Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)

1983-12-23 / 302. szám

LABDARÚGÓ NB II.

A második vonal száz arca

Célok és eredmények (1.)

Közel egy hónapja fejeződött be az 1983/84. évi labdarúgó-bajnoki idény őszi szezonja. Azóta a második vonal klubcsapatai •pihenőjüket töltik, s rövidesen megkezdik fölkészülésüket a március 4-én induló tavaszi mérkőzéssorozatra. A szünet idején labdarúgó, sportvezető és szurkoló egyaránt sokat elmélkedhet az őszi eseményeken, visszaidézheti a sikereket és kudarcokat, a pozitív és negatív jelenségeket.

Az NB II. csapatai fél évvel ezelőtt különböző célokkal vágtak neki a bajnoki idénynek. Egyesek a magasabb osztályba való kerülést tűzték ki célul, s minden feltételt ennek vezettek alá. Mások csak az élmezőnyben való végső helyezést „célozták meg”. Az egyesületek többsége azonban jó középcsapatként a biztos bentmaradás elérését irányozta elő. A félidőben már mutatkoznak jeléi a célok elérésének, vagy az attól való eltérés mértékének. Ez a tény minket arra ösztönöz, hogy érdemes nagyító alá venni az elmúlt őszi bajnokságot, több oldalról megvizsgálni azokat az eseményeket, amelyek az őszi végeredmény kialakulásához vezettek. Elemzéseink során hadd álljon itt összehasonlításként az elmúlt évi bajnokság őszi és az idei bajnokság őszi szezonjának „elszámolása”:

Az 1982/83. évi bajnokság őszi végeredménye:

Zsidó Üdvözli Gyöngyösit — mivel gólt lőtt. Hasonló jelenetekre sűrűbben kellene, hogy sor kerüljön...

Fotó: Herbst Rudolf

Válasz cikkünkre!

Kié Eresztvény?

1. Volán

19 10

7

2 41-17 27

2. K.-barcika

19

10

4

5 33-24 24

3. SZBOL-AK

19 10

3

6 40-27 28

4. siófok

19

7

7

5 29-27 21

5. Szekszárd

19

8

5

6 28-27 21

8. Eger SE

19

9

a

8 35-29 20

7. STC

19

8

4

7 29-24 20

8. Keszthely

19

9

a

8 32:31 20

9. KSC

19

6

7

6 27-22 19

10. Bája

19

7

5

7 25-21 19

11. Debr. Kin.

19

6

7

6 25-24 19

12. Sopron

19

7

5

7 25-25 19

13. HÖDGEP

19

8

2

9 31-30 18

14. Bauxitbány.

19

7

4

8 26-28 18

15. N.-kanlzsa

19

8

2

9 30-33 18

16. 22. sz. Volán

19

5

6

8 30-35 16

17. Dorog

19

0

3

10 23-32 15

18. Ózd

19

5

S

9 30-40 15

19. N.-bátony

19

5

4

10 23-39 14

20. G.-MAVAG

19

5

4

10 22-47 14

Az 1983/88. év1 bajnokság őszi végeredménye:

1. Eger SE

19

12

5

2 39-21 29

2. HÖDGEP

19

10

R

3 28-18 26

3. DMVSC

19

9

7

3 31-21 25

4. B.-csaba

19

9

6

4 46-26 24

5. 22. Volán

19

9

4

6 31-30 22

6. Szolnok

19

8

5

6 36-23 21

7. N.-kanizsa

19

6

8

5 38-40 20

8. Bakony V.

19

8

4

7 34-36 20

9. Siófok*

19

7

9

3 36-22 19

10. Keszthely

19

6

7

6 28-21 19

11. STC

19

6

6

7 27-20 18

12. KSC •

19

7

4

8 30-43 18

13. Ózd

19

5

7

7 29-33 17

14. Sopron

19

6

5

8 18-29 17

15. Baja

19

4

8

7 30-38 16

16. Szekszárd

19

4

7

8 17-27 15

17. Debr. Kin.

19

5

4 10 22-32 14

18. K.-barcika

19

6

2 11 26-41 14

19. H. Szabó SE 19

4

5 30 22-28 13

20. G.-MAVAG

19

2

5

12 19-42 9

Megjegyzés:

• X»

a

Siófok összeredményéből

négy

blintetőpont

A tavalyi bajnokságban a későbbi feljutó Volán és SZE- OL az első, illetve a harmadik helyen fordult. Jelenleg ezen a helyen az Eger és a DMVSC található. A szezon előtt csupán három egyesület jelentette be kategorikusan feljutási szándékát: a Hódmezővásárhely, a Debrecen és a Békéscsaba. Közülük jelenleg csak a HÓDGÉP foglal el „NB I-es” helyet. Az Eger előnye tetemesnek látszik, ennek ellenére úgy nyilatkoznak, hogy továbbra sem céljuk a mindenáron való felkerülés, ök a saját stílusukat játszák, s ha a végén úgy alakul, akkor majd beszélgetnek a jövőről is. A pozíciójuk ellenére továbbra is következetesek a csapat- építés terén. Ebben az idényben is nyolc saját nevelésű, húsz éven aluli fiatal kapott

bizonyítási lehetőséget, s közülük négyen gyökeret vertek a kezdő csapatban is. Nagyot lépett előre a második Hódmezővásárhely. Tavaly hasonló időszakban a mezőny második felében fordult a „viharsarki” gárda. őket a tavaly még első osztályú Debrecen és a Békéscsaba növeli. Mindkettőjük egyértelmű célja a visszakerülés. A Békéscsaba rossz rajtjának köszönheti, hogy helyezésben elmaradt a feljutást Jelentő első két hely valamelyikétől. A Debrecen viszont éppen az őszi szezon hajrájában veszítette el jó pozícióját

Az első négy helyezettet követő üldözőboly — a Sopronnal bezárólag — jelenti a középmezőnyt. Közöttük ta- látható az STC is. Szereplésével kapcsolatos tevékenységéről lapunk december 18-i számában Borbély András vezető edző nyilatkozott, így külön nem kívánunk foglalkozni az együttes teljesítményével. , Azonban feltétlenül meg kell jegyezni, hogy a szurkolók többet vártak a megye egyetlen NB-s csapatától, mint jelenlegi helyezése... A középmezőnybe tartozó csapatok között két „újonc” is található: a Szolnok és a Bakony Vegyész. Mindkét csapat sok örömet szerzett szurkolóinak. A Siófok csak büntetőpontjainak köszönheti jelenlegi helyezését.

A kiesés ellen küzdő csapatok közül a Ganz-MÁVAG helyzete látszik a legrosszabbnak. Hátránya a kiesés elkerülését jelentő 17. helyezett Debreceni Kinizsitől öt pont, amely soknak tűnik.

Szélsőséges képet mutat az otthoni és idegenbeli szereplés mérlege:

Ősszel Idegenben i

1. Eger SE

2. DMVSC

3. siófok

4. Keszthely

5. B.-csaba

6. HÖDGÉP

7. 22. volán

8. KSC

9. STC

10. Baja

11. Ózd

12. Debr. kin.

13. K.-barcika

14. Szolnok

16. H. szabó SE

16. N.-kanlzsa

17. Bakony V.

18. Sopron

19. Szekszárd

20. G.-MÁVAG

10 10 10 10 1 9 2 10 2

14- 12 12 10- 8 10

15- 12 9 13-15 8 13-17 6

0-11 9-21 13-29

10- 14 15-23 10-20 ÍÖ-20 T

9-28 5

11- 18 8-13

12-24 15-29 7-24 3-16 7-25

Az otthoni és idegenbeli szereplés mérlegét összevetve, nem véletlen az őszi bqjnok és második végső helyezése, hiszen az Eger az idegenbeli, a Hódmezővásárhely pedig az otthoni tabella listavezetője. Az egész mezőnyben mindössze öt csapat akad, amelyek otthonukban megőrizték veretlenségüket. Valamennyien az őszi bajnokság élmezőnyében végeztek. Az STC gyengébb őszi teljesítményét hazai szereplésének „köszönheti”. Idegenben hat döntetlen mellett, négy egygólos vereséget „szedett” össze... Idegenben mindössze négy csapat maradt nyeretlen, közöttük a Stécé. Mindkét tabellán a Ganz-MÁVAG a sereghajtó, amely bizonyítja őszi helyezését. A továbbiakban az olvasóra bízzuk a mérlegelést, az otthoni és az idegenbeli szereplés mélyebb értékelését.

összeállította: Pilinyi László

Nagyon örültem volna annak, ha a NÓGRÁD decemberi 20-i számában megjelent „Kié Eresztvény” cikk szerzője korábban tette volna fel a címbeli kérdést. Ebben az esetben időben kaphatott volna kellő tájékoztatást, és így nem tárta volna az olvasók elé tájékozatlanságát. Véleményem szerint Eresztvény mindazoké, akik szeretik a természetet, a sísportot és a lehetőséggel amatőr, vagy versenyszinten élni is kívánnak. De nem az OSC-é, és nem azé a néhány renitens kívülállóé, aki nem képes tudomásul venni, hogy a sípályán is rendnek kell lenni, ugyanúgy, mint az országúton, a labdarúgópályán, vagy az iskolában. Nem azo- ké, akik nem riadnak vissza még attól sem, hogy a 3—10 éves gyerekeket használják fel eszközül a rendbontáshoz.

A salgótarjáni sítömegsport összefogására alakult egyesületről, a síklubról, céljairól, módszereiről és eredményeiről szólni nem az én tisztem. Erről az érdeklődő megfelelő helyen, megfelelő tájékoztatást kaphat, ha ilyen igénye van. Saját becsületem érdekében azonban kénytelen vagyok visszautasítani a szerző rágalmait.

A sípálya gondozását magára vállaló, tömegsportot összefogó síklub elnöksége engem bízott meg azzal a nem könnyű feladattal, hogy társadalmi munkában végezzem a létesítmény fenntartásával kapcsolatos feladatokat, melyek része, sok más egyéb mellett, a pályák előkészítése, karbantartása és a szabályok betartatása. Mindezt becsülettel, ellenszolgáltatás nélkül vállaltam, és csinálom szívesen mindaddig, amíg ez a feladatom lesz. Ami az eseményt

konkrétan illeti: csupán arra kívántam rábírni „a síiskola” (OSC) erőszakosan viselkedő edzőit, hogy ne a sípálya közepén, hanem a szomszédos tanpályán gyakoroljanak. A pályát ugyanis a síklub által vásárolt hótömörítő géppel már kora hajnalban elkezdtem tömöríteni, hogy a vékony hóréteg minél tartó- sabb legyen, éppen, a síelni vágyók érdekében. (Szezon elején különösen fontos, hogy az esetleges további havazás megfelelő alapú pályára hulljon. Ennek eshetőségét még a meterológiai előrejelzés ellenére sem lehetett kizárni.) Az eresztvény! sípálya évek óta az aránylag mostoha hóviszonyok ellenére is oly sokaknak szerez örömet ebben, az ilyen kényszerű időben, korlátozásoknak is szerepük van! A város közönsége eddig is tapasztalhatta, hogy megfelelő hóviszonyok mellett folyamatosan, a késő esti órákban is biztosítjuk a sportolni vágyók szórakozását. Továbbra is szívesen látunk Eresztvényben mindenkit. aki sportolni, alkotni és nem rongálni akar, aki a szabályokat képes magára nézve kötelezően elfogadni. Szoron- gani csak annak van oka, aki arra maga szolgál rá...

Kakuk József

A VÁROSI TESTNEVELÉSI ÉS SPORTFELÜGYELÖSÉG KÖZLEMÉNYE

A NÖGRÁD 1983. december 20-i számában cikk jelent meg „e. a.” aláírással — „Kié Eresztvény?” címmel. A cikk írója a síterülettel és a területen dolgozó klubvezetővel lezajlott vitáról ír.

A kérdésben a városi TSF szükségesnek tartja a, következők közlését: Salgótarjánban 1982, március 1-én alakult meg a síklub. A klub — a többi sportegyesületekhez hasonlóan — alapszabály szerint működik. Működését a VTSF jóváhagyta, és rendszeresen ellenőrzi. A VTSF jogszabályellenes tevékenységet nem tapasztalt, a klub gazdálkodási rendje és gyakorlata megfelelt az előírásoknak.

A síklub bázis nélküli, önálló erőből gazdálkodó tömegsport-egyesület. Tagja lehet minden magyar állampolgár, aki az alapszabályban megfogalmazott kötelezettségeket elfogadja. Célja: együttműködni valamennyi állami, társadalmi és szövet- . kezet! szervvel a tömegek rendszeres sportolása, a téli sísport népszerűsítése, fejlesztése érdekében. E célok megvalósításához a klub az STC-től bérli a sípálya területét, sokat tett és tesz a feltételek javításáért (önerőből 2 újabb felvonó építése, újabb sípálya létesítése Szilváskőn).' Tevékenységét társadalmi alapon, sportszeretetből végzi.

Salgótarjáni városi Testnevelési és Sportfelügyelőség A szerk. megjegyzése: A

téli tömegsportnak hagyományai vannak a megyeszékhelyen és környékén. Sajnos egyelőre hó nincs, csupán a vita zajlik a sípálya körül/ amelyet a közleménnyel ellentétben senki nem bérelhet az STC-től, lévén nem a sportklub túlajdona.

örvendetes a sísportot szeretők társadalmi összefogása.’ Mindaddig, amíg az kizárólag a sportágat kedvelők tömegeit szolgálja. Szívesen adnánk! mielőbb helyet az ezt bizonyító példáknak, az idei szezonban Is. '. . J

Rimaszombati

mesterhármas

Az elmúlt hét végén az STC atlétái a csehszlovák Rimaszombaton nemzetközi utcai futóversenyen szerepeltek és eredményesen helytálltak. A felnőttek versenyén — közel félszáz induló állt rajthoz — Bodor Imre ért elsőként célba. Klubtársa, Rádiót Zoltán sérülés miatt nem indulhatott, így megszakadt kétéves győzelmi sorozata. Pedig, végleg övé lehetett Volna a vándordíj... A veteránok között induló Máté Csaba szintén elsőként futott a célba. Az ifjúsági versenyző, Király Zoltán ugyancsak győzött. Az STC atlétái három első hellyel mesterhármast teljesítettek, ezenkívül több helyezéssel térhettek haza.

A győztes és a „dobogós" versenyzők oklevelet és tárgy- jutalmakat kaptak. A felnőttversenyzők részére kiírt vándordíját egy esztendeig Bodor Imre őrzi.

Ősszel otthon:

1. HÖDGEP

10

8

2- 22- 5 18

2. Szolnok

10

7

9- 25- 7 17

3. Eger SE

10

8

1

1 25- 9 17

4. B.-csaba

9

7

2- 33- 9 16

5. Bakony V.

10

7

2

1 19- 7 16

6. N.-kanizsa

10

6

4- 22-16 16

7. 22. volán

9

6

3- 22- 9 13

8. DMVSC

10

6

3

1 21-13 15

8. Siófok

10

5

4

1 21-10 14

10. Sopron

9

5

3

1 11- 5 13

11. STC

9

63 17- 6 12

12. Ózd

10

3

6

1 19-13 12

13. szekszárd

9

4

4

1 14-11 12

14. Keszthely

9

4

3

2 15- 6 11

15. KSC

9

4

3

2 17-14 11

10. Baja

9

3

4

2 15-13 10

17. K.-barcika

9

4

1

4 17-13 9

18. Debr.- Kin.

9

3

3

3 12-12 9

19. H. Szabó SE

10

3

3

4 14-15 9

20. G.-MAVAG

10

2

3

5 12-17 7

Iskolai sport

Értékelték a kupákat

A közelmúltban a salgótarjáni sportcsarnok tanácstermében ülésezett a megyei középfokú iskolai sportbizottság. A bizottság elnöke, Tóth András szakfelügyelő tartott vitaindító előadást, értékelte az őszi fél év eredményeit a labdajátékokban. Hangsúlyozta az iskolai mérkőzések fontosságát, a kialakult hagyományok további ápolását a tanintézeti sportkörökben. A vitaindítót követően a sportági szakvezetők beszámoltak eddigi munkájukról, eredményeikről. Az összefoglaló után az egyes sportágakban megyei bajnokságot nyert intézmények képviselőinek díszesen vésett serlegeket nyújtottak át.

Megyei kupát nyert iskoláki

Labdarúgás (fiúk): Gépipari Szakközépiskola, Salgótarján. Kosárlabda (férfi): Madách Gimnázium és Szakközépiskola, Salgótarján. Kosárlabda (lány): Madách Gimnázium és Szakközépiskola, Salgótarján. Kézilabda (fiúk): Gépipari Szakközépiskola, Salgótarján. Kézilabda (lány): Balassi Bálint Gimnázium, Balassagyarmat. Röplabda (fiúk): 211. sz. ISZI, Salgótarján. Röplabda (lány): Kereskedelmi és Vendéglátóipari ISZI, Salgótarján.

A területi döntők mérkőzésein a fenti iskolák együttesei fognak szerepelni. A sorsolásra 1984 januárjában kerül sor, Budapesten.

— lóth —

Labdarúgó területi bajnokság

Nehéz őszt zárt a Bgy. SE

Az 1983—84-es bajnokság őszi idényének befejezését követőien beszélgettünk a területi bajnokság Máitra-cso- pontjában szereplő Bigy. SE csapatának vezető edzőjével, Szabó Ernővel. Megkértük az ismert szakembert, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre a csapat szereplésével összefüggésben.

— Minek tulajdonítja és mivel indokolja a gyenge szereplést?

— A bajnokságot az eredeti célkitűzéseknek — a középmezőnyben végezni — megfelelően kezdtük. A csapa.t, a nehéznek mondható sorsolás ellenére, a nyolcadik fordulóig még tartotta ötvenszázalékos teljesítményét. Az ezt követő hanyatlás több okra vezethető vissza. Teljesen eltűnitek a játékosokat motiváló anyagi tényezők. Labdarúgóink nem a futibaliiból élnek, hanem a napi nyolcórás munkával biztosítják egzisztenciájukat. Többségük úgy érzi, hogy a munka melletti sportolás a saját szórakozást, nem pedig egy kiélezett bajnokságban a sikeres helytállást szolgálja. Mi egy ilyen szituációban kívánjuk meg játékosainktól a megfelelő szereplést, noha —. főleg anyagi vonatkozásban — a feltételek más együtteseknél nem azonosak, de mindenképpen jobbak a miénknél. Ezt tükrözi a tabella is...

Szakmailag hátrányosan' érintette a csapatot, hogy a már említett anyagi' nehézségek miatt nem tudtunk rendszeresen „komolyabb” edző- ménkőzéseket játszani, továbbá sajátos gondot jelenített, hogy egyes labdarúgók nem mindig álltak az edző rendelkezésére. Ilyen körülmények között fegyelmezni sem volt módja a szakosztályi vezetésnek. Volt oilyan eset, hogy egyesek bajnoki mérkőzések idején kispályás mérkőzéseken vettek részt. Hogy ez valóban így volt-e? Nem tudom! De a hírt a „hangadóik” terjesztették. Nem kis problémát okozott, hogy FigniczerJ ről, fegyelmi vétségek miatt, le kellett mondani, pedig így a védelem meggyengült: Kénytelenek voltunk nélkülözni H árnyékot, aki előbb' sérülés, majd családi ökok és munkahelyi elfoglaltság miatt nem edzett, és nem vett részt a bajnoki találkozók egy részén sem. Sérülések is tizedelték a gárdát: Lajfcő, Robb,' Dudás és Fábri hosszú heteken keresztül hiányzott. A’ meggyengült csapat gerincét kellett pótolni. De hogyan? Erősíteni csak alacsonyabb osztályú együtteseikből, kép-1 zetlen labdarúgókkal tudtunk, mások, „nagyobbak” igazolására nem volt módunk és pénzünk. Így nem véletlen, hogy hétről hétre nem’ sikerült ütőképes csapatot pályára küldeni. A fenti okok miatt zártuk az őszi idényt a „siralmas” helyen, messzemenően nem váltottuk be á reményeiket.

— Az említettek ellenért kikkel volt elégedett?

— Számomra kellemes megJ

lepetés volt Slezák Péter jáJ téka. A többiekkel csak helyJ lyel-iközzel vagyok elégedett' Volták játékosok, akiktől sofc-J kai többet vártam. Így: Földvári, Tóth J., Szalai, Szűcs és Fábri.

— Mit remél a tavaszi foly-, tatásban?

— A jövő céljiairól mégnaJ gyón keveset tudok mondani! Feltétlenül több anyagi és erkölcsi támogatást kell kapnunk. Aztán egy-két poszton erősíteni kell, annak érdekében, hogy a csapat tavasszal helyt tudjon állni a bajnokságban. Annak a gondolatát is elvetem, hogy kiesési goin-d-J jaiink legyenek! Bízom abban: hogy közös összefogással sikerül feledtetni az őszi fiaskót. A tervek szerint január

4-ón kezdjük a felkészülést,’ de, hogy milyen formában és • fél tételekkel, pillanatnyilag még nem ismerem...

Kopcsányi Sándor |

NŰGRAD - 1983. december 23., péntek