Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)
1983-12-23 / 302. szám
Kanadai kooperációban Kanadai kooperációban készülő csiszolókorongok méretre vágását végzi Pádár Éva, a Gránit Csiszolókorong- és Kőedénygyártó Vállalat romhányi ■ Widenta gyáregységének dolgozója. Az autóiparban használatos termékből, 8—10-féle finomságban, műszakonként hatezer darab készül, melyet az IfSA-ba, az NSZK-ba, Franciaországba, Olaszországba exportálnak. —barna— Karácsonykor már hívható Tárcsázom Tobaaóf ' Telefonközeiben az egész világ. Már adottak a technikai feltételek ahhoz, hogy az idén októberben bekapcsolt Amerikai Egyesült Államok után még ez évben csatlakozzon a nemzetközi távhívóhálózatban hazánkból tárcsázható országok soraiba Kanada, Ausztrália, valamint a karib-tengeri országok hosszú sora. Október harmadika óta az USA a könnyen megtanulható „l”-es hívószámmal tárcsázható, s ez lesz a száma — mivel az észak-amerikai hálózatnak része — a többi karibi kisországnak, s Kanadának is. A föld másik táján levő Ausztrália hívószáma egyébként „61” lesz. ÖTMILLIÓ KÜLFÖLDI BESZÉLGETÉS Ma a távhívásba kapcsolt és a kezelőközpontokon át elérhető külföldi országokkal egy évben 24 millió percen át, ötmillió alkalommal beszélgetünk. Maga a szám óriási, s különösen jelentős az, hogy az ejmúlt tíz esztendőben a hívások időtartama és mennyisége is nagyjából megtízszereződött. A folyamatos hálózatbővítés és -korszerűsítés ellenére az igény még mindig jelentősen meghaladja a telefonkínálatot. A posta vizsgálatai szerint á kézi kapcsolású központoknál bejelentett 780 ezer távbeszélgetési igényből csak 608 ezret tudtak kielégíteni kapacitás híján. Tehát a külföldi beszélgetésre várók 22 százaléka lemondott a beszélgetésről. Tekintve, hogy a kézi kapcsolású beszélgetések is azokon a vonalakon bonyolódnak, amelyeken az automatikus hívásúak, feltehető, hogy hasonló arány érvényes a távhívásokra is. Vélhetően tehát mintegy egymillióval lehetett volna több a belföldről külföldre irányuló beszélgetések száma. Mindez, s a napi gyakorlat Önmagában is indokolja a telefonhálózat fejlesztésének szükségességét, mégpedig komplex, a belföldi és a külföldi igényeket egyaránt figyelembe vevő, a korszerű technikát is alkalmazó módon. Valóban, ez is a posta célja. Előrehaladott tárgyalások folynak olyan elektronikus telefonközpont — U- cenccel kombinált — vásárlására, amely a legkorszerűbb technikai előírásoknak is megfelel. A hazai telefonhelyzet elmaradott voltát csakis a legkorszerűbb alkalamazások- kal lehet és érdemes javítani , HÁROM, NÉGY ÉV MÚLVA A tervek szerint az új technika elsősorban a vidék helyzetét lesz majd hivatott javítani, egyúttal a hazai hálózat kapcsolatát a nemzetközivel. Az elképzelések úgy szólnak, hogy három-négy év múlva ilyen elektronikus telefon- központot kap Mohács és környéke, Székesfehérvár, valamint Budafok, s ezzel a technikával szerelik föl a fővárosi nemzetközi távhívóközpontot is. Az új technika előnye sok részletben és sokféleképpen bizonyítható, álljon most itt csak egyetlen adat: Azonos alapterületen az elektronikus telefonközpont a hagyományosnál ötször-hatszor több áramkört tud tartalmazni. Egy leendő telefonközpont létesítésének építőipari árait is számolva, a lényegesen kisebb helyen azonos vagy nagyobb teljesítménnyel működő új központ még ha drágább is, valójában olcsóbbnak bizonyulhat. Ez az új technika már szervesen illeszkedik abba az elképzelésbe, amely a hazai távbeszélést szeretné korszerű alapokra helyezni. E vonatkozásban is folynak már itthon kísérletek a fényvezető kábelektől egészen a digitális átviteltechnikáig. Mindehhez azonban pénz kell és nem is kevés. A felmérések szerint csak ahhoz, hogy a már meglevő hálózatot olyan állapotba hozzák, ami jónak mondható, 20 milliárd forint kellene. A most telefonra váró 400 ezer igénylőt ismerve, (s tudva, hogy ha belátható közelségbe kerülne, legalább még ennyien igényelnének telefont), a hazai igények teljes kielégítése a kellő színvonalon mintegy 120 milliárd forintjába kerülne a népgazdaságnak. ORSZÁGOK f' LAJSTROMA' Félelmetesen nagy ez az összeg, de nem azonnali kifizetésről van szó. A fejlődés és a fejlesztés folyamata már megkezdődött, s többek között egyik —, ha nem is látványos, de figyelmet érdemlő — mozzanata lesz a hamarosan hívható országok lajstroma. Ezek közül álljon itt a karib-tengeri országoké. Íme: Anguilla-, Antigua-, Bahama-, Barbados, Bermuda-, Cayman-szigetek, Dominica, Dominikai Köztársaság, Grenada, Jamaica, Mount Serrat, Nevis, Puerto Rico, St. Kitts, St. Lucia, St. Vincent, Trinidad, Tobago és a Virginia-szigetek. Karácsonykor tehát bármelyiket feltárcsázhatjuk ezek közül... B. A. Éppen a taaácsháza előtt ágazik ketté az út, azaz, folytatódik a huszonkettes Balassagyarmat felé, innen kanyarodik a másik Sóshartyán irányába. Az elágazó láttán már éppen csírázott az ötlet: megtudni a kishartyáni vezetőktől, vajon a község fejlesztésének van-e több útja, választhatók-e a megoldások. Mondom, fogalmazódott már a kérdés, amikor egy nénike rámszólt. — Miért nem vett csizmát aranyoskám!? Elmerül a sárban! — Ekkora sár még a városban is van. nem vészes. — Város, város — repliká- zik —, hűn van az? — Hiszen már Kishartyán is majdnem az, hivatalosan úgy nevezik, hogy város környéki község! — Na, látja fiacskám, ez az. A környék. A környéket érezzük mi, nem a várost — Mi a baj, tessék mondani? — Hát ez a sár, ni! — Csempével csak nem rakhatják ki az utat, egy kis sár mindenütt előfordul — szemtfclenkedem, hátha valami komolyabb érvet elő lehet csalogatni. — Van hát... de sietek, mert mondják, narancs jött a boltba, veszek karácsonyra az onokámnak Biztató változások a kereskedelemben Verseny a fogyasztókért Nem tudom, hogy az olvasó észrevett-e már valamit azokból a változásokból, amelyek végső soron a vásárlási körülményeket javítják, a vevő közérzetét teszik jobbá. Ezek a változások ugyanis csak lassan és fokozatosan éreztetik hatásukat. Ráadásul a fogyasztó természete olyan, hogy a kedvezőtlen jelenségekre érzékeny, a kedvezőket pedig maguktól órtetődőek- kénit fogadja. Ezzel is úgy vagyunk, mint az egészséggel. A megléte nem téma, de, ha megannyi testrészünk, szervünk közül csupán egy is megbetegszik, aiz legalábbis gondot okoz. Két szektor vetélkedése A kereskedelemben mutatkozó változások alapja az áruhiány visszaszorulása, a kínálat gazdagodása. Ezen az alapon bontakozhatnak csak ki a szervezeti és az érdekeltségi rendszer módosulásának eredményei. Itt van például az a tény, hogy az állami és a szövetkezeti szektor hosszú ideje egymással párhuzamosan működik a kereskedelemben. Ennek vajmi kevés hatása volt a vásárló közérzetére addig, amíg a két szektor tevékenységét területileg elhatárolták: a városokban működtek az állami vállalatok, a kisebb településeken a fogyasztási szövetkezetek. Ám amikor ezt a területi elhatárolást feLoMották és azt mondták, vállalat vagy szövetkezet ott nyithat boltot, ahol jónak látja — már adva volt a verseny lehetősége. A fogyasztóért korábban csak elméletben folyó verseny azonban csak akkor válik —vált? — érzékelhetővé, amikor a váRatatok és a szövetkezetek egyaránt elegendő és választékos árut szerezhettek be ahhoz, hogy egymás mellett, egy településen működő üzleteik eltérő, jó árukínálatot nyújtsanak. bútorgyárak, a harisnyagyár, több textilgyár, cipőgyár nyitott a közelmúltban üzleteket szerte az országban, főként a nagyobb településeken. A nagykereskedekpi vállalatok és a gyártók elsősorban saját boltjaikban árusítják az igazán kelendő termékeket, a vásárló tehát tudhatja, hová menjen a nehezen vagy ritkán beszerezhető, sőt az új termékekért. Nőtt az eladók érdekeltsége A szövetkezetek, a kis- és nagykereskedelmi vállalatok, a termelők üzletei mellett mind több a magánkereskedő; a butikosok, az autóalkatrész-kereskedők, a régiségboltosok, a lakberendezési cikkeket, fürdőszoba-felszereléseket, fai- és padlóburkolókat, sőt élelmiszereket árusító magánszemélyek teszik egyre színesebbé a kínálatot. A fogyasztási cikkek túlnyomó többségét természetesen ezután is a szocialista szektor értékesíti, amely az érdekeltség fokozásával válik versenyképessé és a fogyasztók számára rokonszenvesebbé, kellemesebbé. Az állami és a szövetkezeti boltok, vendéglátóhelyek egy részének szerződésbe adása igen lényeges változás. A szerződéses boltvezető saját felelősségére és saját zsebére keres- zik. Személyes, anyagi érdeke, kedik: kockáztat, válialko- hogy a vásárlókat kelendő áruval és jól szolgálja ki. Szerződő partnerének — a vállalatnak vagy a szövetkezetnek — az előre megállapodott összeget kell hónapról hónapra befizetnie'; ami hasznot ezen félül elér, ami költséget megtakarít, az személyes jövedelmét gyarapítja. A nagyobb üzletekben, ven-' dégiíátóhelyeken is hasonló anyagi érdekeltséget igyekeznek teremtem az úgynevezett jövedelemérdekeltségi asendA két szektor versengése különösen az áruházi kereskedelemre jellemző; a Centrum és a Skála féltékenyen, figyeli egymás tevékenységét, reklámban, árengedmények nyújtásában, monopolcikkek árusításéiban mér valóságos verseny folyik közöttük. Ebbe a versenybe mostanában mind több egyéb szervezet is bekapcsolódik. Első helyen említhetők a nagykereskedelmi vállalatok, amelyek sorra nyitnak kiskereskedelmi üzleteiket, gondoljunk csak a Módi butikokra, a Vasért, a Domus vagy az Amfora üzleteire. Mellettük egyre nagyobb számban jelennek meg a termelővállalatok minta- és márkaboltjai. Ruha- és Jávorszarvas Különös tenyésztelep működik 1965 óta Kosztroma város környékén (Oroszországi Föderáció), Szumarokov falu közelében. Itt dolgoznak a mezőgazdasági kísérleti állomás jávorszarvas-tenyésztő laboratóriumának szakemberei. A tenyésztelepeken a jávorszarvas tartásának technológiáját dolgozzák ki. A helyi vadászok kezdetben egyhetes borjakat fogtak be a laboratórium számára, ezekkel alapozták meg a ki- sérleti állományt. A szakemberek már ötödik éve tanulmányozzák a jávorszer bevezetésével. Ennek lényege, hogy az egységek vezetői önállóan gazdálkodnak, szereznek be árut, állapítják meg — bizonyos határok között —, az árakat, döntenek árengedményes akciók szervezéséről és részben a költségek leszorításával, részben a forgalom növelésével arányban nőhet a személyes jövedelmük. Ezt a rendszert is fokozatosan vezetik be az áruházakban, a nagyobb üzletekben, vendéglátóhelyeken, amint tovább folyik a kis boltok szerződésbe adása is. „ Feltétel: az árubőség Mindez együtt — a nagykereskedelmi, a gyári és a magánüzletek megjelenése, illetve az anyagi érdekeltség jelentős fokozása a kiskereskedelemben és a vendéglátásban — alapvetően megváltoztatja a kereskedelem arculatát. Ahol az érdekeltség diktálja a teendőket, ott jobban érvényesülnek a fogyasztók érdekei, javulnak a vásárlás fettételei, körülményiéi. Ahol a boltvezetőik személyes, anyagi érdeke az eladás, ott jobban megbecsülik a vevőt, és minden tekintetben igyekeznek a kedvé-; be járni. Ennek a lassan kiibomtako-' zó versenynek azonban,’ mint már említettük, előfeltétele a viszonylagos árubőség. Hiányhelyzetben inkább visszaélni, semmint éfai lehet az önállósá ggal, az anyagi érdekeltséggel. Tekintet-; tel azonban arra, hogy a gazdaságpolitika egyik alapve-; tő célja a lakossági ánueülá-- tás sánvonailánafc megőrző^ se, sőt, ahol lehet,' javítása,1 számíthatunk arra, hogy á kereskedelemben lezajló szer-; vezeti változások fokozató-1 san meghozzák a várható eredményt: a vevő nagyobb megbecsülését. Gál Zsuzsa 1-tenyésztelep szarvasok tejelő Jépképes- ségét. Jó eredményeket értek el. A jávorszarvasok teje fe-j hér színű, sűrű, mint a tejszín, kellemes, enyhén sós ízű. A jávorszarvasok nyáron éS télen pásztorok felügyelete nélkül legelnek. A vadvédel-i mi területen 11 ezer hektó r legelőterületet jelöltek ki részükre. Szumarokov falu határán túl a tágas karámon kívül van a hűtőberendezéssel felszerelt fejőház, s aá utódok befogadására más helyiségék építését is tervezik.' A tenyésztelep állandóan nö-; vekszik. Ä város árnyékában — Nem érte? a városba megy — Nincs itt nagy dolgokról szó. A járástok megszűnése — Minek? — kerekednek minket kevésbé érint Kételőtt 6—8 telekigény vofí egy évben, 1963-ban már húsz. És valóban sokan a városból jönnek ide építeni. — Ha nincs árnyék, akkor teljes a fény? — Felhők még vannak. Au egészségügyi ellátás, ellenőr^ zés a nógrádmegyeri körzet-1 hez tartozik, de ugyanígy az ki a szemei. — Van itt minden. Lassan e! ti peg. Én néhány ségtelen, hogy tovább nő az p^tatásirányítás is. Talán eb* önállóságunk, bizonyos hatáskörök idekerülése közelebb hozza az igazgatást a lakosben is lesz, változás, mert mégis csak furcsa, hogy a településen dolgozó és élő szak-) ÄÄ4 & iratú ajtó mögött, az asztalon fekvő papírhalmaz szinte eltakarja Dénes Andort tartoznak. Ez olyan egyszerű esetekben is gondot okoz, amH kor a község érdekében kérünk segítséget, az elhárítás hivatkozási alapja, hogy nem rossal nem változik. — Végül is, mi lett az előnye a városkömyékiségnek? — PéldáuL Megoldódott az — A város árnyékában ár- intézményes szemétszállítás, Víin-G 9. közscS. iplGPit'ösßn wvult »7 ellátás tertoznsk hozzánk. vágunk a dolgok közepébe, ^ üi mt felépítésévet úgy - Mi most a legnagyobb miután kiderül, hogy a vb- tűnik, rövidesen megoldód»ak hiányofcság ? takarnak sietnie kell, mert vízgondjaink is. — Van még 4 kilométer kifogadónapja van a tarsköz- — Nem várt ettől többet a kövezetlen utunk. Különösei« segben, Soshartyanban. lakosság? a cigánytelep felé vezető vara — Nézze, most kezdenek -*• Dehogynem. Voltak és rossz állapotban, de ebben a a több szálon fonódni akapcso- vannak ma is olyan hangok, ötéves tervben elkészül ez is.’ latok a salgótarjáni tanács- hogy ha már így alakúit a Amikor kiléptem az épület- csal. Arnyéki'ól mégsem be- közigazgatási helyzetünk, mi- bői, kissé elbámészkodva egy szelhetünk. Meggyőződésem, ért nem olcsóbb a villany — tócsába léptem, talpperemig hogy a város környéki ,.vi-_ úgy, mint a városban —, mi- merült vízbe a cipőm. Sebaj szony” jót tett nekünk. Na- ért nem helyijárati árakkal gondoltam még egyszer, ami- gyobb lett az önállóságunk, közlekedik a busz... no, de a kor a szerkesztőség előtt a A még ha ebbe az is szerepet városkönyékiség nem azonos autóból kilépve, bokáig me- játszik, hogy túl sokait nem a várossal. rültem a latyakba. A város tudnak törődni vélünk. Ez így — Ám egyre több városit kellős közepén. Nem a város) van jól, mert nem minden- látni a községben. konyákén. napos bábáskodásra van szűk- — Igen. Néhány évvel ez- (z. a.) ] ségünk. _______________ — Január egytől némileg , „. . _ . ' ~ * változik a helyzet. I MOGRAD — 1983. december 23., péntek o r
