Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)

1983-12-01 / 283. szám

IRODALMI BARANGOLÁSOK A „KÉK ANGYAL” (2.J Á „vasárnaprejtély" Egy arc a tömegből Seress Rezső Szomorú va­sárnap című „gyilkos dala” tég nem hat már, régen tör­ténelem maga is — beleértve mindazt, amit ezelőtt fél év­százada a dal megszületésé­nek és gyors terjedésének ide­jén felkavart. A mai öngyil­kosok többségükben nem is­merik ezt a világhírű dalt, hiszen nyilvános rádióadásban — zenei összeállításban — jó régen nem szerepel és ha mégis, akkor sem a szöveges változatban hallhatjuk, ha­nem valamelyik híres-neves világzenekar tolmácsolásában (esetleg részletként, betétként itt-ott). Seress Rezső számai­nak iemezfeldolgozását nem­régiben kiadták ugyan és el is fogyott hamarosan, azon a le­mezen a Szomorú vasárnap „oldalindító” szám. De az em­berek mgr régen nem a dal hatására halnak meg. * Uénes Zsófia a minap dr. Fercnczi Sándor világhírű magyar pszichológus és tudós emlékére írt kis tárcájában (Magyar Nemzet) megragadó képzettársítással kapcsolta egybe a világhírre vergődött, de a budapesti VII. kerületet úgyszólván soha el nem ha­gyó ..kis Seresst” Ripl-Rónait és egykor volt szép modelljét a párizsi Fenellát, magát Fe- renczit. Freud munkatársát és barátját (Ferenczinek most volt a kettős évfordulója: száztíz éve született és ötven éve halt meg) Dóczy Lajost és a mi Madách Imrénket is. Egy sor alapvető, kérdés felmerül abban az olvasóban aki idáig elkísért — ki volt Seress Rezső és mind a töb­biek...? Bizony imponálóan magabiztos nyitottság kell ah­hoz, hogy miként Dénes Zsó­fia Is. együtt emlegesse a „giccs”-dalok szerzőjét Ma- déchesal. Pedig ez történt. Nézzük először Seress Rezső „miniportréját”! A „nagyon pesti kis Seress" volt színész és légtornász a húszas években, játszott a városligeti vurstliban és már akkor is szép-szerelmos nótá­kat csalt ki a zongorából, mert már akkor Is reményte­lenül szerelmes volt. Később a hetedik “kerület, a „Csiká- gó” jó néhány kocsmájában billegett a rossz állóhúros zongorákon és első igazán nagy sikerét — amiből később az évek során valóban ..be­fagyasztott” dollármilliót szer­zett úgy. hogy a kezét sem nyújtotta ki érte — éppen ez­zel a Szomorú vasárnappal aratta. Játszott a régi Kulacs vendéglőben is, de igazi törzs­helye a máig meglévő (?) Kispipa vendéglő volt az Akácfa utcában. A Szomorú vasárnap szövegét persze nem ő írta — azt Jávor László ■ kőnj-omatos újságíró, rendőri tudósító verselte szerelmi bá­lnáidban —, de ez nem Is lé- nveges. A korabeli (1935—36— 37) lapok tele voltak a szen­zációs dal utóéletével. Az em­berek hittek abban, hogy az öngyilkosok a dal hatása alatt cselekedtek (legalábbis azok. akik vasárnap fordul­tak szembe önmagukkal.) A világsiker ezután már szinte érthető volt és gyorsan jött. De a „kis Seres?” megmaradt slemilnek a Kispipában. ott játszott még a hatvanas évek eleién egészen az öngyilkossá­gáig. A legenda azonban őt sem kímélte: „öngyilkos lelt a gyilkos dal szerzője.. ” * Rippl-Rónai József, a sze­cesszió nagy festője meg úgy fér ide, hogy ő szilárdan hit­te életében: a Szomorú va­sárnapot szép modellje, Fe- nella szerezte és énekelte. Pedig Fervella ezt a dalt már Párizsból hozta, vagy nálunk ragadt’ rá tekintettel arra, hogy szépen és gyakran éne­kelt maga is. Ferenczi Sán­dor úgy kerül közéjük, mint a vasárnapjelenség” értő Sevcov mérnök remekei Az Urál déli ré­szén van egy kisvá­ros, Ga,j n neve. Itt el Jurij Sevcov mérnök. Ipart for­matervező. Szabad idejében eredeti dísztárgyakat alkot fémből, fából. Híres munkálnak érde­kessége, hogy az egyes tárgyakat szé­pen megmunkált kövekkel díszíti. Ajz amatör mű­vész szerint ez meglehetősen bo­nyolult munka, mert nehéz olyan kiivet találni, amelynek metszete a kívánt rajzolatot adja és színben is harmonizál. Nagyon szeret dolgozni az uráli jásplssal. Ami­kor talál olyan kö­vet, amilyenre szüksége van, a kel­lő méretűre, formá­júra alakítja és dí­szítőelemként hasz­nálja a fémből vagy fából készített tár­gyakon. Sevcov mérnök művészi ötvösmun­kái, fafaragásai gyakran szerepel­nek az Orenburg- területl kiállításo­kon, sőt Moszkvá­ban Is, a népgazda­sági kiállításon. Ké­pünkön néhány szép darab Sevcov mér­nök munkáiból. megfejtője, aki Dénes Zsófia vissztemlékezésében arról szólít, hogy az emberekre azért volt nagy hatással ez a dal, mert mély lélektani alapja van: a hétköznapi dol­gok sűrűjében az ember nem ér rá szerelemmel törődni” „vasárnap ér rá a csókra..." A csók pedig — folytatja Dé­nes Zsófia — olyan mint a méz, amelynek ára van: a nyomóban fellépő lehangolt- ság (Dóczy Lajos szerint. Es itt említi a tárcaíró Madách Imrét .......De idézhetnék Ma­dác htól is”. Dénes Zsófia a tizes évek első magyar újságírónőjeként bejárta a világot. Műveltsége, asszociációs képessége, tehet­sége számos könyvalakban is megjelent munkáján nyomon követhető. Ady Endre egyko­ri menyasszonya a költő halála után húsz évvel. 1939- ben elsőként írt Adyró! olyan művet, ami valóban hozzájá­rult tökéletesebb megértésé­hez (Élet helyett órák.) Ezt a könyvet azután később is kiadták és a ma kilencvenen is túljáró gyönyörű matróna úgy gondolja, hogy Madác'n- ot is idézhetné, ha a szerelmi lehangoltság, a „vasárnap­rejtély”. a pszichoanalízis pro­fesszorának életműve kerül szóba. Jávor László szövegíró valamikor harmincötben azt nyilatkozta „Azt Est” riporte­rének. .a vasárnap délelőtt még jó akkor még remény­kedik az ember,.Másszó­val a délután és az este rejt veszélyeket a lehangolt sze­relmesnek. Vagy egyáltalán a személyiségével magára ma­radt embernek! Mit ne mond­jak? A személyiség fe.jleszté- se-fellsmertetése napjaink egyik legfőbb orvosi-pedagó­gia íeladalta (Szegeden ezek­ben a napokban tanácskoznak erről azok, akik emberekkel foglalkoznak!) Dénes Zsófia kiváncsivá tett. Mit idézne Madáchtól? Nem kizárólag — Az ember tragédiájára gondolok — ez túl egyszerűnek tűnik. Külö­nösen az, amit ott a nővel kapcsolatban tézlsszerűen ki­fejt. A versedben is találtam idevezető nyomokat és arra utaló bizonyítékokat, amit az irodalomtörténet néhány kép­viselője jó évtizede állít: Ma­dách a hazai modern szerel­mi Ura legkorábbi képviselő­je is (Vajda és Ady előtt!) amikor ilyeneket ír; „Nem ég a legszebb láng soká, ha táp­lálékot nem találhat, bolond ki cél nélkül csatáz..— „Lennék virág bár lakva a mezőket, És gyönge lépted ott hervasztna le..— „És mint mezők virágát, észrevét­len Mosolygó arccal ölj,- ta­padj agyon...” Valóban: fa- talitás és szerelem, ..kozmikus erejű végzetes jelenség” ro­konit Madáchot Advval em­beröltővel előbb. Talán Dénes Zsófia is idézte volna ezeket a sorokat. * „Vosárnaprejtély” Szomo­rú vasárnap? Gyilkos dal? A személyiség önmaga ereiét for­díthatja minden baj ellen. De előtte meg kell találnia ön­magát. X. Pataki László Mairlenét anyja felsőfokú tanulmányai folytatására Wei- marba küldte intézetbe. Szí­vesen ment, hiszen Weimar Goethe városa, és 6 imádta Goethét. A fiatal lánynak apára volt szüksége és Goe­thébe kapaszkodott. Néhány boldog évet töltött Itt, gyak­ran járt színházba és operá­ba. Jól haladt hegedű- és zon­goratanulmányaiban, de a többi tárgy nagyon untatta. Főleg a matematikával állt hadilábon... A felsőbb Iskola befejezé­se után anyja visszavltte Ber­linbe. Szomorúan ment el utolsó alkalommal Goethe Ilm-parti házához, azután szótlanul hazautaztak. Ber­linben új hegedűtanárt ka­pott, új élet kezdődött szá­mára. Bach, Bach, Bach —, és semmi más, csak Bach, nyolc órán keresztül napon­ta. Majdnem kétségbeesett. Fájni kezdett a bal gyűrűs­ujja. Az orvos íngyulladást állapított meg és kezét gipsz­be tette. Ez súlyos csapás volt. Világossá vált, hogy so­ha nem lehet elsőosztályú he­gedűművész. A drága hegedű, arait anyja vett neki, ott he­vert selyembe csavarva a fe­kete dobozban. Szertefoszlott anyja álma. Ez volt az az idő, amikor apa után vágyakozott, aki megmondja, mit kell tennie. Életében először nem anyja, hanem 6 maga döntött: elha­tározta, hogy megpróbálkozik a színművészettel. Berlinben volt egy világhí­rű színiisikola. Reinhardt Is­kolája. Oda ment el meghall­gatásra. Több idősebb úr ült a mély karosszékiben, és szi­gorú tekintettel vizsgálták a pályázókat. Marlene a meg­hallgatásra Gretchen imáját választotta a Faustból Más­nap reggel berendelték a Reinhardt-iskolába. Az a tény, hogy felvették, egy Lépést jelentett előre. Az iskola a Max Reinhardt tu- lajdoojábna levő 'színhátak egyikének ‘ első emeletén volt. A professzort soha nem "lát­ták, 6 csak a tanárokat vá­lasztotta ki. Szorgalmasan dol­goztak és gyakorolták a ki­osztott szerepeket. „Hallottam, hogy Max Reinhardt — mi­után már híressé, váltam — kijelentette, hogy ő fedezett fel engem. Sajnos, ez nem igaz. Nem voltam rendkívüli tanítvány, csak egy a sok kö­zül az iskolájában” — írja Marlene önéletrajzában. Ebben az időben egy Rudolf Sieber nevű fiatal rendező­asszisztensnek az az ötlete tá­madt, hogy az unalomig is­mert professzionista statisz­tákat új arcokkal kell he­lyettesíteni. Reinhardt isko­lájából kezdő színésznőket kért fel, hogy alakítsanak „egy ar­cot a tömegből”. A segédren­dezőt, a színházi dicsőség után vágyaikozók úgy fogad­ták, mint egy királyt. Mar­lene más lányokkal együtt mu­tatkozott be nála. gieber azt mondta, „félvilági nőket” ke­res. És a sok jelentkező kö­zül Mar lenét választotta. Ügy látszik, hogy későbbi férjére már ekkor hatással volt. Max Reinhardtnak négy színháza volt Berlinben. Oly­kor előfordult, hogy egy da­rab első felvonásában Marlene szobalányt játszott, utána vil­lamossal, vagy autóbusszal a következő, színházba ment, ahol a második felvonásban amazont játszott, és az est végén pedig egy másik da­rab harmadik felvonásában esetleg utcalánynak öltöztet­ték. Mindegyik este más volt. Mindannyian oda mentek, ahová küldték, és azt csinál­tak a növendékek, amit mondtak nekik. Ez mind a kiképzésükhöz tartozott. Sok darabban egyszerűen csak né­mán, a szerepeknek megfele­lően kellett állnia. A smin­kelés többnyire tovább tartott, mint a fellépés. Minden lehetséges szerepet megtanult, bár tudta, hogy soha sem fogja eljátszani őket. Naivaszerepeket és mo­dern darabokat egyaránt ta­nult. A színiiskolai vizsgákon az általa előadott szerepeket mindig visszautasították azzal az indoklással, hogy ezek nem alkalmasak arra, hogy bizonyítsák tehetségét. Ezek után „könmyűéletű” nők sze­repét kezdte tanulni. Neki nem tetszettek ezek a nők, de becsületesen megtanult mindent, még akkor is, ha nehezére esett. Amikor a vizs­gák közeledtek, készen volt arra, hogy „a végzet asszo­nya” szerepét alakítsa, de is­mét megbukott. Most azt mondták, túl fiatal ezekhez a szerepekhez. Marlene közben azon fára­dozott, hogy minél idősebb­nek és tapasztaltabbnak lát­szom Otthon felpróbálta any­ja egyik ruháját, és csípőjét ringatva igyekezett „éjjeli pillangóként” mozogni. Min­dennap jelentkezett a műte­remben Siebert rendezőasszisz­tensnél, aki a felvételekben döntött, és akibe már a má­sodik találkozásánál fülig sze­relmes lett. Rudolf Sieber azt tanácsolta, hogy a még „rom- lottabb külső” érdekében ve­gyen monoklit. Akkoriban ez a különcség csúcsát jelentet­te. Legközelebb a stúdióban anyja ruhájában, apja monok­lijában állt a rendező elé, aki titokban valószínűleg kine­vette, de végül kapott air statisztaszerepet. Siebert idő­vel egyre többet foglalko­zott a gyakorlatlan, kezdő szí­nésznővel. Megmutatta, ho­gyan mozogjon — és egyre gyakrabban nézett rá jelentő­ségteljesen. Egyik napon Marlene anyja elé állt: „Megtaláltam azt a férfit, akihez feleségül sze­retnék menni”. Anyjának nem ez volt az elképzelése, de be­letörődött. Sieber és Marlene egymásba Szerettek és egy év múlva összeházasodtak. Ahogy kívánté, a fiatalasszony hamar teherbe esett. Férje sokat dolgozott, hónapokon keresztül utazott , szerte a vi­lágban a külső felvételek mi­att. Marlene nem szomorko- dott. Csodálattal töltötte el az új érzés, hogy egv ú.i életet hordoz magában. Kislányának a Mária nevet választották. Marlene igen gondos anya volt, kislányát igazi anyaiként táplálta. Hirtelen megválto­zott körülötte a világ, csak a bölcsőben fekvő gyermeké­re tudott és akart gondolni. (Következik: Szerette az ibolyát.) ■ ■ „A múlt születése" Űj sorozatot Indított útjá­ra a téli könyvvásárra a He­likon Kiadó „A múlt szüle­tése” címmel. Á könyvfüzér a legújabb régészeti kutatások eredményeire építve foglalja össze az ős- és ókortörténei- met, mutatja be az emberi­ség bölcsőit, múltjának nagy korszakait. A régészeti soro­zatot a Phaidon—Elsevier Ki­adónál megjelent könyvfüzér­re építi a kiadó, a tervek sze­rint húsz kötet magyar for­dításaival és bővítésével, s könyvenként 200, többségében színes illusztrációval eleve­nítik meg a titokzatos, ősi kultúrákat. Az első kötet — David és Joan Oates munkája: „A ci­vilizáció hajnala” — tartalmi igényességével, közérthetősé­gével és olvasmányosságával, képi-tipográfiai szépségével várhatóan a téli könyvvásár egyik sikerkönyve lesz. A műnek a Közel-Kelet a tár­gya, és azért választották in­dítóként épp ezt a kötetet, mert ez a .térség szolgáltatja a legkorábbi, s talán a leg­ismertebb példát arra a fo­lyamatra, amelynek során az első földművelő települések írástudó, városlakó közössé­gekké formálódtak. A könyv megjelenése szerencsésen egy­beesik a televízióban most fu­tó régészeti sorozat Mezopo­támiával foglalkozó epizód­jaival. Az elképzelések szerint a sorozat évente három kötet­tel jelentkezik. A következő mű az indiai civilizációval foglalkozik, majd ezt a Bib­liai tájak című könyv kö­veti. A kiadó figyelemmel kí­sérve, a televízióban sugár, zott régészeti sorozatot, ak­kor jelenteti meg a görög és a római kultúrát feldolgozó albumokat, amikor az a kép­ernyőn is látható majd. A további kötetek egyebek kö­zött foglalkoznak majd a barbár Európával, az afrikai, az egyiptomi királyságokkal, az égéi kultúrákkal, az isz­lám elterjedésével, az ősi Itá­liával, Japánnal és Kínával, a történelem előtti emberrel, Európával, az Újvilággal. Ter­vezik, hogy a sorozat 21. kö­teteként a honfoglaláskor! Magyarországot mutatják be a régészeti feltárások ered­ményeire támaszkodva. műsor KOSSUTH RADIO: ’ 8.27: Fúvósindulók 8.39; Galuppi: A vidéki filo­zófus 9.44: Nefelejcs 10.05: A Diákkönyvtár hangsza­lagon melléklete 10.35: Népzene Jugoszláviából 11 .00: Mozart: D-dúr (Haffner) szimfónia 11.19: A Válaszolunk hallgatóink­nak különkiadása 11.39: Kedves Michele, xn/5. rész 12.45: Ahol a népek csatáztak — Lipcse 13.00: Lemezmúzeum 13.5:.: Lapozgató 14.25: A tamburmajor lánya 15.05: Daloló, muzsikáló tájak Nyírség 15.28: Kagylózene — Lajosmi- zsén. Bűn és bflnhődés 18.00: Bemutatjuk Uj felvételein­ket 16.38: Farkas Gyula: Csárdás­rapszódia 16.49: Ady Endre levelei, 1—111. 17.05: Mi közünk hozzá? Ügy­intéző a számítógép 17,30: Magyar előadóművészek felvételeiből 19.15: Nótacsokor 20.00: Jugoszláviai útlműsor 20.40: Töltsön egy órát ked­venceivel 21.40: Történelmi portré: Plechanov 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Zenekari muzsika 23.00: A dzsessz világa o.io: Tolcsvay László táncdalai­n ból PETŐFI RADIO: 8.05: Emmy Loose és Murray Dlekle operettfelvételeiből 8.20: tíz perc külpolitika 8.35: Napközben 10.00: í-medélelött 11.35: Csak fiataloknak! 12.35: Dunántúli népdalkürök énekelnek 13.00: Kapcsoljuk a pécsi stú­diót... „Alvó” falvak 13.20: Éneklő IfjUsig 13.35. Prokofjev: Muzsika gyermekeknek 14.00: Lelátó 15.10: Az én rádióm 16.00: Látogatóban 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Tanakodó — a tehetség- gondozásról 18.35: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista 20.35: Szociológia! figyelő 21.03: A Magyar Rádió Karinthy­színpada 22.15: Jongen: Fanfár 1939 22.20: Magnósok, figyelem! 23.20: Bécsi vér MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Hírek, Időjárás, műsoris­mertetés. 17,05; A Tiszától a Du­náig. Eszak-magyarországi képes­lap. (A tartalomból: Ilyen Sajó- galgóc — Fegyverekről békésen — 'Ajándék Balassagyarmaton.) Szerkesztő: Pongrácz Judit. 18.00: Eszak-magyarországl krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelöze- tes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.05: Tévétorna 8.10 Iskola Lévé i Oroszul be­szélünk 8.30: Fizikai kísérletek 2. Ve­zetési jelenségek 8.40: Adni, kapni jó! Hasznos tárgyak 8.55: Stop! 12. rész: Felszállás villamosra járdaszigetről 9.00: Angol nyelv 9.15: Magyar Irodalom (ált. lsk. 8. oszt.) 9.45: A bizalom ára 11.10: A madarak könyve 11.30: Kétmillió 12.00. tskolatévé: Osztályfőnök: óra (ált. isk. 7—8. oszt. es középisk. 1. oszt.) Szulamlt 12.30: Képújság 15.00. Iskolatévé: Ének, zene netköznap és Unnépnap 15.35: A spártai állam ás ther- mopülal ütközet 16.10: A szálkától az erdőig. A fa. 1—2. oszt. Technika- tantárgyhoz 16.40: Hírek 16.45: Egészségűként! 17.10: A Közönségszolgálat tá­jékoztatója 17.15: Reklám 17.20: A Laoszi Népi Demok­ratikus Köztársaság nemze­ti ünnepén 17.40: Kikapcsoló 17.30: Képújság 17.35: Telesport 18.20: Pedagógusok fóruma 18.55: Reklám 19.10: Tévétoma 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Jogi esetek 20.40: Panoráma 21.45: Vészreakció 23.15: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 18.35: Bemalte Bauernmöbel von Hartau/Harta. Hartal festett bütorok 19.10: Az élő Jókai. Előszó a péntek esti induló vetél­kedőhöz 19.30: Tv-híradó 20.00: A történelem védelmében 20.10: Kikapcsoló 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Telepódium-kabaré bemu­tatója: Eletkedvelvevók, rajta! 22.20: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 18.30. Gazdaságpolitikai maga. zin 19.10. Esti mese 19.30: Tv-hfradó 20.00: Tv-fórum 21.00: F. Rudolf: Egyensúly. 22,00.- Ez történt 24 óra alatt 22.15: A hatodik érzék. Szórakoz­tató, vetélkedóműsor 22.50. Hírek 2. MŰSOR. 20.00; Fric Kafenda élete és munkássága 21.00; Gonrocumatszuda a lakk- festőihűvész 21.30. Időszerű események 22.00. Találkozás szovjet művé­szekkel MOZIMŰSOR Salgótarjánt November 7. Fél 4 cs háromnegyed 5-tól: Jézus Krisztus szupersztár Szines, amerikai film. 8 órától: Ez Ame­rika. (16) Színes, hangbemondá- sos amerikai dokumentumfilm. — Balassagyarmati Madách; Há­romnegyed fi és 8 órától: Meny­nyel seregek. Szirtes magyar film. — Pásztói Mátra. Seriff az égből. Színes olasz fantasztikus kaiandfllm. — Szécsénvl Rákóczi rtélibábnk ors-é-a. Színes ma. ■yar film. — Klsterenyel I'eo H: \Z utolsó nYétró. (14) Színes, szinkronizált francia rnfn. — Vngylóc: üira szói a hatlövetű. Színes, szinkronizált USA wes­tern. — Jobbágyi: Es megint düh­be Jövünk. Szines olasz lilmvíg. játék. 4 NÖGRÁD - 1983. december 1., csütörtök [

Next

/
Thumbnails
Contents