Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)

1983-12-08 / 289. szám

\

Ipar és környezetvédelem

Csehszlovákia ipari termelése 1948—1982. között megközelítőleg 12-szeresé- re nőtt. A termelés e rohamos növekedése jelentős légszennyeződést okozott.

Bár az utóbbi évtizedekben hatalmas összegeket fektettek a

környezetvédelembe, évente 1,26 millió tonna szilárd anyag és több mint négymillió tonna gáz kerül a levegőbe.

AZ országban 102 millió tonnányi

fűtőanyagot tüzelnek el évente.

Mivel a földgáz- és nyersolajkészleteik elég szerények, a fűtést és az energiatermelés 63 százalékát

a szénre, elsősor- A jövő az atomenergiáé. Reaktort szerel- ban az észak- és nek a Skoda Művekben.

nyugat-csehországi külszíni bányákból A hetvenes évek elején — származó barnaszénre ala- a szovjet konstrukciójú köny- pozzák. Közben a hazai szén nyűvizű reaktorokkal — meg- fütőértéke csökkenő tenden- kezdték a nukleáris erőmű- ciát mutat, tehát olyan fűtő- vek építését. Azóta a cseh- anyagokat is fel kell használ- szlovák gépipar már atom- niok, amelyek nemkívánatos reaktorokat gyáyt- E pillanat- kénkeveréket tartalmaznak, ban három nukleáris erőmű A következmény: a levegő épül az országban, mindfokozott szennyeződése. egyik ‘ négy — egységenként

440 megawattos — reaktorA kormányzat ezért arra raj. törekszik, hogy a szilárd fűtőanyagokat fokozatosan más Közülük az első Pozsonytól energiaforrásokkal, elsősor- nem messze, a nyugat-szlofeírs" tot

keznek arról gondoskodni, '3en épül. Két blokkja már hogy a gyárkéményekből a dolgozik, a harmadikat most lehető legkevesebb égéster- próbálják, a negyediket szemék jusson a levegőbe.. relik. Ilyen teljesítményű

jé'

í T •V'T.a

erőmű épül a dél-morvaor- szági Dukovany községben: első blokkja 1984 végétől ad áramot. A dél-szlovákiai Mochovce faluban az atomerőmű alapozása most kezdődött meg. S már hozzáláttak a negyedik atomerőmű építésének előkészítéséhez a dél- csehországi Temelin községben. Az utóbbi négy, egységenként 1000 megawattos reaktorral működik majd. Az idén Csehszlovákia össz- áramtermelésében az atomenergia nyolc százalékkal részesül, 1985-ben 17--—18 százalék, a kilencvenes évek elejére 30 százalék lesz az arány.

Közben nagy figyelmet fordítanak a többi energiaforrásra is, azokra, amelyek nem károsítják a környezetet. Épül a szovjet földgázt a közép- és nyugat-európai országokba szállító tranzitvezeték negyedik vonala. Ennek révén ott, ahol szennyezett a légkör, földgázzal helyettesíthetik majd a szenet és az olajat.

Sorban épülnek a vízi erőművek. E téren már sokat tettek, hála a sok hegyi fo- lyónak. A kisebb folyókon és a nagyobb patakokon törpe vízi erőműveket telepítenek. Több száz ilyenről van szó. Szorgalmazzák a napenergia kihasználását, főleg vízmelegítésre, a mezőgazdaságban.

Mindennek ellenére még hosszú évtizedekig, mint tüzelőanyag és energiaforrás, a szén marad az első helyen. A kémények elavult pernyeelválasztó berendezéseit

újabbra, jobbra cserélik ki.

Nagy gondot okoznak a gázok. Ellenük elsősorban kéndioxidfelfogó berendezéseket építenek. Egy ilyen rendszert most szerelnek fel az Usti nad Labem-i gázgyárban. Az észak-csehországi tusemicei erőmű egyik 200 megawattos blokkjához olyan felszerelést terveznek, amelynek fel kell fognia az elszivárgó kénmo- noxid zömét. A csehszlovák szakemberek kifejlesztették a Renox—604 típusú berendezést, amely a salétromsavgyártás véggázait fogja és dolgozza fel. Az északcsehországi lovosicei vegyiüzemben, ahol felszerelték, a nitrogénoxid-szivárgás az eredetinek egytizedére csökkent.

Körséta a pásztói AFÉSZ-áruházHan

Áru van, kedves, figyelmes a kiszolgálás

A karácsonyi vásárlás időszakát éljük, s bizony sokunkban felvetődik a kérdés. Vajon megkapjuk-e azt az üzletekben, amit magunknak, vagy hozzátartozóinknak szeretnénk megvenni, hogy örömet szerezzünk. Erre a kérdésre próbálok válaszolni az alábbi vásárlói körséta tapasztalatainak közreadásával. *

— Jói sikerült a novemberi

hónapunk. Vitték a bébibundákat, az overallokat, a női szövetkabátokat, a téliesített sertésvelúr télikabátokat.

Volt köztük exkluzív színben, mégpedig lilában és halványzöldben. Azért vette meg osztályvezetőnk, hátha majd valaki beleszeret. A bakfiskabátoknál nagy keletje volt a bordó, ■ a sötétkék, a drappos, a rózsaszín és a fehér színűnek. Női kabátokat szürkés árnyalatokban és barnakockás színben kínáltuk és kínáljuk. A téliesített férfiballonkabátokból jelenleg is gazdag a választékunk. Tudunk adni irhabundát, minden méretben. A műirhát viszont azért keresik, mert aránylag elfogadható az ára, ugyanakkor hasonlít az Igazihoz. A férfiaknál maradva még a következőket kívánom közölni: gazdag választékot kínálunk férfiöltönyökből is — tájékoztat Luikáes Nándomé, a pásztói ÁFÉSZ- áruház ko.nfekcióosztályának dolgozója, a Zrínyi Ilona Szocialista Brigád tagja.

— Azt mondják, hogy önöknél jól lehet vásárolni, mert csaknem mindent és minden időben lehet kapni.

— Én is találkoztam már ezzel az elismeréssel. Minden elfogultságot félretéve, ha vevő lennék, én sem mennék máshová — vélekedik Lukács Nándorné.

Ezek után megkérdeztem néhány vevőt.

©y. Á-né: — Tarján! ismerőseim mondják, hogy náluk közel sincs olyan választék. mint itt. Nem sokkal később Kubimyi Sándomé így folytatja: — Rendszeresen idejárok vásárolni, s csaknem mindig megtalálom azt, amire szükségem van. Ha netán kifogyott, akkor közliik velem, mikorra érkezik az újabb szállítmány. Eddig még nem csalódtam. Igen, a' kiszolgálás kulturáltságával is elégedett vagyok. Tőle Szőke Lószlóné veszi át

a szót, aki a következőket mondja: — Nem szívesen megyek máshová, mert nem tudom, hogy ott kifogom-e a vásárlási lehetőségeket.. Itt viszont árban, minőségben megtalálom mindazt, amire szükségem van. Előfordul, hogy pont akkor nincs az amit keresek, de később biztos, hogy megkapom. Alapi Lászlóné pedig ekképpen zárja rögtönzött közvélemény- kutatásomat: — Szeretek és tudok is vásárolni. Kedvesek, készségesek az eladók. Egyébként jó ismerősök is vagyunk. Csak tessék körülnézni. Ez a sokszínű, bőséges választék önmagáért beszél. Én egy leányka- kabátot veszek majd- *

A cipőosztály ! tömött polcain több színben, sokféle fazonban, igen bőséges a kínálat. Gazdagabb, jobb színvonalú, mint sok budapesti szaküzletben. így vélekedik Posta Imre is, aki feleségével és két gyermekével válogat a gazdag választék között. Amit a kislánya akar, az a szám most pillanatnyilag kifogyott. A fiú egy kicsit borsosabb áru cipőt nézett ki magának. Végül is megtalálták a kedvükreva- lót.

Nem veszi zaklatásnak, szívesen válaszol kíváncsiskodó kérdésemre Jónás Zoltán, a Volán 4. számú Vállalat dolgozója, aki Hatvanban látja el fejadatát, és feleségével Selypről jöttek át vásárolni.

— Azért szeretek idejárni a féleségemmel, mert bőséges a választék. Továbbá azért is, mert nem zaklatják az embert. Hagyják, hogy nyugodtan kiválassza magának, amit meg akar vásárolni.

— Rengeteget kellett szalagoznunk, amíg a jelenlegi kínálatot biztosítani tudtuk, de megérte — hangsúlyozza Szabó Ágnes, a cipőosztály helyettes vezetője. — Azt hiszem, ilyen kínálatunk eddig még nem volt. A karácsonyra szánt árumennyiség már bent van a raktárban. A téli áruk mellett tudunk adni alkalmi lábbeliket is szilveszterre. A jelenlegi választéknak köszönhetjük, hogy novemberben 2 millió 540 ezer forintot forgalmaztunk. Ezt az eredményt most értük el először.

— Mi a véleményé , arról, arriit az előbb a Selypről érkező fiatalember mondott?

— A jó eladó tudja, ki az,’ aki szívesen veszi a segítséget. ki az, aki önmaga szereti kiválasztani a neki tetszőt. Vannak viszont olyan vásárlóink is. akik kifejezetten megkíván iák, hogy foglalkozzanak velük. Igen. kaptunk sok dicséretet, de n?m a helybeliektől. Én akkor érzem jól magam, ha sok a vevő. Nem csak azért, mert nagyobb a forgalom és ez anyagilag is előnyös nekünk, hanem ilyenkor sokkal jobban telik az idő, észre sem veszem,’ hogy letelt a műszak. Mi annak örülünk, ha eleget tudunk tenni a vevők kívánságainak.

Így vélekedik Tóth P Lászlóné. a kötött- és divat áruosztály helyettes vezetőie Az általuk kínált választék kai kapcsolatban a követke zőket mondja:

— Divatáruban, férfi- és női fehérneműben bőséges a választék. Ugyanezt mondhatom a női. férfi,kötöttárukra is. Kapható nálunk divatosabb, drágább és olcsóbb is.' Nagyon jó még az ellátás á bébiruhákból. A hatvani HTSZ bőségesen és időben küldi a megrendelt mennyiséget.

Záróakkordként még Babiák Béláné véleményét közlöm: — Ez az áruház van hozzám a legközelebb, s itt általában mindent megkapok...

*

Befejezésül Tóth Károlynak’ az áruház igazgatóhelyettesének adom át a szót.

— Nemrég a népi ellenőrzési bizottság megvizsgálta karácsonyi áruellátásunkat, illetve a felkészülést a cipő-, a kötött- és a konfekcióosztályon. Elismerően nyiökozott a tapasztaltakról. >vemberben én is elégedett voltam a forgalommal. Minden osztályunk hozta a bázisban elért teljesítményt. A december első napja gyenge volt, de bízunk benne, hogy az ez évi 142 millió forintos forgalmi tervünket teljesítjük. Hátravan még 22 millió forint.

*

Áru van, kedves, figyelmes a kiszolgálás. így hát valóban örömet jelent a karácsonyi ajándékvásárlás.

(venesz)

■iiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii'HiiiiHiiiiiiiiiMiHiiiiiniiiiniiuMiiiHiituiiiiiiiiuiiiiiiiiinitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiHiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiniiHHiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiimniuHHinnHHnuimiiffutHnnuiHMimmmii

Csehszlovákia legnagyobb vegyipari létesítménye, a SLOV- NAFT Vegyiművek.

Mezőgazdasági repülőink külföldön

A magyar mezőgazdasági pilóták az idén már külföldön is' repültek. Először Egyiptomban és Szudánban vállaltak munkát, ahol elsősorban gyapot- és rizsföldek légi növényvédelmét látnák el. Az első tapasztalatok igen kedvezőek, a megrendelők elégedettek a pilóták teljesítményével, s jó árat fizetnek munkájukért.

A' bérmunka azért is előnyös a közvetítő vállalatnak, a MÉM repülőgépes szolgálatának, mert külföldön akkor igénylik a pilóták munkáját, amikor itthon téli holt szezon van a légi növényvédelemben. Afrikában ugyanis éppen e hónapok adják a legtöbb ilyen munkát, s a pilótáknak gyakran éppen a szokatlan időjárás okoz gondot, nemritkán 60 fokos forróságban ülnek a gépben, emiatt sűrűbb is a pihenőidő.

A repülőgépes, szolgálat újabb több százezer dollár értékű afrikai szerződés aláírására készül. Eszerint jövőre 20 magyar pilóta dolgozik az év egy részében külföldön.

Új étkezde bányászoknak

Régen megoldatlan probléma a ménkesi bányaüzemeknél az étkeztetés. Ezt a gondot próbálták orvosolni a ménkesi vezetők, amikor hárommillió forintos beruházással belefogtak áz étkezde felépítésébe. A kivitelező, a kisterehyei építési üzem, jövő évi határidőre vállalta a létesítmény átadását. Jelenleg a félidőnél tartanak, s biztató, hogy januárban már elkezdhetik a belső szakipari munkálatokat. Ezt jelentős részben az üzem vállalta magára. Az utánmelegítős konyha szállítója előreláthatólag a kisterenyei ÁFÉSZ lesz.

Képesség és teljesítmény

Az első nyolc hónapban az ipar sem a termelési tervét, sem pedig exportvállalásait nem tudta teljesíteni. Gondolkodóba ejtő ez a megállapítás. S a figyelem még inkább az itteni teljesítményekre szegeződik. Vajon mire képesek a vállalatok? Képesek-e egyáltalán olyan produktumokra, amit a gazdaság elvár tőlük?

A válasz csak december utolsó napjaiban fogalmazódhat meg. S akkor sem lehetünk bizonyosak abban, hogy amit kapunk, amit a számok bizonyítanak, az egyúttal az ipar képességeinek is hű tükre lesz. A teljesítményt, az elvégzett munkát minősíteni fogják az adatok — ám a képesség egészen más.

Az iskolában gyakran elhangzik ez a mondat; kár érte, többre lenne képes, csakhát... És itt a tanárok számtalan okot sorolnak fel a szülőknek, amelyek mind-mind a képességnek megfelelő teljesítményt gátolják. És kérdeznek. A miértekre keresik a választ. A vártnál a valószínűsíthető- nél gyengébb eredménynek oka van. Ha ezt fel- és elismerik — és sokszor ez a nehezebb —, akkor már csak egy lépés az akadályok elhárítása.

A gazdaságban sincs ez másként. A terv — és tételezzük fel, hogy így van — megalapozott, reális számokat közöl. Valószínűsíti, hogy az eddigi produktumok alapján mi várható el az egyes népgazdasági ágaktól. S amikor valamelyik elmarad ettőL, akkor azonnal vizsgálódni kell. Valahol, valami nem stimmelhet, ha a teljesítmény rendre gyengébb a lehetségesnél. Pedig az egész gazdaság, s főleg az ipar sokkal többre lenne képes, csakhát...

Évek óta, s az utóbbi időben mind sűrűbben hangzik el a figyelmeztetés: a szabályozók nem ösztönöznek, nem kényszerítenek a lehető legnagyobb teljesítményre. Sőt, mostanában már kifejezetten teljesítmény-visszatartást emlegetnek ezzel kapcsolatban. Juhász Ádám ipari államtitkár egy helyütt így fogalmazott: „Nem elsősorban, de az árrendszerrel is összefügg, az egyes területeken fokozódó mértékű a teljesítmény-visszatartás”.

Amikor egy vállalat úgy juthat számára előnyösebb árképzéshez, ha a tőkésexportját 5 százalék alatt tartja, amikor egy-egy területet monopolcégek uralnak, s diktálják az árakat: s mikor gyengébb minőséggel, fejlesztéskorszerűsítés nélkül meg lehet élni — ott a manipulációk, az ügyeskedések gyarapítják a hasznot, nem pedig a nagy teljesítmény. A jelenlegi árrendszer — hangoztatják sokan — több célnak megfelel, csak éppen a reális teljesítmény mérésének nem. S ha torz a mérce, akkor hogyan várható el,

hogy jó irányba ösztönözzön, sőt, kényszerttsen? Másik,

többek által kritizált akadályozó tényező a bérrendszer. Amikor az egyik bér aránytalanul drágább a vállalatnak, mint az ugyanolyan munkáért kiadott másik, akkor adódik megoldás: jó néhány cégnél megfigyelhető például, ha már nem bírják egyik bérrel a versenyt, azaz nem tudnak eleget fizetni a saját dolgozónak, akkor ezt a munkát — például a takarítást — külső cégnek bérbe kiadják. S bár ez háromszor-négyszer annyiba kerül, ez a drágább a vállalatnak mégiscsak olcsóbb. Paradoxon, nem? Csak azért mert az első esetben a bérkeret terhére kell fizetni, míg a bérmunkánál a költség terhére. A forint Magyarországon sem konvertibilis — fogalmazódott meg jó néhány éve a cinikus megállapítás.

Igaz, a bérekkel foglalkozó szakembereknek is megvan az ellenérvük: így legalább biztosítható, hogy több bér csak több teljesítményért áramoljon ki. A helyzet mégiscsak furcsa. Az alapcél megvalósul, csak közben ölyan mellékhatások lépnek fel, amitől a beteg még betegebb lesz. így fordulhat elő, hogy a főmunkaidőben meglehetősen mérsékelt teljesítményt nyújtó dolgozó munkaidő után megtáltosodik, élmunkássá válik néhány órára. Hogy azután másnap a főmunkaidőben, ismét csak kényelmes tempóban dolgozzon. Mondják, ha a vállalatvezetők nagyobb szabadságot kapnának a bérképzésben, olyan bérkiáramlás indulna meg, aminek nem lenne meg az árufedezete, s megindulnának az árak felfelé. Vagyis — leegyszerűsítve a képletet — pénzünk lenne, csak éppen nem tudnánk mire költeni. ..

Ez bizonyára így van. Ám a kialakult helyzet, a következmény gondolkodóba ejtő. S felmerül a kérdés — nem okoz-e az így kialakított bérszabályozás több kárt a népgazdaságnak, mint amennyi hasznot hoz a bérek szigorú szabályozásával? Mert ha a kiemelkedő teljesítmény csak a főmunkaidőn túl fizethető meg, akkor adódik a következtetés: csak ott van értelme hajtani, a nyolc órát pedig valahogy ki kell húzni. Márpedig ilyen hozzáállás a munkához, ilyen szemlélet, nemigen ösztönöz, kényszerít árrá, hogy nagyobb teljesítmény szülessen. Hiába van meg a képesség, ha ez csak képesség marad...

Amikor tehát teljesítménykényszert követelünk, vagyis azt igényeljük, hogy a képesség és a teljesítmény összhangban legyen egymással, akkor egyúttal a nagy teljesítmény lehetőségét is szeretnénk. Vagyis, olyan változást a szabályozókban, amelyek egyszerre lehetővé teszik, de ki is kényszerítik a kiemelkedő produktumokat. Hogy érdemes, sőt kötelesség legyen a főmunkaidőben is maszek módjára dolgozni.

Wagner Ilona

NÓGRAD — 1983. december 8., csütörtök