Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)

1983-12-30 / 306. szám

XXXIX ÉVF., 306. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. DECEMBER 30., PÉNTEK Új városok hazánk térképén Nógrádiban Pásztó A településhálózat fejlesztésének újabb állomásaként, a közigazgatási átszervezéssel is összefüggésben tizenkét nagyközség 1984. január 1-től városi címet kap. Az Elnöki Tanács több mint 30 nagyközségi tanács pályázatát mérle­gelve határozott úgy, hogy a jövő év első napjától várossá nyilvánítja Dorog (Komárom megye), Encs (BAZ megye), Heves (Heves megye), Mór (Fejér megye), Pásztó (Nógrád megye), Sümeg (Veszprém megye), Szeghalom (Békés me­gye), Szerencs (BAZ megye), Tamási (Tolna megye), Ti­szafüred (Szolnok megye), Zalaszentgrót (Zala megye) és Zire (Veszprém megye) nagyközségeket. Kötelezettségeket jelent — Tanácsülés Rétságon turális és egészségügyi . léte­r A városi rang elnyeréséhez a pályázó nagjüíözségeknek, a korábbiaktól eltérően, nem elsősorban mennyiségi szem- . pontoknak kellett megfelelni­ük. Az elbírálás során előtér­be kerültek funkcióik ellátá­sának minőségi elemei. Ter­mészetesen számot kellett ad­niuk saját társadalmi-gazda­sági . fejlettségükről is, de Visszanyert r 'Anonymus szerint a honfog­lalás idején Árpád pihenőt tartott a mai Pásztó helyén, a Mátra és a Cserhát koszorúz- ,4a tágas völgyben, s innen küldte szét seregeit a szom­szédos vidékek meghódításá­ra. Az első fennmaradt írott emlék szerint III. Béla, az ekkor már létező településen >1190-ben cisztercita apátságot létesített. Pásztó szerencsés földrajzi fekvése révén száza­mindenekelőtt arról, hogy a vonzáskörzetre is kiterjedő ellátó, gazdasági és igazgatá­si funkcióknak miként felel-, nek meg. A városi jogállás manapság ugyanis nem a hajdan volt „kiváltságokat” adja, sokkal inkább kötele­zettségeket jelent mind a te­lepülés, mind a környező fal­vak népessége iránt. városi rang dokon át töretlenül fejlődött, erősödött kézműipara, keres­kedelme, míglen 14Q7-ben Zsi,gmond király mezővárosi rangra emelte és az akkori Budával egyenlő kiváltságok­kal ruházta fel, A magyar történelem viharai, viszontag­ságai Pásztót sem kerülték el, de mindig talpraállt. Az ipar kialakulásával, fejlődésével azonban — a tizennyolcadik, tizenkilencedik században — hanyatlásnak indult. Nem tu­dott lépést tartani a gazdag Hatvannal, az iparosodott Sal­gótarjánnal, s nem bírván az adóterhekkel, 1901-ben elvesz­tette városi rangját. Az or­szág felszabadulása valame­lyest kimozdította ugyan a tespedé’sből, de a fordulat a hatvanas évektől kezdődött meg, s ment végbe. Ezekben az évtizedekben az egyéb­ként korábban is fejlett me­zőgazdasággal és kereskede­lemmel rendelkező Pásztón ipari üzemek sora telepedett le. Ma kohászati és vasipari, gépipari, híradástechnikai, konfekcióipari, nyomdaipari, építőanyagipari, • valamint élelmiszer- és mezőgazdasági termékfeldolgozó üzemei van­nak, fejlett szolgáltató ipará­ról nem is szólva. A gazdasá­gi fejlődés nyomában másfél­két évtized alatt ’ megkétsze­reződött Pásztó lakossága, fel­lendült az építési kedv, amelynek jele, hogy például a hetvenes években mintegy ezer lakás épült a városban. Ezekben az években alakult ki az a politikai,, igazgatási,, társadalmi, kereskedelmi, kul­sitményrendszer, amely bizto­sítja az élet folyamatosságát a várossal szemben támasztott követelmények színvonalán. A fejlődés jelenlegi dinamikája a tervekben is tükröződik. Pásztó központjában nagy arányú lakásépítkezések van­nak folyamatban, a peremke­rületekben előközművesített telkek százai várják az újabb és újabb otthonalapítókat; a következő években kiépítik a földgázhálózatot, a -hasznost víztározó 1906. évi elkészülté­vel megszűnnek az ivóvíz­ellátási gondok. A kereskede­lem a többi között iparcikk­áruházzal, az egészségügyi el­látás a megkezdődött és a nyolcvanas évek végéig befe­jeződő kórházrekonstrukcióval gyarapodik. Az idegenforga­lom szempontjából is sokat ígérő a létesülő pásztói kem­ping, egy városi sportcentrum és egy mátrai síparadicsom, valamint a pásztói termál­strand bővítésének terve. Megkezdődött és a nyolcvanas évek végéig befejeződik a műemléki városmag helyreál­lítása. A közigazgatás átformálásának szerves része, a körzet­pontok kijelölése, egyes települések városi jogú nagyközség­gé nyilvánítása. Arról már hirt adtunk, hogy 28-án Bá- tonyterenye (Kisterenye—Nagybálony összevonásából) kap­ta meg ezt a rangot, tegnap, ünnepélyes, rendkívüli tanács­ülésen jelentették be, hogy ezt a címet Rctság is megkapta. A bejelentést követően a városi jogú nagyközség tanácsa személyi ügyekben döntött. Év végi szállítást!: a vasútnál ' Zavartalanul fuvarozzák az év utolsó exportszállítmánj'a- it a MÁV szerelvényei a két ünnep közötti napokban — erről tájékoztatták a MÁV-nál az MTI munkatársát. Az el­múlt évek kedvezőtlen ta­pasztalataiból okulva á fuva­rozók és a fuvaroztatók egy­aránt körültekintően készül­nek fel jobb szervezéssel, ru­galmas intézkedésekkel, pon­tos információkkal teszik gör­dülékennyé az- áruszállítást. Az év utolsó napjaiban a kül­kereskedelmi szerződések alapján külföldre irányított termékek élveznek elsőbbsé­get a fuvarozásban, ezek el­szállítására megkülönböztetett figyelmet fordít a MÁV. A gondot most. inkább a váratlanul, utólagosan bejelen­tett igények okozzák, de eze­ket is igyekszik a vasút ma­radéktalanul kielégíteni. Ru­galmas kocsiátcsoportosítá­sokkal biztosítják, hogy vala­mennyi idei exportszállítmány december 31. előtt elhagyja az országot. Jelenleg a legna­gyobb szállítási feladatot a Lenin Kohászati Művek és az Ózdi Kohászati Müvek na­gyobb mennyiségű, részben tőkéspiacra szánt vaskohá­szati termékek adják, de jó néhány vagont megtöltenek a Közel-Keletre, valamint Észak- Afrikába irányított szállítmá­nyok. A Szovjeunióba vágó­marhát, Csehszlovákiába húsz­ezer tonna gabonát szállítanak, Pétről az NSZK-ba, Ausztriá­ba, lengyel és svájci piacokra vegyi anyagokat fuvaroznak. A fogyasztási szövetkezetek gazdálkodása — félidőben Eredményes a költségtérítéses rendszer Jövőre jövedelemérdekeltség Jól halod az energiatakarékossági program végrehajtása Ä megyében dolgozó fo­gyasztási szövetkezetek árbe­vétele a mostani ötéves terv első felében dinamikusan, a tervezett mértéknek megfele­lően nőtt. A szövetkezeti bolti kiskereskedelem a kö­zéptávú tervidőszak első két évében csaknem 16 százalé­kos árbevétel-növekményt ért el, az idei első háromnegyed évben viszont mérsékeltebben fejlődött. A vendéglátás szá­mára az 1982-es esztendő bi­zonyult kiugró évnek, bevé­telének emelkedése ekkor el­érte a 8,2 százalékot, noha előtte is és utána is csak két­százalékos volt. A fogyasztási szövetkezetek gazdálkodásában fontos cél volt ez idő alatt az ipari, építőipari tevékenység bőví­tése. A jövedelmező ipari te­vékenység részarányának nö­velésére tett szövetkezeti il­letve szövetségi kezdeménye­zések eredményeként e tevé­kenység árbevétele a tervidő­szak első két évében meg­duplázódott, bár az eredmé­nyek még így sem mondha­tók általánosnak, s az orszá­gos átlaghoz viszonyítva is elmaradás tapasztalható. Évenként is és szövetkeze­tenként is erőteljes különb­ségeket mutat a szövetkeze­tek nyereségének alakulása. Míg a megyében dolgozó áíé- szek 1981-ben 10 százalékos, 1983 első három negyedévé­ben 25 százalékos haszon- gyarapodást könyveltek el, a tavalyi nyereségteljesítés az azt megelőző évitől is elma­radt. De még a sok nehézsé­get hozott 1982-es esztendő­ben is azok a fogyasztási szövetkezetek — Magyarnán»- dor, Balassagyarmat, Érsek- vadkert, Salgótarján — bol­dogultak jobban, melyek a szabályozó változások kedve­zőtlen hatásait saját ötletek­kel, kedvezőbb tevékenységi összetétellel ' hathatósabban tudták ellensúlyozni. Az egyes költségek emelke­dése még inkább megköveteli a ráfordításokkal való folto­zott takarékoskodást. A költ­se ggazdálikodásban érethető javulást, várnáik a szövetkeze­tek a fokozatosan kibontako­zó költségtérítéses . rendszer­től. Jelenleg öt szövetkezetben alkalmazzák szűltebb, vagy tá. gabb kök.ségkörökre ezt a formát —, s a Kis torén yén, il­letve Balassagyarmatom ed­dig étert jelentős fűtési költ­ségmegtakarítás tanúsága szerint — szép haszonnal. Kevés kezdeményezés ta­pasztalható eddig a fogyasztá­si szövetkezeteknél a jövede- lemérdekeltségi rendszer be­vezetésére. A jövő évtől fog­va öt szövetkezet, a pásztói, a kisteremyei, a salgótarjáni, a szécsényi és a balassagyarma­ti tervezi alkalmazását — összesein mintegy húsz egy­ségben. A tervidőszak elején meg- h irdetett energiatakarékossá­gi program végrehajtásának üteme viszont kedvező. Bár az energiahordozóik ára nőtt, értékben is sikerült a fogyasz­tásban megtakarítást eilémi. Jól halad az oiajikáiyhák he­lyettesítése is olcsóbb üze­melésű fűtőtesteikkel, csak az elmúlt évben 290 tonna fű­tőolaj megtakarítása jelezte a program eredményes végre­hajtását. A VI. ötéves terv gaadáliiko- dásánaík a fogyasztási szövet­kezetekben is új etemét jelen­tik a kisvállalkozások. A szer­ződéses boltok számottevően javítják a gazdálkodás haté­konyságát. Rajtuk kívül jelen­leg hót ipari és szolgáltató szakcsoport műkedifk, továb­bi kettő létesítésén most dol-/ gotznak. r< r" \ Is L j JV Y 1 * V v­r ö\ I ■ I S£Binci@nEc5 mczsScépp. „Van, aki kifújja..." Képeink a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat kisterenyei cufcJ rászüzemében, a salgótarjáni Arany Pálma butikban, a KarancsJT húsnál és a megyeszékhely központjában készültek. — Kések: kulcsa»

Next

/
Thumbnails
Contents