve a megyék közötti statisztikai rangsorban a tizennyolcadik. A vagyon elleni bűncselekmények listáján is az utolsó előtti hely illet bennünket. Viszont az erőszakos, garázda jellegű' bűncselekményekben a hatodik, a közlekedési bűncselekmények vonatkozásában az ötödik helyre rukkoltunk előle. Az új Büntető Törvénykönyv sok, korábban bűncselekményként értékelt ügyet már szabálysértésként tárgyal, s így nem bírói feladat, ennek ellenére nem csökkent a megye bíróságainak ügyforgalma. A számok egyértelműen emelkedő tendenciát mutatnak. A bűnözés országos struktúrája Nógrád megyében is érvényesül. Az ösz- szes bűnügy felét a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki. Magas az így okozott kár. Sok á különös és többszörös visszaeső elkövető. A rablások, az erőszakos közösülések, a hivatalos személyek elleni erőszak, a garázdaság — tehát az erőszakos, garázda cselekmények is jócskán megszaporodtak. Nagyon sok esetben visszavezethető motívum az alkohol. A megye összlakosságához viszonyítottan igen magas a közlekedési bűnesetek száma. — Talán liberális a törvény az országúti száguldozok iránt? — Korántsem. Az ittas járművezetők közül, természetesen, ha bíróság elé kerülnek, csak nagyon kevés tarthatja meg jogosítványát! Mindez azonban hiába. Hiába a szigorú ítéletek, a bíróságok egyedül nem tudják elérni, hogy a járművezetők tartózkodjanak az alkohol fogyasztásától. Meggyőződésem, hogy ez nem elsősorban igazságügyi feladat, mi csak a következmények felől ítélhetünk. A kisebb közlekedési vétségek esetében élünk a nevelő jellegű büntetések kiszabásával. — Sokan legyintenek, ha a válóperes ügyekben békítő tárgyalásról hallanak. — Most sem cél a megromlott házasságok törvénynyel, tehát mindenáron való fönntartása, de nem elhanyagolható, hogy a békítő tárgyalásokon a megromlott kapcsolatok egyharmada helyreállítható. Ebben emberséges, nagy tapasz laialú bírái nk szerepe dicséretes, öt esztendő alatt négyezernégyszáz bontóper került a négy járásbírósághoz. Ha figyelembe vesszük, hogy egy- egy bontóperben tulajdonképpen több ember, köztük sok-sok gyerek is érintett, akkor belátható, hogy a fölbom- ló házasságok tízezrek életét változtatják meg. Tegyük még hozzá, hogy csökkent a második házasságkötések ás vele a születések száma is! S ami még fontosabb, a csonka családok gyermekei közül sokan később a bíróság elé kerülnek, épp a nevelési hiányosságok miatt. — Kevesebb szó esik a salgótarjáni munkaügyi bíróság munkájáról. Hogyan ítélik meg munkáját? — A munkaügyi bíróság megfelelő .szigorral lép föl a munkafegyelem lazítóival szemben, segítvén ezzel a munkahelyi fegyelem általános megszilárdulását. Megalapozott, törvényes és humánus ítéleteivel nem csupán egy-egy ügyben dönt, de tevékeny részese a megelőzésnek is. A megelőzés, a visz- szatartás, a nevelés természetesen nemcsak a munkaügyi bíróság sajátja. — Legutóbb, a megyei tanács ülésén elmondotta, hogy Nógrád megyében is baj van a szerződéses fegyelemmel. — Nem is kevés. Számtalan esetben nem jön létre szerződés, ha igen, azokat gyakran módosítják. Érvényesül a menopolhely'zet, a kiszolgáltatottabb vállalat pedig nem él jogaival. Féi a későbbi megtorlástól. Késedelem miatti kötbér követelése kivétel, akár a fehér holló. A trallalátok az eiőbbi és más okok miatt rendkívül elnézőek egymás szerződésszegésével kapcsolatban. Ta-' Ián nem lényegtelen, ha itt elmondom: 1980-tól .napjainkig a megyei bíróság 600 millió forint összegben érvé-» nyesített bírói úton köve-teiésekeí. Ez már népgazdaság gi szinten sem elhanyagolhaJ tó, s reprezentálja a gazda-; sági bíróság rangját is. — A bíróságok munkáját leJ mérhetjük azon is, hogy az ítéletek már az elsőfokú bíróságokon jogerőre emelkednek.’ E tekintetben milyen kép rajJ zolódik ki? — Évekre visszamenőleg a! különféle ügyszakokban hozott ítéletek nyolcvan szá-' zaléka az érintettek egyetértésével találkozik, tehát nincs follebbezés.' Ha a megyei bíróság elé kerülő megföllebbe- zett ügyeket nézzük, az is 1 a megalapozott korábbi ítéletekre utal, hiszen a polgári ügyeknek több mint felében, a büntető ügyeknek kétharmadában helybenhagyják a korábbi ítéletet. A jogerőre emelkedett ügyeknek csupán 1—1,5 százalékában kezdeményeztek törvényesség? óvást, de csak bizonyos hányadukban került sor a bíró? határozat megváltoztatásé-' ra, esetleg hatáiyon kívül helyezésre. Hangsúlyoznom kel! még egyszer, hogy a megye bíróságai a törvény szellemében járnak el, igyekezvén teljesíteni azt, hogy. az álLam- polgárokat a törvény tisztele-' téré neveljék, hogy összehangolják a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekeket, érJ vényesítsék a szocialista együttélés szabályait. Ha nem Is hibátlanul, de ennek szellemében tevékenykedünk.' Nem csupán a statisztika ad ehhez támpontokat. Szinte mindennap megnyilvánul az állampolgárok megbecsülése a megye bíróságai iránt, érezzük bizalmukat, tiszteletű-' két. Ez a bizalom erősít ben-' nünket és még jobb munkára ad ösztönzést. Hortobágyi Zoltán A pásztói költségvetési üzem szerteágazó tevékenysége három nagy területet ölel fel. Ezek a folyamatosan ellátandó szolgáltatások, az építőipari feladatok és a saját fejlesztési feladatok. A köztisztasági munkát az Üzem az utóbbi időben fejlesztette és korszerűsítette. Erre azért volt szükség, mert az üzem 18 község szemét- szállítását, úttisztítását végzi például Mátraszőlősön, Taron. Jobbágyiban, Bujákon, Szi- rákon, Szarvasgedén. A jövő év legfőbb feladata a területen a környezetvédelem javítása, a munka minőségének fokozása, különös tekintettel a gépkocsi-meghibásodásból eredő kieső időre, a szállítási kapacitás biztosítása. Ennek megoldására történtek ugyan intézkedések például üzemképes gépkocsikat két műszakban üzemeltették, de ez nem hozott megfelelő eredményt mivel a nagyobb igénybevétel miatt gyakoribbá váltak a műszaki hibák. Egyelőre az AUTÓKER a műszakilag lefutott kbcsik helyett nem tud ú.i gépkocsikat szállítani, habár erre a pénzügyi fedezet már ebben az évben is rendelkezésre állt az üzemben. Az ipari és intézményi szemétszállításnál a konténeres forma női bevált, bővítésre is van lehetőség. Ám az úttisztítás nem kis feladatot ró az « üzemre. Itt továbbra is a kézi és gépi úttisztítást tervezik. Ehhez azonban szükség lesz a jövőben egy nagyobb teljesítményű seprő- és locsológép beszerzésére. A költségvetési üzemnél az ingatlankezelés kiemelt feladat, jelentős a lakásfelújítás és korszerűsítés. A jövő évre tíz lakásfelújítást terveznek Pásztón a Kossuth út 1. a Kossuth út 3—5„ a Szabadság út 127. számú házakban. A tervek szerint 1984-ben megkezdik a Nógrádi Sándor-la- kótelepen — megfelelő pénzeszközök birtokában — a fűtés korszerűsítését. További feladat még a szolgáitatónáz- ban az olajtüzelésű kazánok gázfűtésre való átállítása. Az üzem építőipari kapacitásának mintegy ötven százalékát a lakásfelújítás és karbantartás köti le. a fennmaradó ötven százalék pedig az intézmények felújítására, karbantartására nem minden esetben nyújt fedezetet. A. fentiekben felsorolt munkák, feladatok milyenségét meghatározza, a költségvetési üzem állandó fejlesztése, a telephely további építése. A gépjárművek felújítására és szemlézésre a meglévő műhely nem megfelelő, így új javítóműhelyt kell építeni. Ehhez az építési terv és az engedély már elkészült. Új §gumi€3bs*s»i3cs munkcgépekhez A képen látható villás targonca gumikerekéről a feltalálók azt állítják, hogy a jövő gumija. Egyelőre nem arra gondolnak, hogy a személyautókat is ilyen abroncsokkal látják el, hanem inkább arra. hogy a teherautókra, darukra, emelőkre szerelik fel, amelyek Olyan terepen járnak, ahol a megszokott gumiab- .roncsokkal közlekedni lehetetlen lenne (például az ócskavastelepen, ahol az éles vasak bizony nem kímélik a gumiabroncsokat). Az új típusú abroncsot „gumirugó abroncsnak” keresztelték el, és a feltalálók véleménye szerint egy meghatározott sebességig egyesíti a légrugó és a tömör gumiabroncsok összes jó tulajdonságát. Ez a konstrukció lyukakkal kikönnyített szegmentekből áll, amelyeket egy több részre osztott abroncs- párra szerelnek fel. A gumirugó igen nagy terhelést bír el. hiába hasít bele a legélesebb üveg- vagy vasdarab is, azt kilöki magából. Ezzel lehetővé, teszi, hogy más típusú gumiabroncsok számára elképzelhetetlen terepen is viszonylag biztonságosan mozogjon. Közismert, hogy hasonló feladatokra különböző vállalatok már régóta keresnek egy megfelelő abronestí- pust, és eddig leginkább a tömör gumi felelt meg e célra. Ezek a kerekek azonban önmagukban is nehezek voltak. A feltalálók szerint a gumirugó abroncs a tömör guminál sokkal könnyebb. Tekintettel arra, hogy az elképzelés szabadalmi védelem alatt áll, és mé^ sorozatban nem gyártják, a részletes leírást egyelőre nem közük a feltalálók, noha néhány nemzetközi vásáron már bemutatták a kereket. Rövidesen kiderül majd, hogy rövid életű, vagy több évtizedes jövőjű műszaki szenzációról van- e szó. V
