Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)

1983-12-03 / 285. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! XXXIX. ÉVF., 285. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1983. DECEMBER 3., SZOMBAT fiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimifiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiii .iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiifiiiiriiiiiiii!irtiii!fr'*niiiiiiiif iiiiirfiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiumiiiiiiiiiiMiiiii ;A munkás egyéniség Ösztönző érdekek Kell-e a cégér ? Kormss Dezső világa iiiiiminiiiiiiiimiiiiimiimiiiiimmiiiimiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiimimiiiimiimiiiiiiimiiiiiiiiiimmiiiimiimimiimmimimimtiimMmiimiiimimmimimiii Aktíva a KISZ-munkáról Salgótarjánban Á tanuláshoz való viszony és a Icözéletiség fejlesztése A megyei pártbizottság ok­tóberi ülésén vitatta meg t és fogadta el A KlSZ-szerveze- teknek a középfokú tanintéze­tek tanulói, politikai, ideoló­giai arculatának formálásá­ban betöltött szerepe című jelentést- E határozat tartal­mának megismertetése céljá­ból pénteken Salgótarjánban, a megyei pártbizottság szék­hazában aktívaülést tartottak az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Nógrád megyei bizottsá­gának közös szervezésében. Az ülésen a megye középfokú tanintézetének igazgatói, párt­ós KISZ-aLapszervezeti titká­rai, KlSZ-tanácsadó tanárai, valamint a területi KISZ- szervek képviselői vettek részt. Dr. Gordos János, a megyei pártbizottság titkára vitaindí­tó előadásában ismertette a határozat legfontosabb meg­állapításait. Szólt a fiatalok magatartása, viselkedése, gondolkodása egyoldalú meg­ítélésének helytelenségéről, s felhívta a figyelmet azokra a tennivalókra, amelyek haté­konyabbá tehetik a KISZ- munkát, és hozzájárulhatnak a fiatalok cselekvőkészségé- v nek szélesebb körű kibonta­kozásához, reálisabb »történel­mi tudatuk, szocializmuské­pük kiaiakuiásához. marxista —leninista világnézetük fejlő­id lséhez. Az előadást követő vitában heten mondták el véleményü­ket. Orávecz László, a kiste- renyei Váci Mihály Gimnázi­um igazgatóhelyettese többek között arról szólt, hogy ta­pasztalataik szerint is a fia­talokat erőteljesen érdeklik a társadalmi — főleg az őket közvetlenül érintő — kérdé­sek, s ezek megválaszolása alapos felkészültséget, felelős­ségteljes tapintatot követel. Kemecsi Mária, a salgótarjá­ni Táncsics Mihály Közgazda- sági és Kereskedelmi Szakkö­zépiskola KISZ-bizottságának titkára ifjúsági szervezetük politikai képzésének helyzeté­ről, eredményeiről és gondja- irói szólt. Tuba Gáborné, a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium KISZ-tanácsadó tanára a vertikális KISZ- alapszervezet előnyeit tárta fel- így közös érdeklődés alapján szerveződhetnek a különböző korú diákokat tö­mörítő alapszervezetek, s iga­zi közösségek alakulhatnak ki. Vizier Edina, a balassa­gyarmati Balassi Bálint Gim­názium tanulója, a KISZ KB középiskolás és szakmunkás- tanuló tanácsának tagja az országos tanulmányi mozgal­mak pozitív és negatív ta­pasztalatait ismertette. Ruzsányi János, a salgótar­jáni pedagógus-pártbizottság titkára egyik vizsgálatuk kö­vetkeztetéseit adta közre. A fiatalok büszkék hazánk ered­ményeire, jó hírére, az ember életében alapvetőnek tartják az áldozatvállalást, a becsüle­tes munkát, a szocializmus hívei, de arról alkotott elkép­zeléseik túlzottan idealizáltak. Juhász András, a megyei KISZ-bizöttság első titkára a KISZ-munka megújulásának szükségességéről beszélt. Négy fő teendőt fogalmazott meg: a tanuláshoz való viszony átalakítását, a közösségi tevé­kenység, a közéletiség fejlesz­tését, a megfelelő értékrend kidolgozását, valamint a pe­dagógusok és az ifjúsági moz­galom kapcsolatának szoro­sabbra fűzését. Cserei Mik­lós. a KISZ KB munkatársa szintén a munkamódszer, munkastílus megváltoztatását, a fiatalok kérdéseire adandó árnyalt és reális válaszok fontosságát hangsúlyozta. Ülést tartott az NIZBT országos elnöksége 'Apró Antalnak, az MSZBT elnökének vezetésével pénte­ken a Parlament Vadász-ter­mében ülést tartott a Magyar' —Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége. A testü­let tagjai elsőként Horn Gyu­lának, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztálya vezetőjének előádásában tá­jékoztatót hallgattak meg időszerű nemzetközi kérdések­ről. Az előadó behatóan ele­mezte a jelenlegi nemzetközi "‘"ködésT feszültség okait. rámutatott muKoaesl arra a felelősségre, amely az Észak-atlanti Szövetsé­vető kérdésében, s a kölcsönös szándékot a két testvéri or­szág közötti gyümölcsöző kap­csolatok. továbbfejlesztésére. get, különösen az Egyesült Államokat terheli a fegyver­kezés fokozódásáért. Horn Gyula aláhúzta: a jelenlegi veszélyes helyzetből sincs más kiút, mint a békés egy­más mellett élés politikájának folytatása. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság a szocialista közösség többi or­szágával együtt továbbra is mindent megtesz a katonai fe­szültség csökkentése, az eny A tájékoztatóhoz kapcso­lódóan Benkő József, a ma­gyar—szovjet gazdasági kor­mányközi bizottság titkára számolt be az országos el­nökségnek a szoros, minden ágazatra kiterjedő kétoldalú gazdasági kapcsolatok ered­ményeiről Az újfajta együtt- f or ma krói szólva kiemelte: eddig mégy szovjet köztársasággal nyílt lehető­ség konkrét, közvetlen kap­csolatok kialakítására, s ma már 50 magyar és szovjet vállalat működik együtt. Je­lenleg harminchat élő koope­rációs, szakosítási egyezmé­nyünk van a Szovjetunióval, amelyek jelentős kereskedel­mi forgalmat, s számos szállí­tási együttműködést alapoz­nak meg. A testület tagjai ezt köve­tően Sudár Istvánnak, az mi, -intézményi és iskolai kapcsolatok is. Ezek keretében a társadal­mi élet minden területére ki­terjedően a legváltozatosabb módszeréket, formákat, esz- (Folytatás a 2. oldalon.) Klubok Karancslapujtőn ' • » 5 • > - ,, ,*v »!•*'»£ " [W'V ' Ij,'!#:»jjj A téli délutánokon, estéken benépesül a karancslapujtöi művelődési ház. Az asszony­kórus népdalokkal ismerke­dik Kovács Gyula vezetésé­vel, a gyerekek citera-, hon­védelmi, néptánc-, művészeti és rajzszakkörön találnak elfoglaltságot maguknak. Ezek­ben a napokban indult be a filmklub, a könyvtár pedig már hagyományosan a leglá­togatottabb része az intéz­ménynek. Néhány évvel ezelőtt kezdték meg a gyűjtéséi Ka- raneslapujtőn annak a kiállí­tási anyagnak, amely egye­lőre a művelődési ház palóc szobájában kapott helyet, egy­kori bútorokat, használati esz­közöket, helyi viseleteket, szőtteseket bemutatva a láto­gatóknak. A település közeli tervei között szerepel, hogy egy régi palóc ház vásárlásával, hely­reállításával és berendezésé­vel a Karancs völgyének múlt. ját bemutató tájházat alakít­sanak ki. Képünkön a műve­lődési házban levő palóc szo­ba látható. — kulcsár — Magyar—szovjet vegyipari tárgyalások Méhes Lajos ipari miniszter pénteken megbeszélést folyta­tott Vlagyimir Lisztov szov­jet vegyipari miniszterrel, aki a KGST vegyipari állandó bi­zottságának 62. ülése alkal­mából tartózkodik Magyaror- szágoir. A megbeszélésen köl­csönösen nagyra értékelték a két ország vegyipara között kialakult és eredményesen fejlődő együttműködést. Ki­emelték a mezőgazdaság ke- mizálását biztosító agrokémi­ai egyezmény megvalósításá­nak jelentőségét. lí)í!3-ban mindkét ország vegyipara mintegy 100-100 millió ru­bel értékben szállított partne­rének. Lehetőséget látnak az együttműködési megállapo­dásokban, az 1986—90 közötti időszakra előirányzott szállí­tások további bővítésére. Szocialista brigád a nemzet színházáért A salgótarjáni síküveggyár kísérleti üzemének Kemero­vo ifjúsági komplexbrigádja egy elfogadott újításának dí­ját — húszezer forintot — fel­ajánlotta az új Nemzeti Szín­ház felépítésére. A tíz fiatal szaikemberből álló munkás- kollektíva olyan mozgatható, variálható üvegtartó-távoló állványt szerkesztett és készí­tett el, amüyenhez hasonlót eddig csak tőkésimportból le­hetett beszerezni. Különös fontossággal bír, hogy az újí­A várható importmegtakari- tás mellett további megtaka­rítás származik abból, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően az új szerkezet a költséges fenyőfűrészáru felhasználá­sa nélkül, kizárólag profil­acélból készül, és az állványok sorozatgyártására is a gyár műhelyében kerül sor.-A salgótarjáni síküveggyár Kemerovo ifjúsági szocialis­ta brigádja szeretné, ha kez­deményezését, példáját — egy- egy újításuk díjának íelaján­tás elősegíti a salgótarjáni lásávaí a Nemzeti Színház meg. Hungaropán hő- és hangszi. getalő ablaküveg beinduló tö­meggyártásának zavartalan­ságát. A berendezés elkészí­tett mintapéldányai a gya­korlatban bizonyították, hogy megfelelnek mind a szigorú munkabiztonsági, mind a ma­gas színvonalú műszaki-tech­nológiai követelményeknek. építésének javára — követ­nék szerte az országban más szocialista brigádok is. Nem kétséges, hogy ezzel méltó­képpen kiveszik részüket a hazánk felszabadulásának negyvenedik évfordulója al­kalmából kibontakozó mun­kaversenyből is. hülés megszilárdítása érdeké- MSZBT ügyvezető elnöksége ben. A KB külügyi osztályának vezetője tájékoztatójában fog­lalkozott a magyar—szovjet kapcsolatok fejlődésével. Kü­lön aláhúzta a Kádár János vezette párt- és kormánykül­döttség júliusban tett szov­jetunióbeli látogatásának je­lentőségét. Kiemelte, hogy a megbeszélések ■ ismételten megerősítették a két párt tel­jes nézetazonosságát a nem­zetközi politika minden- alap­tagjának, az MSZMP Fejér megyei Bizottsága titkárának előterjesztése alapján átte­kintették a társaság feladata­it a testvérkapcsolatok fej­lesztésében. Mint megállapí­tották: az együttműködés formái időiről időre új voná­sokkal gyarapodnak — válto­zatlanul erősítve az interna­cionalista - tartalmat. Az együttműködés erősítésében fontos szerepet játszanak a testvérmegyei, -városi, -üze­ACÉLGYÁRIAK VERSENYBEN Kilencvenhatmillió forinttal javítják az eredményt a brigádok Előzetes becslések szerint versennyel kapcsolatban tett kilencvenhatmillió forinttal új ajánlásait — konkrétan ne­járulnak hozzá a Sadgótarjá- vén nevezik azokat a lehető- ni Kohászati Üzemek brigád- ségeket, amelyek kihasználá­sai a vállalati eredmény nő- savai a brigádok hatékonyan velőséhez. A tételek közül az anyagtakarékosság áll az élen: ezáltal tizennégymillió forint­tal gyarapították a nyeresé­get a dolgozói kollektívák. Minőségj avításból tizenkét­millió forint, újításból nyolc és fél millió, energiamegta­karításból hatmillió forint származott. További mintegy ötvenhatmillió forint jött, jön össze egyéb apró kezdemé­nyezésekből. A jó eredményekre alapoz­va az acélgyár csatlakozik a bányászok és vasasok által tett felszabadulási munka- verseny-f el híváshoz. A válla­latnál — figyelembe véve a szakszervezetnek a munka­-csomagolás, a félmeleg ková­csolás és a mikrohengerlés. Lényegesek a termékszer­kezet fölfrissítéséhez alkal­mas kezdeményezések. Az ex­portot bővítő új termékek — ilyenek például a hidraulika­csövek. valamint a különbö­ző görgőpályák — gyártásá- nélkülözhe­íöllendíthetik az eredményes­séget, valamint kibontakoz­tathatják a szellemi, emberi gyarapodást. Szorgalmazzák a munkaver- nak kezdésében seny szervezői, hogy a brigá­dok olyan felajánlásokat 'te­gyenek, amelyekkel az átlag- gostól jövedelmezőbb termé­kek ! gyártásának részaránya növekszik. Ilyen gyártmány például a huzalszeg, a csavar­huzal, a süllyesztőkben ková­csolt termék és a különböző zárt profilú munkadarab. Sok hasznot hozhat, ha a csapa­tok új, termelékeny technoló­giák hatásos alkalmazására tesznek fölajánlást; ilyen most a . szegverés, -tisztítás és munkahelyeken. A minőség­javításban pedig döntő fon­tosságú a dolgozói közössé­gek szemléletmeghatározó sze­repe. Továbbra is érvényben marad az „egy brigád, két hasznos újítás’’ néven ismert követelmény. A gazdasági jellegű ajánlá­sok mellett nagy figyelmet tetten a kollektívák rugal- fordítanak az acélgyárban a mássága, találékonysága, fi- kulturálódásira, az emberi bel- gyelme. Az importpótlásban ső értékek gyarapítására. Ezek­a mostani helyzetfölmérés sze­rint jövőre százhúszezer dol­lár értékű, eddig behozott ter­méknek magyar áruval való helyettesítésére kínálkozik mód; ebben különösen a gye- go brigádjaira vár tennivaló. Anyag, és energiatakarékos­ságban is több millió forint értékű ésszerűsítésekre lát­nak lehetőséget ma a verseny- szervezők, különböző konkrét kel összefüggésben is konkrét lehetőségeket tárnak a kol­lektívák elé. A különböző na­pi programok mellett jövőre is sok brigád tag gyarapítja tu­dását szervezett formában:.ló­én felsőfokú iskolába járnak majd, 30-an középiskolát vé­geznek, 350-en tanfolyamon bővítik tudósukat, 2500-án pe­dig politikai oktatásban ré­szesülnek a tervek szerint. 1

Next

/
Thumbnails
Contents