Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)

1983-12-07 / 288. szám

^Sí£rAE VTLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXXIX. ÉVF., 288. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. DECEMBER 7., SZERDA Illést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága December 7-re összehívták a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését. A Politikai Bizottság javasolja a Közpon. Ü Bizottságnak, hogy vitassa meg az idő­szerű nemzetközi kérdésekről, valamint az 1984. évi népgazdasági terv és állami költ. ségvetés irányelveiről szóló előterjesztést. (MTI) KOHÁSZATI TERMÉKGYÁRTÁS IGÉNY SZERINT Önbizalommal megfogalmazott versenyvállalások az SKÜ-ben ' A népgazdaság számára Kontos vállalásokkal csatla­kozott a vasasok és bányá­szok \ által kezdeményezett felszabadulási munkaverseny­hez . a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek mintegy más­fél száz brigádja. A dolgozói kollektívák átgondoltan, a valós igényekhez és lehető­ségekhez igazodva, olyan konkrét felajánlásokat tet­tek 1984-re és — a negyve­nedik évfordulóra — 1985-re előre, amelyek ténylegesen hozzájárulnak a magyar gaz­daság gondjainák megoldásá­hoz. Megfogalmazódott az aján­latok között, hogy az idei mintegy harmincezer tonnás kohászati tőkésexportot jövő­re három és fél ezer tonná­val, 1985-ben pedig az előző évi szintét négyezer tonnával haladják túl. Azaz tíz-tizen- két százalékkal növelik azok­nak a gyártmányoknak a ter­melését, amelyek iránt va­lós kereslet mutatkozik a dol­lárral fizető piacon. Ilyen erük például az ónozott hu­zal, a fűrészlapok, a hegesz­tett csövek, a rúdacélok; ezek termelésének sokasításáért a lehetőségeket kihasználva, so­kat tehetnek a brigádok. Az export mellett elsőran­gú föladatként kezelik ,a bel­földi igények kielégítését is a munkáskőzösségek. Jövőre ezer tonnával termelnek töb­bet az ideinél szögből — így huszonháromezer tonna lesz a termelés —, és ötszáz ton­nával gyarapítják a rúdvas előállítandó mennyiségét. 1985-ben pedig kétezer ton­na szeggel és másfél ezer ton­na rúdvassal „fejelik meg” a termelést. Fontos teendők várnak a kollektíváikra az importpót­lásban, az anyag- és energia­takarékosságban. E fontos teendőket nagyobb gondos­sággal és találóbb ötletekkel oldhatják meg a brigádok. Importhelyettesítésben jövő­re csaknem hárommillió, 1985- ben megközelítőleg ötmillió forint megtakarítással fölérő változtatásokra látnak lehe­tőséget jelenleg a. verseny- szervezők. Anyagtakarékos­ságban jövőre tizennyolcmil­lió, azután való évben tizen* hé’tmillió forint értékű mód­szerjavítást tűztek ki célul. Részben ésszerűbb fölhasz­nálással, részben olcsóbb anyagok beépítésével kíván­nak „operálni”. Energiataka­rékosságban is több millió forint az elhatározott megta­karítás. Újításokból és a „fajlagos mutatókra” irányu­ló fokozott figyelemből vár­ható a tervezett spórolás. Az újítómozgalomban is számottevő kiteljesedést ■ irá­nyoztak elő a vállalati ver­senyszervezők. 1984-ben két­millió, 1985-ben hárommillió forinttal szeretnék gyarapí­tani az újításokból szárma­zó nyereséget. A feladatter­vekben szereplő témák meg­oldására, számítanak elsősor­ban. Nagy önbizalommal hatá­rozták meg az SKÜ-ben a társadalmi munkaórák szá­mát : jövőre hetvenötezer, 1985-ben már keréken nyolc­vanezer órát jelöltek meg el­képzelésükben a számításba jöhető jelenleg 2387 brigád­tag és két-három száz brigá­don kívüli dolgozó önzetlen ségére alapozván. Ez alatt az idő alatt javarészt üzleti szempontból fontos termelés­sel foglalkoznak majd az acél­gyáriak. TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁSSAL Gyermek- és ifjúságvédelem A gyermek- és ifjúságvé­delem állami és társadalmi feladat, megoldása csak va­lamennyi illetékes szerv együttműködésével lehetsé­ges. A Salgótarjáni járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban vizsgálódott a témában, és tegnapi ülésén vitatta meg a tapasztalatokat. Egyebek között szó esett a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó állami szervek, a gyámhatóság, az oktatási intézmények gyer­mekvédelmi tevékenységének értékeléséről, valamint a ne­velőotthonokban és diákott­honokban folyó gyermekne­velési munkáról. Mi most itt, ez utóbbi te­rületről szeréínénk részlete­sebben beszámolni. A gyermek- és ifjúságvé­delmi munka fontos eszköze az állami intézményekbe való elhelyezés lehetősége. A járás és város területén két intéz­mény működik. Salgótarján­ban a baglyasaljai hétközi di­ákotthon. Kisterenyén pedig a nevelőotthon. Az előbbi a rendezetlen családi környe­zetben élő gyermekek tanítá­si napokra szóló elhelyezé­séi! teszi lehetővé, az utóbbi pedig az állami gondozottak­nak nyújt megfelelő körül­ményeket. Az intézetek neve­lési munkáját hátráltatja a dolg'ozók gyakori cserélődése, emellett a nevelőotthonban a képesítés' nélküli nevelők al­kalmazása. ' Az elvándorlás okaiként említhetők: a neve­lő munka átlagosnál nehezebb volta, sok esetben a negatív külső megítélés, az éjszakai ügyelet és a nevelőotthoni gyerekek széles korhatára (6- tól 18 éves korig). Hiányos­ságként említhető meg, hogy kevés a gyógypedagógusok (negyvenből négy fő) száma, hiányoznak a pszichopedagó- gusok. Optimális az lenne, ha valamennyi csoportvezető rendelkezne pszichopedagógu- si képesítéssel. Az intézetek családpótló szerepe nagy jelentőségű. A családi környezetben tapasz talt gyakori iszákösság, dur­vaság ellensúlyozására a ne­velőotthon nagy gondot for­dít. A nyugodt, családias lég­kör mellett kiemelt • feladat­ként kezelik a helyes szoká­sok kialakítását, a megfelelő időbeosztást, a rendszeres tisztálkodás elsajátítását. Az igénytelen környezetből kike­rülő gyerekeknél, az otthoni (Folytatás a 2. oldalon.) Csehszlovák párlküldötfség Nógrád megyében A csehszlovák pártmunkások a salgótarjáni síküveggyárral ismerkednek. Fotó: Kulcsár A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága vendégeként Magyarországon tartózkodik, tegnap kétnapos látogatásra Nógrád megyébe érkezett. A küldöttség vezetője Vladimir Kozic, a CSKP Központi Bi­zottsága politikai és szer­vezési osztályának helyettes vezetője. Tagjai Karel Frye, a CSKP Központi Bizottsága politikai éjs szervezési osz­tály káderalosztályának veze­tője, Frantisek Kiima, a CSKP Központi Bizottsága politikai és szervezési osztá­lya pártépítési, alapszabály- zati alosztályának vezetője, Anton Korody, a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága politikai és szer­vezési osztályának helyettes vezetője, valamint Josef Sind- ler, a CSKP közép-csehorszá­gi kerületi bizottsága po­litikai és szervezési osztályá­nak vezetője. A vendégeket Salgótarján­ban, a Nógrád megyei párt- bizottság székiházában Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára fo­gadta és tájékoztatta őket • a Nógrád megyei pártbizottság irányító- munkájának tartal­máról, módszereiről, a káder- munkáról,.' valamint az alap- szervezetekben folyó- tagfel­vételi tevékenységről. Vladi­mir Kozic,. a küldöttség veze­tője a Csehszlovák Kommu­nista Párt ez irányú tapasz­talatairól szólt, majd közvet­len, sokoldalú eszmecsere kö­vetkezett, amelyen részt vett dr. Sándor László, a Nógrád megyei pártbizottság osztály- vezetője is. A pártmunkások tapaszta­latcseréjét rövid városnézés követte, majd a küldöttség Géczi János, dr. Sándor László és Szilágyi Tibor, az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottsága titkárának kísére­tében a síküveggyárba látoga­tott. Cziprok Zoltán, a nagy­üzemi pártbizottság titkára a pártbizottság, a tizenegy pártalapszervezet irányító, el­lenőrző munkájáról, a káder- nevelő tevékenységéről, vala­mint a tagfelvételi munka, a tagnevelő tevékenység négy­esztendős tapasztalatairól adott tájékoztatást. A vendé­gek a kérdések egész sorára kértek és kaptak választ a nagyüzemi pártmunka tapasz­talatairól, a káder- és tagne­velő tevékenységről. A be­szélgetésen részt vett Juhász Gyula gyárigazgató, Dági Sándor, a szakszervezeti bi­zottság titkára és Csák Fe­renc, a KlSZ-bizottság titká­ra. A csaknem kétezer-kétszáz dolgozót foglalkoztató nagy­üzemet Juhász Gyula mutatta be. Többek között elmondot­ta/ hogy a termelési értékük meghaladja az idén az egy- milliárd forintot, a nyereség* tervet várhatóan teljesítik, amely eléri a százlizennyole- millió forintot. A tájékoztató után rövid gyárlátogatás kö­vetkezett, amelynek során megtekintették, a húzó-, a vá­gó-, a síküveg-feldolgozó és a ragasztott üvegeket készítő üzemet. Az esti órákban a Nógrádi Sándor Múzeumba vezetett a csehszlovák pártmunkások út­ja. Az intézményt dr. Praz- novszky Mihály, a múzeum igazgatója mutatta be a ven­dégeknek. MOZGALOM A PEREMKERÜLETEKBEN A közösség háza Év elején ezzel a címmel hirdetett művelődési mozgal­mat Salgótarján város Taná­csa, a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága, a lakókörze­tek társadalmi és- tömegszer­vezetei, valamint a József Attila Városi-Megyei Művelő­dési Központ a megyeszék­hely peremkerületi művelő­dési otthonainak részére. A településrészek felgyor­sult ütemű változásai . miatt az ottani művelődési intézmé­nyek élete, munkája eltávo­lodott a valós igényektől. A mozgalom célja a művelődé­si gyakorlat megújítása, vagyis az, hogy a művelődési ház váljék a lakóterület kö­zösségi életének központjává. Tizenegy peremkerületi in­tézmény közül tíz vesz részt a végéhez közeledő mozga­lomban. Az eltelt időben fel­dolgozták településük múltját, megúftották kapcsolataikat, számos új művelődési formát vezettek be. Rendszeresek lettek a játszóházak, az in­tézmények aktivistái animá- torképzőbe járnak, hogy ma­guk is képesek legyenek a gyermekprogramok levezeté­sére. Zagyvarónán a helyi asszonyok munkáiból kézi­munka-kiállítást rendeztek, Somlyón a kertbarátkor mu­tatta be terményeit, a Déry­né Művelődési Házban Ba­logh Balázs András kiállítá­sát rendezték meg. míg So­moskőújfaluban bulgáriai kö­zös kirándulásra indultak a fiatalok az intézmény szer­vezésében, s élményeik, em. lékeik tárgyaiból állítottak össze egy tárlatravalót. Hét intézményben rendeztek' mű­velődési napot nagy sikerrel. Családi sportversenyre és pancspartira került sor a salgótarjáni sportcsarnokban, illetve a uszodában a pe- remkerületi művelődési há­zak csapatainak részvételé­vel. A házakban szerveződő közösségek társadalmi mun­kát végeztek : az intézmények szépítéséért. A kiragadott példák is ér­zékeltetik, tartalmasabb lett a peremkerületi intézmények élete, a mozgalom értékelése előtt is ..megállapítható, job­ban dolgoznak, mint koráb­ban. Tevékenységük, prog­ramjaik változatosabbak, ré­tegre irányultak. Januárban kerül . so,r a mozgalom érté­kelésére, a díjak — a Kö­zösség háza cím és Az év igazgatója cím arany, ezüst és bronz fokozatainak — oda­ítélésére, és a legjobb mun­kát végző társadalmi segítők jutalmazására. S talán — ezt csak reméljük — a jövő évi Közösség háza mozgalom meghirdetésére... ■ ■ Ülést tartott az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács Straub F. Bruno akadé­mikus elnökletével kedden, a Parlamentben ülést tartott az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács. A tanácskozáson egyebek között Somogy megye környezet- és természetvédelmi helyzetéről, valamint a terület- és telepü­lésrendezés környezetvédelmi hatásairól tárgyaltak. A testület megállapította: Somogy megyében az utóbbi. két' évben - számottevő ered­ményeket értek el a környe­zet. állapotának megőrzésében, a káros hatások csökkentésé­ben. Szervezetten, folyamato­san figyelmet fordítanak a környezetszennyezés megelő­zésére. A megye természeti értékeinek, növény- és állat­fajainak megóvása érdekében eddig: 1,5 ezer hektárnyi, terü­letet vontak védelem alá. A Balaton védelmére hathatós intézkedéseket tettek: a mező- gazdasági ' vízszennyezések csökkentésére hét nagyüzemi sertéstelepet ; felszámoltak a part közelében, s jóval távo­labb, az előírásoknak megfe­lelő négy új szennyvízlerakó *• helyet létesítettek. A tanács elismerve a me­gye eredményeit, felhívta a figyelmet arra, "hogy a jövő­ben fokozott gondot, kell. for­dítani a mezőgazdasági kemi­káliák szennyező hatásának csökkentésére, a .Balaton vé­delmére, a veszélyes hulladé­kok elhelyezésére és ártal­matlanítására. A továbbiakban az OKTT az Építésügyi' és Városfejlesz­tési Minisztérium előterjesz­tésében a- terület- és telepü­lésrendezés, valamint a kör­nyezetvédelem kapcsolatával foglalkozott, s meghatározta a szükséges összhang, megte­remtésére teendő intézkedése­ket. Az. ülés résztvevői meg­állapították, hogy a gyakor­latban nem mindig érvénye­sülnek a környezetvédelmi szempontok a településrende­zés során.' Állást , foglaltak abban, hogy a településrénde- zési tervedé elkészítésekor az eddiginél fokozottabban kell figyelembe vénni a környe­zetvédelem érdekeit, s java­solták, hogy a szakemberkép­zésben kötelező jelleggel ok­tassák a környezetvédelmi tudnivalókat. , A testület áttekintette a ha­todik ötéves terv környezet- védelmi célkitűzéseinek eddi­gi teljesítését, és tárgyalt a veszélyes hulladékokat keze­lő telepek országos hálózatá­nak létesítéséről, valamint az állatifehér je-feldol gozás kör* nyezetvédelmi feladatairól is.

Next

/
Thumbnails
Contents