Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)

1983-12-13 / 293. szám

# I Ev utolján, jó formában Balta Ödön: Volt egyszer egy szálloda csaknem neryren éré, hogy csoda ostoba kifejezés, mon- akit már éveik óta nem táW Év végéhez közeledve min­denféle összegezéseket végez magában az ember. Így arról is bizonyára sokan: mit nyúj­tott mindennapjaink pfíhenő- óráinak ma már nélkülözhe­tetlen betöltője, a televízió. Ami a műsorszolgáltatás­ban legmarkánsabban szembe­tűnő az, hogy jelentős mér­tékben megnövekedett a min­dennapi életünk gondjaival, problémáival foglalkozó prog­ramok száma, a mind nehe- zülőbb gazdasági feltételek közötti élhetés lehetőségeinek keresése és segítése a társa­dalmi együttgondolkodás ke­retei között A korábbiaknál lénvegesen nagyobb teret ka­pott a- műsorban a nemzetkö­zi helyzet válságos, aggasztó jelenségeire való odafigyelés, 6 már e kettő révén komo­ciós eszközünk adott lehető- cselekmény pontos érte Íme- ségei között az esztendőben zése megkíván. S a személyes nyújtani tudott. S úgy látszik, életutak mellett mégis, egy- az 1983-ból még hátralevő he- egy különös életforma is elénk tek is tartogatnak számunk- bontakozik. Mint a jómódú nőé és a selyemfiúé, az irá­nyító üzletemberek értelmi jobb- és balkezei. Találóak az előforduló nevek is: Bari, Vak, Náci, Kecsege, Buzin- ger és a többiek. A történés folyása mindvé­na néhány vonzó programot. Erre utal az elmúlt hét vál­tozatossága, elevensége is. Szerdán például a Psota- músor után érdemes völt ki­várni a címében nem túlsá­gosan vonzó tévéfilmet, A piacot. Az író, László-Bencsik gig egyenletesen feszített, a Sándor nevét a Történelem közreműködő színészek. Öze alulnézetben című regénye és Lajos, O Szabó István, Kál- színmúve tette országosan is- mán György, Szirtes Ági, Soós mértté néhány évvel ezelőtt. Edit, Bánhidi László remek Űj műve, A piac, érdekes és formálási lehetőségekhez ju- izgalmas szociológiai vállal- tottak SÄÄÄ: vÄ™,n SS ti 8 Drámai ÄÄ. pamg- Sí”» cl”° »■*!»"ffi rabbá vált sok minden, ami a nek az események. Egyik ol- Gö' ev Gábor és ^Horváth 7 “-----------*-« —----------dalon a vá6áriók érdekeit vé- °°rgey UaC’or “ Horváth z­d ő piacvezető, a másikon ügyeskedők, s a két pólus kö­zött a bányászból lett tróger, akit jóhiszeműsége és vidéki­es tapasztalatlansága sodor kéoemyőről felénk sugárzik. Gazdasági gondjainknak az 5s „természetes” velejárója, hogy a takarékossági követel­mények bizony a műsorkészí­tőket is meggondolkodtatják: mire adják oda szűkösebb fo­rintjaikat, mire nem? Szegé­nyesebbek a produkciók bár, ha odafigyelünk, láthatjuk, hogy akad még néhány terület a tévé házatáján, ahol kidobott pénznek tetszik minden rá­fordítás. Egészében nézve mégiscsak Hismenésre méltó, amit leg­fontosabb tömegkommuniká­Gergely készítette. Akik sZe- rétik a romantikus históriá­kat, bizonyára szívesen nézik végig a sorozatot, melynek el­ső részében, a Leányrablás­ban Dobos Ildikót, Fehér An­egyre mélyebbre a bonyodal- nát> Áts Gyulát) Máthé Évát, makban. S bar a bűnös uz- ívieszlery Juditot és Szobosz- le telüket egy-egy helyen sí- u sándort láthattuk. kerül akciókeptelenné tenni, ..... . . , , , ez csak átmeneti állapot; más- , Néhány eve a miskolci szín- hol is találnak balekokat, *Jaz mutatta be, majd a bu- vagy megkörnyékezhető pi- dapesti Radnóti Színpad tflz­acvezetóket. A tévéjáték figurái tömö­ren jellemzettek. Annyit tu­dunk meg róluk, amennyit a műsor KOSSUTH RADIO: «1.20: Mal kulturális programok mJHi Az öregedés színei (lsm.) «.57: A Népzenei Hangos Újság melléklete 9.49: Tarka mese, kis mese *6.05: MR 10—14. Iskolák — őrsök — barátok «•^15. Haydn: Philemon és Baucis. Egyfelvonásos opera It.21: Fúvóseszlrád 11.40: Kedves Michele XH/10. rész 12.40: Reklám 12.15: Törvénykönyv. Riport 13.00: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát 24.00: Barokk hangszerszólók 14.27: Luca-napi népszokások Baranyában (lsm.) 14.40: Élő világirodalom: Franciaország 16.05 : Oj lemezeinkből 15.31: Nyltnlkék 16.01: Hallgatóink figyelmébe! 16.03: Délszláv hagyományok Ercsiben 14.29 : Zengjen a muzsika 17.06: Arcélek. Portréműsor Kis Ferencről 17.30: Filmzene 17.42: Reklám 17.43: A Szabó család 19.25: Mai könyvajánlatunk (ism.) 18.28: Hallgatóink figyelmébe 1 19.13: Erkel operáiból 20.03: Teljes gázzal. Riport 20.33: Gyulai Erzsébet és Győri Szabó József nótá­kat énekel 21.05: A kutatástervezés közege 21.33: Madrigálok 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kodály: Triószerenád 22.50: Hétköznapok kutatói 23.00: Zenekari muzsika 0.10: Magyar Csaba táncdalaiból PETŐFI RADIO: *.05: Indulók, táncok — fúvós- zenekarra 8.20: Tíz perc külpolitika (lsm.) 8.33: Társalgó (lsm.) 20.00: Zenedéidéit >2.25: A gyerekek könyvespolca 12.33: Melódiakoktél 13.25: Látószög. Ifjúsági Jegyzet 13.30: Muzsikáló természet. Sasok 13.35: Karácsonyi kórusok 14.00: Operaslágerek 14.33: Tánczenei koktél 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Sanzonműsor négy tételben 16.29: Hallgatóink figyelmébe] 16.35: Csúcsforgalom 17.57: Reklám 18.00: Tini-tonrk 18.35: Beszélni nehéz 18.47: Sullivan operettdalaiból »9.10: Bikfalvy Júlia népdalokat énekel *9.25: szimmetria — egy kémikus szemével 29.35: Csak fiataloknak 1 20.38: Tigrisugrás XV/7. rész (ism.) 21.to: Zenés iátékokbó! 21.33: Ha kedd. akkor Rakéta 22.35: Népdalkörök pódiuma . (ism.) «9.20: A mai dzsessz, II. rész MISKOLCI STODIOí HM Hírek, Időjárás, műsoris­mertetés. 17.06: Zenedoboz. A stúdió zenés rejtvényműsora. Te­lefonügyeiét: 35-510. Szerkesztő Beély Katalin. 18.00: Eszak-ma- gyarországl krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes.' MAGYAR TELEVÍZIÓS 8.00: Tévétorna 8.05: Iskolatévé 8.30: Környezetismeret 9.05: Technika 9.30: Fizikai kísérletek, I. 9.40: csillogó vízgyűrűk. Angol íilm 11.20: Képújság 15.00: Iskolatévé 13.35: Deltácska 15.55: Adni, kapni JÓS Ünnepnapok 16.10: Móra Ferenc: A szánkó , 16.35: Hírek 16.40: Képmagnósok. figyelem! 17.20: Kertünk — udvarunk 18 .10: Képúlság 18.15: Reklám 18.20: Jöttem én a semmiből. Csongrádi Kata műsora 18.40: Rizs. A szegedi körzeti stúdió műsora 18.55: Reklám 19.10: Tévétoma 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Elátkozottak városa. Ír filmsorozat, VH/7. rés« 20.50: isiúdíó ’83. 21.55: Klub 2. Az osztrák tele­vízió vitaműsora Budapest­ről, — kb.: 23.20: Tv-hlradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: Gershwin-koneert 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: Autó-motor sport 21.45: periszkóp BESZTERCEBÁNYA: 19.30; Tv-hlradó 20.05: Egy történet Robert Koch éleiéből. NDK tévéfilm 21.50. Könnyűzenei műsor 22.00; Ez történt 24 óra alatt 22.15: Kamarahangverseny. Hely­színi közvetítés 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 18.25; Fiatalok tévéklubja. 1. rész 19.30; Tv-híradó 20.05: Fiatalok tévéklubja 21.30: Időszerű események 22.00: Színművészeti magazin 22.25: Középiskolások műsora MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Tűzharc. (14) Színes angol bűnügyi film. Háromnegyed 6- tól: Jób lázadása. (14) Színes magyar film. 8 tórától: Sugarlan- dt hajtóvadászat. (14) Színes amerikai film. — Kohász.- A fran­cia hadnagy szeretője. (16) Színes szinkronizált angol film. — Tar­ján vendéglő: Es megint dühbe jövünk. Színes olasz filmvigjá- ték. — Balassagyarmati Madách. Háromnegyed 6-tól: Zsaru vagy csirkefogó? Színes, szinkronizál! francia bűnügyi film. 9 órától: Fehér telefonok. (18) Színes, olasj fllmvlgjáték. Iskolamozi: Robin­son Crusoe. — Nagybátonyl Pető­fi: Fitccarraldo. I—n. Színes, szinkronizált NSZK film. — pász­tói Mátra.- Visszaesők. (16) Szí­nes magyar film. — Rctság: Az utolsó metró. (14) Színes, szink­ronizált francia film. — Kiste- renyei Petőfi: Maekenna aranya. Színes USA western. — Jobbágyi; Pokoli torony. I—II. (14) Színes amerikai katasztrófafllm. te műsorára Stephen Polia­koff És te szépségem című színművét. Ez utóbbiak pro­dukcióját sugározta szomba­ton este a második műsor. A lemezlovasak és lemezstúdió­sok sajátos világában játszó­dó történetet Gálvölgyi János, Moravetz Levente, Herczeg Csilla, Thirring Viola, Huszár László, Simorjay Emese és Sztankay Ádám keltette élet­re. Távoli és idegen nekünk ez az életforma, riasztó és ta­szító világ, amit szemünk elé tár. Szívesen néztük vasárnap délután azt a műsorkompozí­ciót, amivel 75. születésnapján Gobbi Hildát köszöntötték mű­vésztársai a Katona József Színházban. Hasonlóan kelle­mes, szellemes szórakozást nyújtott este a Molnár Ferenc írásaiból készült, Ki ismeri őket, a nőket? című válogatás. (b. t.) tűzben, robbanások zajában egy nagyváros ostromának porfel­hőiben utolsó heteit élte a pesti Duna-parton a Hotel Hungária, a dzsentrik, földbirtokosok és arisz­tokraták patinás szállodája, amely a nyilas országiás vég­napjaiban sokféle embert von­zott: kalandorokat és luíjkálókat, embermentéssel üzletelő szélhá­mosokat és menekülteket; üldö­zőket és üldözötteket egyaránt. A szerző — Bállá Ödön újságíró maga is a hotel lakójaként dóm magamban, de nincs Okom mosolygásra. Mert lát­ta a Tőzsdapalota (a mai tv-saókház) előtti téren az akasztott holttestet és a Kí­gyó utcában egy fiatal gró­fot holtan, akit azért lőttek agyon, mert a reá tett tábla szerint „dorbézolt”. Andersen meghalt’ vége vészeite-éite át a rémséges idő- mesének, ezt hangoztatják a szakot, ezért lehetett tanúja, s le- karszalngosok, amikor iga-i hét most krónikása a néhány száz Duna-parti négyszögölre korlátozódó sajátos, tragédiák­tól terhes forgatagnak. A króni­ka szereplői — noha némelyi­kük nevét megváltoztatta a kró­nikás — valóságos szemének, mint, ahogy valóságos volt a lu­xusszálloda is, amelynek helvén ma a Duna Intercontinental im­pozáns épülettömbje áll. 1. Új vendég a hotelben Budapest felett kék az ég. A belváros szűk utcái felett szikráznak a decemberi nap­sugarak. Valahol nyitva egy ablak. Talán takarítanak, vagy szellőztetnek. Tisztán hallani a rádiót. Nem zenét játszik, kemény, ismert szavak pat­tognak a hangszóróból: Légi­riadó elmúlt, Veszprém. Győr, Budapest. Légiriadó elmúlt Cél nélkül őgyelgek az ut­cákon, nem zavar már sem a „Krokodil Grass”, sem a német légelhárítás többi rejt­jele. De még a szirénák egy­hangú üvöltése sem: a légi­veszély elmúlt Akármerre járok, plakáto­kat látok. Ugyanazzal a szö­veggel. „Mindazok a honvé­dek és sorkötelesek, akik nern jelentkeznek alakulatuknál... Felkoncoltatnak”. Aláírás: Ni- dosi városparancsnok. Az egy­kori pedikűrös, magyarán tyúkszemvágjj. Nézem a pla- ikátot, a dátum 1944. decem­ber 10. „Felkoncolhatnak”. Mi­zoltatnak valakit és, ha az illetőnek nincs megtelő flepp- nije, működni kezd a gép­pisztoly. Fél évvel ezelőtt minden fegyveres szolgálatra alkalmas minősítéssel beso­roztak, és a falragaszok sze­rint már régen be kellett volna vonulnom. A zsebemben van ugyan egy írás, amely szerint hadi­üzemben, egy sváb pékség­ben dolgozom, de ez mitsem ér. A dátum már lejárt. Bu­dai lakásom csakncyi szem­ben van a kerületi nyilas- pártházzal. Oda nem mehe­tek. Van egy szomszédom, aki nyilaskeresztes karsza­laggal jár, és, akivel, ha ta­lálkozom, naponta elmondja: hogy lehet, hogy egy egész­séges fiatal férfi nem harcol a hazáért?! Miközben arról morfondí­rozom, hogyan juthatnék ki a zsákutcából, egy kéz nehe­zedik a vállamra. Idegesen fordulok meg (hányán teszik ugyanezt most minden han­gos szóra, minden gesztus­ra?). — Hát veled mi van, ba­rátom? Csücskös Bocskay-sapka, tiszti bőrkabát, főhadnagyi rangjelzéssel. Gyfkbőr bilge- ri, talán senkinek sincs ilyen az országban. És tábornoki magabiztosság. — Tamás! — fut át az öröm rajtam. Régi barátom, Fekete fejűek Egy brazíliai kutatóexpedíció állítólag 1760-ban egy portugál hosszú kutatás után felvette az expedícióval jöttek az országba érintkezést a még majdnem la- Az expedíció Brazília belsejében meretlen avo canoelro nevű in- arany után kutatott, eközben dián törzzsel, amelyet fekete fe- azonban a rabszolgák fellázadtak jüelcnek Is neveznek. és a dzsungelba menekültek. A A negroid típusú Indiánok az Mato Grosso földjének keleti ré- Araguai völgyének dzsungel- szét borító őserdő, ahol ezek vidékén élnek. Származásukat nem Ismerjük. Egyik elmélet sze­rint afrikai néger rabszolgák vol­tak az őseik, akik brazil Indiá­nokkal keveredtek. A rabszolgák negroid indiánok meghúzódtak majdnem megközelíthetetlen. A fehér telepesek a század elején ismerték meg őket, amikor azok farmokat támadtak meg. lám. És már kalauzol is fő­úri tessékelő mozdulattal. A kocsija, a vajsárga Opel Kä- piten felé, amely a járda mel­lett áll. — Szállj be, m égiszünk valahol egy konyakot! De én csak állok a kocsi előtt, és szinte hipnotizálva meredek a szélvédő üvegre. Rajta gépelt fehér papírlap, alján sasos, horegkeresztes pecsét. Német nyílt parancs. — Hát te is? — kérdem. ö csak legyint. Néhány perccel később a Negresco vörösbársony foteljében ülünk. — Te mi az istennek vagy ilyen leveri? — töri meg a csendét Tamás. — Minek örüljek? Nincs mindenkinek német nyílt pa­rancs a kocsiján. A mondat keserűen cseng, s egyben vád is. Tamás sze­me összeszűkül, aztán felne­vet. — Hát ez a baj, te hülye? Hány ilyen nyílt parancsot akarsz? Magam csinálom... Csak írógép kell hozzá, meg pecsét. Igen, ez már a régi Ta­más. Az okos, a fölényes, ugyanakkor a magabiztossá­gon túl is kalandvágyó. Neki már, és ezt biztosan érzem, már elmondhatom, mi a baj. Hogy katonaszökevény va­gyok, és hazulról el kellett jönnöm. Tamás nevet, és is­mét legyint. — Tehát ez a legnagyobb bajod. Majd segítünk rajta. Hazamész a csomagodért, és beköltözöl a Hungáriába. A többit majd elintézzük, aa iratokat és miegymást. Pén­zed van? Mert adok, hia kell_ Este hatkor egy kis kof­ferrel megállók a Grand Ho­tel Hungária márványos hali­jában. Az egyenruhás portás beidegzett pillantással mér fed. De a hangja udvarias* megadóan emeli fel karját. — Szobánk sajnos nincs; uram. — Romhányi főhadnagy úrJ — mondom Tamás nevét. — Ja, már tudom... Kérem; el van intézve. — És már csörren is tábláról levett ne­héz kulcs. A 205-ös. (Folytatjuk.) Következik: 2. „Békesség a földön az embernek”. nX\XXXXXXSNXXX^.XX.X\XVXXXXXXXXXXVXXXXXXVX^XXX: cxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxvxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxvxvxxxx Madách Imre irodalmi színpadi napok Búcsú Balassagyarmattól — bizakodó hangulatban Rendszeresen tájékoztattuk létben a halál sem tűnik visszáságoktól egyaránt le­olvasóinkat a balassagyarma- olyan tragikusnak. A rendező hull a lepel. És ott a fricska NOGRAD - 1983. december 13.. kedd ti XVII. Madách Imre iro­dalmi színpadi napok esemé­nyeiről. adósak vagyunk azon­ban — a bemutatók időpont­ja és a hagyományos munka­rend miatt — a szombat dél­után-esti történésekkel és zsűri döntésével. A Mikszáth Kálmán Műve­lődési Központ helyiségei is­mét megteltek a délutáni be­a játék feléig remekül talál­ja el a hangot, színésze. Var­ga Sándor apró gesztusokkal, mozdulatokkal kiválóan jele­níti meg az öreget. Aztán — talán a színész hangi adottsá- a gai is közrejátszanak ebben, no meg a rendezői fantázia kifáradása — csökken a fe­szültség. a figyelem. Talán a szöveg húzása és több játék a meghalt apa szabadon vé­lekedhet mindenről, azt mond mindenkinek, még a főnöké' Éjszaka a szakmai program keretében a budapesti Katona József Színház művészei — Bán János. Dörner György, Gáspár Sándor — Queneau Stílusgyakorlat című művét adták elő. Három éve óriási siker Salamon Suba László fő­iskolai vizsgarendezése. Hogy mennyire méltán, arról meg­győződhettünk. A kacagás te­szi kimerültté a nézőt, noha nem gondolattalan az előadás. A hajdani amatőr színészek elemükben voltak: érezték nek. a feleségének is, amit olyan közegben játszanak. mutatósorozatra, s elégedet- segíthetne az előadáson. ten észrevételezhettük. hogy az érdeklődők között helybe­liek is vannak, elsősorban pe­dagógusok. Az utóbbit azért A pécsi orvostudományi egyetemisták Szép Ernő Má­jus című egyfelvonásosát ad­ták elő. abszurd elemeket fe­akar — ígv győz. Bezdán Jó' zsef egyenletesen jó színvona­lon adta elő a jól megírt, jól rendezett monodrámát. A kaposvári KIT-KAT di­ákszínpad Csehov egyíelvoná- sosát. a Leánykérést dolgozta fel Török Tamás rendezésé­ben. Egyike volt a fesztivál leghumorosabb előadásának. Diákos merészséggel húzták meg a klasszikus szöveget, kiiktatva az apát, a férfi-nő örök harcaként, egymás utáni kívánjuk hangsúlyozni, mert dezve fel a darabban és afe- egyrészt bizonyítja, hogy a lé erősítve a mára már vég­nagvon szűk befogadási lehe- érvényesen naivnak tűnő tör- sóvárgásaként felfogva a tör­tőség ellenére sem zárták ki egészen a város lakosságát, másrészt — talán nem okta­lanul — arra enged következ­tetni. hogy hatással lesz a vá­ros megtorpant-leépült önte­vékeny színjátszó ra. A szolnoki „Amatőr Szín­ház” László Béla rendezésé­ben Sámuel Beckett Az utol­só tekercs című monodrámá­ténetet. Az előadást, ha a kel- ténetet. Irigykedve gondol- leténél erősebben is. de joggal tunk rá: bárcsak nálunk meg- marasztaita el a zsűri. A Má- közelítő színvonalú diákszín- just valóban csak idézőjelben játszás lenne! szabad játszani, ezt érezte a Versenyen kívül mutatko- rendező. Balikó Tamás, de zott be a kassai Szép Szó if­mozgalmá- nem tudta következetesen, az egész produkcióra érvényesen megvalósítani. Nem küzdött viszont értel­mezési problémával Debrecze- ni Tibor, aki a budapesti Szó­júsági színpad. Produkcióju kát a finn hősi eposz, a Kale- , ..... .... , , , _ ,,, , vala. 51. énekéből és bizonyos ]ju'°ndiiával a pécsi Baliko amelyik a legkisebb rezdülést is észreveszi és megfelelően honorálja. A zsűri alapos mérlegelés után — természetes módon nem mindenkivel egyetértés­ben — vasárnap hirdetett eredményt. Nagydíjra érde­mesnek a szolnoki „Amatőr Színház” előadását találta. Második a KISZ Központi Művészegyüttes színpada, har­madik a kaposvári Fonómun­kás kisszínpad lett. A legjobb rendezés díját dr. Sződy Szi­lárd. a legjobb női. illetve férfialakítás díját Tóth Zsó- ka és Bezdán József kapta. A Népművelési Intézet nívó- díjával a kaposvári KIT-KAT diákszínpadot, a balassagyar­mati városi KISZ-bizottság ját mutatta be. Becketti téma színház előadását rendezte. becketti megformálás. Egy férfi valamikor elhatározta, hangszalagokon örökíti élettörténetét, s most. 69 dó kishivatalnok feltámad, s évesen harminc évvel ezelőtti élményeit, elhatározásait hali­általános. szakmai ismeretek­ből Gágyor Ildikó szerkesztet­te és rendezte. Formailag rendkívül izgalmasan kevere­dik a játékban a komoly és a gatla vissza. A tervek tervek maradtak, magányából sem sikerült kitörni. S e bezárt Kornis Mihály Apa győz című hogy műve pompás ötletre épül: parodisztikus. gondolatilag pe- meg egy Infarktusban elhunyt zsi- dig a tehetség és a dilettan­tizmus viszonya. a népek elmeséli halála és temetése együttélésének öröme, gond­történetét. Mélyen emberi ja. A kassaiak 1974 óta jár- dolgokról gondolkozhatunk el nak Balassagyarmatra, bemu- az abszurd helyzetben, amely- tatkozásuk mindig művészi él- gyében, ben a társadalmi és emberi mény. Tamás rendezőt, a Népműve­lési Propaganda Iroda kiilön- díjával a szolnoki Gyurieza Péter színész-rendezőt jutal­mazták. A kassaiak örökbe vihették magukkal Balassa­gyarmat város Tanácsának vándorserlegét. Az újabb országos találko­zót két év múlva rendezik — szintén a kamaradrámának ;e­(ok)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents