Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)
1983-12-01 / 283. szám
IRODALMI BARANGOLÁSOK A „KÉK ANGYAL” (2.J Á „vasárnaprejtély" Egy arc a tömegből Seress Rezső Szomorú vasárnap című „gyilkos dala” tég nem hat már, régen történelem maga is — beleértve mindazt, amit ezelőtt fél évszázada a dal megszületésének és gyors terjedésének idején felkavart. A mai öngyilkosok többségükben nem ismerik ezt a világhírű dalt, hiszen nyilvános rádióadásban — zenei összeállításban — jó régen nem szerepel és ha mégis, akkor sem a szöveges változatban hallhatjuk, hanem valamelyik híres-neves világzenekar tolmácsolásában (esetleg részletként, betétként itt-ott). Seress Rezső számainak iemezfeldolgozását nemrégiben kiadták ugyan és el is fogyott hamarosan, azon a lemezen a Szomorú vasárnap „oldalindító” szám. De az emberek mgr régen nem a dal hatására halnak meg. * Uénes Zsófia a minap dr. Fercnczi Sándor világhírű magyar pszichológus és tudós emlékére írt kis tárcájában (Magyar Nemzet) megragadó képzettársítással kapcsolta egybe a világhírre vergődött, de a budapesti VII. kerületet úgyszólván soha el nem hagyó ..kis Seresst” Ripl-Rónait és egykor volt szép modelljét a párizsi Fenellát, magát Fe- renczit. Freud munkatársát és barátját (Ferenczinek most volt a kettős évfordulója: száztíz éve született és ötven éve halt meg) Dóczy Lajost és a mi Madách Imrénket is. Egy sor alapvető, kérdés felmerül abban az olvasóban aki idáig elkísért — ki volt Seress Rezső és mind a többiek...? Bizony imponálóan magabiztos nyitottság kell ahhoz, hogy miként Dénes Zsófia Is. együtt emlegesse a „giccs”-dalok szerzőjét Ma- déchesal. Pedig ez történt. Nézzük először Seress Rezső „miniportréját”! A „nagyon pesti kis Seress" volt színész és légtornász a húszas években, játszott a városligeti vurstliban és már akkor is szép-szerelmos nótákat csalt ki a zongorából, mert már akkor Is reménytelenül szerelmes volt. Később a hetedik “kerület, a „Csiká- gó” jó néhány kocsmájában billegett a rossz állóhúros zongorákon és első igazán nagy sikerét — amiből később az évek során valóban ..befagyasztott” dollármilliót szerzett úgy. hogy a kezét sem nyújtotta ki érte — éppen ezzel a Szomorú vasárnappal aratta. Játszott a régi Kulacs vendéglőben is, de igazi törzshelye a máig meglévő (?) Kispipa vendéglő volt az Akácfa utcában. A Szomorú vasárnap szövegét persze nem ő írta — azt Jávor László ■ kőnj-omatos újságíró, rendőri tudósító verselte szerelmi bálnáidban —, de ez nem Is lé- nveges. A korabeli (1935—36— 37) lapok tele voltak a szenzációs dal utóéletével. Az emberek hittek abban, hogy az öngyilkosok a dal hatása alatt cselekedtek (legalábbis azok. akik vasárnap fordultak szembe önmagukkal.) A világsiker ezután már szinte érthető volt és gyorsan jött. De a „kis Seres?” megmaradt slemilnek a Kispipában. ott játszott még a hatvanas évek eleién egészen az öngyilkosságáig. A legenda azonban őt sem kímélte: „öngyilkos lelt a gyilkos dal szerzője.. ” * Rippl-Rónai József, a szecesszió nagy festője meg úgy fér ide, hogy ő szilárdan hitte életében: a Szomorú vasárnapot szép modellje, Fe- nella szerezte és énekelte. Pedig Fervella ezt a dalt már Párizsból hozta, vagy nálunk ragadt’ rá tekintettel arra, hogy szépen és gyakran énekelt maga is. Ferenczi Sándor úgy kerül közéjük, mint a vasárnapjelenség” értő Sevcov mérnök remekei Az Urál déli részén van egy kisváros, Ga,j n neve. Itt el Jurij Sevcov mérnök. Ipart formatervező. Szabad idejében eredeti dísztárgyakat alkot fémből, fából. Híres munkálnak érdekessége, hogy az egyes tárgyakat szépen megmunkált kövekkel díszíti. Ajz amatör művész szerint ez meglehetősen bonyolult munka, mert nehéz olyan kiivet találni, amelynek metszete a kívánt rajzolatot adja és színben is harmonizál. Nagyon szeret dolgozni az uráli jásplssal. Amikor talál olyan követ, amilyenre szüksége van, a kellő méretűre, formájúra alakítja és díszítőelemként használja a fémből vagy fából készített tárgyakon. Sevcov mérnök művészi ötvösmunkái, fafaragásai gyakran szerepelnek az Orenburg- területl kiállításokon, sőt Moszkvában Is, a népgazdasági kiállításon. Képünkön néhány szép darab Sevcov mérnök munkáiból. megfejtője, aki Dénes Zsófia vissztemlékezésében arról szólít, hogy az emberekre azért volt nagy hatással ez a dal, mert mély lélektani alapja van: a hétköznapi dolgok sűrűjében az ember nem ér rá szerelemmel törődni” „vasárnap ér rá a csókra..." A csók pedig — folytatja Dénes Zsófia — olyan mint a méz, amelynek ára van: a nyomóban fellépő lehangolt- ság (Dóczy Lajos szerint. Es itt említi a tárcaíró Madách Imrét .......De idézhetnék Madác htól is”. Dénes Zsófia a tizes évek első magyar újságírónőjeként bejárta a világot. Műveltsége, asszociációs képessége, tehetsége számos könyvalakban is megjelent munkáján nyomon követhető. Ady Endre egykori menyasszonya a költő halála után húsz évvel. 1939- ben elsőként írt Adyró! olyan művet, ami valóban hozzájárult tökéletesebb megértéséhez (Élet helyett órák.) Ezt a könyvet azután később is kiadták és a ma kilencvenen is túljáró gyönyörű matróna úgy gondolja, hogy Madác'n- ot is idézhetné, ha a szerelmi lehangoltság, a „vasárnaprejtély”. a pszichoanalízis professzorának életműve kerül szóba. Jávor László szövegíró valamikor harmincötben azt nyilatkozta „Azt Est” riporterének. .a vasárnap délelőtt még jó akkor még reménykedik az ember,.Másszóval a délután és az este rejt veszélyeket a lehangolt szerelmesnek. Vagy egyáltalán a személyiségével magára maradt embernek! Mit ne mondjak? A személyiség fe.jleszté- se-fellsmertetése napjaink egyik legfőbb orvosi-pedagógia íeladalta (Szegeden ezekben a napokban tanácskoznak erről azok, akik emberekkel foglalkoznak!) Dénes Zsófia kiváncsivá tett. Mit idézne Madáchtól? Nem kizárólag — Az ember tragédiájára gondolok — ez túl egyszerűnek tűnik. Különösen az, amit ott a nővel kapcsolatban tézlsszerűen kifejt. A versedben is találtam idevezető nyomokat és arra utaló bizonyítékokat, amit az irodalomtörténet néhány képviselője jó évtizede állít: Madách a hazai modern szerelmi Ura legkorábbi képviselője is (Vajda és Ady előtt!) amikor ilyeneket ír; „Nem ég a legszebb láng soká, ha táplálékot nem találhat, bolond ki cél nélkül csatáz..— „Lennék virág bár lakva a mezőket, És gyönge lépted ott hervasztna le..— „És mint mezők virágát, észrevétlen Mosolygó arccal ölj,- tapadj agyon...” Valóban: fa- talitás és szerelem, ..kozmikus erejű végzetes jelenség” rokonit Madáchot Advval emberöltővel előbb. Talán Dénes Zsófia is idézte volna ezeket a sorokat. * „Vosárnaprejtély” Szomorú vasárnap? Gyilkos dal? A személyiség önmaga ereiét fordíthatja minden baj ellen. De előtte meg kell találnia önmagát. X. Pataki László Mairlenét anyja felsőfokú tanulmányai folytatására Wei- marba küldte intézetbe. Szívesen ment, hiszen Weimar Goethe városa, és 6 imádta Goethét. A fiatal lánynak apára volt szüksége és Goethébe kapaszkodott. Néhány boldog évet töltött Itt, gyakran járt színházba és operába. Jól haladt hegedű- és zongoratanulmányaiban, de a többi tárgy nagyon untatta. Főleg a matematikával állt hadilábon... A felsőbb Iskola befejezése után anyja visszavltte Berlinbe. Szomorúan ment el utolsó alkalommal Goethe Ilm-parti házához, azután szótlanul hazautaztak. Berlinben új hegedűtanárt kapott, új élet kezdődött számára. Bach, Bach, Bach —, és semmi más, csak Bach, nyolc órán keresztül naponta. Majdnem kétségbeesett. Fájni kezdett a bal gyűrűsujja. Az orvos íngyulladást állapított meg és kezét gipszbe tette. Ez súlyos csapás volt. Világossá vált, hogy soha nem lehet elsőosztályú hegedűművész. A drága hegedű, arait anyja vett neki, ott hevert selyembe csavarva a fekete dobozban. Szertefoszlott anyja álma. Ez volt az az idő, amikor apa után vágyakozott, aki megmondja, mit kell tennie. Életében először nem anyja, hanem 6 maga döntött: elhatározta, hogy megpróbálkozik a színművészettel. Berlinben volt egy világhírű színiisikola. Reinhardt Iskolája. Oda ment el meghallgatásra. Több idősebb úr ült a mély karosszékiben, és szigorú tekintettel vizsgálták a pályázókat. Marlene a meghallgatásra Gretchen imáját választotta a Faustból Másnap reggel berendelték a Reinhardt-iskolába. Az a tény, hogy felvették, egy Lépést jelentett előre. Az iskola a Max Reinhardt tu- lajdoojábna levő 'színhátak egyikének ‘ első emeletén volt. A professzort soha nem "látták, 6 csak a tanárokat választotta ki. Szorgalmasan dolgoztak és gyakorolták a kiosztott szerepeket. „Hallottam, hogy Max Reinhardt — miután már híressé, váltam — kijelentette, hogy ő fedezett fel engem. Sajnos, ez nem igaz. Nem voltam rendkívüli tanítvány, csak egy a sok közül az iskolájában” — írja Marlene önéletrajzában. Ebben az időben egy Rudolf Sieber nevű fiatal rendezőasszisztensnek az az ötlete támadt, hogy az unalomig ismert professzionista statisztákat új arcokkal kell helyettesíteni. Reinhardt iskolájából kezdő színésznőket kért fel, hogy alakítsanak „egy arcot a tömegből”. A segédrendezőt, a színházi dicsőség után vágyaikozók úgy fogadták, mint egy királyt. Marlene más lányokkal együtt mutatkozott be nála. gieber azt mondta, „félvilági nőket” keres. És a sok jelentkező közül Mar lenét választotta. Ügy látszik, hogy későbbi férjére már ekkor hatással volt. Max Reinhardtnak négy színháza volt Berlinben. Olykor előfordult, hogy egy darab első felvonásában Marlene szobalányt játszott, utána villamossal, vagy autóbusszal a következő, színházba ment, ahol a második felvonásban amazont játszott, és az est végén pedig egy másik darab harmadik felvonásában esetleg utcalánynak öltöztették. Mindegyik este más volt. Mindannyian oda mentek, ahová küldték, és azt csináltak a növendékek, amit mondtak nekik. Ez mind a kiképzésükhöz tartozott. Sok darabban egyszerűen csak némán, a szerepeknek megfelelően kellett állnia. A sminkelés többnyire tovább tartott, mint a fellépés. Minden lehetséges szerepet megtanult, bár tudta, hogy soha sem fogja eljátszani őket. Naivaszerepeket és modern darabokat egyaránt tanult. A színiiskolai vizsgákon az általa előadott szerepeket mindig visszautasították azzal az indoklással, hogy ezek nem alkalmasak arra, hogy bizonyítsák tehetségét. Ezek után „könmyűéletű” nők szerepét kezdte tanulni. Neki nem tetszettek ezek a nők, de becsületesen megtanult mindent, még akkor is, ha nehezére esett. Amikor a vizsgák közeledtek, készen volt arra, hogy „a végzet asszonya” szerepét alakítsa, de ismét megbukott. Most azt mondták, túl fiatal ezekhez a szerepekhez. Marlene közben azon fáradozott, hogy minél idősebbnek és tapasztaltabbnak látszom Otthon felpróbálta anyja egyik ruháját, és csípőjét ringatva igyekezett „éjjeli pillangóként” mozogni. Mindennap jelentkezett a műteremben Siebert rendezőasszisztensnél, aki a felvételekben döntött, és akibe már a második találkozásánál fülig szerelmes lett. Rudolf Sieber azt tanácsolta, hogy a még „rom- lottabb külső” érdekében vegyen monoklit. Akkoriban ez a különcség csúcsát jelentette. Legközelebb a stúdióban anyja ruhájában, apja monoklijában állt a rendező elé, aki titokban valószínűleg kinevette, de végül kapott air statisztaszerepet. Siebert idővel egyre többet foglalkozott a gyakorlatlan, kezdő színésznővel. Megmutatta, hogyan mozogjon — és egyre gyakrabban nézett rá jelentőségteljesen. Egyik napon Marlene anyja elé állt: „Megtaláltam azt a férfit, akihez feleségül szeretnék menni”. Anyjának nem ez volt az elképzelése, de beletörődött. Sieber és Marlene egymásba Szerettek és egy év múlva összeházasodtak. Ahogy kívánté, a fiatalasszony hamar teherbe esett. Férje sokat dolgozott, hónapokon keresztül utazott , szerte a világban a külső felvételek miatt. Marlene nem szomorko- dott. Csodálattal töltötte el az új érzés, hogy egv ú.i életet hordoz magában. Kislányának a Mária nevet választották. Marlene igen gondos anya volt, kislányát igazi anyaiként táplálta. Hirtelen megváltozott körülötte a világ, csak a bölcsőben fekvő gyermekére tudott és akart gondolni. (Következik: Szerette az ibolyát.) ■ ■ „A múlt születése" Űj sorozatot Indított útjára a téli könyvvásárra a Helikon Kiadó „A múlt születése” címmel. Á könyvfüzér a legújabb régészeti kutatások eredményeire építve foglalja össze az ős- és ókortörténei- met, mutatja be az emberiség bölcsőit, múltjának nagy korszakait. A régészeti sorozatot a Phaidon—Elsevier Kiadónál megjelent könyvfüzérre építi a kiadó, a tervek szerint húsz kötet magyar fordításaival és bővítésével, s könyvenként 200, többségében színes illusztrációval elevenítik meg a titokzatos, ősi kultúrákat. Az első kötet — David és Joan Oates munkája: „A civilizáció hajnala” — tartalmi igényességével, közérthetőségével és olvasmányosságával, képi-tipográfiai szépségével várhatóan a téli könyvvásár egyik sikerkönyve lesz. A műnek a Közel-Kelet a tárgya, és azért választották indítóként épp ezt a kötetet, mert ez a .térség szolgáltatja a legkorábbi, s talán a legismertebb példát arra a folyamatra, amelynek során az első földművelő települések írástudó, városlakó közösségekké formálódtak. A könyv megjelenése szerencsésen egybeesik a televízióban most futó régészeti sorozat Mezopotámiával foglalkozó epizódjaival. Az elképzelések szerint a sorozat évente három kötettel jelentkezik. A következő mű az indiai civilizációval foglalkozik, majd ezt a Bibliai tájak című könyv követi. A kiadó figyelemmel kísérve, a televízióban sugár, zott régészeti sorozatot, akkor jelenteti meg a görög és a római kultúrát feldolgozó albumokat, amikor az a képernyőn is látható majd. A további kötetek egyebek között foglalkoznak majd a barbár Európával, az afrikai, az egyiptomi királyságokkal, az égéi kultúrákkal, az iszlám elterjedésével, az ősi Itáliával, Japánnal és Kínával, a történelem előtti emberrel, Európával, az Újvilággal. Tervezik, hogy a sorozat 21. köteteként a honfoglaláskor! Magyarországot mutatják be a régészeti feltárások eredményeire támaszkodva. műsor KOSSUTH RADIO: ’ 8.27: Fúvósindulók 8.39; Galuppi: A vidéki filozófus 9.44: Nefelejcs 10.05: A Diákkönyvtár hangszalagon melléklete 10.35: Népzene Jugoszláviából 11 .00: Mozart: D-dúr (Haffner) szimfónia 11.19: A Válaszolunk hallgatóinknak különkiadása 11.39: Kedves Michele, xn/5. rész 12.45: Ahol a népek csatáztak — Lipcse 13.00: Lemezmúzeum 13.5:.: Lapozgató 14.25: A tamburmajor lánya 15.05: Daloló, muzsikáló tájak Nyírség 15.28: Kagylózene — Lajosmi- zsén. Bűn és bflnhődés 18.00: Bemutatjuk Uj felvételeinket 16.38: Farkas Gyula: Csárdásrapszódia 16.49: Ady Endre levelei, 1—111. 17.05: Mi közünk hozzá? Ügyintéző a számítógép 17,30: Magyar előadóművészek felvételeiből 19.15: Nótacsokor 20.00: Jugoszláviai útlműsor 20.40: Töltsön egy órát kedvenceivel 21.40: Történelmi portré: Plechanov 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Zenekari muzsika 23.00: A dzsessz világa o.io: Tolcsvay László táncdalain ból PETŐFI RADIO: 8.05: Emmy Loose és Murray Dlekle operettfelvételeiből 8.20: tíz perc külpolitika 8.35: Napközben 10.00: í-medélelött 11.35: Csak fiataloknak! 12.35: Dunántúli népdalkürök énekelnek 13.00: Kapcsoljuk a pécsi stúdiót... „Alvó” falvak 13.20: Éneklő IfjUsig 13.35. Prokofjev: Muzsika gyermekeknek 14.00: Lelátó 15.10: Az én rádióm 16.00: Látogatóban 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Tanakodó — a tehetség- gondozásról 18.35: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista 20.35: Szociológia! figyelő 21.03: A Magyar Rádió Karinthyszínpada 22.15: Jongen: Fanfár 1939 22.20: Magnósok, figyelem! 23.20: Bécsi vér MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Hírek, Időjárás, műsorismertetés. 17,05; A Tiszától a Dunáig. Eszak-magyarországi képeslap. (A tartalomból: Ilyen Sajó- galgóc — Fegyverekről békésen — 'Ajándék Balassagyarmaton.) Szerkesztő: Pongrácz Judit. 18.00: Eszak-magyarországl krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelöze- tes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.05: Tévétorna 8.10 Iskola Lévé i Oroszul beszélünk 8.30: Fizikai kísérletek 2. Vezetési jelenségek 8.40: Adni, kapni jó! Hasznos tárgyak 8.55: Stop! 12. rész: Felszállás villamosra járdaszigetről 9.00: Angol nyelv 9.15: Magyar Irodalom (ált. lsk. 8. oszt.) 9.45: A bizalom ára 11.10: A madarak könyve 11.30: Kétmillió 12.00. tskolatévé: Osztályfőnök: óra (ált. isk. 7—8. oszt. es középisk. 1. oszt.) Szulamlt 12.30: Képújság 15.00. Iskolatévé: Ének, zene netköznap és Unnépnap 15.35: A spártai állam ás ther- mopülal ütközet 16.10: A szálkától az erdőig. A fa. 1—2. oszt. Technika- tantárgyhoz 16.40: Hírek 16.45: Egészségűként! 17.10: A Közönségszolgálat tájékoztatója 17.15: Reklám 17.20: A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén 17.40: Kikapcsoló 17.30: Képújság 17.35: Telesport 18.20: Pedagógusok fóruma 18.55: Reklám 19.10: Tévétoma 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Jogi esetek 20.40: Panoráma 21.45: Vészreakció 23.15: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 18.35: Bemalte Bauernmöbel von Hartau/Harta. Hartal festett bütorok 19.10: Az élő Jókai. Előszó a péntek esti induló vetélkedőhöz 19.30: Tv-híradó 20.00: A történelem védelmében 20.10: Kikapcsoló 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Telepódium-kabaré bemutatója: Eletkedvelvevók, rajta! 22.20: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 18.30. Gazdaságpolitikai maga. zin 19.10. Esti mese 19.30: Tv-hfradó 20.00: Tv-fórum 21.00: F. Rudolf: Egyensúly. 22,00.- Ez történt 24 óra alatt 22.15: A hatodik érzék. Szórakoztató, vetélkedóműsor 22.50. Hírek 2. MŰSOR. 20.00; Fric Kafenda élete és munkássága 21.00; Gonrocumatszuda a lakk- festőihűvész 21.30. Időszerű események 22.00. Találkozás szovjet művészekkel MOZIMŰSOR Salgótarjánt November 7. Fél 4 cs háromnegyed 5-tól: Jézus Krisztus szupersztár Szines, amerikai film. 8 órától: Ez Amerika. (16) Színes, hangbemondá- sos amerikai dokumentumfilm. — Balassagyarmati Madách; Háromnegyed fi és 8 órától: Menynyel seregek. Szirtes magyar film. — Pásztói Mátra. Seriff az égből. Színes olasz fantasztikus kaiandfllm. — Szécsénvl Rákóczi rtélibábnk ors-é-a. Színes ma. ■yar film. — Klsterenyel I'eo H: \Z utolsó nYétró. (14) Színes, szinkronizált francia rnfn. — Vngylóc: üira szói a hatlövetű. Színes, szinkronizált USA western. — Jobbágyi: Es megint dühbe Jövünk. Szines olasz lilmvíg. játék. 4 NÖGRÁD - 1983. december 1., csütörtök [
